Ellenőr, 1875. augusztus (7. évfolyam, 211-240. szám)
1875-08-02 / 212. szám
felállított fenyitő kir. járásbíróság 1875. évi október 1-től kezdve a „Budapesti IV., V., VI., VII., VIII., IX. s X. kerületbeli, rövidítve „Budapesti IV—X kerületbeli kir. büntető járásbíróság“ czimet viselend, a mely járásbíróságra a főváros felsorolt kerületeiben és „Újpest“ község területén felmerült kihágások elitélése bizatik. E szerint a budapesti I. és II. , valamint a budapesti III. kerületbeli kir. járásbiróságok polgári és bűnvádi ügyekben fognak eljárni. 6. §. A budai kir. e. f. törvényszéknek bányaügyekben az 1871. évi julius hó 10-én — és pénzügyekben az 1871. évi deczember hó 29-dikén 646/1. M. E. 1872. sz. a. kiadott kir. minisztériumi rendeleteknek 4. §-a — illetőleg 2-ik pontja alapján gyakorolt birói hatósága 1875. évi október hó 180 napjától kezdve a pestvidéki kir. c. f. törvényszékre ruháztatik. 7. §. Az 1871. évi julius hó 10-én kiadott k. minisztériumi rendeletnek 4-ik §-a, melylyel a bányaügyekben, s 5-ik §-a, melylyel a sajtó utján elkövetett, és esküdtszék elébe utalt büntetendő cselekvények felett, és az 1871. évi decz. hó 29-én 646/1. M. E. 1872. sz. a. k. minisztériumi rendelet, amelylyel a pénzügyekben gyakorolt bírói hatósággal, az idézett §§-ban , illetve rendeletben megnevezett kir. e. törvényszékek felruháztattak, a jelen rendelet 1-ső és 6-ik §-aiból folyó módosításokkal továbbra is fentartatnak. 8. §. Az 1-ső § ban felsorolt kir. e. f. törvényszékek mellett felállított kir. ügyészségek 1875. évi sept. hó 30-ával szintén megszűnnek. Minden ezzel ellenkező rendelet 1875. évi September hó 30-val hatályon kívül helyeztetik. Budapest, 1875. julius hó 31-én. Báró Wenckheim Béla, s. k. Percze Béla, s. k. Választási mozgalmak. A bódsághi választókerületből jul. 31. Kerületünknek három jelöltje van, egy Sennyeista s két szabadelvű. A Sennyei-párti Lintner György országgyűlési gyorsíró. Ez az ur csupa szívességből átengedte pártját Apponyi Albert grófnak, ki már meg is érkezett kerületünkben, hogy hozzálásson a korteskedéshez. A másik Korengscheck Vincze bajai tanár, kit tanult embernek tartanak, bár tehetségének kevés jelét adta eddig a nyilvánosság előtt. Legnagyobb párttal bír mostanig Rónay István, a szépirodalom terén ismeretes író, ki nemcsak jó szónoki előadással bír, hanem szép jelleménél fogva is rokonszenvet keltett kerületünkben. Oly tehetség, ki becsülettel tudná képviselni választóit. Amint mi Rónay István önzetlen jellemét ismerjük, ő bizonyára kész minden pereben visszalépni a jelöltségtől, ha látná, hogy föllépésével nem képes diadalra juttatni a szabadelvű párt zászlóját. Elvárjuk, hogy Korengscheck úr hasonló nézetekkel bírjon a pártfegyelemről. A választókat pedig kérjük, tekintsék elsősorban a párt ügyét, aztán a személyi kérdést. Felhívjuk ezennel a végrehajtó bizottság figyelmét, hasson oda befolyásával mielőbb, hogy egyik vagy másik szabadelvű jelölt lépjen vissza, mert különben két veszekedő között a Sennyei párt fog győzedelmeskedni. Apponyi Albert urat a papok fogják támogatni, legalább titokban, és mindazok, kik fogékonyak az ő áldásának elfogadására. A szolgabiró képviselőkről. (Somogyról.) Július 30-án. Az ellenzéki lapok egy idő óta a jelenlegi választásokat és a rövid idő alatt megalakulandó parlamentet azzal gúnyolják, hogy ez a „szolgabirák parlamentje leend“. A vád, vagy gúny ismételve felhangzik, és mégis ezen gúnyra mindeddig érdemleges választ nem olvastam. Engedje meg a tisztelt szerkesztő úr, hogy ezen gúny alaptalanságát egy oly egyén mutassa ki, aki éppen nem nagy barátja a municipalizmus jelen alakjának, ki méltányolni tudja a józan s felvilágosodod conservativis múlt s annak kiváló képviselőjéül báró Sennyei Pált tartja, mi azonban nem vonja maga után azt, hogy a jelen kormányt nagy feladata teljesítése körül csekély tehetségem szerint, őszintn ne támogassam, s nézeteim s elveimmel ellenkező nézetek ellen síkra ne szálljak. Hogy a képviselőház tagjai közé több volt szolgabírát sorolani, ezen csak örülni lehet mindannak, aki tudja azt, hogy mily fontos feladata leend a jelen képviselőháznak rendezni a közigazgatást, s hogy jelesebb férfiaink közül is mily kevesen ismerik a közigazgatást gyakorlatilag. Különben a képviselőháznak nem az a rendeltetése, hogy ismételve csak azok választassanak meg, akik már képviselők voltak, hanem éppen az időszakonként megújuló választásoknak egyik feladata az is, hogy a nemzeti közszellem kifejezését találva a választásokban, felfrisítsa a képviselőházat, s uj erőket adjon s neveljen az alkotmányosságnak. Azért én nem tartok legkevesebbet sem az uj képviselők s a volt szolgabirák nagy számától. A fusio új helyzetet teremtett, s az átalakult nemzeti közszellemnek nyilvánulni kellett. A pártoskodás s az elavult pártszempontokba megakat beélt elemek egy részének kimaradása nem veszedelem a hazára. Csak vigyen az új elem, hazafias és fellángoló érzelmet, munkakedvet, képzettséget a képviselőházba, vigye oda a helyzet komolyságát átérző puritán jellemet, az elvekhez való hűséget, akkor nincs okunk aggódni az új emberek s a volt szolgabirák nagy számától. Vagy mióta lett Magyarországban a szolgabirói kar oly rokonszenvetlen ? Váljon a megyei szolgabirói és bírósági tisztviselők nem a magyar társadalom egyik legkiválóbb elemeit képezik-e ? Váljon a közbizalom által már kitüntetett, s a munka körében kitűnt férfiak nem inkább jogosítvák-e képviselőségre, mint idétlen és semmihez se értő uracsok, fanaticus papok s rabulista prókátorok ? Ki tagadhatja, hogy úgy a közigazgatásé, mint a törvénykezési tisztviselőket a magyar társadalom java adja a közéletnek ? vagy ezeknek tán hátrány az, hogy a közérdeket munkával szolgálják, akkor midőn sok uracs aló sporton kívül semmihez se ért, s mégis képviselőségre magát qualifikáltnak hiszi? Státusférfiaknak nem igen vagyunk bővében, örüljünk tehát, ha a kiválóbb férfiak mellé munkát és a viszonyokat gyakorlatból ismerő egyéneket nyerünk. Hisz ha némely lapjaink nagyhangú vezércikkeit olvassuk, ha halljuk néha tehetségeknek elismert férfiak nyilatkozatait a mi közigazgatásunk reformálásáról , csak akkor látjuk, hogy legtöbbek előtt a közigazgatási viszonyok mily terra incogniták. Nemzetiségünk megszilárdulására s egy valódi józan,eszélyes és a ha kell erélyes magyar nemzeti politika keresztülvitelére egyik főkellék a közigazgatás reformálása. Mert ne ámítsuk magunkat, nálunk a hiba nem annyira a megyei és bírói tisztviselőkben, mint szerencsétlen irányú s gondolkozása társadalmunkban van. Itt az engedékenység anarchiát, a szigor reactiót teremt. Azért nem puszta theóriákból kell kiindulnunk, hanem a gyakorlati élet kívánalmaival összegyeztethető rendszert kell teremtenünk. A volt szolgabírákból választott képviselők majd megismertetik csak szobatudóssal, hogy mennyire szükséges, hogy a közigazgatási tisztikar bevonassák a kormány hatáskörébe, hogy nálunk a közigazgatásra mily fontos feladatok várnak, mennyire igénybe van véve egy tisztviselő munkaereje az óriás munka által, hogy nem bagatell ügyek elintézése, hanem a közigazgatási fontos s nagyszámú teendők megoldása feladata a közigazgatás közegeinek. Ott hol a polgári kötelesség teljesítése a nagy úrtól kezdve a parasztig nem hazafias érdem, hol a törvénytisztelet még nem emelkedett nemzeti cultussá, hol minden választás egy-egy kitörése a nyersebb szenvedélyeknek, hol az értelem jzava elhangzik a féket vesztett szenvedélyek pórias kitörése között, hol a társadalom mindent a kormánytól vár, de maga ázsiai renyheségében tenni semmit se akar; ott ősi ábrándok, municipális érzelgések czélra nem vezetnek, ott erős kormány s a törvényt vas kézzel végrehajtó, s a kormány intenzióit s a haza érdekeit átérző közigazgatási tisztikarra van szükség. Fel kell rázni az álért nemzeti szellemet, s rendezni belügyeinket, és erre áldozni kell a nemzetnek. Mert ideának szép az olcsó és gyors törvénykezés s ingyenes közszolgálat, de az élet, ezredévek tanúsága szerint kineveti az ilyen elméleteket. Amely ország közigazgatása és törvénykezése, s beladministratiója ■ rovására akar gazdálkodni, az képtelen megadni polgárainak a civilizált népek intézményeit, ott az adózó polgár adója fejében az államtól mit se kap. Mert a népek rendeltetése nem az, hogy utolsó filléreiket is a hadseregekre pazarolják, hanem hogy virágzó beléletet teremtsenek. Reméltem, hogy a szolgabírákból lett képviselők helyes és gyakorlati nézetekkel szolgálnak az új képviselőháznak. Laptulajdonosok: Léjtrády tettvérek, Cernátony Mozaik. De Livry-től. Aki szavát tartja, az takarékos vele. Abból is látszik, hogy az őszinteség mily becses tulajdonság, mert azok szenvelgik legjobban, akikben nincsen meg. A fösvény élvezés nélkül bírja pénzét, a játékos pedig élvezi a nélkül, hogy bírná. A rágalom az előítélet kerítőnéje. Rágalom nélkül nem volna előítélet, de viszont előítélet nélkül nem volna rágalom. Erényesség nélkül is tehet az ember erényes dolgokat, de ahol nincs erőfeszítés, ott nincs érdem. Az emberek gyorsabban elhasználják életüket, mint az élet őket. A sóhaj a lélek hangja. Akik azt mondják, hogy az időt meg kell ölni, azok megérdemlik, hogy az idő ölje meg őket. Létünk szenvedéssel kezdődik: boldogság tartja fen, s a halál végzi be. Csak a halhatatlanság mentheti fel az istent, hogy szívet teremtett. Aki nem szeret, csak tengődik ; aki szeret, az remeg. Könnyebb a fösvénytől aranyat kapni, mint az irigytől dicséretet. Mi a szerelem? — Egy láz, mely reszketéssel kezdődik s ásítással végződik. Az önzés a lélek szélhüdése. Az ifjúság pazarol, hogy éljen ; az öregség gyűjt, hogy meghaljon. A boldogság a szerelem álma, a bánat az ébredésé. Egy kevés arany egy csomó sárban: ez az emberi szív. Tanügy. — Kassa szabad kir. város polgári fi- és nőtanodájának értesitvénye is előttünk fekszik. Elől Szíkay Lipót iskolaszéki elnök, mint a polgári iskolák igazgatója, egy kis tájékoztatást ad a szülőknek, hogy a polgári iskolák szervezetét, rendeltetését megismertesse velők s annak hasznát, sőt nélkülözhetetlenségét kimutassa. Felsorolja különben hiányait is a polgári iskolának jelen szervezetében és előadja, hogy ezen hiányokat a kassai községi iskolaszék is belátta és egy szakférfiakból álló bizottságot küldött ki s annak feladatává tette, hogy a törvényben meghatározott tananyag megtartása mellett s a miniszteri tanterv alapján, a kassai polgári iskolának oly szervezetet adjon, mely az ottani viszonyoknak minden tekintetben megfeleljen. Ezen a minisztériumhoz felterjesztett tanterv szerint a polgári fitanoda 4 osztályból állandó úgy hogy ezen tanodában a polgári foglalkozásokhoz mért általános közműveltségen kívül a növendékek lehetőleg az iparkereskedelemre is előkészíttessenek s egyúttal a kereskedelmi szaktanodára kellőleg előképeztessenek. Mert elhatározott szándéka az iskolaszéknek, hogy az ekként szervezett 4 osztályú polgári tanoda idővel egy 3 osztályú kereskedelmi szaktanodával tetőztessék be, melyre nemcsak a városnak, hanem az egész felvidéknek égető szüksége van, s mely annál biztosabb jövőnek néz eléje, mennyiben a fennálló miniszteri rendeletek értelmében az ily tanoda a főgymnasium és főreáltanodával egyenrangú lévén, az utóbbiakkal ugyanazon kedvezményekben, tehát az egyéves önkénytesi kedvezményben is részesül. Röviden megemlékezik a polgári leánytanodáról is, különösen annak nagy fontosságát kiemelve. Különben ez intézet, mint olvassuk, még mindig a kezdet nehézségeivel küzd. Mindössze két éve, hogy életbe lépett. A lefolyt tanévben a leánytanoda mindkét osztályába összesen 37, a fitanoda két osztályába szintén csak 37 tanuló íratta be magát. E részvétlenség okát az igazgató egyedül e tanoda ismeretlen voltában vagy annak helytelen felfogásában látja. A tanszemélyzet 9 An Old All-n, a tonnt a beiratások október hó első napjaiban fognak megtartatni a kovács-utczai tanodahelyiségben. Mind a fi-, mind a nőtanodában a harmadik osztály is megnyittatik. Az első osztályba oly növendékek vétetnek fel, kik az elemi tanoda 4-ik osztályát sikerrel végezték el, vagy felvételi vizsgálatot állanak ki; a fitanoda 2-ik és 3-dik osztályába felvétetni kívánók tartoznak a gymnasium vagy reáltanoda első vagy második osztályából sikeres bizonyitványt felmutatni. Netaláni változások hírlapok és,afalragaszok utján lesznek közzétéve. A hivatalos lapból. — Lemondás. Dr. Maich József tettleges állományú honvéd ezredorvos, a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s ősiméről önkényt leköszönvén, lemondása elfogadtatott. — Kinevezés. A pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság Mráz Pál Il-od éves joghallgatót és zsolnai lakost VII. oszt. tisztté a zsolnai adóhivatalhoz ideiglenes minőségben kinevezte. — Gondnok-kirendelés. Törös Kálmán, volt edelényi lakos, ügyvéd és a miskolczi ügyvédi kamara tagja, elhalálozván, gondnokul Szarka Pál edelényi ügyvéd rendeltetett ki. HÍREK. Augusztus 2. — Az őszi hadgyakorlatok vége felé a király és a trónörökös Gödöllőre jönnek, honnan reggelenként meglátogatják a csapatokat. — Személyihír. Báró Wenckheim miniszterelnök és Trefort Ágoston kultuszminiszter tegnap este Bécsbe utaztak. — Rajztanárok értekezlete. Trefort Ágoston közoktatási miniszter úr rendelete következtében az orsz. középtanodai tanáregylet által, az orsz. rajzkiállítással egyidejűleg egybehívott szabadkézi rajz és- ábrázoló mértani tanárok enquéte-je aug. 4-én délelőtt 9 órakor kezdi meg működését. Az enquéte tárgyalásait a józsefvárosi zerge-utczai főreáltanoda helyiségében tartja; ugyanott rendeztetett az orsz. rajzkiállítás is, mely aug. 5—10-ig megtekinthető. — Helyes intézkedés. A belügyminiszter körrendeletben figyelmezteti a hatóságokat a kóbor színészekre és énekesekre, s meghagyja, hogy helyi előadásokra csak azoknak adjanak engedélyt, kik a belügyminisztériumtól nyert országos előadási engedélylyel bírnak. — Mennyit nyom a kereskedelmi miniszter? B. Simonyi Lajos keresk. miniszter ma délelőtt meglátogatta a nemzetközi gabnavásárt, s egy mérleg-kiállító kérésének engedve, megmérette magát, amikor kitűnt, hogy 87 kilót nyom, ami 174 vámpont. — Jobb szekeren, mint gyalog. A b.füredi gyalogverseny herosait nagyon súlyos vádakkal illeti Barkáts Gusztáv fejér megyei főcsendbiztos a „Székesfejérvár“ legutóbbi számában. Két versenyzőről állítja, hogy szekeren jártak. A főcsendbiztos elbeszélése így szól: Az igazság érdekében ezen versenyre vonatkozólag, egész bizonyossággal állíthatom, miszerint f. évi július 24-én (szombaton) Kis-Keszi községben hivatalos teendőkkel elfoglalva lévén, a többek közt tudomást szereztem arról, hogy két egyén ugyane napon szintén a községbe érkezvén, a korcsmában pihent s ott a jelenvolt borozók között utazási czéljukat elbeszélték, amelyből egyszersmind kiderült, miszerint a gyalogolásban már kimerültek. Történt tehát, hogy az első, ki délelőtt jókor érkezett meg és vörös szalaggal átkötött kék atillát és szalmakalapján kék szalagot viselt, ott fuvarost, Tóth Istvánt fogadta föl Kis-Keszitől a lovasi erdőig (Füredtől 1/4 óra) 5 írtért. Útközben az utas szénával födve, a kocsiderékban feküdt, midőn a Papkeszi erdőnél a fuvaros egy másik (állítólag kék sapkás) gyalogolóval találkozván, ettől kérdeztetek: merre vezet az út B.Füredre? mire azon választ nyerte a fuvarostól: „csak jöjjön az úr utánam!“ Adott válasz után a kocsis elvágtatott terhével. A második versenygyalogoló pedig, ki éppen délben érkezett ide, sárga szalaggal átevedzett sárgás atillát s nadrágot és világos szinü sapkát viselt, előbb Kis-Keszitől Peremartonig Béczi János fuvarost 4 írtért és Peremartontól B.-Füredig egy másik fuvarost, Béczi sógorát 5 írtért fogadta fuvarosul. — Archeológiai egylet Gödöllőn. Közöttük volt a fölhívást, melyben gr. Ráday Pál és Dobozy István maglódi jegyző aug. első napjára a régészet kedvelőit értekezletre hívták egybe Gödöllőre. Meg is jelent a vidék értelmiségének jó része, s ott volt jeles tudósunk, Römer Flóris is. A gyűlést gr. Ráday nyitotta meg, elmondva, hogy Gödöllő vidékén csaknem naponkint akadnak régi tárgyakra, melyek összegyűjtése a tudomány érdekében kívánatos, s ennek leginkább egy régészeti egylet van hivatva megfelelni. Ezután a tanácskozás elnökévé Römer, jegyzőjévé pedig Dobozy választottak. Dobozy részletesen kifejti az összejövetel czélját. A jövő évben őstörténelmi és embertani nemzetközi kongressus lesz Budapesten, melyen a Gödöllőn megalakulandó archeológiai egylet is képviseltetni fog. Az értekezlet ezután kimondta, hogy Gödöllő és vidéke számára történelmi és régészeti egylet alakul, mely a már meglevő és ezután szerzendő anyagokból egy kis múzeumot állít össze. A jegyző által készített s felolvasott alapszabályok szerint háromféle tagság lesz, alapító, ki legalább 50 irtot fizet le, rendes tag, ki magát hat évre kötelezi, tagsági dij évenként csak egy irt, s tiszteletbeli tagság, jelesebb hazánkfiaiból s külföldiek számára. A nemzetközi gabnavásárra érkezett idegenek élénkebbé tették a szállodákat, melyekben az utóbbi napokban nem sok utas fordult meg. A külföldiek leginkább németek és poroszok. A budapesti összekötő vasút munkálataira a pályázat közelebb fog kihirdettetni. A költség negyedfél millió, s a vasút 1877- ben fogna elkészülni. Mint tudva van, a tervezett költség egy részletét az 1875-diki budget tartalmazza; a többi két részlet elosztatik 1876-ra és 1877-re. — A magyar állami sorsjegyek húzása, mely mindig e hónap 15-ik napján szokott megtörténni, most egy nappal előbb, augusztus 14-dikén lesz, mert 15-ike vasárnapra esik. — A békésmegyei régészeti és mivelődéstörténelmi egylet aug. 2-án délután 5 órakor tartja közgyűlését Gyulán, a megyeháza nagytermében. Az egy év előtt megalakult egylet összes működését és jelen állását fogja e gyűlés a tisztviselők jelentéseivel feltüntetni, egyszersmind — minthogy az egylet titkára Zsilinszky Mihály képviselő úr Pestre távozik, egy altitkárt is fog az egylet választani. — ítélethirdetés: Horváth Róbert, ki a pesti fény.törvényszék által f. é. Ápril 15-én a magy. kir. kincstár kárára elkövetett 5000 frtnyi sikkasztás miatt 4 évi súlyos börtönre ítéltetett, a ki ez ítélet ellen a kir. táblához fellebbezett, szombaton börtönéből fölhozatván, kihirdették előtte a kir. táblai ítéletet. Megjegyzendő, hogy az első ítélethozatalnál vádlott ügyvédje semmiségi panaszt adott be, de azt a tvszék visszavetette; a kir. tábla e semmiségi panasznak helyt adott,de mint alaptalant szintén visszautasította s fellebbezés alakjában fogadta el. A kir. tábla még néhány súlyosító körülményt hozván fel vádlott ellen, az első biróság által reászabott börtönbüntetést szintén megerősíti. Vádlott tovább felebbez. — A budai hegyek közt az idei zivatarok a szárnyas és egyéb vadakat annyira megritkitották, hogy azon oldalon az idén vadászati engedélyeket is alig fog adni a városi hatóság. — Elfogott rablóvezér. Borszékről írják, hogy Plescu Gavrilla rablóvezért pénteken hajnalban, a fürdőtől 5 órányira a csendőrök megtámadták egy pásztorkunyhóban, és súlyosan megsebesítve elfogták. Czinkostársait is úgy megszorították, hogy azóta valószínűleg kézrekerültek. A csendőröket Himmler József kapitány vezette. — Havazás júliusban. Fogarasról Írják a „M. Polgárinak,ahogy jul. 27-én a havasokon derekasan havazott, s ettől a levegő annyira áthűlt, hogy az emberek téli kabátban járnak, sőt olyan házaknál, hol kis gyermek is van, annak rendje szerint besütötték a szobákat. Kolozsvárit is hideg volt 27-én, s dél tájt elkezdett valami olyan féle esni, ami közelebbi rokonságban áll a hóhoz, mint az esőhöz. A b.-hunyadi havasokon is új hó látszott. — A „Békés“ czimű gondosan szerkesztett lapot eddigi szerkesztője, Zsilinszky Mihály, miután képviselővé választatott, átadta Elek Lajos gyulai tanárnak. — Sikkasztás. A „Szegedi H.“ Írja: Július hó 26-án egy 400 írttal terhelt pénzeslevél, mely az alföldi vasút egyik vidéki állomásfőnöksége számára volt föladva, e vaspálya 11. sz. vonatáról eltűnt. A gyanú Ruschka György főkalauzra esett, ki is, a forgalmi főnökség megkeresése folytán, a rendőrség által kérdőre vonatván, csakugyan a pénzeslevél eltolvajlójának bizonyult be; eleintén határozottan tagadta ugyan, de a lakásán Bende Antal rókusi csendbiztos által eszközölt erélyes házmotozás kiderítette a valót, mire a tolvaj makacs tagadása is megszűnt s gaztettét bevallotta. — Kazán-robbanás. Nagy-Váradon pénteken reggel Löbl Henrik kolozsvári utczai szeszgyárában a működésben levő kazán fölrobbant, oly erővel, hogy a 40—50 mázsás kazán a szomszéd kertjébe, mintegy száz ölnyi távolságba dobatott. A robbanás természetesen az épületet is megrongálta, s a vészteljes perezben jelen volt Löbl csak lélekéberségének köszönheti, hogy feje és ficza összeégésével hason csúszva megmenekült. Kívüle heten sebesültek meg, három férfi s egy gyermek, mindnyájan veszélyesen, háromnak életben maradása pedig alig remélhető. — A „konsuli jelentésekéből, melyeket a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium vám- és tengerészeti osztálya tesz közzé, három füzet jelent meg. Nagyobbára az 1874-iki kereskedelmi és gazdasági eredményekről ad kimutatást. KÖZGAZDASÁG — Zürich gabnaforgalma 1874-ben. A consuli jelentések szerint a gabnaforgalom 1874-ben, kivéve az őszi hónapokat, lanyha volt. Lankasztotta a forgalmat azon körülmény, hogy mindenütt sok búza és megközelítőleg egyforma árak voltak. Miután a Svájcznakmagának is jó termése volt, a bevitel 45.000 mázsával csekélyebb volt az előző évbelinél, mindamellett, hogy az országnak már különben csekély gabnatermesztése ezen évben inkább csökkent, mintsem növekedett. Magyarország múlt évi termésének kitűnő minősége újra ezen ország felé fordította Svájcz figyelmét. Magyarország azonban ahelyett, hogy felhasználta volna ezen jó véleményt és iparkodott volna ismét állandó vevőül biztosítani magának Svájczot, bizva termésének jó minőségében, túlmagas árakat követelt. Azonban csakhamar felriasztatott ezen ábrándokból , mert miután az új orosz búza sokkal olcsóbban kínáltatott, és az utóbbi az őrlésnél igen kielégítő eredményt adott, a Magyarországból szállított svájczi kereskedők veszteségben maradván, Magyarországból hovatovább kevesebb szállíttatott, így Oroszország, mely gabnára nézve Magyarországnak legveszedelmesebb versenyzője, terményével ismét uralkodó állást foglalt el Svájczban, mi bizonyára nem történhetett volna oly könynyen, ha Magyarország mindjárt kezdetben engedékenyebbnek mutatkozott volna. Figyelmen kívül nem hagyandó, hogy Magyarország sokkal előbb hordhatja gabnáját piaczra, mint Oroszország, mi kétségkívül igen nagy előny. A magyar gabnaforgalomnak és az illető pályatársulatnak sok fáradságába fog kerülni ismét visszanyerni elvesztett állásukat Svájczban. Mert Oroszország nemcsak hogy évről évre jobb és tisztább minőségeket szállít, és e szerint nyereséget is hajtanak az itteni malmoknak, hanem a kereskedőkre is nagyobb haszon hárul az orosz szállítmányokból Marseille felül, miután a franczia és svájczi vaspályák a szállítási határidőkre nézve igen pontosak. A tavaszi gabnaneműek közül főleg árpát szállít az osztrák-magyar monarchia évenként kisebb-nagyobb mennyiségben Svájczba. Nagyobbára magyar árpa vizetik be. A morva termény is kitűnőleg bizonyult ugyan, de magas ára folytán csak kevés vevőre talál. Feltehető azonban, hogy mindinkább meg fognak barátkozni ez utóbbi terménynyel is, főleg oly években, melyekben a délnémet árpa minősége igen csekély. A malátabevitel Ausztriából évre-évre növekedik, a legtöbb azonban Németországból érkezik. Behozatott 1874 ben, Francziaországból 16,565 mázsa Németországból 92,379 „ Az osztrák-magyar monarchiából 53,533 „ Olaszországból 3,471 „ Újabb időben Francziaország is törekedik ezen igen olcsó nyersterményével, alacsony szállítási dijak utján, magának állandó piaczot biztosítani Svájczban. Plojest kereskedelmi forgalma 1874- ben. A gabnakivitel az osztrák-magyar monarchiába, jelesül Erdélyországba, 1874-ben az előbbi évekhez képest igen csekély volt, miután az itteni gabnaárak folyton magasabbak voltak, mint a monarchiában, és kivinni való felesleg sem igen volt. Ez utóbbi oknak tulajdonítandó, hogy a Magyarországból érkező jelentékeny lisztmennyiségek kedvező árak mellett gyorsan elkeltek. A szarvasmarhakivitel a monarchiába szintén jelentéktelen volt, minthogy az évenkint kiütő járványok folytán az itteni marhatenyésztés szembetűnőleg apad, és átalában hanyatlóban van. A sertésüzlet ellenben a monarchiával a lefolyt évben jelentékenynek mondható, és jelenleg is foly valamennyi határponton. A lókivitel az osztrák-magyar monarchiából Roméniába, jelesül pedig Magyarországból és Erdélyből, évről évre növekedik, és pedig kedvező árak mellett. Valamennyi kereskedelmi áru, mint posztó, vas, bőr, gépek, bútor, üveg, anyag- és fűszeráru stb., mely úgy Projestben, mint az ezen consulatus hatásköréhez tartozó többi városban és mezővárosban fogyasztatik, az osztrák-magyar monarchiából érkezik. Az épület- és kádárfa Magyarországból és Erdélyből a kiviteli forgalomnak jelentékeny tárgyát képezi, és valamennyi piaczon szakadatlan kelendőségnek is örvend. A földiolaj, mely Plojest és Buzén kerületekben évről évre nagyobb mennyiségben termeltetik, és a plojesti gyárakban petróleummá feldolgozott állapotban, vagy nyers , az osztrák-magyar monarchiába ezállittatik, kielégítő eredményt mutat. (A plojesti consulnak 1875. ápril 15-én kelt jelentéséből.) — Ipartanodai ügy. Az orsz. m. iparegyesület által a főváros hét kerületében föntartott ipartanodákban a zárvizsgálatok július 19. és 29-ik közti napokban tartattak meg. Az eredmény átalában véve teljesen kielégítő, főleg az írás és rajz dicséretes előhaladást tüntetett fel. A jobb iparos-tanonczok jutalom-könyvekkel, az év folytán rajzpapír és rajzszerekkel, a zárvizsgálat alkalmával pedig arany- és ezüst-jutalmakkal lőnek kitüntetve, mégpedig: az I. ker. ipartanodában Sándrik Mihály betűszedő, Sándrik Sándor betűszedő, Dobrova János kőmives, Reisz János kőmives, különösen a magyar nyelvbeni előhaladásért Galan György csizmadia, Lutz József kőfaragó ; a II. ker. ipartanodában: Metlach János bádogos, Gerőcz István bádogos, Szíjgyártó János könyvkötő, Szeiler György vasöntő, Mendl János kőmives, Weiser Gyula asztalos, Hefner Antal lakatos, Dominik István asztalos, Walch Viktor kőmives, Wiesner Henrik rézmives, Faust János asztalos, Moóri Antal bognár, Schmidt Mátyás vasöntő, Prohhaszka András, Kisch Róbert, Zerra Vilmos, Weszelszky Ferencz, Kabesch Vincze, Stranb Pál, Csillag Mihály vasöntők, Kluka Sándor kovács, Grafl János géplakatos, Heberle Frigyes lakatos; a IV. ker. ipartanodában: Schwarz Vilmos szíjgyártó, Joó Pál kárpitos, Millinghoffer György szíjgyártó, Botka István szabó, Bichler Izidor betűszedő, Herberth Antal szabó, Rottmayer Vilmos paszomántos, Sir Venczel díszműves, Kovács Bálint könyvkötő; az V. ker. ipartanodában : Abinek Antal betűszedő, Hannusek József kőmives, Mücke Engelbert keztyűs, Schwarz Mihály bádogos, Frisch József papírkereskedő-gyakornok, Sturm Károly kőmives; a VI.ker. ipartanodában: Fettich Nándor kőmives, Jeszenszky Szilárd asztalos, Schlegl Ferencz lakatos, Schebák Ferencz könyvkereskedő-gyakornok, Lázár József lakatos, Schöckl Ferencz könyvkötő, Szóda Lajos lakatos, Eipel Ferencz lakatos, Kratochvil Ágoston érezöntő, Frisch Ferencz bőröndös, Weinberger Mór szabó, Spiesz Lipót asztalos, Csasztalék Libor lakatos, Havorda József szerkovács, Stobbe Adolf kőmives; a Vili. ker. ipartanodában: Zsiba Sándor czipész, Kadlubecz Mátyás lakatos, Deutsch Béla kefekötő, Milkovits Dániel czipész, Skrenár Ferencz nyerges, Kirsehner József kosárkötő Sebők József asztalos, Kozácsek János kőmives, Ludwig István fazekas, Lukács Jakab pék, Kenyó József asztalos, Radvánszky Béla szíjgyártó, Barth Béla üveges, Répássy Béla asztalos ; végre a IX. ker. ipartanodában: Frann Lajos szabó, Fuchsloch József kőfaragó, Balogh József díszműves, Bittner András lakatos, Gazdag József asztalos, Lewandovszky Lajos vasesztergályos. A jutalmak számának nagyobbitásához jáltak : a Ganz-féle gyár igazgatósága, Schmiedlechner György, Doby Antal. A vizsgálatokon az iparegyesület igazgatósági tagjain kívül Horn Ede államtitkár, Schnierer Gyula miniszt. osztálytanácsos, a fővárosi kerületi elöljárók, több ipartársulat elnökei és számos iparos jelent meg. A magyar-német iparerdő-egyesület ma volt tartandó I1-ik évi közgyűlését, miután azonban határozatképes nem volt, elnapoltatok Tezatfe Ga gabnacaarnak. Budapest, an. • 2. A tőzsde ma a gabnavásár miatt gyengén volt látogatva, s a lanyha bécsi jegyzések folytán kevés üzlet volt. Osztrák hitel 2183/4—219, földhiteltárs. 694/4 — 697. Egyéb értékekben nem volt üzleti kötés. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések: Kun.-Szt.-Márton aug. 28. szept. 28. Nitsch Márton összes ingatlanai. — N.-Tikvány (Oravicza) aug. 12. Augustin Todor urb. telke. — Kovasincz (Arad) aug. 28. szept. 28. Szentsorzsán Mihály háza s földje. — D.-Ványa aug. 30. szept. 30. Wildman Katalin beltelkes háza — Ó-Bessenyő (Torontál) szept. 2. okt. 2. Vaszilcsin Roko urb. telke. — Feketelak (Szamosujvár) aug. 30. szept. 30. Balla István birtoka. — Mezőtúr szept. 28. okt. 29. Lakatos János ingatlanai. — Pest aug. 27. d. e. 10 a tkvi hivatalban Gyulányi Gyula bástya-utcza 381. sz. háza, kiált. ár 12,592 frt. — Marienfeld (Torontál) szept. 1. okt. 1. Hunyár Gáspár szőlője. — Sz.Egyed (Szamosujvár) szept. 1. Kappel Noé birtoka. — Nánás város fekvőségei 83,740 írt értékben szept. 1. okt. 1. — Tata aug. 30. szept. 30. Köszler Beatrix ingatlanai. — N.Topolovecz (Temes) aug. 19. Milivoj Dénes háza s földje. — Promontor aug. 21. Hochbaum Jakab zsellérháza. — Herendjest (Krascó) szept. 2. okt. 4. Lupulesku György ingatlanai. — Pánczélcseh (Szamosujvár) aug. 28 szept. 28. Botae Nekitta ingatlanai. — J. Apáthy aug. 5. Czakó András lábas jószága s gazd. eszközei. — Szarvas aug. 12. szept. 13. Trabach Mihály beltelkes háza 19 frt 20 kr tartozás fejében. — Kisbecskerek aug. 21. Daub György 4317 frtra becsült ingatlana 199 frt tartozásért. — Ungvár aug. 9. szept. 17. Chalacán Iván ingatlanai. — Tapolcsány aug. 23. Anja György összes ingatlana 25 frt tartozásért. — Gúla aug. 26. szept. 26. Szabó Imre urb. telke — S.-A.-Ujhely szept. 10. okt. 11. Szabolcsik János háza. — K.-Vadicsó (Zsolna) aug. 24. szept. 21. Marsovszky Győző ingatlanai. — N.-Czétény (Nyitra) aug. 16. Magyar János ingatlanai. — Csatár aug. 16. Tarpai István fekvőségei. — Szathmár aug. 13. Kovács György birtoka. — Ürgeteg (Bihar) aug. 16. Gerte Simon háza s telke — Szathmár aug. 19. Szabó Ferencz háza. — Bruckenau (Arad) aug. 14. Schlauch Ignácz háza s földje. — B.Csaba aug. 16. Pataj Márton háza. — Ugyanott aug. 14. Pap Mojsza háza s telke. — Bikszög (Gömör) aug. 17. Kallas Mária birtoka. Csődök: Ilosvay Bertalan budapesti ügyvédjeid ellen, bej. okt. 12—15. id. tömegg. és perügy. Jász Ágoston . — Kerekes Ödön n.-károlyi kereskedő ellen; bej. szept. 27—29. id. tömeg. Kinál József, perügy. Balogh Bertalan. — Röesler Károly n.-szebeni kereskedő ellen; bej. okt. 1-ig. Vízállás és időjárás. Budapesten aug. 2. 9' 8' 0 fölött esős. Pozsonyban aug. 2, 7' 0'' 0 fölött felhős. M.-Szigeten aug. 2 2' 6' 0 fölött felhős. Szatmáron aug. 2. 9' 0 fölött felhős. Tokajban aug. 2. 3' 4' 0 fölött felhős. Szolnokon aug. 2. 4' 3'0 fölött felhős. Szegeden aug 2. 4' 4'' 3 fölött felhős. Aradon aug. 1 2' 5' 0 alatt felhős. Nagybecskereken aug. 1. 0' 10’ 0 alatt felhős. Bezdánnál jul. 30. 1' 0 fölött száraz. Verbánzon jul. 26. 5' 4' 0 fölött száraz. Eszéken aug. 2. 4' 10' 0 fölött száraz. Mitroviczon aug. 1. 2' 71' 0 fölött száraz. Zimonyban aug. 1. 9' 0 ' 0 fölött száraz. Felelős szerkesztő : Csernsztony Lajos Milllér.*) Dr. Weiser Károly Dr. Weiser Károly kir. közjegyzőnek irodája f. é. augusztus hó 1-től kezdve Budapesten, váczi-köruton 59. szám alatt (Balassa-féle házban) van. kir. közjegyzőnek irodája f. é. augusztushó 1-től kezdve Budapesten, váczi-köruton 59. szám alatt (Balassa-féle házban) van. *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem fa*) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem felelős. I gewatttt Légrádi tentvérettnéL