Ellenőr, 1876. május (8. évfolyam, 119-149. szám)

1876-05-01 / 119. szám

zá Helvey Béla és Székely Gyula is, úgy, hogy Porzsolt az utolsóelőtti gát ugrásánál kinyomatott a pályakörből, s elsőnek érkezett be a czélhoz Helvey Béla, másodiknak pedig Székely Gyula. A 220 yard tá­vol­ság­i sikv­erseny­ben többen vettek részt s a verseny minden érdekesebb mozzanat nélkül folyt le Az ezüst­érmet és Esz­­terházy Miksa grófnő tiszteletdíját Pick Lipót nyerte, a bron­z­érmet pedig Zeiller Béla. A táv­ugrásnál négyen versenyeztek, de a díjért csak Zeiller Béla, Pick Lipót és Becker Károly ugrásai vétettek számításba, mert csak ezek voltak előre megnevezve, a negyedik versenyző pedig, Porzsolt Gyula, csak önkényt ajánlkozott az ugrásra. Pedig ez tette a legnagyobb ugrást, teljes 17 lábot ugor­­ván, de azért az ezüst­érmet Pick Lipót nyerte el 16 láb, a bronce érmet pedig Zeiller Béla 15 láb 8 hüvelyk ugrással. Legérdekesebb volt a „baj­nok“ czimért való harmadik vetélke­dés. Két angol mértföldet kellett befutni, s a baj­nok czimet Porzsolt Ernő akarta elnyerni, ki már a bajnok czimért történt két versenynél győzött. A védő tehát, az eddig kivívott győzelmek védője Porzsolt Ernő volt, de kivívatott Bendik István ál­tal. Dijak voltak: a védőnek arany államérem, tiszteletdíj, Champion, bajnoki czim és életfogytig tartó tiszteletbeli tagság a döntő győzelemért s ezüst egyleti érem a kihívók elsejének. Ha a védő a kihívást el nem fogadja, úgy jo­gáról lemond, ha legyőzetik, a nyertes lép helyébe, de azért ez is köteles a bajnoki c­ímért még kétszer megküzdeni. A verseny nagy­szerűen sikerült, mind Porzsolt Ernő, mind Ben­dik István bámulatos rövid idő alatt futotta meg a két angol mértföldet. Győztes lett Porzsolt Ernő, ki a pályát 11 perc, s néhány másodpercz alatt futotta meg, Bendik István pedig 12 percz és né­hány­ másodpercz alatt. Porzsolt Ernő rögtön fel is avattatott, a közönség éljenzése közt bajnok­nak, Bendik István pedig megkapta a szintén meg­érdemelt ezüst­érmet. Még csak kötélvontatás volt négy-négy párral, azután kiosztattak a dijak és érmek, s ezzel a viadal közel 7 óra felé véget ért. IRODALOM. Hi­rla­p-st­atisz­tik­a. A hivatalos lap va­sárnapi száma az 1875-ben megjelent hírlapok pél­dány­számairól a következő érdekes összeállítást közli: A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumban a hírlapok és folyóiratok sta­tisztikája összeállittatván, az eredmény kitüntette, hogy a magyar korona területén 1875. évben meg­jelent összesen 325 hírlap és folyóirat, és pedig: a) politikai tartalommal: magyar nyelven 87, magyar-tót nyelven 1, magyar-orosz nyelven 1, hor­­vát nyelven 3, német nyelven 42, tót nyelven 6, szerb nyelven 4, román nyelven 6, olasz nyelven 1, összesen 151; b) szépirodalmi lap : magyar nyelven 10, hor­­vát nyelven 2, német nyelven 5, szerb nyelven 3, román nyelven 1, összesen 21; c) szaklap: magyar nyelven 92, horvát nyelven II, német nyelven 20, tót nyelven 6, szerb nyel­ven 2, román nyelven 4, olasz nyelven 1, héber nyelven 3, összesen 139; d) életlap: magyar nyelven 5, horvát nyelven 1, német nyelven 5, tót nyelven 1, szerb nyelven 1, román nyelven 1, összesen 14. Ezen hirlapokból és folyóiratokból a fenebbi évben postán szétküldetett összesen 18.964,533 da­rab szám, és pedig : a) politikai lap : magyar nyelven 6.967,960, magyar-tót nyelven 6,844, magyar-orosz nyelven 22,752, horvát nyelven 534,851, német nyelven 5.460,146, tót nyelven 224,989, szerb nyelven 311,892, román nyelven 264,392, olasz nyelven 28,310, ösz­­szesen 13,822,136; b) szépirodalmi lap : magyar nyelven 1.179,236, horvát nyelven 44,026, német nyelven 48,153, szerb nyelven 87,370, román nyelven 41,600, összesen 1. 400,385; c) szaklap: magyar nyelven 2.643,055 horvát nyelven 47,177, német nyelven 339,660, tót nyel­ven 66,362, szerb nyelven 4,147, román nyelven 111 522, olasz nyelven 640, héber nyelven 233,690, összesen 3,346,193; d) életlap: magyar nyelven, 297,574, horvát nyelven 6,142, német nyelven 78,952, tót nyelven 5,011, szerb nyelven 340, román nyelven 7,800, összesen 395,819 darab. — Törvények kiadása. Ráth Mór ki­adásában megjelentek a következő füzetek: Az 1876-ik évi országgyűlési törvényczikkek ívfüzete I—VII. t. ez. nyolczad s 16-od kiadásban. Ara 50 kr. 1876. évi V. t. ez. a községek rendezéséről, nyolczad s 16 od kiadásban ára 20 kr. 1876. évi VI. t. ez. a közigazgatási bizottságok s toldalékul a fegyelmi eljárás módosításáról és kiegészítéséről szóló t. ez. nyolczad s 16­ od kiadásban. Ára 40 kr. 1876. évi XIII. t. ez. a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és napszámosokról. Nyolczad s 16-od kiadásban. Ára 40 kr. Z. Laky Sámuel bizományában s a pesti könyvnyomda részvénytársulat tulajdonában a törvények következő hivatalos kiadása került ki a sajtó alól. Az 1876. évi törvények gyűjteménye II. VIII—XVI. Ára 90 kr. Az, 1876. évi VII. XIII. XIV. és XV. törvényczikkek. Ára 80 kr. Nyolczad és 16-od rét kiadásban. Az 1876. XIII. t. ez. a esc.cd és gazda közötti viszony szabályozásáról, nyolczad és 16-odrét kiadásban. Ára 30 kr. Az 1876. törvények első füzete I—VII. t. ez. német nyelven 50 kr. Wo­dián­er Fülep kiadásában pedig a „Magyarországi rendeletek tára“ kilencze­­dik évfolyamának ötödik és hatodik füzete látott napvilágot. Ara 1 fzt. Fővárosi ügyek. — A pénzügyi és gazdasági bizott­ság ma d. e. ülést tartott Kada alpolgármester elnöklete alatt. A gőzhajózási társulat a Bombat­éren bérletben bír egy helyiséget, melyért 600 frtot fizetett eddig. A társulat, mivel az árvíz által sokat szenvedett, a bérösszegből 100 frtot el­engedtetni kér. A bizottság 500 frt bérfizetés mellett megújítja a szerződést 1 évre a társasággal. Lutzen­­bacher Pál néhány héttel ezelőtt folyamodott a városhoz, hogy számára, s az összes fakereskedők számára vízmentes telkeket jelöljön ki, folyamod­ványában hangsúlyozván azt, mily előnynyel bír az a városra nézve, ha száraz helyen vannak a fate­lepek A bizottság egy albizottságot küldött ki, ily helyeknek kijelölésére. E bizottság most véleményét előterjesztette. Két helyet hoz javaslatba; az egyi­ket a magy. éjszaki államvaspálya indóházától jobbra eső nagy tért, a másikat az osztrák állam­vaspálya mellett, a czukorgyár háta mögötti térsé­get ajánlja. A fakereskedők kötelesek az általuk kibé­relt négyszög alakú térséget bekeríteni, s mivel az osztr. államvasútnál levő fatelepek a közönség által inkább fognak látogattatni, egyrészt­ mivel közelebb, másrészt mert a vámon belül esnek, ezen telkek csak oly fakeres­­kedőknek adatnak, a­kik egyszersmind a magyar államvasut mellett is bérelnek fatelepeket. A magy. államvasutnál levő terület egészben nem fog e czélra átadatni, mivel egy területrészre a katona­ságnak a gyakorlatokhoz szüksége van. A p. v. és gazdasági bizottmány azon előterjesztést elfogadja, szintúgy Luczenbacher ajánlatát is, mely abból áll, hogy ő egy 4200 □ ölnyi térséget 5 évre kibérelni haj­landó. Az ördögárkának szabályozásához három háznak kisajátítása szükséges, a múlt közgyűlés felhívta a bizottmányt, tegyen javaslatot az iránt, hogy e költségek honnét fedeztessenek. Az 1876-iki költ­ségvetésben 110.000 forint van megszavazva, de az az öszszeg a múlt évi munkálatok kifizetetlen részére vonatkozik. A közmunkatanács múlt ülésében szintén kijelente, hogy a kisajátítási költ­ségekhez nem járul, tehát nem marad egyéb hátra, mint vagy elhalasztani a kisajátítást, vagy annak fedezésére egy függő adósságot csinálni. A bizott­ság belátja, hogy a kisajátítás okvetlenül s hala­déktalanul szükséges a munka folytatásához, s mi­vel a kisajátítási pénzalapból most a budai vízká­­rosultaknak adatott kölcsön, az nem áll rendelke­zésre ; elhatározta tehát, hogy a közgyűlésnek egy függő adósság felvételét fogja javasolni.­­ Végül a fővárosi tengeri kígyóját képező szemét­ki­hordás ügye került tárgyalásra, minthogy azon­ban a középitési bizottságnak szakszerű munkálata — mely épp tárgyalandó volt — felette nagy ter­jedelmű, s az idő is már igen előre haladott, ez ügy tárgyalása a legközelebbi ülésre halasz­tatott. HÍREK. Május 1. — A király még e hó folytában Buda­pestre jő, hogy a delegátiók ülését megnyissa. Ugyanez időtájt négy udvari ebéd lesz. A király Budapestről a brucki táborba megy. — A királyné nem Gödöllőn, hanem Schönbrunban fogja a tavasz egy részét tölteni. A schönbruni palotába még e héten átköltözik, hon­nét junius 10-én iseldbe­ megy. — A királyné szom­baton délelőtt egész váratlanul meglátogatta a bé­csi virágkiállítást, Luttner báró, a kertészegylet el­nöke éppen jelen volt, s vezető gyanánt szolgált ő felségének, ki nagy érdekeltséggel szemlélte a pompás virágcsoportokat. Távozta előtt szép csok­rot adtak át neki, melyet számára, a világkiállí­tásban való időzése alatt rögtönöztek. — József főhe­rczeg Kis Jenőn, Kis­ Jenőről írják ápril 28-dikáról: Vidékünk kedves meglepetésben részesült. József főherczeg ő fensége magas nejével, Coburg herczegnővel s családjával együtt körünkben időz. Tegnapelőtt érkezett Két­­egyházára, hol számos küldöttség ü­dvözlé e ritka kedvességü főherczegi családot. Reggel 8 órakor érkezett városunkba, hova müszléssel kiállított dia­dalív alatt vonult be kíséretével.. A két első napon az uradalmához tartozó pusztákat szemlélték meg a fönségeik, melyek a főherczegasszony különös tet­szését vonták magukra, úgy annyira, miszerint a vidék legnagyobb örömére ez uradalom jövőbeni gyakoribb meglátogatását s huzamosabb itt tartóz­kodását megígérni méltóztatott. Ma este 8 órakor a kaszinó helyiségében kedélyes tánczvigalom tar­tatott, melyet a fenséges család 11 óráig tartott je­lenlétével szerencséltetett. Megjelenése s távozása alkalmával szívből eredő hosszas éljenzések kisérték. Távozása után ünnepélyes fáklyásmenetet rendeztek, melyet a főherczegi pár a palota udvarára nyíló szárnyas ajtó előtt fogadott. Az összegyűlt tisztelők örömét és üdvkivonatait Patak Károly erdőhegyi ref. lelkész tolmácsolta. A főherczeg e vidék iránti ro­­konszenvét tanúsító következő szavakkal­ válaszol „Legőszintébb szívből köszönöm azon szíves fogad­­tatást és meglepedést, melylyel hozzánk járultak. Legyenek arról meggyőződve, hogy ragaszkodással voltam a kisjenő-erdőhegyi község irányában, és úgy részt vesz családom is ezen értelmemben; örülök, hogy valahára ide hozhattam őket, és azon benyomás, melyet nem csak az itteni szép vidék, hanem az itteni kedves emberek is tettek és tesz­nek, felette kedves részemre és családomra, s biz­tos záloga lehet annak, hogy ezentúl gyakrabban fogunk itt megfordulni. Fogadják legőszintébb kö­­szönetünket e megemlékezésért, az isten áldása le­gyen a kisjenő-erdőhegyiek felett! Minden egye­seknek, valamint az egész községnek a legjobbat kívánom. Az úz isten éltesse önöket!“ — Halálozások. Szabadkáról következő gyásztudósítást kaptunk: Tegnap temettük el nagy közönség részvéte mellett özvegy Vermes La­­josnét élete 86-ik évében. A megboldogult tősgyö­keres magyar lelkű házi nő volt, lelkes honleány volt, ki a 48-iki viharos időszakban egy mázsa ezüstöt áldozott a haza oltárára, fiait pedig önmaga küldé buzdító intéssel a csatatérre. A vihar átvo­nulása után egyedül családi kötelességeinek élt, jeligéül választván a takarékosságot és munkássá­got. Divatnak nem hódolt, de a szenvedők nyo­mora előtt gyakran megnyitó vendégszerető háza ajtaját, mit bizonyít legújabb adománya is, melyet a budapesti árvízkárosultak javára küldött. Férje több éven át Szabadka város köztiszteletű­ főbírája volt, kinek halála után a szó szoros értelmében, gyermekeinek és a szűkölködőknek élt. — Ká­dár I­s­t­v­án m. k. közalapítványi erdőmester Pécs­­váradon ápril 28-dikán elte 50-dik évében elhunyt. — Kiss Miklós úrtól, a jász-kun kerület főkapitányától a következő sorokat kaptuk: T. szerkesztő úr! Halász Gejza, jász­kun kerületi t. fő­orvos az árvíz által károsult kiskunok részére 50 frtot adományozott; — ezen összeget szives volt a tekintetes úr nekem kézbesíteni. Van szerencsém ezennel tudósítani, miként az adományozónak hoz­zám intézett levelében kifejezett óhajtásához képpest, ezen adományt K.-K.-Szent-Miklós és K.-K.-Lacz­­ház, mint leginkább sújtott városok lakosai között osztottam meg, s tek. úrtól átvett összeget az ille­tők között leendő kiosztás végett, a mai napon K.k. kerületi kapitány Mihálovics Béla úrhoz kül­döttem által. Kecskeméten, az 1876-ik évi ápril 29-én. Kiss Mihály, a jász-kun kerület főkapitánya. — A Gödöllő és vidéke történelmi és régészeti muzeum egylet, rendes évi köz­gyűlését, mely tört. és régészeti felolvasással lesz egybekötve, f. évi május hó 20-ikán d. e. 11 óra­kor Gödöllőn, az Erzsébet szálloda nagy termében tartja meg, melyre úgy az egyleti tagok valamint a történelem és régészet kedvelők meghivatnak. Ugyancsak az nap az egylet javára hangverseny és tánczmulatság lesz. — Szinházi hírek. A nemzeti szín­házban „Sába királynője“ czímű dalművet foly­ton telt ház előtt adják. Szombaton is el volt fog­lalva a színház minden helye. A dalművet folyton tökéletesebb előadásban látja a közönség, mindin­kább érvényre emelkednek egyes, eddig többé-ke­­vésbbé rejtett szépségei; ez ugyan minden dalműre nézve elmondható, de különösen kell ezt hangsúl­­yoznunk erre nézve, mert „Sába királynője“ mind a zene, mind az ének tekintetében a legnehezebb dalművek egyike. A közreműködő főszereplők majd­nem versenyre kelnek szerepeik teljes érvényre eme­lésében. Legtöbb dicséretet azonban Benza és Odry érdemel. Benza múlt alkalommal is oly meghatóan játszott és énekelt, oly drámai erőt fejtett ki, hogy a legvérmesebb igényeket is kielégíti. A dalmű elő­adása különben egész este majdnem tüntetésszerű ovatiókban részesült; a taps nagy mértékben kiju­tott mindenkinek. Tegnap este „Mignon“ került színre Donadio Bianca kisasszonynyal, kit a közönség igaz művészi énekéért és játékáért majd minden jelenetében kitapsolt; mellette Ba­­lázsné­ Bognár Vilma asszony és Odry részesültek osztatlan elismerésben ; hármuké a nem­zeti színház tegnapi fényes estélye. A közönség tel­jesen megtöltötte a színházat. Az opera legköze­lebbi újdonsága Cherubini „Vízhordozó“ czímű dal­műve, melynek színrehozatala teljesen megérdemli a költséget és fáradságot. Cherubini nálunk úgyis kevéssé ismeretes, klasszikus szerzeményei eddig megmagyarázhatatlan mellőzésben részesültek. A „Vízhordó“ első előadása f. hó 14-ére van kitűzve.­­ A várszínházban vasárnap fejezték be az előadásokat. „A lelenet“ került színre, kissé na­gyobb közönség előtt mint rendesen, de azért a szín­ház még félig is alig telt meg. E hatásos dráma nem is tévesztő czélját, mi különben nagy részben a közreműködőknek is érdeme. A nagyobb szerepek mind jó kezekben voltak ; az oroszlánrész minden­esetre Felekinének jutott, ki Julcsa szerepét meg­hatóan játszotta, míg Erzsi a naiv, kedélyes lányka, igen jó személyesitőre talált Szigeti Jolánban, ki szép szerepét a közönség folytonos tetszésnyilvání­tása mellett adta. Jól mulattatta Feleki a közön­séget a korhely Bertók szerepében, ki a nótárius kisasszony körüli lábatlankodása által úgy látszik gondolt arra, hogy tulajdonképen Budán és nem a nemzeti szinház deszkáin játszik. Meg kell di­csérnünk még Benedeket (rektor) és Sánthát (nó­tárius), kik szerepeiket ügyes alakításaik által érvényre emelték. — A népszinházban tegnap este ismét a „Nyomorúság a korsóban“ járta. Kö­zönség kevés volt, s a magasabban ülő (karzati) része jól mulatott a selejtes ízlésű darabon, mely itt-ott élénk, s vasárnapi bohózatnak beválik; de jó lesz vigyáznia az igazgatónak, hogy a laxa­­jelenet drasticumait színészei ne színezzék még vastagabban, mint a­hogy meg vannak írva, Soly­­mossy például e drastiku­sra mindig hajlandó te­hetség, gombolkozni a színpadra jön be, a vesze­kedtek részen pedig, ha már több cselekvény nincs benne, jó volna, valam­it rövidíteni. Sziklay Emilia nagy tetszés mellett játszott, Horváth Vincze és Tihanyi jót alakított, Tamási a közönség kedven­­cze volt ma is. — Bulyovszkyné Tordán a „Gauthier Margitéban lépett fel először. Zsúfolt ház előtt, s viharos tapsok kíséretében játszott. — A nemzeti szinház játék­rendje, ma Dó­­czi „Csók“-ja. Holnap, május 2-dikán ,Don Pas­­quale“ Donadio kisasszonynyal, 3 án „Egyik sír, másik nevet“, 4-én „Bánk-bán“ opera, 5-én „Gil­berte“, 6-án rendkívüli előadás : „Hamlet“ Donadio kisasszonynyal, 7-én „Viola“, 8-án „Házasítók“ Bérezik Árpádtól. Májusban következő újdonságok vannak kitűzve: „Egy királynő szerelme“ Virág Benőtől 10 re, „A vízhordozó“ Cherubini dalműve 14 ikére, „Ferreol“ Sardou­tól 15-ikére, Sophokles „Antigoné“-ja Mendelssohn zenéjével 22-dikére. — Mellék­napok. Vasárnap este 5l/2 óra­kor, közepesen hűvös, tiszta időben, magasan járó Stratus felhők között ritka szép természeti tüne­mény volt látható. A napot két szivárvány kör­nyezte, a belsőnek ivén jobbról s balról egy-egy melléknap, a külsőn jobbfelől egy felette homályos napkén volt látható, a két szivárvány között egy szivárvány színekben élénken ragyogó kép volt, olyan mint két erős szemöldök, ebben szintén kez­dett képződni egy felette intensiv s csaknem va­kító fényű napkép. A tünemény majd másfél óra hosszat változó képekben látható volt s végül a belső körnek jobbfelőli melléknapja ragyogott leg­fényesebben, mikor ez is elmúlt, délnyugat felől erősebb felhőzés mutatkozott.­­ Az országos középtanodai ta­náregyesület I. szakosztálya f. hó 2-án d. u. fél ötre havi ülést tart, melyen a múlt ülésről fel­maradt tárgyak elvégzése után dr. Szemák István bírálata fog felolvastatni a Graf-féle német nyelv­tanról, aztán Névy László értekezik „A statisztika mint tantárgy“ czím alatt. — Találkozás egy elsőosztályú ku­péban. Nem kalandról, nem is két szerelm­es szív­ről van szó. A szeszélyes véletlen nem csak a sze­relmeseket szokta meg­tréfálni. Ez­úttal két „ellen­ség“ összehozásában találta játszi kedvtelését. A Rómából Nápolyba menő vonat egyik elsőosztályú kupéjába telt be, a francziák legyőzője lépett be. Alkupéba,ekkor már Ba­z­a­ine, Metz átadója, ült. Együtt utaztak Nápolyig. Nem szóltak egymáshoz, de annál többet gondolhattak. Csakhogy gondola­taik nagyon különbözhettek egymástól. — Utazásom a B­a­l­ká­n-fé­ls­zig­et­en czím alatt tartott dr. Erődi Béla tanár előadást Jagics Ignácz magán-főgymnasiumában. Előadó, utalva a Balkán-félsziget politikai fontosságára, rá­mutat egyszersmind annak ismeretlen voltára, a mi főleg szomszédságunknál fogva annál feltűnőbb. Előadó 1869-ben, mint a rumeliai vasut-építő-társa­­ság egyik tolmácsa, beutazta a félsziget egy jelen­tékeny részét, s most ezen utazásának irányát s a bejárt vidéket földrajzi és népismei szempontból ismerteti. A bevándorlást cserkeszekről újabb ada­tokat közöl, előadja azoknak politikai szerepét a bolgár tömegben. Részletesen ismerteti a bolgárok politikai, egyházi és társadalmi viszonyait. Harczu­­kat az autonóm egyházért és a görög patriarchá­­tusnak, a bolgárok egyházi ügyeire és nevelésére gyakorolt káros nyomását élénk világításba helyezi. Szól a bolgárok történetéről s a sajátságos jelleg­változásról, melyet, mint a finn-ugor törzs egyik ága, az elszlávoskodás által nyertek. Mint halljuk, az előadó több éven át tett tanulmányait és utazási tapasztalatait önálló műben fogja kiadni, mi a je­len körülmények között kiváló érdekkel fog bírni.­­ A délmagyarországi történelmi és régészeti társulat havi ülése ápril 26- dikán volt. Ez alkalommal elhatározták, hogy a közgyűlés május 31-dikén lesz. Az utolsó havi ülés óta a következő adományozások történtek a társu­lat museuma részére : 1. Molitoris Balázs rittbergi jegyző Odor Samu társulati pénztárnok közvetítése folytán a következő 5 db ezüst pénzzel gyarapíta a múzeumot: a) III. Zsigmond lengyel király ezüst garasával a XVI. század végéről, b) I. Lipót csá­szár és király egy osztrák ezüst pénzével, c) I. Ferencz király és neje Mária Terézia magyar ko­ronázási ezüst érmével 1792-ből d) Végre egy ujabb­­kori török s egy wü­rtembergi ezüst pénzecskével. 2. Dr. Petruss József ügyvéd s társulati tag ur egy múlt századi németországi ezüst pénzt, s egy Mária Terézia korabeli réz „polturá“-t ajándéko­zott a múzeumnak. 3. Titkár bemutatott a választ­mánynak egy ős mammutb fog-darabot, mely egé­szen megkövesült állapotban Mohólnál Bács várme­gyében találtatott a Tisza medrében s Kleiner Já­nos moholi tanító szívességéből jutott a titkár bir­tokába, továbbá felajánl a régiségtár gyarapítá­sára 5 db római mozaik követ, melyeket az ősi Sarmisegunta romjai közt találták. — Typhus járvány. Temesvárott egy idő óta a typhus járványos alakot öltött. A járvány kiütésekor — írják Temesvárról — felmerült an­nak szükségessége, hogy, mivel a ragályos betegek a helybeli kórházban feküsznek, mely épületben egyszersmind­­ az állami reáliskola is el van he­lyezve, egy ideiglenes vagy barok­ kórházat állítsa­nak fel. Ez azonban nem történik. A kórházban 23 typhusbeteg fekszik, és e betegségtől a kórházi személyzet sem jön megkímélve. A személyzet kö­zül ugyanis megbetegedett typhusban a számvivő, a számviteli iroda írnoka, a kapus, 1 betegápoló és 1 betegápolónő. A betegápoló pár nap előtt halt Laptulajdonosok: Légrády hitvérek, Csernátony Lajos* ____,—«a***#*«^-*--- - r. ...•­ ­ meg, és a kapus — egy erőteljes, termetes ember­­ — szintén meghalt. További megbetegedési és ha­lálozási esetek a személyzet között sem igen fog­nak elmaradni. Ily veszedelmes állapot, a közjó érdekében, nem fogadható hallgatag béketűréssel. — A pesti l­ö­v­ész - e­gylet tegnap d. e. 10 órakor akarta rendes közgyűlését megtar­tani, minthogy azonban a tagok csekély számmal jelentek meg, az alapszabályok értelmében — me­lyek szerint az igazgatóságon kívül legalább is 40 tagnak kell jelen lennie — a közgyűlést el kellett napolni, s az május 14-én fog megtartatni, miről a tagokat közvetlenül is értesíteni fogják. Ráth Károly főpolgármester, mint az egylet főlö­­vészmestere, féltíz órakor személyesen megjelent a lövöldehelyiségben, hogy bejelentse, miszerint a Margithíd megnyitása miatt ezúttal a közgyűlésen nem elnökölhet.­­ A kolozsvári tű­zkárosultak ja­vára igen szépen folyik az adakozás. Kolozsvár­ról írják, hogy valóban megható, mily jószívűség és áldozatkészség uralkodik mindenütt, de kivált a Kolozsvár melletti magyar községekben. Szekér­számra küldik ez utóbbiak az élelmiszereket. A pénzbeli adakozások is szépen folynak. Máris ösz­­szegyűlt több ezer forint. Péchy Manó, Kolozsvár orsz. képviselője 1000 frtot adott a kolozsvári tűz­­károsultak javára. Hivatalos. Kinevezés. A pécsi m. kir. pénz­ügyigazgatóság a szegszárdi k. illeték kiszabási hivatalhoz P­e­t­r­o­v­a­y Gyulát ideiglenes minőségben pénzügyi fo­galmazóvá nevezte ki. — Lemondás. Fenyő Lajos 29-ik zászlóalj­­beli szabadságolt állományú honvédhadnagy a m. kir. hon­­ségbe­n viselt tiszti rangjáról s cziméről önkényt leköszön­vén lemondása elfogadtatott. KÖZGAZDASÁG. Földmivelés. A keleti marhavész állásáról f. évi ápr. hó 25-ig terjedő hivatalos jelentések szerint Ma­gyarország és Horvát-Szlavonország, úgy nemkü­lönben a határőrvidék területe vészmentes. Az oszt­rák tartományokban Dalmátiában: Zavralje és Drvenik ; a tengermelléken : Servola és St-Maria- Magdalena inferiore községben uralt. Ezen alka­lommal kijelentetik, hogy a marhavész állásáról szóló értesítések jövőben mindaddig, a­míg a magyar­­állam határain belül a keleti marhavész nem uralt, csupán a „Budapesti Közlöny“ hivatalos lap útján fognak 8 naponként közzététetni; ha azonban a marhavész a magyar állam valamely részében újból felmerülne, az esetben a fent említett értesítéseknek az eddigi gyakorlat szerint leendő szétküldése is­mét életbe lép. Budapest, 1876. ápril­is 25-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. mi­nisztériumtól. Termén­ypiac­,­ Budapest, május 1 Kedvező időjárás folytán lany­­ha hangulat állt be, vevők visszatartók, mig az eladási haj­lam nagyobb mértékben mutatkozik. Búza tegnap és ma elsőrendű minőségű árában 10 krajezárt, középszerű és alárendelt minőségű pedig 20 krajezárt vesztett, 100 kilo­gramm szerint multheti záráraiból ; malmaink nem tanúsí­tanak nagy vételkedvet és 25,000 métermázsányi forgalom mellett következő árakat fizettek: 719/10 kilósért 10 frt 80 krt, 73 k-os 11 frt 20-30 krt, 733/10 k.-os 11 frt 20- 40 krt 755/10 k.-os 11 frt 40 krt — 12 frtot, 762/10 k.-os (másodrendű) 11 frtot és 773/10 k.-os 12 frt 50 krt- 100 ki­logramm szerint 3 hónapra. Asanceloázából tavaszra elkelt 2500 métermázsa. 10 frt 40 krral, míg szeptember-októberre 9 frt 80 krt, mint pénz és 9 frt 90 kr mint áru jegyzendő, 100 kilogramm szerint. Rozsból csekélység elkelt 7 frt 80 krral 100 kilo­gramm szerint. Árpa névleges jegyzése 6 frt 50—7 frt 25 kr 100 kilogramm szerint, adás-vevés nem történt. Tengeri változatlan, mintegy 200 métermázsa 5 frt 25 , 5 frt 30 krral kelt el, bánáti május-júniusra 5 frt 50 krral jegyzendő 100 kilogramm szerint. Zab csendes, fogyasztók 500 métermázsát 9 frt 37 kr és 9 frt 45 krral vásároltak 100 kilogramm szerint, ta­vaszra és június-júliusban szállítandó 9 frt 37 krral mint pénz és 9 frt 46 krral mint áru jegyzendő ICO kilogramm szerint Győrött átvéve. Káposztarepczéből augusztusra 1000 métermázsa kelt el 15 írttal 100 kilogramm szerint. Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom, köréből. Az ált. magyar munícipális hitelin­tézet tegnap tartotta 4-ik rendes közgyűlését gróf Zichy Ferraris Viktor elnöklete alatt. Budapesten — mond az elnök — letétetett 37 részvényes által 4500 részvény, melyek 444 szavazatot képvisel­nek ; Bécsben ellenben 16 részvényes 15 ezer rész­vényt tett le, melyek 1500 szavazatot képviselnek. A tegnapi közgyűlésen pedig itten megjelent 28 részvényes, kik 18,240 részvényt s 1820 szavaza­tot képviselnek. A jelentés felolvasottnak tekinte­tett, kiveszszü­k abból a következőket: E mérleg összeállításánál tetemes leírásokat eszközöltünk, így az alapítási költségekből még fenmaradt 19,568 frt 64 kr egészen leiratot), a leltárból pedig 9843 frt 4 kr hozatott leírásba ; a bécsi és hajóutczai 665/a sz. háznak 230,000 frtnyi értékéből 58,082 frt 25 kr íratott le. A letétek fedezeteinek érték­­csökkenése 27,852 frt 37 krnyi leirást tett szük­ségessé. Leszámítolási Üzletforgalmunk 4,890,167 frt 33 krra rúgott. Az 1875. decz. 30-ai tár­­czaállomány 435,383 frt 10 kr. A vesztesé­gek 19,646 frt 25 krra rúgott. A „Nép­bank“­­nak adott kölcsönmaradékból szigorú becslés alapján 6,100 forint íratott le. A sugárúti üzlet­ből 41%-os reszeltetéslink azon alapon vétetett fel ezen mérlegünkbe, melyet a sugárúti épitővállalat­­nak 1875. decz. 31-én kelt mérlege nyújtott. — Az uj. keresk. törvény értelmében a birtokunkban levő saját részvényeinken túl kellett adni. E rész­vények árán 9°/0 részeltetést a sugárúti vállalat­ból szereztünk, s igy sikerült e részvényeket 27 frt árfolyam mellett értékesíteni. E 9°/0-os részel­­tetés megszerzési ára 218,155 frt 50 krra rúgott, mig ellenben a részeltetés névértéke a sugárúti építő vállalatnak 1875. decz. 31-iki mérlege •612,126 frt 50 krt tesz ki. A közmunkák tanácsá­val a sugárút megvétele és felépítése tárgyá­ban kötött szerződést sikerült felbontanunk. Ennek folytán a vállalkozók birtokában csak azon háztelkek maradnak, melyek felett eladások, beépítések vagy tulajdonjoguk bekebelezése által rendelkeztek. Ezek száma 66. A vállalkozók ezek építési kötelezettsége alól felmentetnek. Ellenértékűt fizetnek vállalkozók a közm. tanácsnak 1.551,000 frtot. A sugárúti építő vállalatbani részeltetésünkből 151,863 frt 93. kvnyi veszteség ért, a­mi abban találja magyarázatát, hogy az intézetnek a sugárúti üzletbe fektetett tő­kéi után nem csak időközi kamatok nem számíttat­tak, hanem mérlegünkbe a sugárúti vállalat üzlet­veszteségei is felvetettek.­­ Az igazgatóság da­czára annak, hogy megbízása még 3 évre terjed, czélszerűnek tartá az intézet újjászervezését, illetve az uj igazgatósági közegek s a felügyelő bizottság megválasztását — mint esetleges tárgyat a közgyű­lés napirendére kitűzni. Végül kéri az igazgatóság a közgyűlést, hogy az 1875. évi üzleti zárszámadá­sokat s az évi mérleget jóváhagyja s a felment­vényt megadja. — Jan­is­eh részvényes a mérleg kiállítási formája ellen szól s azt mondja, hogy ab­ból világos átnézetet nem lehet szerezni. Különösen bírálat alá veszi a sugárúti vállalat-féle üzletet. A h 1 igazgató helyreigazítja szóló észrevételeit. Taufstein nem látja át, miért törődjenek ők a sugárúti vállalat könyveléseivel. Janisch újból szólni akar, de félbeszakasztatik. Erre élénk, de lényegtelen vita támadt. Pollák Gyula a vitának végét szakasztani kívánja, miután Indítvány nem létetett. Janisch nincs az ellen, de a számla egyes tételeit az ő nézetei szerint megváltoztatni kellene. Ezen indítványt a közgyűlés 1803 szavazattal 17 ellenében elveti. Egerer a leltárban történt 27.000 frtnyi veszteség iránt kíván felvilágosítást. A h 1­erre viszonozza, hogy a fedetlen leltár deczember 31-én becsültetett fel és alacsony érték vétetett vesz­teségbe. Szóltak még Egerer, Baron és Kuncz. Ezután a mérleg egyhangúlag elfogadtatott s a felmentvény megadatott. Parlaghy következő in­dítványokat teszi: a) mondassák ki, hogy továb­bi befizetések nem történnek; b) az ideiglenes jegyek részvényekkel becseréltessenek; c) a bank­­üzlet egészen oszoljék fel; d) a 800,000 realizál­ható frt, mielőbb a részvényesek közt kiosztandó. Re­eh­ni ez: A becserélés költségbe kerül, ez fe­lesleges. A­mi a mostani befizetést illeti, a rész árfolyam miatt az nem ajánlható, a 800.000 frt elosztását pedig a törvény tiltja. Pollák Gyula kö­vetkezőket indítványozza : A közgyűlés utasítja az igazgatóságot, hogy az ő engedélye nélkül sem­miféle pótbefizetések nem eszközölhetők. Ez indít­­vány elfogadtatik. Taufstein, gr. Zichy Feraris Viktornak a közgyűlés nevében köszönetet szavaz s hozzá teszi, hogy sajnálja, miszerint az igazgató­ságból kilépett, mert ő a társaságnak a sugárúti vál­lalatnál igen sok szolgálatot tett. Egyhangúlag el­fogadtatott. K o h e n J. indítványozza, hogy az igazgatóság 5000 írttal, és a felügyelő bizottság 3000 írttal dijaztassék. Elfogadtatott. A választás köv. eredménynyel ejtetett meg: Igazgatókká b. Erlanger Viktor, b. Erlanger Lajos, Rechnitz Hen­rik, Lechner Lajos, Kónyi Manó; a felügyelő bizott­ságba: Máday Sándor, dr. Keleti és dr. Beretvás András választottak. A magyar Svájcai szóda- és vegygyár­z társaság tegnap rendkívüli közgyűlést tartott Herzl Jakab elnöklete alatt. A kormány részéről mint kir. biztos Szeles Dénes volt jelen. Jegyző: Steinbach közjegyző. Elnök jelenti, hogy 42 rész­vényes 3717 részvényt tett le, s így a közgyűlés határozatképes. Felolvastatik a jelentés, melyből kitűnik, hogy a rendes közgyűlés június hóban tartatik meg. A mai rendkívüli közgyűlésnek csak két tárgya van. Az első az alapszabályok­ átdolgozása az új keresk.­törvény értelmében. Másodszor, az iránt kell határozatot hozni, hogy a 9-ik és 10-ik részletfizetés az elsőbbségi kötvényekre kih­assék. Továbbá az mondatik a jelentésben, mint kedvező hír, hogy a mármarosi gyárat egy új mérnök oly jól s czélszerűen alakította át, hogy míg eddig csak 100 vámmázsa 90 fokú szódát voltak képesek naponként előállítani, jelenleg naponként 160 vmázsa 90 fokú szódát képesek produkálni. Végül előadja a jelentés, hogy a svájcziak 50,000 frtot adtak kölcsön a tár­saságnak javítások és beruházásokra. A jelentés utóbbi része általános tetszéssel fogadtatott. Ezután az alapszabályokra került a sor, miket a közgyű­lés szintén elfogadott. A részletbefizetések Oppody indítványára akként történnek, hogy az egyik rész­let májusban, a másik pedig június hóban fog esz­közöltetni. A közgyűlés ez intézkedést is egyhan­gúlag elfogadta. A jegyzőkönyv hitelesítésével T­é­­rey Pál és Schönfeld urak bizattak meg. Az általános vagyonkölcsönző tár­sulat tegnap tartotta harmadik rendes közgyűlé­sét gróf Szapáry Antal elnöklete alatt, ki­je­lenti, hogy 32 részvényes 7589 darab részvényt tett le, melyek 320 szavazatot képviselnek. Falk Henrik és Wendler Henrik hitelesítik a jegyző­könyvet, Hartenstein vezeti a jegyzőkönyvet. Erre felolvastatik az 1875-ik évi jelentés: A kocsiállo­­mány ugyanaz maradt, mint a múlt évben, csak­hogy 15 szénkocsi és 12 nyitott teherkocsi (Lowrys) t­örzsfékkel elláttatott, és pótalkatrészekként 69 db kérgöntetű kerékpár és 7 darab csillagkerékpár beszereztetett. Az erre vonatkozó 25,688 frt 37 kr kiadás a rendelkezésre álló maradék alaptőkéből fe­deztetett, mely alaptőke az év végével 45,114 fit 70 krból állott. A kocsitelep 1000 darab teherko­csiból áll, mely 1.901,040 frtot képvisel. A lefolyt évben a bevételek a nyereményi és veszteségi számla szerint 131,907 frt 90 krt, a kiadások pe­dig 50,614 frt 33 krt tesznek , a tiszta nyeremény te­hát 81,293 frt 57 kr. Ebből az alapszabályok ér­telmében minden részvény után 1876. jan. 1-én 2'/a°/o, azaz 50,000 frt kifizettetett, a fennmaradt 31,293 frt 57 kr inditványoztatik a társasági ko­­csitelep értékcsökkenésének kiegészitésképi leírá­sára s a megújítási alapba felvételére; jóváhagyás esetén ezen megújítási alap tehát 130,671 frt GO krt fogna tenni. Ezután felolvastatott a számvizs­gálók jelentése. Mire vita nélkül elfogadtatott a jelentés, a felmentvény megadatott s a jelentésben elsorolt leírások is helyben hagyattak; továbbá helybenhagyja a közgyűlés, hogy a társasági czég az alapszabályok 3. §-a értelmében bejegyeztessék, s kimondatik, hogy az aláírásokhoz két igazgató, vagy egy igazgató és egy hivatalnok szükséges. Végül felolvastattak s vita nélkül elfogadtattak az uj keresk. törvény szerint átidomitolt alapszabá­lyok. A választások következő eredménynyel ejtet­tek meg: Igazgatókká megválasztottak: Horváth Boldizsár, Fackh Károly lovag, gróf Meistre A., dr. Lebenstein Otto, dr. Schmidt Alfréd, dr. Speyer, Kohn, Wohl Albert és dr. Ostheim. Felügyelőkké : gróf Szapáry Antal, Boschan Vilmos lovag, Buja­­novics Sándor, gróf Trianyi Antal és Rosmanit választottak. A magyar állam vaspályán ápril 28-ig beérkezett 740,400 kilogramm búza, 234,200 kgr. rozs, 109,500 kgr. árpa, 155,300 kgr. zab, 484,100 kgr. tengeri. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések. Budapesten, május 29 én Kronber­ger János háza az üllői ut és tehénutcza sarkán 44516 frt. — Junius 12 én Bessák Pál budai országúti félháza 875 frt. A közgazsági minisztérium lótenyésztési osztályában május 4-én 550 db egy éves süldő sertés, melyek Mező­hegyesen neveltettek­ és ott vannak elhelyezve. Május 1-én 2 szerecsen utcza 6. sz. sí. építésre való fa- és kőanyagok. Vidéken, Jászberényben május 16-án id. Bajor Bori István fekvőt­égei 6 900 frt. — Debreczenben, máj. 9-én Tóth András és Ör­vös táradnak háza és földje 4,000 frt. Topán­­falván, máj. 10-én Topánfalvi Szabó Miklós hagyatéka 2,600 frt. — Madarason jun. 2 án T. Nagy Bálint ingatlanai 4,000.forint. Sz.-Fehérvárit május 11-én Mátusek Jánosné ház : 2,000 frt. — Ercsiben jun. 22 én Liebich József háza 1,00­0 f.t. é. három telke 3,000 frt. — Debreczenben május 10-én­ Juhász István félháza és 1­/2 hold földje 3,000 frt. — H.-M.-Vásárhelyen máus 15-én Mihálovics Sán­dor és Rusz János háza 7,000 frt. — Ó-Becsén május 28- kán Tripolszky Béla ingatlansága 7,710 frt. - Csenén (N.­­Kikinda) május 30-án Wuchetich József és Mihály ingat­lanai 11,000 forint — Aradon a kincstári uradalmi ügyész­ségnél kincstári bértárgyak bérbeadása. Lippán a m. kir. erdőhivatalnél május 2 -án a kincstári sópajta és sótár­noki lakház. — Temesvártt, máj. 27-én Farkas Ignácz gyárvárosi háza 4000 frt. — Szolnokon a m. k. sóhivatal­nál, május hó 15 én több rendbeli negyobb kincstári bir­tokok bérbeadatnak. (B . k­ü­l­d e t­e 11.) GriesMibli savanyuviz. „ Ottó király forrás.“ A hamisított Gieshübli ellen a t. ez. közönség figyelmeztetik. „ A valódi természetes Giesbübli raktára Budapesten . J Meskisty Is. m. k. udv. ásványvizszállitónál, Virghy Lajos fűszer-, bor- s csemege-kereskedésében. Mad­ocsay és Bányay kereskedésében. ’ Nyomatott J Légrády testvéreknél.

Next