Ellenőr, 1875. augusztus (7. évfolyam, 211-240. szám)

1875-08-02 / 212. szám

felállított fenyitő kir. járásbíróság 1875. évi októ­ber 1-től kezdve a „Budapesti IV., V., VI., VII., VIII., IX. s X. kerületbeli, rövidítve „Budapesti IV—X kerületbeli kir. büntető járásbíróság“ czimet viselend, a mely járásbíróságra a főváros felsorolt kerületeiben és „Újpest“ község terüle­tén felmerült kihágások elitélése bizatik. E szerint a budapesti I. és II. , valamint a budapesti III. kerületbeli kir. járásbiróságok polgári és bűnvádi ügyekben fognak eljárni. 6. §. A budai kir. e. f. törvényszéknek bá­nyaügyekben az 1871. évi julius hó 10-én — és pénzügyekben az 1871. évi deczember hó 29-dikén 646/1. M. E. 1872. sz. a. kiadott kir. minisztéri­umi rendeleteknek 4. §-a — illetőleg 2-ik pontja alapján gyakorolt birói hatósága 1875. évi októ­ber hó 1­80 napjától kezdve a pestvidéki kir. c. f. törvényszékre ruháztatik. 7. §. Az 1871. évi julius hó 10-én kiadott k. minisztériumi rendeletnek 4-ik §-a, melylyel a bányaügyekben, s 5-ik §-a, melylyel a sajtó utján elkövetett, és esküdtszék elébe utalt büntetendő cse­­lekvények felett, és az 1871. évi decz. hó 29-én 646/1. M. E. 1872. sz. a. k. minisztériumi rendelet, a­melylyel a pénzügyekben gyakorolt bírói hatósággal, az idézett §§-ban , illetve rendeletben megnevezett kir. e. törvényszékek felruháztattak, a jelen rende­let 1-ső és 6-ik §-aiból folyó módosításokkal tovább­ra is fentartatnak. 8. §. Az 1-ső § ban felsorolt kir. e. f. törvény­székek mellett felállított kir. ügyészségek 1875. évi sept. hó 30-ával szintén megszűnnek. Minden ezzel ellenkező rendelet 1875. évi September hó 30-val hatályon kívül helyeztetik. Budapest, 1875. julius hó 31-én. Báró Wenckheim Béla, s. k. P­ercz­e­­ Béla, s. k. Választási mozgalmak. A bódsághi választókerületből jul. 31. Kerületünknek három jelöltje van, egy Sennyeista s két szabadelvű. A Sennyei-párti Lintner György országgyűlési gyorsíró. Ez az ur csupa szívességből átengedte pártját Apponyi Albert grófnak, ki már meg is érkezett kerületünk­ben, hogy hozzá­lásson a korteskedéshez. A másik Korengscheck Vincze bajai tanár, kit tanult embernek tartanak, bár tehetségének kevés jelét adta eddig a nyilvánosság előtt. Legnagyobb párttal bír mostanig Rónay István, a szépirodalom terén ismeretes író, ki nemcsak jó szónoki előadással bír, hanem szép jelleménél fogva is rokonszenvet keltett kerü­letünkben. Oly tehetség, ki becsülettel tudná kép­viselni választóit. Amint mi Rónay István önzetlen jellemét ismerjük, ő bizonyára kész minden pere­ben vissza­lépni a jelöltségtől, ha látná, hogy föllépésével nem képes diadalra juttatni a szabadelvű párt zászlóját. Elvárjuk, hogy Korengscheck úr hasonló nézetekkel bírjon a pártfegyelemről. A választókat pedig kérjük, tekintsék első­sorban a párt ügyét, aztán a személyi kérdést. Felhívjuk ezennel a végrehajtó bizottság figyelmét, hasson oda befolyásával mielőbb, hogy egyik vagy másik szabadelvű jelölt lépjen vissza, mert különben két veszekedő között a Sennyei párt fog győzedelmeskedni. Apponyi Albert urat a papok fogják támogatni, legalább titokban, és mindazok, kik fogékonyak az ő áldásának elfo­gadására. A szolgabiró képviselőkről. (Somogyról.) Július 30-án. Az ellenzéki lapok egy idő óta a jelenlegi választásokat és a rövid idő alatt megalakulandó parlamentet azzal gúnyolják, hogy ez a „szolgabi­­rák parlamentje leend“. A vád, vagy gúny ismételve felhangzik, és mégis ezen gúnyra mindeddig érdemleges választ nem olvastam. Engedje meg a tisztelt szerkesztő úr, hogy ezen gúny alaptalanságát egy oly egyén mutassa ki, a­ki éppen nem nagy barátja a municipalizmus jelen alakjának, ki méltányolni tudja a józan s fel­világo­sodod conservativ­is múlt s annak kiváló képvi­selőjéül báró Sennyei Pált tartja, mi azonban nem vonja maga után azt, hogy a jelen kormányt nagy feladata teljesítése körül csekély tehetségem szerint, őszin­tn ne támogassam, s nézeteim s elveimmel ellen­kező nézetek ellen síkra ne szálljak. Hogy a képviselőház tagjai közé több volt szolgabírát sorolani, ezen csak örülni lehet mind­annak, a­ki tudja azt, hogy mily fontos feladata leend a jelen képviselőháznak rendezni a közigaz­gatást, s hogy jelesebb férfiaink közül is mily ke­vesen ismerik a közigazgatást gyakorlatilag. Különben a képviselőháznak nem az a rendeltetése, hogy ismételve csak azok válasz­tassanak meg,­­ a­­kik már képviselők voltak, hanem éppen az időszakonként megújuló válasz­tásoknak egyik feladata az is, hogy a nemzeti közszellem kifejezését találva a választásokban, felfrisítsa a képviselőházat, s uj erőket adjon s neveljen az alkotmányosságnak. Azért én nem tartok legkevesebbet sem az uj képviselők s a volt szolgabirák nagy szá­mától. A fusio új helyzetet teremtett, s az átalakult nemzeti közszellemnek nyilvánulni kellett. A pártoskodás s az elavult pártszempontokba megakat beélt elemek egy részének kimaradása nem veszedelem a hazára. Csak vigyen az új elem, hazafias és fel­lángoló érzelmet, munkakedvet, képzettséget a képviselőházba, vigye oda a helyzet komolyságát átérző puritán jellemet, az elvekhez való hűséget, akkor nincs okunk aggódni az új emberek s a volt szolgabirák nagy számától. Vagy mióta lett Magyarországban a szolga­­birói kar oly rokonszenvetlen ? Váljon a megyei szolgabirói és bírósági tiszt­viselők nem a magyar társadalom egyik legkivá­lóbb elemeit képezik-e ? Váljon a közbizalom által már kitüntetett, s a munka körében kitűnt férfiak nem inkább jo­­gosítvák-e képviselőségre, mint idétlen és semmihez se értő uracsok, fanaticus papok s rabulista pró­kátorok ? Ki tagadhatja, hogy úgy a közigazgatásé, mint a törvénykezési tisztviselőket a magyar társadalom java adja a közéletnek ? vagy ezek­nek tán hátrány az, hogy a közérdeket mun­kával szolgálják, akkor midőn sok uracs a­ló sporton kívül semmihez se ért, s mégis kép­viselőségre magát qualifikáltnak hiszi? Státusférfiaknak nem igen vagyunk bővében, örüljünk tehát, ha a kiválóbb férfiak mellé munkát és a viszonyokat gyakorlatból ismerő egyéneket nyerünk. Hisz ha némely lapjaink nagyhangú vezér­cikkeit olvassuk, ha halljuk néha tehetségeknek elismert férfiak nyilatkozatait a mi közigazgatásunk reformálásáról , csak akkor látjuk, hogy legtöbbek előtt a közigazgatási viszonyok mily terra incog­­niták. Nemzetiségünk megszilárdulására s egy va­lódi józan,­eszélyes és a ha kell erélyes magyar nemzeti politika keresztülvitelére egyik főkellék a közigazgatás reformálása. Mert ne ámítsuk magunkat, nálunk a hiba nem annyira a megyei és bírói tisztviselőkben, mint szerencsétlen irányú s gondolkozása társa­dalmunkban van. Itt az engedékenység anarchiát, a szigor re­­actiót teremt. Azért nem puszta theóriákból kell kiindulnunk, hanem a gyakorlati élet kívánalmaival összegyez­­tethető rendszert kell teremtenünk. A volt szolgabírákból választott képviselők majd megismertetik csak szobatudóssal, hogy mennyire szükséges, hogy a közigazgatási tiszti­kar bevonassák a kormány hatáskörébe, hogy ná­­lunk a közigazgatásra mily fontos feladatok vár­nak, mennyire igénybe van véve egy tisztviselő munkaereje­ az óriás munka által, hogy nem ba­­gatell ügyek elintézése, hanem a közigazgatási fontos s nagyszámú teendők megoldása feladata a közigazgatás közegeinek. Ott hol a polgári kötelesség teljesítése a nagy úrtól kezdve a parasztig nem hazafias érdem, hol a törvénytisztelet még nem emelkedett nemzeti cultussá, hol minden választás egy-egy kitörése a nyersebb szenvedélyeknek, hol az értelem jzava elhangzik a féket vesztett szenvedélyek pórias ki­törése között, hol a társadalom mindent a kor­mánytól vár, de maga ázsiai renyheségében tenni semmit se akar; ott ősi ábrándok, municipális érzelgések czélra nem vezetnek, ott erős kormány s a törvényt vas kézzel végrehajtó, s a kormány intenzióit s a haza érdekeit átérző közigazgatási tisztikarra van szükség. Fel kell rázni az álért nemzeti szellemet, s rendezni belügyeinket, és erre áldozni kell a nem­zetnek. Mert ideának szép az olcsó és gyors törvény­kezés s ingyenes közszolgálat, de az élet, ezred­évek tanúsága szerint kineveti az ilyen elméle­teket. A­mely ország közigazgatása és törvényke­zése, s beladministratiója ■ rovására akar gazdál­kodni, az képtelen megadni polgárainak a civilizált népek intézményeit, ott az adózó polgár adója fe­jében az államtól mit se kap. Mert a népek rendeltetése nem az, hogy utol­só filléreiket is a hadseregekre pazarolják, hanem hogy virágzó beléletet teremtsenek. Reméltem, hogy a szolgabírákból lett képvi­selők helyes és gyakorlati nézetekkel szolgálnak az új képviselőháznak. Laptulajdonosok­: Léjtrády tettvérek, Cernátony Mozaik. De Livry-től. A­ki szavát tartja, az takarékos vele. Abból is látszik, hogy az őszinteség mily be­cses tulajdonság, mert azok szenvelgik legjobban, a­kikben nincsen meg. A fösvény élvezés nélkül bírja pénzét, a já­tékos pedig élvezi a nélkül, hogy bírná. A rágalom az előítélet kerítőnéje. Rágalom nélkül nem volna előítélet, de vi­szont előítélet nélkül nem volna rágalom. Erényesség nélkül is tehet az ember erényes dolgokat, de a­hol nincs erőfeszítés, ott nincs érdem. Az emberek gyorsabban elhasználják éle­tüket, mint az élet őket. A sóhaj a lélek hangja. Akik azt mondják, hogy az időt meg kell ölni, azok megérdemlik, hogy az idő ölje meg őket. Létünk szenvedéssel kezdődik: boldogság tartja fen, s a halál végzi be. Csak a halhatatlanság mentheti fel az istent, hogy szívet teremtett. A­ki nem szeret, csak tengődik ; a­ki szeret, az remeg. Könnyebb a fösvénytől aranyat kapni, mint az irigytől dicséretet. Mi a szerelem? — Egy láz, mely reszketés­­sel kezdődik s ásítással végződik. Az önzés a lélek szélhüdése. Az ifjúság pazarol, hogy éljen ; az öregség gyűjt, hogy meghaljon. A boldogság a szerelem álma, a bánat az ébredésé. Egy kevés arany egy csomó sárban: ez az emberi szív. Tanügy. — Kassa szabad kir. város pol­gári fi- és nőtanodájának é­rtesitvénye is előttünk fekszik. Elől Szí­kay Lipót iskolaszéki elnök, mint a polgári iskolák igazgatója, egy kis tájékoztatást ad a szülőknek, hogy a polgári iskolák szervezetét, rendeltetését megismertesse velők s annak hasznát, sőt nélkülözhetetlenségét kimutassa. Fel­sorolja különben hiányait is a polgári iskolának jelen szervezetében és előadja, hogy ezen hiányo­kat a kassai községi iskolaszék is belátta és egy szakférfiakból álló bizottságot küldött ki s annak feladatává tette, hogy a törvényben meghatározott tananyag megtartása mellett s a miniszteri tanterv alapján, a kassai polgári iskolának oly szervezetet adjon, mely az ottani viszonyoknak minden tekin­tetben megfeleljen. Ezen a minisztériumhoz felter­jesztett tanterv szerint a polgári fitanoda 4 osz­tályból állandó úgy hogy ezen tanodában a polgári foglalkozásokhoz mért általános közműveltségen kívül a növendékek lehetőleg az ipar­kereskede­lemre is előkészíttessenek s egyúttal a kereskedel­mi szaktanodára kellőleg előképeztessenek. Mert elhatározott szándéka az iskolaszéknek, hogy az ekként szervezett 4 osztályú polgá­ri tanoda idővel egy 3 osztályú kereskedelmi szaktanodával tetőz­­tessék be, melyre nemcsak a városnak, hanem az egész felvidéknek égető szüksége van, s mely an­nál biztosabb jövőnek néz eléje, mennyiben a fennálló miniszteri rendeletek értelmében az ily tanoda a főgymnasium és főreáltanodával egyen­rangú lévén, az utóbbiakkal ugyanazon kedvezmé­nyekben, tehát az egyéves önkénytesi kedvez­ményben is részesül. Röviden megemlékezik a polgári leá­nytano­­dáról is, különösen annak nagy fontosságát kie­melve. Különben ez intézet, mint olvassuk, még mindig a kezdet nehézségeivel küzd. Mindössze két éve, hogy életbe lépett. A lefolyt tanévben a leánytanoda mindkét osztályába összesen 37, a fitanoda két osztályába szintén csak 37 tanuló íratta be magát. E részvétlenség okát az i­gazgató egyedül e tanoda ismeretlen voltában vagy annak helytelen felfogásában látja. A tanszemély­zet 9 A­n O­ld­ All-n­, a ton­nt a beiratások október hó első napjaiban fognak megtartatni a kovács-utczai tanodahelyiségben. Mind a fi-, mind a nőtanodában a harmadik osztály is megnyittatik. Az első osztályba oly növendékek vétetnek fel, kik az elemi tanoda 4-ik osztályát sikerrel végezték el, vagy felvételi vizsgálatot álla­nak ki; a fitanoda 2-ik és 3-dik osztályába felvé­tetni kívánók tartoznak a gymnasium vagy reálta­noda első vagy második osztályából sikeres bizo­­nyitványt felmutatni. Netaláni változások hírlapok és,afalragaszok utján lesznek közzétéve. A hivatalos lapból. — Lemondás. Dr. M­a­­­i­c­h József tettleges ál­lományú honvéd ezredorvos, a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s ősiméről önkényt leköszönvén, lemondása elfogadtatott. — Kinevezés. A pozsonyi m. kir. pénzügyigaz­gatóság M­r­á­z Pál Il-od éves joghallgatót és zsolnai la­kost VII. oszt. tisztté a zsolnai adóhivatalhoz ideiglenes minőségben kinevezte. — G­o­n­d­n­o­k-k­irendelés. Törös Kálmán, volt edelényi lakos, ügyvéd és a miskolczi ügyvédi kamara tagja, elhalálozván, gondnokul S­z­a­r­k­a Pál edelényi ügyvéd ren­deltetett ki. HÍREK. Augusztus 2. — Az őszi hadgyakorlatok vége felé a király és a trónörökös Gödöllőre jönnek, honnan reggelenként meglátogatják a csapatokat. — Személyihír. Báró Wenckheim mi­niszterelnök és Trefort Ágoston kultuszminisz­ter tegnap este Bécsbe utaztak. — Rajztanárok értekezlete. Trefort Ágoston közoktatási miniszter úr rendelete követ­keztében az orsz. középtanodai tanáregylet által, az orsz. rajzkiállítással egyidejűleg egybehívott szabadkézi rajz és-­ ábrázoló mértani tanárok en­­quéte-je aug. 4-én délelőtt 9 órakor kezdi meg működését. Az enquéte tárgyalásait a józsefvárosi zerge-utczai főreáltanoda helyiségében tartja; ugyan­ott rendeztetett az orsz. rajzkiállítás is, mely aug. 5—10-ig megtekinthető. — Helyes intézkedés. A belügymi­niszter körrendeletben figyelmezteti a hatóságokat a kóbor színészekre és énekesekre, s meghagyja, hogy helyi előadásokra csak azok­nak adjanak engedélyt, kik a belügyminisztérium­tól nyert országos előadási engedélylyel bírnak. — Mennyit nyom a kereskedelmi miniszter? B. Simonyi Lajos keresk. miniszter ma délelőtt meglátogatta a nemzetközi gabnavá­­sárt, s egy mérleg-kiállító kérésének engedve, meg­mérette magát, a­mikor kitűnt, hogy 87 kilót nyom, a­mi 174 vámpont. — Jobb szekere­n, mint gyalog. A b.­füredi gyalogverseny herosait nagyon súlyos vá­dakkal illeti Barkáts Gusztáv fejér megyei főcsend­­biztos a „Székesfejérvár“ legutóbbi számában. Két versenyzőről állítja, hogy szekeren jártak. A fő­­csendbiztos elbeszélése így szól: Az igazság érde­kében ezen versenyre vonatkozólag, egész bizo­nyossággal állíthatom, miszerint f. évi július 24-én (szombaton) Kis-Keszi községben hivatalos teen­dőkkel elfoglalva lévén, a többek közt tudomást szereztem arról, hogy két egyén ugyane napon szintén a községbe érkezvén, a korcsmában pihent s ott a jelenvolt borozók között utazási czéljukat elbeszélték, a­melyből egyszersmind kiderült, mi­szerint a gyalogolásban már kimerültek. Történt tehát, hogy az első, ki délelőtt jókor érkezett meg és vörös szalaggal átkötött kék atillát és szalma­­kalapján kék szalagot viselt, ott fuvarost, Tóth Istvánt fogadta föl Kis-Keszi­től a lovasi er­dőig (Füredtől 1/4 óra) 5 írtért. Útközben az utas szénával födve, a kocsiderékban feküdt, midőn a Papkeszi erdőnél a fuvaros egy másik (állítólag kék sapkás) gyalogolóval találkozván, ettől kérdez­tetek: merre vezet az út B.­Füredre? mire azon választ nyerte a fuvarostól: „csak jöjjön az úr utánam!“ Adott válasz után a kocsis elvágtatott terhével. A második versenygyalogoló pedig, ki éppen délben érkezett ide, sárga szalaggal áteved­­zett sárgás atillát s nadrágot és világos szinü sap­kát viselt, előbb Kis-Keszitől Peremartonig Béczi János fuvarost 4 írtért és Peremartontól B.-Füredig egy másik fuvarost, Béczi sógorát 5 írtért fogadta fuvarosul. — Archeológiai egylet Gödöllőn. Közöttük volt a fölhívást, melyben gr. Ráday Pál és Dobozy István maglódi jegyző aug. első nap­jára a régészet kedvelőit értekezletre hívták egybe Gödöllőre. Meg is jelent a vidék értelmiségének jó része, s ott volt jeles tudósunk, Römer Flóris is. A gyűlést gr. Ráday nyitotta meg, elmondva, hogy Gödöllő vidékén csaknem naponkint akadnak régi tárgyakra, melyek összegyűjtése a tudomány ér­dekében kívánatos, s ennek leginkább egy régé­szeti egylet van hivatva megfelelni. Ezután a ta­nácskozás elnökévé Römer, jegyzőjévé pedig Do­bozy választottak. Dobozy részletesen kifejti az összejövetel czélját. A jövő évben őstörténelmi és embertani nemzetközi kongressus lesz Budapesten, melyen a Gödöllőn megalakulandó archeológiai egylet is képviseltetni fog. Az értekezlet ezután kimondta, hogy Gödöllő és vidéke számára törté­nelmi és régészeti egylet alakul, mely a már meg­levő és ezután szerzendő anyagokból egy kis mú­zeumot állít össze. A jegyző által készített s fel­olvasott alapszabályok szerint háromféle tagság lesz, alapító, ki legalább 50 irtot fizet le, ren­des tag, ki magát hat évre kötelezi, tagsági dij évenként csak egy irt, s tiszteletbeli tagság, jelesebb hazánkfiaiból s külföldiek számára.­­ A nemzetközi gabnavásárra ér­kezett idegenek élénkebbé tették a szállodákat, melyekben az utóbbi napokban nem sok utas for­dult meg. A külföldiek leginkább németek és po­roszok. A budapesti összekötő vasút munkálataira a pályázat közelebb fog kihirdettet­­ni. A költség negyedfél millió, s a vasút 1877- ben fogna elkészülni. Mint tudva van, a tervezett költség egy részletét az 1875-diki budget tartal­mazza; a többi két részlet elosztatik 1876-ra és 1877-re. — A magyar állami sorsjegyek húzása, mely mindig e hónap 15-ik napján szokott megtörténni, most egy nappal előbb, augusztus 14-dikén lesz, mert 15-ike vasárnapra esik. — A békésmegyei régészeti és mi­­velődéstörténelmi egylet aug. 2-án délután 5 órakor tartja közgyűlését Gyulán, a megyeháza nagy­ter­mében. Az egy év előtt megalakult egylet összes működését és jelen állását fogja e gyűlés a tiszt­viselők jelentéseivel feltüntetni,­­ egyszersmind — minthogy az egylet titkára Zsilinszky Mihály kép­viselő úr Pestre távozik, egy altitkárt is fog az egylet választani. — ítélethirdetés: Horváth Róbert, ki a pesti fény.­törvényszék által f. é. Ápril 15-én a magy. kir. kincstár kárára elkövetett 5000 frt­­nyi sikkasztás miatt 4 évi súlyos börtönre ítéltetett, a ki ez ítélet ellen a kir. táblához fel­lebbezett,­­ szombaton börtönéből fölhozatván, kihirdették előtte a kir. táblai ítéletet. Megjegy­zendő, hogy az első ítélethozatalnál vádlott ügy­védje semmiségi panaszt adott be, de azt a tvszék visszavetette; a kir. tábla e semmiségi panasznak helyt adott,de mint alaptalant szintén visszautasította s fellebbezés alakjában fogadta el. A kir. tábla még néhány súlyosító körülményt hozván fel vád­lott ellen, az első biróság által reászabott börtön­büntetést szintén megerősíti. Vádlott tovább fe­­lebbez. — A budai hegyek közt az idei zi­vatarok a szárnyas és egyéb vadakat annyira meg­­ritkitották, hogy azon oldalon az idén vadászati engedélyeket is alig fog adni a városi ha­tóság. — Elfogott rablóvezér. Borszékről írják, hogy Plescu Gavrilla rablóvezért pénteken hajnalban, a fürdőtől 5 órányira a csendőrök meg­támadták egy pásztorkunyhóban, és súlyosan meg­sebesítve elfogták. Czinkostársait is úgy megszorí­tották, hogy azóta valószínűleg kézrekerültek. A csendőröket Himmler József kapitány vezette. — Havazás júliusban. Fogarasról Írják a „M. Polgárinak,a­hogy jul. 27-én a havasokon derekasan havazott, s ettől a levegő annyira áthűlt, hogy az emberek téli kabátban járnak, sőt olyan házaknál, hol kis gyermek is van, annak rendje szerint besütötték a szobákat. Kolozsvárit is hideg volt 27-én, s dél tájt elkezdett valami olyan féle esni, a­mi közelebbi rokonságban áll a hóhoz, mint az esőhöz. A b.-hunyadi havasokon is új hó látszott. — A „Békés“ czimű gondosan szerkesztett lapot eddigi szerkesztője, Zsilinszky Mihály, miután képviselővé választatott, átadta Elek Lajos gyulai tanárnak. — Sikkasztás. A „Szegedi H.“ Írja: Július hó 26-án egy 400 írttal terhelt pénzeslevél, mely az alföldi vasút egyik vidéki állomásfőnök­sége számára volt föladva, e vaspálya 11. sz. vo­natáról eltűnt. A gyanú Ruschka György főkalauz­ra esett, ki is, a forgalmi főnökség megkeresése folytán, a rendőrség által kérdőre vonatván, csak­ugyan a pénzeslevél eltolvajlójának bizonyult be; eleintén határozottan tagadta ugyan, de a lakásán Bende Antal rókusi csendbiztos által eszközölt eré­lyes házmotozás kiderítette a valót, mire a tolvaj makacs tagadása is megszűnt s gaztettét beval­lotta. — Kazán-robbanás. Nagy-Váradon pén­teken reggel Löbl Henrik kolozsvári­ utczai szesz­gyárában a működésben levő kazán fölrobbant, oly erővel, hogy a 40—50 mázsás kazán a szomszéd kertjébe, mintegy száz ölnyi távolságba dobatott. A robbanás természetesen az épületet is megron­gálta, s a vészteljes perezben jelen volt Löbl csak lélekéberségének köszönheti, hogy feje és ficza összeégésével hason csúszva megmenekült. Kívüle heten sebesültek meg, három férfi s egy gyermek, mindnyájan veszélyesen, háromnak életben mara­dása pedig alig remélhető. — A „konsuli jelentésekéből, melye­ket a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszté­rium vám- és tengerészeti osztálya tesz közzé, há­rom füzet jelent meg. Nagyobbára az 1874-iki ke­reskedelmi és gazdasági eredményekről ad kimu­tatást. KÖZGAZDASÁG — Zürich gabnaforgalma 1874-ben. A consuli jelentések szerint a gabnaforgalom 1874-ben, kivéve az őszi hónapokat, lanyha volt. Lankasztotta a forgalmat azon körülmény, hogy mindenütt sok búza és megközelítőleg egyforma árak voltak. Miután a Svájcznak­­magának is jó termése volt, a bevitel 45.000 mázsával csekélyebb volt az előző évbelinél, mindamellett, hogy az or­szágnak már különben csekély gabnatermesztése ezen évben inkább csökkent, mintsem növekedett. Magyarország múlt évi termésének kitű­nő minősége újra ezen ország felé fordította Svájcz figyelmét. Magyarország azonban a­helyett, hogy felhasználta volna ezen jó véleményt és iparkodott volna ismét állandó vevőül biztosítani magának Svájczot, bizva termésének jó minőségében, túl­­magas árakat követelt. Azonban csakhamar felri­­asztatott ezen ábrándokból , mert miután az új orosz búza sokkal olcsóbban kínáltatott, és az utóbbi az őrlésnél igen kielégítő eredményt adott, a Magyarországból szállított svájczi kereskedők veszteségben maradván, Magyarországból hovato­vább kevesebb szállíttatott, így Oroszország, mely gabnára nézve Ma­gyarországnak legveszedelmesebb versenyzője, ter­ményével ismét uralkodó állást foglalt el Svájcz­­ban, mi bizonyára nem történhetett volna oly köny­­nyen, ha Magyarország mindjárt kezdetben enge­dékenyebbnek mutatkozott volna. Figyelmen kívül nem hagyandó, hogy Magyarország sokkal előbb hordhatja gabnáját piaczra, mint Oroszország, mi kétségkívül igen nagy előny. A magyar gabnaforgalomnak és az illető pá­lyatársulatnak sok fáradságába fog kerülni ismét visszanyerni elvesztett állásukat Svájczban. Mert Oroszország nemcsak hogy évről évre jobb és tisztább minőségeket szállít, és e szerint nyeresé­get is hajtanak az itteni malmoknak, hanem a kereskedőkre is nagyobb haszon hárul az orosz szállítmányokból Marseille felül, miután a franczia és svájczi vaspályák a szállítási határidőkre nézve igen pontosak. A tavaszi gabnaneműek közül főleg árpát szállít az osztrák-magyar monarchia évenként ki­­sebb-nagyobb mennyiségben Svájczba. Na­gyobbára magyar árpa vizetik be. A morva termény is ki­­tűnőleg bizonyult ugyan, de magas ára folytán csak kevés vevőre talál. Feltehető azonban, hogy mindinkább meg fognak barátkozni ez utóbbi ter­­ménynyel is, főleg oly években, melyekben a délnémet árpa minősége igen csekély. A malátabevitel Ausztriából évre-évre növe­kedik, a legtöbb azonban Németországból érkezik. Behozatott 1874 ben, Francziaországból 16,565 mázsa Németországból 92,379 „ Az osztrák-magyar monarchiából 53,533 „ Olaszországból 3,471 „ Újabb időben Francziaország is törekedik ezen igen olcsó nyersterményével, alacsony szállí­tási dijak utján, magának állandó piaczot biztosí­tani Svájczban. Plojest kereskedelmi forgalma 1874- ben. A gabnakivitel az osztrák-magyar monarchiá­ba, jelesül Erdélyországba, 1874-ben az előbbi évekhez képest igen csekély volt, miután az itteni gabnaárak folyton magasabbak voltak, mint a monarchiában, és kivinni való felesleg sem igen volt. Ez utóbbi oknak tulajdonítandó, hogy a Ma­gyarországból érkező jelentékeny lisztmennyiségek kedvező árak mellett gyorsan elkeltek. A szarvasmarhakivitel a monarchiába szintén jelentéktelen volt, minthogy az évenkint kiütő jár­ványok folytán az itteni marhatenyésztés szembe­­tűnőleg apad, és átalában hany­atlóban van. A sertés­üzlet ellenben a monarchiával a lefolyt évben jelentékenynek mondható, és jelenleg is foly valamennyi határponton. A lókivitel az osztrák-magyar monarchiából Roméniába, jelesül pedig Magyarországból és Er­délyből, évről évre növekedik, és pedig kedvező árak mellett. Valamennyi kereskedelmi áru, mint posztó, vas, bőr, gépek, bútor, üveg, anyag- és fűszer­áru stb., mely úgy Projestben, mint az ezen consulatus hatásköréhez tartozó többi városban és mezőváros­ban fogyasztatik, az osztrák-magyar monarchiából érkezik. Az épület- és kádárfa Magyarországból és Erdélyből a kiviteli forgalomnak jelentékeny tár­gyát képezi, és valamennyi piaczon szakadatlan kelendőségnek is örvend. A földiolaj, mely Plojest és Buzén kerületek­ben évről évre nagyobb mennyiségben termeltetik, és a plojesti gyárakban petróleummá feldolgozott állapotban, vagy nyers , az osztrák-magyar mon­archiába ezállittatik, kielégítő eredményt mutat. (A plojesti consulnak 1875. ápril 15-én kelt jelen­téséből.) — Ipartanodai ügy. Az orsz. m. ipar­egyesület által a főváros hét kerületében föntar­­tott ipartanodákban a zárvizsgálatok július 19. és 29-ik közti napokban tartattak meg. Az ered­mény átalában véve teljesen kielégítő, főleg az írás és rajz dicséretes előhaladást tüntetett fel. A jobb iparos-tanonczok jutalom-könyvekkel, az év folytán rajzpapír és rajzszerekkel, a zárvizsgálat alkalmával pedig arany- és ezüst-jutalmakkal lő­nek kitüntetve, még­pedig: az I. ker. ipartanodá­ban Sándrik Mihály betűszedő, Sándrik Sándor be­tűszedő, Dobrova János kőmives, Reisz János kő­­mives, különösen a magyar nyelvbeni előhaladásért Galan György csizmadia, Lutz József kőfaragó ; a II. ker. ipartanodában: Metlach János bádogos, Gerőcz István bádogos, Szíjgyártó János könyv­kötő, Szeiler György vasöntő, Mendl János kőmi­ves, Weiser Gyula asztalos, Hefner Antal lakatos, Dominik István asztalos, Walch Viktor kőmives, Wiesner Henrik rézmives, Faust János asztalos, Moóri Antal bognár, Schmidt Mátyás vasöntő, Prohhaszka András, Kisch Róbert, Zerra Vilmos, Weszelszky Ferencz, Kabesch Vincze, Stranb Pál, Csillag Mi­hály vasöntők, Kluka Sándor kovács, Grafl János géplakatos, Heberle Frigyes lakatos; a IV. ker. ipartanodában: Schwarz Vilmos szíjgyártó, Joó Pál kárpitos, Millinghoffer György szíjgyártó, Botka István szabó, Bichler Izidor betűszedő, Herberth Antal szabó, Rottmayer Vilmos paszomántos, Sir Venczel díszműves, Kovács Bálint könyvkötő; az V. ker. ipartanodában : Abinek­ Antal betűszedő, Ha­­nnusek József kőmives, Mücke Engelbert keztyűs, Schwarz Mihály bádogos, Frisch József papírkeres­­kedő-gyakornok, Sturm Károly kőmives; a VI.ker. ipartanodában: Fettich Nándor kőmives, Jeszensz­ky Szilárd asztalos, Schlegl Ferencz lakatos, Schebák Ferencz könyvkereskedő-gyakornok, Lázár József lakatos, Schöckl Ferencz könyvkötő, Szóda Lajos lakatos, Eipel Ferencz lakatos, Kratochvil Ágoston érezöntő, Frisch Ferencz bőröndös, Weinberger Mór szabó, Spiesz Lipót asztalos, Csasztalék Libor la­katos, Havorda József szerkovács, Stobbe Adolf kőmives; a Vili. ker. ipartanodában: Zsiba Sándor czipész, Kadlubecz Mátyás lakatos, Deutsch Béla kefekötő, Milkovits Dániel czipész, Skrenár Ferencz nyerges, Kirsehner József kosárkötő Se­bők József asztalos, Kozácsek János kőmives, Lud­wig István fazekas, Lukács Jakab pék, Kenyó József asztalos, Radvánszky Béla szíjgyártó, Barth Béla üveges, Répássy Béla asztalos ; végre a IX. ker. ipartanodában: Frann Lajos szabó, Fuchsloch József kőfaragó, Balogh József díszmű­ves, Bittner András lakatos, Gazdag József aszta­los, Lewandovszky Lajos vasesztergályos.­­ A ju­talmak számának nagyobbitásához já­ltak : a Ganz-féle gyár igazgatósága, Schmiedlechner György, Doby Antal. A vizsgálatokon az iparegyesület igaz­gatósági tagjain kívül Horn Ede államtitkár, Schnie­­rer Gyula miniszt. osztálytanácsos, a fővárosi ke­rületi elöljárók, több ipartársulat elnökei és szá­mos iparos jelent meg. A magyar-német iparerdő-egyesü­let ma volt tartandó I1-ik évi közgyűlését, miután azon­ban határozatképes nem volt, elnapoltatok Tezatfe Ga gabnacaarnak. Budapest, an­. • 2. A tőzsde ma a gabnavásár miatt gyengén volt látogatva, s a lanyha bécsi jegyzések folytán kevés üzlet volt. Osztrák hitel 2183/4—219, földhiteltárs. 694/4 — 697­. Egyéb értékekben nem volt üzleti kötés. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések: Kun.-Szt.-Márton aug. 28. szept. 28. Nitsch Márton összes ingatlanai. — N.-Tikvány (Oravicza) aug. 12. Augu­stin Todor urb. telke. — Kovasincz (Arad) aug. 28. szept. 28. Szentsorzsán Mihály háza s földje. — D.-Ványa aug. 30. szept. 30. Wildman Katalin beltelkes háza — Ó-Bessenyő (Torontál) szept. 2. okt. 2. Vaszilcsin Roko urb. telke. — Feketelak (Szamosujvár) aug. 30. szept. 30. Balla István birtoka. — Mezőtúr szept. 28. okt. 29. Lakatos János ingatlanai. — Pest aug. 27. d. e. 10 a tkvi hivatalban Gyulányi Gyula bástya-utcza 381. sz. háza, kiált. ár 12,592 frt. — Marienfeld (Torontál) szept. 1. okt. 1. Huny­ár Gáspár szőlője. — Sz.Egyed (Szamosujvár) szept. 1. Kappel Noé birtoka. — Nánás város fekvőségei 83,740 írt értékben szept. 1. okt. 1. — Tata aug. 30. szept. 30. Köszler Beatrix ingatlanai. — N.­Topolovecz (Temes) aug. 19. Milivoj Dénes háza s földje. — Promontor aug. 21. Hochbaum Jakab zsellérháza. — Herendjest (Krascó) szept. 2. okt. 4. Lupulesku György ingatlanai. — Pánczélcseh (Szamosujvár) aug. 28 szept. 28. Botae Nekitta ingatlanai. — J. Apáthy aug. 5. Czakó András lábas jószága s gazd. eszközei. — Szarvas aug. 12. szept. 13. Trabach Mihály beltelkes háza 19 frt 20 kr tartozás fejében. — Kisbecske­­rek aug. 21. Daub György 4317 frtra becsült ingatlana 199 frt tartozásért. — Ungvár aug. 9. szept. 17. Chalac­án Iván ingatlanai. — Tapolcsány aug. 23. Anja György összes ingatlana 25 frt tartozásért. — Gúla aug. 26. szept. 26. Szabó Imre urb. telke — S.-A.-Ujhely szept. 10. okt. 11. Szabolcsik János háza. — K.-Vadicsó (Zsolna) aug. 24. szept. 21. Marsovszky Győző ingatlanai. — N.-Czétény (Nyitra) aug. 16. Magyar János ingatlanai. — Csatár aug. 16. Tarpai István fekvőségei. — Szathmár aug. 13. Kovács György birtoka. — Ürgeteg (Bihar) aug. 16. Gerte Simon háza s telke — Szathmár aug. 19. Szabó Ferencz háza. — Bruckenau (Arad) aug. 14. Schlauch Ignácz háza s földje. — B.­Csaba aug. 16. Pataj Márton háza. — Ugyanott aug. 14. Pap Mojsza háza s telke. — Bikszög (Gömör) aug. 17. Kallas Mária birtoka. Csődök: Ilosvay Bertalan budapesti ügyvédjeid­­ ellen, bej. okt. 12—15. id. tömegg. és perügy. Jász Ágos­ton . — Kerekes Ödön n.-károlyi kereskedő ellen; bej. szept. 27—29. id. tömeg. Kinál József, perügy. Balogh Bertalan. — Röesler Károly n.-szebeni kereskedő ellen; bej. okt. 1-ig. Vízállás és időjárás. Budapesten aug. 2. 9' 8' 0 fölött esős. Pozsonyban aug. 2, 7' 0'' 0 fölött felhős. M.-Szigeten aug. 2 2' 6­' 0 fölött felhős. Szatmáron aug. 2.­­ 9' 0 fölött felhős. Tokajban aug. 2. 3' 4' 0 fölött felhős. Szolnokon aug. 2. 4' 3'0 fölött felhős. Szegeden aug 2. 4' 4'' 3 fölött felhős. Aradon aug. 1 2' 5' 0 alatt felhős. Nagybecskereken aug. 1. 0' 10’ 0 alatt felhős. Bezdánnál jul. 30.­­ 1' 0 fölött száraz. Verbánzon jul. 26. 5' 4' 0 fölött száraz. Eszéken aug. 2. 4' 10' 0 fölött száraz. Mitroviczon aug. 1. 2' 71' 0 fölött száraz. Zimonyban aug. 1. 9' 0 ' 0 fölött száraz. Felelős szerkesztő : Csernsztony Lajos Mill­lér.*) Dr. Weiser Károly Dr. Weiser Károly kir. közjegyzőnek irodája f. é. augusztus hó 1-től kezdve Budapesten, váczi-köruton 59. szám alatt (Balassa-féle házban) van. kir. közjegyzőnek irodája f. é. augusztushó 1-től kezdve Budapesten, váczi-köruton 59. szám alatt (Balassa-féle házban) van. *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem fa­*) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem fe­lelős. I gewatttt Légrádi tentvérettnéL

Next