Ellenőr, 1876. július (8. évfolyam, 179-209. szám)

1876-07-01 / 179. szám

Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedr^L 5 fe^krT\ télévre . . . ÍO „ — „ Egy hónapra§o ^ Egye. szám ára ÍO fcral (Szerkesztési iroda: Budapesten, nááor-utcza 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitSl jön. — Kéziratok visszaküldésire nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. s POLITIKAI NAPILAP. hirdetések felvétele: Budapesten, nddor-utcza 6. szám (Légrády testre, ez mrodájában). Továbbá Havas, Lafite & Cie. czégnél Párlsban (Place de la Bourse Nr. 8), vala mint Leopold Miksa hirdetési ügynöknél, Budapest, Eákosárok-utcza 431. sz. hiddó-hivatal: Budapesten, náció r-u tcz a 6. szám. Ide intézendök az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. 179. szám. Budapest, szombat, jnlins 1. 1876. Vili. évfolyam. i Táviratok. Pancáova, jun. 1. (Az „Ellenőr“ ere­deti távirata.) A belgrádi metropolita Sz. ikervárból két millió rubelt hozott Belg- rádba; Oroszország minden templomában pénzt gyűjtenek a szlávok felszabadítására. Fadjeff tábornok biztositá a szerb hadügy­minisztert, hogy 4 hét múlva harmincz- ezer orosz őnkénytest fog Sz<r- biában vezérelhetni. Egy nagyobb bécsi lap megnyeretett volna, hogy az omladinát ma­gyar lapok ellen közv«t.ve vedel mézzé. Ezen j lap időnként a magyar culiusminiszterium- tól is kapott volna tudósításokat. — Alim- pics tbk. hétfőn a Drinánál nagy vereséget szenvedett. Belgrádi, jun. 30. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Milán fejedelem, elutazása előtt, következő beszédet intézett a katonákhoz: „Katonák! Mint első katona, hadseregem élére állok s csatába megyek, hogy meg­védjem hazánkat a közös ellenség ellen, s hogy híremnek és a névnek, melyet viselek, megfeleljek. Rátok bízom nőmet, fejedelem­nőtöket, oltalmazzátok meg őt és a szék­várost. Isten veletek !* Ezután megfogá a fejedelem a zászlót, megcsókolá, s ismét át- adá egy tisztnek, e szavakkal: „Vitézem! Átadom neked a zászlót; vedd és védelmezd véred utolsó csepjéig“. Belgrád, jun. 30. (A „Pester C.“ távi­rata.) Közvetlenül a fejedelem elutazása alatt az osztrák-magyar monarchia képvise­lője barátságosan s egyúttal a legerélyesebi en felszólalt a béke érdekében, mire Milán fe­jedelem e szavakkal felelt: „Nem léphetek többé vissza.“ Bécs, jun. 30. (A „Pester C.“ távirata.) Holnapra idevárják Belimarkovics volt szerb hadügyminisztert. Belimarkovicsnak hihető­leg más államokban is van missiója. Belgrád, jun. 30. Biztos értesülés sze­rint tegnapelőtt a portához intézett ulti­mátum küldetett Konstantinápolyba, mely valószínűleg holnap vagy holnapután fog átnyujtatni. Bécs, jun 30. A „Pol C.“ jelenti Bel- grádból: A romániai kormány a török du­nai flottiláuak Szerbia ellen tervezett ope- ratioi miatt a garantia-hatalmaknál lépé­seket tett. — A „Corresp.“ a Belgrád ban aggodalommal várt török támadó lépés iránti belgrádi híreihez azt a megjegyzést csatolja, hogy a porta politikai okokból nem fog támadást intézni, hanem esetleg megtámad- tatja magát. A hadi miveletek megnyitását szerb részről egy utolsó formális lépés elő- zendi meg. — Ugyanez Czettiinéből hatá­rozottsággal jelenti, hogy létezi! egy 14 nappal ezelőtt ratificált szerb-moitenegrói szövetségi szerződés. Sz.-Pétervár, jun. 30. Belgrádban az orosz követ részéről, Sándor császát egye­nes. parancsára, az utolsó perezig minden elkövettetett, hogy Milán fejedelem a török határ átlépésétől visszatartassék. A fejede­lem azonban kijelenté, hogy a népo által szorittatva nem nézheti nyugalommal a boszniai dolgokat és a szerb határnak a tőrükök általi megsértését. Azt hivé, hogy ha azon indítványt, melyszerint ő a szul­tánnak teljes souverainitása mellett Bosznia alkirályává kineveztessék ki, a porta elfo­gadta volna, ez a mozgalomnak és a viszo­nyok bizonytalanságának véget vetett volna, de a porta nem akar Szerbiával alkudozni, és ezért kénytelen az ország hangulatára figyelemmel ’ lenni és az országot védel­mezni. Bécs, jun. 30. Az „Abendpost“ a követ­kezőt mondja: Mig Törökország, mely Sz r- biával szemben semmiféle támadó czélokat nem követett, magának a politikai vissza­vonulás lehetőségét teljesen biztosította, Szerbia oly pályára szoritottnak tűnik fel, a melyről a visszatérés, bármennyire feküd­nék ez Szerbiának jól felfogott érdekében, többé nehezen várható. Pétervár, jun. 30. A hivatalos és udvari körökhez intézett utasítások szerint az osztrák­magyar uralkodó és az orosz császár közti talál­kozás kétségtelen. Berlin, junius 30. Az országgyűlés bezá­ratott. Bécs, jun. 30. Adams udvari operaénekest, ki hamis esküvel vádoltatott, felmentették, a vét­kességi kérdésre 7 esküdt igennel és 5 nemmel felelvén. Róma, jun. 30. A hivatalos lap jelenti: A király a felső-olaszországi vasutak iránti (javas­latot szentesítette. — A „Diritto“ jelentése szerint a király Cialdini tábornokot párisi követté ne­vezte ki. Brüssel, jun. 30. A „Nord“ a keleti kér­désről szólva, részleteket közöl a berlini megálla­podásokról és azt hiszi, hogy a hatalmak egyetér­tésével a pacificatio műve keresztülvitetett volna; az események meg fogják mutatni, vájjon a békí­tési törekvések brusque megszakítása a keresztyé­nekre, Törökországra vagy Európára nézve leend nagyobb előnynyel. A három császár-hatalom egyet­értése a béke fenntartása iránt változatlan marad, reméljük, hogy a többi európai hatalmak hozzájok csatlakoznak. A fődolog marad a be nem avatko­zás elvét fenntartani, melynek azonban nem szabad teljes közönbösségnek lennie. Európának mindig az volna a kötelessége, bogy a háborút megakadá­lyozza, ha az vad harczczá fajul, mely nem engedne mást várni, mint a teljes megsemmisülést. UTOLSÓ POSTA A „Journ. des Déb.“ belgrádi tudósítója meg­lehetősen reménytelennek festi Szerbia hely­zetét. Miián nem számíthat Oláhországra, de Mon­tenegróra sem, mely féltékeny Szerbia reménybeli dicsőségére. A. fölkelő bandák is sokkal csekélyeb­bek, semhogy rajok támaszkodni lehetne. Másrész­ről a törököknek 100,000-nél több emberök van Szeibia határán összepontositva. A szerb hadsereg pedig jobbára csak a papiroson van meg, s soha sem lesz több 100,000 embernél, a mi már úgy is rendkívül sokra van fölvéve az 1.200,000 lakoshoz aránylag. A „J. des D.“ nem is hiszi, hogy az a 100,000 egyenruhába bujtatott paraszt valóban hadsereget tesz ki, s hivatkozik egy angol szak­emberre, ki a kis, alig 4000 emberből álló rend hadsereget igen dicséri ugyan, de a m;' tartja semminek. A keretek teljes' A kormány 6 hó óta nagy ezen hiány pótlására, s mintegy k német és 50 olasz tisj hadseregbe. De az utóbbiak nem \ az ottlevő 50 montenegrói pedig a I után azonnal haza fog menni. Másn militia öt-hat féle fegyverzete, melyekn lönféle lőszer kell, s ez nagy zavart oL A k h e d i v e követe, Akhmet j napelőtt Konstantinápolyba érkezett. Abdul K e r i m pasa vasárnap N i s-k íogy a török haderők főparancsnoki átvegye. Addig is rendeleteket tesz, hogy lehc számos csapat mehessen utána. A hadügyérrel idejüleg, részint a fővárosból, részint a vidék 12,000 embert indítanak a szerb határra, kik nemsokára további 20,000 fog követni. A kormán* legutóbb nagyobb pénzmennyiséget tett lolyóvá, melyet a hadügyér Nisben szét fog ősz- . tani. Abdul Kerim pasa el van határozva, hogy I aevárja a szerb támadást, de akkor aztán a végletekig megy. Konstantinápolyban igen el vannak keseredve Szerbia ellen, s a legnagyobb áldozatoktól sem akarnak visszariadni, hogy Mon­tenegrót megnyerhessék. A porta bizonyosan íiszi, hogy Szerbiát leveri, de attól fél, hogy az e u- rópai hatalmak a rendzavaró javára be fog­nak avatkozni. A cabinet és a két párt conflictusában a szultán ingadozik. Mi db at pasa minden áron keresztül akarja vinni a reformokat, a nagyvezir jedig a többséggel tart, mely ezt általában ellenzi. A városban a legkülönfélébb rémhírek keringenek, me­lyek mind Ignatieffre vezettetnek vissza; ilyen például, íogy ő egész támadást szervezett volna a szultán kioszkja ellen; az angol flotta pedig előjön és meg­védelmezi a szultánt. Ha két-bárom diplomata ösz- szejön, ezt azonnal a legnagyobb veszélynek kür­tölik ki. Szóval a cabinettől le az utolsó népréte­gig nincs meg az a nyugalom és egyértelműség, mely éppen most a legkívánatosabb. Hob art pasa elutazását a Bordeans-féMj agentia tegnapra helyezte kilátásba. Hobart e sze­rint az escadre-ral a Közép-tengerre volt indulandó ! Párisi diplomatiai kö r ökb e n — jelenti egy tegnapi távirat — még most sem hisznek a hábo­rúban. 0 r 1 o f f a franczia kormánynak m e g n y ug- tató nyilatkozatokat tett. Orloff utalta német koronaherczeg levelére s kijelenté, bogy a ezár határozottan el van tökélve a porosz­orosz szövetséget minden változó eset da­czára fentartani. — Az orleanista „Soleil“ azr mondja, hogy egy orosz-angol háború esetére Francziaor szágnak semlegesen kell ma­radni, mint e két hatalom volt 1870-ben. A sebesültek ápolására alakult orosz társaság általa czárné véd n ök s é g e alatt fölszerelt kü­lön vonat, mely orvosokat, betegápolókat és kór­házi szereket vitt,! mint Pétervárról jelentik, Czet- t i n y é b e érkezett. Budapest, junius 30. S a szerbek fejedelme ma Várna, s a Rigómező fele ront fegyverrel, a széttópett hitlevelet taposva. Igaz ok nélkül bontja meg a' békét, melynek megtartására, mindaz köti, ami törvény, ami igazság. Még csak ürügyet sem tud találni hadinditásának. A törők kormány tisztelte Szerbia szerződés­adta jogait; a töröl: hadak tisztelték a szerb határt. Egy fenyegető szó nem sok, még csak annyi sen hangzott Sztambu] felöl Belgrádba a. bo3R/ák-bö! czegovinai lé zadás egész hosszú id* alatt. Szerbia sí­től ta a lázadást és tí'jrfpolta azt; Széni a fegyverkezett, Szerbia követelt s megsálta a határokat. A 1 öröl kormány szel’d .illés­nél egyébbel nem felett erre. Sz* Ran proclamálja a háborút; Tői ők íg erre. sincs egyéb tett* tan. vVa.-d■Markol-*-' Memento. A boszuló isten van jelen az igaztala- nul kezdett háborúban. Memento. ___Ulászló, magyarok királya békét kötött a nagyurral. Kezét a feszületre té­ve megesküdt a mindenható istenre: meg­tartja a kötést s pecsétes hitlevelet adott a török szultánnak. Azután megszegte hi­tét. A- szövetségesek csábításai magukkal ragadták a magyar királyt s hadserege át­kelt a határon s a megcsalt országra tört. E hitszegésnek Várna síkján áll őrökidőkre szóló intő oszlopa. Boszuló isten van jelen az igaztalanul kezdett háborúban... Már össze volt törve a török derék had; már ezrével nyeldeste a futamló törököt Devin mocsára ; Hunyady győztesen elül-elül min­denütt : akkor jelent meg az isten. Murad szultán kétségbeesve a látványon, midőn a döntő roham már-már összetörte; kihúzta kebeléből a magyar király pecsétes hitleve­lét, s azt a magyar égre emelvén, kiáltá: „Ha isten vagy, kit a keresztyének imád­nak, boszuld meg nevedet azokon, kik azt megfertőztették!“ És isten megboszulta. A hévtől elkapott hitszegő király vérével festé a csatatért, s levágott fejét kopjára szúrva hordozá meg a harezban a győzelmes török ; s vert had lett a magyar sereg. S pár év­vel később még egyszer sújtott a boszjífVó isten: a Rigómezőn ismét nyolcze^er derék magyar engesztelő áldozat a Ír ^szegesért. Várna; Rigómező. Memento, gyárt Vart,. szkrnol; s ha jól magára pap Áldását? el ..is * gondo. mindenhatója félszéiüet hun Meg u'ióvégre tfem is k rődni. De* ülni. sem a. rác tótok óhittel imádott itfceL sitnafc, az, hogy bariba, vf alig van jártányi erő és var ság. 12 —15 ezer olyan-ami tonaság és ötven-hatvan « urnák mindenféle állatjából; „ és kenyér jélkül. Ila Milán útjában esték valahol az a: aki egykor a Rigómezore hadnak vertét megjövendő hatná neki, hogy dressze a mezítláb és íhen, s még nn lemig. Azonba; ez a tudós c bezen fog a Milán kedvéért támadni, no;y meglássa az eg hadsereg pa&diáját;. ,s* igy a lem bizonyosa elmegy mezítláb is török fői­det látni. I' vissza is kell térni onnan. Összetörni az a kétszázezer törököt, ami a fellázadt tartmányokat s a határszélt meg­szállja ; átronini a nisi sánczckon, meg­úszni a Dríná meghálni Böszna-Szerájban és inni a Bosprus vizéből. Enélkül nincs visszatérés paszsai; csak paizson vagy le­pedőben. S az Szerbia, melyet lepedőben hoznak haza, íiiezen fog Milánt koronázni valaha, s alig!, vissza nem vágyódnék még a vörőshaymára, mint Jzráel népe a pusztából. Memento. * * Király ő fej égé* • mint újabban megerő­sítik, julius 7-én est utazik el Bodenbachba, hova a reggeli órákban Sndor czár is megérkezik. A két uralkodó innen eűitt utazik Reie bstadfba, hol estig fognak időzi mire Sándor czár tovább indul Bodenbathból ízászországon át; ő felsége pedig Rudolf koonaJirczeggel együtt Mária Anna özvegy császárnéiátgatására megy, onnan pedig valószínűleg Müncvjbe utazik. •Az utóbbi végleg el van határozva ; Beichstadtba már néhány nap előtt számos udvari \^t, kocái, lö’Stb. indult útnak. ~l--------­Magyar orsz; déli vidékéről a mai esti postával és d lapokkal több tudósítást vettünk. Újabb tényekedig találunk bennök, majd­nem mindegyik a banguiot Ugyekszik fösteni. Vissza­mennek a múltba, a rebbi közigazgatási tisztvi­selők választásában, s níényszéki hivatalnokok s egyéb állami közegek íibázott kinevezésében ke­resik a bajok forrását j mai helyzetet egyik leve­lező világ-rengetőleg viedelmesnek, a másik ki­csinyes helyi berzenkésnek tekinti, a szerint a mint pessimista vagy timista nézetekkel terhes. E különböző, egymássá homlokegyenest álló fel­fogásból a leghelyesebb .övetkeztetést bizonyosan úgy vonjuk, ha a középon járunk: baj minden­esetre vau, veszedelem7, azonban nem izmo- sodhatik. Erről tanúsítnak a Temesből Torontálból érkezett uj értesítések. Legnag; nyugtalanság mutatkozó Péterváradon. Itt mint a „Pester Lloyd, távlatilag értesül ’leírkatzatlau izgalomba! van, mióta Mi’ desm tegnap Deligridba utazott, 8' Ale.dnácznak tartva a hajóba száll tette hogy az ő ideje elérkezett. Jtf is baj, hogy a határon az /ellen? Egyéb helyi: Újvidékről, Nagybecskerekről s Te mesmegyéb nyugalmas hangulatot jelzenek. Ab­ban egvá*áhan megegyeznék a levelezők, hogy az 1848*1 események ismétlődésétől, mivel egyik n>i vadult képzeletű laptársunk ijesz­tett» f> közönséget, távolról sincs okunk tar­tani Újvidékről ugyan azt írják, hogy ha a törlőt megverik s a délszláv birodalmat fftilitják, az omladina a szerémségi, bánsági, bács- ai és végvidéki szerbek közt akkor csinál nép­fölkelést, mikor neki tetszik, vagyis helyesebben akkor, midőn Belgrádból parancsot., pénzt, fegyve­reket és segítségre Ígéreteket kap. Azonban, hogy ez koránsem értendő ily szigorú értelemben, szóról- szóra, bizonyíthatja az, hogy Belgrádon már is ki­fogytak a „municzióból“, hogy Újvidék egészen el­hallgatott, mondjuk inkább, eszére tért; Nagy Becs­kerek is csöndes, a kormány határozott föllépése, a királyi főügyész körútja, a nagy-kikindai Rio­gatások, a megindított nyomozások, s legfőkép a két század gyalogság s egy század lovasság bevonulása Kikindára s kilátásba helyezése Becskerekre s az egész Torontál megyébe a legjobb hatással voltak. A szerb agitatió, mely már szemérmetlenül űzetett nyil­vánosan, egyszerre elbújt s kiket a közönség jól is­mer, mint az omladina tőembereit, azok egy része mindenféle ürügyet talált a távozásra, ki fürdőié lent, ki gazdasága után lát, és azok is, kik hely­ei maradtak, feltűnő csöndesen viselik magukat, ndenütt beszélik, hogy a kormány a legerélye- bb rendszabályokat foganatosítani el van hátá­vá, s mert látják, hogy ezúttal nem tréfa s az omállapottól soknak van oka tartani, egy igen ös félelem szállotta meg a kedélyeket. Hcrte- y főispánnál, a hol csak megjelenik, a szerb ságok és az előbbkelő szerbek sietnek tisz- g ni, sa loyalitási nyilatkozatokban most hiány, ami legalább is annyit bizonyít, hogy a nkedés megtanult meghunyászkodni. Kétségtelen ugyan, hogy léteztek s talán még ;s léteznek titkos bizottságok a herczego/inai fel­segélyezésére, de ezen bizottságok működése, ,sen a gyűjtés eredménye oly jelentéktelen, "g érdemes róla beszélni. A bizottság kétes hirü s kereset nélküli lek, bukott kereskedők s nebágt'_ jlmü tanulóból ál 1 an ak.ia(^n'a tag. . ^ íe.sz’4 az oqijpdina is. fkaimat, hogy a itt pénzből éljen, iáila fésze kis hivatalra í, de hogy olyan volna köztük, ki Zvonimir ilmát komolyan helyreállítani akarná s e vé- omoly eszközökre is gondolna, azt határozottan ú kell. Saját aljas önérdekük kizsákmányolá- élrevezetik a népet, s ez szegény csak áldozata étáinak, s inkább szánni lehet, mint büntetni ; miveltebb volna, jobban beszámítás alá es- k, eszének józanságában lehetne bizni, nem ilene kalandor-politikusaival sokat törődni: aák magokat minden veszély nélkül, mint a .n magyarság „ó nép“ prófétái. Minthogy azon- éretíen s feltüzelve csak a szenvedélyre ha.il- , vigyázni kell mind rája, mind kolomposaira; ■yival inkább, mert ezek lelketlen ámitók; szó- és Írásban csak úgy hintették a konkolyt, s den áron kijátszani törekszenek a törvényt, g a Miletics példájára utalnunk. Ez most Ujvi- .en, két ezikk miatt, melyek a „Zasztava“ ik és 80-ik számaiban jelentek meg e napokban, dzsgálóbiró elé idéztetett. Az első ezikk egy tivás a magyarországi szerbekhez hogy ízt gyűjtsenek s ön k ényt e s e k e t toboroz- a k a szerb háborúra; a második a czár ellen írva s hivatkozva Abdul Aziz példájára azt ta­golta, hogy Szent-Péterváron tegyenek úgy, mint _ astantinápolyban s rögtönözzenek egy kis trón­változást. Miletics, mint felelős szerkesztő, a bíró­ság előtt hivatkozóit képviselői mandátumára s az immunitás alapján megtagadott minden felvilágo­sítást. A bíróság ezúttal nem kérhetvén az elnapolt háztól kiadatását, kénytelen volt a sajtóperi vizs­gálatot elhalasztani. A bajok elharapózása ellen csak az erély és kitartás a legbiztosabb óvószer. Ha mindent meg­tettünk, a mit meg kell tennünk, nyugton lehetünk a ráczok felül, Az esti táviratok szerint Temesvár és N.-Ki- kinda csendes, s az egész bánátban még zavargás nem fordult elő, s nemcsak a főispán Hertelendy, hanem a főügyészek Kozma és Lőw iránt is a legnagyobb tiszteletet tanúsít folyvást. A „Pester C.“ értesülése szerint julius 5-ére — a szerb háború tényleges i*»sg- kezdésének valószínűleg előrelátható napjára — a monarchia vezérlő államférfiéinak összej övetele van kitűzve. Az összejövetel Bécsben lenne. Indokait és ere" ’ "ét annak idején félhivatalos alakban valószínt 7-é fogják tenni. A honvédség beosztó sereg hivatalos lapjának egy előre jelzi in­tézkedéseket tartalmaz a honvédr Ta_ log8ági és lovassági létszámári' é­aljak, dandárok, féldandárok 7 beosztandó szekerészeiről. E alakittatik, de nem mint önál függelék az egyes szakaszokh áll. minden gyalogzászlóaljhc századhoz 2, a tiz lovasezre ember osztatik be; a lőszer- é az egész honvédség számára Az egyes osztályok sz1' lentékenyen szaporittatott; lóalj létszáma 974-ről 121 1138-ra, a lovasságnál 912-re, a lovaké 645-rő1 Á mozgósítás st változások történtek hadosztály, a dar dan^ századból álló uj lovasezredeket. A megmaradó század szakaszonként beosztatik a hadosztálypa­rancsnokokhoz, törzslovasságnak. Hogy a honvéd-lovasság a háborúban önál­lóan minél nagyobb expeditiókra legyen képes, ezentúl minden lovasezrednél a 4. számú századok 4. számú szakaszait ki fogják képezni az uiász- szolgálatra, nevezetesen vasútvonalak helyreállítása s szétrombolására; ezen szakaszokat, melyek lo­vassági utászosztályoknak fognak elneveztetni, azon­nal el kell látni a-szükséges szerszámokkal, me­lyeket minden gyakorlatra elvisznek magukkal. Az eddig nem active szerepelt 20 szórlöveg- osztály hét tüzérdandárt képez, melyek mindegyike egy-egy hadosztályhoz osztatik be; egy dandárban van 3 üteg, melyek mindegyike 4 szólöveget, 1 törzstisztet, 10 tisztet és 98 legényt számlál. A honvédség összes létszáma a legújabb ren­deletek szerint 191.857 legény, 10.840 hátas. 5016 teherló, 80 ágyú; — a harezolók száma 164.830 ember. ____ ____ A Bismirk lapja Tiszáról. A Norddeutsche Algemeine Zeitungnak a ma­gyar országgyűlés működését s a magyar »ormányt méltató czikke, melyet távirat kivonatban már kö­zöltünk szó szerint igy hangzik : A magyar országgyűlés szeptember 28-ig való elnapolásával Magyarország parlamentáris életén ismét csend állt be. A jelen törvényhozási periódus most bezárt szakában a törvények egész sora te­remtetett, melyek nagy reform-értéke még akkor sem tagadható, ha el kell is ismerni, hogy némelyi­kének praktikus hasznát csak ezután kell igazol­nia. Mert az újonnan alkotott törvények egész sorá­ból az a törekvés tűnik ki, hogy rendszeres reform hozassék, különösen a közigazgatás terén létre s pedig a haladott kor követelményeinek megfelelőig. Visszatekintve a lefolyt ülésszakra a szem önkénytelenül azon férfiakra irányul. a kik az egész országra né’.ve natryor v, ^ idő­szakban ? ko~jány */ePl0Jét ^zelték. Főleg * . oV ..ói íeje az, a ki e részben a figyelmet magára I vonja. Ritkán vállalta el államférfi valamely kor­mány vezetését nehezebb körülmények közt, nagy várakozás irányult miudenünnét Tisza felé. Ki a feladatok nagyságát helyesen mérlegeli, nem zár- kózbatik el annak beismerése elől, hogy nehéz küldetésének mint hazafi és államférfi minden irány­ban törekedett megfelelni. Minden a beligazgatási szervezetet érintő javaslatánál a jelen reformátori szellemet kelle összhangba hozni az előző kor régi, de nemzete előtt becsessé vált hagyományaival, mig a monarchia összességével szemben a monar­chia nemzetgazdasági egységének megóvása mel­lett lépett föl nyilván és férfiasán. E törekvésében a magyar miniszterelnök nem tévesztette meg magát honfitársai egy jó részének heves ellenzése által. Már ma beismeri Magyar- ország minden belátó fia, mily szolgálatot tőn Tisza ezáltal a monarchiának s különösen hazájának. A nagy tömeg természetesen csak később, ha a szenvedélyek elnyugodtak s csöndes, komoly meg­fontolásnak és gyakorlati tapasztalásnak engedtek helyet, csak akkor fogja felismerni, mily jelenté­keny veszedelemtől védte meg ő Magyarországot a gazdasági egység állhatatos védelme által. Hogy ez erélyes államférfi eljárása már ma számíthat minden belátó hazafi helyeslésére, kitű­nik már abból is, hogy a kormánypárt, mely a budapesti képviselőházban a mostani törvényhozási időszak kezdetén létrejött, még ma is meglehetősen Teljes. A vonakodók csoportja, mely a kiegyezési kérdésben attól elszakadt, minden tekintetben je- leutéktelenebb, semhogy a parlamenti tárgyalásukra irányadó lehessen, annál kevésbé, mert még azon kérdésben is, mely a zászló elhagyására birta, hamis premissából indul ki. Ha azonban Magyar- ország s különösen Tisza elhnségei ezen elszaka­dásból tőkét akarnak csapni, midőn ezáltal már az egész magyar parlamentárismust s vele Magyar- ország állatni függetlenségét bukásához közel vive látják, ez csak arról tanúskodik, mily helytelenül ítélik meg a magyarországi helyzetet. Hisz annak idején Deák Ferencz ellen is volt s pedig nem kevésbbé heves ellenzék, mint most Tisza ellen s Deák befolyása azért legyőzhetlen ma­radt. A „szakadás a szabadelvű pártban“, amint ezt a secessi<5t nevezik, nem lesz hát sem a par­lamentáris életre, sem Magyarország állami függet- lfr-afo-iic, sem az Ausztriával kötendő kiegyezésre - hátrányos befolyással. A kiegyezés annak idején megnyerni a magyar országgyűlés jóváhagyását, úgy mint a másik állam törvényhozása sem fogja a praktikus helyzet követelményeinek megfelelő hatá- rozmányoktól megtagadni beleegyezését, noha azok a túlzó pártoktól „elfogadhatlanoknak“ s a ,.p°r- sonál-unióval“ egy sorban levőknek mondatnak. Ugyanaz a törekvés ez,' mely Ausztriát a jelen pillanatban lefegyverezni szeretné, »cm törődve a romlásos következményekkel, melyekkel az ily ter­vek, ha egyszer megtalálnának valósulni, okvetlen járnának. Eddig a ezikk, melynek végsoraira önkény- telenül észrevételek tolulnak az ember tollába. De a háború kitörésének pillanatában az ember sok mindent elfojt. A jogászgyülés után. A jogászgyülésnek adósai vagyunk. Adósai egy búcsúszóval, melynek el­mondására a gyűlés befejezte alkalmával nem keríthettünk sem tért, sem idót. A mulasztást pótoljuk most, s ennek tinál kevésbbé múlt ideje, mert a jogász­gyülésnek a jövőre nézve is akarunk egyet- | mást mondani. ■ A magyar jogászgyülés, s egyáltalán a jogászgyülések iránt meglehetősen semleges álláspontot foglaltunk és foglalunk el. S hogy a tárgyalások alkalmával mégis napon­kint czikket szenteltünk a jogászgyülésnek, ~t nem a jogászgyülés, hanem nehány főn­ig jogi kérdés kedvéért te+tük, melyet a megvitatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék