Ellenőr, 1875. október (7. évfolyam, 272-302. szám)

1875-10-01 / 272. szám

­Zsigmond, Deberle és Louisseau Pinson párisi közö­­­ségi tanácsosok gyűltek össze a Saint-Mandé kill­­­városban lévő „salon des tantilles“-ba egy ban­kettre. Falandier szólt először a társadalmi kérdé­sekről, mérsékelt modorban. A munkás­osztály — úgymond — csak munkával és türelemmel javít­hat saját helyzetén, mert a változás nem történ­hetik meg egy pillanat alatt; dicsérő szavakkal emlékezett meg Gambetta tapintatosságáról­­ . Louis Blanc az 1792 iki convent és népfölkelés csodatet­teit dicsőítette élénk helysüléssel kísért toasztjában s fölemlíti, hogy az első köztársaságnak sem telj­hatalmú elnökre, sem kétkamara-rendszerre szük­sége nem volt. Spanyolország. (A harc­térről.) Don Carlos Ugye egyre roszabb lábon áll, s mint az „Agence Havas“ Santanderből jelenti, a külföldi karlista bizottság befolyásos tagjai mind azon van­nak, hogy a praetendenst visszalépésre bírják, s hogy Biscayában és Guipozcoaban a fuerók pártja is ezen szellemben működik. A navarrai és guipoz­­coai népség nem is ellenezné a békét, sőt kívánja, s a praetendens hadai mindenfelől oszladozóban van­nak, hol ténylegesen a királyi csapatokhoz térve, hol pedig a convenio megkötését várva. — Szept. 27-t­ől a harcztérről jelentik, hogy a kormánycsa­patok Stacia és Enderlassa helységeket megszáll­ták és elfoglalták; a karlisták Vera fe­l vonultak v­isza s az ellenség által ü­ldöztettek. Don Carlos azon napon reggeli 7 órától kezdve a csatatéren volt. — 14 én és 17-én heves küzdelmek folytak. Ke­­letben a lázadók, úgy látszik, mindenütt vissza­vezettek, de azután kétségbeesett erőfeszítéssel ők szorították vissza a kormány csapatait. A küzde­lem valóságos mészárlássá fajult; foglyok nem ej­tettek, egyik fél sem osztott kegyelmet. A héten a starczok újra megkezdődtek, s Ti­­llő dandára a carlistákat Vera irányában űzte vissza és élénk harcz után a balszárnyon öszpontositotta seregét. A Vitoria-dandár Hermánnból útra kelt s egy fontos carlista-positiót akar elfoglalni. San Maseo körül több fontos hadállás került a királyi csapatok ke­zébe. Minthogy a lázadás már csak a baszk tar­tományokra szorítkozik, valószínű, hogy a tél beáll­táig a kormány itten is véget vethet a mozga­lomnak. A szkupstina áthelyezése. Mióta a vőlegény-fejedelem visszatért Bécsből székvárosába nyugodtan, engesztelékeny szemmel nézte országában és legközelebbi környezetében : tanácsosai kebelében az üzelmeket, az ingerültség szitását, a kétértelmű politikát, mely egyre köze­lebb-közelebb látszott sodorni Szerbiát a szándékos veszély örvényének széléhez A nagy bajjal megalakult minisztériumban már a genesis pillanatában benne volt a diasolutio kovásza, s a tiszteletes hajlongás a fényes porta és a hatalmak felé s a kaczér kacsintások a test­vérnép felé még tarthatatlanabbakká tették a kor­mány sokáig fenmaradhatását. A fejedelem csak várt nyugodtan. Miniszterei ezután a kezébe nyom­tak eg­y trónbeszédet, melyben népének egy hang­gal sem mondhatta határozottan azt, a­miről a kül­­ba alapokat biztosította: hogy nem akarja a hábo­rút Törökország ellen. A fejedelem felolvasta a trónbeszédet nyugodtan. A szkupszina most ma­gára zárta az ajtó, s úgy tanácskozott, hogy mit mondjon a feje­delemnek viszont, és a kormány szívére kötötte mindenkinek, hogy egy árva hangot ki ne beszéljen a nagy világnak,­­ nem gondolva meg, vagy nem gondolva vele, hogy ez mil­yen kalandos föltevésekre fog alkalmat adni. A fejede­lem nem szólt egy szót sem. A bezárt ajtók mögül előkerült aztán a felirat, mely — de ezt már jel­lemeztük , s a fejedelem ismét nyugodtan hallgatta végig, hogy­ tolják az 5 nyakára a kitörhető há­­bom ódiumát. De kimondva legalább nem volt a háború, a­mi nem akadályozta a kormányt, hogy az ország határain át ne ereszszen boldogot bol­dogtalant, fegyverrel, eleségge­l, segíteni a testvé­reken és összes haderejének összepontosítására ne gondoljon A fejedelem még mindig hallgatott. Kijátszsza erre a kétszinű minisztérium az utolsó tromfot és alázattal meghívja a fejedelmet, hogy jöjjön ő lakni Kragujeváczba, a­hol olyan biztonságban lehet határozni és deliberálni, mintha az isten háta mögött volna az ember. Erre aztán a fejedelem elveszti türelmét és azt parancsolja, hogy tessék a szkupstinának Belgrádba jönni és tanácskozni itt, világ színe előtt, a fejedelem székhelyén. És alig kell kiemelnünk, hogy a fejedelem ezen intézkedése nagyfontosságú. Kell, hogy a szkupstina politikája higgadtabb és meggondoltabb legyen, s kell, hogy a kétértelműség megszűnjék, hogy biztos tudomása legyen a fejedelemnek, az országnak, a diplomatának arról, hogy mi törté­nik Szerbia törvényhozásában ezen időben s minő állása van ott a minisztereknek, a fejedelem ta­nácsosainak. Fontos azért is, mert rámutat arra, hogy a fejedelem nincs megelégedve kormánya kétértelmű magatartásával s ezen elégületlenség­­nek A szű­cscsel szemben éles kifejezést is adott. A fejedelem nyílt és világos politikát követel. Ezért hiszszük intézkedését fontosnak. Mennyivel fogja a cabinet túlélni a Szkup­­skina áthelyezését? s ha elbukik, milyen lesz az utóda? ez ma még meg nem mondható, de a ka­­binet belső bomlása, — egyik része háborút akar, a másik: szeretné, de nem akarja, vagy nem meri — közel bukást, a fejedelem föllépése pedig nyíl­tabb politikát követő kormányt látszik jósolni. A f­ivatalos lapból. — Consuli kinevezés, ő felsége a közös kül­­ügyminiszter előterjesztésére Joao Bernardes de Abreu e Lima jelenlegi ügyvivőt a cs. kir . tisztb. al­­consulságnál Ponta Delgada-ban a Szt.-Miguel sziget-m, ugyanoda fizetés nélküli alconsulsá­g a tarifa-szerű consuli illetékek szedésé­e való feljogosítással kinevezte. — Közjegyző kinevezése. A kir. igazság­ügyminiszter D­o­r­g­l Al­en kolozsvári kir. törvényszéki bírót a Kolozsvárott rendszeresített kir közjegyzői állomá­sok egyikére kir. közjegyzővé nevezte ki. — Kinevezések. A m. kir. igazságügymi­nis­zter K­a­g­y­ó Lajos igazságügyminiszteri számtisztet az igazság­ügy minisztérium­hoz segédfogalmazóvá, C­se­m­én­y­i Ferdinand tornai törvényszéki II. oszt. irodati­ztet hason minőségben a kassai törvényszékhez nevezte ki. — Névváltoztatás. Fisch János nyiregyházi lakos vezetéknevének ,,Halasi“-ra kért átváltoztatása megenged­étért. — Előléptetés. A temesvári kir. pénzügyigaz­gatóság K­o­v­á­c­s Márton pénzügyi fogalmazó gyakorno­kot és Sz­őllősy József deb­eczeni III. osztályú szám­­tisztet II oszt. pénzügyi fogalmazókká, és pedig az előbbit végleges és utóbbit ideiglenes minőségben nevezte ki. — Áthelyezés. A nagy-szebeni m. kir. pénz­ügy igazgat­óság által Kammer Károly gyula-fehérvári adótiszt maros-portusi dohányraktári tisztté neveztetett ki. — Alapszabályok megerősitése. Az ó­radnai k­r. bánya-sze­mélyzet fogyasztási egyl­etének alap­szabályai f. évi 21380. sz. a. a földmivelés-, ipar- és keres­kedelmi m. k. minisztérium által a törvényes bemutatási záradékkal láttattak el. HÍREK. Szeptember 30. — A királyné Párisba érkezésé­re már annyi sok nap volt kijelölve, hogy a pári­­siak voltaképen nem tudták, melyik nap érkezik meg Erzsébet királyné. Utóbbbi napokban is szom­batot vagy vasárnapot emlegettek a kiváncsiak, mint ő felsége megér­kezése napját. Szombaton dél­után csakugyan meg is érkezett. E nap délután­ján sokan mentek ki a st.-lazarei indóházhoz, hol a v­asuti tisztviselők azt mondták, hogy már az első állomáson kiszáll, s a relé­ben levő osztrák-magyar követség pa­lotájába hajtat. A királynét és kíséretét hozó vo­nat azonban d. n. 5 órakor megérkezett a st -lázá­rei indóházba. A királyné nagy könnyedséggel szállott ki a kocsiból, s a perronon összegyűlt urakat, a vaspálya igazgatóit, röviden üdvözölte. Az osztrák-magyar követség részéről senki sem volt jelen, minthogy a követség állítólag ő felsége megérkeztéről nem értesült. A királyné kocsijában volt Valéria főherczegnő is, ki a kiszállás után édes anyja kezét megragadva, azzal a főkijárat termein haladott át. Ő felsége feketébe és feltűnő egyszerűséggel volt öltözve. Arczát sürtt fátyol ta- s­kúrta. Közvetlen közelében két udvarhölgy haladt, kiket néhány udvari szolga, kezükben bő­rönddel, követett. Végül néhány nő és férfi, köztük ő felsége udvari orvosa és Nopcsa bá­ró zárták be a menetet. A királyné az első nyitott kocsiban foglalt helyet, míg kísérete a többi foga­tokra szállott. Negyedórás haladás után a díszes társaság a Vendôme-térre érkezett, hol a „Bristol“ tulajdonosa „Hohenems grófnőt“ tisztelettel és hó- t­dolattal üdvözölte. A királyné termei az első eme­leten vannak, pompás kilátást nyújt a Vendome­­térre, s ő felsége vasárnap délután sokáig nézte ablakából a nyüszgő életet, s később pedig nyitott hintóban az elysei­ mez­őkre hajtatott.­­5 felsége ma hagyta el Máriát, s a legújabb hír szerint Kehi mellett Vilmos német császár fogja üdvözölni. Holnapra Münchenbe várják, hol a királyné okt. 5-ig marad Gizella főherczegnő meglátogatására, míg Mária Valeria főherczegnő egyenesen Bécsbe megy. — Kitüntetések. Ökröss Bálint, buda­pesti közjegyző és az igazságügyminisztérium volt osztálytanácsosa, a jogirodalom terén kifejtett tevé­kenysége elismeréséül királyi tanácsosi czimet nyert. — Thianics Mihály, a zágrábi állam­főpénztár főnökének, negyvenhét évi hű és sikeres szolgálatai elismeréséül ő felsége a Ferencz Józ­ ror­­rend lovagkeres­z­tjét adományozta. — Az aradi vértanuk kivégeztetésének évfordulóját okt. 6 án az idén is megülik Aradon. — A margitszigeti híd pesti feljára­tának egy része a fővárosnak mai nap átadatott s az építési munkák miatt ott jó idő óta fennakadt közlekedés ismét helyre állt. A feljárat e része egészen kész , ki van kövezve és korlátokkal el­látva oldalain. A hid itteni feljárata 180 méter hosszú lesz s a lejtősödés 36 ölre 1 ölet teszem Budán a főúton a lóvonatú vasút vágánya áthe­lyeztetett a támfalak közti feljárókra. Ezek feltöl­­tés-­ét a Holzpach-czég eszközli, s a munka itt is annyira előre haladt, hogy a híd a közlekedésnek jövő tavaszszal átadható. A hídfő falazata kész a gránittáblák magasságáig, valamint a rakodó part áthidalására szolgáló vasszerkezet nagyobb része is. E vasszerkezet a magyar államvasutak műhe­lyében készül Zimmermann igazgató vezetése alatt, tisztán magyar erők közreműködése mellett. Ez az első ilynemű mű, melyet hazai erők hoztak nálunk létre. — A magyar g­a­z­da­s­szo­ny­ok orsz. egylete az árvák számára egy nagy épületet emelt a D­ijauich utczában, melyben 100 szerencsétlen ár­valeány nye­rhet menhelyet és neveltetést. Hazánk­ban társadalmilag e derék egylet essé karolta fel az árvaleányok megmentését és fennállása óta már nö­vendékei közül többen a tisztes tanitónői pályán működve, hazánknak hasznos tagjaivá váltak, mig ellenkező esetben elhanyagoltan, erkölcsileg meg­­rontva, vesztek volna el. Azokhoz szólunk minde­nekelőtt, kiknél az egyletnek működése, ismeretlen. Midőn 1863-ban a nagy szárazság hazánk több vidékét annyira sújtotta, hogy kénytelenek voltak a legjobb gazdák is könyör adományból élni, a magyar gazdasszonyok 60 ezer frtnál többet gyűj­töttek, a sújtott vidéken népkonyhát állítottak és naponként ezereket láttak el meleg étellel, számta­lan ruhadarabok­­ gyűjtöttek és osztottak ki, nem különben később Erdélyben valamint az alvidéken az árvíz által sújtottaknak ezereket szereztek és mindezen mellékes fáradozásaik mellett az árvák nevelésére a legnagyobb gondot fordították, meg­kezdve 8 árvával, évenkint többet­ többet vettek föl, úgy hogy jelenleg 62 növendék van intézetében. A számtalan felvételi kérvény következtében az egylet elhatározta, hogy árvaházát 100 árva befogadhatá­­sára felemelni. A ház már tető alatt is van és hogy az építkezési idő alatt anyailag gondoskodott a gyermekek elhelyezéséről, mindenki meggyőződ­hetett a városerdei pávaszigeten, hol az egészséges, kedélyes és szorgalmatos gyermekek szabad idejüket élvezték. Midőn ezen egyletet mint a jótékonyság mintaképét bemutatjuk, felkérjük az emberbaráto­kat, hogy áldásos működését gyámolítsa kiki te­hetsége szerint, különösen most, midőn a házépítés és annak berendezése oly nagy költséget emészt föl. A nemes czél előmozdítása tekintetéből lapunkat szívesen felajánljuk mindazoknak, kiknek nemes szívük hangulata azt sugalja, hogy ő is megtegye az árvákért tehetsége szerint az áldozatot és ön­­megelézéssel nézze az árvák menhelyét, melynek előmozdításához szintén hozzájárult. — ítélet­hirdetés. Ma végződött be tel­jesen egy oly bűnper, mely annak idején nem cse­kély sensatiot okozott, mivel oly egyén ellen volt indítva, ki közbecsülésben állt mindenki előtt. E bűnper az, melyet Schulhof ügyvéd Freystädt­­ler Antal ellen állítólagos hamis eskü miatt indí­tott. Az első bíróság ez ügyben Freystädt­ert a­­nyálladékhoz szükségelt bizonyítékok előállításá­nak elégtelenségéből mentette fel a hamis eskü vádja alól, a kir. tábla térnyálladék hiányából mentette fel vádlottat, mely ítéletet a legfőbb ité­­lőszék is megerősítette. — Az igazságügyi palota építése. Az igazságügyminiszter tudvalevőleg felvilágosítást kíván a fővárosi hatóságtól, ha váljon hajlandó e­­z igazságügyi palota építéséhez 300.000 forinttal járulni s azonkívül Pesten egy telket, valamint a várban lévő „Fortuna épület“-et és a két mellette levő házat, a­hova a fenyitőtörvényszék helyeztet­nék, ingyen átengedni. A tanács a miniszter leira­tát azon inditványnyal fogja a közgyűlésnek elő­terjeszteni, hogy ez ügyben egy külön bizottság küldessék ki. — Születések és ha­l­ál­o­z­áso­k. A budapesti statisztikai hivatal kimutatása szerint a múlt héten (szept. 19—25-ig) élve született 256 gyermek, elhalt 212 személy; a születések tehát 44 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élve szülöttek közt volt 178 törvényes, 78 törvénytelen; nemre nézve 130 fiú, 126 leány. Halva s­ületett 8 gyermek, köztük 7 törvényes, 1 törvénytelen. A halottak közt volt 121 férfi, 91 nő, egy éven alu­li gyermek 66. Nevezetes!­ halálokok voltak: tüdő­­gümő 32, bélvurat 23, typhus 9, tüdő és mellhár­­tyaláb 8, cronp 5, roncsoló torokláb 4, vörheny 7, himlő 3, stb. Meghaltak az I. kerületben 14, a II. kér. 13, a III. kér. 10, a IV. kér. 4, az V. kér. 9, a VI. kér. 22, a VI. ker. 29, a VIII. kér. 34, a IX. kér. 18, a X. kér. 4 és a kórházakban 55.­­ Nagy szi­varcsempészést tudott meg a pénzügyigazgatóság, s tegnap és ma egy pár százezer szivart szedett össze. A csempészet fizikus módon történt a külföldről. A csomagolásra használni szokott szalmapapír vámmentes, s ezt a vasútról is haza lehet szállítani. Ily szalmapapír­­kötegekben csempészték a szivarokat, s hogy épenséggel feltűnő ne legyen semmi, az illetők még a vámházba is elvitették, s onnan adatták ki maguknak. E papirkötegek egy-egy bálba csom­a­­s­zolva, tekintélyes alakúak, s hogy szét ne hullja­nak, fenyőfa rámák vannak rászorítva. A közepét azonban szépen kivágták, s oda elfért 5 — 8000­­ darab szivar. Erre aztán alul is, fölül is rátettek egypár konéz papírt, lekötötték szépen és senki sem gondolta, hogy a finánczok számára mily in­gerlő titkokat rejtenek. A pénzügyigazgatóság csakis feladás útján értesült a csempészetről, mely már régen és nagy mérvben folyt. Azonnal meg­bízta Beck János pénzügyőri biztost, hogy tegye meg, a mit kell, s Beck csakugyan pompás fogás­hoz jutott. A kerepesi utón, a nemzeti színházzal szemközt a Vigyázó-féle házban egy raktárban tíz bált talált, a Duna-utc­ára nyíló zöld­ udvarban, a­­ piaristák gyár­ utczai házában hármat, s ezen kívül tíz csomó ma érkezett a vámházba, egy egész nagy szállítmány pedig már jelentve van Oderberg felől. Az ilyen csomagokat, ha a szivarokat kiszedték­­ belőlük, hasonló súlyú holmival tele tömve, vissza-­­ küldték, honnan újra megrakottan érkezett meg. A vizsgálat több szállító ellen foly. — A nemzeti színházban holnap ke­rül szinre Csiky Gergelynek a „Jóslat“ cziműt 100 drb a­ranyat nyert vígjátéka. Uj darab és új szerző. — Erdélyi Marietta kisasszonyt, ki ma lépett föl harmadszor a nemzeti színpadon, mint halljuk, szerződtették is a nemzeti színház operájához s nem lesz tagja a népszínháznak . A népszínházban holnap már meg­kezdik a próbákat. A színház igazgatója operet­tekre közelebb szerződtető. Kiss Paula kisasszonyt, a­kit műkedvelői előadásokból igen előnyösen is­mer a fővárosi közönség, s a kinek az énekben Salvi volt mestere. — A főváros hatósága mindent meg­tesz, hogy a Rudas-fürdő melletti Dunapartot rendbe hozassa. Itt, hol egy nagy látogatottságu gyógy­hely van, s hol naponkint ezer meg ezer ember fordul meg csak a propellüreken, abbanhagyták a partépítést. A tanács tehát fölkéri a közlekedési minisztert, hogy az idén inkább az ördögárok tor­kolatánál levő részt hagyják kiépítetlenül s e helyett a fürdő melletti kőpartot építsék föl. — Postara­b­lás Kisújszállásról távira­toztak a „Nemz. Eirlap“-nak, hogy szept. 29-én reggel a postát kirabolták. Az elrabolt összeg né­hány száz forint. A rablás elkövetői ismeretlenek. — Tűzvész. Jászkiséren szept. 24-én dél- i ben egy lakatlan ház kigyult, s a nagy szélvész szétragadta az fiszkeket, úgy hogy nemsokára egész lángtenger támadt. A szerencsétlenséget az is terjesztette, hogy a learatott gabna az udvarok­ban vett felhalmozva karlokban, s a szalma és polyva egyetlen szikrával tüzet fogott. Elhamvadt 80 lakkás, számos gazdasági és melléképület, és sok gabna. Leégett a leányiskola is. A ref. tem­plomot és paplakot csak nagy erőfeszítéssel lehetett megmenteni. — Megrója a „M. Állam“ Doleschal­l budapesti evang. lelkészt, mert az anyakönyvi ok­mányokat német, nyelven állítja ki. Mivel az ily . okmányok hivatalos okmányok, a „M. Állam“-nak igaza is van. — Holttest a vasúti v­ág­án­y­on. Behr János kereskedő tegnap este a rendőrségnél beje­lente, hogy neje, szül. Günther Amália, 21 éves fiatal nő, ki már több idő óta elmezavartságot és búskomorságot tanúsított, és egy ízben magát phosphorolvadékkal meg is akarta mérgezni, teg­nap este 8 órakor hazulról eltávozott. Ma reggel 7 órakor az osztr­­ák hamvaspályán az­ állatkert mellett, egy tisztességesen öltözött nő holttestét ta­lálták meg, melynek fejét a keresztül haladott vo­nat a testtől egészen elválasztotta. A rögtön esz­­közlött nyomozásból kiderült, hogy a vaspályán talált női holttest Bebr Amáliáé, mert az ujján levő aranyjegygyárűst férje felismerte. Az elm­eza­­vartság Bebr Amália családjában családinak mu­tatkozik, mert állítólag atyja is megtébolyodott. Kétségtelen, hogy a szerencsétlen nő öngyilkossági szándékból maga feküdt a vasúti vágányra.­­ A kávésok iparegyesülete ma délután tartott ülésében elhatározta, hogy a kávéházi já­tékokra rótt adó beszállítása végett kérvényt intéz a pénzügyminisztériumhoz. Következett ezután az elnökválasztás. Az eddigi elnök, Kamonc Flóris leköszönvén, egyhangúlag tiszteletbeli elnökké vá­laszték, az új elnök Valter Ferencz lett, pénztár­nok pedig Hangi Márk A testület száz irtot adott a budai vizkárosultak javára. — Fővárosi ügyek. A VI. ker. rózsa­­utczai csatorna elkészítését a főv. tanács elrendel­te , továbbá 250 drb csatornafedő lap beszerzésére árlejtés kiírását határozta. — A báró Sina S­i­­m­o­n-féle zugligeti telken létesítendő kútra nézve a mérnöki hivatalnak 914 frttal tervezett javasla­tát a tanács elfogadta. — A II. ker. kacsa­­utczának 3150 frt 54 kr költséggel leendő ki­­köveztetését a tanács elrendelte. — A tanács kimondotta, hogy azon fuvarosok, kik a város ha­tárából földet stb. naponta többször szállítanak s a vámot többször érintik, ha a határt túl nem lé­pik, egyszeri kövezetvám fizetésére köteleztetnek. — A szatócsok és borméröknek a ta­nács köt élességévé tette, hogy az illető ipartár­­sulatokba magukat bejegyeztessék.­­ Tömeges tanító- és tanítónő­vé­l­a­s­z­t­á­s történt a fővárosi tanács mai ül­­ében a 13v. iskolatanács előterjesztései szerint. Megvá­lasztanak : a lipótvárosi elemi leányiskolánál igaz­­gató-tanitói állomásra: Kafka Károly, a helyettes altanitói állomásokra: Kranmer Gusztáv, Wayaud Béla, Zsengeri Samu, Wailó Mihály, Gyurkovics Béla, Dániel Gizella, Károlyi C­ementin, Bakics Janka, Schaszter Emma, Rónai Paula, Göth Ilsa, Rózsavölgyi Mari, Tolnafy Irén, Büchl Matild, Hentaller Mária, Fürst Emma, Márky Ida, Illési Aranka, Bayer Hedvig, Singer Janka, Ványek Emilia. A 12 női kézi munka tanítónői ál­lomásra : Slenio Gabriella, Croiakerl Mária, Per­laky Vilma, Reményi Aranka, Kemmach Clotild, Drumár Irma, Burian Mari, Hodoly Laura, Moser Anna, Sauersitz Pétemé, Zuber Ilka, Grega Ilma, Geppel Vilma. Polgári iskoláknál I. ker. mennyiség és természettan segédtanító állomásra, egy évi próbaidőre Schmidt Károly, magyar nyelv és irodalom és történet rendes tanári állomására Irmer Ferencz, ének tanári állomásra Zólyomi Já­nos, II. ker. leányiskolánál mennyiség- és természettan rendes tanári állomásra Horváth Miklós , rajz és szépház tanítói állomásra Löschinger Zsigmond, Ének-segédtanítói állomásra Ernyey József, III. kerületi polg. fiúiskolánál magyar nyelv és iro­dalom és történet rendes tanári állomásra Tanas. IV. ker. polgári leányiskolánál mennyiségtan és természettan rendes tanári állomásra Habothy Sán­dor. Német nyelv tanári állomásra Halász Gyula. Német nyelv s irodalom segédtanári állomásra Hen­taller Elma. Rajz s szépírás tanári állomásra egy évi próbaidőre Hochrein Lajos. VI. ker. polgári fiúiskolánál:­ történet és földrajz rend s tanári ál­lomásra Feesz János. Német nyelv rendes tanári állomásra Goll János. Mennyiségtan segédtanári á­lomásra Hulacsek Alajos. VII ker. polgári leány­iskolánál : rajz- és szépírás rendes tanári állomásra Szentes Gyula. Mennyiségtan s könyvviteltan rendes tanári állomásra: Wittinger János. Ének-segédta­­nári állomásra: Vajdafi Bála. Német nyelv és történet ideiglenes tanári állomásra Igó Ida. VIII. ker. reáltanodánál, magyar és német nyelv és irodalom segédtanári állomásra Német József, Franczia nyelvtan ideiglenes állomásra további intézkedésig Tölgyi Gyula, központi főrajz­­tanodai műszaki főtanítói állomásra Szoltványi Fe­rencz , a VII. ker. polg. leányiskolánál természet­­rajzi segédtanári állomásra ideiglenes minőségben kineveztetik Szelskay István. — A budapesti lengyel segélyző­­egylet f. é. október hó 3-án délután 3 órakor a Deák Ferencz-ut.cza 9. számon helyiségben tartandja évi rendes közgyűlését, melyre az egyleti tagok meghivatnak. A napirend tárgyát képezik: az alap­szabályok módosítása, az 1874.5. évi számadás előterjesztése és az egyleti választmányi tagok megválasztása. — Uj zenemű. Táborszky és Parsch kiadá­sában Felbisz Jenő jónevű zeneszerzőnktől egy „Nyitány“ jelent meg zongorára. A compositió igen sikerült, s valószínűleg hallani fogjuk majd zenekarra is. A zongorakivonat ára 1 frt 50 kr. KÖZGAZDASÁG. — Iparegyesületi ügyek. Az orsz. m. iparegyesület képviselő bizottsága szept. 28-án Ráth Károly elnöklete alatt rendes évnegyedes ülést tar­tott. Előterjesztetett az igazgatóság jelentése az egyesület működéséről. E jelentés elősorolja a­ újonnan belépett tagokat, továbbá az egyesület ipai tanodái mintagyűjteményei és könyvtára szá­mára beérkezett adományokat,­ megemlíti, hogy az egyesület módosí­­tt alapszabályai a minisztérium­tól a bemutatási záradékkal ellátva visszaérkez­tek, s ennélfogva azok alapján az egyesület újjá­szervezendő lesz. Az egyesületnek a lefolyt évne­gyedben kifejtett működését illetőleg, részlete­sebben szól a jelentés többi közt, a hitelesítendő mértékek tárgyában a földmivelés-, ipar- és keres­kedelmi minisztériumhoz tett előterjesztésről, s a minisztériumnak annak következtében tett intézke­déséről, az italmérési jog szabályozása tárgyában ugyanazon minisztériumhoz intézett emlékiratról, s a minisztérm­ainak arra adott válaszáról, mely sze­rint a minisztérium ez ügy törvényhozási útán le­endő szabályozását lehető legrövidebb idő alul eszközölni ígéri ; továbbá egy nagyobb ipari szak­­irodalmi műnek (Buch der Erfindungen stb.) ma­gyar nyelvre leendő átültetéséről, mely mű a mi­nisztérium megbízásából és támogatásával, az egye­sület felügyelete alatt fog kiadatni. A Szegeden 1876-ban tervezett kiállítás szabályzatának megál­lapításában az egyesület befolyása teljes mértékben érvényre jutott. A philadelphiai világkiállítás ügyé­ben működő bizottságban az egyesület két tag ál­tal van képviselve. Hosszasabban szól a jelentés az ipartörvény módosítása tárgyában kidolgozott munká­latról. Az előleges tanácskozások be vannak fejezve, a módosítási javaslatok ki vannak dolgozva. Ezek­nek megállapítása a szakosztályok együttes ta­nácskozása tárgyát feépelendi, melyek legközelebb meg­ódittatnak. Az egyesület diszérmei tárgyában uj rendszer állapíttatott meg, s az eziránti hirdet­mény már aug. hában közzétételeit. Háromféle diszérem adatik iparosok számára : új iparág vagy iparág meghonosításáért, versenyképes gyárberen­­dezésért és műipari érdemekért. Az érmek a szak­osztályok és vidéki osztályok ajánlása, vagy pe­dig pályázat alapján adatnak. Az egyesület szer­vezkedése tárgyában az igazgatóság részletes ügy­rendet terjesztett elő a szakosztályok és külön bizottságok hatáskörére és eljárására vonatkozó­lag. Ez ügyrend tanácskozás alá vétetvén, némi csekély módosításokkal elfogadtatott, s az igazga­tóság megbizatott, hogy intézkedjék, miszerint a szabályzat alapján az eddigi szakosztályok még a folyó évi október hóban újjáalakuljanak. A vidéki osz­ályok számára részletes utasítás lesz kidolgo­zandó, de miután az közgyűlési jóváhagyást kí­ván, az igazgatóság megbizatott, hogy a vidéki osztályok alakítását az alapszabályok alapján élő­­égésen is kezdeményezze, úgy, hogy az utasítás kidolgozása a vidéki osztályok képviselőinek rész­véte mellett intéztessék. Az egyesület szervezkedé­sével összefüggésben újra meginditandó lesz az egyesület terjesztése, s a terjesztő bizottság újra összehivatni határoztatott, azon utasítással, hogy magát új erőkkel kiegészítse.­­ A budapesti kereskedelmi és iparkamara a bécsi kereskedelmi és iparkamara által értesíttetett, hogy a Schwarz- Lenborn alapítványból két fiatal ember számá­ra, kiknek egyike Párisban a csomózási üz­letnek (Embailenn-Geschäft), másika ugyanott a véső művészetnek (Disel­rkunst) megtanulására kö­­teleztetnék, egy-egy ösztöndíj jött üresedésbe, mely 125 franknyi útiköltségből a Párisba való utazásra, továbbá a két évi párisi tartózkodás alatt 150 franknyi havi járandóságból és 125 franknyi útiköltségből visszautazásra áll. Az ösztöndíjas, ki a bécsi kereskedelmi és ipar­kamara által Párisban egy alkalmas üzletben fog elhelyeztetni, köteles, a két évi időtartam lefolyá­sa után az osztrák-magyar monarchiába visszatér­ni, és itt egy véső és illetőleg csornozási üzletet nyitni, mi végből neki az alapítványból a szük­séghez képest 1000—2000 frtnyi és részletekben visszafizetendő kamatmentes előleg fog nyúttatni. A véső­művészet, illetőleg csomózási ipar tekin­tetében bővebb felvilágosítás a budapesti ke­reskedelmi és iparkamara irodájában (Már a­ Valéria utc­a, új tőzsdeépület) nyerhető. A pá­lyázók tartoznak kimutatni: az osztrák vagy magyar állampolgárságot, 22—26 életkort, testi ép­séget, feddhetetlen jellemet elegendő általános mű­veltséget és a franczia nyelvben való kellő jártas­ságot. A vésőm­űvészeti ösztöndíjra pályázótól még ezen kívül megkívántatik a rajzolásban és mintá­zásban való ügyesség, a vésésben való gyakorlati jártasság és némi elméleti tanulmányok a képző­művészetekből. A kellőleg bélyegezett folyamodvá­nyok a szükséges mellékletekkel együtt legkésőbb f. é. október 12-ig a bécsi kereskedelmi és iparkamaránál (Bécs, I. Herrengasse 14.) benyújtandók, vagy hozzá bérmentesítve bekülden­dők. Ha a Párisban való tartózkodásra kijelölt idő alatt kitűnnék, hogy az ösztöndíjas a kamara és az alapító méltányos várakozásainak meg nem felel, a kamara fentartja magának a jogot, egy havi fel­mondás és a visszautazás költségeinek megtérítése mellett az ösztöndíj további élvezetét megszüntetni, a minek folytán magától érthetőleg az ösztöndíjas­nak esetleges előlegre való igénye is elesik. (­­ A czeglédi gőzmalom-részvény­táársulat vasárnap, f. hó 26-ikán rendkívüli köz­gyűlést tartott Kiss László elnöklete alatt. A napi­rendre a „P. Lt.“ szerint két ajánlat volt kitűzve: az ez idei szelvényein­k (20 frt) kifizetésének fel­függesztése s egy 50.000 forintnyi kölcsön felvétele. Az elsőt hosszabb vita után elfogadták, a második kérdés iránt szintén hosszasabb vita után egy héttagú bizottság küldetett ki, hogy a malom helyzetének tanulmányozása után pozitív javaslatokat terjesz­­szen be.­­ A philadelphiai köztárlatra a bu­dapesti kereskedelmi és iparkamra által kiküldött bizottságnál eddig 130 kiállító körül jelenkezett. Egy­szersmind élénk vita fejlődött, ki újólag a kormány­tól kérendő segély felett. Végül elhatározták, hogy újra folyamodni fognak. — Az osztr. nemz. bank heti kimutatása szept. 29. Bankjegyforgalom 303.136,040 frt — kr. (+1.951,040 fr­t.) Giro betétek 617,173 frt 58 kr. (*597,809 frt 44 kr.) Beváltandó bankutalvá­­nyok és más e­r­dekes p­asivák 2.169,132 frt 67.5 kr. (+ 149,377 frt 4 krajezár.) Fedezet: Ércz­­alap 137.205,278 frt — kr (+ 29 000 frt — kr), érezben fizetendő váltók 11.296.554 forint 29 kr (+ 201,584 frt 79 kr), állatajegyek, melyek a bank tulajdonában álllnak 816,093 frt (+ 152 029 frt), leszámítolás 125.252,440 frt 22 kr (+ 483,707 frt 93 kr), kölcsönök 30.095,600 frt (+ 337,800 frt), földtehermemesítési kötvények beváltott szel­­­vényei 23,093 frt 50 kr (+ 3,538 frt 79 kr), be­­­­váltott és börzes­erttleg vásárolt­­.V­oglevelek 1662/30/9 I 3 594,733 frt. 33 kr (+ 55 200 frt — kr). Össze­­s­sen 308 283,792 frt 35 kr. A bank követelései jel/álvautalványi szi­tek bizományi elintézé­sből 4.953,330 forint 75 krajczár (+424,100 frt — kr). — Fran­cziaország búzatermése. A „Bulletin des Halles“ utolsó száma bő kamu utast közöl Francziaország ez idei terméséről, s a mel­lett még néhány egyéb idevágó érdekes adatot is hoz föl, melyet nem lehet emlí és nélkül h­igyniük. Francziaország ez idei búzatermése 90 millió hec­­tolitert tesz, s így egészben véve csak gyönge kö­zépszerű hozadékot ad. Tavaly 130 mill­óra rúgott. Ha most tekinte be veszszük azt, hogy Frand­ia­or­szágban az átlagos búzafogyasztás 100 mi­lió hec­­toliert igényel, úgy azon köv­tkeztetésekre kellene jutnunk, hogy ez idén nagyobb lesz .Itt a búzaim­port, mint tavaly. Erre enged következtetni a múlt és azelőtti esztendő búzaimportja is. Az 1873. év termése ugyanis szintén csak 80 millió hectolitert tett ki, míg az 1874-iki, mint emli­t­ettük, 130 mil­liót. A búzaimport pedig 1873. júliustól 1874. au­gusztusig 11­3 millió quinonx-t, míg 1874. julius­tól 1875. augusztusig síig 3 milliót. Az exp­ort pe­dig mind a két esztendőben a behoz­­alt­oz ké­pest jelentéktelen maradt. Igen érdekes azon ösz­­szeállitás is, mely az európai országok ez idei átlagos termését tünteti föl. E szerint meglehe­tős jó búzatermés volt Törökországban, jó középszerű Ausztria-Magyarországon, Belgiumban, Portugálban és Romániában, tűr­hető Francziaországban, Olaszországban, Angliá­ban, Hollandiában és Németországban, gyönge Spanyolországban és Oroszországban. Igen meglepő világot vet az egyes országok kultúrái fokára amaz arány, melyet búzatermésük , a művelt búzaföld mutat. A kiválóbb búzatermelők közt a legkedvezőbb arányt tünteti föl Anglia 1,5 millió hectáron 35 millió hectolitert termesztve, vagyis egy egy hectáron 23 hectolitert. Fra­ncziaország 6 millió hectáron majd­nem 100 millió hectolitert termeszt, vagyis egy­­egy hectáron 16 hectolitert. Néraslország 2 mi­lió hecáron 30 millió hectolitert, jut egy hectárra 15 hectoliter. A dunai fejede­lmségek aránya 0.8 mil­lió hrc­ár és 12 millió hectoliter mellett, szintén 15. Olaszország 2.5 millió hectáron 34 millió hec­toliter­t termel, jut tehát egy-egy hectárra 14 hec­toliter. Európai Oroszország 8 millió hectár és 80 milló hectoliter és az osztrák-magyar monarchia 3.3 millió hectár és 36 millió hectoliter mellett körül­­belől ugyanegy arányt mutatnak, vagy a csak 10— 10.1 hectolitert egy hectáron, mi éppen nem vet jó fényt a mi gazdasági viszonyainkra. , TBzmlff 40­­abn­assai’nskr. Budapest, szept. 30. É t é k ü z l e t.: A mai forgalmat az izr. ünnepek miatt csak mindüssza néhány kötés képezte, az elő­­ngy szintén a déli tőzsde is csak gyéren volt látogatva Osztr. hitelrészvények a frankfurti esti lanyha jegyzés­e folytán az előtőzsdén g0ö.'iö ön voltait, délben pedig 2196-ig javulva maradtak, magyar földh­itelrészv. 6'i.50 "s 60.25 en eszkö­­zö­tek köré.'tiket, municipális részv. véglegesen 20 an vol­tak. Cs. és k. aranyok 5­3- ig emelkedi­k, a többi összes értékek pedig tökéletesen, figyelmen kívül hagyattak Gabnaüzlet. Az árutőzsdén az izraelita ünnepek miatt semmi üzlet sem volt. Üzleti tudósítások. London, szeptember 26. Gabnaüzlet. Az utol­só hét csak csekély változásokat mutat búzában. A kül­földi hozatal 1­2 m­llió quarterre rúgott, míg a múlt év megfelelő he­tdeti 0 5 milliót tett ki. Ez ismét csökkentet­te az árakat 1—2 shillinggel quarterenként, s a Lg­több kötés 1 shilllinggel volt akntika a mult hétieknél. L­i­s­z­t­­ben szintén nagy hozatalok érkeztek, úgy hogy ennek ára is­ csökkent 1—2 shillinggel zsákonként, a­nélkül, hogy azért a kereslet növekedett volna. Angol árpa igen változó, de egész­en a gyönge termés folytán nem ör­vend sem nagy keletnek, sem­ jó áraknak Kü földi finom ára ellenben igen keresett. Tengeri a hét elején szilárd, de aztán amerikai conjuncturákra csökkenő. Zabból ki­csiny a készlet, új hozatalok nem érkeztek, s így az árak 6—9 pennyvel e­melkedtek quarterenként. Liverpool, szeptember 26. Gyapjúüzlet A hét fő es­ménye a kelet-indiai árok piaczra hozatala. Piaczra került 13­­00 bale, mi majdnem teljesen elkelt. A finom áruk szilárd, a többiek némileg csökkenő á­rk mellett. Kivonat a hivatalon laphői. Árverések. B­udapesten nov. 6-án Detzer Mihály barom vásártéri háza 21310 fit. — A fővámház fű­tésére szükséges 7,700 m. kőszén szállítása iránt ajánlatok okt. 11-ig. — Okt 28-án Herold Lipót vízivárosi háza 1575 frt. — V­i­d­é­k­e­n : Oláh-Németin és Somkeréken (Deés) r ov. 5 én gr Toldalagi Zs­imond ingatlanai 12000 frt — Füzesen (Boksán) decz 2-án Zeich Káro­l men­czföldi la­kos ingatlanai 39,829 frt. — Akasztón (Kalocsa) nov 3-án Jónás Mátyás ingatlanai 2120 frt. — Dunaszerdahely fo­­gy­a­tztási adója (2833) frt okt. 11-én és Gyula-Fehérvár (8700) frt. okt 16-án. Bálv­ányos Váralján (Deés) nov. 5-én Papp Elek fekvés­nél 6925 frt. — N. Fü­geden (Gyöngyös) okt. 5-én Bozsik Mihály ingatlanai 2400 frt — Bernátfal­­ván okt. 3- án Zetkó A­drás birtoka 3000 frt. — Adácson (Gyöngyös) okt. 4 én özv. Horváth Zsigmondné ingóságai (búza, ökrök, lovak) 2880 frt. — Csornán nov. 4-én Visi György telke 2060 frt. — Télben okt. 25-én Zámory Adolf ingó ágai (nád, bivalok, disznók) 1360 frt. — N.-Becskere­­ken okt. 19-én Malász Antal telke 2857 frt. — Buglóczon (Lőcse) ok. 28 án Szomoly János s/4 úrbéri telke 3000 frt. - N.-Kikindán okt. 25-én Komlosán Mikolae ingatlanai 2700 frt. — Beregszászon okt. 22-én Hartmann Pinkesz háza s­­zőlője 276n frt. — Tasnádon okt. 2 '-án D­t­don Elek ingatlanai 9000 frt. — Dubrókán okt. 19-én Sim­kó György ingatlanai 2200 frt. Cr­ődök: Breisach Sámuel veszprémi lakos ellen, bejei. decz. 13—15 g, perügyelő Fodor Gyula, He­mann Ede nagyszebeni keresk. hág­atéka ellen, bejei. nov. fő­ig, perügyelő Henrich Gusztáv, Hoffmann Ignácz nagykő­ősi lakos ellen, bejel. nov.. 24—26-ig, p. ügyelő Magyar Pál Kecskeméten. Pályázatok: A maros-porusi sóhivatalnál el­lenőri állomásra, okt. 31-ig; a szegedi és a budapesti pénzügyigazgatóságoknál szolgai állomásra nov. 16-ig, il­letőleg 3 h. a. Vaiszlón (Baranya) és Strabicsón (Bereg) postamesteri áll. 3 h. a. A selmeczbányai tavszéknél djas joggyakornoki áll. 4 h. a. Vízállás és időjárás. Budapesten szept. 30. 6' 6" 0 fölött száraz. Pozsonyban szept. 30. 6' 6" 0 fölött száraz. M.-Szigeten szept. 30. 2' 11" 0 fölött felhős. Szatmáron szept.­30.­­ 8" 0 fölött felhős. Tokajban szept. 30. 4' 2" 0 fölött ködös. Szolnokon szept. 30. 2' 1" 0 fölött derült. Szegeden szept. 30. 1' 5" 0 fölött felhős. Aradon szept. 29. 2' 5" 0 alatt felhős. Nagy­becskereken szept 29. 0 11" 0 alatt felhős. Eszéken szept. 28. 2' 6" 0 fölött felhős. Mitroviczon szept. 27. 0' 3" 0 fölött felhős. Sziszeken szept. 27. 2' 6" 0 fölött száraz. Zimonyban szept. 27. 4' 1" 0 fölött száraz. Ó-Orsován szept. 27. 2' 7" 0 fölött száraz. Felelős szerkesztő: Csernátony­i­ajos.

Next