Ellenőr, 1875. október (7. évfolyam, 272-302. szám)
1875-10-22 / 293. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr Félévre . . . 1© „ — „ Egy hónapra . 1980 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádorutcza 6. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el 293. szám. POLITIKAI NAPILAP. Hirdetéseket Budapesten, nádor-utc testvérek Irod Kiadó-hivata Előfizethetni helyben és posta utján A lap szétküldésre vonatkozó reclamatiós irodájába (nádor-utcza 6. sz.) ill. Budapest, péntek, október 22. 1875. Vit. ét TÁVIRATOK. Bécs, okt. 21. A képviselőház a Scharschmidt által indoványozott, a bizottság és a pénzügyminiszter által pártolt módosítását a telekadószabályozási törvénynek elfogadta, szerinte a telekadó főösszege törvény utján 15—15 évre fog megállapittatni. Bécs, okt. 21. A „Pol. C.“ szerint a török pénzügyi intézkedés nem csak a kamatokra hanem a török sorsjegyek nyereményeire is alkalmaztatik. Milánó, okt. 21. A német császár ma a székesegyházat, a közkórházat és a Viktor-Emanuel-csarnokot nézte meg; ezután gyalog a városházába ment, hol a polgármesternek a fogadtatásért köszönetet mondott. A császár még néhány közintézetet fog látogatni és szombatig marad itt. Milánó, okt. 21. A Monza melletti vadászat fényesen sikerült, a felségek délután 43/4 órakor tértek vissza. A berlini városi tanács a milánói polgármesternek táviratilag köszönetet nyilvánított a császár fényes fogadtatásáért, mely a két népes uralkodóik tartós barátságának bizonyítéka. A polgármester azzal válaszolt, hogy a milánói fogadás kifejezése azon bámulatnak, melylyel Olaszország Németország iránt viseltetik és a két ország közötti tartós egyetértés záloga. Páris, okt. 21. A nemzetgyülés elnöki üzenet nélkül fog megnyittatni. — A bresti hadiszertárban ma reggel tűz ütött ki, a kár egy millióra rúg. Róma, okt. 21. A parliament, biztos hír szerint, november 15 ére fog összehivatni. Az ülésszak csak a költségvetés megszavazása után záratik be és kevéssel rá az ülésszak nyittatik meg. München, okt. 21. A képviselőkamarában az elnök felolvassa a királynak a főszertartásmesterhez intézett iratát, mely szerint a király nem hajlandó a feliratot átvenni, különben is a felirati vita alkalmával tartott beszédek hangja a királynak nagyon visszatetszettek. — Pfeifer miniszter felolvassa a király 19-iki rendeletét, mely az országgyűlést határozatlan időre feloszlatja. A gyűlés a király éltetésével eloszlott. Bécs, okt. 21. (Zárlat) Hitelrészvény 207.70. Galicziai 214.50. Államvasut 275.50. Rente 70.05. 1860-a 111.75. 1864-es 134.—. Ezüst 103.30. London 112.50. Unió Bank 88.10. Által, épitőbank 10.—. Magy. Földhitel —. Anglo-Austrian 104 60. Lombard 107 25. Tramway 90.—. Hitelsorsjegy 163.50. Napoleondor 897.—. Arany 5.33.50 Frankfurt 54.80. Porosz pénzutasv. 167.-. Töröksorsjegy 40.—. Anglo építő bank 19.25. Municipalbank Paris, okt. 21. (Kezdet) 3°/o Évjárulék 65.15. Olasz Évjárulék 73.12. Mobilier Hitelr. —.—.Töröksorsjegy — 5°/0 Évjárulék 104.42. Oszt. álomvasut 615.—. Lombard 236.—. Oszt földhitelrészv. —. Budapesti szinlapok. Budapest, pénteken, okt. 22. 1875. Nemzeti színház. Népszínház. Bérlet. 154. szám. Soldosné Luiza asszony fel. . , , léptével A jóslat. U. , . .. Uj népszínmű először. Eredeti vígjáték 5 felv. Irta _ _ _ . .. Csiky Gergely. Az ördög párnája. Személyek: Népszínmű 3 felv. Irta Tóth . . . . . . Kálmán. Zenéjét Állaga G. Adrastos Bercsényi a Drosku.és Szigeti Imre Személyek: Olymnia Felekné Svarcz Pál Tihanyi Eryoia Szligeti F. Laczi Eőry Hermináé Sziget Jolán Lencsi Soldosné Luiza Polydora Ernstein E. Weisz Solymosi Thysbe Kölessi Irma Gyuri Karikás Sosios Vizvári Mari Sziklai E. Helios Nagy Imre Liczky Lojzi Szabó Bandi Knemon Körösmezei Városi alka. V. Kovács Aristos Návay I-ső szolgáló Szőcs Kata Glaukos Halmy Il-ik szóig. Horváth Paula Tiamis Ha mar Asztalos inas Arvay Gizella Naniklós Liliázi Szíjgyártó,, Szombathelyiné Harpya Szathmári L.-né Városi hajdú Dincz Lajis Lenna Molnárné Becker Peterdi Pierne Helvei Laura Pinczér Vasvári Agrion Sántha Egy mesteri. Dancz Ferencz Kezdete 7 órakor. Német menti Kolosvári — Kedete 7 órakor. Budapest, október 21. A Tisza-kabinet. Király ő felsége elfogadta Wenckheim Béla báró lemondását a miniszterelnöki tisztről. Tisza Kálmán Magyarország kormányelnöke. Szívből köszöntjük az érkezőt. Szives bucsúzásunk a távozónak. Ki hű és igaz volt mindig, első a munkában, utolsó a pihenők között, jó és rosz napokban egyként kitartó egész a megtörésig mindenütt, hol a hazát szolgálni kellett , méltán kereshet enyhülést. Wenckheim Béla rokonszenves alakját elismerés kiséri vissza a csöndes munkakörbe, melyet nehéz időkben nehéz munkára kelni elhagyott, s uj érdemekben gazdagon elfoglal megint. Egy ország hálája van a távozóval s a királyi kegy. Érdemessel van. Egy ország reménye fogadja a koronás bizalom uj emberét Nem érdemetlenül. Nyitott könyv előttünk e férfiú múltja. Szívós küzdés, nagy elhatározások, korszakos tények jelzik lapjait. Abból olvasunk magunknak reményt, neki bizalmat. S ha akarat, erély és erő sikert növelhet a kitartó munka nyomán, az ország nem bízik hiába és nem reméli hiún. Ez meggyőződésünk. Ennek erejénél fogva köszöntjük az új kormányelnökét. De nem csak ezért. A mai nap ténye, mely Tisza Kálmánt a kormány élére emelte, a személyi résztől elvontan is jelentős egy tény és örvendetes emlékezetű leszen. A magyar parliamentarismus öreg hibáinak legöregebbikét szünteti meg, s öregbíti a kormányzat összhangját a törvényhozással. Magyarországon ma lett először kormányelnökké a törvényhozó többség vezére. Ma nyílt meg valóban a parliamenti váltógazdaság kapuja, melyen át minden alkotmányos ellenzék utat találhat az ellenőrzés köréből a végrehajtáshoz. Huszonhét éve annak, hogy Magyarországon a parliamenti kormányrendszer a törvényes. E 27 év alatt Magyarországnak egy kormánya sem volt a szó teljes értékében s megszabott formái szerint egészen parliamenti. A többség kormányzott ugyan, de a kormánynyal soha nem azonosította magát annyira, hogy buktában kövesse. A ,,végrehajtó bizottság“, melyet kebeléből kormányozni kiküldött, a többség akaratának képviselője volt, de nem irányzója; bizalmának letéteményese, de nem vezére. A vezér, az irányzó vagy kívül maradt, vagy legalább mást tolt előre az elnöki székbe, honnan a közlegényekkel csak kabinetek, de a vezérekkel pártok is buknak. Az anomáliát ez utóbbi körülmény menti ki. Nem csak, igazolja is. Az óvatosság és eszély parancsolta el a pártvezéreket a pártkormányok éléről. Zsenge parliamentarismusunk könnyen halálos törést szenvedhetett volna egy-egy vezér, buktában, ki egész pártot magával ragad. Amaz emlékezetes márcziusi nap, mely Magyarország első parliamenti kormányát megszületni látta, forrongó viszonyokat talált és rengő földet alattuk. A rendi országgyűlések régi pártjait elsöpörte a vízözön. Az elvi küzdelem végig volt harczolva az elvi pártok között, a siker kivíva, és ezen siker ellen nem volt elvi párt, mely alkotmányos lett volna egyszersmind. Ez állapot kifejezése volt az első kabinet. Kossuth és Széchenyi, Deák és Szemere, Eötvös és Eszterházy együtt ültek benne. Majdnem ugyanannyi pártvezér, eddig az új viszonyok közt még egyik sem az. A coalitiót Batthyány emelkedett hazafisága foglalta össze. Ismét nem pártvezér. Az új viszonyok közt teljesen összeforrt parlamenti többség nemlétében ez máskép nem is lehetett. A kormányzóság későbbi kabinetjében hasonló képet látunk, bár homogénebb elemekből, de az alapnak úgyszólván még nagyobb híjával, s Szemerében még élesebben kitűnt, hogy a kormányelnöki széket nem pártvezér tölti be. Rendkívüli viszonyok voltak ezek. És tizenkét év múlva ismét elől kezdtük. Ismét uj helyzet, uj viszonyok s az 1867 februáriusában kormányra jutott uj alkotmányos parliamenti többség megint csak nem merte magát azon compact és szilárd elvi pártnak tartani, mely jó s balszerencsére elválaszthatlanul összefűzze sorsát a kormánynyal. Deák Ferencz a kabineten kívül maradt. A vezér hátulról intézett. És kormányelnökök és kormányok jöttek, mentek. A párt megmaradt és jó egészségnek örvendett, mig egyszer azután csupa egészségtől meg nem betegedett nagyon, s vele az egész parliamentarismus. A parliamentarismus alapja: az ellenőrzés vált illusóriussá s lehetetlenné a rendszerváltozás. Azóta egészséges fordulatot értünk meg Az új pártalakulás elvi alapokon szilárd pártokat hozott létre. És a fordulat következéseinek lett teljessége a mai tény által, mely a kormányzó párt vezérét szólítja a kabinet élére, hogy kormányával éljen és haljon a párt, mely a kabinetnek életet adott. A bukó kormány nyomában ezentúl csak az ellenzék kormánya következhetik. És mi, kik a Tisza-kabinetnek hosszú és tettekben gazdag életet nem csak kívánunk, de várjuk is azt meggyőződésből, csak annál inkább üdvözöljük a parliamenti váltógazdaság elvének szentesítését a király mai elhatározásában, mert pártunk vívmánya ez is. Vívmány az ország parliamenti kormányzatának biztosítására s hatályosságának záloga. Őrizze és tartsa meg az ép alkotmányos érzék és éber parliamenti szellem. Őfelsége tegnap estre érkezett Gödöllőről Budára. Ma reggel előbb K. Wenckheimet, később Tisza Kálmánt fogadta. Wenckheim báró miniszterelnök előterjesztette a maga és a kormány összes tagjainak lemondását, mit ő felsége elfogadott. 10 órakor Tisza Kálmánt a belügyminiszteri tárcza megtartása mellett kinevezte miniszterelnöknek. S Tisza K. miniszterelnök 11 órakor letette az esküt ő felsége kezeibe. A min. elnök ezután előterjesztést tett a kabinet többi tagjainak állásaikban való újra megerősítésére, amit ő felsége helybenhagyott. A többi miniszterek ezúttal nem tesznek esküt. Minisztertanács nem tartatott. Ő felsége délután viszszautazott Gödöllőre. A kormányváltozást tudató kir. kéziratok holnap fognak közzététetni . Wenckheim ismét elfoglalja az ő felsége személye körüli miniszteri állást. Báró Wenckheim Béla kettős kitüntetésben részesült ma reggel, midőn a kormányelnökségből kilépett. A király feldiszítette a Lipót-rend nagykeresztjével s irt ehhez egy olyan fejedelmi levelet, melyhez hasonlót nem sok miniszter kapott. S bár Wenckheim Béla annyival büszkébb lehet érdemeinek és jellemének azon meleg elismerésére, melyet 5 felsége levele tartalmaz, mert őszintén és szívesen járni akaz az egész nemzet elismerése is, minden bizonynyal. A budai vár erődítési jellegének megszüntetése tárgyában a hivatalos lap mai száma ő felségének a következő, K. Wenckheim Béla miniszterelnök úrhoz intézett kéziratát közli: Kedves báró Wenckheim! Közös hadügyminiszteremmel egyetértőleg tett előterjesztésére megengedte, hogy a budai vár e nemű jellege megszüntettessék, — az ebből kifolyó s e részben jelenleg is fennálló építkezési megszorítások eltöröltessenek, — s a még ez idő szerint a katonai igazgatás birtokában levő várerőditési telkek, építmények s egyéb tárgyak, még pedig ezek közül a katonai igazgatás által feltétlenül nélkülözhető tárgyak azonnal és minden kárpótlás nélkül, a többiek pedig a hadügyi igazgatással folytatandó külön tárgyalások eredményéhez képest, esetről esetre, magyar pénzügyminiszteremnek átadassanak. A gellérthegyi erődítésre vonatkozó kérdések a fennebbi intézkedés által érintetlenül maradnak. Ezen elhatározásom foganatosítása végett a másolatban ide mellékelt kéziratom szerint egyúttal utasítottam közös hadügyminiszteremet. Kelt Gödödön, 1875. évi október hó 19-én. Ferencz József, s. k. B. Wenckheim Béla, s. k. Ruminvestről, hol — mint tegnap jelentettük — zenebona tört ki az oláhság részéről, az újabb tudósítás csak annyit mond, hogy a felgyújtott épület nem lakház, hanem egy kerti épület volt s hogy a háborgást valami bírói végrehajtás tapintatlansága idézte elő. A zavargók egyébiránt már fogságban ülnek s szerencséjük, hogy a részükről történt lövés nem talált senkit, kezett. A tárgyalás folyamán a kormány közegei egyenként kijelölték azon módosításokat, melyeknek elfogadása különleges forgalmi viszonyaink által igényeltetik, és arra hatottak, hogy egyes fontosabb cikkekre nézve, különösen olyanokra, melyeknek szállítása nagyobb tömegekben történik, olcsóbb díjtételek engedélyeztessenek. Amint értesülünk, a kormány ezen igyekezete a vasutak részéről készséggel támogatatván, joggal remélhetjük, hogy a tarisreformnak oly nagy jelentőségű és hosszú ideig húzódott kérdése nemsokára oly megoldást fog nyerni, mely a közönség és a vasutak érdekének egyaránt legjobban megfelel. A budapesti kereskedelmi és iparkamara által a philadelphiai világkiállítás ügyében kiküldött bizottság október 20-án Posner K. Lajos lovag elnöklete alatt tartott ülésében. — am. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium azon kibocsátványa folytán, mely szerint a kormány az ország jelenlegi kedvezőtlen pénzügyi viszonyai, s azon tapasztalat következtében is, hogy a világkiállításban részt venni akarók csak csekély számmal jelentkeztek, nincs azon helyzetben, hogy azon összeget, mely Magyarországnak az említett világkiállításon leendő képviseltetésének keresztülvitelére kivontatott, rendelkezésre bocsáthassa, elhatározta működését megszüntetni; megelőzőleg azonban hírlapilag és levelezés útján értesíteni az illető kiállítási jelentkezőket arról, hogy Magyarország a philadelphiai világkiállításon hivatalosan képviseltetni nem fog. A világkiállítási bizottság ezután a kamarához a szegedi világkiállítási bizottságtól intézett azon megkeresést tárgyalta, mely szerint a kamara a m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumnál oda hasson, hogy a Szegeden jövő évben tartandó ipar-, termény- és állatkiállítás javára kért segély megadassék, s egyhangúlag elhatározá annak szükségét, hogy ezen kiállítást a legmelegebben támogassa, éspedig mind a kormánynál, mind az érdekelt körökben, ez utóbbiakban azáltal, hogy az ezen ügyben tevékenyen működő egyes bizottságok egy összbizottsággá egyesittessenek, melylyel egyidejűleg azonban ezen ügy vezetése az országos iparegyesületre lenne bizadó. Ily értelemben fog a véleményezés az elnökséghez áttétetni. A csődtörvény tárgyalására egybehívott bizottság tegnap tartotta negyedik ülését. Mielőtt a javaslat részletes tárgyalásának folytatásába bocsátkozott volna, az elnöklő miniszter kikérte a bizottság véleményét az iránt, vájon nem lenne-e czélszerűbb a közadós által kötendő jogügyletek megtámadásáról szóló intézkedéseket külön törvény által szabályozni. A beható vita befejeztével az elnöklő miniszter kijelentette, hogy ő nem csak sürgős teendőnek tartja ezen jogviszonyok szabályozást , hanem hogy ő e szabályozást külön törvény által tarja czélszerűbbnek s hogy gondja lesz rá, hogy ezen törvény a csődrendtartással egyidejűleg lépjen életbe. Ennek folytán a bizottság határozatkép kimondotta, hogy a javaslat harmad fejezete kihagyandó s az ott felsorolt intézkedések külön törvény tárgyát képezendik. A javaslat 18-ik §-a csekély változtatással elfogadtatott ; a 39. §. második kikezdése, mely a bukott kereskedőt a börze látogatásától kizárja, mint nem a csődtörvénybe való töröltetett. A második czím tárgyalásának megkezdése előtt kimondatott, hogy a javaslat beosztása egyszerűsítendő, mire az elnöklő miniszter megjegyezte, hogy a sok változás folytán a beosztás úgy is válzás alá esik, s akkor a kellő egyszerűségre is kiváló figyelem fog fordíttatni. A 40. szakasznál a 2. bekezdés elsőnek létetett oly kibővítéssel, hogy az ott említett érték csak akkor követelhető vissza, ha a csődnyitás után folyt be. A 41. §. oda módosíttatott, hogy az elküldött áru mindaddig visszakövetelhető, míg a czimzett azt kézhez nem vette; második bekezdése pedig, mert csak a tulajdonos rendelkezhetik az útban lévő áru felett, töröltetett. E helyett más intézkedés vetetik fel, mely azon esetet szabályozza, midőn az áru a megrendelőnek átadatott, mielőtt még rendeltetése helyére érkezett volna. Ezen intézkedés folytán a 42. §. második bekezdése feleslegessé válván, töröltetett. Ezen §. első bekezdése elfogadtatott, harmadik bekezdése pedig hoszszu vita után a baj órakjegyre (concissement) is kiterjesztetett. A 43. §is kimondatott, hogy annak elve, amely szerint a házastársak egymással szemben egyenlő alapra álljanak a csődben, jogrendszerünkkel nem egyez meg. A férj főszerző és őt illeti a közszerzemény feletti rendelkezés is. Meg kell tartani a csődtörvény jelenlegi álláspontját, mely csak a nőnek engedi meg, hogy tulajdona kihasítását a csődtömegből követelhesse. Ennélfogva ezen ily értelemben lesz módosítandó. A 44. §. második pontja, mint telekkönyvi rendszerünkkel ellenkező, kihagyatott. A 45-ik §. helyébe új szakasz jön, melyben meg lesz állapítva azon határidő, amelyen belül a nő hozományát bejegyezni tartozik, ha ezt a csődtömeggel akarja érvényesíteni. A 46-ik §-ban nem látta a bizottság eléggé indokolt §-nak azon határozatát, hogy a nő követelését hamarább jelentse be, mint a többi hitelezők. Ennélfogva ezen §. azon kijelentéssel elejtetek, hogy a nőre is azon határidő lesz mérvadó mint a többi hitelezők igényeinek bejelentésére megszabott határnapok. A 47. §. némely írásbeli módosításokkal elfogadtatott, a 48-ik §. mint magától értetődő, kihagyatott. Legközelebbi ülés pénteken délután 5 órakor. A közlekedési minisztériumban — mint értesülünk — megtartatott a vasutak képviselőinek közbenjöttével a tarifreform tárgyában kilátásba helyezett értekezlet. A minisztérium és a vasutak képviselői egyiránt kiemelvén annak nagy fontosságát, hogy a vasúti forgalomnak nemzetközi jellegét és a közönségnek ez irányban nyilvánuló legfontosabb érdekét tekintve, az árszabási rendszer egyöntetűsége, és a reformnak minél tágasabb körben egyenlő irányban leendő keresztülvitele biztosíttassák, tárgyalási alapul elfogadtatott az osztrák pályák által kidolgozott tervezet, mely a vasutak által közös egyetértésben állapíttatván meg, Magyarország forgalmi viszonyainak is megfelelni igye- Budapest, október 21. A pénzügyi bizottság tegnap befejezte a költségvetés tárgyalását, elfogadta a jövedelmi adóról szóló előterjesztést, s felvette a fedezetbe az ez alapon előirányzott nyolc milliót. A bizottság tárgyalásai után az összes hiány 9.649.000 írttal mutatkozik. E hiány a kölcsön maradványaiból lesz fedezendő. A pénzügyminiszter a bizottság ülésében erre nézve megnyugtatólag nyilatkozott, azt mondván, hogy úgy a kölcsönmaradvány, valamint a jelen év jövedelmei sokkal magasabban állanak a szükségletnél, s így a helyzet a kincstárt illetőleg nem szorongató. Szólott a miniszter a jövőről is, hogy minő megtakarításokat remél 1877- re, s prognosticonja szerint 1879-re a hiányból már alig fog valami fennmaradni és a törlesztések bekövetkezhetnek, mig az 1880-ik év már biztosan rendezett költségvetéssel fogja találni az országot. Vigasztaló kilátások ezek mind, s mi hiszszük is, hogy valósulni fognak, ha a kormány őszinte jóakarata találkozik az egész nemzet támogatásával. Egy bécsi lap tegnap azt, hogy az adók Ausztriában oly rendesen folynak be, nem a kormányzati apparátusnak, hanem egyenesen az osztrák hazafiságnak rovta fel érdemül. Verjen gyökeret nálunk is az a felfogás, hogy az állam költségeihez való járulás egyszersmind nazafiui kötelesség. Kétszeresen az kell hogy legyen most, midőn a helyzet komoly veszélyeitől csak úgy menekülhetünk, ha mindenki teljesíti kötelességét, mert csak ez esetben lesz képes az állam is kötelességeinek megfelelni. Beszélt tegnap a pénzügyi bizottságban K. Sennyey Pál is. Valami új mentő eszmét nem hallottunk tőle, s jóformán csak kivonata volt ez a beszéd korábbi képviselőházi nyilatkozatainak. Mert azt már többször is elmondta, hogy ha ez meg ez nem sikerül, akkor nem marad egyéb hátra, mint leszállani azon magaslatról, melyre törekszünk; lemondani a nagyhatalmi ábrándról és azon jogosult aspiratiókról, melyek az országot a kulturállamok sorába igyekeznek emelni. Mi azonban bízunk törekvéseink sikerében, s nem akarunk lemondani a reményről, hogy Magyarországot megtartjuk, ha nem is nagyhatalomnak, ámbár utoljára ez az „ábránd“ is jogosult lenne s nem érdeme gúnyt magyar embertől, — de megtartjuk önálló, független Magyarországnak, magyar nemzetnek, s méltóvá teszszük a culturállamok sorában való megállásra. Ezért nem fogadjuk el a lemondás politikáját, melynek programmjából eddig annyit tudunk, hogy eltörölné a honvédséget — bizonyosan ezt érti ,,a nagyhatalmi ábránd“ alatt most is, — s tudjuk a felirati vitából azt, hogy barátja az Ausztriával való anyagi kapcsolat szorosabbra fűzésének. Ennél többet még nem árultak el, de nekünk ennyi is elég arra hogy megborzadjunk tőle, valamint Sennyey báró tegnapi beszéde is tökélet arra, hogy az ismétléseket végtére unalmasoknak találjuk. Reformokat nem lát még most sem a tisztelt báró úr, s a budget, mely a pénzügyi bizottság előtt fekszik, némileg javult ugyan, de azért csak folytatása a régieknek. Annyiból az igaz folytatása, hogy az országgyűlésnek nem lévén még ideje a kormány különben kész reformjavaslatait szentesíteni, a költségvetés a régi alapokon nyugszik, de annyiból meg nem folytatása, hogy 1876-ra már nyolcz millió megtakarítást mutat fel, s ami a reformokat illeti, elég, ha a pénzügyi expozéra utalunk, mely határozott alakba öntött reform-terveket foglal magában, s a kormány nem egy irányban már meg is indította az actiót. Hogy a deficitet már 1876-ra megszünteti, azt a kormány sem megalakulásakor, sem azóta nem ígérte, nem is ígérhette, hanem ígérte azt, hogy minden erejéből törekedni fog az államháztartás egyensúlyának helyreállítására, s hogy e törekvése komoly és őszinte, arról bizonyságot tesz költségvetése, melyet a pénzügyi bizottság sem kiadási, sem fedezeti részében nem módosított lényegesen, mert meggyőződött arról, hogy ma még ennél többet elérni nem lehetett. Ez a költségvetés maga egy programú, s programm az is, amit a pénzügyminiszter tegnap a deficit megszüntetéséről mondott. Mondja meg már egyszer Sennyey báró is, hogy mit akar, s ami leginkább érdekes, mondja meg azt is, hogy miként akarja. Vagy olyan nagyon félti országmentő terveit ? Az igaz, hogy erre bajosan nyerhet szabadalmat. Budapest, október 21. Az állami reáltanodáknak tankerített főigazgatások alá helyezése ügyében a közoktatásügyi miniszter a következő fontos két rendeletet bocsátotta ki valamennyi állami reáltanoda igazgatóságához: Több évi tapasztalat meggyőzött arról, hogy a szoros értelemben vett állami középfőunodák jelenlegi viszonya, — mely szerint ez intézetek a tank főigazgatóságok felügyelete és hatósága alól kivonva, s közvetlenül a minisztériumnak alárendelve állnak — a czélnak nem felel meg; továbbá a f. tanév végétől fogva a reáltanodáknál is életbe lépő érettségi vizsgálatok szempotjából múlhatatlanul szükséges, hogy e tanintézetek valamely közvető hatóságnak alá rendeltessenek. Minthogy az ország jelen mostoha pénzviszonyai nem engedik, hogy az ezen intézetek számára terveztem tanfelügyelőségek felállitassanak, a jelzett tanodákat ideiglenesen a tankerületi főigazgatóságok alá rendelem, megjegyezvén, hogy e hatóság hatásköre a községi reáltanodáknak csak tanulmányi ügyeire, a nagyszebeni reáltanodának pedig csak érettségi vizsgálati, az állami középtanodáknak ellenben minden ügyeire terjed ki; ez ügyben tehát jelen közintézményem vételétől fogva a minisztériummal csak ezen hatóság közvetítésével érintkezhetni. A kérdéses tanintézetek következőleg oszlanak meg: 1. A budapesti, székesfehérvári, kecskeméti és esztergomi reáltanodák a budapesti tankerületi főigazgatósághoz; 2. a szegedi, pancsovai, temesvári, n.kikindai, pécsi reáltanodák a magy. határőrv. tanker. főigazgatósághoz; 3. a nagyváradi, debreczeni, nagykállói, aradi reáltanodák és az aradi főgymnasium a nagyváradi tankerületi főigazgatósághoz; 4. a győri, soproni, sümegi reáltanodák a győri tanker. főigazgatósághoz; 5. a pozsonyi, körmöczbányai reáltanodák és losonczi gymnasium a pozsonyi tanker. főigazgatósághoz; 6. a kassai, lőcsei reáltanodák és munkácsi gymnasium a kassai tank. főigazgatósághoz; végre 7. a székelyudvarhelyi, dévai és nagyszebeni reáltanodák az erdélyi tank. főigazgatósághoz fognak tartozni. Egyszersmind kötelességévé teszem a tank. főigazgatóságoknak, hogy a hozzájuk beosztott tanintézeteket a lehető leggyakrabban látogassák meg, a tanártestületekkel — jegyzőkönyv felvétele mellett — a tanoda s oktatásügy állapotáról értekezleteket tartsanak, észleleteiket azokkal közöljék, e eljárásukról nekem mindenkor jelentést tegyenek, — szóval, ez intézeteket oly figyelemmel kövessék, mint a már előbb is hatáskörükbe tartozó többi tanintézetet, s ezek ügyeiben —amenynyiben eltérő intézkedést eltérő szabályok nem rendelnének — a hatáskörüket és teendőiket szabályzó rendeletek szerint járjanak el. A budai Tár lebontásáról a „P. Lloyd“. A „Pester Llod“ hosszasabban megemlékezik a budai vár erődítési jellegének megszüntetéséről. Végre valahára tehát leomlottak a vár falai is — írja laptársunk — melyek régóta csak megkövesült történeti emlékek gyanánt álltak fenn, a képzeletben pedig már elsülyedtek maguktól, s melyeknek nem volt más czéljuk, mint a jó ízlést sérteni, és az épülő fővárost eldiszteleníteni. A közvélemény már régen hasztalan ostromolta ez erődítési romot, annál erősebben védték, minél erélyesebb volt a támadás, és ha mégis most felhagynak az erősséggel, úgy tetszik, mintha a steinfeldi ágyudörgés visszhangja döntötte volna le a budai várt. Minden eddigi előterjesztésnél, panasznál és petitiónál hatalmasabban demonstrálta az új ágyuk hordereje, hogy mily komikusan haszontalanok komoly esetben a falak, és mily nevetséges a várnak, mint „békeerőd“-nek további fennállása.