Ellenőr, 1876. április (8. évfolyam, 90-118. szám)

1876-04-13 / 102. szám

líteni, hogy a fordítás kitűnő magyar zamata. Öreg János, nagy­kőrösi tanár, úgy látszik, épp oly jól érti az angol nyelvet, mint a magyart, s meg kell adnunk, hogy hűen és szabatosan fordít; de épp azért bocsásson meg nekünk, ha kimond­juk, hogy annyi képességgel nem sok fáradságába került volna, a „lett megállapítva“ — „lett alkal­­mazva“-féle alakok, valamint a sűrűn előforduló „szintén“ és „mint szintén“ s több­­féle kifejezé­seket, a magok helyén alkalmatosabb és szebb hangzású szavakkal felcserélni. Ezek igen mellékes dolgok ugyan, de az olyan szép fordításban mégis kirínak a többi közül. A természettudományi könyvkiadó vállalat alá­írói e munkát 1875 ik évi könyvilletmény fejében kapják, mint 2-ik kötetet (az első kötet Proctor: „Más világok“ czímű munkája volt), s ugyancsak 1875-re fog még esni Lubbock művének befejező része is, mint 3-ik kötet. — Az 1876-ik évi könyv­illetmények első kötetéül Johnson Sámuel ame­rikai mezőgazdasági tanár : „Hogy nő a vetés?“ czímű érdekes munkája van jelentve, mely már sajtó alá került, s szintén szeptemberben fog megje­lenni. — E korszerű és becses vállalatnak, mint örömmel értesülünk, eddig már 1370 aláírója van, s még most is folyton érkeznek újabb aláírások, úgy hogy a példányok rövid időn alkalmasint mind el fognak kelni. HÍREK. Április 12. Hivatalos. Pályázat. A kassai állam­i főreálta­nodánál a jövő tanévben a VIII. oszt. megnyitásával a magyar nyelv és irodalom tanszéke, melylyel a német nyelvnek vagy történelemnek, mint melléktárgyaknak ta­nyája, 1200 frtnyi fizetés, 200 frt lakpénz és ötödéves 100 frtnyi pótlékra igény van összekötve, továbbá a franczia nyelv tanszéke, melylyel 1200 frtnyi évi fizetés, 200 frtnyi lakpénz és 100 frtnyi ötödéves pótlékra igény van egybe­kötve, betöltendő lévén, arra pályázat hirdettetik. A pá­lyázni óhajtók folyamodványaikat, melyekben koruk, vallá­suk, állapotuk, tanképesítésök okmányilag igazolandók, a vallás- és közoktatási m. kir. minisztériumhoz czimezve, ha szolgálatban vannak, elöljáróságuk utján minősitvényi táb­lázat kíséretében, különben közvetlenül a kassai tankerü­leti kir. főigazgatósághoz f. évi május 15-ére nyújtsák be. — Névváltoztatás: Schőnwald Sándor kecs­keméti lakos vezetéknevének , Szigethi“-re, Marusinyecz Lajos, József és Béla komáromi lakosok vezetéknevének „Maro­i‘‘ra kért átváltoztatása megengedtetett. — A n.-s­zebeni ügyvédi kamara köré­ből. A n­agy-szebeni ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint A­r­z Albert nagy-szebeni lakos és ügyvéd, kamaránk ügyvédi lajstromába folytatólag fel­vétetett. — Az aradi ügyvédi kamara köréből. Az aradi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, misze­rint Keszler Antal aradi közügyvéd Vingára történt átköltözése foytán az ügyvédi lajstromból kiterül­tetett. — Vásárengedély. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter Nógrádmegyébe kebe­lezett Kis-Teren­e községnek megengedte, hogy ott éven­ként május hó 1-én és november 11-én két országos és minden kedden egy hetivásár tartathassák; továbbá Nóg­rád megyébe kebelezett Losoncz városnak megengedte, hogy az ott május hó 6-ik és 7-én tartatni szokott orsz. vását ezentúl állandóan ugyanazon hó 9-ik és 10-ik napján tar­tathassák meg, mi ezennel közhírré tétetik.­­ A király a sárosmegyei Zboró község­beli tű­zkárosultak javára 500 irtot adományozott. — Akadémiai pályázat. Az akadé­mia czélszerűnek vélte Deák Ferencz gyászün­nepélyét, születésnapjától október 17-ikéről elhunyta évforduló napjára 1877. január 28-ikára halasztani, s ez alkalomra következő pályázatot hirdet: Kí­vántatik ódái költemény: „Deák Ferencz emlé­kezete“. Jutalma száz arany. Határnap 1876. ok­tóber 17-e, a mikorra a pályaművek (az akadémiai általános pályázati szabályok szerint felkészítve) beküldendők. A jutalom a versenytársai között legjobb műnek mindenesetre kiadatik. Kelt Buda­pesten, a m. k. akadémia 1876. ápr. 10-én tartott összes üléséből. Arany János, főtitkár. — Pulszky Ferencz a „Hon“-ban a kö­vetkező sorokat tette közzé: Tudomásomra jött, hogy egy tűzgolyó ápril 9-én este háromnegyed kilenczre vonult el Eperjes fölött, iránya a délvo­nallal 8 foknyi szöget képezett, 38 foknyi magas­ságban a láthatár fölött nagy durranással szétrob­bant s számos tüzes darabja kúpalakban hullott le. A kúp csúcsa vagy 30 foknyi szöget képezvén, e tűzgolyó darabjai a három szomszéd megye terüle­tén szóródhattak szét. A tudomány érdekében felké­rem tehát mind a hatóságokat, mind az egyéneket és különösen minden felekezetbeli lelkészeket, kik­nek az é­szakkeleti megyékben ezen meteorhullás bővebb részleteiről, főleg pedig a meteorkövek le­eséséről s feltalálásáról ,tudomásuk volna, hogy a magyar nemzeti muzeum igazgatóságot erről minél előbb tudósítani szíveskedjenek. — Kitüntetés. Ő felsége, Tometich Mi­hály volt nagydorogi postakiadónak, e minőségben negyven éven át tett sikeres szolgálatai elismeré­séül, az arany érdemkeresztet adományozta. — A budapesti magy. kir. fővámhi­vatalba tegnap és ma 128 láda olvasztott ezüst érkezett a selmeczi pénzverde számára; minden láda értéke 1000 márka.­­ Az árvíz a vidéken folytonosan ag­gasztóbb következményeket okoz. Az egész alföld egy tenger, s sok helyen még csak a vasúti töl­tések képezik a szárazföldet. A víz ugyan apa­dóban van, de maga után pusztító nyomokat ha­gyott. Szegeden a percsorai töltésen munkálkodnak leginkább, mint a­mely egyedüli védője a város­nak, s a beállott apadás következtében partsza­kadások történhetnek. Nagy bajban volt a város a pénz hiánya miatt is, s a vízvédelmi bizottság kölcsön-aláírások gyűjtésére íveket bocsátott ki, s az eredmény elég szép. Ugyanis Kiss Dávid hely­beli nagykereskedő, tekintettel a fenyegető nagy veszélyre s a város jelen szorult anyagi körülmé­nyeire , fölajánlott 50 ezer forintot kölcsönkép, mely összegtől a város 5 százalékot lenne köteles fizetni. — A vízvédbizottság hálás köszönettel fo­gadta e nemes ajánlatot, s az átvétel módozatait a jövő szerdán tartandó rendkívüli közgyűlésre bízván. — Kisújszállásról írják, hogy a vasúti töl­téseken már egész hosszában dolgoznak) de bele­telik még néhány nap, mig járható lesz aggoda­lom nélkül. Kenderes, Kunhegyes, Madaras, Kar­­czag felé nézve mindenütt sik tenger látható. A vetések mindenütt oda vannak. A vízállás Tokaj­nál 20 láb 11 hüvelyk, Szathmárnál 120 centi­méter. — Dr. Halász Géza, a Jász-kun-kerület tiszteletbeli főorvosa Kiss Miklós úrnak, a jász­kunok kapitányának 50 frtot ajánlott fel levélileg a „Kis-kun-kerület“ árvízkárosultjainak, különösen a Bzt.-miklósiaknak és laczháziaknak fölsegélésére, minthogy ezek szenvedtek legtöbbet, s egyszersmind kérdést intézett a főkapitány úrhoz, hogy az illető összeget hová küldje el. Minthogy levelére, minden valószínűség szerint az árvíz következtében beállott akadályok miatt választ napok múlva sem kapott, az ötven forintot az eredeti czélra szerkesztősé­günkben tette le. El fogjuk azt küldeni rendelte­tési helyére. — A magyar orvosok és természet­vizsgálók ez évi nagygyűlése Marmaros-Szige­­ten lesz. Az előkészületek már folynak. Megállapí­tották a többi közt azon értesítő tartalmát is, me­lyet a nagygyűlés tagjai közt a megnyitás alkal­mával ki fognak osztani, s részben már nyomás alatt is van az. Egy terjedelmes vaskos kötet lesz az, s több érdekes tudományos ismertetésen kívül tartalmazni fogja Máramaros megye, s ezzel összefüggésben az öt koronaváros: Huszt, Técső, Visk, Hosszúmező és Sziget történetét Szilágyi Ist­ván tollából, ki erre vonatkozólag már évek óta gyűjté az adatokat és okiratokat, s azokból egyes részleteket a „Mármaros“ hasábjain közzé is tett, és tartalmazni fog egy kimerítő, terjedelmes és részletes ismertetést Máramaros ö­szes ásvány- és gyógyvizeiről, azon még kéziratban lévő s mintegy 20—25 nyomtatott ivre terjedő munkálat alapján, melyet e tárgyban Szőllősy Sándor pár évvel ez­előtt egybeállitott, s mely tudományos munkában a megye 234 ásványvizét ismerteti és írja. — Grün Anasztáz tiszteletére több auszt­riai városban ünnepélyt rendeztek. Gráczban, hol gróf Auersperg Antal — költői nevén Grün Anasz­táz — tartózkodik, a városi színházban díszelő­adást rendeztek. A város legkiválóbb polgárai megjelentek az ünnepélyes előadáson. Az ünnepelt érdemeit Walterskirchen báró gyújtó hatású beszéd­ben magasztalta. Ausztria minden vidékéről kül­döttségek tisztelegtek a költőnél. Promber röpiratot irt Auersperg Antalról, melyben a legnagyobb el­ismeréssel szól Auersperg költői működéséről. — Színházi hírek. Molnár György Debreczenben szép közönség előtt játszott a héten egy pár Shakespeare-i szerepet, s a közönség lel­kesülten fogadó. Debreczenből húsvét után Kassára megy.— A népszínház legközelebbi újdonsága „A toloncz“ lesz, Tóth Ede pályanyertes nép­színműve. Ez alkalommal felemlítjük, hogy alapta­lan egy pár lap azon állítása, mintha a nemzeti színház igazgatósága pert akarna indítani Rákosy ellen, mivel ez megengedte, hogy operát játszanak a népszínházban. — A nemzeti színházban kiosz­tották „Fereo­“-ból a szerepeket. — Julius Caesar“-t ma adják, egy évtized óta, először Kolozsvárott. Az előadásra nagy előkészületek tör­téntek. A színrehozás E. Kovács Gyula érdeme, ki a darabot scenírozta, betanította, s a kiállítást tervezte. E. Kovács Gyula ez alkalomból há­rom tárczát közölt a „Magyar Polgár “-ban. — A nemzeti színházban tegnap szép számú közönség nézte „Hunyadi László“ minden tekintetben sikerült előadását. A közönség még mindig nagy élvezettel hallgatja e dalmű élénk, erőteljes nemzeti rhythmusokban írt kedves dalla­mait, s itt-ott a kor igényeinek megfelelő szükség­képi javítások mellett, mindig kedves dalmű fog maradni, a nemzeti érzületnek e dal és költészet­ben egyaránt praegnans kifejezését, de tegnap úgy­­látszik Patti megjelenése is vonzerőt gyakorolt a közönségre. Patti, férjével egy első emeleti páholy­ból nézte az előadást, egy mellette levő páholyban láttuk az olasz társaság karmesterét Ardittit és Zuchin­­nit, az­ előadás közben megjelent Nicolini, Padilla és az olasz társaság többi tagjai is. Az előadást úgy­­látszott, hogy nagy érdeklődéssel hallgatták, mert még Patti is ott maradt egész végig, s folytonos tapsa által lelkesítőleg hatott a közreműködőkre. Erkelt és a szereplőket az első és utolsó felvonás után többször kihívták, de legtöbbször Benzát, ki igazán operánk dísze volt. Az ősz zeneszerző maga vezette az előadást, mely minden tekintetben szabatos volt; még Ellinger is hangjánál volt, s derekasan ki is tett magáért. Máriát Maleckyné szép kolora­­túrával énekelte, Odry Gara rövid szerepét kife­jezéssel énekelte, csak Udvardy nem tudott bol­dogulni. — Tanügyek. A középtanodai tanáregye­sület legközelebbi közgyűlésének tárgyai a követ­kezők lesznek: a tankönyvek revideálása, a szak­iskolák kérdése, az új középtanodai törvényjavas­lat megsürgetése s egyes pontjainak megvitatása. A szakülésekre pedig az egylet a földrajz s ma­gyar nyelv tanmenetének kiadását tűzte ki. A ta­náregyesület által kiadandó vállalatok a Franklin­­társulatnál fognak megjelenni, s újabban néhány az iskolában is használandó német és franczia classic­­us felvételét is elhatározta. A pénztárnok jelentése szerint az egyesület jelenleg több mint másfél ezer forinttal rendelkezik.­­ A polgári iskolák tanítóinak közgyűlését tegnap nyitották meg. Hatvan helybeli és vidéki tag jelent meg. Elnök volt Roller Mátyás. Az egyesület tagjainak száma jelenleg már 130, köztük 8 nő, habár a felsőbb nép­iskolai tanítók eddig nem vehettek részt. A költségvetés jelentékeny többletet mutatott ki, mely főkép a lap terjedelmének emelésére lesz fordítva. A gyűlés tárgya különben a jelentések tételén kívül az alapszabályok megvitatására, a pol­gári iskola czéljára, a polgári iskolai tanítóképző intézetekre s a tanterv megvitatására kiküldendő bizottságok megválasztásában s a bizottságok szá­mának megállapításával telt el. B­e­s­s­e­n­y­e­y Ernő, szimeg-mihályfai birtokos és községi iskolaszéki el­nök az ottani községi iskolatanító szorgalmának jutalmazására évenkinti IV2—2 hold földet ad ta­vaszi alá, azt megszántatja, megmű­velteti és a ter­ményeket hazahordatja; az iskolai melléképület alapjához szükséges követ ingyen adta s saját költ­ségén le is rakatta; az iskolaházhoz saját költsé­gén uj pinczeajtót csináltatott; a tanterem fűtésére a múlt télen x/2 öl fát adott, a métermértékek árát legnagyobb részt sajátjából fedezte; a faiskola be­rendezési költségeinek fedezésére 45 frtot adott; az iskola takarékpénztárát 20 frtnyi adományával megalapította ; továbbá 100 frtos alapítványt tett oly czélból, hogy annak kamatja ösztöndíjul a jobb tanulók közt kiosztassék; és végre az évenkénti zárvizsgálatok alkalmával a szegényebb növendé­keket ruhaneműekkel, tankönyvekkel és taneszkö­zökkel megajándékozta. A hivatalos lap ezt azzal hozza köztudomásra, hogy a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter nevezettnek a népnevelés érdekének előmozdítását c­élzó ezen nemeskeblű hazafias ál­dozatkészségéért elismerő köszönetét­­nyilvánította. — A fővárosi iparosok körében hol­nap, csütörtökön, esti 7 órakor az ipartörvény mó­dosítása tárgyában folytatólagos értekezés lesz. — A protestáns theologi­ai könyv­tár czímű hittudományi vállalatból legújabban is­mét két kötet, a negyedik és ötödik, jelent meg. A negyediknek czíme: „A protestáns polemika kézi­könyve“ dr. Kada Károlytól, Hegedűs Jánosnak Makkai Domokos által átnézett fordításában. Az ötödik kötetben hat fordított és egy eredeti theolo­­giai értekezés van. Mind a két kötet a magyaror­szági protestáns-egylet kiadásában jelent meg. A protestáns-egylet ez idei közgyűlése május 14—15- dikén lesz Kecskeméten. Május 13-án d. u. 2 óra­kor a központi választmány tartja előkészítő ta­nácskozását a református főiskola gyűlésremében, délut­án 4 órakor pedig az irodalmi, missiói és hu­­manistikus czélú bizottságok is ülést tartanak.­­ A közgyűlés május 14-én délelőtt 8 órakor kezdő­dik a reform, templomban tartandó isteni tisztelettel. Tanácskozás alá jönnek: a titkári jelentés az egy­letnek és fiókegyleteinek másfélévi működéséről, a tartandó két felolvasás, a különböző bizottságok jelentései, valamint a fiókegyletek és egyesek által netalán teendő indítványok és a pénztári kimutatás. Végül az elnöknek és választmánynak megválasz­tása egy évre. Kik a leszállított áron utaztatás kedvezményét igénybe akarják venni, szíveskedje­nek Fehér Péter kecskeméti reform, főiskolai tanár úrhoz fordulni, ki az e czélra szükséges igazolvá­nyokat ki fogja szolgáltatni. — Főigazgató látogatása. Mészáros Nándor főigazgató e héten tette első látogatását az állam által legújabban felállított fehértemplomi fő­­gymnasiumban. Új lévén az intézet, magasztos a czél, melyet a kormány nemzeti szempontból véve eléje tűzött, 3 napig időzött itt. Didactico-paedago­­giai alapra helyezkedve az egyes feleletek meg­­­­hallgatása mellett behatólag tanulmányozta az inté­zet tanerőit, az eljárási módot, melyet azok követ­nek, hogy igy valamint az ifjak előmeneteléről, úgy a tanárkarról magára­ is helyes relatiót adhas­son és a netáni sebeket megismervén azok szülő­okát bizton elháríthassa. Szemügyre vette továbbá az írásbeli dolgozatokat, az ifjak által készített földabroszokat, az intézetben eddig létesített felsze­reléseket, valamint magát az épületet is, szóval figyelmét mi sem kerülte ki. A szokásos tanácskoz­­mány alkalmával, midőn köszönetet mondott volna azon örömért, melyet nem az intézetben tapasztal­tak szerzettek, hathatós szavakkal buzdította a ta­nárkart lankadatlan kitárásra, élénk színekkel ecse­telvén a magasztos ezét, melyre ezen intézet a végvidéken nemzeti egyénü­nk szempontjából hi­vatva van, s mely csakis a tanerők tapintata, szor­galma és kitartása által rhető el. — Távirdai f­ogalom. A budapesti központi távírdánál 1876 márcz. hóban feladatott 30,180 db és pedig 1130 állami, 787 táv. szolgá­lati, 843 tőzsdei, 875 ujsági, 12,417 keresk. s üzleti, 14,128 családi s különféle ügyekben. Érkezett 32,782 db és pedig 1511 állami, 724 táv­­szolgálati 854 tőzsdei, 1214 ujsági, 13,81 keresk. s üzleti, 14,658 családi s különféle ügyében. Az érkezett sürgö­nyökből helyben kézbesitetett 32,269, vasutüzleti vonalon továbbittatott­ 34( postán 10, küldönczcel з, kézbesithetlen­ 154. Áttávlatoztatott 70,444 db. Az összes havi forgalom 133106 db. A feladott sür­gönyökből befolyt 20,014frt 60 kr, melyből 10,352 frt 75 kr. a belföldi forglomra esik.­­ Az első erdéyi vasút, tisztviselői­nek, pályaőri és szolga-semélyzetének körében az árvíz által károsultak jvára gyűjtést rendezett, melynek eredményét, 56' frtot, a belügyminisztéri­umhoz már el is küldöttte. — A „Századod“ áprilisi füzete érdekes tartalommal jelent meg. Közleményei a következők: Az első magyar politika színmű és kora. II. Beö­thy Zsolttól: A bakonyi erdő-ispánság. Pesty Fri­gyestől. A vidéki régiséi múzeumok. Hampel Jó­zseftől. Történeti irodalom. II. Rákóczy Ferencz ön­életrajza ism. Thaly Klmán. Schematismus hist. Diecesis Neosoliensis, isi Szilágyi Sándor. Külön­félék. Egy magyar versiske 1505-ből Krizko Pál és Szilády Árontól. A pszuldusok. Nagy Aladár. A kalandosok történetéez F. V. Betegh Gábor siriratához. Közli Kaprozzay E. Tárcza. Magyar történelmi társulat. Magyr tudományos Akadémia. Vidéki társulatok. Délszív Akadémia. Az uj egyet. könyvtár megnyitása. Veges közlések. Történelmi könyvtár. — A„Magyar tisztviselők országos egy­e­s­ül­­­etésé nek ápr. 9-iki rendkívüli közgyű­lésén a vasúti és gőzhajtási clubbal való egyesü­lés egyhangúlag kimondván, az egyesült két tes­tületnek helyisége jövő ájus 1-től fogva a Hun­gáriában leend. Az uj ilasztmány, melynek név­sora közlését megigértük s mely alakuló ülését a közbeeső ünnepek miat ápril 18-án, kedden d. u. 5 órakor tartja meg 1 egyesület helyiségében (Wurm-utcza 2 sz.), a kvetkezőleg alakult meg: Elnök Szlávy József, alnök : Bója Gergely tan­felügyelő s kir. tanácsi. Választmányi tagok: Ambrus József, Balogh Antal, Bálványi Ferencz, Bellaágh Imre, Bodendorf Mihály, Borbély Sán­dor, Buzogány Áron, Chon Zsigmond, Danielik József, Dolyák József, Donáth Lajos, Erhardt Emil, Fluck Gusztáv, Fraeise Károly, Friedmann Mór, Gánóczy József, Geiberg Róbert, Gőcze Ti­vadar, Gönczy Pál, Hoffm­ Sándor, Jálics Dénes, Kapdebó Gyula, Láber Miky, Lukács Sándor, Melcz­­ner Ferencz, Papp János,­­­serlaky Mihály, Pétery Győző, Schneider Antal, Sislka János, Dr. Siegmund Vilmos, Szász Károly, Sztl Emil, Szvoboda József, Takács Antal, Tihanyi Ila, Turóczy Adolf, Tyr­­nauer Vilmos, Végh Ignác Vepélyi Ferencz, Wührl Jákó. Felügy­e­l­ő b­i­­t­t­sá­gi rendes ta­gok: Bohn József, Burn Endre, Hanzély János, Hell György, Homu Géz Rubicsek János, Lampel Róbert. A volt vasúti­­ gőzhajózási klub részé­ről : alelnök : Fack Koly; választmány­­t­a­gjo­k : Berényi József Bock János, Csausz Gyula, Dukovics István, Hende Béla, Kellemfy Károly, Kiss Gyula, Künkert Blog, Kuttner Izidor, Latos József, Lintner Imre, Mayer Vilmos, Medgyasszay István, Dr. Reissmann Cula, Spitz Gyula, Szom­­mer Emil, Taschler Joef, Teichmann Mlátyás, Weindinger Győző. — Hibaigazítá Sárkány József kir. táb­lai tanácselnöknek keddapunkban megjelent czik­­kében két értelemzavaró fjtóhiba fordult elő, me­lyeket ezennel helyreigazunk. A „classicus bírói gyakorlat“ helyett „e lati­cus“ bírói gyakorlat, e helyett pedig: „a m­yar koronához nincs ál­lamjogi egységhez tartó többi országokkali vi­szonya“ — „a magyar konához, m­i­n­t államjogi egységhez tartozó többi országokkali viszonya“ értendő. C S­AJN O K. Dr. Kendrick I* két betege. (Angitól.) (Vé.) — Barátomnál kiáltó csodálkozással az öreg, mintha ez a szokam szó más irányt adott volna gondolkozásának, arátomnak! hát van nekem a földkerekségén a barátom ? — Én be akarom lenyitani, hogy van, de tudhatja, hogy a barátjá viszonzást kíván. — Viszonzást! mitiván tőlem ? mit adhatok én önnek? Ha meghaló kínnek hagyjam-e rongyai­mat, tört bútoraimat? — Én nem akarom hogy meghaljon, sőt meg akarom hosszabbita életét. — Vagy azt gondoli talán, Hogy nagy domí­niumom van,­­ nehány b\' földecskére lehet ki­látása, vagy azt képzeli, hoy drága portékákkal rakott hajóim vannak, vagy állampapirosaim vagy gyémántjaim ? — Lássa öreg barát! — most meg ön tré­­fálózik velem. — Ha semmire sem számíthat, mi az ami hozzám köti? Mi által vásaltam meg barátságát? — Az nem áruczikk s vagyona által nem vehette volna meg; cik sokkal hatalmasabb igényei vannak felettem, erősebb kötelékek fűzik hozzám. — Szeretném tudn hogy mik azok ? — A betegség és bátat. — És az, ami az egéz világot elijeszti s undorral tölti el, önt brátomná teszi ? — Én eléggé igy­ ezen bebizonyítani, hogy az vagyok; de amint­­ előd mondom, a barát­ságnak kölcsönösnek hit lenn . Talán azt ért, hogy így engedelmesked­jem önnek, mint egy rabszolga : — Nem, hanem azt érti, hogy tanácsomat kövesse, s kérésemet teljesíti, mrint egy jó barát. — Ám legyen tegyen velen, a mit tetszik! kiáltá elérzékenyült hangon í beteg, s minden ke­serű gúnynak s minden ellenjegzésnek vége volt, oly csendesen engedte át maát az orvos kívánsá­gának, mint egy gyermek. Endritk is rögtön fel­használta a kedvező alkalmt, k­övetkeztette a be­teget, ágyba fektette, orvosiiot adott neki, s be­takargatta azzal a kéréssel, így az ő visszatéréséig igyekezték nyugodni. A beteg egy szó ellevet­és nélkül engedel­meskedett, s m­iután Kendek néhány darab fát tett a tűzre, azon reményin távozott, hogy már most minden rendben van. Azonban alig ment le az ingadozó sáros lépcsőkön, az öreg felült az ágy­ban, rongyos ruháit magára vette, s megindult, hogy előbbi szándékát keresztül vigye. Miután az ajtaját bezárta, a lépcső karfájába fogazva lement, s reszkető léptekkel, botorkázva és sokszor a fal­hoz támaszkodva a város belsejébe folytatta útját. Estve felé az orvos ismét meglátogatta az öreget, természetesen a történtekről mit sem sejtve. Mint kezdő orvos még nem szokta meg, vagy he­lyesebben mondva, nem volt bele­fásulva a minden perezben előforduló változásokba, s megijedt, midőn betegét sokkal roszabbul találta. — Nagyon roszul vagyok, mondá az öreg, érzem, hogy meghalok, s e nagy világon egyedül ön az, a­ki az elhagyott beteg iránt szívességet tanúsított. Ön azt mondta, hogy barátom, s hogy barátságot barátsággal kell viszonozni. Ön eleget tett értem, s bár nem várt, s nem is várhatott tőlem semmit, én is tettem önért valamit. Ön szegénynek gondolt, de csalódott. Csak fösvény voltam. Senkim sem volt a­kit szeressek, sem anyám, sem nőm, sem gyermekem, sem barátom, s minthogy kell valakihez vagy valamihez ragaszkodnunk, és szeretet nélkül nem élhetünk, csináltam magamnak egy bálványt, egy istent, s a pénzt imádtam ; szomorú dolog, hogy ez töltötte be szívem, de ha nem volt sen­kim, a­kit szeressek ! Midőn ön a szegény beteg koldust ápolta, táplálta, nem gondolta, hogy gaz­dag fösvénynyel van dolga. De hajoljon közelebb, lélegzetem elakadt, gyöngülök. Fogja, vegye át tőlem azt a csomagot, s egy ugyanabba a papi­rosba takart csomagot adott át, melyet pár nappal ezelőtt az orvosságos üvegről leszakított s a földre dobott. Ez az öné, önnek adom. Ma reggel ezért akartam kimenni, s ezért mentem ki a bankba, hogy vagyonomat az ön nevére írassam át. Itt vannak az okmányok. Lássa, megkíméltem a ha­gyaték átverésével járó költségektől és kötelessé­gektől. ■** * Végre az a nyugtalanul várt két hét is el­múlt, mely Heathcote asszonyságot a fejedelmi va­gyon élvezésétől elválasztotta. A nagy per lejárt s minden reménysége füstbe ment. Éppen ma történt meg Kendrickkel az a rend­kívüli eset, hogy betegeit elhanyagolta, egész nap otthon maradt. Azonban estve felé mégis meggondolta magát, s föltette kalapját s megindult. Kalapján gyászfá­tyol volt. Az öreg beteg meghalt, s Kendrick húsz­ezer font sterlinggel volt gazdagabb. Heathcote asszonyt, szétszórt hajjal, kisírt sze­mekkel, dúlt vonásokkal, görcsös vonaglások kö­zött a divánon fekve találta. Nelli mellette ült s vigasztalta. Az orvos rögtön látta, hogy a per elveszett. Nem akarjuk Kendrick szivjóságát kétségbe hozni, de tény, hogy Heathcotené bánata inkább örömet okozott neki, mint fájdalmat; azonban sok­kal gyöngédebb volt, mint hogy érzelmeit elárulja, s rögtön hivatalos arctot csinált,s a beteg mellé ült, s mint orvos megkezdte áldásos működését. Mit gondolnak kedves olvasóim, hogy mi volt tanácsa és gyógyszere? Sem több, sem kevesebb mint az, hogy Heathcote asszonyság igyekezzék barátai s roko­nai körét nevelni, azaz fogadja el őtet vejének, s az ő ismerőseit barátainak; s minthogy a falusi birtokok légvárakká változtak, elégedjék meg az orvos egyszerű, de kényelmes szállásával, s ámbár ez a ház nincsen a fő utczában, s nem márvány­palota, hanem csak téglából épített lak, azért köl­tözzék bele, fogadja el sajátjának, mert Nellivel együtt ők igyekezni fognak, hogy minden szüksé­geit és kívánságait teljesítsék. És a büszke asszonyság, ki származását a királyokig vitte, lealázta-e magát annyira, hogy orvosa ajánlatát elfogadja? Igen, mert miután senkije sem volt, hisz büszkesége által mindenkit elriasztott magától, és semmije sem volt, mert utolsó krajcrárját is a perre költötte, a képzelt magas­ságból le kellett szállania, igen , elfogadta az ajánlatot, s Nelli boldog volt, minthogy sohasem osztozott anyja nagyravágyó terveiben, ő megelé­gedett sorsával. E szerint Kendrick két betege nagy változást okozott az ő életében : feleséget és vagyont kapott általuk. ______ KÖZGAZDASÁG. Földmivelés. Az országos gazdasági egyesület gy­ü­möcsészeti szakosztálya f. hó 10-én Hajós József elnöklete alatt ülést tartott, melyben a kor­mány megbízására készítendő gyümölcsészeti kézi­könyvben Magyarországon a termelésre ajánlandó gyümölcsfajoknak a múlt ülésben megkezdett meg­állapítása befejeztetett. A múlt ülésben az alma és körtefajok állapít­tatván meg, a mai ülésben mindenekelőtt a cse­resznye fajok állapíttattak, meg úgymint: 1. badacsonyi óriási cseresznye, 2. Amarella, 3. nagy hollandi herczegnő, 4. Monstreuse de Bavay, 5. Brüttner fekete cseresznyéje, 6. piros májusi cse­resznye, 7. baltavári ökörszem. A meggyfajok közül: 1. osztheimi, 2. Ravenna, 3. körösi hólyag­meggy, 4. spanyol meggy, 5. korai fekete spanyol meggy. A szilvafajok közül: 1. tarka perdrigon, 2. Washington, 3. nagy zöld ringló, 4. sárga mira­­bella, 5. Kirke szilvája, 6. beszterczei magyaváló, 7. muskotály szilva, 8. nagy angol szilva, 9. olasz szilva, 10. Urbanek rózsaszilvája. Az őszibaraczk fajai közül­ 1. Belle­­garde, 2. mezőkomáromi duranczi, 8. vénusemlő, 4. fehérkorai Magdolna, 5. piros nectarin, 6. piros Magdolna, 7. Souveniré de Java, 8. fehér nectarin, 9. Reine de Vergers, 10. Lindley; a kajszin­­baraczk fajai közül: 1. legjobb magyar kajszin, 2. Breda kajszin, 3. Ambrossa, 4. Claude Bidaut, 5. Nancyi. A szőlőfajok közül, és pedig vörös bo­rokra nézve: 1. kék kadarka, 2. a nagy és kis burgundi, 3. Oporto, 4. Carbonet.­­ A fehér bo­rokra nézve: 1. Furmint, 2. Ezerjó, 3. sárfehér, 4. olasz ringle, 5. rajnai rizling, 6. Bakator, 7. vörös dink, 8. Bálintka. Az asztali (vagy csemege) szőlőfajok kö­zül : 1. Passa tutti, 2. fehér és fekete szagos, 3. A Chasseles fajok: 4. mézes fehér, 5. fóhér, 6. génuai, 7. semendriai és 8. frontignan. A szakosztály véleménye szerint a gyümölcs­fajok leírásának összeállításával Villássy Pál lenne megbízandó, közreműködésre pedig felkérendők vol­nának a minisztérium által és pedig a szőlőfajokra nézve dr. Encz és Málnay, az alma- és baraczk­­fajokra nézve Máthé, a körtefajokra nézve Bencsik György, a cseresznye-, meggy- és őszibaraczkfa­­jokra nézve Kovács József,­­ végül a kajszinba­­raczkfajokra nézve Lukácsy Sándor. Ezzel a miniszter felhívásának eleget tevén a szakosztály, az ülés véget ért. A magyar gazdasági egyesület bo­rászati szakosztálya ma délután ülést tartott, melyben egy igen fontos kérdés döntetett el elvi­leg. A tárgy ez: A fővárosba hozott bor után a szállító a vámsorompón akónként körülbelül 2 frt fogyasztási adót köteles lefizetni. Ezen adó vám alól csak 13—14 helybeli borkereskedő van fel­mentve olyformán, hogy részökre a borbehozatal alkalmával tzetett 2 írt díj a kivitelnél visszaté­­ríttetik. A többiek azonban, ha kiviszik is később a behozott és megvámolt bort, nem kapják vissza két forintjukat. Magától értetődik, hogy a borke­reskedés ezen eljárás által éppen a 14 kereskedő monopóliumává válik, s a többi tulajdonosok be­hozott boraikat kénytelenek helyben eladni. Világos, hogy ez a borkereskedésnek általában nagy kárára van, kiváltképen pedig a fővárosra nézve le­hetetlenné tétetik a borkereskedés itteni közpon­tosulása. A szakosztály mai ülésén tehát elhatározta, hogy ezen intézkedés orvoslásáért a gazdasági egyesület a kormányhoz forduljon, különösen pe­dig a jelenleg 3000 akóban megállapított minimum­nak 100 sőt 110 akóra leszállításáért, hogy t. i. 100 vagy 10 akó minimális mennyiségű bort be­­hozók is vissza­kapják a kivitelnél fogyasztási vámilletéküket, míg most csak azok részesülnek e kedvezményben, kik 3000 akó minimális mennyi­ségű bort hoznak be s ismét kivisznek. Ezen ja­vaslat keresztülviteléhez okvetlenül szükséges egy entrepol felállítása; a szakosztály e megállapodást a választmánynak adta ki, hogy az vele behatóan foglalkozzék, s a miniszterhez az előterjesztést meg­tegye. Az ülés második tárgya a Hátsch Ignácz ál­tal már régebben benyújtott magy­­or sz. borászati térképnek kérdése volt, a térkép kiegészítendő, s a bizottság Fromm Antal indítványára elhatá­rozta, hogy Hátsek erre felszólittassék s az ez ügy­gyel foglalkozó szaküléseken vegyen részt. Végül a szakosztály megkóstolta azon franczia borokat, melyek Havas megrendelésére Francziaországból ideérkeztek azon borok közül, melyeket onnan az angol piaczokra küldenek s ott igen nagy keletnek örvendenek. Ezek a borok többnyire szeszszel ve­­gyitvek s általában nem jó izű­ek. E borok a kö­vetkező nemekből voltak: coteroti fehér, Lauterne, Baujolil, és II. Corton III. veres, Bourgogne, Bor­deaux 3 példányban. Ezek közül csak épen a bor­­deauxi nyert elismerést. E mustrák után a szak­osztály odanyilatkozott, hogy az efféle borok előál­lítása igen könnyen eszközölhető nálunk is, jobb ízzel és olcsóbb árakkal. Terménypiacz. (Hivatalos és kereskedői források nyomán.) Budapest, április 12. (A gabonatőzsdéről.) Búza ma szilárdan tartotta fenn tegnapi árait, nagyobb mennyiségekért 10 krral többet is fizettek malmaink, a kí­nálat csekélyebb volt, forgalom 12,000 métermázsa, Usan­­cebúzából tavaszra elkelt 7500 métermázsa 10 frt 25 kr, 10 frt 28 kr és 10 frt 30 krral 100 kilogramm szerint. Usancelouza szeptember-októberre 9 frt 70 kr — 9 frt 90 krral jegyezendő. Rozs és árpa üzletnélküliek. Tengeri szilárd, május-júniusra elkelt 7500 mé­termázsa bánáti 5 frt 50 kr és 5 frt 52 krral 100 kilogramm szerint. Zab szintén szilárd, tavaszra elkelt 4200 méterm. 9 frt 10 kr és 9 frt 17 krral 100 kilogramm szerint Győrött átvéve. Káposztarepczé­ből augusztusra eladatott 2000 métermázsa 15 frttal 100 kilogramm szerint; eladó külföldi, vevő pedig helybeli vol­t. Táviratok. Berlin, apr. 12.­ Búza 199.—, 210.—. Rozs 154.— 150.50, 149.-. 151.-. Zab 162.50,160.50. Olaj 61.30,61.20, 63.10. Szesz 44.60, 44.90, 47.80. Stettin, apr. 12. Búza 204.—, 209.—. Rozs 144.50, 147.50. Olaj 61.—. Szesz 44.10 44.30, 44.80. Repcze 282. Antwerpen, április 11. Petroleum 311/,. Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom k­öréből. A magyar földhitelintézet negyedévi kimutatása 1876. márczius 31-én. Activum: 1. Jelzálogi kölcsönök: (151.387,913 frt 32 krt érő jelzálogok által fedezve) a) papirértékűt zálogleve­lek s jövedékjegyekben 41.935,787 frt 14 kr; b) érezpénzértékű záloglevelekbben 7.885,506 frt 9 kr; c) készpénzben (a 40. §. szerint) 93,296 frt 1 kr. 2. Rendelkezésre álló összegek: a) készpénz 453,048 frt 35 kr; b) váltókészlet 1.084,494 frt 33 kr ; c) pénzintézeteknél rövid felmondásra 903,226 frt 37 kr; d) különféle értékpapírok 3.195,938 frt 43 kr; e) előleg és egyenlegek 1.586,618 frt 50 kr. 3. A kölcsönös jótállási alap záloglevelei: a) papírértékü záloglevelekben 316,300 frt ; b) érezpénzértékü zá­loglevelekben 78,600 frt. 4. Intézeti ház vételára 250,000 frt. 5.­­A felszerelés leszállított értéke 3000 frt. 6. Alapítványi kötelezvények 164,200 frt. 7. Záloglevelek törlesztési számlája 336,958 frt 41 kr. Összesen 58.276,973 frt 52 kr. Passiv­um: 1. Záloglevélforgalom : (147.873,612 frt 55 krt érő jelzálogok által fedez­ve) és pedig: a) sorsolás alá eső papirértékű zá­loglevelek forgalma 41.868,400 frt, b) sorsolás alá eső érezpénzértékű záloglevelek forgalma 7.923,840 frt, c) kisorsolt papirértékű záloglevelek forgalma 459,600 frt, d) kisorsolt érezpénzértékű zálogleve­lek forgalma 44,880 frt ; 2. Tíz éves jövedékje­gyek forgalma (20,020 frt 71 krt érő jelzálogok által fedezve) 2,700 frt; 3. Pénztári jegyek forgal­ma 640,019 frt 86 kr; 4. Folyó számadási egyen­legek és jelzálogi kölcsönökből visszatartott össze­gek 1.239,628 frt 65 kr; 5. Lejárt kamatszelvények forgalma: a) papírértékű záloglevelek után 33,830 frt 50 kr; b) érezpénzértékű záloglevelek után 99,075 frt; c) jövedékjegyek után 60 frt; d) ala­pítványi okiratok után 8,160 frt; 6. Törlesztési alap 336,958 frt 41 kr; 7. Biztosítási alapok: a) kölcsönös jótállási alap (alapsz. 122. §.) tőkében 541,172 frt 20 kr, kamatok 1875. decz. 31-ig 163,574 frt 96 kr; b) alapítványi és tartaléktőke (az országos alap által befizetett 0. é. 500,000 frt belefoglalásával) 835,400 frt; c) tiszta üzletered­mény 1875. deczember 31-ig 2.367,772 forint; 8. Több számla egyenlege 1.711,901 frt 94 kr, össze­sen: 58.276,973 frt 52 kr. A budapesti kereskedelmi és ipar­­kutwa közzétette a földmivelés-, ipar- és ke­keamarai^^tetm^Kuk­ler^LKín^8zefQr a nyairól az 1874-ik évben. Az előszó a késedelmet azzal menti, hogy az adatok beszerzése sok kézséggel jár, mert kereskedőink és iparosaink idegenkednek a kellő felvilágosítások megadásától „a helyes nemzetgazdasági elveken alapuló adópo­litika és az adórendszer állandósága hiányában­­­tól tartván, hogy közléseik pénzügyi, név szerint adóztatási czélokra fognak felhasználtatni.“ Az ál­talános közgazdasági helyzetre nézve természetesen a kamara jelentése sem constatálhat mást ms­­ hogy az 1874 ik év az ország közgazdasági feny­tésére nézve csaknem minden irányban kedvezőt­len volt. A jelentés értékét minden esetre nagyban emelné az, ha kissé korábban jelentetnék meg Postaközlekedés fennakadása Kis­­­szállás és Karczag között a Tisza áradása által­­­l­szakított vasúti töltés miatt a vasúti közlekedé megszűnt. A Budapest felől induló vonatok tehát csak Kisújszállásig, a Kassa illetőleg Kolnzs-t- Nagyvárad felől induló vonatok pedig csak Ka­­czagig közlekednek. A Miskolcz Püspök-Ladány és ezen vasútvonalról elágazó vonalakra szóló le­vél-és kocsipostai küldemények Hatvan-Miskolczon át­ a Karczag Püspök-Ladány- Nagyvárad- Kolos­­várt érintő vonalra szóló levél- és kocsipostai kül­demények pedig Békés-Csaba-Nagyváradon át vi­zetnek. I_ A budapesti szatócsipartársulat teg­nap, ápril 11-én, oly zajos ülést tartott, melynek párja aligha lesz egyhamar. A viszálynak okát az adta, hogy egy korábbi közgyűlés egy bizottságot bízott meg a számadások megvizsgálásával s a bizottság egyik tagja, Weiler J. S. oly túlki­adáso­­kat fedezett fel, melyek a könyvekbe bevezetve

Next