Ellenőr, 1875. október (7. évfolyam, 272-302. szám)

1875-10-25 / 296. szám

a magyar lapszerkesztés körüli szemlélődésünknek, — mely lehet elfogult, kötekedő észjárás alaktalan látományainak együ­gyü rajza is, — minek azt tán egy-két, az európai műveltség magaslatán álló szer­kesztőség fogja mondani, — lehet a távolbóli néz­­let téves felfogásának tökéletlen nyilatkozata is,­­ de nem lesz a részakarat sötét vonásaival el­torzított életnélküliség torzképe, s nem lesz figye­lemre sem méltatott laptölteléke a megszorultság üresen álló rovatainak. Legalább én azt hiszem, hogy nem árt elmon­dani azokat, mik itt elmondva lesznek a magyar lapszerkesztés oblligójának értékesítése szempont­jából, s a magyar olvasó­közönség acceptálási készségének emelése végett. Hogy a magyar lapok olvasóközönsége arány­lag nem oly nagy, mint a külföldi lapoké, ez sokszor elmondatott, és igaz is. De ennek oka a magyar olvasóközönségen kívül van. A magyar olvasóközönség távol áll még a vagyoni jólét azon fokától, hová a műveltebb külföld olvasóközönsége régen eljutott. Már­pedig a vagyoni jólét bizonyos foka kell ahhoz, hogy évenként megújuló, és így rendes kiadást tehessen az ember oly dologra, mely nélkül utóvégre is vegetálni lehet, habár az élet iránti fogékonyság nem tud is ellenni. A magyar olvasó­­közönség csekély töredéke az, mely nem érzi meg a lapok által igényelt kiadást; a nagy rész­­— tessék elhinni — csaknem áldozatul hozza meg — kivált napjainkban, e kiadási tétel fedezésére az élet által parancsolt rendes kiadások fedezése után fennmaradt filléreit. Igaz, hogy a magyar olvasó­közönség ház­tartása nélkülözi még helyes arányba tételét előre átnézett költségvetésének, s a rendes kiadás rova­tába jegyezget oly tételeket is, melyek fedezetüket csak a rendkívüli bevételben találhatják meg, s viszont a rendes kiadások sorából áttesz a rendkí­vüliek rovatába oly tételeket is, melyeket a rendes bevételnek is fedezni lehetne, s kellene, — így például igen sok háznál még — melynek bevétele elbírná a laphordatás kiadási tételét a rendes ro­vatban is—a rendkívüliek rovatában áll a lapokra előfizetés kiadási tétele, míg jelentéktelen hatású tárgyakra a rendes kiadási rovatban van felvétel. Ezen aránytalanság megszűnése azonban csak akkor áll be, mikor majd magasabb fokra lép az értelmi fejlődés társadalmunk minden osz­tályában. Ezen magasabb fokú értelmi fejlődés eredménye lesz az, hogy a lélek szükségei is meg­éreztetvén magukat, igényt formálnak a kielégítésre;­­ ezen igény a növekedett anyagi jólét kedvező vi­szonyaiban könnyen leen, kielégíthető. Ekkor áll be a magyar lap­olvasó közönség számának a külföldi lapolvasó közönség számávali egyenlősége. Másik oka a magyar lapolvasó közönség cse­kély számának — szerintem — a magyar lapok sokaságában van. Félreértések kikerülése végett sietek megjegyezni, hogy csakis jelen viszonyain­kat tartva szem előtt, találom többnek a lapok számát a rendes szükségletnek megfelelőnél. Ritka év nem hoz néhány új vállalatot az olvasókö­zönség számára, mely nem nő és szaporodik, de marad előbbi mennyiségének csekélységében. S nincsen oly vállalat, mely biztatást nem nyerne néhány szava által azoknak, kik az újsághoz vonzalommal vannak, s eddig tartott lapjaiktól megvá­lva, ha csak kíváncsiságuk kielégítése végett is, kísérletet tesznek annak megtudására, hogy a hangzatos ígéretek mikep váltatnak be. Állandó közönsége kevés lapnak van, hullámzik a magyar lapolvasó közönség egyik szerkesztőség irodájától a másikig, árad és apad a változó időjárás ha­tása alatt, száll és emelkedik a gabonaárral. Az egyik fél panaszát ekkép méltányolva, nézzük egy jövő czikkben azon hiányokat, melyek a magyar lapok szerkesztése körül még fenntart­ják magokat, s melyek elenyésztetése a szerkesz­tőségek jóakarata figyelme, s tán egy kis áldo­zatkészsége által lehető lenne az olvasóközönség számának növelésére. V a s k a 1 a p. alapból vett kanczák bármely 3 éves ivadéka. Tét 200 frt, bánat 100 frt, a második ló 500 frtot kap.­­ A bejelentett négy közül csak kettő futott: gr. Forgács László „Uncle Tom“-ja és Baltazzi Aristid „Bátor"-ja. Mindvégig vezetett és több ló­­hoszszal nyert is „Uncle Tom“. Utolsó volt ma az akadályverseny, melynek díja 1000 frt. Futhat minden belföldi és német ló. Tét 100 frt, fele bánat; a második ló a tételek és bánatok egy harmadát nyeri. A bejelen­tett 15 ló közül futott öt: gr. Eszterházy Imre „Gold Mamsel“-je, gr. Eszterházy Miklós „Ignácz“-a, ugyanannak „My Mary“-ja, gr. Kinsky Octavian „Libussá“-ja és gr. Festetich Tasziló „Brigand“-ja. Indultak az erdő melletti nagy ároktól. A kis ligetet megkerülve mindnyájan előjöttek, s a más­fél öles vízzel telt árkot is jól ugrották, de a kö­vetkező gátnál „Brigand“ kitört, s lovasa felhagyott a küzdelemmel. Ugyan a gátnál „My Mary“ lovasa leesett, de újra felkapott a nyeregbe, s folytatta a versenyt. A többi három együtt haladt, s másod­szor is szépen ugrotta a viz-árkot. Ettől fogva „Ig­­nácz“ mindig elől járt, s nyert is szépen, második lett „Gold Mamsei“, harmadik „Libussa.“ . A nyertes „Ignácz“-ot Hahn­er lovagolta, a káposz­tásmegyeri falka egyik mestere. SPORT. Az őszi versenyek második napja. - Okt. 24. — Az idő ma is esővel fenyegetett, s ez lehetett az oka, hogy a vasárnap daczára nem sokkal volt nagyobb közönség mint pénteken, s megint csak négy-öt páholyt láttunk elfoglalva. A gyalogos pub­licum sem mehetett többre két-háromszáznál. Kü­lönben az akadály­verseny kivételével ma nem is nyújtottak sok érdeket a versenyek. A miniszterek közül ott láttuk ma is b.­W­e­n­c­k­­heim­ és b. Simony­i ur­akat, továbbá gr. Ká­rolyi Györgyöt, b. Edelsheim-Gyulay főhadparancs­­nokot nejével és a sport­ férfiakat teljes számmal. Jelen volt a meiningeni herczeg is, ki pár nap óta fővárosunk vendége. Első volt a kis handicap, dija 800 frt, távolság 1 angol mértföld, futhat minden ló, tét 120, bánat 60 frt. A második ló a tételek és bá­natok egyharmadát nyeri. Bezáratott 23 nevezés­sel, kis bánatot (30 frtot) fizetett két, a többi 16 közül futott ma hat, még pedig: Pöschl F. ur „Ladány“-a, Baltazzi Aristid­or „Harmatija, gr. Festetics Pál „Farsangija, gr. Szápáry Iván, b. Majthényi Izidor által nevezett „Boomerang“-ja, gr. Kinsky Octavian „Ziská“-ja és ifj. gr. Feste­tics Tasziló „Herr Collega“-ja.­­ A kis távolsá­got az erdő végéig egy csomóban futották, ott ki­vált „Harmat“ és nyert is könnyen, míg „Boo­merang“ második lett, „Farsang“ pedig harmadik. Második volt a kanczadij, 500 drb. 10 frankos magyar arany minden kancza számára, mely magyar-osztrák monarchiabeli állampolgár jó­hiszemű tulajdona. Távolság sra­mföld, tét 200 frt, bánat 100 frt, a második ló a tételek és bá­natok felét nyeri. A bejelentett 10 ló közül fu­tott négy, b. Springer Gusztáv „Palmyra“-ja, gr. Henckel Hugo „Konotoppá“-ja, gr. Festetics Pál „Csillag“-ja és Baltazzi Aristid­or „Lady Patro­ness“­. Indított „Csillag“, azután jó darabig „La­dy Patroness“ vezetett, de már az erdőnél elma­radt. Az utolsó fordulónál előlkerült „Konotop­­p­a“, s több lóhos­­szal nyert. A második rangért heves volt a küzdelem „Palmyra“ és „Csillag“ között, de vagy fél lóhoszszal az utóbbi verte meg a német Derby nyertesét. „Palmyra“-t különben a fordulónál roszul vezette jockey-ja, mert nagy ke­rülőt csinált. „Lady“ nagyon elmaradt, s fáradtan jött be. Közbe esett a mezei gazdák versenye. Nyolc­an jelentkeztek, az egyiknek lova mindjárt az indulás után felmondta a szolgálatot, s nem akart menni, míg a többi baj nélkül tette meg az utat. Elsőnek érkezett be a pesti Rigó István lova, me­lyen egy 14 éves suhancz ült, de a többiek tilta­kozására disqualificálták, mert a ló telivér, s a tu­lajdonosnak nem is saját nevelése, a­mi pedig föl­tétel. Az első díjat, 70 frtot, ennek folytán He­­rédy Mihály szolnoki gazda már sokszor nyertes „Lizá“-ja, a másodikat Berta Sándor somogyi gazda „Dallob“-a kapta, míg a harmadik díj Rigó István egy másik lovának jutott. Következett az i­m p­o­r­t-d­i­j, 2000 forint, egyelőre három évre felajánlva a király által a magyarországi teli­vér tenyészet emelésére adomá­nyozott pénzalapból. Falhat nt­i az említt pénz­• * * A mai versenyt délelőtt galamblövészet előzte meg, melyben azonban nem sokan vettek részt. Az első dijat, egy pár szép pisztolyt gr. Zichy Jenő ajándékából, Dac­ha­tel gróf nyerte nyolcz ga­lambbal a második dijat Mocsonyi Jenő hét galambbal, s a harmadikat gr. Zichy Jenő. A hivatalos lapból. — Előléptetés. A szegedi magy. kir. pénzügy­igazgatóság Olleschinsky János VI. oszt. adóhivatali tisztet V. osztályú adóhivatali tisztté nevezte ki. hírek: Október 25. — A műcsarnok javára rendezett sors­húzás tegnap történt meg az orsz. képzőművészeti társulat helyiségében. A sorsjátéki tervezet szerint legelőször hatvan sorozati számot húztak ki, aztán pedig a kihúzott sorozati számok mindenikéhez öt nyerő számot, melyek közül az első szám a főbb nyerő, a többi négy nyeremény tárgyának értéke fogyatékosan apad. A kisorsolt festmények legérté­­kesb hatvan darabja a kihúzott hatvan sorozatot követő számra esik. A 32 sorozat 132 számra esett a főnyeremény; ugyané sorozatból kihúzottak a következő számok: 225, 49. 585 és 583. A máso­dik nyeremény a 20-ik sorozat 871-ik számának jutott; ugyané sorozatból kihúzottak: 817. 144. 713, és 355. A további húzás eredménye ez: 4-ik sorozat 348. (a harmadik nyeremény), 217. 705. 889. és 137 számok; — 3-ik sorozat 233. 698. 773. 26. és 486 számok; — 44 sor. 363. 483. 662. 846. 40 sz.; — 22 sor. 928. 433. 937. 845. 896 sz.;­­ 51 sor. 681. 402. 258. 708. 177 sz.; — 34 sor. 108. 326. 594. 747. 12 sz.; — 30 sor. 677. 116. 613. 266. 471 sz.; — 43 sor. 247. 832. 571. 816. 95; — 25 sor. 273. 416. 753. 483. 860 sz.; — 55 sor. 840. 673. 129. 822. 17 sz. — 19 sor. 792. 143. 789. 604. 487; — 5 sor. 37. 116. 496. 859. 642 sz.;­­ 7 sor. 551. 19 950. 759. 615 sz.; — 31 sor. 764. 180. 875. 196 669 sz. ; — 1 sor. 727. 981. 244. 74. 915 sz.; — 27 sor. 605 397. 716. 572. 340 sz.; — 56 sor. 738. 996. 390. 716. 198 sz.; — 26 sor. 461. 481. 479. 7. 341; — 9 sor. 913. 884. 871. 821. 244 sz.; — 13 sor. 843. 337. 503. 133. 286 sz.;­­ 37 sor. 31. 505. 202. 894. 331 sz.; — 15 sor. 636. 122. 135. 431. 371 sz.; — 46 sor. 84. 590. 355. 308. 504 sz.; — 18 sor. 677. 93. 155. 283. 22. ; — 14 sor. 29. 427 283. 582. 221; — 60 sor. 214. 622. 74. 998. 575; — 36 sor. 676. 803 414. 524. 602; — 48 sor. 975. 447. 919. 213. 716; — 21 sor. 672. 223. 225. 299. 758; — 8 sor. 527. 316. 919. 673. 88; — 6 sor. 562. 285. 275. 758. 900; - 10 sor. 562 439. 585. 306. 522; — 41 sor. 493. 696. 388. 402. 512; — 52 sor. 701. 242. 898. 21. 775; — 12 sor. 894. 886. 289 101. 975; 24 sor. 167. 239. 721. 731.; 937; — 16 sor. 136. 480. 23. 213. 588; — 57 sor 967. 872. 993. 919. 379; — 33 sor. 764. 639. 457. 191. 703; — 40 sor. 570. 257. 31. 510. 924; — 39 sor. 920. 852. 856. 151. 610; — 49 sor. 645. 406. 395. 870. 209; —38 sor. 710. 410. 173. 103. 902; 28 sor. 426. 703. 572. 510. 240; — 53 sor. 427. 95. 677. 225. 886; — 17 sor. 666. 85. 681. 901. 178; — 2 sor. 878. 623. 527. 376. 22 ; — 29 sor. 222. 189. 350 859. 919; 54 sor. 300. 930. 500. 678. 234; — 59 sor. 51. 841. 475 152. 7 ; 35 sor. 694 790. 806. 527. 628; 11 sor. 226. 690. 310. 132. 57; 45 sor. 883. 321. 903. 116. 534; — 42 sor. 716. 881. 844. 228. 824; 58 sor. 259. 629. 758. 29. 812; — 47 sor. 833. 398. 730.540 636 ; — 23 sor. 21. 510. 224. 649. 559; — 50 sor. 261. 383. 140. 580 és 450 számok. — Művészeti ösztöndíjak. A köz­oktatási miniszter az 1875. évi költségvetésbe a képzőművészetek előmozdítására felvett javadalom­ból Brack Lajos, Ebner Lajos és Lei­s­­ Ede festőknek egyenként 400 frt, T­e­s­z­t­y Árpád, G­r­e­g­u­s­s Imre, Hegedűs István, K­a­e­z­i­á­n­y Ödön, Tölgyessy Arthur és Wälder János festőknek egyenként 300 frt, Petez Hermina fes­tőnőnek 250 frt, végül K­i­s­s Györgyi és Ju­­­i­e­r Fe­­rencz szobrászoknak egyenként 300 frt. művészeti ösztöndíjat engedélyezett. Ez ösztöndíjak az ille­tőknek bélyeges és a képzőművészeti tanács elnök­sége által láttamozott nyugtáira a közp. állam­­pénztár által fognak kifizettetni. A művészeti ösz­töndíj elnyeréséért benyújtott folyamodványok, a­mennyiben azok festészeti, szobrászati, fa- vagy rézmetszési és építészeti szakra vonatkoznak, a folyamodványhoz csatolt mellékletekkel s mutatvá­nyokkal együtt az illetők által a képzőművészeti tanács hivatalos helyiségében (a nemz. múzeum­ban) vehetők át. A zenészek ösztöndíjak elnyeré­sére vonatkozó pályázat eredménye később fog közzététetni. — Horn Ede államtitkár úr betegsége teg­nap komoly fordulatot vett, s állapota fölött orvosi tanácskozást tartottak.­­ A magyar g­azdas­s­zony­ok or­szágos egylete tegnap özv. Damjanicsné ur­­hölgy elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tar­tott, melynek tárgya: az árvaház építési költségeinek fedezésére felveendő 20 ezer frtnyi kölcsön megszavazása , az ezt végre­hajtó bizottság megválasztása volt. Sztnpa Gy. tit­kár röviden elmondván az árvaház építésének tör­ténetét, előadja, hogy az építés és felszerelés 78,000 frtba kerül, 37,000 frt már kiadatott az építke­zésre. A f. évi, márc­ius 25-én tartott közgyűlés felhatalmazta a választmányt, hogy ez a szükség­hez képest az alapítókat felszólíthatja az alapít­ványi összegek felének befizetésére, és egy olcsó kölcsön felvételére. A választmány erre hozzáfo­god az árvaház építtetéséhez, s az épületbe immár november elsején be lehet költözni. A kölcsönre nézve előadja a titkár úr, hogy a „pest-budai fő­városi takarékpénztár“ hajlandó 800­0-os kamat mellett az egylettel a 20 ezer frtnyi kölcsönt meg­kötni. Néhány tag azon megjegyzésére, hogy ez nem a legolcsóbb pénz lesz, azt feleli, hogy igenis ez, mert a pénzintézetek alapszabályig kimondják, hogy sem­miféle intézet, templom s egyletnek kölcsönt nem ad, a nevezett pénzintézet tehát — úgymond — nagy figyelmet gyakorol az egylet iránt, midőn vele ez ügyletbe bocsátkozik. Böser pénztárnok a kölcsönt szintén felveendőnek tartja, mert az alapítókat a mai időben nem tartaná helyesnek fizetésre kényszeríteni, jóllehet ők csak 5°/#-ot fi­zetnek alapítványi tőkéjük után. Azt azonban óhaj­taná, hogy a nevezett pénzintézet hajlandó lenne 6°/0 kamat és 11/a°/6 díj, azaz 7x/2°/0-os kölcsön mellett lépni szerződésre. Erre a közgyűlés megszavazza a 20 ezer frtnyi hitelt s a szerződés megkötésére s alá­írására egy öt tagú bizottmányt küld ki, melynek tagjai: az elnöknő Damjanicsné, Kralovánszkyné és Braunné úrhölgyek s választmányi tagok, Bö­ser Miklós pénztárnok és Sztnpa György titkár. Sztnpa úr jelentésében előfordult az is, hogy 2170 frt újabb adakozás folyt be, s hogy az ivtartók fel fognak szólittatni az ivek beterjesztésére. Je­lente többi közt, hogy báró Wenckheim, volt mi­niszterelnök úr az egyletnek ezer frtot adományo­zott, a közoktatási miniszter pedig 2000 fontot fog évenkint az egyletnek utalványoztatni, mely adomány éppen alkalmas s elegendő lesz, hogy azzal a felveendő kölcsön évi kamatai fedeztes­senek. — A mehalai agyonkinoztatás. A Jakabffy mehalai csendbiztos két legénye által agyonkintott román-sz.-mihályi lakost Parnavel Iliának hivták. A temesvári törvényszék a vizsgáló­bíró részéről Jakabffy csendbiztos ellen szintúgy, mint két csendlegénye­kben kimondott letartózta­tást Jakabffyra nézve megváltoztatta ugyan, a­meny­nyiben szabad lábon hagyását elrendelte, de Ja­kabffy ellen szintúgy, mint a csendlegények ellen a különleges bűinvizsgálatot emberölés miatt elha­tározta. Ormós főispán úr ennek folytán Jakabffyt hivatalától és fizetésétől azonnal felfüggesztette, az orvosi látleletek közt felmerülő ellentétek miatt pe­dig Szmolay tiszt, főorvos úr ellen a fegyelmi vizs­gálat szintén elrendeltetett. — Felhívás: A terézvárosi II-ik számú iskolaszék a hozzá tartozó tanodákba járó számos szegény sorsú gyermek ruháztatása érdekében a tél beálltával gyűjtést eszközöl. Ezt oly kérelem kíséretében hozza a nemeslelkü fővárosi közönség tudomására, hogy kiki saját körében a körülmé­nyekhez pártolni és közreműködésével a gyűjtést támogatni szíveskedjék. Adakozások, melyek hir­­lapilag is fognak nyugtáztatni, elfogadtatnak a te­rézvárosi templomtéri iskolaszék üléstermében a tanodai igazgató, m­y Pichler Nándor iskolaszéki gondnok által (váczi körút 34. sz.). Kívánatra ne­vezett helyeken gyű­jtő­ ivek is állnak rendelke­zésre. — Uj intézkedés a postáknál. A jövő év első napjától csak oly postaküldemények fognak az összes kir. postahivatalok által tovább­szállítás végett elfogadtatni, melyekhez a m. k postaigazgatás által hivatalosan kiadott szállító­level­ek vannak mellékelve. Másnemű szállítóle­velek kíséretében postára adott küldemények a kir. postahivatalok által el nem fogadtatnak. — Színházi hírek. A nemzeti színházban tegnap „Bánk bán“ tragédia került előadásra, csak félig telt színházban, s középszerű előadással. A czímszerepet Nagy Imre játszotta, kinek folytonos haladását és szorgalmát mindig örömest részesíti fi­gyelemben a közönség, s csakis ily kitartó törekvéssel j­áthat el majd hasonló szerepek művészi ábrázolásához. Felekinek az ő szerepkörével csak távol rokonság­ban álló szerep a Petur báné. Kassainé asszony ki­rálynéja az előadás leghalványabb alakja volt, sokszor még szavaiban is érthetetlen, mert Kassainé darab idő óta szeret suttogva és elfojtott hangon beszélni. Fele­­kiné asszony (Melieda) képviselte leghatározottab­ban a „Bánk bán“ előadásához szükséges művészi erőt. Komáromi (Tiborcz) és Benedek (Biberach) már ismerősek szerepeikben. — A nemzeti szín­házban következő eredeti újdonságok vannak előkészületre kitűzve: „Hátrahagyott család“ Kazár Emiltől; „IV. Béla“ Szigligetitől; „Női diplomáczia“ Szulyovszky Ignácztól és „Clarisse“ pályanyertes dráma Szécsi Zoltántól. — A játékrend követ­kező: okt. 26-án „Portréi néma,“ opera ; 27-én „Pa­­­láskodás“ ; 28-án „Don Juan“; 29-én „Stuart Má­ria“; 30-án „Brankov­cs“opera; 31-én ,,Kőműves“, opera. November 2 ára van kitűzve Verdiről „A végzet hatalma“ opera először; 5-ikére Bérezik Árpádtól: „A házasitók“ vígjáték először. — A várbeli színház ját­ékrendje ez: október 26-dikán „Nemes és polgár“; 28-án „Idegesek“; 30 án „Jóslat“ ; 31-én „Don Caesar de Bazán“.­­ A népszínházban az „Ördög párnájá­nak“ eddigi minden előadására már délelőtt el­kapkodták a jegyeket. Ma és holnap is még is­mételni fogják. Szerdán alkalmasint nem lesz elő­adás, s csütörtökön Moliére-től „A képzelt be­­teg“ kerül színre. E látványos bohózatot inter­­mezzóival együtt még nem adták elő magyar szín­padon, s a népszínház nagy gondot fordít mind az előadás kerekdedségére, mind pedig a kiállí­tás díszére.— A vidékről átalános a panasz a közönség közönye ellen. Kolozsvárit még csak megtelik a színház, de Aradon, Debreczenben, Kassán és Szegeden többször játszanak csaknem üres házban, mint csak félig telt házban. — Esz­te­r­go­m­b­ó­l Nagy Lujza társulata Szabadkára utazott, hol e hét végén kezdi meg az előadásokat. — A jogászsegélyző egylet elnöké­vé tegnap délután Vargay Kálmánt választották meg. Ezzel véget értek az éjjeli nagy lármákkal összekötött, választási mozgalmak. — Áru-védjegy utánzása. Haidseck és társa remisi pezsgő­gyártó elég panaszt emelt az V-dik kerület elöljáróságánál Litke pécsi gyáros ellen, ki a czégnek az osztrák keresk. s iparka­maránál belajstromozott s a magyar korona terü­letén is törvényes oltalmat igénylő védjegyét, mely a pezsgőüvegek burkolatát képezi, utánozván, saját magyar pezsgőjét ily burkolattal látja el és mint franczia pezsgőt itatja meg a közönséggel. Mint­hogy ily pezsgőnek legnagyobb fogyasztója Buda­pest, és Litke is itt szokta portékáját piaczra vinni, a panaszló elég egyenesen egy fővárosi iparható­ságot szemelt ki, hogy az foglalja le egy itteni vendéglősnek nagyobb mennyiségű pezsgőjét, mely éppen kapóra jött Litke úrtól. Az V-dik kér­ elöl­járóság azonban illetékességi szempontból, másrészt pedig azért, hogy Litkének itt üzlete nincsen, s az a mi ide érkezik, már másnak és nem Litke tulajdonát képezi, s igy le nem foglalható — a panasz fölött még gondolkozik, ha váljon nem a pécsi biróságunk kell-e ez ügyben iséletet hozni. — Uj zenemüvek. Táborszky és Porsch nemzeti zenemükereskedésében Budapesten újon­­nan megjelentek : Blaháné és Tamássy legkedvel­tebb dalai, a „Falu roszá“-ból és „A ripacsos Pista dolmányáéból 1) Itt vágy­ok, ragyogok. 2) Sárgán virágzik a repere. . . 3) Alig virad, alig alkonyat. . . 4) Húzzad csak, húzzad keservesen. . 5) Zsuzska lelkem, csak egy szóra. . . 6) Czifra szűröm szegre van akasztva. . . 7) Hallod-e ró zsám, hallod-e ! Énekhangra, zongora-kísérettel (vagy csak zongorára) alkalmazta Erkel Gyula. Ara 1 fzt. — Ajánlkozók. Egy férjezett nő, ki an­gol és franczia nyelvtanítással már foglalkozott, ugyanezen nyelvek tanításában társas vagy ma­gánórákat óhajtana adni. Értesítés a váltótörvény­szék kiadó­ hivatalában. — Stanley utazása Afrikában. A „Daily Telegraph“ egy hosszabb levelet közöl Stanley Henriktől, ki tudvalevőleg e lap által meg volt bízva, hogy a Grant és Livingstone által meg­kezdett munkát a Nílus forrásának felkutatására folytassa. E levélben sok érdekes részlet van a ve­szélyekről, melyek a merész utazót érték Victoria- Nyanzába megérkezéséig. „Én az utat“ írja a töb­bek közt, „több mint 300 ember kíséretében kezd­tem meg; de midőn Mgongo-Temboban, Iramb tartományban, melyet véres harczaink után há­rom napra érünk el, szemlét tartottam hadcsapa­tom felett, már csak 194 emberem volt. És így három hó alatt, részint szökés, részint havczok és betegségek következtében 120 embert veszítettem el.“ Az expeditióból Mgongótól a Victoria tóig új­ból 26 ember esett áldozatul, d­e tónál aztán Stanley vizre bocsátá a „Lady Alice“ hajócskát, melyet Angliából hozott magával. Levelét így fe­jezi be: „Nagyon különös dolgokat hallottam a népekről, kik e tó közelében laknak és ezért még türelmetlenebb lettem, mig előbb nem haladhat­tam. Az egyik csak törpék által lakott vidékről szólt, mig a másik óriásokról beszélt; a harmadik pedig ku­tyákról mesélt, melyekhez képest a mieink csak öl­elnek. Én nem sokat adok mind e mesére, s reméltem, abban a helyzetben leszek nem­sokára, hogy saját szemeimmel győződhetem meg ez ismeretlen vidék csodáiról, ha ugyan lesz valami csodálni való.“ Az e levélhez mellékelt földabrosz nemsokára a föld­rajzi társulat ülésén kritika alá fog vétetni. A Vic­­toria-Nyanzáról meg van állapítva, hogy nem tó, hanem valóságos tenger, melynek hossza 230 öl, szélessége pedig 180 öl. — Cseh önkénytesek Boszniába­n- A boszniai és herczegovinai felkelők anyagi hely­zetének szomorú képét rajzolja le egy cseh ön­­kényzes egy levélben, melyet barátjaihoz intézett Prágába, őket segélyadakozásokra szólítván föl. E levelet a „Narodni Listy“ közli, s átveszszük abból a következőket: „Midőn Trebinje ostromával fel­hagytunk, hadcsapatunk Boszniába küldetett, hol a nép nagy örömmel fogadott, de mit kezdhettünk volna el, mikor nem voltak fegyvereink. Mind­­ajoráltal heves és véres csata után bevettük Kra­­tovo várost, hol 2000 aranyat zsákmányoltunk. A pénzt, marhát és minden zsákmányt Szerbiába küldtük fegyverek vásárlása végett. De Szerbiából mindezért csak néhány régi orosz fegyvert és egy­­pár száz töltényt kaptunk. Hadcsapatunk nagy szükséget szenved. nemcsak a fegyver és muní­­czió, de a meleg öltözet is hiányzik. Sok felkelő mezítláb jár. A felkelők soraiban nagy elkesere­dettség uralkodik Szerbia ellen. Ha ruházatot és segélyt nem kapnak, nem tudom, miként telelünk ki. Kérem tehát a prágai testvéreket, hogy küld­jenek ruházatot és pénzt, mert különben elveszünk.“ Laptulajdonosok: Légrády testvérek, Csernátony Lajos. KÖZGAZDASÁG — A pesti kereskedők csarnoka szombaton este tartotta VI. évi rendes közgyűlését Neuwelt Ármin elnöklete alatt. Az elnök megnyitó beszéde hangsúlyozva a kereskedői elem nagy fon­tosságát, kivált a társulati szellem fejlesztését s hitelviszonyaink emelését ajánlja a tagok figyel­mébe. A házi ügyek elvégzése után az új csődtör­vény került szőnyegre. Schwarz Ármin indítványa folytán, mely Weisz B. Ferenc­, Singer Barnát és Leitner M. L. által bővíttetett és módosít­tatott, a közgyűlés elhatározta, hogy az egylet kebeléből választmányilag kiküldött ötös bizott­ság, mely az új csődtörvény fölötti vélemény­adás végett küldetett ki, munkálatát egy annak idejében összehívandó értekezlet elé terjeszsze, és hogy a keresk­­csarnok tagjai ezen ügyben javas­lataikat a bizottmánynak személyesen is benyújt­hassák. Végül az elnöknek és választmánynak eré­lyes és lanka­­tlan működésükért a közgyűlés kö­szönetet szavazott. A választmányi tagokra történt szavazás e­edménye a következő: megválasztottak Brüll Miksa lovag, Deutsch Jakab, Grüobaum Miksa, Grünhut­z, Heidelberg L. W., Hirsch Jakab, dr. Környei Ede, Latzko N., Leippicker Manó, Leitner M. L., Neuchiesz Emil, Popper Sámdel, Sebastiány Frigyes, Schön Jakab, Weisz Mór (Gerson Spitzer et comp. crég). — A nagy-surányi czukorgyár hite­lező-választmánya — mint onnan írják — ez idei gyári munkálatát megkezdte. Még a múlt hóban történtek lépések az iránt, hogy a magyar pénzügy­minisztertől az október havi adó tekinte­tben halasz­tást eszközöljenek ki. Széll K. pénzügy­miniszter egy október 2-án kelt leiratában a halasztást, kész­nek nyilatkozik megadni, de csak azon feltétel alatt, hogy az adóösszeg mint folyó államadó, a csődtörvény 81. §-a szerint a választmánytól, ille­­tőleg a hitelezőktől ment legyen s elsőbbségi jog­gal bírjon. A választmány igyekezett a hitelezők képviselőinek beleegyezését kinyerni, a­mi az ok­tóberre járó 17000 frtnyi adóra, valamint a novem­­ber-dec­ember- és januárban igénybeveendő összesen 60,000 írtra nézve is sikerült. A hitelezők nagy része már bele is egyezett, úgy, hogy a pénzügy­­minisztertől követelt nyilatkozatot a legközelebbi napokban már be lehet nyújtani.­­ A tiszavidéki vaspálya, mint a „Presse“ írja, az idén a tavalyinál jobb üzletnek örvend. Reményük, hogy az idei bevételből fedez­hetni fogják azon 500.000 forintot, melyet tavaly a befektetési tőke ötös kamatainak kiegészítésére a tartalék­alapból elvettek.­Lehetséges tehát, hogy a társulat az idén sem veszi igénybe az állami kamatbiztosítékot. — Az országos gyümölcs- és kerté­szet­ kiállítás díjkiosztása. Arany érmet nyertek: gróf Andrássy Manó parnoskertjének leg­szebb fejlődésű és jeles újdonságokat képviselő leggazdagabb gyümölcsgyűjteménye (kertész Goeser Vitus) és Mautner Ödön budapesti gyümölcskiviteli vállalatának remek kiállítmánya legnagyobb része a födémesi kertből. Ezüst érmet nyertek: gróf Eszterházy Pál pápai kertjének gyümölcs, szőlő, és konyhanö­­vények szép fejlődésű gazdag gyűjteménye (ker­tész Heykál Károly) Kecskemét városi kert és most rendezett kiállításának képviseletére küldött szép fejlődésű gazdag gyűjteménye, különös tekin­tettel a kiviteli gyümölcsök tömeges kiállítmányára, Szabadka városi kert kitűnő körte-gyűjteménye, esztergommegyei gazdasági egyesület imént tartott kiállításának képviseletére küldött jeles gyümölcs gyűjteménye, Szilas Bolhás községi faiskola kitűnő gyű­­ölcs-gyűjteménye (képviselve Sebestyén An­tal községi faiskola-gondnok által), dr. Farkas Mi­hály tápnövények meghonosítását bemutatott kiál­lítmánya, Wobornik J. H. bécsi szerkovács jeles kerti eszközeire, Breitmayer Frigyes budapesti szer­kovács jeles kerti eszközeire, Fehér Miklós tur­­kesztán dinnyéire, melyekből ez éven 50,000 da­rabot szállított a külföldre. Bronz­érmet nyertek: Gerber Ödön Szinyér­­váraljáról kiállított szőlőire és áfonyára, Gobóczy Károly Kis-Marjáról kiállított gyümölcs- és burgo­­nyagyűjteménye, Dreher Ignácz budapesti szer­kovács kerti eszközeire, Klenszky Vilmos buda­pesti táj- és műkertész kert terveire, Nagy Zoltán paulisi (Arad megye) szőlőire, Deák László kecske­méti gyümölcseire, Uukovics Bazil (Marmarosme­­gye) gyümölcs, gesztenye és ridze gomba kiállít­­mányára, Kövendy-Várady Györgyné birssajtjára. — Az osztr. nemzeti bank két új ren­delkezéséről tudósítanak Bécsből. Az egyik az, hogy a budapesti lánczhíd-részvényeket a lombard­­képes papírok közé fölvette. A másik, hogy a nála benyújtandó váltók tekintetében némi könnyebbíté­­seket engedett Eztatal ugyanis a váltó három aláírója között elég, ha csak egy bejegyzett c­ég fordul elő, tekintet nélkül arra, hogy az illető mily szerepet játszik az aláírók között, hogy bárhol is legyen állandó tartózkodása az osztrák-magyar mo­narchia határain belül. Társulatoknál, egyleteknél stb. azonban ezentúl is elengedhetetlen a bejegyzés a váltó megbízhatóságának megítélését azért szin­tén magának tartja fenn a bank. — Consult jelentések a vetések ál­lásáról. Sicilia, 1875. szeptember hó. Egész­ben véve az év jó volt; az egyes vidékek külön­böző adatai következőleg állithatók össze: Palermo Az időjárás száraz volt, a veté­sek tehát el nem érhették azon dús kifejlődést, mely csakis bőséges nedvesség mellett várható; mindazáltal meg nem rontatván a szem, jó minő­ségű lett s a mennyiség középszerű. A konyhanö­­vényekben uralkodott betegség az idén csökkent, mégis az új ültetvények — zsengeségüknél fogva — nem érhették el a lefolyt évtizedbeli eredmény átlagos mennyiségét; ha azonban betegség nem éri, két-három év múlva ezen termény nemcsak eléri a régi arányt, de jóval felül is ranlandja, minthogy a konyhanövényekre fölhasznált föld érd­jéi nagyobbittatott, s a mivelési mód is fom­­itta­­tott. Tagadhatatlan, hogy a konyhanövények sza­porítása folytán a gumósnövények csökkentek, any­­nyira, hogy ez a baromtenyésztésnek már-már ár­talmára kezd válni s a tejnek rendkívüli drágulá­sát vonja maga után. E bajnak elhárítása szem­pontjából a gazdasági intézeteknél a tehenek ta­karmányozását illetőleg különféle módozatokat ta­nulmányoznak, melyek között az indiai módszer (captus opuntia) a főelemet képezi. Terranova: A búza, árpa, bab és egyéb hüvelyes vetemények termése átlag jónak mond­ható, de hegyes vidékeken a középszerűn is á­lll; a piaczi árak magasan állnak. Jó eredményt mutat fel azonban a rizstermelés, melyet már-már elha­nyagoltak. Len és kend­ő csekély mérvben s leg­inkább csak házi szükségletre termesztetik. Szőlő sokat ígér, de a gyümölcs tönkre ment. Trapani. Az áradások következtében úgy az őszt, mint a tavaszi vetések aratási eredmény*) silány. Konyhanövények csak igen kis mértékben termeltetvén, megfigyelésre nem nyújtattak teret. Széna középszerű, gyümölcs nem sokkal jobb; a szőlő igen sokat szenvedett a déli szelek által, mégis a termés elég jó. Üzleti tudósítások. Budapest, október 25. Az értéktőzsde a vevők tartózkodása folytán igen csöndes volt. A forgalom csupán a következőkre szorítkozott. Magy.­r vasuti kölcsön 101 1/2, magy. sorsjegy 781­,, osztr. hitel 204—204.10, magy. hitel 196*2, municipalis 18 földhit. 1. 56, takarék- és hitel 94—93, Athenaeum 244, Ganz-féle vasöntő 132. Pénznemek valamivel lanyhábbak. Napoleon 9.07, Körmöczi 5.38—39. Ezüst 104.75, porosz pénzt, utalv. 1.69. Gabnaüzlet. Búza tegnap és ma 30,000 má­­zsányi forgalom mellett szombati áraiból 5—10 krajczárt vesztett vámmázsánként. A kínálat ugyan nem nagy, azon­ban a vásárlási kedv még sokkal csekélyebb mint a kíná­lat 85 fon­os búzáért 5 frt 20 k­t, 84 fontosért 5 frt 10 — 5 frt 12’l.1 krt, 83 fotósért 4 frt 90krt, 82 fontosért 4 frt 70 krt, 4 frt 80­­krt és 4 frt 85 krt fizettek imázsánként 3 hónapra. Határidőre a hangulat igen lanyha, kötés azonban nem történt. Névleges jegyzések a következők : Usancebuza októberre 4 frt 57 ma kr. november-deczemberre és deczemberre 4 frt 60 kr. és 1876-ki tavaszra 5 frt 5 kr. vámmázsánként; tegn­ap 5000 mázsa ,usancebuza 1876-ki tavaszra 5 frt 8­2 krral kelt el. Rozsban a hozatal igen csekély, szép áruért ma 3 frt 20 krt fizettek 80 bécsi fontért. Árpa csen­des. Tengeri változatlan 1876-ki máj.-jun-ra bánáti 2 frt 65 krral jegyezhető vámmázsánként,mig ugyanezen határidőre 5000 vámmázsa magyar tengeri 2 frt 50 krral kelt el vám­­mázsánként. Zab lanyhább, októberre elkelt tegnap 5,000 mérő 2 frt 30 krral és 1876-ki tavaszra 20,00­0 mérő 2 frt 45 kr és 2 frt 46 krral 50 bécsi font szerint G­örört átvéve. Ma ezen utóbbi határidőre 2 frt 45 krral maradt kinálva. Arad, október 22. A gabonaüzletnek utolsó jelen­tésünkben közölt szilárd i­ánya nem tartott hosszasan s az üzlet már ezen az egész héten ismét lanyha; az á­ak 20 krral hanyatlottak vámmázsánként, s az üzlet min­den ol­dalról ernyed. A szállítások, a mezei munka s a folytono­san tartó esőzés miatt jelentéktelenek, és alig képesek a fogyasztási szükségletet fedezni. Az árak ma a követke­zők: Búza 80 fos 3 frt 70 kr, 81 fontos 3 frt 80 kr, 82 fos 4 frt, 83 fos 4 frt 15­ 20 kr, 84 fos 4 frt 30 40 kr vámmázsánkint. Rozs keresett s 80 fontja 2 frt 70 kron áll. Az árpa szeszfőzdénk rész­éről élénk keresletnek érvéi d s szivesen vásároltak­k 2 frt 30 kron 72 fontonkint. Zab hiányzik a piaczról s bécsi mázsánkint névleg 3 frt 80 kron áll. Kukoricza szivesen vásároltatik, mivel a kül­föld is részt vesz a keresletben ; téli szállítmányokra 2 tr­t 75 kron történnek kötések, kész áruban gyenge a szállí­tás s a mi piaczra kerül, vámmázsánkint 1 trt 60 65 kron gyorsan összevásároltatik. Szesz fog­asztásra nagyban 37 —377 a kr hordóval, részletben 35- 35‘/i kr hordó nélkül, 38—38‘/a kr hordóval. Az idő borult, vízállás csekély. Heti jelentés október 22-éd. Búza: első min. 86 fos 4 50, 84 fos 4.­. Kétszeres: .80 fos 3.25, 78 fos 3.—. Rozs: 78 fos 2.30, 76 fos 2.10. Ár­p­a 70 fos 2.20, 68 fo­s 2.—. Kukoricza 82 fos­­ 60. Zab 50 fos 1.90, 48 fos 1.70. Szeded, október 23. Időjárás borult. Hőmérséklet reggel 10 fok meleg. A Tisza vízállása 2' 3' 0'0­0 fölött. A heti gabna­üzlet forgalma élénkebbé alakult. Búza és ár­pa meglehetősen vásároltattak és 5-10 krral emelkedi­k. Rozs a csekély kínálat következtében szintén néhány krt felvett, ellenben kukoricza ára nagyobb leszállítás folytán néhány krral alább szállt, ámbár ezen czikk nagy mennyi­ségben éppúgy a helyi szükségletnek, valamint a kivitelre is vezetett. Jelenlegi árak a helybeli vasúthoz szállítva : Búza tiszai 84—85 vámmázsa 4 frt 85—95 kr. Búza bánsági 83 —84 vámmázsa 4 frt 60—75 kr. Búza 80 82 vámmázsa 4 frt 20—45 kr. Rozs 78—80 mérő 80 bécsi font 2 frt 95 —3 frt. Árpa 65—72 mérő 72 bécsi font 2 frt 20—25 kr. Árpa 68—72 mérő 72 bécsi font 2 frt 35—45 kr. Tengeri vámmázsa 1 95—2 frt. Tengeri későbbi szállításra 2 forint 5—10 kr. Zab bécsi mázsa 4 frt 10—15 kr. Köles mérő 82 bécsi font 2 frt ó-Ivanizsa, október 20. A gabnaüzlet több hetek óta a legnagyobb pangásban szenved ugyannyira, hogy még nyomott­­on is alig bírja a termelő terményeit el­­árusítani, ehez még azon körülmény is hozzá­járul, hogy a külföldi valamint a magyarországi kereskedők Oláhország-­b­an tetemes bevásárlásokat tettek, különösen bizából, a­mi már útnak is indítatott, és ha ezen szállítmányok ren­deltetések helyére megérkeznek, egye­őre semmi kilátásunk sem lehet áremelkedés­e. Jelenleg a jó minőségű búza 4 frt 25 kr, a gyengébb 4 frt vámmáz­ánkint, köles 3 frt köble, árpa 4 frt köble és tavaszra szállítandó kukoricza 1 frt 75 kr. készpénz-fizetés mellett vámmáz ára. Esztergom, október 23. A mai hetivásár az eső­zés miatt közepes volt, mely okból az árak, kukoriczát ki­véve emelkedtek Búza 3 frt 90 kr — 4 frtig. Rozs 3 frt 75 kr. Kétszeres 3 frt 25 krig. Árpa 2 frt 50 - 75 krig. Zab 2 frt. Kukori­ca 1 frt 55—60 krig. Pozsony, október 22. Búza 167 m. 4 frt 95 krtól 5 frt 35 krig. Rozs 30 m. 3 frt 60 kr. Árpa 172 m. 2 frt 25 krtól 3 f­t 45 krig. Zab 167 m. 2 frt 45 kr. Kukoricza 162 m. 2 frt 30 krtól 2 frt 60 krig. Jolsva, október 19. Búza 7.80, rozs 5.80, árpa 4.10, tengeri 4.10, zab 3.00. Felelős szerkesztő: C­seritátony Lajos. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések. Budapesten a tvszéknél nov. 23-án Czekauer Károly virág-utczai háza 16576 frt. A budai­­bi­­róságnál nov. 29-én Gönnert Vincze házrésze 900 frt. — Hatvani-utcza 1. sz. a. okt. 30-án Dragsits Ferencz ingói 1341 frt. — A tvszéknél jan. 27-én Hornung Antal három­­dob-utczai háza 37486 frt. — A tvszéknél nov. 22-én Fáy Ferencz ujv­­ártéri háza­ 149.140 frt. — Nádor-utcza 9. sz. okt. 29-én Willner Mihály ingói 4529 frt. Nyomatott Légrádi testvéreknél.

Next