Ellenőr, 1875. augusztus (7. évfolyam, 211-240. szám)
1875-08-01 / 211. szám
11) Ha valamely közjegyzői okirat több önálló jogügyletet foglal magában (142. §.), az illetéki szabályok 64. §-a szerint a különböző jogügyletektől járó illetékek külön rovandók le. 12) A közjegyzői okiratok alapján az 1874-iki 35-ik t. ez. 111. és következő §§-ai értelmében eszközölt végrehajtási eljárás alapjául szolgáló, a végrehajtási kérvény s az annak folytán felmerülő egyéb beadványok és jegyzőkönyvek bélyegilletéke tekintetében az 1873. IX. t. sz. rendeletei alkalmazandók. A bíróságnak a végrehajtást elrendelő végzése (112. §.) — miután fizetési meghagyást tartalmazó bírói határozat jellegével bír, az illetékszabás 48. tétele 4. jegyzete szerint lerovandó illeték alá esik. Mihez képest az illeték, ha a kötelezettség tárgya 800 frtot meg nem halad, a végrehajtást kérelmező által bélyegjegyekben a végrehajtási kérvényhez csatolandó, a bíróság pedig tartozik az átvett bélyegjegyeket a váltótörvényszéki végzésekre nézve az idézett jegyzetben előszabott módon felhasználni; amennyiben pedig a kötelezettség tárgya 800 fzzet meghalad, a végrehajtási végzés jogerőre emelkedése után a bíróság részéről az illetékszabással megbízott hivatalhoz másolatban átteendő, mely hivatal a járó illetéket az illetéki szabályok 136. §-ának 4. pontja értelmében fogja kiszabni, s annak behajtása végett intézkedni. 13) A közjegyző által a törvény 151. § a szerint vezetendő ügykönyv, továbbá a 156. §. c) és d) alatt megjelölt óvási és letéti könyv mindenikive 5 kros bélyegilleték alá esik, ha azonban a használt papirívek a szabályszerű (380 bécsi □ ") térmértéknél nagyobbak, az illetéki szabályok 56. §-ában megállapított, 10, illetőleg 15 kros bélyeg jár minden egyes ívért. 14) A közjegyzők részéről az 1874-ki XXXV. t.-cz. 84. és 106. §§-ai eseteiben a feleknek kiadott átvételi elismervény bélyegmentes. 15) A közjegyző tartozik a hagyatékok körüli eljárás eseteiben vagy egyéb ügyekben nyert birói megbízás teljesítésénél a bélyeg és illeték tekintetében mindazon kötelességeknek pontosan megfelelni, melyek az illetéki szabályokban a bíróságokra vannak ruházva. A közjegyzőhöz ily minőségben a felek által intézett beadványok bélyegkötelesek, minthogy ő, ha a bíróság által nyer megbízást, közhatósági személynek tekintendő. Ha a közjegyző az örökösödési eljárást birói megbízás, vagy pedig az örökösöknek az 1874. évi XXXV-ik törvényczikk 128. §-án alapuló megbízása folytán vezeti, kötelességében áll — mielőtt az osztályrészek vagy hagyományok az érdekletteknek átadatnának, — a hagyatéki kimutatást, a leltárt esetleg az örökhagyó végrendeletének, valamint a netán létrejött osztály-egyességnek bélyegmentesen hitelesített másolatával együtt az illetékszabási hivatalnak megküldeni s a hagyaték átadása, illetőleg telekkönyvi átíratása előtt az örökösödési illeték biztosítása iránt intézkedni, illetőleg e czélból a hagyatéki bírósághoz jelentést tenni. 16) A közjegyzőknél levő iratok eredetijének, hiteles másolatainak, kivonatainak, vagy hiteles kiadmányainak kiadása iránt a felek által a törvényszékhez intézett beadványok, a törvényszéknek e tekintetben hozott végzései, továbbá az eredeti okiratok kiadásakor a közjegyző részére készített másolatok és ezek hitelesítései (135. §.), úgyszintén a közjegyzői díjak megállapítása iránt a közjegyzők vagy felek által a bíróságokhoz intézett beadványok, az erre vonatkozó tárgyalás s a bíróság végzései illetékmentesek, de a közjegyzői törvény 144. §-ában említett megtagadó végzés terén beadott felebbezés az illetékszabás 13. tételének 12. pontja szerint 1árt bélyeg alá esik. 14) Az 1874-iki XXXV. törvényczikk 26. és következő §§-ai értelmében megalakítandó közjegyzői kamarák állása az őket megillető hatáskört tekintve a bélyegkötelezettségre nézve közhatóságokéval egyenlő lévén, a megánfelek által hozzájuk intézett beadványokra, valamint a közjegyzőnek nem hivatalos levelezésére az illetékszabás 13. tételének határozmányai alkalmazandók. A bélyegmentes beadványokra nézve pedig irányadó az illetékszabás 14. tétele. A közjegyzői kamarának a közhatóságokkal, közjegyzőkkel vagy felekkel folytatott levelezései, valamint összes tárgyalási iratai, melyek közé a fegyelmi ügyek is tartoznak, bélyegmentességben részesülnek, mely kedvezmény azonban a peres eljárásra nem terjed ki. 18) Az illetéki szabályok 255. § ában rendelt bélyegellenőrzési szemlét köteles a pénzügyi igazgatóság a közjegyzői irodákban , illetőleg a közjegyzői kamaráknál időről-időre megtartani. / KÜLFÖLD. Julius 31. Franczia köztársaság. (A nemzetgyűlési agendák. Buffet tisztázása. A spanyol hadi szerek szállítása) Azon teendők közöl, melyeknek elintézése végett a nemzetgyűlés elnapolásának aug. 4-ről későbbre való halasztását helyezték kilátásba, a legfontosabb egyelőre nem fogja igénybe venni a szünetelni akaró képviselők idejét. Ez az ostromállapot megszüntetésének kérdése. A 29. kezdeményezési bizottság mit sem hajtott Buffet úr szavára, hanem elhatározta, hogy a javaslatot , minden erre vonatkozó módosítást és pótjavaslatot Duprat Pascal előadó által eléje terjeszti a nemzetgyűlésnek tárgyalás végett. Az ostromállapot megszüntetését célzó javaslatok egyike alá, mint mondjuk Dufaure neve van jegyezve. Fényes illustrátiója Buffet minapi szavainak, hogy ő Dufaureval minden kérdésben egyetért. A bizottság maga is ajánlja az ostromállapot megszüntetését, mégpedig a szünidők előtt. A nemzetgyűlés azonban tegnap elhatározta, hogy a jelentést csak a szünidők után fogja tárgyalni. Most tehát még az 1876-iki költségvetés, és a Tallon-féle javaslat, mely a megyei tanácsok igazolására vonatkozik, lenne elintézendő. A baloldal benyújtja a Brisson-féle javaslatot, mely a Courcelles-határozat alapján megszüntetett részleges választások újból való meghirdetését czélozza. Ezen tárgyak azonban, ha az utóbbi vita nem nyúlik hosszúra, elintézhetők aug. 4-re. Buffet tisztázása czéljából az „Echo Universel“ biztosan állítja, hogy Buffet kijelenté, miszerint ő sem nem szövetségese a bonapartistáknak, sem nem szándékozik a május 24-iki többséget reconstruálni; ő a február 25-iki többséggel akar kormányozni, melyhez az alkotmányt szintén elfogadott Kerdrel-csoport is csatlakozott. Biz’ ezt az „Echo Univ.“-nek nem hiszi el a „Republique frangaise“. A kormány az ultramontánok és legitimisták erőlködése daczára megengedte a spanyol hatóságoknak, hogy ostromszereiket franczia területen átszállíthassák azon pontokra, ahol szükség van reájuk. A cettei kikötőbe jul. 22-én az „Express“ hajó 1,625 zsák árpát, 102 csomag hadiszert, a „Correo di Cette“ 12 Krupp-ágyut, 8000 ágyutöltést, 400,000 töltényt, 25 zsák árpát hozott. Ez anyagokat innen polgári ruhát viselő spanyol tisztek kísérték rendeltetése helyére. A „Moniteur“ erre nézve ugyanazt feleli a dühöngő ultramontán sajtónak, amit Mac Mahon és Décazes felelt a legitimista deputatiónak, hogy a karlisták Francziaország előtt nem jönnek tekintetbe. Francziaország elismerte a spanyol királyt s ennek éppen úgy nyújt kereskedelmi és közlekedési előnyöket, mint bármelyik másik barátságos hatalomnak. Németorszáág. (A püspökök magatartásához.) A német püspökök tudvalevőleg kinyilatkoztatták, hogy legális segédkezet nyújtanak az egyházvagyon kezelésére vonatkozó törvény végrehajtásához. Az ultramontán sajtó természetesen nincs a dologgal megelégedve, de hát nem lehet róla tenni. A „Prov. Corresp.“ a püspökök ezen lépéséről írván, mondja, hogy a dlems az által, hogy a törvény végrehajtásában részt vesz, tényleg feladta azon álláspontját, mely szerint az egyház nem nyújthat segédkezet az állam által egyházi ügyekben egyoldalúlag alkotott törvények végrehajtására. Az a „soha“, mit a kath. püspökök csak kevéssel is ezelőtt minden törvénynyel szemben hangoztattak, most elvesztette erejét és értékét s valószínűleg el fogja veszteni a többi törvényekre nézve is. A püspökök, még mikor e törvény tárgyaltatott, tiltakozást intéztek a kormányhoz és a házhoz egyaránt, az ultramontán vezérek és lapok félreverték a harangot, hogy az egyház soha, sohasem fogja elismerni e törvényeket, és mégis daczára a tiltakozásoknak, a törvény elismertetett a clerus részéről, a püspökök megengedték s a papok fel is szólították az egyházközség tagjait, hogy a törvény által megszabott választásokban részt vegyenek. Ez lesz sorsa és végeredménye hihetőleg a többi tiltakozásoknak is. Ha ez egyszer bekövetkezett, helyre fog állani s rég nélkülözött béke az állam és az egyház között. Angolorsziág. (A parliamentből.) A felsőház megszavazta a csatorna-alagút engedélyét. — Az alsóházban a kormány kijelente, hogy hadijogi értekezletre további meghívást nem kapott, a kormány nézetei e tekintetben nem változtak. Egy interpelláló folytán a kormány megerősíti, hogy a spanyol csapatok a cantabriai tengerparton több helységet bombáztak ; a brit kormány nem hiszi, hogy netán a felszólalások sikerre vehetnének. A kormány kijelenti továbbá, hogy a franczia kormánynyal régóta folynak a tárgyalások a nyugatafrikai birtokok kölcsönös kicserélése iránt, de eddig sikertelenül. Törökország. (A herczegovinai forrongáshoz.) A zárai dalmát „Národni Liszt“ a herczegovinai felkelésről a következő távirati közleményeket hozza : M et k o v ic s, júl. 25. A törökök tegnap nagy számban támadták meg a felkelőket Strug mellett. Boricze Jaint felgyújtották. Az öregeket, nőket és gyermekeket legyilkolták. A török barbárságnak se vége, se hossza. — Metk o v ic s, júl. 25 A gyermekeiket látogató felkelők a határszélen az osztrák strázsáknál teszik le fegyvereiket. Törökországba saját tűzhelyeiket védelmezendők visszatérvén, Allodi nevű csász. kir. biztos nem adja vissza nekik fegyvereiket! Igazság-e ez ? Esedezünk mindenre a mi szent, vegyék elejét ezen jogtalanságnak. — Metkovics, júl. 27. Tegnap heves és véres összeütközés történt Dolában Stolacz mellett, Dobrán és Drenovce mellett. A felkelők fegyvereiket kilővén, késeikkel 250 törököt gyilkoltak le. A csata mindegyre tart. A hivatalos lapból. — A földmivelés- ipar- és kereskedelmi minisztérium, egyetértve a cs. k. osztrák minisztériummal elhatározta, a hivatalos lap mai száma szerint, hogy a titkos jelekben fogalmazott magánsürgönyök az osztrák-magyar monarchia távirdaállomásain is elfogadtassanak s a Tdíjazást illetőleg a nemzetközi távirászati egyezmény 10. és 37. és az ahoz kapcsolt szabályzat Wllk cikke értelmében, különben pedig a többi magánsürgönyökkel egyenlően kezeltessenek. — Lemondás. Zdenczay Vilmos tettleges állományú honvédlov. százados és Kovács János várakozási illetékkel szabadságolt honvéd százados a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjukról s czimükről önkényt leköszönvén, lemondásuk elfogadtatott. — Névváltoztatás. Pöschl Károly szegedi lakos vezetéknevének ,,P a ta k i‘‘-ra kért átváltoztatása, Stern Lipót szegedi lakos vezetéknevének „Csillag“ra kért átváltoztatása, valamint Szlajka Lajos radváni lakos vezetéknevének „Szivai“-ra kért átváltoztatása megengedtetett. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szegszárdi közalapítványi számtartósághoz írnokká Kalocsa Lászlót nevezte ki. A kolozsvári m. kir. pénzügyigazgatóság a Ilod osztályú pénzügyi fogalmazót Reinbold Olivért fokozatosan I-fő oszt. pénzügyi fogalmazóvá léptette elő. A pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság Morell Lajos sopronyi III. oszt. számtisztet áthelyezés utján a pozsonyi számvevő osztályhoz III. oszt. számtisztté nevezte ki. — Vásárengedélyezés. A földmivelés-, iparés kereskedelemügyi m. kir. miniszter Belső-Szolnok megyében kebelezett Deés mezővárosnak megengedte, hogy ott évenkint augusztus 20-án és 21-én tartatni szokott országos vásár ez évben kivételesen augusztus 22. és 23-ik napján tartassák meg, mi ezennel közhírré tétetik. — Távirda-állomás megnyitása. Vasmegyében Körmenden uj távirda-állomás nyittatott meg, korlátolt napi szolgálattal. HÍREK. Julius 31. — A Petőfi-szobor bizottsága ma délután ülést tartott Tóth Kálmán alelnök lakásán s helybenhagyta a szükebb körű bizottságnak a szobor felállítására tett intézkedéseit. E szerint az albizottság a szobor teljes kivitelére Huszár Adolffal szerződést kötött, melynek értelmében Huszár a szobrot Izsó felfogása szerint s a szakértő bizottsági tagok észrevételeihez idomítva, három év alatt tartozik elkészíteni. E három év augusz 1-től számíttatik. A szobor 9 láb magasságú lesz, és Huszár a szobor gipszminta-elkészítéséért 6.500 forint tiszteletdíjban részesül. Továbbá a bizottság több új taggal egészíttetett ki, s azok sorába a közmunkatanács tagjaink. Podmaniczkyn és b. Lipthayn kivül egypár nevezetesb építészt is bevett. Ezek véleményének és Útmutatásának sok jó hasznát vehetik. — A budapesti philologiai társaság közgyűlése augusztus hó 6-án (pénteken) lesz a képviselőház (Sándor-utcza) első emeleti I. sz. osztálytermében. A gyűlés délután 3 órakor kezdődik és a következő sorrendben tartatik meg: Az elnöki megnyitó és titkári számadó beszéd után 1. Szamosi János: „A classikai philologia története“ cz. kiadatlan művéről értekezik s előterjeszti indítványát egy „philologiai közlöny* létesítése iránt. 2. Dr. Hampel József a nemzeti múzeum antik szoborműveiről tart felolvasást, egyszersmind bemutatva azokat a helyszínen (múzeumi épület első udvar I. em. régiségtár.) A tisztválasztás a múzeumba való átrándulás előtt történik. A gyűlésben nemcsak a társaság tagjai vehetnek részt, hanem a társaság szívesen látja egyáltalán mindazokat, kik az ókori classikai tudománynak barátai, az antik szobrászat művei iránt pedig érdeklődnek. A vadászati jegyek megszerzésére hívja fel a fővárosi tanács hirdetmény útján a vadászokat. A pénzügyminiszter ismeretes rendeletének a vadászó jegyek megszerzésére vonatkozó pontjai vannakbenne ismertetve. Külön megemlítést érdemel, hogy a vadászati jegyeket Budapesten Kada Mihály alpolgármester adja ki, és pedig egyszerűn a hozzá intézett 50 kros bélyeget írott folyamodványra. De e vadászjegy megszerzése azért senkit sem jogosít fel a vadászat gyakorolhatására a főváros területén ; erre nézve szükséges ezentúl is a főváros földesúri jogának bérletéül az eddigi városi vadászjegyeket az illető kerületi elöljáróságoknál a megállapított díjnak lefizetése mellett bírság terhe alatt szintén megszerezni. Húsz éven aluli egyén számára a jegyért az atyának vagy gyámnak kell folyamodni. Az állami s hatósági közbiztonsági közegek és finánézók kötelesek, a vadászati jog tulajdonosai, haszonbérlői és az erdők s mezők felügyeletével megbízott személyek pedig jogosítják a vadászokat a jegy előmutatására felszólítani. Ezen felszólításra köteles a vadászó előmutatni jegyét, aki pedig bármi okból elő nem mutatja, köteles a vadászattal azonnal felhagyni és ha ismeretlen, a felszólító kivonatára akár nevét és lakását megmondani, s a czélból, hogy ezeknek bizonyítására szorítható legyen, alkalmas zálogot adni, akár a felszólitót a legközelebbi kerületi elöljárósághoz követni, hogy ott kiléte kiderittessék. — A Ferencz-csatorna új ágát aug. 14 én adják át a forgalomnak. — A bécsi pápai nunciust, Jacobini Lajos érseket Esztergomba várják ma vagy holnapra, hol hosszabb ideig fog időzni. Látogatásával egyházi ügy is van összecsatolva. A prímás ugyanis az esztergomi nagyterjedelmű főmegye részére még egy fölszentelt püspököt óhajtván, e méltóságra Boltizár József n.szombati vicariust szemelte ki, kivel a tárgyalást a nuncius Esztergomban fogja elvégezni. Az állatkertnek legújabban ajándékoztak: Tisza Paulina k. a. Gesztről 4 gólyát, Sztupa Aranka és Jolán k. a. Hévről 7 baglyot, ifj. Tisza Kálmán úr Gesztről 1 túzokot, és 1 véreset, Platthy Lőrincz hajóskapitány úr Budapestről 1 kőszáli sast, Hirschler Fülöp és Ehrlec Sándor urak Budapestről egy-egy rókát, Fischer Ágost Budapestről 1 szárcsát, Kiss József úr Gesztről 1 sast, Lueff M. Budapestről 2 himpávát, idősb Serák István ur Adacsról 4 vadkacsát, dr. Jähnich ur Turn Szeverinből 6 fehér gémet, Hannek János ur Szoborsinból 1 farkas kölyköt, Udhánszky Péter ur Budatinból 2 nagysuholyt. — József császár zongorája jutott e napokban a nemzeti múzeum birtokába. Gyöngyházzal és teknőshéjjal kirakott és filcsontra festett miniaturákkal ékesített, sőt még a hangfenék egyes részeiben is műfaragás és olajfestés által kitűnő műszer ez — írja az „Arch. Értesítő“ — 1875-ig a győri sz. Orsolya-rendi apácza-zárda tulajdonát képezte, hová még a múlt században, ezelőtt mintegy 100 évvel került volt Bécsből Pichner Mária Borbála Terézia által, ki 1729-ben született s 1807-ben halt meg, miután 49 éven át volt a győri Orsolya-szüzek főnöknője. Pichner Mária e zongorát Bécsből, az akkori bécsi udvari karnagytól kapta , állítólag ezen zongorán nyerte első oktatását Mária Terézia nagy nevű fia József főherczeg, később császár-király, ki is e zongorát az említett karnagynak — zenemesterének — fáradalmai méltánylásául ajándékozta. A karnagy viszont rokonának Pichner Mária zárdafőnöknőnek ajándékozta. A győri zárdából Ebenhöch Ferencz kanonok szerezte meg s küldte be, mint történelmi emlékű műtárgyát a m. nemzeti múzeumnak. A terézvárosi klub tegnapi ülésében egy kérvényt irt alá pár száz polgár, kik az ihatatlan terézvárosi viz miatt sürgetnek intézkedéseket s a főváros törvényhatóságának sürgősen figyelmébe ajánlják Hölle J. M. urnak a terézvárosi vízvezeték tárgyában benyújtott memorandumát. E kérvényt már a napokban beadják a főpolgármesterhez. Elhatározták továbbá, hogy nagyobb lakást bérelnek, s egy felhívást fognak kibocsátani a Terézváros polgáraihoz, őket a klubhoz csatlakozásra szólítván fel. — Halálozások. Sasvári Nagy Ferencz, nyugalmazott úrbéri törvényszéki elnök, elhunyt tegnap 72 éves korában. Temetése holnap, vasárnap d. u. 5 órakor lesz az ősz-utcza 10. sz. a. házból. — Makóról egy gyászlap földeáki Návay Györgynek élte 29 ik évében történt halálát jelenti. — Mint Amerikában. Holnap reggelre „nők úszó versenyével“ kecsegtet egypár lap. A szeretetreméltó versenyzők reggeli 8 órakor küzdenek meg egymással a szabad Dunában, a Bodnárféle uszoda kerül. A versenyzőket csolnakok fogják kisérni, miután a rendezők maguk sem hiszik, hogy az ilyen sportra csakugyan alkalmasak a nők. — Bomladozó új épület. A kereskedelmi akadémia díszes épületén (a váczi-úton) félelmes jelek mutatkoznak, s a harmadik emelet lakói kényszerülve voltak a kiharczolkodásra, mert a plafondon veszedelmes repedéseket vettek észre. E ház is a szédelgés napjaiban épült s alászáll, mint némely papírok. — Arany Jánosnak „Buda halála“ czimü naiv eposzát Sturm Albert németre fordította, s annak első énekét a Lipcsében megjelenő „Deutsche Dichterballe“ közli. — Pályázati eredmény. Az arad vidéki tanitó-egylet által hirdetett népirodalmi pályázatra nyolc ztt érkezett, melyek közül „Árva Gergely históriája“ s e „Kevélység útja“ határozott népirodalmi becseset lkr. Az 50 frt pályadij „Árva Gergely históriája“ szerzőjének lett odaítélve. A jeligés levél felbontatván, szerzőül Ember György nagyváradi néptanító s képezdei tanár tűnt ki. A mű legközelebb az „Aradvidéki tanitóegylet közlönye“ 4-ik számával fog megjelenni s szerzőnek a pályadij f. évi aug. 23., 24., 25-dikén tartandó nagygyűlésből lesz kiadva. A „Kevélység útja“ dicsérettel kitüntetve közlésre ajánltatott. — Dr. Grósz Lajos úr egy nyilatkozat fölvételére kért föl bennünket. A nyilatkozat némi kihagyással következő . Nagy becsű lapjának mai számában dr. Pollák László aláírásával személyem ellen intézett oly czikk jelent meg, melynek minden tétele gyanúsítás és rágalom. Midőn ezt saját becsületemnek megóvására nyilvánitanám, egyszersmind kijelentem miszerint a megtorlásra azon utat választottam, mely tisztességes embernek ily esetben elő van írva. Budapest julius 31. 1875. Dr. Grósz Lajos. — Lovaglás Brassó és Kolozsvár közt. Rajkovics huszár főhadnagy fogadott, hogy Brassó és Kolozsvár közt 60 óra alatt lóháton megjárja az utat, a nélkül, hogy magának nyugalom, vagy alvásra időt engedjen. Az ut, mit meg kellett tennie, 72 mértföld. Útjában minden állomásig, mint tanuk, huszártisztek kisérték a merész lovast, kit vasárnap éjjel Kolozsvárról visszaérkezése alkalmával M.-Vásárhelyen többen jártak a hotel Transylvánia előtt. A koromsötét éjben érkezett meg egyedül, kisérő társai csak másnap délben érkeztek meg utána. Rajkovics kimerültnek látszott ugyan, de alig néhány perc múlva visszanyerte erejét, s midőn egy óra múlva útját folytatandó lován termett, a bágyadság legkisebb jele sem volt rajta észrevehető. A czélt el is érte, s hétfőn délután 5 órakor Brassóban nagy ovatiókkal fogadták. — Rendőri hírek. Az őcz-utcza 2. sz. a. szegénygyermek kórház udvarán tegnap délután 2 órakor egy rózsaszín ruhába öltözött fiatal, napszámos-forma nő jelent meg egy 15—20 hónapos fiúcskával, s addig várta az alkalmat, mig a gyermeket ott hagyhatta az udvaron, maga pedig nyom nélkül eltűnt. — Múlt éjjel 3/41 órakor a lánczhid közepéről egy középkorú s világosszürke ruhába öltözött férfi a Danába ugrott s a vizben nyom nélkül eltűnt. Utána a hídon csak egy félig elégett britannika szivar maradt hátra. A Karczagról megszökött rabokat majd itt, majd ott gyanították, egyszer Zemplénben, aztán meg Temesben. A gazemberek azonban megmaradtak a Kunságban. A banda vezetőjét Sorsa Lászlót, születési helyén, Turkeviben e hó 25-én éjjel el is fogták. Makacsul ellentállt, s kölcsönös lövöldözések után tehették csak ártalmatlanná. Visszakisérték a karezsgi törvényszékhez. — Rablótámadás. Mint a „P. N.“ írja, Borszék közelében f. hó 20-án délelőtt Mikó Mihály főispánt számos fegyveres ember megtámadta. Csak gyors lovainak köszönheti menekülését. Kopatz kereskedőt és másokat a zsiványok kirabolták. — A Széchenyi hátrahagyott művei megvételére szánt alap gyarapítására julius hó 1- én a Margitszigeten rendezett tánczingalom tiszta jövedelme nem 112 frt, hanem 178 frt volt, s ez összeg még szaporodhatik az által, hogy a vidékről még sokan nem számoltak be a jegyekkel, miért is a bizottság felkéri mindazokat, kik jegyeik fölött még nem rendelkeztek, hogy azok árát Schober János czím alatt a pénzügyminisztériumba beküldeni, esetleg a jegyet visszaküldeni szíveskedjenek. Fölülfizetéseket tettek : Siraor János herczegprimás 28 frt, gróf Lónyay Menyhért 15 frt, Samissa József érsek 5 forint, Tisza Kálmán 5 frt, gróf Csekonits János 5 forint, Szász Károly 5 frt, Löw Tivadar 3 frt, Grill R. 3 frt, Heinrich A. 3 frt, Z. Béla 2 frt, R. Aranka 2 frt, Tamássy Alajos 2 irt, N. N. 1 frt, mely összeget a bizottság ezennel köszönettel nyugtáz. — Élelmes ügynök. Egy itteni pénzintézethez kölcsönkérvényeket nyújtott be egy Stockinger nevű bécsi ügynök. Mikor az egyik fél, kinek nevében a kölcsönt kérte, ezt megtudta, sietett rögtön tiltakozni, hogy biz ő neki nem kell pénz. Stockinger az ő tudta és akarata nélkül nyújtotta be a kérvényt általános felhatalmazás alapján. Őrizkedjék a közönség a bécsi Ügynököktől. — A tengeren elveszett emberélet statisztikáját mutatja ki az argói keresk. minisztérium legutóbbi 1873—4 évről szóló jelentése. Már 1872. évben szokatlanul sok emberélet és hajó veszett el, de 1873—4. évben 582 hajóval és 3204 emberélettel több esett a tenger áldozatául. 4051 hajótörés alkalmával emberélet nem veszett el. A hajózási törvény, melynek elodázása ellen Pamsoll a minap oly hevesen kikelt a parlamentben, valóban életszükség Britaniára nézve. A brit partokhoz közel 1872-ben 590; 1873—4-ben 506 ; — távol tengereken 1872 ben 1892; 1873-4- ben 4013; — soha többé hiret nem hallott hajókon 1872-ben 1214, 1873—4-ben 2301 — összesen tehát 1872-ben 3696, 1873—4-ben 6900, tehát 3204-gyel több ember találta sirját a hullámokban, nagyrészben a roncsolt, megnedvesedett fajú hajók következtében. ___ Törvényszéki csarnok. (Hűtlen aszszony.) Kelemen Lajos, 24 éves, vámospércsi lakos, szabadságos katona, családja iskolai nevelésben nem részesült, mindennek daczára feleségével, Kállai Juliannával, kit szerelemből vett el, a legszebb házasságban élt, s életét talán a legboldogabban s legbecsületesebben végzi, ha felesége hirtelen meg nem változik s a békés és tiszta házi életből valóságos poklot nem készít a férj számára. Kállai Julianna ugyanis egyszerre csak a férjénél sokkal korosabb Csuka Mihály béresgazdába szeretett, s azzal a tiltott viszonyt botrányos módon egészen nyíltan űzte. E viszonynak később egy figyelmek születése lett a következménye. Kelemen Lajos, mindezt látva, hallva, mégis minduntalan kérte feleségét, hogy hagyjon fel Csukával. A nő azonban mindannyiszor a legdurvább módon visszautassa férje ajánlatát, nyíltan kijelentvén neki, hogy Csukát nem hagyja el, s hogy ő meg keressen magának mást. Kelemen a község papjához ment s ennek elpanaszlá szerencsétlenségét. A lelkész magához idéztette a nőt, de azt sem atyai szavaival, sem fenyegetésekkel jobb útra téríteni nem tudta. Kelemennek ajánlják barátai, hogy hagyja végkép a csalfa asszonyt s vegyen el egymás nőt; ezt sem tehette, mert a nő válni nem akart. De utóbb csakugyan elhagyta házát s az anyjához költözött. Ekkor volt dinom-dánom, Kállai Julis és Csuka Mihály gazda néhány hétre elhagyták V. Pércset , elutaztak. De nemsokára visszatértek, elfoglalván Kelemen L. házát. Ez pedig szegény öreg anyjánál sem tudott maradni, nem bírta rosz feleségét elfelejteni. Még egyszer fölkereste az asszonyt, kinél ott találta Bárdiné Zsuzsanna szomszédnőt, s ennek jelenlétében még egyszer felszólító, hogy éljen vele, de ez akkor is sértőleg és durván felelt. Ez felháborodva s elkeseredve, a magával hozott kést kirántva zsebéből, azzal feleségén öt sebet ejtett, végül pedig nyakát metszé keresztül; az asszony nem védheté magát, ágyában feküdt, s egyik karján Cenka gyermekét tartotta, s igy Bárdiné vetette közbe magát s Kelemennel bírókra kelt, hogy a gyilkosságot megakadályozza. De mégsem akadályozható meg, hogy a férj nejét megölje. A nő meg is halt rögtön. A gyilkos feljelentette magát. Az első bíróság, tekintetbe véve az enyhítő körülményeket, Kelemen Lajost a nején elkövetett gyilkosság miatt 8 évi súlyos börtönre ítélte, s ez ítéletet a kir. tábla is megerősítette; a legfőbb ítélőszék azonban — tekintve azt, hogy a reform vallású Kelemen nejétől könnyen elválhatott volna törvényes uton is, és mivel feleségét gyilkossági szándékkal kereste fel, őt halálra ítélte ; egyúttal az iratokat a legmagasb helyre kegyelem végett fölterjeszteni határozta. (Mérgezés.) Kaufmann Zsigmondi bútorkereskedő a kétszerecsen u. 7. sz. házban, bútorai részére raktárakat tartott bérben, melyekben a patkányok igen gyakori látogatásokat tettek. A kártékony vendégek távoltartására, a patkányméreggel foglalkozó Láncz Vinczét felszólító, hogy számára mérget készítsen. Láncz V. a mérget elkészité, saját kezével szórta szét a raktárakban, a mi pedig fenmaradt, azt papirosba öntötte s eltevés végett Kaufmannak akarta átadni, de ez azt el nem fogadta, Láncz tehát a raktár egy szekrényébe lökte. Ez történt még május havában. Deczember havában a Kaufmann Zs. szolgálatában álló Propper Mór a papírzacskót megtalálta s azt a házmesternőnek adta, állítólag azon hittel, hogy az liszt. A házmesterné aztán néhány napra káposztát főzvén, abból ő, gyermekei, de legtöbbet a férj, a házmester evett, mire mindnyájan roszul lettek, sőt ez utóbbi nagy görcsöket kapván, mégis halt. Az orvosi látlelet s a művegyész constatálta, hogy Jancz Ede a káposzta-rántásként használt mirenysavból származott mérgezés folytán halt meg. Kaufmann Zs. és Propper Mór ellen vizsgálat rendeltetett el s az első tárgyalás ez ügyben f. év ápril havában volt, midőn is a kir. ügyészség vádat csak a két nevezett ellen emelt, de a túszék Láncz Vilmost is vád alá fogta, mert hatósági engedély nélkül készített patkánymérget. A kir. ügyészség Láncz vád alá helyeztetése ellen felebbezett, de a kir. tábla helybenhagyta a törvényszéknek Lánczra vonatkozó határozatát. A tegnapi végtárgyalás folyamán az ügyészség ismét csak Kaufmannt és Proppert vádolja, s Láncz Vinczét újból felmentetni kéri a vád alól. A vád- és védbeszédek meghallgatása után a törvényszék Kaufmann Zsigmondot, Propper Mórt és Láncz Vinczét az életbiztonság ellen elkövetett vétség miatt, az első és harmadrendű vádlottat az ítéletnek jogerőre emelkedésétől számítandó 8-8 napi fogságra, Propper Mórt pedig a 18 napi vizsgálati fogságon felül 14 napi fogságra ítélte. Mindhárom vádlott felebbez. — A királyi ügyészség részéről Rakovszky alügyész, Kaufmannt és Proppert illető Ítélet ellen, Láncz Vinczének pedig javára — felebbez. — (A kis Lina miatt.) Král József budapesti lakos házánál Szabó József pinczér két év óta lakott már s nem volt a fiára panasza; legfeljebb az nem tetszett az öregnek, hogy a fiatal ember minden keresményét bizonyos „Lina“ nevű ismerősére költötte, sőt gyakran saját ruháit s egyéb holmiját is zálogba tette, csak hogy a kedves kis barátnő ne szenvedjen szükséget. Az öreg Král a fiatalember e dolgaiba nem avatkozott, csak akkor kezdte őt közelebbről érdekelni, mirőn Szabó a szálláspénzzel adós maradt. F. é. jun. 14-én este Král J. és neje a dohány- és keresztarcza sarkán levő sörházba mentek, hova tíz óra után Szabó J. is eljött, s az „argust“ és a „mámit“ (igy hívta az öregeket rendesen) haza hivta Az öreg még egy pohár sörrel is megkínálja, de azt a fiatal ember el nem fogadta. Végre haza indultak. Szabó útközben kérdi Éváitól, hogy: Lina volt e ma náluk ? E név hallatára az öreg kissé dühbe jött, s azt mondá a fiatal seladonnak, hogy többé nem enged a szobából egy mák- szemnyit is a leány miatt elzálogosítani s valamit még a tartozásról is mondhatott. A fiatal ember oly dühbe jött ekkor, hogy kést ragadva zsebéből, elébb Kráinak balfelőli arczát hasította fel, azután hasába, mellébe és oldalába döfött. Král, jóllehet négy sebből vérzett, Szabót, ki futni kezdett, megfogta, miközben ennek ruhái összetépettek. A nő, ki két gyermekével néhány lépésnyivel hátramadt férjétől, az első jajkiáltására szintén regényért kiáltott s Nagy Lajos és Dombi László rendbiztosok ott is termettek mindjárt és Szabót elfogták. A mai végtárgyalás alkalmával Szabó tettét azzal akarta indokolni, hogy Král őt két arczalcsapás által provocálta, a mi azonban hazugságnak bizonyult. A kir. ügyészség 10 havi börtönbüntetést indítványoz, a törvényszék Szabó József, bihar megyei szül., 23 éves cukrászsegéd, illetőleg pinczért a Král Józsefen elkövetett súlyos testi sértés miatt félévi börtönre ítélte. Vádlott — úgymond — nem felebbez, ha az ügyészség sem teszi, de mivel az ügyészség appellál, hát akkor neki is kell. KÖZGAZDASÁG. üzleti hetiszemle. Időjárás. Változó. Kétszer volt nagyobb esőnk, hétfőn zivataros és hosszas, szerdán vihar nélkül, de mindkét esetben mennydörgéssel és villámlással. A hét eleje hűvös is volt, de vége felé ismét kimelegedett. Az éjjelek azonban már általában hűvösek. Értéküzlet. Az egész héten át az üzlet meglehetősen csöndesen folyt. A külföldi piaczok jó állása és bő pénzkészlete némi élénkséget is öntött börzénkre, minek következtében bankjaink némi, habár csak csekély emelkedésnek örvendenek. Malmainktól a speculatió ismét visszavonult, úgy látszik már nem remél további emelkedéseket. Papírjaink árfolyama a megelőző héthez viszonyítva e következő különbséget tünteti fel: Államadósságok: Magyar vasúti kölcsön 102,25 (-10.45), m. keleti vasút II. kib. 75.50 (+1.25), m. sorsjegy 82 VS (+18), 1874-iki kincstári utalvány 106.75 (+5.75); földtehermentesitési papírok közül csak az erdélyi változott: 807/g (+3 szőlődézsma 777/s (+5/8). Osztrák papirjáradék 70.75 (—5 kr), ezüst 74 (—0.20), 1860- diki 500 frtos 112.75 (+0.25), 100 frtos 118.50 (+0.25), a többi változatlan. Biztosítók : első magyar 1000 (+10) Haza 45, pesti 43.50 (+3.50), Unió 120 (+6), Atlas és Pannónia változatlan. Pesti közúti vasút 205, budai 74. na. éjszakkeleti vasút 118.50 (+0.50), budai hegyi vasút 61. Bankok: municipauis 26 (+0.50), angolmagyar 10.25, franco magyar 59, m. földhitel 697/8, m. jelzálog hitel 38, takarék és hitelegyesület 91.50 (+0.50), budapesti népbank 29, iparbank 62 (+4), budai keresk. 150 (+5), pesti keresked. 790, pesti iparbank 275, kézművesbank 50, tiszti hitel 12 p. Takarékpénztárak: orsz. központi 92 (—0.50), első hazai 2325, fővárosi 137 (0.50), külvárosi 50 (+1) p. Malmok:J Concordia 200 (—5), Erzsébet 135 (—10), Lujza 109 (—7), Molnárok és sütők 169 (—1), Hengermalom 790 (+30), Victoria 170, első budapesti 685(+10), Pannónia 550 p. Egyéb iparvállalatok: magyar serfőzde 410 (+8), sertéshizlaló 139, (+1) Athenaeum 233 (+1), gyapjúmosó 125 (+1), Schlick 134 (+2), spodium 158 (+1) p. A többi változatlan. Záloglevelek közül m. földhitelintézeti 916/s (+x/s), pesti keresked. 8818 (+1/8), kisbirtokosok 89.30 p. Elsőbbségek nem változtak. Pénznemek: arany 5.241/2 (+1/a),20 fokos 8.90 (+1 kr), ezüst 101.75, tallér 1.641/* PVáltók: Berlin 54.70, Frankfurt 54.20 (—10 kr), Hamburg 5410(—0.10), Pátis 44, (+0. 0.10, London 111.35 (—0,15) p. Gabnaüzlet. Búzában már a hét elején kicsiny volt a vételkedv, különösen az első két napon, minek folytán az árak vesztegeltek. S miután a vevők tartózkodó magatartásában még a hét közepe felé sem következett be változás, az árak a minőség szerint 15—25 krajczárig szálltak lejebb. Különös nyomást gyakorolt e körülmény az új árukra, melyek roszabb minőségük folytán, kivált a zárlat vége felé, alig lettek figyelembe véve és alacsony árak mellett is csak nagy nehezen keltek el. A finomabb árk ellenben nemcsak megtartották a hét elejéről való árakat, hanem 5 krajczárral, sőt még annál többel is drágábban keltek. Forgalom 100,000 vámmázsa, leginkább régi áru. Határidőre. Szeptember-októberre vasárnap 6.20,6.25, hétfőn 6.15, 6.10, kedden 5.90, szerdán 5.75. Ettől kezdve némi javulás állott be, amennyiben fölemelkedett 5.80, 5.85, 5.87, majd ismét leszállt 5.80, aztán, ismét emelkedett 585, 5.90, sőt 5.95-ig. Zárlatkor 5.85 pénz, 5.90 áru. Forgalom 250,000 vámmázsa. Eladók a szélrózsa minden irányából, vevők ellenben csak belföldi speculánsok. Rozs. Sem új, sem régi áruból nem került sok a piaczra. Az árak a múlt héthez képest emelkedtek 15—25 krral. U. m. finomabb 77—80 ints 3.75—80, 78—80 ints 3.85—90, és 79—80 ints 3.95—4.00. Forgalom mintegy 6,000 mérő. Határidőre szeptember—októberre 4.10,4.00, 3.90, 3.85 szerint kelt 80 font mellett. Zárlatkor 3.85 pénz és 3.90 áru. Forgalom 25,000 mérő. Árpa. Új áru még kevés került a piaczra és e kevés árunál oly magasra tartják az árakat, hogy azok mellett forgalom nem igen képződhetett. Tengeri, mindjárt a hét elején 5—10 krral kelt drágábban, mint a mait héten. Hibátlan minőségért 3.35, 3.40, 3.45 krt szívesen fizettek, miután azonban a tulajdonosok még többet