Ellenőr, 1876. július (8. évfolyam, 179-209. szám)

1876-07-01 / 179. szám

ban a tanácsot, hogy szigorúan felfigyeljen, hogy a vállalat állomáshelyeit, mint már történt, önkényi-­­­leg ne változtathassa meg. Ezután a közgyűlés több nyugdíjazási kér-­­­vény elintézése után esti 8 órakor eloszlott. h­írek: Június 30. — Néhai V. Ferdinánd királyért július 4-ikén d. e. 10 órakor a budavári plébánia­templomban ünnepélyes gyászmise lesz. A fővárosi hatóság is­­részt veend és pedig nemcsak a pol­gármesterek és tanács, hanem a hatósági bizottság is. A bizottság budai tagjai az I. ker. elöljáróság­nál, a pesti tagok pedig a régi városházánál gyűl­nek iss-ze d. e. 1/2 10 órakor.­­ A lőcsei honvédszobor felavatá­sának ünnepélye megtörtént ugyan már több hét előtt, de a hazafias ünnepély egyik tanulságáról még nem volt szó a lapokban, noha elég boszú­­ságot és ingerültséget is ébresztett Lőcsén s vidé­kén. A honvédségnek meg volt tiltva, hogy az ün­nepélyben részt vegyen, s nem is vett részt. Má­­riássy kerületi parancsnok erre vonatkozó utasítása hivatkozott oly rendszabályi pontra, mely a hon­védségnek megtiltja, hogy „tüntetésekben“ részt vehessen. A lőcsei hazafias ünnepély tehát, melyben hivatalosan részt vettek a törvényes ha­tóságok, mint tüntetés volt manifesztálva a m. kir. honvédség előtt, s még a rend fenntartására is csak polgári közegeket, ha nem csalódunk, a vá­rosi tűzoltó-testületet lehetett igénybe venni. De ha tüntetés volt a szabadságharcznak szentelt kegye­­letes ünnepély Lőcsén, mi volt akkor Iglón, vagy nem­régiben Nagy-Sallón, hol a szobor-felavatáskor megjelenhettek és meg is jelentek a m. kir. hon­védek is? Szomorú dolog, mikor a nemzeti érzület ennyire a czigány lovának sorsára van kárhoz­tatva, mely ha akarom vemhes, ha akarom nem vem­hes s önkényes szempontok elitélhetik akármikor. Annyi bizonyos, hogy a lőcsei ünnepélynél nagy tapintatlanság történt, és ez annyival inkább sér­tett mindenkit, minthogy egyszerű személyi okok miatt kellett egy egész nagy vidék hazafias érzüle­tét tüntetésnek kicsinyíteni. Lőcsén ez idő szerint olyan közös hadseregbeli dandárparancsnok állo­másozván, ki ott volt a branyiszkói csatában ; a lőcsei ünnepély pedig a branyiszkói győzelem em­lékünnepe volt. — Vetsey Sándor halálát a főváros mai napon tartott közgyűlése megilletődéssel fogadta, s az elnöklő Ráth főpolgármester indítványára elha­tározta, hogy elhunyta fölötti fájdalmát jegyzőköny­vileg fejezi ki; özvegyéhez és családjához részvét­iratot intéz, s temetésén, mely július 2-án lesz, a főváros tanácsa és a­­hatósági bizottság a főpol­gármester vezetése alatt testületileg részt veend. — Védegylet a székely földön. Szé­kely-Udvarhelyen Török Albert alkirálybiró föl­hívására június 27-én a szék értelmiségének nagy része összejött annak megvitatása végett, hogy szükséges-e Udvarhelyszéken egy védegylet felállítása, vagy sem, s ha igen, mi módon lenne az felállítandó ? Az értekezlet egyhangúlag a legmelegebben pártolván az eszmét, öt tagú bizott­ságot küldött ki az alapszabályok­ minél előbbi­ ki­­dolgozására, hogy aztán az egylet is megalakul­hasson, és így remélhető, hogy e fontos nemzet­­gazdasági téren is — mert a kiküldött bizottság utasítása úgy hangzik, hogy a mozgalom csakis nemzetgazdasági leend, minden politikai indok ki­zárásával — a székelyföld éspedig Udvarhelyszék egyike lesz azoknak, melyek erélyesen kívánnak hatni a nemzeti ipar felvirágoztatására.­­ A Vas megye által felállítandó árv­ah­áz építésére nézve beérkezett pályaművek az árvaházi bizottság határozata értelmében folyó évi július 5-től 15-ig bezárólag naponkint délelőtt 9—12 óra közt Szombathelyen a megyeház nagy termében nyilvánosan közszemlére tétetnek ki és bárki által megtekinthetők.­­ A magyarországi Kárpát-egylet az olasz alpesi klubnak Florenczben tartott kon­­gressusára elküldte a Tátra tájaiból összeállított fényképek albumát. Az olasz klub melegen meg­köszönő levélben válaszolt, s a Divald Károly eper­jesi fényképész által készített képekről is a legna­gyobb dicsérettel szól. — Sikasztásról tudósítanak bennünket Ó Becséről. E szerint a postánál múlt évben tör­tént sikkasztás ismétlődött közel 3000 frt erejéig. Azonban most nem függesztettek fel állásától sen­kit és a fenyítő vizsgálatot sem indították meg. Tudósítónk mint közbeszéd tárgyát említi a sik­kasztást, s hozzá­teszi, hogy a késedelmeskedés általános visszatetszést kelt. — Színházi hírek. A népszínházban teg­nap a „Strike“ előadását nagy közönség nézte, és jól mulatott. Soldosné és Tamássi egész virtu­ozitással játszottak, s néha alig lehetett tovább folytatni az előadást a csattogó tapsoktól. A sze­replők mindenikét s az egész öszhangzatos előadást teljes dicséret illeti. A népszínház előadásaiban ma már megvan a biztosság és erő, s a rokon­­szenv, melylyel a közönség gyámolította, gyorsan gyümölcsözővé vált. Színészei fejlődnek, sorakoznak, s az erősítések, melyekkel az igazgató időközben gyarapította a népszínház első gárdáját, valóban erős­ülések is. A kezdet nehézségei, a szervezés bajai aránylag rövid ideig tartottak, s most már a közönség a jó ügyet megillető elnézésre sincs utalva, hanem ítélhet oly körülmények közt, mikor az egyik mérleg serpenyőjének súlya elég nyomósan fekszik a másik serpenyő lebillentésére. Olyan előadások mint a „Toloncz,“ a „Falu résza,“ a „Strike,“ vagy a kevesebb hatású „Kintornás család“, és az operettek közül „Angol“ és a „Talléros pékné“ a legbiztatóbban szólnak a népszínház életerejéről. A közönség nem is habozik ennek bevallásával. A népszínház úgy­­szólva kedvencz helye lett, s a színházi láto­gatók egész új csoportjai alakultak a Terézvá­rosból és Józsefvárosból. A nemzeti színház lá­togatói új embereket látnak rendesen a népszínházban, kikkel ezelőtt nem igen találkoztak színi előadá­sokon, így aztán a további fejlődés minden felté­tele meg­van. — A budai színköd megtelt tegnapra egészen az „Abdul Aziz halála“ czímű hűhóra, mely boszantó silányság. Ezt a tulajdonsá­gát azzal mentegetik, hogy a darab java áldozatul esett a rendőri cenzúrának. Akkor minden­esetre ez az egyetlen, a­mi figyelemre méltó van a darabban, mert rendőri vagy akármi másféle cen­zúráról eddig nekünk semmi tudomásunk nem volt. — A kolozsvári színház számára E. Kovács Gyula a színpadra alkalmazta Madáchnek „Ember tra­gédiája“ drámai költeményét, s a télen fogják előadni. — Budapest főváros jul. 5-én d. u. 3 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésének tárgyso­rozata: 1. A megüresült első alügyészi állomás be­töltése; 2. a pénzügyi, gazdasági és középítési bi­zottságokban öt tag választása; 3. az ügykezelés egyszerűsítésére kiküldött kilenczes szervező­bizott­ság javaslatának tárgyalása. — Halálozás: Dr. Wittelshöfer Adolf, fő­városi leánynövelde tulajdonos elhunyt, s ma dél­után temették el. A temetésen jelen voltak az iskolaszék és iskolatanács tagjaiból számosan, va­lamint a növelde növendékei. — ítélethirdetés. Szalay Zsigmondnak ma hirdette ki a királyi törvényszék a királyi táblai ítéletet. Szalay Zs. ugyanis az első bíróság által a új ítélet hozatalától számítandó öt évi bör­tönre ítéltetett; a kir. tábla az első bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az 5 évi büntetést a vizsgálati fogság (1871. ápril 14-étől) betudásá­val számítandó be, a tolvajlás vádja alól pedig felmentette. — Eljegyzés: Pasteiner Gyula egyetemi magántanár eljegyezte Glósz Janka kisasszonyt, Glósz János háztulajdonos leányát. — Kifogott holttest. Tegnap este a tábori kórház irányában egy 40 évesnek látszó tisztességes szürke ruhába öltözött férfi holttestét fogták ki a Dunából. A holttest már egészen az enyészetnek indult, és felismerhetetlen.­­ A lembergi lóversenyeken a díja­kat csaknem egytől-egyig gr. Tarnowski János pa­ripái nyerték meg. A jún. 25-ki futtatásokban a produce-stackes nyertes „Karmazyn“ ; az asszony­ságok diját nyerte „Öles“; a kétféle császárdija­kat „Klucznik“ és „Przedswit“. Valamennyi a Tar­nowski lova. A második napi versenyben (jun. 27.) az egyleti dijat nyerte „Przedswit"; az eladó ver­seny diját „Öles"; a második osztályú császárdijat „Klucznik", melyek szintén Tarnowski lovai. Na de legalább e napon más is nyert: Herbst főhadnagy „Frou-frou“-ja a lovagló-egylet akadályversenyében. — Megjelent a „Lányok Lapja“ 12- ik füzete érdekes és változatos tartalommal. Ezen füzethez czimlap és tartalomjegyzék is van csatolva az utóbbi négy füzetről, melyek eként egy önálló díszes kötetté foglalhatók össze. A következő 13- ik füzettel új kötet kezdődik s igy az újonan belépő előfizetők teljes folyam birtokába jutnak. A „Lányok Lapja“ a serdülő korú leányok számára nyújt kellemesen szórakoztató és mulatva oktató olvasmányt, s mint ilyen nem csak hézagot pótol, hanem feladatának derekasan meg is felel. Ajánljuk az érdeklettek figyelmébe. Törvényszéki csarnok. s — (Bankóhamisitó szövetség.) A­­ Szauer Károly és társainak bankjegyhamisitási bűn-­­ pere ma kezdődött meg a budapesti fenyítő törvény-­­­szék előtt. A tényállás következő: 1 Fogvalevő Szauer Károly, Halmi Sán-­­­dor, Hajba Károly B­o­g­n­á­r István, Csiz­madia János, B­u­b­o­r­i Imre és Apa- S­tinszky József hamis 10 forintos bankjegyek­­ készítéséért, Bognár Sándor, B­u­b­o­r­i Im-­­­réné, Beretvás Pál és szabad lábon levő Neu­­mayer József hamis bankjegy készítés bűnrészes­­sége miatt, továbbá ugyancsak fogva levő ifj. P­á­ 1­­­i n k­á­s György, Lukács István, Kiss Gá­bor és szabadlábon levő­­ Lukács Gábor, úgy idősb P­ál­in­k­ás György hamis bankjegyek tu­datos terjesztése miatt, s ezenkívül Szauer Ká­roly és Halmi Sándor hamis egy­ürtos államjegy készítésének kísérlete miatt helyeztettek vád alá. Múlt év július 17-én Baki Istvánné és Barna István által a zámolyi határban az országúton és a földek között talált részint már forgalomban le­foglalt, részint egyes vádlottak birtokában talált összes 10 frtos hamisítványok az osztrák nemzeti bank részéről kiadott szakértői vélemény szerint sajtó útján egy s ugyanazon kéz által és ugyanazon lemezek után készíttettek, melyek vizsgálat­a folyamán Bognár Sándor birtokában lefoglaltattak. E ha­mis bankjegyek készítése iránt fent nevezett vád­lottak ellen a köv. bizonyítékok derültek ki­­ . 1. Szauer Károly ellen bebizonyul, hogy a szóban forgó hamisítványokhoz szükséges lemezt ő készítette. Továbbá Csizmadia János, Hajba K., Halmi L. és Bognár István első ízben tett vallo­másuk által bizonyítva van az is, hogy Szauer K. a bankjegyek készítése közben Zámolyon Csizma­dia János szőlőjében a lemez kiigazítása végett jelen volt, úgyszintén előadja Halmi S. még azt is, hogy a zámolyi szőlőben készült hamisítványokra Szauer K. rajzolta Pesten a számokat. Ezenkívül Csizmadia János is vallja, hogy a nála talált 41 darab hamisítványt Szauer K. és Hajbú Károlytól kapta. Habár nevezett vádlottak az egy Csizmadia János kivételével, első ízben tett vallomásukat megváltoztatták, miután maga Szauer K. sem vonja kétségbe, hogy ő Bognár István felhívása folytán a hamis bankjegykészítés helyszínén csakugyan jelen volt, tekintve, hogy az összes vizsgálati ira­tok a vádlottak első izbeni vallomásait igazolják, minthogy vádlottak ezen vallomásukat­­összebeszélés után vonták vissza, kétségtelen, hogy az általuk kiderített s a tényeknek megfelelő adatok szerint a bankjegyek hamisítására szükséges lemezeket Szauer K. készítette. 2. Csizmadia János ellen bizonyítékot ké­pez a vizsgálat egyéb adataival egybehangzó azon saját vallomása, hogy a hamis bankjegyeket az ő tudta és közbejötte mellett Halmi S., Hajba K. és Bognár István zámolyi szőlőjében a présházban készítették, továbbá, hogy az azok készítéséhez szükséges költségeket ő előlegezte, hogy a birto­kában feltalált 31 drb hamisítvány is az említett módon készült. Végre beismert vádlott és a vizsgá­lat során kiderittetett, hogy a lemez kijavítás végett az összes eszközökkel együtt fia által Fehér­várra, onnét pedig ugyanaz nap (1875. jul. 17.) a nevezettek által Pestre szállíttatott. 3. Halmi Sándor ellen részint saját val­lomása, részint pedig Csizmadia János, Hajba K. és Bognár János vallomása által bizonyíttatik, hogy a hamis bankjegy készítéséhez szükséges lemezt ő szerezte és a hamisítványok készítésénél Csizmadia János présházában tettleges részt vett. 4. Hajba Károly ellen szintén saját beis­merése, továbbá Csizmadia J., Halmi S. és Bognár Ist. előadása szerint a bankjegyek készítéséhez szükséges sajtót ő készítette, az ahoz szükséges papírt ő adta és Csizmadia présházában a bank­jegyek készítésében tettleges részt vett. Ezenkívül birtokában nemcsak egy drb 10 frtos hamis bank­jegy találtatott, hanem papír is, a­mely a szakér­tők véleménye szerint a bankjegy hamisításra használt papírral egy és ugyanazonos. 5. Bognár István ellen szintén első íz­ben bűnbánólag előterjesztett beismerő vallomása által, továbbá Haja K., Csizmadia J. és Halmi L. vallomása által igazoltatik, hogy a hamis bankje­gyek készítésénél tettleges részt vett, sőt Szauer K. által is bizonyíttatik, hogy ő volt az, a­ki a lemez kijavítása végett Szauer Károlyt itt Pesten felkereste; továbbá tény az is, hogy laktársától Kiss Gábortól ugyanezen hamisítványok közül egy példány továbbadás közben lefoglaltatott. Ily kö­rülmények közt vádlottak, miután a vizsgálat ada­tai szerint összebeszélésük folytán vallomásaikban tett visszavonás tények által nemcsak nem igazol­tatik, sőt több adat mellett megc­áfoltatik, figye­lembe vehető, nem lévén, jogosan vádoltattak az­zal, hogy a múlt év július 14. és 17-ke közt mind­ezen bünjelkép lefoglalt hamis 10 forintos bank­jegyeket Csizmadia J. szőlőjében gyártották. G. B­u­b­o­r­­ Imre ellen a vizsgálat kideríte, hogy a már fentemlített lemezek a Zámolyon sze­repelt vádlottaktól kerültek hozzá és úgy tőle Bog­nár Sándorhoz, kinél azok folyó év márczius ha­vában lefoglaltattak. Bubori beismeri továbbá, hogy ezen lemezeket Apatinszkitől kapta, beismeri, hogy a sajtót ő készítette, azt Szauer K. lakásán Budán felállította, beismeri, hogy ugyanott Apatinszki Jó­zsef jelenlétében több darab hamis 10 forintost ké­szített, a tőle lefoglalt 8 drb. kész 10 forintosból 2 darabot Bognár Sándornak átadott; előadja, hogy Apatinszki tanácsára úgy csalta át a leme­zeket Bognár Sándornak kijavítás végett, miközben azonban ott lefoglaltattak. Ezenkívül igazolva van vádlott bünösséges azáltal, hogy a sajtó s egyéb eszközök és 26 darab félig kész 10 forintos ha­­misitványok birtokában találtattak s lefoglaltattak. 7. Apatinszki József ellen terhelő adata képez fentebbi vádlott vallomása, úgyszintén Be­retvás Pál előadása; ezenkívül beismeri vádlott hogy itt Pesten Halmi Sándorral többször érintke­zett, ez neki a lem­ezeket felmutatta; tény az, hogy Buborival akkor, midőn ez a lemezeket ké­szítette, többször érintkezett, s végre, hogy Bognár Sándortól a teendők iránt táviratot kapott, s több levél is a többi vádlottakkali bűnös szövetségére mutatnak. 8. Bognár Sándor f.­é márcz. havában itt helyben elfogatván, a lemezek nála találtattak; beismeri, hogy a lemezeket kijavítás végett Bubori Imrétől vette át; azon mentegető­zése, mintha feljelentési szándékból vette volna át a lemezeket, annál kevésbbé vehető figyelembe, mert Bognár Sándor a lemezeket tényleg áruba is bocsátotta 300 frtért. 9. Bubori Imréné beismeri, hogy tudo­mással bírt, miszerint férje hamis 10 forintosok előállításával foglalkozott, látta a hamisítvá­nyok előállításához szükséges eszközöket; to­vábbá Bognár S. vallomása is terheli őt, a­meny­nyiben ez azt adja elő, hogy midőn a lemezeket Buboritól megkapta, ennek felesége távolabb ugyan, de jelen volt, sőt a lemezeket is Buboriné kezéből vette át. 10. Beretvás Pál beismeri, hogy azon időben Apatinszkival érintkezésben állt, attól a­nélkül, hogy indokolható lenne, 15 frtot kapott; beismeri, hogy Apatinszki egy alkalommal azt mondta neki, hogy szeretne oly emberrel összejönni, a­ki részére pénzt csinálna; tény, hogy ezen beszélgetés után Apatiszkit Halmi S.-ral összehozta s megis­mertette. 11. Ifj. Pálinkás György ellen, úgy saját beismerése, mint Kaszab M, Kovács Isz., Kremsberger Károly és Kovács Pál tanuk vallomása által igazolva van, hogy a fentebbi vádlottak által gyártott hamisítványokból több darabot kiadott, s azon állítása, mintha ő ezen hamisítványokat találta volna, valótlannak bizonyult be. Gyan­olt ellene az is, hogy sertés vásárlás alkalmával magát és atyját maori lakosnak mondta, valamint, hogy e sertéseket sokkal olcsóbban adta el, mint vette. A kapitányság előtt végre elfogatásakor azt vallotta, hogy a hamis 10 ír sookat Szauer K.-tól kapta, vád­lott tehát tagadása ellenében a hamis bankjegyek tudatos terjesztése miatt jogosan vádoltatik. 12. Lukács István szintén beismeri, aki már hasonló bűntényért büntetve volt) hogy ifjú Pálin­kás Györgygyel együtt terjesztette a hamis bank­jegyeket és azokból osztalékot kapott. 13. Hasonlókép vádoltatik Lukács Károly, ki látta az ifjú Pálinkást s Lukács Istvánt, egy ha­mis 10 frtost felváltani, ő hajtotta el a sertéseket Pázmándra, s innét Pálinkással Enyingre. 14. Id. Pálinkás György beismeri, hogy a vett sertésért 5 drb tízest adtak, s hogy magát moóri embernek adta ki. 15. Kiss Gábor a nála talált 10 frtosnak honnan szerzését igazolni nem tudja; Hajbával, Halmival ismeretségben állt, s elfogatásakor laká­sát (mely Halmi S.-é is volt) megmondani nem akarta; hasonló bűnös tettért már volt vizsga­fog­ságban. 16. Ne­um­ay­er József ellen Szabó Ferencz vallja, hogy tőle hamis pénz készítéshez pénzt kért, Hajbával és Bognár S.-val jó viszonyon állt; ha­sonló bűntényért már büntetve volt 17. Horváth József és Lu József el­len —■ bár gyanús előéletüek —­­( R­á­t­k­a­y Klementina és Halmi Lidia ellő­nyornokok nyomatéktalansága miatt a kir. Ugy a a további eljárás megszüntette. A tárgyalás délután tovább folyt be nem végződött. A folytatást holnapi számai­naki. Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom kön Az első magyar szeszfinomi­ rész­vény társaság szerdán tartott. Csel­­ide el­nöklete alatt 10-ik rendes közgyűlését­ , ■ an volt 89 részvényes, kik 1260 részvényt tettek . A je­lentés a következő: Miután a f. é. ápril 6-án az üzleti év bevégződött, jelentést teszünk, bá­r ki kell jelentenünk, hogy a várt remények nem teljesültek, de legalább azon öntudat vezérel bennünket, hogy kötelességünknek s a ránk bízott feladatnak eleget tettünk. A nagy veszteség oka, mely bennünket ez évben ért, nemcsak abban keresendő, hogy a szesz­iparban a pangás általános, hanem azon körülmény­ben főleg, hogy gyárunk február 24 től fogva hét hétig viz alatt állván, a munka ez idő alatt szünetelt.­­ Kényszeritve voltunk rögtön beállitani a gyár működését s marháinkat a takarmány hiánya miatt nagy kárral a vásáron eladni. Ehhez hozzájárultak a nagyszerű kiadások , csak hivatalnokaink buz­galma és kitartásának köszönhető, hogy szeszes hordóink nagy része megmentetett a megsemmisü­léstől. A számvizsgálók rendesen vizsgálták a köny­veket s a legnagyobb rendet találták mindig. To­vábbá szabályszerüleg leírások történtek. A keresk. törvény szerint, azon a ját­él­ikkibo­csátású részvényeink melyek még a tárczában voltak, megsemmisittettek. A mérleg szerint összes veszteségül 305.826 frt 67 kr. mutatkozik. Javaslatba hozzuk tehát, hogy a tartalékalapban levő 177,391 frt 36 kr. a veszteség fedezésére fordíttassék.­­ Tudva van, hogy forgalmi tőke hiányában folyton pénz­beli zavarokban szenvedtünk, s csak az igazgatóság személyes hitelének igénybevétele mellett lehetett az okvetlen szükséges pénzösszegeket előállítani, azonban az általános pénzhiány miatt utóbb­i for­rásunk is kiapadt. Iparkodtunk egy jelzálog­kölcsönt kötni ingatlan birtokunkra, ez azonban már azért is lehetlenné vált, mert a m. kormány szeszégető adó fejében 150000 frtig, még­pedig első helyen van ingatlanunkra bekeblezve. Új elsőbbségi részvények kibocsátása jelen viszonyaink közt azért sem lett kivihető, miután a vízkár miatt az eredeti részvényeket 15—20 °­ C-ig az eredeti értéken alul kínálták a tőszdén.­­ Miután semmi kilátás sincs arra, hogy a szesz­finomítást, a szesz-égetést és a marha­hizlalást, mihez mintegy 500—600 000 ízt szükségel­tetnék, tovább is sikerrel folytathatnák, kényszerítve vagyunk az elsorolt indokok alapján a liquidatiót indítványozni. Áttérünk most azon ajánlatra, melyet gyárunkra nézve Linzer Károly úr egy con­sortium nevében tesz, s elsoroljuk azon okokat, mik ezen ajánlatnak elfogadására nézve minket indítanak. Egy ilyen gyárnak, mint a mienk, li­­quidálása igen sok időbe­n tömérdek költségbe ke­rül ; ily gyárakat, mint a mienk — miként ezt az országban több előfordult eset bizonyítja — ritkán lehet feladni, s ha igen, akkor igen nagy veszte­séggel. A mi gyárunk annál nehezebben adható el, mert folyton vízveszélynek van kitéve. Hogy gyárunk valódi értékéről meggyőződjünk, szakértők által megbecsültettük azt s a gépeket, s azt ta­láltuk, hogy a gépek s a felszerelés 94,060 frtra becsültettek, az épület és a telkek 152,094 frt 7 krra, összesen 246,109 frt 7 krra. Ezen összegnek mérlegünkben felvétele 454,718 frtnyi külér­letet mutat fel. Ezek után azt hiszszük, hogy s­ját érdekünkben cselekszünk, ha a mii ajánlatot a t. részvényeseknek figyelmébe a annál inkább, miután így hamarább jutun­koz, holott, ha liquidálunk, tán évekig­­ várnunk. A közgyűlés elfogadta a jelentést, ügyelő bizottság jelentése alapján a felmentést egy- fs hangúlag megadta.­­ Dr. Neumann a következő indítványt tér-­­­jeszti elő . Mondja ki a közgyűlés, hogy a jelen­ le­tésben említett és szakértők által tett becslési ősz- ti­szeg vétessék a mérlegbe mint a társaság tényleges­­ vagyona, azaz a 454,718 frtnyi becsérték csökkenés­e irassék le, s a közgyűlés ily értelemben csak jóvá a hagyja a mérleget. Ezen indítvány ellen Haas­z Adolf szólalt fel s óvást tett annak elfogadása e­­llen. Azt mondja, hogy a gyár 800,000 frtnál töb­bet ér, s létezik egy consortium, mely évenként­­ minden részvényesnek 15 frtnyi jövedelmet biztosít.­­ A közgyűlés 3 szavazat kivételével elfogadja Neu-­­­mann indítványát.­­ Következik a napirend 3-ik pontja, a liqui­­r datió kérdése. Linzer egy consortium nevében­­ következő ajánlatot tesz:­­ 1. átveszi a társaság összes passiváit; 2. ki fogja fizetni a hivatalnokok­­ díjait s a munkások fizetését; 3-szor: 2000 frtot­­ fizet azon liquidáló bizottságnak, melyet ma fog­­ megválasztani a közgyűlés; 4-szer: minden forga­­l­lomban lévő társasági váltót be fog váltani s kifi­­­­zetni olyformán, hogy a most forgalomban levő 1 1568 darab részvényre 90 frt esik, és a kifizetés 1 3 hó múlva történik. Azt mondja továbbá, hogy­­ június 9-én az igazgatóságnak tett ezen ajánlatát­­ máig megtartja, azon feltétellel azonban, hogy f.­­ é. július 15-éig a gyár átadása s annak átíratása­­ eszközöltessék.­­ Hans Adolf, J­an­o­v­itz Emil és Glas­­t­n­er óvást jelentenek be, s az új keresk.­törvény­­ 112 ik szakaszára hivatkoznak; indítványozzák,­­ hogy Linzer ajánlata ne fogadtassék el , hogy a tör-­­ vényszék vizsgálja meg a könyveket.­­ Ezen indítvány nagy izgatottságot idézett elő,­­ s a közgyűlés azt az indítványozókon kívül nagy­­ többséggel visszautasította. Dr. M­e­z­e­y Mór azt indítványozza , hogy a közgyűlés fogadja el Linter ajánlatát s felhatal­mazza a ma választandó liquidáló bizottságot a­­ teendő munkálatokra, még pedig a kereskedelmi tör-­­ vény 207. §­-a szerint. Jó bizottság legyen felha-­­­talmazva az átíratásra s a 90 írtnak a részvénye­­­ sek számára kiszolgáltatására. Ez indítvány két­­ szavazat kivételével egyhangúlag elfogadtatott.­­ A liquidáló bizottság egy rendes és egy pót­tagból és három felügyelőből álland. A liquida-­­ tor kap 1000 frtot, s a 3 felügyelő összesen szin- ,­tén 1000 frtot. — Erre megtörtént a választás. Li- l­quidator Cseh Ede, póttag Brüll Li­pót, felügyelők: Koppel, M. L. Weisz, H. és dr. Reich Armin. A „Tisza“ biztosító társaság közgyű­­­­­lése. Debreczenben mindig az események közé tar­tozik, és többet kevesebbet egy pár napra moz­gásba hozza a városi közönség egy részét, után útfélen oly előkészületekről beszélnek, mintha csak csatát kellene vívni valami ellenséggel s Íme már másodízben történik, hogy a közgyűlés nem csak csendesen, de mondhatni szótalanul foly le. Eme higgadtság kettőt bizonyít, először azt, hogy a vész­madarak baljóslatai és sértett érdekből bujtogatók rágalmai nem fognak többé; évek óta temetik ezek a „Tiszát“, mely nemcsak él, de évről-évre jobban érzi magát, másodszor pedig azt, hogy a „Tisza“ következetes és erélyes kormányzata lassan-lassan a kétkedők birodalmát és becsü­lését is ki tudta vívni. A „Tiszától“ a legvérmesebbek sem vártak nyereményt, mindenki előre meg volt elégedve az­zal, ha a múltak bonyodalmainak újabb legombo­­lyítása mellett, a további fenállást koc­káztató vesz­tesség nem áll be, annál kellemesebben hatott a szigorúan készített üzleti jelentés és zárszámla, melyekből kitűnt, hogy a kétesek tartaléka mintegy 34 500 frttal szaporittatván 93.500 frtra emeltetett,é­s mégis 3.600 frt nyeremény maradt, melyet új számlára írtak elő. A kezelési költségek újból le­­szállittattak, és már csak 72.000 frtot tesznek, a károk pontosan fizettetnek, annyira, hogy egy jég­kár sincs függőben, tűzkár is csak vagy 11.000 frt értékig — a részvények befizetése is haladt, minthogy immár 400 000 frton felül rúg a teljesen befizetett részvénytőke. Mindezek a társaság pénz­viszonyait megnyugtató színben mutatják, és újra fokozni fogják a közönségnek két év óta mindinkább erősbülő bizalmát, melyet e hazai intézet, megszilár­dult anyagi helyzete és szakavatott vezénylete mellett csakugyan mégis érdemel. Szemére vetet­ték az üzleti világban a „Tiszának“ sokszor, hogy ügyeit táblabirák vezetik; — nem akarunk szó­lani a működés első éveiről, a midőn a nagy financ­­kapacitások uralkodtak a Tiszánál és azt az enyé­szet örvényéig vitték, de nem hallgathatjuk el, hogy a táblabirák megtették kötelességüket, midőn a szakavatott Hermannt állítva, mint vezérigazgatót a társulat élére, vele együtt megmentették a tár­sulatot és helyrehozták­­ legnagyobb részben a múltnak hibáit, e táblabirák befejezvén feladatukat, melyben férfiasan helyt állottak, a vezetést most üzletemberekre bízták, maguk a választmányi tag­sággal elégedve meg; Így választottak meg igaz­gatóknak Possert János, Berghoffer István, Sten­­zinger Károly és Varga Ferencz urak, a felügyelő bizottmányba pedig az itteni három legtekintélye­sebb pénzintézeteknek vezérigazgatói, Borsos Fe­rencz, Holländer Gyula és Nemes Gábor urak. Fel­­emlitendőnek tartjuk még, hogy gróf Degenfeld Imre egyhangúlag lett újra elnökké választva, s hogy a közgyűlés az egész igazgatóságnak és nevezetesen a társaság körül sok érdemet szerzett alelnöknek Komlóssy Imre úrnak, a ki e közgyűlésen is elnö­költ, jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott. A „Ti­szának" Deebreczenben és vidékén igen sok rész­vényese van, ezeknek általunk is osztott vélemé­nye oda irányul, hogy e társaság már­is túlvan a múltnak bajain; mindenesetre örvendetes jelent­­­ség oly időkben, ahol annyi vállalatnak halotti torát ültük. Az osztrák nemzeti bank heti kimutatása június 28-dikáról: Bankjegyforgalom 273.951,300 frt 5 kr (-f-3.303,870 frt.) Giró-betétek 4.949,069 frt 41.5 kr (-f-1.138,585 frt 26 kr.) Beváltandó bankutal­ványok és más esedékes passivák 3.195,020 frt 16 kr. (—483,920 frt 96 kr.) Fedezet­: Érczalap 136.598,035 frt 92 kr (-­-835 frt —’kr). Érczben fizetendő váltók 11.323,485 frt 92 k­r f­ f-105,082 frt 17 kr). Államjegyek, melyek ' ’ uk tulajdoná­ban állanak, 2.633,289 frt (—1.4 frt). Leszá­mítolás'105.538,945 frt 96.5 kr (- 906 frt 27 kr.) Kölcsönök 27,902,000 frt (— ) Föld­tehermentesítési kötvények e rém+1 108,440 frt 86 kr (+10,864 v­áltott és börzeszerű­leg vásárolt r 2 500 , 66V/0 4.128,333 frt 3. -t’ 33 kr). Összesen 287.832,530 k Heti jelentés az Bu­dapesten. Mint már előbb ,­s érin­tettük, a mesterlegények kö . „­­r vi­dékre s haza távoztak a föv. m£g inkább meg fog fogyni nem. hon­védséghez való behívások • * ~ hóra, hanem a műhely zást, s másrészt kevés k elfoglalva ne lenne. . he tekben csak gyéren á­z eddigi pangásban v. .a ív—öntő-gyár lőgolyé ade waggon-gv? j) *SiU Ni ig k tol mennyiségű iparczikkeket vásároltak, ire ennek alig van alapja mert fegyvergyártóink s nyergeseink állapota csak olyan a milyen volt s az üzletmenet­­­ien észrevehető lendület nem állott be. A héten földmivelők vasárukban, u. m. kaszákban, kapák­ban s más gazdasági szerekben tettek bevásárlá­sokat, a vidéki kis posztókereskedők most járnak a fővárosban, hogy nagyobb mennyiségű posztót vásároljanak, mert az aratás alatt szokták a gazda­emberek ruhaszükségleteiket beszerezni. A pesti Victoria-gőzmalom részvény­társaság alaptőkéjét 1 millió 50,000 frtról 793000 ftra akarván leszállítani, a keresk. törvényszék a hite­lezők meghallgatására a mai napot tűzte ki. Mint­hogy senki sem jelent meg, a dolog elé akadály nem gördült, miért is az alaptőke leszállítását a vál­tótörvényszék helybenhagyta. Az arad temesvári vasút társaság Weninger Vincze elnöklete alatt ma délután rend­kívüli közgyűlést tartott. Jelen volt 47 részvényes, kik 2425 részvényt tettek le s 285 szavazatot kép­viseltek. királyi biztosul Cseörgeő min. osztály­­tanácsos jelent meg. Mint jegyző Görgey István kir. közjegyző működött. Elnök megemlékezik gróf Zichy Henrik lelépett igazgatóról s áttér a napi­rendre. Sommer felolvassa a keresk. törvény értel­mében készült uj alapszabályokat, melyek észrevé­tel nélkül elfogadtattak. Ezután elhatároztatott, hogy az igazgatósági jelentési jegyek iránt a jövő rendes közgyűlés intézkedjék, a felügyelő bizottsági tagok évi tiszteletdíja fejenkint 500 írtban állapít­tatott meg. A lelépett igazgatóság helyébe megválasztottak igazgatókat: Weninger Vincze, Dr. Schiefner Gyula, Tschögl János, Kopp Emil, Blaso­­vits Károly, — felügyelőkké: Schneder János, Hübner Gusztáv, Biberauer Tivadar. A hatodik igazgatót a kormány nevezi ki. Term­énypiacz, Budapest, jun. 30. Búza tegnap és ma 15,000 métermázsányi forgalom mellet múlt heti zárásaiból 30—40 krt vesztett métermázsánként és ezen csökkent árak mel­lett malmaink igen keveset vásároltak; következő árak fizettettek: 71710 kilósért hectoilterként 10 frt 70 krt, 746/1o kilós 10 frt, 10 frt 15 krt és 11 frt, 766/10 klós, 11 frtot, 755/1o kilós 12 frt és 776/10 kilós 12 frt 50 krt 3 hó­napra. tipancelouzából szeptember októberre elkelt mintegy 12.500 métermázsa 10 frt 5 kr, 10 frt 3 kr és 10 frttal és 10 frttal mint áru záródik. Rozs szinte olcsóbb, kész áru mintegy 600 méter­mázsa elkelt 7 frt 60—7 frt 95 krral szeptember-októberre eladatott 2200 métermázsa usancerozs 7 frt 92 ma krral. Árpa 30 krral olcsóbb, mintegy 1000 métermázsa el­adatott szeszégetésre 6 frttal egész 6 frt 45 krig. Tengeri lanyha, 2000 métermázsa kész áru 5 frt 60 krral kelt el, júliusra bánátit 5 frt 50 krral kínáltak. 7 a­z 50 krral olcsóbb talán 400 métermázsa adatott el 8 frt 84 krral helyben átvéve, szeptember-október Győ­rött átvéve tegnap 1400 métermázsa 7 frt 14 krral adatott el, mig ma 7 frt 7 krral kínálták, azonban csak 7 frtot ígértek. Délután elkelt 5000 métermázsa usancebura szep­tember-októberre 10 frttal, 100 kilogramm szerint, de est­e szilárdabban 10 frt 10 krral mint pénz záródott. Az árak mind 100 kilogramm szerint értendők. Távirat­ok: Berlin, jun. 30. Búza 202.50, 208.—. Rozs 157.-- , 156.-, 155.-, 159.—. Zab 167.50, 155.-. Olaj 63.70, 63.50 63.-. Szesz 50.59, 50.30, 51.—, 50.70. Boroszló, junius 27. Búza 19.30. Rozs 17.40. Zab 19.60, Olaj 64.­, 64.50. Szesz 48 80, 48.50, Köln, junius 30. Búza 19.65 20.75. Rozs 14.90 15.65 Olaj. 34.70, 33.30. Stettin, junius 30. Búza 209.—, 205.50, Rozs 152.—, 150.—, 154.—, Olaj 62.50, 62.—, Szesz 49.­, 48.90, 50.­ Pénz- és értékpiacai. Budapest, junius 30. A mint megbizonyosult, hogy a háború Szerbia és Törökország között elkerülhetetlen, a tőzsde várakozó helyzetet foglalt el, s csak egy elhatározó mozzanatra vár, hogy ahhoz hajoljon, ki az első győzelmet megnyerte. A hangulat különben elég szilárd, a külföldi tőzsdék szintén tartózkodók, s mostani árjegyzéseikben minden eshetőségre tekintettel látszanak lenni. Itt az oszt­rák hitel privátforgalomban 134.30-ra van tartva és 136-ig emelkedett. Mainap az osztrák hitel 135—134 között vál­takozott magyar hitel 114,50 és 114-ért kelt ; helyi értékpa­pírokban nem volt üzlet, berlini márka 60.75, Napóleon 9.89-czel jegyeztetett. Az esti tőzsde üzlet nélkül záródik. Osztrák hitel 134, magyar hitel 113­/2. Felelős szerkesztő: Csernátony L­ajos. STylőtér. *) Előfizetési felhívás „Lányok Lapja“ július-dec­emberi félévi folyamára A „Lányok Lapja“ a serdü­ltebb kora mivelt leányok számára van szerkesztve s a legdiszesebb kiállítással, képekkel illustrálva há­rom ives füzetekben, borítékba fűzve, megjelen ha­vonként kétszer, a hónap első és harmadik vasár­napján. Több jeles iró és számos írónő közremű­ködése mellett szerkeszti Dolinay Gyula, kiadják Légrády testvérek. A „Lányok Lapjá“-ból minden négy fü­zet egy tartalomjegyzékkel, s czint­lappal ellátott befejezett egészet ké­pez, s eként az évi folyam 6 nagy kötetté fog­lalható össze. A közeledő júliusi negyedévvel uj kötet kezdődik s igy újonnan belépő előfizetők önálló kötet birtokába jut­nak. Különben teljes számú példányok az év elejétől kaphatók. a „Lányok Lapja“ előfizetési ára: Negyedévre,julius 1-től szept. végéig 1 frt 50 kr. Félévre „ „ deczemb. „ 3 frt. Egész évre „ „ 1877 jun. „ ” frt. Az előfizetések egyenesen a kiadóhivatalba, nádor-utcza 6. sz. a. intézendők. Előfizetések az „El­­en­őr“-r­el ugyanazon egy posta­utalványnyal is beküldhetők. A „Lányok Lapja“ kiadóhivatala. A közeledő iskolai szünidőre, lgczélszerű­bb és legalkalma­­abb szórakoztató olvasmány a fördu­ltebb korú ifjúság szántára. Előfizetési fölhívás a Hasznos Mulattató" negyedik évfolyamának jul.-deczemberi felére. A „Hasznos Mulattató“ cziműt képes folyóirat előfizetési fölhívása már régebben, mutatványszáma pedig az „Ellenőr“ f. hó 22-iki száma mellett kül­detett szét. _____ & „Hasznos Mulattató“ előfi­zetési ára: Negyedévre, jul. 1-től szept. végéig 1 frt 50 kr. Félévre ‘ „ * decz. „ 3 frt — kr. Egész évre „ „ 1877 jun. „ 6. frt. Az előfizetési pénzek kiadóhivatalunkba Nír dor-utcza 6. sz. a. intézendők. Előfizetni az „Ellen­őrrel“ ugyanazon egy. utalványuyal is lehet. Budapest, 1876 jun 22. Légrádi testvérek, a „Hasznos Mulattató“ kiadó tulajdonosai. *) e rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem felelős. a

Next