Ellenőr, 1875. augusztus (7. évfolyam, 211-240. szám)

1875-08-01 / 211. szám

11) Ha valamely közjegyzői okirat több önálló jogügyletet foglal magában (142. §.), az illetéki szabályok 64. §-a szerint a különböző jogügyle­tektől járó illetékek kü­lön rovandók le. 12) A közjegyzői okiratok alapján az 1874-iki 35-ik t. ez. 111. és következő §§-ai értelmében eszközölt végrehajtási eljárás alapjául szolgáló, a végrehajtási kérvény s az annak folytán felmerülő egyéb beadványok és jegyzőkönyvek bélyegille­téke tekintetében az 1873. IX. t. sz. rendeletei alkalmazandók. A bíróságnak a végrehajtást elrendelő vég­zése (112. §.) — miután fizetési meghagyást tar­talmazó bírói határozat jellegével bír, az illeték­­szabás 48. tétele 4. jegyzete szerint lerovandó il­leték alá esik. Mihez képest az illeték, ha a kötelezettség tárgya 800 frtot meg nem halad, a végrehajtást kérelmező által bélyegjegyekben a végrehajtási kérvényhez csatolandó, a bíróság pedig tartozik az átvett bélyegjegyeket a váltótörvényszéki végzé­sekre nézve az idézett jegyzetben előszabott módon felhasználni; a­mennyiben pedig a kötelezettség tárgya 800 fzzet meghalad, a végrehajtási végzés jogerőre emelkedése után a bíróság részéről az illetéksza­­bással megbízott hivatalhoz másolatban átteendő, mely hivatal a járó illetéket az illetéki szabályok 136. §-ának 4. pontja értelmében fogja kiszabni, s annak behajtása végett intézkedni. 13) A közjegyző által a törvény 151. § a szerint vezetendő ügykönyv, továbbá a 156. §. c) és d) alatt megjelölt óvási és letéti könyv minde­­nik­ive 5 kros bélyegilleték alá esik, ha azonban a használt papirívek a szabályszerű (380 bécsi □ ") térmértéknél nagyobbak, az illetéki szabályok 56. §-ában megállapított, 10, illetőleg 15 kros bélyeg jár minden egyes ívért. 14) A közjegyzők részéről az 1874-ki XXXV. t.-cz. 84. és 106. §§-ai eseteiben a feleknek kiadott átvételi elismervény bélyegmentes. 15) A közjegyző tartozik a hagyatékok körüli eljárás eseteiben vagy egyéb ügyekben nyert bi­rói megbízás teljesítésénél a bélyeg és illeték te­kintetében mindazon kötelességeknek pontosan meg­felelni, melyek az illetéki szabályokban a bírósá­gokra vannak ruházva. A közjegyzőhöz ily minőségben a felek által intézett beadványok bélyegkötelesek, minthogy ő, ha a bíróság által nyer megbízást, közhatósági sze­mélynek tekintendő. Ha a közjegyző az örökösödési eljárást birói megbízás, vagy pedig az örökösöknek az 1874. évi XXXV-ik törvényczikk 128. §-án alapuló megbí­zása folytán vezeti, kötelességében áll — mielőtt az osztályrészek vagy hagyományok az érdeklet­teknek átadatnának, — a hagyatéki kimutatást, a lel­tár­t esetleg az örökhagyó végrendeletének, vala­mint a netán létrejött osztály-egyességnek bélyeg­­mentesen hitelesített másolatával együtt az illeték­­szabási hivatalnak megküldeni s a hagyaték át­adása, illetőleg telekkönyvi átíratása előtt az örö­kösödési illeték biztosítása iránt intézkedni, ille­tőleg e czélból a hagyatéki bírósághoz jelentést tenni. 16) A közjegyzőknél levő iratok eredetijének, hiteles másolatainak, kivonatainak, vagy hiteles kiadmányainak kiadása iránt a felek által a tör­vényszékhez intézett beadványok, a törvényszék­nek e tekintetben hozott végzései, továbbá az ere­deti okiratok kiadásakor a közjegyző részére ké­szített másolatok és ezek hitelesítései (135. §.), úgyszintén a közjegyzői díjak megállapítása iránt a közjegyzők vagy felek által a bíróságokhoz in­tézett beadványok, az erre vonatkozó tárgyalás s a bíróság végzései illetékmentesek, de a közjegyzői törvény 144. §-ában említett megtagadó végzés te­rén beadott felebbezés az illetékszabás 13. tételé­nek 12. pontja szerint 1­árt bélyeg alá esik. 14) Az 1874-iki XXXV. törvényczikk 26. és következő §§-ai értelmében megalakítandó köz­jegyzői kamarák állása az őket megillető hatás­kört tekintve a bélyegkötelezettségre nézve közha­tóságokéval egyenlő lévén, a megánfelek által hozzájuk intézett beadványokra, valamint a köz­jegyzőnek nem hivatalos levelezésére az illeték­­szabás 13. tételének határozmányai alkalmazandók. A bélyegmentes beadványokra nézve pedig irányadó az illetékszabás 14. tétele. A közjegyzői kamarának a közhatóságokkal, közjegyzőkkel vagy felekkel folytatott levelezései, valamint összes tárgyalási iratai, melyek közé a fegyelmi ügyek is tartoznak, bélyegmentességben részesülnek, mely kedvezmény azonban a peres el­járásra nem terjed ki. 18) Az illetéki szabályok 255. § ában rendelt bélyegellenőrzési szemlét köteles a pénzügyi igaz­gatóság a közjegyzői irodákban , illetőleg a köz­jegyzői kamaráknál időről-időre megtartani. / KÜLFÖLD. Julius 31. Franczia köztársaság. (A nemzet­­gyűlési agendák. Buffet tisztázása. A spanyol hadi szerek szállítása) Azon teendők közöl, melyeknek elintézése végett a nem­zetgyűlés elnapolásának aug. 4-ről későbbre való halasztását helyezték kilátásba, a legfontosabb egyelőre nem fogja igénybe venni a szünetelni akaró képviselők idejét. Ez az ostromállapot meg­szüntetésének kérdése. A 29. kezdeményezési bi­zottság mit sem hajtott Buffet úr szavára, hanem elhatározta, hogy a javaslatot , minden erre vonat­kozó módosítást és pótjavaslatot Duprat Pascal előadó által eléje terjeszti a nemzetgyűlésnek tár­gyalás végett. Az ostromállapot megszüntetését c­élzó javaslatok egyike alá, mint mondjuk Du­­faure neve van jegyezve. Fényes illustrátiója Buf­fet minapi szavainak, hogy ő Dufaureval minden kérdésben egyetért. A bizottság maga is ajánlja az ostromállapot megszüntetését, még­pedig a szün­idők előtt. A nemzetgyűlés azonban tegnap elhatá­rozta, hogy a jelentést csak a szünidők után fogja tárgyalni. Most tehát még az 1876-iki költségvetés, és a Tallon-féle javaslat, mely a megyei tanácsok igazolására vonatkozik, lenne elintézendő. A bal­oldal benyújtja a Brisson-féle javaslatot, mely a Courcelles-határozat alapján megszüntetett részleges választások újból való meghirdetését czélozza. Ezen tárgyak azonban, ha az utóbbi vita nem nyúlik hosszúra, elintézhetők aug. 4-re.­­ Buffet tisztázása czéljából az „Echo Universel“ biztosan állítja, hogy Buffet kijelenté, miszerint ő sem nem szövetségese a bonapartistáknak, sem nem szándé­kozik a május 24-iki többséget reconstruálni; ő a február 25-iki többséggel akar kormányozni, mely­hez az alkotmányt szintén elfogadott Kerdrel-cso­­port is csatlakozott. Biz’ ezt az „Echo Univ.“-nek nem hiszi el a „Republique frangaise“. A kormány az ultramontánok és legitimisták erőlködése da­czára megengedte a spanyol hatóságoknak, hogy ostromszereiket franczia területen átszállíthassák azon pontokra, a­hol szükség van reájuk. A cettei kikötőbe jul. 22-én az „Express“ hajó 1,625 zsák árpát, 102 csomag hadiszert, a „Correo di Cette“ 12 Krupp-ágyut, 8000 ágyutöltést, 400,000 töl­tényt, 25 zsák árpát hozott. Ez anyagokat innen polgári ruhát viselő spanyol tisztek kísérték ren­deltetése helyére. A „Moniteur“ erre nézve ugyan­azt feleli a dühöngő ultramontán sajtónak, a­mit Mac Mahon és Décazes felelt a legitimista depu­­tatiónak, hogy a karlisták Francziaország előtt nem jönnek tekintetbe. Francziaország elismerte a spanyol királyt s ennek éppen úgy nyújt kereske­delmi és közlekedési előnyöket, mint bármelyik másik barátságos hatalomnak. Németorszáág. (A püspökök maga­tartásához.) A német püspökök tudvalevőleg kinyilatkoztatták, hogy legális segédkezet nyújta­nak az egyházvagyon kezelésére vonatkozó tör­vény végrehajtásához. Az ultramontán sajtó termé­szetesen nincs a dologgal megelégedve, de hát nem lehet róla tenni. A „Prov. Corresp.“ a püs­pökök ezen lépéséről írván, mondja, hogy a dle­ms az által, hogy a törvény végrehajtásában részt vesz, tényleg feladta azon álláspontját, mely sze­rint az egyház nem nyújthat segédkezet az állam által egyházi ügyekben egyoldalúlag alkotott tör­vények végrehajtására. Az a „soha“, mit a kath. püspökök csak kevéssel is ezelőtt minden törvény­nyel szemben hangoztattak, most elvesztette erejét és értékét s valószínűleg el fogja veszteni a többi törvényekre nézve is. A püspökök, még mikor e törvény tárgyaltatott, tiltakozást intéztek a kor­mányhoz és a házhoz egyaránt, az ultramontán vezérek és lapok félreverték a harangot, hogy az egyház soha, sohasem fogja elismerni e törvénye­ket, és mégis daczára a tiltakozásoknak, a tör­vény elismertetett a clerus részéről, a püspökök megengedték s a papok fel is szólították az egy­házközség tagjait, hogy a törvény által megsza­bott választásokban részt vegyenek. Ez lesz sorsa és végeredménye hihetőleg a többi tiltakozásoknak is. Ha ez egyszer bekövetkezett, helyre fog állani s rég nélkülözött béke az állam és az egyház között. Angolorsziág. (A parliamen­t­ből.) A felsőház megszavazta a csatorna-alagút engedélyét. — Az alsóházban a kormány kijelente, hogy hadi­jogi értekezletre további meghívást nem kapott, a kormány nézetei e tekintetben nem változtak. Egy interpelláló folytán a kormány megerősíti, hogy a spanyol csapatok a cantabriai tengerparton több helységet bombáztak ; a brit kormány nem hiszi, hogy netán a felszólalások sikerre vehetnének. A kormány kijelenti továbbá, hogy a franczia kor­­mánynyal régóta folynak a tárgyalások a nyugat­­afrikai birtokok kölcsönös kicserélése iránt, de ed­dig sikertelenül. Törökország. (A herczegovinai for­rongáshoz.) A zárai dalmát „Národni Liszt“ a herczegovinai felkelésről a következő távirati közleményeket hozza : M et k o v ic s, júl. 25. A törökök tegnap nagy számban támadták meg a felkelőket Strug mellett. Boricze Jaint felgyújtották. Az öregeket, nőket és gyermekeket legyilkolták. A török barbárságnak se vége, se hossza. — Met­­k o v i­c s, júl. 25 A gyermekeiket látogató felke­lők a határszélen az osztrák strázsáknál teszik le fegyvereiket. Törökországba saját tűzhelyeiket vé­­delmezendők visszatérvén, Allodi nevű csász. kir. biztos nem adja vissza nekik fegyvereiket! Igaz­ság-e ez ? Esedezünk mindenre a mi szent, vegyék elejét ezen jogtalanságnak. — Metkovics, júl. 27. Tegnap heves és véres összeütközés történt Dolában Stolacz mellett, Dobrán és Drenovce mellett. A felkelők fegyvereiket kilővén, késeikkel 250 tö­rököt gyilkoltak le. A csata mindegyre tart. A hivatalos lapból. — A földmivelés- ipar- és kereskedel­­mi minisztérium, egyetértve a cs. k. osztrák minisz­tériummal elhatározta, a hivatalos lap mai száma szerint, hogy a titkos jelekben fogalmazott magán­sürgönyök az osztrák-magyar monarchia távirdaállomásain is elfogad­tassanak s a Tdíjazást illetőleg a nemzetközi távirászati egyezmény 10. és 37. és az ahoz kapcsolt szabályzat Wl­lk c­­ikke értelmében, különben pedig a többi magánsürgö­nyökkel egyenlően kezeltessenek. — Lemondás. Zdenczay Vilmos tettleges ál­lományú honvédlov. százados és Kovács János várako­zási illetékkel szabadságolt honvéd százados a m. kir. hon­védségben viselt tiszti rangjukról s czimükről önkényt lekö­szönvén, lemondásuk­ elfogadtatott. — Névváltoztatás. Pöschl Károly szegedi lakos vezetéknevének ,,P a t­a k i‘‘-ra kért átváltoztatása, Stern Lipót szegedi lakos vezetéknevének „Csillag“­­ra kért átváltoztatása, valamint Szlajka Lajos radváni la­kos vezetéknevének „Sz­i­­­v­a­i“-r­a kért átváltoztatása megengedtetett. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter a szegszárdi közalapítványi számtartósághoz írnokká Kalocsa Lászlót nevezte ki. A kolozsvári m. kir. pénz­ügyigazgatóság a Il­od osztályú pénzügyi fogalmazót Rein­­bold Olivért fokozatosan I-fő oszt. pénzügyi fogalmazóvá léptette elő. A pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság Morell Lajos sopronyi III. oszt. számtisztet áthelyezés utján a po­zsonyi számvevő osztályhoz III. oszt. számtisztté nevezte ki. — Vásárengedélyezés. A földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi m. kir. miniszter Belső-Szolnok megyé­ben kebelezett Deés mezővárosnak megengedte, hogy ott évenkint augusztus 20-án és 21-én tartatni szokott orszá­gos vásár ez évben kivételesen augusztus 22. és 23-ik nap­ján tartassák meg, mi ezennel közhírré tétetik. — Távirda-állomás megnyitása. Vasme­­gyében Körmenden uj távirda-állomás nyittatott meg, kor­látolt napi szolgálattal. HÍREK. Julius 31. — A Pe­tőfi-szobor bizotts­ága ma délután ülést tartott Tóth Kálmán alelnök laká­sán s helybenhagyta a szükebb körű bizottságnak a szobor felállítására tett intézkedéseit. E szerint az albizottság a szobor teljes kivitelére Huszár Adolffal szerződést kötött, melynek értelmében Huszár a szobrot Izsó felfogása szerint s a szak­értő bizottsági tagok észrevételeihez idomítva, há­rom év alatt tartozik elkészíteni. E három év augusz­ 1-től számíttatik. A szobor 9 láb magasságú lesz, és Huszár a szobor gipszminta-elkészítéséért 6.500 forint tiszteletdíjban részesül. Továbbá a bizottság több új taggal egészíttetett ki, s azok sorába a közmunkatanács tagjain­k. Podmaniczkyn és b. Lipthayn kivül egypár nevezetesb építészt is be­vett. Ezek véleményének és Útmutatásának sok jó hasznát vehetik. — A budapesti philologiai társa­ság közgyűlése augusztus hó 6-án (pénteken) lesz a képviselőház (Sándor-utcza) első emeleti I. sz. osztálytermében. A gyűlés délután 3 órakor kezdődik és a következő sorrendben tartatik meg: Az elnöki megnyitó és titkári számadó beszéd után 1. Szamosi János: „A classikai philo­­logia története“ cz. kiadatlan művéről értekezik s előterjeszti indítványát egy „philologiai közlöny* létesítése iránt. 2. Dr. Hampel József a nem­zeti múzeum antik szoborműveiről tart felolvasást, egyszersmind bemutatva azokat a helyszínen (mú­zeumi épület első udvar I. em. régiségtár.) A tiszt­választás a múzeumba való átrándulás előtt tör­ténik. A gyűlésben nemcsak a társaság tagjai ve­hetnek részt, hanem a társaság szívesen látja egy­általán mindazokat, kik az ó­kori classikai tudo­mánynak barátai, az antik szobrászat művei iránt pedig érdeklődnek.­­ A v­a­dá­s­za­t­i j­e­gy­e­k megszer­zésére hívja fel a fővárosi tanács hirdetmény útján a vadászokat. A pénzügyminiszter ismeretes rendeletének a vadászó jegyek megszerzésére vo­natkozó pontjai vannak­­benne ismertetve. Külön megemlítést érdemel, hogy a vadászati jegyeket Budapesten Kada Mihály alpolgármester adja ki, és pedig egyszerűn a hozzá intézett 50 kros bé­­lyeget írott folyamodványra. De e vadászjegy meg­szerzése azért senkit sem jogosít fel a vadászat gyakorolhatására a főváros területén ; erre nézve szükséges ezentúl is a főváros földesúri jogának bérletéül az eddigi városi vadászjegyeket az illető kerületi elöljáróságoknál a megállapított díjnak le­fizetése mellett bírság terhe alatt szintén megsze­rezni. Húsz éven aluli egyén számára a jegyért az atyának vagy gyámnak kell folyamodni. Az álla­mi s hatósági közbiztonsági közegek és finánézók kötelesek,­­ a vadászati jog tulajdonosai, haszon­bérlői és az erdők s mezők felügyeletével megbí­zott személyek pedig jogosítják a vadászokat a jegy előmutatására felszólítani. Ezen felszólításra köteles a vadászó előmutatni jegyét, a­ki pedig bármi okból elő nem mutatja, köteles a vadászat­tal azonnal felhagyni és ha ismeretlen, a felszó­lító kivonatára akár nevét és lakását megmonda­ni, s a czélból, hogy ezeknek bizonyítására szo­rítható legyen, alkalmas zálogot adni, akár a fel­­szólitót a legközelebbi kerületi elöljárósághoz kö­vetni, hogy ott kiléte kiderittessék. — A Ferencz-csatorn­a új ágát aug. 14 én adják át a forgalomnak. — A bécsi pápai nunciust, Jacobini Lajos érseket Esztergomba várják ma vagy hol­napra, hol hosszabb ideig fog időzni. Látogatásá­val egyházi ügy is van összecsatolva. A prímás ugyanis az esztergomi nagyterjedelmű­ főmegye ré­szére még egy fölszentelt püspököt óhajtván, e méltó­ságra Boltizár József n.­szombati vicariust szemelte ki, kivel a tárgyalást a nuncius Esztergomban fogja elvégezni.­­ Az állatkertnek legújabban ajándékoztak: Tisza Paulina k. a. Gesztről 4 gólyát, Sztupa Aranka és Jolán k. a. Hévről 7 baglyot, ifj. Tisza Kálmán úr Gesztről 1 túzokot, és 1 véreset, Platthy Lőrincz hajóskapitány úr Budapestről 1 kőszáli sast, Hirschler Fülöp és Ehrl­ec Sándor urak Budapestről egy-egy rókát, Fischer Ágost Budapestről 1 szárcsát, Kiss József úr Gesztről 1 sast, Lueff M. Budapestről 2 himpá­­vát, idősb Serák István ur Adacsról 4 vadkacsát, dr. Jähnich ur Turn Szeverinből 6 fehér gémet, Hannek János ur Szoborsinból 1 farkas kölyköt, Udhánszky Péter ur Budatinból 2 nagysuholyt. — József császár zo­n­g­o­r­áj­a jutott e napokban a nemzeti múzeum birtokába. Gyöngy­házzal és teknőshéjjal kirakott és filcsontra festett miniaturákkal ékesített, sőt még a hangfenék egyes részeiben is műfaragás és olaj­festés által kitűnő műszer ez — írja az „Arch. Értesítő“ — 1875-ig a győri sz. Orsolya-rendi apácza-zárda tulajdonát képezte, hová még a múlt században, ezelőtt mintegy 100 évvel került volt Bécsből Pichner Mária Borbála Terézia által, ki 1729-ben született s 1807-ben halt meg, miután 49 éven át volt a győri Orsolya-szüzek főnöknője. Pichner Mária e zongorát Bécsből, az akkori bécsi udvari karnagytól kapta , állítólag ezen zongorán nyerte első oktatását Mária Terézia nagy nevű fia József főherczeg, később császár-király, ki is e zongorát az említett karnagynak — zenemesterének — fáradalmai méltánylásául ajándékozta. A karnagy viszont rokonának Pichner Mária zárdafőnöknőnek ajándékozta. A győri zárdából Ebenhöch Ferencz kanonok szerezte meg s küldte be, mint történelmi emlékű műtárgyát a m. nemzeti múzeumnak.­­ A terézvárosi klub tegnapi ülésé­ben egy kérvényt irt alá pár száz polgár, kik az ihatatlan terézvárosi viz miatt sürgetnek intézke­déseket s a főváros törvényhatóságának sürgősen figyelmébe ajánlják Hölle J. M. urnak a terézvá­rosi vízvezeték tárgyában benyújtott memoran­dumát. E kérvényt már a napokban beadják a főpolgármesterhez. Elhatározták továbbá, hogy na­gyobb lakást bérelnek, s egy felhívást fognak ki­bocsátani a Terézváros polgáraihoz, őket a klub­hoz csatlakozásra szólítván fel. — Halálozások. Sasvári Nagy Ferencz, nyugalmazott úrbéri törvényszéki elnök, elhunyt tegnap 72 éves korában. Temetése holnap, vasár­nap d. u. 5 órakor lesz az ősz-utcza 10. sz. a. házból. — Makóról egy gyászlap földeáki Návay Györgynek élte 29 ik évében történt halálát jelenti. — Mint Amerikában. Holnap reggelre „nők úszó versenyével“ kecsegtet egypár lap. A szeretetreméltó versenyzők reggeli 8 órakor küzde­nek meg egymással a szabad Dunában, a Bodnár­­féle uszoda kerül. A versenyzőket csolnakok fog­ják kisérni, miután a rendezők maguk sem hiszik, hogy az ilyen sportra csakugyan alkalmasak a nők. — Bomladozó új épü­l­e­t. A kereske­delmi akadémia díszes épületén (a váczi-úton) fé­lelmes jelek mutatkoznak, s a harmadik emelet lakói kényszerülve voltak a kiharczolkodásra, mert a plafondon veszedelmes repedéseket vettek észre. E ház is a szédelgés napjaiban épült s alászáll, mint némely papírok. — Arany Jánosnak „Buda halála“ czimü naiv eposzát Sturm Albert németre fordí­totta, s annak első énekét a Lipcsében megjelenő „Deutsche Dichterballe“ közli. — Pályázati eredmény. Az arad vi­déki tanitó-egylet által hirdetett népirodalmi pá­lyázatra n­y­o­l­c z­­tt érkezett, melyek közül „Árva Gergely históriája“ s e „Kevélység útja“ határozott népirodalmi becseset lkr. Az 50 frt pályadij „Árva Gergely históriája“ szerzőjének lett odaítélve. A jeligés levél felbontatván, szer­zőül Ember György nagyváradi néptanító s képezdei tanár tűnt ki. A mű legközelebb az „Aradvidéki tanitóegylet közlönye“ 4-ik számával fog megjelenni s szerzőnek a pályadij f. évi aug. 23., 24., 25-dikén tartandó nagygyűlésből lesz ki­adva. A „Kevélység útja“ dicsérettel kitüntetve közlésre ajánltatott. — Dr. G­rósz Lajos úr egy nyilatkozat fölvételére kért föl bennünket. A nyilatkozat némi kihagyással következő . Nagy becsű lapjának mai számában dr. Pollák László aláírásával személyem ellen intézett oly czikk jelent meg, melynek min­den tétele gyanúsítás és rágalom. Midőn ezt saját becsületemnek megóvására nyilvánitan­ám, egyszers­­mind kijelentem miszerint a megtorlásra azon utat választottam, mely tisztességes embernek ily eset­ben elő van írva. Budapest julius 31. 1875. D­r. Grósz Lajos. — Lovaglás Brassó és Kolozsvár közt. Rajkovics huszár főhadnagy fogadott, hogy Brassó és Kolozsvár közt 60 óra alatt lóháton megjárja az utat, a nélkül, hogy magának nyuga­lom, vagy alvásra időt engedjen. Az ut, mit meg kellett tennie, 72 mértföld. Útjában minden állo­másig, mint tanuk, huszártisztek kisérték a merész lovast, kit vasárnap éjjel Kolozsvárról visszaérke­zése alkalmával M.-Vásárhelyen többen jártak a hotel Transylvánia előtt. A koromsötét éjben érke­zett meg egyedül, kisérő társai csak másnap dél­ben érkeztek meg utána. Rajkovics kimerültnek látszott ugyan, de alig néhány perc­ múlva vissza­nyerte erejét, s midőn egy óra múlva útját folyta­tandó lován termett, a bágyadság legkisebb jele sem volt rajta észrevehető. A czélt el is érte, s hétfőn délután 5 órakor Brassóban nagy ovatiók­­kal fogadták. — Rendőri hírek. Az őcz-utcza 2. sz. a. szegénygyermek kórház udvarán tegnap délután 2 órakor egy rózsaszín ruhába öltözött fiatal, nap­számos-forma nő jelent meg egy 15—20 hóna­pos fiúcskával, s addig várta az alkalmat, mig a gyermeket ott hagyhatta az udvaron, maga pedig nyom nélkül eltűnt. — Múlt éjjel 3/41 órakor a lánczhid közepéről egy középkorú s világosszürke ruhába öltözött férfi a Danába ugrott s a vizben nyom nélkül eltűnt. Utána a hídon csak egy félig elégett britannika szivar maradt hátra.­­ A Karczagról megszökött ra­bokat majd itt, majd ott gyanították, egyszer Zemplénben, aztán meg Temesben. A gazemberek azonban megmaradtak a Kunságban. A banda ve­zetőjét Sor­sa Lászlót, születési helyén, Turkeviben e hó 25-én éjjel el is fogták. Makacsul ellentállt, s kölcsönös lövöldözések után tehették csak ártal­matlanná. Visszakisérték a karezsgi törvényszékhez. — Rablótámadás. Mint a „P. N.“ írja, Borszék közelében f. hó 20-án délelőtt Mikó Mihály főispánt számos fegyveres ember megtámadta. Csak gyors lovainak köszönheti menekülését. Kopatz ke­reskedőt és másokat a zsiványok kirabolták. — A Széchenyi hátrahagyott művei megvételére szánt alap gyarapítására julius hó 1- én a Margitszigeten rendezett táncz­­ingalom tiszta jövedelme nem 112 frt, hanem 178 frt volt, s ez összeg még szaporodhatik az által, hogy a vidékről még sokan nem számoltak be a je­gyekkel, miért is a bizottság felkéri mindazokat, kik jegyeik fölött még nem rendelkeztek, hogy azok árát Schober János czím alatt a pénzügymi­nisztériumba beküldeni, esetleg a jegyet vissza­küldeni szíveskedjenek. Fölülfizetéseket tettek : Siraor János herczegprimás 28 frt, gróf Lónyay Menyhért 15 frt, Samissa József érsek 5 forint, Tisza Kálmán 5 frt, gróf Csekonits János 5 forint, Szász Károly 5 frt, Löw Tivadar 3 frt, Grill R. 3 frt, Heinrich A. 3 frt, Z. Béla 2 frt, R. Aranka 2 frt, Tamássy Alajos 2 irt, N. N. 1 frt, mely összeget a bizottság ezennel köszönettel nyugtáz. — Élelmes ügynök. Egy itteni pénzin­tézethez kölcsönkérvény­eket nyújtott b­e egy Sto­­ckinger nevű bécsi ügynök. Mikor az egyik fél, kinek nevében a kölcsönt kérte, ezt megtudta, sietett rögtön tiltakozni, hogy biz ő neki nem kell pénz. Stockinger az ő tudta és akarata nélkül nyújtotta be a kérvényt általános felhatalmazás alapján. Őrizkedjék a közönség a bécsi Ügynö­köktől. — A tengeren elveszett emberélet statisztikáját mutatja ki az argói keresk. minisz­térium legutóbbi 1873—4 évről szóló jelentése. Már 1872. évben szokatlanul sok emberélet és hajó veszett el, de 1873—4. évben 582 hajóval és 3204 emberélettel több esett a tenger áldozatául. 4051 hajótörés alkalmával emberélet nem veszett el. A hajózási törvény, melynek elodázása ellen Pamsoll a minap oly hevesen kikelt a parlament­ben, valóban életszükség Britaniára nézve. A brit partokhoz közel 1872-ben 590; 1873—4-ben 506 ; — távol tengereken 1872 ben 1892; 1873-4- ben 4013; — soha többé hiret nem hallott hajókon 1872-ben 1214, 1873—4-ben 2301 — összesen tehát 1872-ben 3696, 1873—4-ben 6900, tehát 3204-gyel több ember találta sirját a hullámokban, nagyrész­ben a roncsolt, megnedvesedett fajú hajók követ­keztében. ___ Törvényszéki csarnok. (Hűtlen a­s­z­­szony.) Kelemen Lajos, 24 éves, vámospércsi lakos, szabadságos katona, családj­a iskolai neve­lésben nem részesült, mindennek daczára feleségé­vel, Kállai Juliannával, kit szerelemből vett el, a legszebb házasságban élt, s életét talán a leg­boldogabban s legbecsületesebben végzi, ha felesége hirtelen meg nem változik s a békés és tiszta házi életből valóságos poklot nem készít a férj számára. Kállai Julianna ugyanis egyszerre csak a férjénél sokkal korosabb Csuka Mihály béresgazdába szeretett, s azzal a tiltott viszonyt botrányos mó­don egészen nyíltan űzte. E viszonynak később egy figyelmek születése lett a következménye. Ke­lemen Lajos, mindezt látva, hallva, mégis mind­untalan kérte feleségét, hogy hagyjon fel Csuká­val. A nő azonban mindannyiszor a legdurvább módon visszautassa férje ajánlatát, nyíltan kije­lentvén neki, hogy Csukát nem hagyja el, s hogy ő meg keressen magának mást. Kelemen a község papjához ment s ennek elpanaszlá szerencsétlen­ségét. A lelkész magához idéztette a nőt, de azt sem atyai szavaival, sem fenyegetésekkel jobb útra téríteni nem tudta. Kelemennek ajánlják barátai, hogy hagyja végkép a csalfa asszonyt s vegyen el egymás nőt; ezt sem tehette, mert a nő válni nem akart. De utóbb csakugyan elhagyta házát s az anyjához költö­zött. Ekkor volt dinom-dánom, Kállai Julis és Csuka Mihály gazda néhány hétre elhagyták V. Pércset , elutaztak. De nemsokára visszatértek, elfoglalván Kelemen L. házát. Ez pedig szegény öreg anyjá­nál sem tudott maradni, nem bírta rosz feleségét elfelejteni. Még egyszer fölkereste az asszonyt, ki­nél ott találta Bárdiné Zsuzsanna szomszédnőt, s ennek jelenlétében még egyszer felszólító, hogy éljen vele, de ez akkor is sértőleg és durván fe­lelt. Ez felháborodva s elkeseredve, a magával hozott kést kirántva zsebéből, azzal feleségén öt sebet ejtett, végül pedig nyakát metszé keresztül; az asszony nem védheté magát, ágyában feküdt, s egyik karján Cenka gyermekét tartotta, s igy Bárdiné vetette közbe magát s Kelemennel bí­rókra kelt, hogy a gyilkosságot megakadályozza. De mégsem akadályozható meg, hogy a férj ne­jét megölje. A nő meg is halt rögtön. A gyilkos feljelentette magát. Az első bíróság, tekintetbe véve az enyhítő körülményeket, Kelemen Lajost a nején elkövetett gyilkosság miatt 8 évi súlyos börtönre ítélte, s ez ítéletet a kir. tábla is megerősítette; a legfőbb ítélőszék azonban — tekintve azt, hogy a reform­ vallású Kelemen nejétől­ könnyen elválha­tott volna törvényes uton is, és mivel feleségét gyilkossági szándékkal kereste fel, őt halálra ítélte ; egyúttal az iratokat a legmagasb helyre kegyelem végett föl­terjeszteni határozta.­­ (Mérgezés.) Kaufmann Zsigmondi bú­torkereskedő a kétszerecsen u. 7. sz. házban, bú­torai részére raktárakat tartott bérben, melyekben a patkányok igen gyakori látogatásokat tettek. A kártékony vendégek távoltartá­sára, a patkány­méreggel foglalkozó L­á­n­c­z Vinczét felszólító, hogy számára mérget készítsen. Láncz V. a mér­get elkészité, saját kezével szórta szét a raktárak­ban, a mi pedig fenmaradt, azt papirosba öntötte s eltevés végett Kaufmannak akarta átadni, de ez azt el nem fogadta, Láncz tehát a raktár egy szekrényébe lökte. Ez történt m­­ég május havában. Deczember havában a Kaufmann Zs. szolgálatában álló Propper Mór a papírzacskót megtalálta s azt a házmesternőnek adta, állítólag azon hittel, hogy az liszt. A házmesterné aztán néhány napra ká­posztát főzvén, abból ő, gyermekei, de legtöbbet a férj, a házmester evett, mire mindnyájan roszul lettek, sőt ez utóbbi nagy görcsöket kapván, mégis halt. Az orvosi látlelet s a művegyész constatálta, hogy Jancz Ede a káposzta-rántásként használt mirenysavból származott mérgezés folytán halt meg. Kaufmann Zs. és Propper Mór ellen vizsgálat ren­deltetett el s az első tárgyalás ez ügyben f. év ápril havában volt, midőn is a kir. ügyészség vá­dat csak a két nevezett ellen emelt, de a túszék Láncz Vilmost is vád alá fogta, mert hatósági en­gedély nélkül készített patkánymérget. A kir. ügyészség Láncz vád alá helyeztetése ellen feleb­­bezett, de a kir. tábla helybenhagyta a törvényszék­nek Lánczra vonatkozó határozatát. A tegnapi végtárgyalás folyamán az ügyészség ismét csak Kaufmannt és Proppert vádolja, s Láncz Vinczét újból felmentetni kéri a vád alól. A vád- és véd­­beszédek meghallgatása után a törvényszék Kauf­mann Zsigmondot, Propper Mórt és Láncz Vinczét az életbiztonság ellen elkövetett vétség miatt, az első és harmadrendű vádlottat az ítéletnek jogerőre emelkedésétől számítandó 8-8 napi fogságra, Prop­per Mórt pedig a 18 napi vizsgálati fogságon felül 14 napi fogságra ítélte. Mindhárom vádlott fe­­lebbez. — A királyi ügyészség részéről Rakov­­szky alügyész, Kaufmannt és Proppert illető Ítélet ellen, Láncz Vinczének pedig javára — felebbez. — (A kis Lina miatt.) Král József bu­dapesti lakos házánál Szabó József pinczér két év óta lakott már s nem volt a fiára panasza; legfel­jebb az nem tetszett az öregnek, hogy a fiatal ember minden keresményét bizonyos „Lina“ nevű ismerő­sére költötte, sőt gyakran saját ruháit s egyéb holmiját is zálogba tette, csak hogy a kedves kis barátnő ne szenvedjen szükséget. Az öreg Král a fiatal­ember e dolgaiba nem avatkozott, csak akkor kezdte őt közelebbről érdekelni, mirőn Szabó a szálláspénzzel adós maradt. F. é. jun. 14-én este Král J. és neje a dohány- és keresztarcza sarkán levő sörházba mentek, hova tíz óra után Szabó J. is eljött, s az „argust“ és a „mámit“ (igy hívta az öregeket rendesen) haza hivta Az öreg még egy pohár sörrel is megkínálja, de azt a fiatal ember el nem fogadta. Végre haza indultak. Szabó útközben kérdi Éváitól, hogy: Lina volt e ma náluk ? E név hallatára az öreg kissé dühbe jött, s azt mondá a fiatal seladonnak, hogy többé nem enged a szobából egy mák- szemnyit is a leány miatt elzálogosítani s va­­lamit még a tartozásról is mondhatott. A fiatal ember oly dühbe jött ekkor, hogy kést ragadva zsebéből, elébb Kráinak balfelőli arczát hasította fel, azután hasába, mellébe és oldalába döfött. Král, jóllehet négy sebből vérzett, Szabót, ki futni kezdett, megfogta, miközben ennek ruhái összeté­­pettek. A nő, ki két gyermekével néhány lépésnyi­vel hátramadt férjétől, az első jajkiáltására szintén regényért kiáltott s Nagy Lajos és Dombi László rendbiztosok ott is termettek mindjárt és Szabót elfogták.­­ A mai végtárgyalás alkalmával Szabó tettét azzal akarta indokolni, hogy Král őt két arczalcsapás által provocálta, a mi azonban ha­zugságnak bizonyult. A kir. ügyészség 10 havi börtönbüntetést indítványoz, a törvényszék Szabó József, bihar megyei szül., 23 éves c­ukrászsegéd, illetőleg pinczért a Král Józsefen elkövetett súlyos testi sértés miatt félévi börtönre ítélte. Vádlott — úgy­mond — nem felebbez, ha az ügyészség sem teszi, de mivel az ügyészség appellál, hát akkor neki is kell. KÖZGAZDASÁG. üzleti hetiszemle. Időjárás. Változó. Kétszer volt nagyobb esőnk, hétfőn zivataros és hosszas, szerdán vihar nélkül, de mindkét esetben mennydörgéssel és vil­lámlással. A hét eleje hűvös is volt, de vége felé ismét kimelegedett. Az éjjelek azonban már általá­ban hűvösek. Értéküzlet. Az egész héten át az üzlet meglehetősen csöndesen folyt. A külföldi piaczok jó állása és bő pénzkészlete némi élénkséget is öntött börzénkre, minek következtében bankjaink némi, habár csak csekély emelkedésnek örvende­nek. Malmainktól a speculatió ismét visszavonult, úgy látszik már nem remél további emelkedé­seket. Papírjaink árfolyama a megelőző héthez vi­szonyítva e következő különbséget tünteti fel: Államadósságok: Magyar vasúti kölcsön 102,25 (-1­0.45), m. keleti vasút II. kib. 75.50 (+1.25), m. sorsjegy 82 VS (+18), 1874-iki kincs­tári utalvány 106.75 (+5.75); földtehermentesitési papírok közül csak az erdélyi változott: 807/g (+3 szőlődézsma 777/s (+5/8). Osztrák papir­­járadék 70.75 (—5 kr), ezüst 74 (—0.20), 1860- diki 500 frtos 112.75 (+0.25), 100 frtos 118.50 (+0.25), a többi változatlan. Bi­ztosítók : első magyar 1000 (+10) Haza 45, pesti 43.50 (+3.50), Unió 120 (+6), Atlas és Pannónia változatlan. Pesti közúti vasút 205, budai 74. na. éjszakkeleti vasút 118.50 (+0.50), budai hegyi vasút 61. Bankok: municipauis 26 (+0.50), angol­­magyar 10.25, franco magy­ar 59, m. földhitel 697/8, m. jelzálog hitel 38, takarék és hitel­egyesület 91.50 (+0.50), budapesti népbank 29, iparbank 62 (+4), budai keresk. 150 (+5), pesti keresked. 790, pesti iparbank 275, kézművesbank 50, tiszti hitel 12 p. Takarékpénztárak: orsz. központi 92 (—0.50), első hazai 2325, fővárosi 137 (0.50), kül­városi 50 (+1) p. Malmok:­J Concordia 200 (—5), Erzsébet 135 (—10), Lujza 109 (—7), Molnárok és sütők 169 (—1), Hengermalom 790 (+30), Victoria 170, első budapesti 685(+10), Pannónia 550 p. Egyéb iparvállalatok: magyar serfőzde 410 (+8), sertéshizlaló 139, (+1) Athenaeum 233 (+1), gyapjúmosó 125 (+1), Schlick 134 (+2), spodium 158 (+1) p. A többi változatlan. Záloglevelek közül m. földhitelintézeti 916/s (+x/s), pesti keresked. 8818 (+1/8), kisbirto­kosok 89.30 p. Elsőbbségek nem változtak. Pénznemek: arany 5.241/2 (+1/a),20 fokos 8.90 (+1 kr), ezüst 101.75, tallér 1.641/* P­Váltók: Berlin 54.70, Frankfurt 54.20 (—10 kr), Hamburg 5410(—0.10), Pátis 44, (+0. 0.10, London 111.35 (—0,15) p. Gabnaüzlet. Búzában már a hét elején kicsiny volt a vételkedv, különösen az első két na­pon, minek folytán az árak vesztegeltek. S mi­után a vevők tartózkodó magatartásában még a hét közepe felé sem következett be változás, az árak a minőség szerint 15—25 krajczárig szálltak lejebb. Különös nyomást gyakorolt e kö­rülmény az új árukra, melyek roszabb minőségük folytán, kivált a zárlat vége felé, alig lettek figye­lembe véve és alacsony árak mellett is csak nagy nehezen keltek el. A finomabb árk ellenben nem­csak megtartották a hét elejéről való árakat, ha­nem 5 krajczárral, sőt még annál többel is drá­gábban keltek. Forgalom 100,000 vámmázsa, leg­inkább régi áru. Határidőre. Szeptember-októ­berre vasárnap 6.20,6.25, hétfőn 6.15, 6.10, kedden 5.90, szerdán 5.75. Ettől kezdve némi ja­vulás állott be, a­mennyiben fölemelkedett 5.80, 5.85, 5.87, majd ismét leszállt 5.80, aztán, ismét emelkedett 5­85, 5.90, sőt 5.95-ig. Zárlatkor 5.85 pénz, 5.90 áru. Forgalom 250,000 vámmázsa. El­adók a szélrózsa minden irányából, vevők ellenben csak belföldi speculánsok. Rozs. Sem új, sem régi áruból nem került sok a piaczra. Az árak a múlt héthez képest emelkedtek 15—25 krral. U. m. finomabb 77—80 ints 3.75—80, 78—80 ints 3.85—90, és 79—80 ints 3.95—4.00. Forgalom mintegy 6,000 mérő. H­a­­t­á­r­i­d­ő­r­e szeptember—októberre 4.10,4.00, 3.90, 3.85 szerint kelt 80 font mellett. Zárlatkor 3.85 pénz és 3.90 áru. Forgalom 25,000 mérő. Árpa. Új áru még kevés került a piaczra és e kevés árunál oly magasra tartják az árakat, hogy azok mellett forgalom nem igen képződ­hetett. Tengeri, mindjárt a hét elején 5—10 krral kelt drágábban, mint a mait héten. Hibát­lan minőségért 3.35, 3.40, 3.45 krt szívesen fizet­tek, miután azonban a tulajdonosok még többet

Next