Ellenőr, 1875. július (7. évfolyam, 183-210. szám)
1875-07-04 / 183. szám
Sáros megye: kisszebeni kér. Hodossy Imre volt képviselő; héthársi kér. Bánó József. (Azelőtt Szmrecsányi László.) Somogy megye: tabi kér. Szontágh Pál, volt képviselő; kaposvári kér. Somsaich Pál. (Azelőtt Körmendy Sándor függetlenségi); sziliker. Kacskovics Sándor. (Azelőtt gr. Hunyady László, i. e.) csurgói kér. gr Somssich Imre volt képviselő; nagyatádi kér. P. Szathmáry Károly, volt képviselő. Sopronmegye; nagymartoni kér. Michl Jakab. (Azelőtt Hoffmann Pál conservativ); lövői kér. Rupprecz Lajos. (Azelőtt Ürményi Miksa conservativ.) Szabadka: Makics Ernő és Varga Károly volt képviselők. Szamosújvár: Lukács Béla és Molnár Antal volt képviselők. Szatmár: Boross Bálint. (Azelőtt Kiss János függetlenségi.) Szék: Éber Nándor volt képviselő. Szepsi-Sz-György: Császár Bálint volt képviselő. Trencsén megye: baáni kér. Andaházy Pál. (Azelőtt Ottlik Géza conservativ); illavai kér. Baross Gábor. (Azelőtt Uhlarik János); vágbeszterczei kér. Szitányi Bernát volt képviselő; trencséni kér. Marsovszky Jenő. (Azelőtt Szilvay Károly); bittsei kerület: Urbanovszky Ernő volt képviselő; zsolnai kér. Pongrácz Lajos. (Azelőtt Trajtsik Alajos, sz. p.); czuczai kér. Máday Lajos, volt képviselő. Taróczmegye:fszt.-mártoni kerület: Just József, volt képviselő; szabnyai kér. Révay Simon b. (Azelőtt Just Kálmán conservativ.) Udvarhelyszék: II. kerület: Tibád Antal. (Azelőtt Ugrón Gábor függetlenségi.) Zólyom megye: korponai kér. Plachy Bertalan. (Azelőtt Kiss Miklós), breznóbányai kér. Lehoczky Egyed, volt képviselő; szliácsi kér. Radvánszky Béla. (Azelőtt Radvánszky Károly.) Jobboldali ellenzék. Heves megye: kápolnai kér. gr. Károlyi Gyula, volt képviselő. Sárosmegye: girálti kér. Dessewffy Kálmán. (Azelőtt Bánó József sz. p.) ; eperjesi kér. Bajanovich Sándor, volt képviselő ; bártfai kéri Hedry Ernő volt képviselő; zborói kér. gr. Dessewffy Aurél. (Azelőtt Tost Gyula.) Székesfehérvár: gr. Zichy Nándor. (Azelőtt Schwarcz Gyula.) Somogyi megye: gr. Széchenyi Pál. (Azelőtt Horváth Sándor sz. p.) Sopron megye: kismartoni ker. Hérics Antal. (Azelőtt Beöthy Ákos conservativ); eszterházai ker. Ürményi Miksa. (Azelőtt Palkovics Károly conservativ) ; nagybaromi kér. Kulcsár Lajos. (Azelőtt gr. Zichy Imre conservativ.) Trencsénmegye: varini kér. gr. Pongrácz Ágost. (Azelőtt Kvassay László sz. p.) Közjogi ellenzék. Borsod megye: mezőkeresztesi kér. Duka Ferencz függetlenségi, volt képviselő. Csongrádmegye: szegvári kér. Madarász Jenő függ. (Azelőtt Bogyó Sándor sz. p.) Fehér megyei: sárkereszti kér. Madarász József, v. k. függetlenségi. Hajdu-keret: h.-dorogi kerület. Soós Gábor volt képviselő. Heves megye: fügedi kér. Almássy Sándor, függetlenségi v. k., mezőtúri kér. Csávószky Lajos v. k. függetlenségi, tiszanánai kér. Majzik Viktor, 48-as. (Azelőtt b. Baldácsi Antal, 48-as.) Somogy megye, lengyeltóti kér. Szalay Imre, függetlenségi. (Azelőtt gr. Festetich Pál, conservativ), szigetvári kér. Fornszek Sándor, függetlenségi.(Azelőtt Mednyánszky Sándor, függetlenségi.) Sopron megye: csornai kér. Osztffy István, függetlenségi. (Azelőtt Tóth Bálint, szabadelvű párti.) Udvarhelyszék: I. ker. Orbán Balás, függetlenségi. (Azelőtt Bartha Miklós, függetlenségi). Nemzetiségi képviselők: Medgyesszék: Bausznern Guidó és Sachsenheim Albert volt képviselők. A választások statisztikája. A választások statisztikája ma estre kilencz órakor a következő képet mutatja. Megtörtént a választás s eredménye tudomásunkra jutott7 törvény hatóság 13® kerületében. Megválasztatott 136 képviselő. 2 kerületben : Szirma-Bessenyőn, Borsodban és Bodajkon, Fehérben, absolut többségét egyik jelölt se nyervén, szűkebb választás lesz a legtöbb szavazatot nyert két-két jelölt között. A megválasztott képviselők közül 2 , Csernátony Lajos és Szontagh Pál kétkét kerületben lett megválasztva. Pártállás szerint adott a 186 kerület: a szabadelvű pártnak: 112 képviselőt; a conservativ pártnak: 11-et; a közjogi ellenzéknek: 11-et; a nemzetiségeknek: 2-t . A szabadelvű párt régi kerületeiből elvesztett a közjogi ellenzék javára 3-at ; a conservativ párt javára 5-öt. Nyert ellenben a közjogi ellenzéktől 7, a conservativ párttól 1© kerületet, összesen 17 kerületet, ami az elvesztett összesen 8 kerülettel szemben 9 kerület szaporodást mutat, a múlt országgyűlési létszámhoz képest. A conservativ párt a szélsőbaloldal javára is elvesztett 1 kerületet s igy összes vesztesége 6 kerület. Mig ellenben a közjogi ellenzék a conservativektől megnyert kerülettel veszteségét 1-ről 3-ra javítja meg. A megválasztott képviselők közül 68-an tagjai voltk a legutóbbi országgyűlésnek is, 11-en valamely előbbi törvényhozásnak 1865. óta, és 57-en egészen új emberek. A múlt országgyűlésnek újra megválasztott tagjai, törvényhatóságok és pártállás szerint a következők: Szabadelvű párt: Abauj: Péchy Tamás, Szathmáry Miklós. Aranyosszék: Houchard Ferencz. B.Csaba: Kemény Mihály. Beszterczebánya: Halassy Gyula. Budapest: Deák Ferencz, Wahrmann Mór, Horn Ede, Jókai Mór, Csernátony Lajos, Panner Tivadar, Házmán Ferencz. Csanád: Podmivniczky Frigyes báró. Debreczen: Tisza Kálmán, Kiss Lajos, Molnár György. Fehér: Kégl György. Fogarasvidék: Boér Antal. Gömör: Máriássy Kálmán, Ragályi Gyula. Gyöngyös : Visontai Kovách László. Gyula : Beliczey Rezső. Gyulafehérvár: Kemény Gábor báró, Szilágyi Dezső. Heves : Szapáry Gyula gróf. Jászberény : Csernátony Lajos. Komárom: Ghyczy Kálmán. Komáromoegye: Ordódy Pál. Kolozsvár : Péchy Manó gr. Kolozs megye: Lészay Lajos. Mosony megye: Horánszky Nándor, Bittó István. Nógrád: Szontagh Pál. Pozsony: Prijeszky Tádé, Bittó Béni, Lukácsy Béla. Sáros : Hodossy Imre, Bánó József. Somogy: Szontagh Pál, Somssich Pál, P. Szathmáry Károly. Szamosújvár : Lukács Béla, Molnár Antal. Szék: Éber Nándor. Szabadka: Mukits Ernő, Varga Károly. Trencsén: Szitányi Bernát, Urbanovszky Ernő, Máday Lajos. Turócz: Justh József. Zólyom : Lehoczky Egyed. Conservativpárt: Heves: Károlyi Gyula gróf. Sáros: Bujanovich Sándor, Hedry Ernő. Sopron: Ürményi Miksa. Közjogi ellenzék: Borsod: Duka Ferencz. Fehér: Madarász József. Heves: Almássy Sándor, Csávolszky Lajos. Udvarhelyszék: Orbán Balázs. Nemzetiségek : Megyesszék: Bauss tern Guidó, Sachsenheim Albert. Azon képviselők, akik a legutóbbi törvényhozásnak nem, de valamely előbbinek 865. óta már voltak tagjai, név szerint ezek : Szabadelvű párt: Arad: Chorin Ferencz. Abaúj: Vendéghy Gábor. Borsod: Prónay József, Orosz Mihály. Csikszék : Antalffy Károly. Gömör : Szontagh Pál (gömöri). Pozsonymegye: Bartal János, Szüllő Géza. Szatmárnémeti: Boross Bálint. Nógrád: Plachy Tamás. Közjogi ellenzék: Csongrád: Madarász Jenő. Egészen új képviselők pártállás szerint a következők: Szabadelvűpárt. Abaúj: Darvas Imre, Ferdinandy. Bars : Migazzi Vilmos, Simonyi Simon, Kürthy József. B.Szolnok: Simó Lajos, gr. Bethlen András. Borsod: Ragályi Aladár, Miklós Gyula. Csanád: Végh Aurél. Csíkszereda: Markus István. Csongrád: Babocsay Lajos. Fehér: László Antal, Hollóssy Károly. Félegyháza: Szivák Imre. Fogaras vidék: Kossy Sándor. Gömör: Szentkirályi Árpád, Csider Károly. Hajdúkerület: Teleky László. Heves: Ivándy Béla, Kövér Károly, Rády Endre. Komárom megye: Pulay Kornél, Perczel László, Micsky Lajos. Kassa: Juhász Mihály. Kolozsvár: Bokrosa Elek. Kolozs megye: Dézus Sándor. Oláhfalu: Ugrón Ákos. Pozsony megye: Andrássy Mihály, Emmer Kornél, Ábrahámfy Gyula. Somogy: Kacskovics Sándor. Sopron: Miehl Jakab, Rupprecht Lajos. Trencsén: Andaházy Pál, Baross Gábor, Marsovszky Jenő, Pongrácz Lajos. Turócz : Révay Simon b. Udvarhelyszék : Tibád Antal. Zólyom: Plachy Bertalan, Radvánszkyjj Béla. Felső-Fehér: Könczey Károly. Conservativ párt: Sáros: Dessewffy Kálmán gróf, Dessewffy Aurél gr. Székesfehérvár: Zichy Nándor gróf. Somogy: Széchényi Pál gróf. Sopron: Herits Antal, Kulcsár Lajos. Trencsén: Pongrácz Ágost gr. Közjogi ellenzék : Heves : Majzik Viktor. Somogy: Szalay Imre, Fernszék Sándor. Sopron: Ostffy István. Ghyczy Kálmán megválasztatása. Komárom hazaszerető polgárokkal dicsekvő városának július 1-én ismét fényes napja volt. Kora reggel már nemzeti lobogóktól díszelegtek a város utczái s a Dunán Új-Szőnybe vezető hidak, hirdetve az ünnepélyes nap, a képviselő-választási nap elérkeztét. A városnak egyhangú lelkesedéssel felkért képviselőjelöltje, Ghyczy Kálmán reggeli 7 órakor egész csendben megérkezett s szállására vonult. A megyeház nagy termében a választási gyűlést 8 órakor Asztalos Mór választási elnök megnyitotta s felhiva a választókat ajánlataik megtételére a törvényben kisabott fél órai határidő körén belől, mire Nagyvasváry Sándor választópolgár írásban ajánlotta Ghyczy Kálmán urat. A félórái határidő alatt egynél több ajánlat nem érkezvén be, a választási elnök Ghyczy Kálmán urat az 1875. augustus 28-án Budapesten megnyílandó magyar országgyülésre sz. kir. Rév-Komárom városa részéről — egyhangúlag megválasztott országgyűlési képviselőjéül a választók lelkes éljenzése közt kijelentette, s erről a megválasztott nagy hazafi küldöttségileg értesittetvén a választók körében leendő megjelenésre felkéretett, s a küldöttség kíséretében megjelenvén — a választók lelkes éljenei közt átvevő megbízó oklevelét s következőleg szólott: Tisztelt választók! Az imént befejezett választással reám ruházott megbízás folytán részt fogok ismét venni mint ezen szab. kir. város képviselője a legközelebb megnyitandó országgyűlésen, s megjelentem önök körében azért, hogy szíves bizalmuk ezen újabb becses bizonyítékáért őszinte hálás köszönetemet élő szóval is kifejezhessem. Nagyfontosságú kérdések leszek a jövő országgyűlés folyama alatt tárgyalandók. Ilyenek a többek között: Államháztartásunk egyensúlyának helyreállítása, s ezzel kapcsolatos újabb rendezése igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunknak, mely a főrendi ház reformját is szükségképen maga után vonandja. A közösügyi költségek számarányának újabb megállapítása. Halaszthatatlan megoldása a régóta függőben lévő bankkérdésnek. A lejáratához közeledő s talán még ennek bekövetkezése előtt is felmondandó vám- s kereskedelmi szerződésről, vonatkozó nagyfontosságú egyezkedés, s Európa csaknem minden hatalmasságaival újabban kötendő vám- és kereskedelmi szerződések. A közös véderőt jelenleg szabályozó törvények változás alá eshető részeinek újabb tárgyalás alá vétele. A legújabban felvett 153 millió forintnyi nagy kölcsönnek a visszafizetésére kijelölt határidő bekövetkezése előtti convertálása, s az e végett esetleg szükségessé válandó eladása bányáinknak, államjavainknak s mindenesetre elkerülhetetlen újabb rendezése vasutaink kezelési rendszerének. Könnyű ezen és több más nagyfontosságú tárgyakat, melyeket e helyen mind felemlítenem nem lehet, néhány szóval egyszerűen jelezni, de czélszerű elintézésük nagy óvatosságot, előrelátást, sokoldalú alapos szakismeretet és kétségen kívül időt is igényel. Minden képviselőnek kötelessége behatólag tanulmányozni ezen tárgyakat, kell, hogy legyen azok iránt saját nézete, de ha tehetségeit túlbecsülni, saját belátását minden másoké felett állónak tartani nem akarja, készen kell lennie arra is, hogy egyéni nézetei mások behatóbb, szakavatottabb, gyakorlatiabb nyilatkozataik által egybenmásban, több vagy kevesebb esetekben módosíthatók, kiigazíthatók, megjavíthatók lehetnek. Hogy a képviselő állása ezen követelményének elismerésével lépjen az országgyűlés teremébe, szükséges azért is, mert a parlamenti kormány a nemzetnek, vagyis — amint rendesen történni szokott — a nemzet nagyobb részének, az országgyűlés többségében megtestesült nagyobb részének kormánya lévén, mint ilyen egy bizonyos hosszabb ideig állandóan egyetértő országgyűlési többségnek, vagyis az országgyűlésen többségben lévő pártnak állandó támogatása nélkül nem állhat fenn, ily párt pedig csak tagjai egyéni nézeteinek előleges értekezéseikbeni kölcsönös kiigazítása s kiegyeztetése által tartathatik fel a minden pillanatban a szétrobbanás esélye előtt áll, ha tagjainak egyéni nézeteikhez való, makacs ragaszkodása a közös megállapodás lehetőségét kizárja. Engedjék meg ennélfogva, miszerint ahelyett, hogy egyéni nézeteimet fejtegessem ezen nagyfontosságú kérdések miként leendő megoldásáról, mely egész összességében egyes ember szakképzettségének körét különben is messze túlhaladja, s a haza valódi érdekében csakaz országgyűlési tárgyalások közben, minden illetékes tényezők közbejöttével állapítható meg, inkább csak azon főirányt emelhessem ki, melyet az országgyűlésen követni óhajtok, azon eljárást körvonalazhassam, melylyel az említett nagyfontosságú kérdéseket legcélszerűbben megoldhatóknak vélem. Állami háztartásunkat, pénzügyünket óhajtom rendeztetni mindenek előtt, mert egyenlő örök törvények által kormányoztatik az emberiség nagyban és kicsinyben is. Családjának fennakadás nélküli folytonos fennállhatását kell mindenek előtt biztosítania az atyának, ha annak jólétét, fényét, tekintélyét egyéb intézkedései által jövőben magasra akarja emelni, s homokra épít, veszélyteljes vállalatot kezd, ha erején, tehetségén túlterjeszkedvén a család jövőjére vonatkozó nagyszerű tervekkel foglalkozik akkor, midőn annak legközelebbi mindennapi megélhetése még biztosítva nincs. Áll ez az államokra nézve is , valamint az egyénnek, úgy az államnak is élnie, léteznie kell, hogy fejlődhessék. Hazánk államisága minden kellékeinek akadálytalan fenntartását a jelenben kell mindenek előtt biztosítanunk, ha tartós sikerrel akarjuk megvetni jövő jólétének alapjait. Tehetségem szerint közre fogok működni továbbá arra, hogy szakadatlanul fenntartassék azon pártegyesülés, mely a múlt országgyűlés alatt létesült, s elkerülhetlenül szükséges arra, hogy az ország kormánya elég erővel bírjon mind be, mind kifelé hazánk mindazon nagy érdekeinek érvényesítésére, megvédésére, melyek a jövő országgyűlés tanácskozásainak tárgyait képezendik. Tehetségem szerint közreműködendők arra, hogy a bizalmas egyetértés zavartalanul fenntartassék ezen párt s az abból alakult kormány között , mert erőt a törvényhozásban csak e két tényezőnek egyetértése fejthet ki, sikert a paramenti kormányzati rendszerben csak a kormánynak s országgyűlésnek együttes közreműködése eredményezhet; e sikert a kormánynak gyakori változása mindig kockáztatja, sőt annak teljes biztosítására a kormánynak bizonyos állandósága is szükséges, s ez anélkül nem érezhetik el, hogy egyes képviselő a párt egységének fenntartása, helytelen kormányválságok eltávolítása végett egyéni nézeteit a kormánynak, pártja a kormánynyal egyetértő többségének egyszer is másszor is alá ne rendelje. Tudom, hogy vannak esetek, melyekben mindezek mellett is a képviselőnek követni kell keble istenének, lelkiismeretes meggyőződésének sugallatát, s ellentétbe kell helyeznie magát a párttal és kormánynyal, melyeknek addig hive volt, de a legritkább esetekben csak oly körülmények közt történhetik ez, melyek elég fontossággal bírnak arra, hogy új pártalakulást, kormányválságot is indokoljanak. Fenntartom meggyőződésem nyilvánításának szabadságát minden ily esetben, de nem tartózkodom kijelenteni, hogy, ha nem is az értekezletekben, de az országgyűlésen el fogom hallgattatni egyéni nézeteimet is mindazon esetekben, midőn azoknak elhallgatását magasabb szempontból a közérdek követelni fogja. A közérdek s a haza közjava általában és egyedül az, amit országgyűlési eljárásomban minden személyes tekintetek mellőzésével, s saját nézeteim bálványozása nélkül főképen irányadóul tekintendek. Az országgyűléseken eddig követett eljárásomhoz híven belügyeinkben a parlamenti kormányrendszernek, a polgárok jogegyenlőségének teljes épségben fentartására, közigazgatásunk, törvénykezésünk rendezésében az egyéni szabadságnak, a tulajdoni jog szentségének biztosítása mellett a rendnek, a gyors s szigorú jogszolgáltatásnak meghonosítására ; nemzetgazdasági s culturai tekintetben e hon polgárai, mind anyagi mind szellemi jólétének s tehetségének emelésére, fejlesztésére, s minden e végre szükséges intézményeknek s törvényhozási intézkedéseknek mielőbbi életbeléptetésére; — pénzügyi tekintetben kezelésének czélszerűbb rendezése mellett államháztartásunk egyensúlyának minden áron helyreállítására; nemzetiségi tekintetben a haza fia; polgári jogegyenlőségének megóvása mellett az állam magyar jellegének fenntartására; vallási tekintetben a vallásosság érdekeinek megvédésével a vallásszabadság megállapítására]; az egy fejedelem uralkodása alatt velünk államjogi összeköttetésben álló országokkal szemben végre az ily helyzetben megkívántató jó szomszédságnak, egyetértésnek fentartásas a viszonyos érdekek kölcsönös kímélése mellett is a hazát megillető jogok érvényesítésére fogok törekedni, s mindig pártolandom az e czélokat szintén sajátjainak ismerő kormányt. De törekedni fogok mindezekre, amiket mondottam, koromhoz képest megtörött erővel, s ha tehetségeim eddig sem voltak elégségesek mindannak elérésére, amit általuk elérni akartam, a jövőre nézve kedvezőbb sikerrel magamat még kevésbbé kecsegtethetem, s e tekintetben tisztelt választóimnak kegyes elnézését előre is kikérni kénytelen vagyok. Legfőbb óhajtásom az, hogy ha megbízatásom lejártával önök tisztelt körében isten akarata szerint még megjelenhetek, általuk oly őszinte, osztatlan elismeréssel és megelégedéssel fogadtassam, amily szíves jóindulattal bocsátanak el jelenleg reám ruházott megbízásuk teljesítésére; ez óhajtásom azonban némi részben is csak úgy teljesülhet, ha önök engemez eljárásomban ezentúl is azon nagybecsű bizalommal, hazafias rokonszenvvel támogatandanak, melyekkel eddig megtiszteltek, melyeknek a mai napon nyert újabb bizonyítékáért ismételve hálás köszönetet mondok, s hogy azokat tőlem jövőre se vonják meg, ezennel is kérvén, magamat távozásom idejére is nagybecsű szives hajlamaikba s becses emlékezetükbe ajánlom. Ezen remek beszédét többször szakiták félbe a választók éljenei , s befejezte után szűnni nem akaró éljenek közt vonult vissza szállására. — */210 órakor fogatára szállott, s a választók lelkes éljenei közt útra kelt a választók díszes kíséretével. A menetet a komáromi önkénytes tűzoltó-egylet díszben megjelent parancsnoksága nyitotta meg, azt követé a választók jelvény-zászlós fogata, a városi hatóság képviselete, a komáromi földbirtokos gazdáknak — régi banderiális zászlójuk alatti— Gulyás Lőrincz földbirtokos gazda által vezényelt, festőién szép régi magyaros ezüstös egyenruhában öltözött, díszes lovas bandériuma, — ezután az ünnepelt férfiú fogata, ki mellett Asztalos Mór választási elnök foglalt helyet, ezt követték a választók a fogatok hosszú során. A menet a megyeháztól indulva a főutczákon, a zöld gályákkal és zászlókkal díszített hidakon keresztül, taraczklövések közt az igmándi erdőig vonult, hol megállapodván, a kisérő választók a választási jelvény-zászló alatt a nagy hazafi körül gyülekeztek, s szónokuk Asztalos Mór meleg szavakban vett búcsút az ünnepelt férfiútól, kiemelkedett s meghatóan érzékeny szavakkal megköszönve a választóknak iránta nyilvánult jóakaró bizalmát, magát szives emlékezetükbe ajánlva, szives kézszoritások s szívből jött „istenhozzádok“ , lelkes éljenek között fogatára szállott s Nagy-Igmándra hajtatott, — az éppen ott folyamatban levő választásnál szavazati jogával élendő. Midőn fogata a közeli dombhát alatt eltűnt, ünnepélyes rendben tért vissza a menet Komáromba. Komárom város polgárainak e választással tett nyilatkozványa ismét fényes bizonyítéka hazaszeretetüknek, mert azzal, hogy a nagy hazafit Ghyczy Kálmánt tiltakozása daczára is újra sikerült lelkes ragaszkodásukkal a képviselőháznak megnyerniük, nagy szolgálatot tettek a hazának, miért is lelkünkből kívánjuk: tartsa meg a gondviselés Komárom város polgárait ezen, a haza javát czérzó szép egyetértésben; — bár e hazának minden választókerülete ily értelmes és odaadással határosan hazaszerető választókkal dicsekedhetnék. D. A gödöllői kerületből. Az „Egyetértés és Magyarujság“ 74-ik számában a gödöllői szabadelvű pártot, úgy követjelöljét idősb Fáy Béla és gr. Ráday Pál urak személyét oly, úgyszólván aljas rágalmakkal illeti, mit becsületes gyomra embernek méltó indignatio nélkül eltűrni nem lehet, és igy kénytelenítve érezzük magunkat úgy pártunk józansága, a követjelölt értelmisége, valamint gr. Ráday Pál ur érdekében a fent említett széldali újságban közzétett rágalmak ellenében fölszólalni. A gödöllői kerületi szabadelvű párt sokkal értelmesebb, műveltebb és józanabb gondolkozása, hogysem tagjainak nyakára oly követjelöltet lehetne oktrojálni, kit az „Egyetértés és Magyarojság“ szerint mondva „a nép nem akar.“ Már a múlt választáskor idősb Fáy Béla urat az egész kerület egyhangúlag választa meg, és így most is az egyedüli követjelöltje a szabadelvű pártnak, ki körül határtalan tisztelettel és bizalommal csoportosulunk. És így éppen semmi szükség sincs arra, hogy id. Fáy Béla úr érdekében bárki is pressiót gyakorolna. Mindenesetre a gödöllői szabadelvű pártnak nem volna ínyére, ha a kerületet az „Egyetértés és Magyar Újság“ saját szavaiként „parasztbíró“ képviselné. De ne higgje senki, hogy a „gödöllői szabadelvű párt ugyan csak megijedt“ , mert kerületünk szabadelvű pártja oly erős és tömörült, miszerint nem csak Tóth Istvánt, de bármely elsőrendű szélbali kapacitást is képes megbuktatni. Ami id. Fáy Béla úr képzettségét és műveltségét illeti, arra csak azt mondandók vagyunk, hogy kis ujjában több tudomány rejlik, mint az „Egyetértés és Magyar Újság“ gödöllői kerületi szélbali összes tudósításában. Gr. Ráday Pál úr semmi néven nevezendő pressiót nem gyakorolt, ezt még nyílt ellenségei sem mondhatják, hanem igenis féken tartja Tóth István eszeveszett kullajtárjait, kik állam- és törvényellenes tanokat hirdetnek a „nadrágosok“ s „urak“ ellen. Az ily „Dósa“-féle „boros butykosokat“, „pálinkás“ és „határ“ nélküli kullajtárokat féken tartani kötelessége nemcsak gr. Ráday Pál szolgabirónak, de minden becsületes állampolgárnak. Sőt akkor követne el nevezett szolgabiró úr és más honpolgár a választási törvény ellen bűnt, ha az oly vad és rakonczátlanok garázdálkodásait bedugnt szemmel néznék. Becsületes fegyverekkel egymás ellen küzdeni nem sért senkit, de oly fegyverrel, mint Tóth István néhány szál embere a gödöllői kerületben küzd, minden józan gondolkozását felháborodásra gerjeszt. A szélsőbaloldal és ennek közlönye az „Egyetértés és Magyarojság“ soha nagyobb szegénységi bizonyítványt nem állított ki magáról, mint akkor, midőn Tóth István fellépését sanctionálták. Tessék a választás napján Gödöllőn megtekinteni, hol van a józan értelmiség, hol a „csenevész csőcselék“?! . . . Kelt Issaszegh, julius 1. 1875. A gödöllői szabadelvű párt nevében: Paulovich Ignácz, a gödöllői kerület szabadelvű párt bizottmányának elnöke, Dobozy István, kér. pártjegyző, Kapczy Vilmos, Szabó János, Euchmann József, Illés Dániel, s. k. A vasutak gazdálkodása. A közlekedési miniszter a kamatbiztosítást élvező vasutakhoz egy fontos körrendeletet intézett, melyet közlünk egész terjedelmében, s kívánjuk, hogy foganatja legyen. A rendelet czélja véget vetni a pazar gazdálkodási rendszernek, mely eddig a vasutaknál az államkincstár rovására hívott. A rendelet különben így hangzik: „A kincstárnak az állami biztosításból eredő rendkívüli megterheltetése s név szerint azon tapasztalat, miszerint az érdekelt pályák eddigelé alig hozták be átlagosan a biztosított tiszta jövedelem 10 —15°/0-át, holott a fennmaradó 85—9Ó°/0 tényleg az államkincstárból pótoltatott, — arra indította a kormányt, hogy a legszigorúbban éljen azon az engedély-okmányokban gyökerező jogával, miszerint csak oly építkezési és felszerelési, illetőleg beszerzési kiadásokat engedélyezzen az üzleti számadásokba felvétetni, melyek a pálya eredeti állapotának fenntartására elkerülhetlenül szükségesek, ellenben minden, ezen határon túlmenő költekezést oly új beruházásnak tekintsen, mely az államot éppen nem, vagy csak akkor terhelheti, ha a kormány eziránt külön kötelezettséget vállal. Ebből folyólag egyrészt az ily beruházási kiadások a zárszámadásokban töröltettek, másrészt pedig azon igazgatótanácsi határozatok, melyek a fennebb említett elvbe ütközőknek találtattak, ha nem is minden esetben, de rendszerint kifogásoltattak. Másrészt azonban a kormány a vasúttársulatoknak nyújtandó külön biztosítás iránti törvényhozási intézkedés kieszközlése által e társulatokat oly helyzetbe juttatta, hogy a valóban elkerülhetleneknek bizonyult és az államkincstárnak is érdekében álló beruházások költségeit, a törvényhozás által megszabott határok közt, a biztosított tiszta jövedelem, illetőleg a részvényesek kamatigényeinek érintése nélkül fedezhessék. Az ezen törvényhozási intézkedésnél alapul szolgált egyik fő czél, t. i. az érdekelt vaspályák hitelképességének fokozása, nem volna azonban kellőleg s minden irányban biztosítva, ha az elől említett számadási törlésekből eredő függő kérdések is egyidejűleg megoldást nem nyernének. Ugyanezért egyrészről, s másrészt azon czélból, hogy a vaspályák gazdasági ügykezelésének ezentúl a f. é. május hó 2-án 5591. sz. a. kelt rendelet értelmében leendő ellenőrzése az említett függő ügyek miatt feltartóztatást ne szenvedjen, — egyidejűleg 9083. sz. a. kelt intézményemben azon intézkedést tettem, hogy a pálya megnyitásától 1874. év végéig kormányi engedély nélkül az üzleti bevételekből fedezett, üzleti kiadásokat azonban a fennebbiek szerint el nem ismerhető, s igy a felveendő kölcsönből megtérítendő beruházásokra nézve is az elszámolás a beruházások megállapításával kapcsolatosan a legrövidebb úton eszközöltessék, s elvárom (a czímtől), hogy az e részben megbízott magyar kir. vasúti és hajózási felügyelőségnek nemcsak nehézségeket nem teend, sőt inkább annak a leszámolás gyorsítása érdekében minden kitelhető módon segédkezet nyújtand. Jövőre pedig a kérdéses beruházások tekintetében a már fennebb idézett 9083. számú s a még pótlólag kibocsátandó rendeletek fognak irányadásul szolgálni. Különösen figyelmeztetem (czimedet), hogy a forgalmi eszközökön és anyagszereken kívül egyéb beruházások az engedélyezendő kölcsön terhére éppen nem, vagy csak annyiban lesznek eszközölhetők, amennyiben a forgalmi eszközök szaporítása azokat feltétlenül maga után vonja. E tekintetben tehát az engedélyokmányoknak már elől említett szigorú álláspontja lesz elfoglalandó, mely szerint t. i. az illető pályák teljesen üzletképes, tehát oly állapotban voltak előállítandók, mely a biztosított tiszta jövedelem közvetítésére teljesen alkalmas, melynek állandó fenntartása tehát az üzletet egyedül és kizárólag terhelheti Különben is tapasztaltatok, hogy az egyes vasúti igazgatások nem fontolják meg azt mindig és kellőleg, hogy a bevételek csekélysége folytán a pálya üzlete ez idő szerint jóformán az állam terhére vitetik, s hogy az ország termelési viszonyai folytán a forgalom emelése is egyelőre szűkebb korlátok közé van szorítva, mely körülmény már magában véve is a legszigorúbb takarékosságra utal, hanem egyes beruházások szükségét gyakran csak a nagyobb czélszerűség, a kényelem, sőt olykor a műszaki tökéletesség igényeivel indokolják. Ennek jövőre legalább a kamatbiztosító államkincstár irányában — meg kell szűnnie, minélfogva a beruházási kölcsönben fedezetet nem találó, de pályafenntartásnak sem tekinthető építkezésnek, átalakításoknak és beszerzéseknek — a biztonság igényeitől eltekintve — ezentúl csak esetről esetre s az összeg nagyságára való tekintet nélkül kikérendő kormányi engedély mellett, és csak annyiban lesz hely adható, amennyiben az illető beruházás által vagy kétségtelen megtakarítás, vagy a bevételek egyébként, de bizonyos emelkedése lesz elérhető. Miután a kormány a munkaszaporítás elkerülése czéljából jövőre az igazgatótanácsi jegyzőkönyvekben elhatározott beruházásokat esetrőlesetre kifogásolni nem kívánja, ellenben az üzleti számadásokban az engedély nélkül tett beruházási kiadásokat jövőre is törülni fogja, ennélfogva a fennebbi elvi álláspontot (a czimmel) miheztartás végett egyszer s mindenkorra a végből kívántam közölni, hogy ehhez képest a részvényeseket kamatigényeik megcsonkításától megóvni igyekezzék.“ Választási mozgalmak. Követválasztási dal Zseliczben. (Dallama: Kossuth Lajos azt szente.) Azt óhajtja a mi szivünk Somssich legyen a követünk! Érte élünk, érte halunk Pártjától mi el nem állunk. Éljen Somssich Pál! Ő Somogynak szemefénye S ismert nemeslelkitsége. Azért hangosan kiáltjuk Hogy mi tőle el nem állunk. Éljen Somssich Pál! Hogy hazáját hőn szereti Azt mindenki elhiheti. Akkor védte szabadságát, Mikor más befogta száját. Éljen Somssich Pál! Most épp oly követ kell nekünk, Ki bátran harczol mellettünk ; Mert szivén fekszik hazája Jólléte és boldogsága. Éljen Somssich Pál! Somogy megye, julius 1. A „Pesti Napló“ sürgönye által reklamirozott tabi választókerületben Szontágh Pál egyhangúlag, s lelkes ragaszkodással választatott meg képviselőnek. Azon sok idétlen hírnek — mely az utolsó napokban egy klikk érdekében eresztetett szélnek — nem volt zavarszülő hatása; a némelyek által óhajtott zavar fergetege nem kerekedett föl, mint azt jósolgatta a tettetett félelem sápitozó kajdácskodása.... És ennek mi szivünkből örülünk, nem csak azért, hogy becsületesség őszinte töprengéséhez intézett szavaink beteljesedésének örömét élvezhettük, hanem felebaráti szeretet szempontjából is, mert azt is látták, hogy ezen aggálylyal esett zavaros fergetegnek csak szele lett volna, s e szél csakis azokat söpörte volna le a nyilvánosság magaslatáról, hol különben is igen vékony sejtszövet szélén függenek agyuknak, s hova csakis a kapaszkodásban elfáradt karjuk fájdalma miatt felhangzó segélykiáltások után tolta fel a szeretet szánakozása őket, kik a vihar magvát elhintve odúsok rejtekében lesték a fergeteg felkerekedését. Lesz alkalmam — s tán nemsokára — lerajzolni azon zavarhajhászó vészmadarkákat, kik az általuk várva várt zivatar közeledését sápitozó hajdácsolással jelezgetik ott és akkor is, hol amidőn derült eget lát maga felett minden teremtése az istennek. Igaz, hogy a hírlapok is segítői voltak a zavaros hirek terjedésének öntudatlanul ugyan, de vigyázatlanul. — Ugyan kérdem: nem lehetne a hirlapolvasó közönség igazságban gyönyörködő részének érdekében és kedvéért tiszta forrásokra tenni szert, hogy ne lenne kénytelen a jámbor közönség annyit csodálkozni a hír forrásából a lapokra kiöntött víz felszínén úszkáló vízi madarak furcsaságán ! Tudom, nem lehet kivinni egy lap szerkesztőségének sem, hogy egy pár apró kacsa ki ne bújjon szerkesztőségi fiók borítója alól, de azt talán mégis meg lehetne tenni, hogy csapatonkénti úszkálásuk közben ne puffogassanak annyit le közülük, mennyitől olvasó közönségük vízi vadhúshoz nem szokott gyomra megcsömörlik. Ha majd a választási mozgalmak megindult árja lecsillapul, szólni fogunk e tárgyhoz még a hirlapolvasóközönség érdekében s a lapok javára. Csakis azt jegyzem meg ezúttal, hogy egyesek észhiányának badar dolgokban mutatkozása miatt ne mondjanak bolondnak egy kerületet, s egy-két egyénen mutatkozó szenynyes ing látására ne gyürközzenek fel egy egész kerület fehérneműinek megszappanyozására. A tabi kerület jobb hírénél s egyhangúlag választá meg képviselőjét, most nem a lapok ajánlgatása folytán, de jelességekkel biró személyéhez ragaszkodó öntudatának serkentő szava után. A Técszs, junius 30. Most, a midőn az ország minden szegletében a beszámoló beszédek végéhossza nélkül tartatnak; midőn ezek olvasásába és a képviselőválasztási mozgalmak zűrzavarában untig belefáradtunk, midőn a frasis özön csaknem elnyeléssel fenyeget, alig hittük, hogy legyen képviselő, kinek beszámoló beszéde oly hatást, oly általános felviranyozást idézhessen elő, mint Várady Gáboré folyó hó 27-én városunkban. Nagyhatású beszéd volt ez, hangzatos frázisok nélkül, a meggyőződés és tiszta igazság alapján. Szépen mondá, hogy nekünk nem azt az egyszeriem-