Ellenőr, 1876. május (8. évfolyam, 119-149. szám)

1876-05-02 / 120. szám

­­ének megváltoztatása lett volna. Az értekezésben­i dolog állása, az arról megtalálható okmányok alapján elő van adva, itt csak az legyen még em­lítve, hogy mint látszik, fölmerült, s le nem győz­hető akadályok miatt, a császár jónak látta fenn­­említett szándékáról lemondani, s igy arra vonat­kozó rendeletét visszahúzta. A második értekezést Fraknói Vilmos ol­vasta fel. Czime ez: Werbőczy István a mohácsi vész előtt. Werbőczy István a magyar történelem legér­dekesebb és legkitűnőbb tagjai közé tartozik. A ,,Werbőczy népe“ elnevezés nevével’van­ kapcsolatban. Ennek tudományával táplálkozott századokon át a magyar jogászvilág s tulajdonképpen még ma is az ő tekintélye dönt a zöld asztalnál. S Werbőczy életrajza még sincsen megírva; Fraknói nem te­kinti értekezését életrajznak. Ez — úgymond — míg írójára vár. De azért amit adott, beillik igen csinos, s­ minden esetre érdekes életrajznak. Wer­­sőczy 1870. táján született. Gyermek­éveiről, ifjú koráról és tanulmányairól hallgatnak az emlé­kek . Paduában vagy Bolognában fejezte be tanulmányait. 1498-ban curiai jegyző volt, 1502- ben országbírói itélelőmester volt. 1514-ben ké­szült el a magyar szokásjog megírásával; e munka az úgynevezett Tripartitum. A Hármas könyvet a király is megerősítette, de kihirdetése elmaradt. Kétségtelen, hogy az udvar és az ari­­stocratia szándékosan okozta a késleltetést, mivel attól tartott, hogy a Hármaskönyv az alsó nemes­ség politikai súlyát fokozni fogja. 1519-ben azon követség élére állították, mely Velenczében és Ró­mában segítséget kért a török ellen. Kilencz évvel később Wormsban Lutherrel vitatkozott. A vallási ügyek iránt általában nagy érdekeltséggel visel­tetett. Nagy vagyont gyűjtött. Pályája kezdetén alig volt egyebe néhány jobbágy­teleknél, s 20 évvel később 14 megyében voltak várai, falvai és birtok­részei. Az idő már nagyon előrehaladván, Fraknói megszakította nagyérdekű­ felolvasását, s az ülés véget ért. HÍREK. Május 1. Hivatalos. Távirdaállomások megnyi­­tása. A savanyúkúti vasút távirdai állomás(a nyári idényre), továbbá az ág­falvai vasúti távírda-állomás, mind­kettő a déli vasút bécs-ujhely-soproni vasútvonalán, magát­­ sürgönyök felvételére is felhatalmaztattak. — A király szombaton este Reichenauba ment fajdtyuk-vadászatra. Tegnap reggel már visz­­szatért Bécsbe. — A trónörökös közelebb Miramareba négy, hol tengerészeti tanulmányokkal foglalkozand. Folz korvette kapitány van megbízva a tanterv ki­­dolgozásával. — I­d. gróf Teleki Do­mo­k­os, a Patri­otismus egyik legrégibb bajnokát, az akadémia gazgató tanácsának tagja, jeles tudós, ki több iitünő monographiát irt, tegnap elhunyt. Az aka­­démia mai ülésén az elnök bejelentette a m.­­ud. társaság e jeles tagjának elhunytak A jelen­tétt tagok mély megilletődéssel fogadták a gyászos hirt. Emlékbeszédet Szilágyi Sándor fog tartani­­elette. — A kolozsvári tűzvész. A következő evelet vettük: T. szerkesztő úr! Bármily nagy és súlyos is a csapás, mely hazánk tetemes részét a Tisza és Duna áradása által sújtotta, s bármeny­nyire igénybe van is véve a közrészvét­el irány­tén, ama roppant szerencsétlenség láttára sem ma­radhat érzéketlen a nemzet, mely hazánk Király­­ságon túli részének fővárosát, Kolozsvárt érte, s jóravaló munkás osztályának egy részét hajlékta­lanná és földönfutóvá tette. Miután az ápril 23-iki tűzvész Kolozsvárnak oly tetetemes részét emész­tette meg, hogy maga a város épen maradt része, sőt környéke sem képes a kárnak csak né­mileg is megfelelő segélyt nyújtani, s miután az ország Királyhágón inneni részében, s jelesen a fő­városban megjelenő lapok még eddig adakozásra nem hívták fel olvasóikat és e végből nyilvános rovatot nem nyitottak, pedig kétségtelen, hogy az ország e része sem nézi részvétlenü­l hazánk má­sodik városának szerencsétlenségét: bizalommal kérjük föl szerkesztő urat, legyen szíves a kolozs­vári tűzkárosultak részére a közadakozást becses lapjában is közvetíteni. Budapesten, 1876. april 29. Szász Károly, Szilágyi Sándor, Gyulai Pál. — (A hozzánk érkező adakozásokat szívesen küldjük el rendeltetésük helyére azon ötven fo­­­nttal együtt, melylyel ahoz előlegesen is járulok. Csernátony.) — A magyarországi árvíz­k­ár­os­ul­­t­ak javára rendezendő műipar- és történelmi em­lékkiállítás előre láthatólag f. é. május hó 8-dika körül fogván megnyílni, a kiállításra szánt tárgyak még folyton beküldhetők. Igen hosszúra nyúlna tora a máris beérkezett rendkívül szép és érdekes régiségeknek, ha azokat egyenként akarnák el­­számlálni; itt csak röviden legyen megemlítve, hogy­­ Rákóczy és Apaffy féle történelmi emlékek olyan mennyiségben vannak együtt, mint még eddig tán sohasem voltak; ezenkívül már beküldetett a híres Lehel kürtje is, egyháznagyjaink közöl a már ko­rábban említetteken kívül a beszterczebányai és a szepesi püspökök egész tárházát hozták a szebbnél szebb régi egyházi készleteknek. Köszönettel eml­ékszik meg végre a bizottság Klassohn pesti vés­­lek azon szép tettéről is, hogy a bizottság pecsét­jét a jótékony czélra való tekintettel fele áron ké­szítette. — A görög király pénteken Bécsbe ér­kezik. — Az orsz. kisdedóvó egyesület közgyűlése tegnap volt a megyeház nagy ter­mében, Tisza Kálmánná elnökölt. Az évi jelentés elolvasása után az alapszabályok módosítása ke­rült szóba. A módosítások közt egyik legfontosabb az volt, hogy az alapszabályokból kihagyták a vá­lasztmánynak szakosztályokra való felosztását. Az egyesület gyermekkertésznő-képző intézete őszszel a cholera-árvaházzal egyesülve, a szegények háza mellett lévő új épületbe fog áthelyeztetni. A buda­pesti Fröbel-nőegyesület bejelentette, hogy az egye­sület felügyelete alá helyezi magát. Legtöbb vitát idézett elő Ürményi József alelnök lemondása, miu­tán lemondó levelében szemrehányásokat tett az új épület építése , berendezése körül történt eljárásra, végül lemondása, egyhangúlag elfogadtatott s úgy­­, mint Trefort Ágoston tiszteletbeli tagoknak vá­lasztattak meg. Rapsz József beadott kérvénye némi vita után a választmányhoz utasittatott. A jelen közgyűlés tisztújitással nem foglalkozott, az az alap­szabályok hitelesítése után összehívandó rendkívüli közgyűlésre tartatott fen s addig a jelenlegi tiszti­kar s választmány bízatott meg az ügyek vezeté­sével.­­ Deák sírját szombaton délután ismét felnyitották, s négy koszorút (egy urhölgy ajándé­­kát) s a Smirnából küldött földet tették le Deák ideiglenes nyughelyére. A sir egész belseje el van halmozva koszorúkkal. A sir megnyitásánál Ráth Károly főpolgármester és Kamermayer polgármes­ter is jelen volt. — A Berzsenyi-ünnepély. Szombathe­lyen a Berzsenyi-ünnepély rendezésére kiküldött nagy bizottság Szabó Imre püspök elnöklete alatt ülést tartott, s a következő határozatot hozta: A már megrendelt, s Egyházas-Hetyén, a költő szülő­házára illesztendő emléktábla elkészítése s az ünne­pélyt megelőző befalazása fölött való felügyeletet Károlyi Antal bízatott meg. A fehér márványból faragott emléktáblába, mely 1 méter hosszú és 58 centiméter széles leend, ily feliratú lesz: „Itt szü­letet Berzsenyi Dániel. Születésének első százados évfordulóján, 1876. május 7-én, kegyeletes emlékül Vasmegye közönsége.“ Az ünnepély május 6-án Szombathelyen s folytatva május 7-én Egyházas- Hetyén tartatik meg. Május 6-án reggel, Szombat­helyen mozsárlövések hirdetik a nap jelentőségét, s Szombathely lakosai az ünnepély emelése czéljá­­ból a házakat nemzeti lobogókkal diszitendik. Dél­előtt 10 órakor megnyílik a megyének a költő arcz­­képével s virággal díszített nagy terme az ünneplő közönség számára, amikor is az ünnepély a követ­kező műsorozattal kezdetét veszi: 1. Elnöki meg­nyitó beszéd. 2. Hymnus, Kölcseytől; énekli a szom­bathelyi dalkar. 3. Berzsenyi emlékezete; költemény, irta és előadja Éden Gyula. 4. Emlékbeszéd Ber­zsenyi fölött, tartja Fábry Pál. 5. A magyarokhoz, irta Berzsenyi Dániel, szavalja Balogh Gyula. 6. Szózat, Vörösmartytól, énekli a helybeli dalkat. Ezzel az ünnepély Szombathelyen véget ér. — Má­jus 7-én, mint az ünnepély folytatásának napján, reggel 8 órakor külön vonat indul Szombathelyről Kis-Czellig, vagy Bobáig. Innen az ünneplő közön­ség kocsikon zászlók alatt vonul E.­Hetyére, hol az ünnepély d. e. 11 órakor veszi kezdetét. Ez ün­nepély részletei a következők: 1. Megnyitó beszéd, tartja Königmayer Károly kanonok, a rendező bi­zottság alelnöke. 2. Hymnus. 3. Emlékbeszéd, tartja Nagy Károly k.-somlyói lelkész. 4. Búcsú Kemenes­aljától, költemény, irta Berzsenyi Dániel, szavalat. 5. Szózat. Az emléktáblát az ünnepély folyama alatt díszbe öltözött hölgyek fogják megkoszorúzni. Ün­nepély után Kis-Czellben társasebéd, honnan a szom­bathelyi és vidékbeli közönség a külön vonaton esti 6 órakor visszaindul. Az ünnepélyre a m. t. akadémia, a Kisfaludy-társaság, s a nagy költő fiai, Farkas Antal és László meghivatnak. Mindez pe­dig, mint javaslat, jóváhagyás végett a május 3-án megtartandó megyei közgyűlés elé fog terjesztetni.­­ A kolozsvári Fröbel intézet ja­vára engedélyezett országos sorsjáték húzása szer­dán, május 3-án, a budapesti fővám­hivatal épüle­tében megy végbe, a délutáni órákban. A főváros nagyra becsült közönségét tisztelettel fölkérem, szí­veskedjék e nemes czélú s a mellett értékes nye­reségekre alkalmat nyújtó vállalatot most, az utolsó pillanatokban, annyival is inkább támogatni, mert ez intézet az ápr. 23-ai szerencsétlen tűzvész alkalmával, melléképületei elhamvadván, ezerekre rugó kárt szenvedett. Egy oly város intézete kéri Budapest támogatását, mely az erdélyi részekben a magyar nemzeti miveltség központja, s mint ilyen, a testvérhaza örömében, bánatában mindig részt­vevő szívvel osztozott. Budapest 1876. máj. 1-én. Szász Domokos, a kolozsvári Fröbel-intézet elnöke. — Csata-emlék Kassáról Írják a „Ma­gyar Híradónak“ hogy a szepességi honvédegylet a branyiszkói győzelmi emléknek ünnepélyes le­leplezését május hó 21-ére tű­zte ki. Az emlék Lő­csén van felállítva. Hatóságok és testületeken kí­vül jegyzőkönyvi határozat értelmében az ünne­pélyre meghivatnak Faragó József, a szép em­lék szobrásza, Aradi János, prakfalvi gyárigaz­gató, kinek vezetése alatt a monumentális szobor öntetett, Máriássy János tábornok és Csáky Kálmán őrnagy. — Régi sirbolt. A ferenczrendi barátok lebontott épülete alatt a napokban egy régi sírbol­tot fedeztek fel. Akként akadtak rá, hogy egy üreg beszakadt, melyet aztán megvizsgáltak, s ki­tűnt, hogy az egy teljesen elzárt s beépített sír­bolt, melynek létezéséről eddig senkinek nem volt sejtelme. A sírboltban egy fakoporsót találtak, me­lyet a munkás lebukta következtében némileg meg­sértett. A koporsó fedelén ezüst szegekkel latin nyelven e felírás van kiverve: Perényi Katalin 1776. A koporsóban levő csontváz meglehetősen sértetlen állapotban találtatott, haja vereses s még csaknem egészen jó állapotban maradt meg. A csontváz ösz­­szekulcsolt ujjcsontjai közt egy kokusdióhéjból ké­szült olvasót s egy viaszfeszületet találtak, mely utóbbi szintén egészen sértetlen maradt. A lebon­tott könyvtárépület a sírboltra még a múlt század­ban II. József uralkodása alatt építtetett. A lelet­ről a Perényi-családot már értesítették, ideiglene­sen pedig a koporsót a benne talált csontvázzal együtt a barátok templomában levő sírboltba he­lyezték el.­­ A színi képezde növendékei e hó 20-dikán majálist tartanak a disznófőnél. Házi­asszonyok : Felekyné és Lendvayné lesznek. Ked­vezőtlen idő esetén a majálist e hó 23-dikán tart­ják meg. — A selmeczi akadémiai „Magyar társaság“ a selmecz-bélabányai kisdedóvó alap­tőkéjének gyarapítására és a fővárosi árvízkárosul­tak javára a „Felső major“ termében­­. 1876. má­jus 6-án zászlófelavatási Ünnepélylyel egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez. — A roueni színház égése. A roueni színház a napokban leégett. A borzasztó szerencsét­lenségről a következő részleteket közöljük. Mi­dőn a tűz kiütött, valamennyi színész kirohant öl­tözőjéből, s iparkodott menekülni. Csak ketten nem akartak távozni. Quillemot, ki esküdözött, hogy utolsónak hagyja el a színpadot, s Preys asszony, ki azt hitte, hogy férje a lángok közt van. Quillemot vezényelte a mentést. Mindenkit kimenésre sürge­tett. Csak Preys asszony nem engedett. Négyszer megragadta a szerencsétlen nőt, hogy erőszakkal kivigye, de ez mindannyiszor kisiklott kezei közül, s az emeletekre rohant, hogy férjét keresse. Az utolsó pillanatban férje, ki már megmenekült, elő­került, s hitta nejét. Ez most az égő lépcsőkön le akart szaladni, de a lépcsők leszakadtak, s a sze­rencsétlen nő a lángok közé esve, borzasztó kínok közt meghalt. A halottak száma egyik versió sze­rint 17, a másik szerint 25. Borzasztó helyzetben volt 35 katona, kik statiszták gyanánt szerepeltek, és 40 kardalnok. A lépcső égett alattuk. Kénytele­nek voltak az első emeleti ablakokon leugrálni. Az ablakok alá derekaljakat tettek. Azt mondják, annyi ember ugrott le, mintha ember­eső esett volna az égből. CSARNOK. A Mc. William család tapasztalása a torok­gyíkkal. -- Humoreszk. — Irta: Mark Twain. (Vége.) —­ Álmosan kivánszorogtam az ágyból, a macskára léptem, ez mérgesen nekem kapott, egy hatalmas rúgással feleltem volna, de a macska he­lyett a széket találtam megrúgni. — Ugyan Mortimer, zúgolódott feleségem, mi­ért gyújtod meg a gázt; ismét fel akarod a gyer­meket költeni? — Azért, édes Karolinám, mert meg akarom nézni, hogy macskád mennyire karmolt össze. — Jó, nézd meg egyúttal azt a széket is, fogadom, hogy tönkre tetted. Szegény ezfezus, hát ha------­— Hagyj nekem békét a macskáddal? Semmi baj sem­ történt volna, ha megengeded, hogy Mária itt háljon, s ezeket a dolgokat igazítsa ; ez az ő kötelessége, nem az enyim, s jobban ért hozzá, Utrub 7 — Ugyan Mortimer! azt gondoltam, hogy szégyen lesz ilyen észrevételeket tenni; ugyan nem restelsz zúgolódni, hiszen oly keveset kívánok tő­led, hogy azt bizony szívesen megtehetnéd, kivált most, ily rettenetes időben, midőn szegény gyer­mekünk ------­— Elég, elég, ne folytasd, mindent megteszek, a­mit kívánsz, de lásd, hiába csengetek, senki sem ébred fel. Úgy látszik, mindnyájan lefeküdtek. Mondd meg, hogy hol találom meg a libazsírt? — A gyermekszobában, a kemencze párká­nyán. Ha érte mennél és beszélnél Máriával------­A libazsírt elhoztam, lefeküdtem és ismét el­aludtam. Feleségem megint felköltött: — Mortimer, úgy sajnálom, hogy ismét hábo­rítalak, — de oly hideg ez a szoba, hogy nem me­rem a gyermeket kitakarni, s a zsírral bekenni. Nem lennél olyan szives, hogy a tüzet meggyujta­­nád? Minden el van készítve, csak a gyufát kell meggyujtanod s a szárazság alá tenned. Nagy bajjal felkeltem, meggyujtottam a tüzet, s meglehetős rész kedvvel leültem egy székre. — Mortimer, ne ülj ott, úgy meghűlöd ma­gad, hogy belehalsz. Gyere­k feküdj le. A­mint ágyamba akartam feküdni, azt mondta: — Várj csak egy perczig. Kérlek, adj a kis leánynak egy kanál orvosságot. Ezt is megtettem. Feleségem a gyermeknek ezt az ébrenlétét használta fel arra, hogy a liba­zsírral egész testét bekenje. Ismét elaludtam, de nyugalmam ez alkalom­mal sem tartott sokáig. — Mortimer, léghuzamot érzek. Határozottan érzem. Ebben a betegségben semmi nem lehet oly veszedelmes, mint a léghuzam. Kérlek, húzd köze­lebb a bölcsőt a tűzhelyhez. Oda húztam, de majd leragadt a szemem s a bölcsőt ismét a kályha előtt levő fába ütöttem. Feleségem kiugrott az ágyból, a boruló félben levő bölcsőt megkapta, s egy kis szóváltás volt köz­tünk. Megint lefeküdtem s egy parányit aludtam, de életemtársa kívánalmára ismét felkeltem s len­­mag-pogácsa-borogatást készítettem. Jó melegen a gyermek mellére tettük, hogy gyógyító munkáját végezze. A tűz nem tart örökké. Minden óranegyed­ben fel kellett kelnem s újból megraktam a tüzet; ezt az alkalmat arra használta fel feleségem, hogy az orvosságot még gyakrabban adjuk, ez nagy meg­nyugtatására szolgált. Koronként felmelegítettem a lenmag-borogatást, s a­hol még a gyermek testén egy kis üres helyet kaptam, oda, feleségem utasí­tása szerint, mustáros kovászt vagy egyébféle jóté­kony hólyaghúzó szereket alkalmaztam. Reggel felé elfogyott a fa, nem volt mit tenni a tűzre, felesé­gem azt kívánta, hogy menjek a pinczébe s hoz­zak fel fát. De én azt mondtam: — Kedvesem, már az egy kissé fáradságos munka volna tőlem — éjszakának idején — azt hiszem elég melege van a gyermeknek, hiszen úgy betakargattad, hogy százszor izzadásba jöhetett. Ne tegyünk fel reá újabb borogatást is-----------­Nem végeztem be szavamat, mert feleségem félbeszakított. Minden további ellenmondás nélkül a pinezébe mentem s egy kosár fát hoztam fel; — ekkor lefeküdtem, mélyen elaludtam, s úgy hor­­tyogtam, mint azt egy olyan fáradt ember teheti, kinek minden testi ereje ki van véve, s lelke a folytonos zaklatások miatt végkép kimerült. Midőn megviradt, vállamon egy hatalmas szorítást érez­tem, rögtön magamhoz jöttem. Feleségem állt mel­lettem, merev tekintettel s lihegő kebellel nézett rám. Mihelyt szóhoz juthatott s nyelvét forgathatta, azt mondta: — Vége van! Mindennek vége van! A gyer­mek az utolsó vonaglások közt van! Mit tegyünk ? — Hogy megijesztesz! Én nem tudom, hogy mit kellene tennünk. Talán jó volna ha feldörzsöl­­nők s a légvonalba telnők, és-----­— Oh, te boldogtalan ! ostoba! Minden perez drága,­­ egy pillanatot sem vesztegethetünk el. Menj az orvos után. De te magad menj érte. Mondd meg neki, hogy el kell jönnie, élve vagy halva hozd el. Elbeszéltem az orvosnak, hogy feleségem mi­lyen rémült, s a szegény beteg embert ágyából el­hoztam. A gyermekre nézett, azt mondta, hogy nem haldoklik , sőt veszélyben sincsen. Szavai kimond­hatatlan örömmel töltöttek el, de feleségem olyan dühbe jött, mint ha személyes sérelmet követett volna el rajta. Az orvos azt mondta, hogy a gyer­mek köhögése onnét eredt, mert valami csekélység megakadt a torkán s az ingerli. Ekkor már azt hittem, hogy feleségem kinyitja az ajtót az or­vos előtt. Az orvos azt mondta, hogy a gyermeket még erősebb köhögésre ingerli s mindjárt segítve lesz a bajon. Valamit adott be neki, mire a gyermeket egy erősebb köhögési roham fogta el, s egy kis fakéreg jött fel torkán. — Nellikének nincsen torokgyíkja, mondá vi­gasztalóig az orvos. Játék közben bizonyosan va­lami fát vett szájába, egy kis fakéreg leázott róla s a torkán akadt. De nem lesz semmi baja, csak­hogy máskor jobban ügyeljenek reá, hogy mit visz szájába. — Én is azt hiszem, hogy nem lesz semmi baja — mondom. Úgy tudom, hogy a fenyőfában levő terpentin nagyon jó hatással van bizonyos, a gyermekeket megtámadó betegségben. Feleségem megmondja önnek, ő nagyon jártas az ilyen do­logban. De a feleségem hallgatott. Megvetéssel fordult el s kiment a szobából. — ez idő óta van éle­tünkben egy olyan episod, melyet egyikünk sem említ fel, jobb ezt nem bolygatni. Ez idő óta napjaink zavartalan nyugalomban folynak. Nagyon kevés házas embernek van olyan ta­pasztalása, mint a­milyen Mc Williams úré volt, ezért gondoltam, hogy közleményemet az olvasókö­zönségnek egy része némi érdeklődéssel fogja olvasni. Másokkal, és a gazdaközönség általánosabb használatára szolgáló apaállatok bírálásával össze­­tKXrJft.vha egy — ezek engedélyezését szabályozó nevezet esen^I”,Kolozsi^nvt,n^e?ete??*J*(_vásáraiban, Szabadkán, Pécsett, Fehérvárott, Nagy­kanizsán, Győrött, Rimaszombatban, Ujhelyen és Iglón az ottani gazdasági egyesületek közreműködésével szintén rendezzen, illetőleg azok rendezését előse­gítse. A vásárnak, mely a kiállítással kapcsolatban áll, utolsó napján történik a k­í­z­á­r­á­s, a díjazott s földíszített állatoknak körülvezetése és az á­r­v­e­r­é­s. Az árverésen a tulajdonos szabja meg a minimál árat, melyen ha fölül igértetik, tartozik állatját odaadni. Az árverésen, vagy az árverés előtt szabad kéz­ből eladott minden állat árából 2% a vásári költ­ségek fedezésére, provisio gyanánt, az egyesület pénztárába fizettetik. A vásártér berendezéséről, az érkező állatok kifogástalan elhelyezéséről, teljesen megfelelő élelmezéséről, valamint ápolásáról is az orsz. gazdasági egyesület vásárbizottsága gondos­­kodand, és az állások, valamint istállók, úgyszintén takarmány- és ápolásért fiz­etendő legmérsékeltebb dí­jak már a vásárt megelőzőleg egy hóval hozatnák az érdeklettek tudomására. A vásárt igénybe venni óhajtó tenyésztők, hogy állatjuk elhelyezéséről, ta­karmányozásáról, valamint — ha kivántatnék — ápolásáról a rendező bizottság kellően gondoskod­­tassék, tartoznak a bejelentést a vásárt megelőzőleg legalább egy hóval megtenni. Korábbi bejelentések szívesen véteznek, és a tenyésztők érdekében álla­nak, minthogy akkor az orsz. gazd. egyesület a be­jelentett tenyészegyedek lajstromát jó eleve közzé teheti. A rendező bizottság a bejelentett állatoknak a pók útján többszöri kihirdetését is készséggel teljesíti, ha erre bejelentéskor külön felhívást nyer. A vásárt látogató tenyésztő tartozik a fennálló törvények értelmében küldendő állatjait állatorvos által megvizsgáltatni és rendes járlattal indít­tatni útra. A vásárra érkező állatok, megérkezésük­­kor egészségi állapotjukat illetőleg, Budapesten ál­­atorvos által újból megvizsgáltatnak, és azon eset­ben, ha beteg találkoznék közöttük, ez a m. kir. állatorvosi tanintézetnek adatik át gyógykezelés végett. Az egészségügyi rendészet szempontjából való meg­vizsgálás, valamint betegség esetén a kóros állat­nak a fent nevezett tanintézetben való gyógykeze­­ése díjtalanul történik. A tenyészállat-vásárokkal egyidejűleg á­l­l­atkiállítás is rendeztetik szarvasmarhák, juhok és sertések számára, melyen a kiállítók nem eladó tenyészterményeikkel jutalmakra pályázhatnak; to­vábbá ilyenek elverése esetén tiszta vérű nyájaiknak az orsz. törzskönyvbe való iktatása is eszközöltet­­tetik. Az állatkiállításon működő bíráló jury áll az orsz. gazd. egyesület állattenyésztési szakosz­tályaiból kinevezett nyolcztagú bizottságból, mely kebeléből választ elnököt, ezen jury tárgyalásaihoz meghi egy szakértő állatorvost, ki mint jury-tag működik és kinek szavazata a szavazatok egyen­­ősége esetén dönt. A jury az eleve meghatározott jutalmak közül adhat: készpénzjutalmat, érmet, végre dicsérő oklevelet. A kitüntetések a körmenet előtt lehetőleg ünnepélyesen osztatnak ki a kiállí­tók között. A kitüntetett állatok leírása az orsz. gazd. egyesület lapjában közzététetik és a leirás a tulajdonos kívánságára az állat rajza által tétethe­tik érdekesebbé. A vásár és kiállítás után az ezekre érkezett állatoknak vaspályán és gőzhajón való gyors elszállításáról a rendező bizottság gondos­kodik , a felmerülő költségeket előlegezi, és a ki­állítótól utánvétellel szerezvén vissza, az előleget az Egyesület pénztárának megtéríti. Sorsjáték. A lótenyésztés országos se­gélyezésére évente nagy összegek fordítlatnak, és elvitázhatlan tény, hogy az ezen tenyészágra ki­adott segély hasznos, nagy kamatokat hozó be­ruházásnak mondható. Az orsz. gazd. egyesület szintén segélyezni akar három, eddig segélyben nem részesült, hazánkra nézve nem kevésbbé fontos te­­nyészágat, és hogy ezt tehesse, szintén némi pénz­forrás szükségeltetik, melynek megnyitásával azon­ban nem szándékozik a kincstár­­ amúgy is na­gyon igénybe vett alapját terhelni, hanem az egye­sület törekvését akkér vélné valósíthatni, ha egy 20.000 számból álló 50 krajczáros sorsjegyre ala­pított sorsjáték rendezésére a nm. m. kir. pénzügy­minisztériumtól engedélyt nyerne. A sorsjáték terve­zete a következő : Az orsz. magyar gazdasági egye­sület által az állattenyésztés, kü­lönösen a szar­vasmarhatenyésztés segélyezése czéljából rendezett sorsjáték . Száz sorozatban kétszáz számmal kibo­­csáttatik 20,000 db sorsjegy, és az ebből befolyó összeg 60°/0ra fordíttatnék a kiállítási helyiség el­készítésére, a kisorsolandó tenyészállatok és sze­gény községeknek kiosztandó apaállatok vásárlá­sára, — ebből fedeztetnének a kiállításon kiosztatni szándékolt jutalmak is. A sorsjegyek az egyesület által bocsáttatná­nak ki, és az elnök és titkár által íratnának alá, s hátsó lapjukra a játékterv nyomatnék. A játékterv számlája: 20.000 db sorsjegy pr. 50 kr . . . . 10,000 frt, provisio 30%...............................____ 3,000 „ Marad . . . 7,000 frt. Ennek 60°/0-ja ...... 4,200 ,, Ebből: 16 nyereményre 30% *. . . . 1360 frt. Kiosztandó apaállatokra 30% . . 1360 „ 13 jutalomra 40% — . . . . 1480., Együtt . . . 4200 frt. A többi 40% egyesület költségeinek fedezésére és a tőkésítésre............................ . 2,800 frt. Összesen : 7,000 frt. A játékterv szerint: kijátszatnék 3 bika, 3 üsző, 7 sertés, 3 juh, összesen 16 állat 1360 frt érték­ben. Kiosztandó tenyész-apaállatokra 1360 frt ér­tékben. Együtt 2720 frt. 13 jutalomra, 1) a legjobb 3 éves bikára 300 frt stb. Összesen 1480 frt. Az egyesület kiadásainak fedezésére, nevezete­sen : helyiségekre, hirdetményekre, postaköltségre, körmenetre, jegyek és szolgákra, fuvarbér és egye­bekre, pénztárnok, rendezőnek. Összesen 1300 frt, még fenmarad 1500 frt,egyben 7000 frt. Ezen fenmaradó 1500 frt évenkint tőkesit­­tetvén, arra szolgálna, hogy belőle idővel állandó kiállítási épület emeltetnék a főváros tulajdonát képező vásártér szomszédságában. , dént és 9 frt 46 krra’ mint áru jegyzendő ICO kilogramm ! szerint Győrött átvéve. Káp­isztarepczéből augusztusra 1000 méter mázsa kelt el 15 írttal 10­­ kilogramm szert­t. Délután gabonában nem történt adás vevés...„Mé­­­­séklet reggel 12 fok meleg. A Tisza vízállása 6­82 méter ! : 21' 50­0 fölött Az időjárás az utolsó napokban 1 szerföle­t kedvezővé alakult. Szerdán este termékeny eső r­á lőtt be, mely a vetésekre jótékony ha­ást gyako­rlt. Ha­­ az időjárás továbbá is kedvező marad, úgy az árvíztől ment a földekből jó eredményt remélünk A gabonaüzlet a szárazság­­ következében a lefolyt hó eső napjain élénkebb volt és az el­­t­alánra tol­á­ott áruk magasabb árakon vásároltattak,­ de­­ a közbe­n beállott eső álta a kilátások a jövő termésre ja­vultak és ezért az árak ismét alább szálltak. Jelenlegi árak a helybeli vasúthoz szálltt a a következők. Hektolite­renként : Búza tiszai 75.5 - 76 ki­ogramm, métermáz­sa 10 frt 90 kr. — 11 frt 10 kr Buza h­nsági 74.5—75 kilogr. mé­terül: 1 1 frt 60—110 kr. Búza 72—73 kilog­amm, méter­mázsa 9 forint 60—90 kr. Rozs 71 kilogr., mérem, fo­rint 40 50 kr. — Árpa 62 kilogramm, métermázsa 6 frt 50 60 kr — Tengeri méterm. 4 frt 60 - 70 kr. Zab m­é­­te­m. 9 frt — 9 fr 10 kr. Arad, a­pr. 29. (A) E hét fő­­ima alatt jóformán az ország valamennyi részéb­e kisebb-nagyobb mértékben esőzés állott be, mely kö­ülménynek a­z vo­t hatá a, hogy a gabonaü­zletben uralkodó nagy mérték­ben i­gatott hangu­lat kissé leloh­adt, és az Árak csökkentek. B­u­z a v­­. 1 -­­­­b­e­n a raa'mok, d­iczára a mé­séke­t behozatalnak és a csekély k nálaun­k tartózkodók a bevásárlásban. Finom b­ra a múlt hét legmagasabb Árjegyzésébe képest 20 30 krnyi árcsökkenést szénádott, sőt a pszab­a­tin­őségü­k ára métermálánkint 50 krral is alább szállt. A Rozs ha­­sonl­óképen lanyhább ha­gul­tra talált Métermáznája 6 70 —80 ; a készlet nagy­on csekély, és a kinálat jelenték­elen. — Árpa jelenleg előnyös a kivitelre nézve, és mivel a szeszgyárak ez a ezik­kel egyelőre meglehetősen el vannak látva, a tulajdonosok pedig valamire va­ló áren­redményre nem hajlandók, a fo­galom vontatott év f elötte korlátolt. — Kukoricza a teg­npi hét vásáron men­e etes -n­­­agy ké­zl b­en volt , a métermáz­ánknt állandóan 4.10 ma­radt. Fogyassz­ók és t­ulajdonosok tartózkodik. Vidékünkön a vetése, állása kitűnő, nyugodtan várjuk be a kívánt esőt. — 8 - e­s üzlet. Élénk k­resiet ne lett az üzlet a hét folyamában szilárd volt, az árak emelkedők Kész áru fogyasz á­sa nagyban 27.6 pr. 100 liter °/C, ami egyenlő 39 kr, fokonként s hordóval együtt k’crib­ben 3B‘/s hordó nélkül, 391/, kr. azzal együtt — Marhavásár. A pén­teki hetivásárra be hajtatott, ökör 40 db melyek le­gtlibb­­nyíre mészárosok által 90 —125 fóti pon dbként vétettek meg; tehén 25 db, 7')—Hó orint n dbként k­et el; borjú 76 db, melyeket 8—30 forinton dbként vettek meg ; bá­rány 110 db, mely k 3 — 5 frt drhként keltek el ; ló 150 db mely 25 - 150 fr dbkorit két ti; sertée 90 db, melyek leg­obtmyiro hentes k által 3 — 31 forint, m­zsánként vé­tetek meg. Pécs. Gabonaárak az april 25-diki hetivásáron. B­úza 9 frt 85­ — 9 frt — 8 forint 65 kr. — Kétszeres: 1 frt 50 kr 7 frt 20 kr. - Rozs : 7 frt 20 kr. 6.90 Árpa : 5 frt 40 kr. 5 frt — kr. Zab : 1 hectoliter ára 10 frt — kr. 9 frt 20 kr Kukoricza: 5 frt­­ kr 4 frt 80 kr. — Széna: 100 kilogramm 4 frt 70 kr. — Szalma 100 kilogramm 2 frt 60 kr. Táviratok. Berlin, máj 1. Búza 199.50, 200.50. Rozs 151.­­, 147.50, 145.50, 148.50. Zab 165­, 163.—. Olaj 6150,6130 62.80 L­esz 44.90, 45.K­b. 4­80 48.10. Boroszló, május 1. Búza 18.80. Rozs 16.40. Zab 9.60. Olaj 63.—, 62.50. Szesz 42.—, 43.60. KÖZGAZDASÁG. FÖLDMIVELÉS. Tenyészmarha-vásár. Az orsz. magyar gazdasági egyesület választmányának bemutattatott a Budapesten időnkint, tenyészállatok ki­­állításával egybekapcsolt marha­vásár rendezését illetőleg, Tormay Béla terve­zete, melyből a „Földmiv. Érdekeink“ a következő pontokat emeli ki: A vásár évente legalább egyszer a József­­napi vásárt megelőzőleg három napon át Bu­dapesten a város baromvásár­ terén, mely e czélra átengedtetik, fog megtartatni; ha pedig az évben még egy második vásár rendezhetésére lenne kilá­tás, ez a Lipótnapi vásár előtt szintén három nappal tartatnék meg. A tenyészvásárok azért rendeztetnének az or­szágos vásárok előtt, hogy a gazdák— ha ezeken állatjaik eladása nem sikerülne, az országos vá­sáron az elárusítást­ még mindig megkísérthessék. Az orsz. gazd. egyesület elhatározza egyszers­mind, hogy ilyen tenyészállat-vásárokat kiállt­ Termény piaca. Budapest, május 1 Kedvező időjárás folytán lany­ha hangulat állt be, vevők visszatart­ók, mig az eladási haj­lam nagyobb mértékben mutatkozik. Búza tegnap és ma elsőrendű minőségű árában 10 krajczárt, középszerű és alárendelt minőségű pedig 20 krajczárt vesztett, 100 kilo­gramm szerint múltheti záráraiból; malmaink nem tanúsí­tanak nagy vételkedvet és 25.000 métermázsányi forgalom mellett következő árakat fizettek: 71°/10 kilósért 10 frt 80 krt, 73 k-os 11 frt 20-30 krt, 73% k­ os 11 frt 20- 40 krt 75s/io k.-os 11 frt 40 krt — 12 frtot, 76% k.-os (másodrendű) 11 frtot és 77% k.-os 12 frt 50 krt- 100 ki­logramm szerint 3 hónapra, ticanceluzából tavaszra elkelt 2500 métermázsa 10 frt 40 krral, míg szeptember-októberre 9 frt 80 krt, mint pénz és 9 frt 90 kr mint áru jegyzendő, 100 kilogramm szerint. Rozsból csekélység elkelt 7 frt 80 krral 100 kilo­gramm szerint. Árpa névleges jegyzése 6 frt 50 — 7 frt 25 kr 100 kilogramm szerint, adás-vevés nem történt. Tengeri változatlan, mintegy 200 méter mázsa 6 frt 25 — 5 frt 30 krrt­­ kelt el, bánáti május-júniusra 5 frt 50 krral jegyzendő 100 kilogramm szerint. Zab csendes, fogyasztók 500 méter mázsát 9 frt 37 kr és 9 frt 45 krral vásároltak 100 kilogramm szerint, ta­vaszra és junius-junusban szállítandó 9 frt 37 krral mint Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom körébeL A központi magy. gyógysszerészeti és mű­vegyészeti vállala­t tegnap délelőtt tar­totta rendes közgyűlését Houchard Ferencz elnök­lete alatt. Elnök constatálja hogy a közgyűlés ha­tározatképes. Erre Halász Ferencz igazgató felol­vassa az 1875. évről szóló jelentést. A gyógysze­részi üzlet 24,817 frt 41 krt tett, vegyes fogyasz­tóknak szállított áruk 13 647 frt 84 krt, az eladott áruk összege tehát 38 465 frt 25 krt tesz. Az ösz­­szes üzlet 6719 frt 42 kr nyereményt eredménye­zett, ehhez adván a gyárbér fejében befolyt 2791 frt 68 krt, az összes nyers haszon tesz 9511 frt 10 krt; az összes kiadás 23,719 frt 71 krt. A lefolyt évi veszteség az ez évben történt tetemes leírások hozzáadásával a korábbi évekből átvett vesz­esége­­két 85,500 frtra emelte. Hogy a vállalat minél reá­lisabb alapon nyugodjék, a bizottság azon javas­lattal lép a közgyűlés elé, hogy más intézetek pél­dájára a szükséget felülmúló leírás eszközöltessék, azaz hogy minden 200 frtos részvényből 100 frt lebélyegeztessék. Ezt elfogadván a közgyűlés, indít­ványozza továbbá a bizottság, hogy ezen intézkedés folytán lekönyvezendő 85,500 frtból a felszerelvé­­nyek összes értéke 11,318 frt 68 krral, az épüle­tek 80,718 frt 4 kr értékéből 20,718 frt 4 kr, a gyárfel­szerelvény 106,582 forint 99 krajezárnyi értékéből 36 582 forint 99 krajezár h­asgék le, a még fenmaradó 16,880 forint 29 krajezár pedig a tartaléktőke-számlára könyveztessék. To­vábbá indítványozza a bizottság, hogy a keresk.­törvény rendelkezéséhez képest az elsőbbségi rész­vények elsőbbségi kötvényekkel cseréltessenek ki, azaz az eddig kibocsátott 117 db 200 frtos elsőbb­ségi részvény kétszer annyi 100 frtos kötvény­nyel volna kicserélendő. Indítványozza a bizott­ság, hogy a megválasztandó igazgatóság 100.000 írtig terjedő jelzálogos vagy egyéb kölcsön felvéte­lére fölhatalmaztassék. A közgyűs az igazgatóság, illetve a bizottság indítványait helyeslőleg fogadja, a jelentést tudomásul veszi, s a felmentvényt meg­adja. Ezután tárgyaltattak az új keresk. törvény értelmében módosított alapszabályok, melyek en bloc elfogadtattak megbizatván egyúttal az azon­nal megválasztandó igazgatóság, hogy a­mennyi­ben a váltó és keresk. törvényszék módosításokat tenne az a­lpszabályokon azokat saját hatáskörében intézze el. Végül következett a választás. Igazga­tókká : Houchard Ferencz, Vass Illés, Szakácsy István, Hafner József, dr. Práznovszky Ignácz és dr. Bakonyi Elek ; a felügyelő bizottságba dr. An­­talik Károly, Mérey Ferencz és Simon Géza vá­lasztottak meg. Az osztrák szaba­driagázhajózási társaság szombaton tartotta évi közgyűlését Wo­­dianer Móricz úrnak elnöklete alatt. Az ü­leti jelentés szerint a múlt év összes jövedelme 10.332,163 frtot tett, a tisztajövedelem pedig 491,730 frtot. A június 1 jén lejáró szelvényt 10 frt 50 krral váltják be. A társaság vagyoni állása a no­vember végével felvett leltár szerint 71.493.207 frtot tett. A fe­lügyelő tanácsból sor szerint kilépett b. Wodianer Móricz és b. Seiler újból megválasz­tottak, a választmányba pedig b. Königswarter és Bachmayr József. Pénz és értékpiacz. Budapest május 1. Az előtőzsde szilárd volt, de daczára ennek, kevés üzlet­kötés történt. Osztrák hitel 140.50-el nyílt meg és 141-gye záródott, m így hitel 119 volt. A déli tőzsdén még gyöngébb vételkedv mutatko­zott, osztr. hitel 140.90- 141 közt váltakozón, m.hitel 120 volt, földhitelrészvény 421/,, munizipális 141/1, közúti vaspálya 183, pesti biztositó 45, fővá­rsi 101 és 99.75 közt ingott. Az esti tőzsde állandólag szilárd maradt, de a forgalom kevés volt, osztrák hitel 140.50—141.30—140 között in­­gó­t, magy. hitel 120 volt, municipalis 140/a, magy. dij­­sorsjegy 701/.,, földhitelrészvényt. 420. volt. Vízállás és időjárás. Budapesten máj. 1. 4­41 m. 0 fölött száraz. Pozsonyban máj. 1. 3.46 m 0 fölött száraz. M.-Szigeten máj 1.1.28 m. 0 fölött száraz. Szatmáron máj. 1. 1.00 m. 0 fölött felhős. Tokajon máj. 1. 3.50 m. 0 fölött száraz. Szolnokon máj. 1. 5 52 m. 0 fölött száraz. Szegeden máj. 1. 6 65 m. 0 fölött száraz Aradon apr. 30. 0.04 m. 0 alatt száraz. Nagy-Becskereken apr. 30.1.24 m. 0 fölött száraz. Eszéken máj. 1. 3.00 m. 0 fö­­tt száraz. Mitroviczon apr. 30. 4.46 m. 0 fölött száraz. Zimonyban apr. 30. 6 33 m. 0 fölött száraz. Ó-Orsován apr. 80. 5.00 m. 0 fölött száraz. Felelős szerkesztő: tiernátony

Next