Ellenőr, 1875. szeptember (7. évfolyam, 242-271. szám)

1875-09-01 / 242. szám

POLITIKAI NAPILAP. 242. szám. Bndapest, szerda, szeptember 1. 1875. VII. évfolyam. TÁVIRATOK. Bécs, augusztus 31. A „Polit. Corresp.“ érteiül, hogy a herczegovinai felkelők körében mély khangoltság uralg a montenegrói határon át élelmiszerrel ellátott török erőd Niksicz felett. Mon­tenegró ezen eljárását a fennálló szerződésekkel mentegeti és azt mondja, hogy ő a Portától kérel­mezett csapatátvonnlást megtagadta. A„Pol. Corr.“ a gradiskai és báni kerületen osztrák-magyar terü­letre átlépett menekülteket 18,203 személyre te­szi 11,000 darab szarvasmarha 850 ló, 5700 ser­tés és 2000 darab jnhval. Pária, augusztus 31. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Gabnatőzsde. A hangulat lanyha és baisse-ra hajió., Vevő csak kevés jelenkezik, eladó annál több. Árak: uj bnza 27.50, régi búza 27.50, uj árpa 22, rozs 17.50. Berlin, ang. 31. (Tőzsdei tndóBitás.) A spe­culate tartózkodó, a félévi zárszámadás megjele­nése után hitelrészvények emelkedtek, vasutak bá­gyadtak, bankok jobbak Iléea, aug. 81. (Hiv. Zárlat.) Magy. földteberme- aötvény 81.50. Salgó-Tarján —.—. Magyar hitel 206.60 Magyar záloglevél 87.—. Erdély —.—. Magyar kelet vaant 46.50. Magyar sorsjegy 79.23. Magyar földhitel 63.—. Magyar vasúti bölcsön 100.—. Anglo-magyar 10.— Franco-magyar 63.—. Alföld 121.75. Magyar északkelet vaant 111.75. Keleti vaauti elaőbbaégi kötvény 65.50- Tisza vaant 186.—. Municipal-lank 22.—. Peati bank — .— Antverpen, A aug. 31. petróleum 24.50 Budapesti szinlapok. Budapest^ szerdán, szeptember 1-én. 1875. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 106. szám. Közönyt közöny nyel. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Moreto. Spanyolból fordította Györv Vilmos, a Kisfaludy-íársaság tagja. Zenéjét irta Ni- kolics S, Személyek: Barcelona örökös grófja — — Komárömy Diana, leánya - — — Felekyné Cinthia, unokahuga — — Helvey Laura Fenissa, udvarhölgy — — Kölessi Mariska Carlos, ürgéi grófja — — Nagy Bearne herczege — — — Náday Don Gaston, Fox grófja — — Karikás Polilla, (azaz: Moly) elméucz — Halmy Lanra, komorna — — — Szigeti Jolán Kezdete 7 órakor. KRISZTINAVÁROSI SZÍNKÖR. Szerdán, szept. 1-én. Mindszenti Kornélia felléptével adatik: A kék szakáin kerczeg. Vig operetté 4 felvonásban, Offeubachtól. Kezdete 7 órakor. Budapest, augusztus 31. Trónbeszéd, melylyel S felsége az 1875. aug. 28-ára összehívott törvényhozást aug. 31-én megnyitotta. Tisztelt Urak! Főrendek és Képviselők! Kedvelt Híveink! Reménynyel és bizalommal üdvözöljük önöket jelen országgyűlés kezdetén, mely nagyfontosságu kérdések megoldására van hivatva. A közélet és a kormányzat majd min­den ágában mélyen beható törvényhozási intézkedések szükségesek, hogy kedvelt Ma­gyarországunk a szellemi és anyagi jólét azon magaslatára emelkedjék, melynek ele­meit bírja gazdag természeti forrásaiban, és melyre az országot emelni atyai szivünk forró óhajtása. Ennek el9Ő és nem mellőzhető felté­tele : az ország pénzügyeinek rendbeho­zatala. Halasztást nem tűrő teendőik között komoly megfontolásukat és folytonos figyel­müket első sorban az államháztartás rende­zése, és az ezzel kapcsolatos kérdések meg­oldása fogja igénybe venni. Magyarország tekintélye, hitele, és ál­lami létének biztosítása egyaránt paran­csolja, hogy a szükséglet és a fedezet kö­zött a sulyegyen minélelőbb helyreállit- tassék. Ismerjük e feladat sokoldalú nehéz­ségeit. Elvállalt kötelezettségek, monarchiánk biztonságának elutasithatlan követelményei, a közigazgatás és fejlődés szükségletei álla­nak itt szemben a legnagyobb takarékosság jogosult követelményeivel. De bizton hiszszük, hogy ha a kor­mányzat minden ágára nézve — a jó gaz­dálkodás érdekében megtörténik mindaz — minek megtörténni kell és a minek az ál­lam létfeltételeinek, biztonságának és fejlő­désének veszélyeztetése nélkül megtörténni lehet; ha czélszerü és gyökeres kormányzati és igazságszolgáltatási javítások eszközöl­tetnek ; ha a nemzet híven egész múltjához, készséggel és nemes kötelezettségérzettel meghozza azon áldozatokat, miket a kitűzött üdvös czél hazafiságától követel; ha a hitelviszonyok javítása és rende­zése, a termelés, kereskedelem, és ipar fej­lesztésére szükséges egyéb intézkedések által gondoskodva leend az adóképesség emelésé­ről, és a vállalandó terhek könnyebb visel- ^etéséről: akkor, de csakis akkor fogunk sikere- 1 sen megküzdhetni a helyzet nehézségeivel. Úgy az államháztartás rendezése, mint az ország szellemi és anyagi érdekeinek előmozditása czéljából kormányunk számos javaslatban bő anyagot nyujtand törvény­hozói működésűknek. Az ország pénzügyi helyzete az állam és az egyesek hitelviszonyaival szoros kap- \ csolatban áll, és mindkettő egyiránt s köz­vetlenül összefügg a jó közigazgatás- és igazságszolgáltatással, a nép miveltségének emelésével, a termelési, kereskedelmi s ipar­viszonyok, és a közlekedési rendszer javítá­sával. Mindezek pedig együttesen döntő befo­lyást gyakorolnak az adóképességre, mely viszont az összes államügyek kedvezőbb alakulásának egyik fő feltételét képezi. Mindezekre ki kell tehát a törvényho­zás figyelmének terjedni, ha az ország s egyes lakosainak jólétét sikeresen előmoz­dítani akarja. Kormányunk javaslataiban nem mellő- zendi e szempontok egyikét sem; ki fognak azok terjedni a legsürgősebb teendőkre, a közélet minden ágában. Nem szándékunk egyenként felsorolni a készen, és készülőben lévő javaslatokat, de azokon kívül, melyek az államháztartás akadálytalan vitelére, a pénzügyek rende­zésére, s az ezzel közvetlen kapcsolatban levő kérdésekre vonatkoznak, különösen fel­hívjuk még önök figyelmét azon javasla­tokra, melyeknek czélja: összhangzatba hozni a közigazgatás kü­lönböző ágazatainak működését; a közigazgatást s az igazságszolgálta­tást gyökeresen javítani és pótolni az ész­lelt hiányokat; a közlekedési és kőzmunkaügyet min­den irányban rendezni, és a vasúthálózatot a legsürgősb szükséglet határai között ki­egészíteni ; melyek végre a főrendiház korszerű rendezésére — a nemzet szellemi fejlődésére — s a vallási és házassági kérdéseknek az életszükségei által kívánt mérvben való megoldására irányulnak. Mind ezen és az ezekkel Összefüggő kérdések elintézése önöknek jutott felada­tául, és nem kételkedünk, hogy tapintattal, czélszerü sorozatban és helyes időbeosztással fogják megbírálni és megállapítani az illető törvényeket, a mint ezt az ország érdeke kívánja. Bizalmunkat helyezzük e mellet a nem­zet józan felfogásába, mely nem fogja fél­reismerni: miszerint a legüdvösebb intéz­mények, a legjobb kormányzat is csak előmozdíthatják a népek jólétét, csak bizto­síthatják a munka gyümölcsét, de hogy ezt csak a nemzet támogatása érlelheti meg, hogy a közjólétet megteremteni, kellő fokra emelni, és tartósan megszilárdítani csak a valódi hazafiság, az egyéni szorgalom és kitartó munka képes. Kormányunk az érintetteken kívül egész buzgalommal törekszik a bankkérdés jog- és czélszerü megoldására. Ezenfelül monarchiánk másik államá­nak kormányával, az 1867-ik évi XVI. tőr- vényczikk által kijelölt módon, tárgyaláso­kat folytat e törvény némely szabványai­nak módosítása iránt. Végre ezen országgyűlés törvényszerű tartamának lejárta előtt tárgyalás alá kell, hogy jöjjenek azon egyezmények is, melyek monarchiánk két állama között 1867-ik és 1868-ik évben tiz évre köttettek. Ezekre nézve azon reményünket akar­juk kifejezni, hogy e tárgyalásokat a köl­csönös méltányosság szelleme fogja átlengeni. Uraim, Főrendek és Képviselők! Az idő, az ország helyzete s az előké­szített javaslatok nagy száma erélyes és buzgó cselekvésre int, s önök követni fog­ják ez intelmet, mert minden vesztett perez a haza vesztesége lenne. A külhatalmasságokkal fennálló szívé lyes viszonyunk azon reményre jogosít, hogy a béke a legújabb időben felmerült esemé­nyek daczára fenn fog tartatni, és igy önök háborittatlanul fogják törvényhozói hivatá­sukat teljesíthetni. Áldást az egek urától és sikert kíván­ván hazafiui törekvéseiknek, — az ország- gyűlést ezennel megnyitottnak nyilvánitjuk. Az országgyűlés ünnepélyes megnyitása. Ma ment végbe az országgyűlés ünnepélyes megnyitása. A lánczhidon, alagnton és számos középületen nemzeti zászlök lobogtak. A királyi várlak is fel volt lobogózva, s a palota előtti téren egy gyalog-ezred képezett sorfalat zenekarral. Itt volt legnagyobb a közönség, de sokan állottak a pesti és budai lánczhidfőnél, s az Albrecht-nton is. A rendet gyalog és lovas rendörök tartották az ntóbbiak uj egyenruhájukban, melyről nem tud­juk, hogy miért ne maradhatott volna zsinóros, vagyis magyaros. A főrendek és képviselők szokatlan nagy számban jelentek meg. Közel kétszáz kocsi robo. golt fel. Tiz órakor a herczegprimás fényes segéd­lettel misét mondott a várkápolnában, melynek végeztével a tróuterembe gyülekeztek a hivatottak, s az előirt rend szerint foglaltak állást. A mint a király kíséretével e teremben meg­jelent, felhangzott az „éljen“. Ő Felsége a trónra lépett, leült s feltette kalpagját. A trónbeszédet erős hangon olvasta, s annak több pontját élén­ken megéljenezték az egybegyült országgyűlési ta­gok. így nevezetesen azokat, melyekben az állam­háztartás egyenanlyának helyreállításáról, a köz- igazgatás és igazságszolgáltatás egybevágó rende­zéséről, a főrendiház korszerű reformjáról, a vallási és házassági kérdéseknek az élet szükségei által kívánt mérvben való megoldásáról van szó. Legna­gyobb katást tett azonban a bankbérdés jog- és czélszerü megoldásának Ígérete, továbbá a befejező pont, mely kifejezi a béke fentartása iránti re­ményt, s a törvényhozási hivatás háborítatlan íel- jesithetését, a legújabb időben felmerült események daczára. Ez a pont, mintha a horvátoknak is szó. lana, kik feliratukban a törvényhozási működés háboritásától is félnek, ügy hallottuk, hogy a trónbeszéd e pontjának szerkezete az utolsó pilla­natban módosíttatott. A trónbeszéd felolvasása után a király távo­zott, s a törvényhozók lelkes éljenzése kisérte. A megjelent képviselők között ott láttuk a függetlenségi párt több tagját is, Simonyi Ernőt, Helfy Ignáczot, Csávolszky Lajost, s igy Irányi­nak az elmaradásra vonatkozó kijelentése tisztán és egyedül a 48-asokra vonatkozhatott. A főrendek és képviselők magyar díszruhá­ban jelentek meg, kivéve a szászokat és néhány nemzetiségit, kik frakkban voltak. Honvéd-egyen­ruhában láttuk Holtán Ernőt (ezredes), báró Pod- maniczky Frigyest (ki nem rég neveztetett ki őr- nagygyá) és még többeket. A közös hadseregbeli egyenruha is képviselve volt, még pedig két had­nagy. Pnlszky Ágost és Márkus István képviselők által. A néző közönség talán díszes fogatokat is várt, de e várakozásában csalódott. A bérkocsi szerepelt túlnyomó számban, s tarsolyos huszár is vajmi kevés volt. Csak Kállay Béni szerb öltözetű „huszárja“ tűnt fel. Fél tizenkettőre vége volt az ünnepélynek. A hídon át visszatért kocsik közül sok állott meg a fényképészek előtt. A mit a király mondott. A trónus beszélt. Remény és bizalom szólott szavából. Remény és bizalom fo­gadja. Méltán. Potemkin festett falvait s a garádon átbukó csillagvizsgálást a valóság hangula­tos képe s a kormányos éber figyelme vál­totta fel, ki iránytűvel kezében szirtek és hullámok közül biztos révet bizton mutat. Ingatag nagyzás, hiú kecsegtetés eltűntek a trónbeszédből. Maradt a himezetlen nyílt­ság, mely a föltakart komoly való fölött nem önáltatásban: önbizalomban keres vi­gasztalást, s az erély és kitartás szellemé­től tanul nehéz gondok között jót remélni s lelkesedoi egy szebb jövőért. Komoly, de bizó s biztató szellem lengi át a király beszédét. Szilárd bit Magyar- ország erejében, rendületlen meggyőződés, bogy a hazafiság mentő hatalommá avatja az erőt: ez az alaphang. Ez szól a trónbe­szédből, midőn a súlyos helyzetet vázolva, Magyarország tekintélye, hitele, állami léte nagy érdekét emeli magasra a nemzet előtt; ez, midőn az állami élet minden terén er- nyedetlen tevékenységre ösztönöz ; ez, midőn biztos kézzel kitűzi az irányt, melyben a haza javán munkálkodva, minden hazafi ta­lálkozhatok ; s ez akkor is, midőn a munka koronájául a szabadság és a kor szellemének rendel uj oltárt emelni. És e szerencsés hangulat ép gondola­tok során nyilatkozik. A közügy minden ágát érintik ezek, s mig szemeink előtt elvonulnak, meggyőznek egyszersmind arról, hogy nem maradnak puszta gondolatoknak, mint annyi más csillogó elődjük, de testet öltenek s tényekül fognak élni közöttünk. Az államháztartás rendezése, úgy a mint szilárd kézzel rajzolt vázlatát a trónbeszéd élénkbe tartja, megszűnik ama herculesi feladatnak látszani, mely bübájosság nélkül meg sem oldható. Látjuk, hogy összevágó szabatossággal tervezett reformok nyomán szinte magától kél a rendezett gazdaság. A kormányzat és igazságszolgáltatás gyö­keres javítása, a takarékosság oly szellemé­vel párosítva, mely a fejlődés szükségle­teit a fejlődés előföltételeivel összeegyeztet­ve elégíti ki; az összhang helyreállítása az ál­lami Organismus tevékenységében : mindez nem puszta eszme többé, mely révedezve szállong határozatlan irányokban, hanem ooncret viszonyokhoz alkalmazott szilárd elveken nyugvó pontos terv. Pontos és ki­vihető. S mert az: méltán mutatja benne állami rendezkedésünk megbízható alapját a trónbeszéd. A király azt mondja: hozzatok létre gyökeres reformokat kormányzatban, gazda­ságban, igazságszolgáltatásban; tegyétek fo- lyóvá a közmunka- és közlekedési ügyben fekvő holt tőkét; emeljétek a magánhitelt; termékenyítsétek meg a kereskedés és ipar parlag mezejét; nyissatok tápláló pénzfor­rást, jogotok s szükségtek értelmében a szomju forgalomnak; hozzátok meg egész múltotokhoz híven mindennek elérésére az áldozatokat: és meg lesz oldva a nagy fel­adat. Az erő megvan bennetek, szilárd aka­ratotokban bízom; hiszem s reményiem, hogy a béke áldását élvezve háborítatlanul foly­hat munkátok: nem féltem a hazát. Rajtunk, a nemzeten, a sor megmutatni, hogy megértettük a király szavát, és tu­dunk cselekedni a szerint. Rajtunk a sor szilárd eltökéléssel megindulni a kitűzött utón, mely oly biztosan kivezet az anyagi veszedelmek közül, a milyen igazán érdeme­sek vagyunk a szellemi fejlődésre, melynek irányában haladásunk legközelebbi czélját oly szép feladatok megoldásában tűzte ki a fejedelmi kéz, mint a főrendiház korszerű reformja s a vallási szabadságnak s a mo­dern házassági jognak megfelelő törvényal­kotás. De, hogy elérhessük e czélt és elvé­gezhessük a terhes munkát, mely odáig utunkba halmozódik ; hogy onnan uj mun­kára, uj, nagyobb czélok felé indulni öztönző lelkesedést nyerjünk s arra megedzett erőt vihessünk magunkkal; hogy isten után ma­gunkba vetett bizalmunk soha meg ne csal­jon, s minden vállalatunk biztos sikerre várjon: ne feledjük el az aranyigazság sza­vát, melyet a király igy intéz a nemzethez : „Bizalmunkat helyezzük e mellett a nemzet józan felfogásába, mely nem fogja félreismerni, miszerint a legüdvösebb intéz­mények, a legjobb kormányzat is csak elő­mozdíthatják a népek jólétét, csak biztosít­hatják a munka gyümölcsét, de hogy ezt csak a nemzet támogatása érlelheti meg» — hogy a közjólétet megteremteni, kellő fokra emelni, és tartósan megszilárdítani csak a valódi hazafiság, az egyéni szorgalom és kitartó munka képes“. A szabadelvű párt országgyűlési tagjainak lakomája nagy kedélyességgel folyt le ma este a margitszigeti alsó vendéglő nagy termében. Jelen voltak a miniszterek mind s 150—160 képviselő. A felköszöntések sorát Boér Antal korelnök ur kezdte meg, éltetvén a királyt. Utánna Ghyczy Kálmán emelt poharat a szabadelvű párt és kor­mányának üdvözlésére. Aztán jött a toastok özöne a miniszterekre egyenként, az aj és veterán kép­viselőkre, a felső ház szabadelvű tagjaira, ez utób­biak közül gróf Zichy Manó igen lelkes és sike­rült kifejezést adván érzelmeinek. A társaság 9 óra után oszlott szét nagyon jó kedvben. Mai uapig tizenegy képviselő választása ellen adtak bo kérvényt a képviselőház korelnökénél, a szabályszerű 1000 forintról szóló nyugta mellékletében. A kérvények a következő képviselők választása ellen adattak be : Zichy Nándor gr., Székes-Fehérvár város képviselője; Ki szel y Árpád, a liptó.-sz.-miklÓBi kerület kép­viselője; Knlcsár Lajos, Sopronmegye n.-baromi kér. képviselője; Bujanovics Sándor, Eperjes városképviselője; Krajcsik Ferencz, Nyitra- megye privigyei kér. képviselője; Künle József, kézdi-orbai kér. képviselője; Ráth Károly, Pápa város képviselője ; Yoj nie s Jakab, Bácsin, ker- nyajai kér. képviselője; P ó'r Antal, Esztergom város képviselője; F ti g h Károly Kőszeg város képviselője; Antal Gyula, a siklósi kerület kép­viselője1 A főrendiház háznagyává valószí­nűleg Szapáry Antal gr., jegyzőivé Vay Béla b., Bánffy Dezső b., Kiss Miklós, Majláth István főispánok, továbbá Z ichy Victor gr., Pal­la vicin i Ede őrgróf, Podmaniczky Géza b. ésBattyhány Ferencz gr. fognak megválasz­tatni. A szabadelvű párt körének a körbeli házszabályok revideálására kiküldött bizottsága az ed­digi házszabályokat felülvizsgálta, és azt határozta, hogy azokat lényegtelen módosításokkal továbbra is megtartja. A bizottság figyelmét azon körülmény­re is kiterjesztette, hogy a párt tagjaiban általá­nos az óhaj, hogy a mostani helyiség nj czélsze- rübbekkel cseréltessék föl. Ez okból a bizottság a mnzenm mögötti Eszterházy-palota első emeleti he­lyiségeit megnézte s azokat, mint aJ„Pesti Napló“ értesül, a mostaniaknál minden tekintetben alkal* masabbaknak találta. Ennek folytán e helyiségek kibérlését ajánlja. M'aznránics horvát bán s több horvát képviselő már megérkezett Budapestre, s az or­szággyűlés mai ünnepélyes megnyitására meg is je­lentek. — A „Kelet Népe“ maivezérczikkéből vesz- szük át a következő sorokat megőrzés végett azon hitben, hogy a benne hirdetett ige csakugyan tes­tet ölt; 8 óhajtjnk is, hogy ne legyen alkalmunk majd felhasználónak: „A helyzet komolysága felett ma már nincs nézetkülönbség a pártok között. Adja isten, hogy nemsokára mindnyájan azon belátásra jussunk, hogy n kibontakozás sem történhetik meg fényes, de semmitmondó jelszók hangoztatása, vagy pedig az eddig fennállott rendszeren való foltozgatás ál­tal. Adja isten, hogy mielőbb gyökeret verjen az egész nemzet kebelében az a szilárd meggyőződés, hogy „Magyarország megbnkáfia“ csak gyökeres rendszer- változtatás, gyökeres reformok által akadályozható meg. Mi nem kételkedünk, hogy e meggyőződés mihamarább mat fog törni magának a nemzet nagy tömegébe. És azért, kik éppen a rendszer- változtatást, a gyökeres reformokat tüztük zász­lónkra, nyugodtan várhatják be azon időt, midőn a nemzetnek nagy többsége fogja szentesíteni el­veink helyességét. Addig pedig, mig eljönne ezen idő, lanka­datlanul fogunk elveink mellett, s azok megtáma­dó! ellen küzdeni. — Küzdelmünk azon­ban, mint minden oly küzdelem, mely erős meggyőződésen alapszik, smely e meggy őződésből merített elvekért és nézetekért harczol,mindenkor nyu­godt, komoly és lovagiaslesz. Előttünk egyedül a haza java lebeg; mi felül állunk min­den kérdésen és érdeken. — Személyes ellen-vagy ro- konszenvek nem vezethetnek bennünket még leghatá­rozottabb támadásainkban sem, melyeket talán a kor­mány ellen leszünk kénytelenek intézni. Mi nem biznnk a kormányban, s nem is reméljük attól a baza sorsának jobbra ford altat. De azért egy per- czig sem kétkedünk affelett, hogyazon fé'fiak, kik jelenleg az ország ügyeit intézik, együttvéve ngy, mint egyenként, tetteikben ngy a tiszta honszeretet által vezéreltetik magnkat, mint mi. A különbség köztünk és közöttük a nézetekben, s az alkalma­zandó módokban és eszközökben rejlik. Mi a hely­telen nézetek, a helytelen rendszer, a helytelen eszközök ellen barczolunk. Küzdelmünk az el- vekküzdelme lesz, se térről még akkor sem fogjak magánkat leszorittatni, ha ellenünk kevésbbé ildomos fegyverek használtatnának.“ Szívesen je­gyezzük ezt föl, bár a „Kelet Népe“ eddigi maga­tartása egészen az ellenkezőről tanúskodott. A jobboldali ellenzék tegnapi érte­kezletében b. Sennyey Pál a megjelent tagokat majdnem félóráig tartó meleg beszédben üdvözlé. Sajnálattal emlékezett meg a kitűnő erőkről, me­lyeket a légiit. bbi választások alkalmával a párt elvesztett s felszólitá az egyes tagokat, hogy eré­lyesen munkálkodjanak közre a párt feladatainak előmozdításában. B. Sennyey két indítványt is tett, melyet pártja élénk tetszéssel elfogadott. Ez indítványok értelmében b. L i p t h a y Béla kére­tett fel továbbra Is a club elnöki helyének elfoga­dására; a képv. értekezlet elnökéül pedig Lipov- niczky, Sándor, jegyzőnek Hedry Ernő, a clab igazgatójának továbbra is dr. M á d a y Sán­dor választatott. A verseezi kerület mandatnméról Sze­ni csey Ödön lemond, s a paksi kerület képvi­selője marad; aversecziek Deák Ferencz ajánla­tára Nedeczky Istvánt léptetik tel. Theodorovics János, mármarosmegyei és Budacker Gottlieb, beszterczevidéki kép­viselő megbízatásukat nem fogadják el s kerüle­teikben nj választás lesz. A „Neue Freie Pre ss e“ ma este érke­zett száma egy hosszabb közleményt tartalmaz az osztrák kormány által a magyar kor­mánynak benyújtott vámügyi terve­zetről. Szemben azon zárkózottsággal, melyet e tárgyban nálunk tanúsítanak, mindenesetre igen különös színben kell e jól értesültséget látnnnk. Közöljük az érdekesebb tételeket, a forrrásra hagyva azok hitelességének bebizonyítását. Általános elv, hogy az ipari feldolgozáshoz szük­séges nyersanyagok semmiféle vám alá ne essenek. Kivételt képez a vas és ólom. A cacao és csokoládé szintén egyforma vám alá esik. Gab- nára és hüvelyesekre eleinte 15 krnyi behozatali vámot akartak vetni, de a romániai egyezmény folytán általában vámmentességet aján­lanak. A r i z s azonban, mint eddig, 25 kr beho­zatali vámot fizetne, kivéve Olaszországból Tirol és Karintbia felé, hol vámmentes. Liszt és őrle­ményekre 75 krnyi beviteli vámot ajánlanak, de a Zollverein és Olaszország felől vámmentes, pedig az orosz liszt mindkét helyütt vámmentes és igy kerülő utón vámmentesen fog jöhetni hoz­zánk is a behozatali vám daczára. Kenyér és hajói kétszersült vámmentes lenne. Élő és leölt állatoknál a behozatali vámot lejebb szállítanák, vagy mint leölt nyálaknál és halak­nál teljesen megszüntetnék. Hnskés zitmé- ny éknél 8 írtról 5 írtra akarják leszállítani. Friss hasnál 80 krról 1 frt 50 krra emelik föl. A többi részletek a gummibőr- és vasáruk­ra vonatkoznak és inkább csak a közönyösebb osztályozásról, mint a vámtételekről szólnak. Szerbia és Montenegro. A herczegovinai események oda fejlődtek máig, hogy már többé nem oly fontos az, a mi magábaD a fölkelés szinteréül szolgáló tartomány­ban történik, mint azon hullámzások és ingadozá­sok, agy mondh&tnók: határozott iránya törekvé­sek megfigyelése, melyek a két szomszéd-fejede­lemségben, Szerbiában és Montenegróban észlelhe­tők; s e kettő is annyira összefügg nemcsak kö­zösen a mozgalommal, hanem külön egymással is, hogy alig lehet az egyikről szólani, a nélkül, hogy a másikat ne kellane érinteni. Szerbiában nagy a forrongás, élénk a törek­vés: részt venni a herczegovinai mozgalomban. Ugyanez, s még fokozottabb mértékben, megvan Montenegróban is. Szerbiának van mit félnie u hatalmaktól, ha közbelép s nem is tanácsolná ezt neki egy jó barátja sem; Montenegrónak sem ta­nácsolná senki, de hallottunk már szelid megjegy­zéseket és figyelmeztetéseket, hogy Montenegro fe­jedelmét bizonyos oldalról mégsem Ítélnék el oly határozottan, sőt talán még mentegetnék is, ha népe követelésének tovább ellenállam nem tadna. S Montenegro helyzete annál könnyebb is, mert a párisi szerződésben sehol sincs kimondva, hogy a Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 írt — kr Félévre ... 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-ntcza 6. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában.) Kiadó-hivatala: Előűzethetni helyben és posta utján: nádor-utcza 6. sz. a. A lap szétküldésre vonatkozó reclamatiók Légrády testvére k irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendök.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék