Ellenőr, 1876. szeptember (8. évfolyam, 241-270. szám)
1876-09-01 / 241. szám
gl Sffzstisz Árak: Égése évre . . 30 írt — kr. Évnegyedre .. .. 5 írt — kr. Félévre . . . 1O „ — „ Egy hónapra , 1 , 80 „ Egyes szám ára 10 krajc/ár. (Szerkesztési iroda: tr.izdapesten, nddor-nicza 6. szdkv.Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. 241. szám. Budapest, péntek, szeptember 1. 1876. POLITIKAI NAPILAP. (Hirdetésekelvitele: Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Lógrády testvérek irodájában). Továbbít Havas, Lafite & Ch. czégnél Parisban (Place de la Bourse Nr. 8), valamint Leopold Miksa hirdetési ügynöknél, Budapest. Szákosárok-utcza 431. sz. híjadó-hivatal: zBudajpesten, addor-itt ez dm. az dm., ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. Táviratok: S.-Szt.-György, aug. 31. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Az unitárius püspök, Ferencz József Árkosról, Künte József képviselő vezetése alatt az összes harangok zúgása mellett tartá fényes bevonulását. A város és a szék kitüntetéssel fogadta. Emelkedett beszédei elragadtatást idéztek elő. Ő a főispán vendége volt. A székelyegyleti nagygyűlés fényesen sikerült; a lakomán a királyra, a díszelnökökre, Andrássyra, Haynaldra, Mikóra és sokakra lelkes felköszöntések mondattak. Este itt soha nem látott fényes tánczvigalom volt a székely egylet és helybeli tűzoltók javára. Paris, aug. 31. Az „Agence Havas“ jelenti Konstantinápolyból 31-éről. A minisztertanács, amelyben a birodalom főméltóságai részt vettek, Abdul Hamidot Murád helyébe szultánná proclamálta. Zágráb, aug. 31. Buratti (ellenzéki) a tartománygyűlés elnökségéhez levelet intézett, melyben jelenti, hogy mandátumát leteszi. — Szamobosbau Makancz választókerületében, szeptember 14-én lesz a választás. Miramar, aug. 31. Erzsébet királyné és Valeria herczegnő ma délelőtt ide érkeztek; a pályaudvar pompás díszben volt. Ő felsége határozott kívánságára minden fogadás elmaradt. A kíséretben Nopcsa K. főudvarmester, Rónay püspök, Fürstenberg Ernő, dr. Wiederhoffer és még mintegy 80 személy van. Bécs, aug. 31. (A .,Budap. Corr.“ távirata.) A békealkudozások végkép semmit sem haladnak előre, habár most már a diplomatia és elsősorban Andrássy gróf iparkodnak azokat siettetni, és a háborúnak véget vetni. Belgrád, aug. 31. (A „Budap. Corr.“ távirata.) Ma a nagyhatalmak képviselői Kvarezoftnál tanácskozást tartottak. Kétségtelennek látszik, hogy Risztics a diplomatát rá akarta szedni, legalább azon nyilatkozat, hogy Montenegro is békét kíván szándékos bizetés volt. Tegnap érkezett ide Nikicza nyilatkozata, melyben Milán eljárása ellen panaszkodik és minden felelősséget visszautasít. Míg Risztics lesz a kormányon, komoly és becsületes alkudozásokról nem lehet szó, ámbár tegnap ismételve kijelentette, hogy őt most Szerbia absolute nem nélkülözheti. Belgrád, aug. 31. (A „Budap. Corr.“ távirata.) A nagy diadal-bulletin, melyet ma ragasztottak a falakra, a törökök teljes kivezetését jelenti a szerb területről, még Ali Szaib pasáét is, de nem talál hitelre. Ma alkalmam volt egy könnyű sebesült őrnagygyal beszélni, ki 27-én még Alekszináczban volt. Ez állítja, hogy a szerbeknek rendelkezésre álló egész erejök Alekszináczban van összpontosítva, hogy Lesjanin és Csolak Antics csapatainak javát is magához vonta Csernojeff, úgy hogy az országnak egyéb részei majdnem egészen védetlenek, és hogy most már az érkező oroszokon kívül nem lesz többé miből erősíteni az alekszináczi hadsereget. Alekszináczban eleinte határtalan rendetlenség uralkodott, de mely most már nem oly nagy. A táborkar sátrak alatt tanyáz, az ágyuk száma összesen véve 60, a Deligrádban felállított lövegeket meghagyták ott. A deligrádi műveket is folyton erősítik, mely arra mutat, hogy Csernojeff nem akarja abbahagyni a harczot Alekszinácz eleste után sem. A katonák eleinte szánalmasan gyávák voltak, de lassan kint hozzászoktak a tűzhöz, a szerbek veszteségei aránylag csekélyebbek, mert nem teszik ki magukat oly nagyon, mint a törökök, kik ritka halálmegvetéssel harczolnak. A törökök csak a Morava balpartja felől lődözhették Alekszináczot. De ott a halmok alacsonyabbak, hogysem uralkodhatnának az erődítések felett, és hogy Yakup és Prugovácz között az ellenség biztos sikerrel nyomulhat előre, a békealkudozásokban senki sem hisz. Bécs , aug. 31. (Zárlat) Hitelrészvény 141.30. Gacziai 201.75. Államvasút 282.—. Bente 66.60. 1860 as, 111.50. 1864-es 134.50. Ezüst 101.25. London 120.80. Unió Bank 57.75 Által, épitőbank —.—. Magyar Földhitel —. Angol-Osztrák 72.50. Lombard 76.—. Tramway 112.50. Hitelsorsjegy 160.—. Napoleondor 9.63. Arany 5.84. Frankfurt 5880. Porosz pénzutalv. 59.15. Török sorsjegy 16.75. Anglo épitő bank —. Municipalbank—.— BUDAPESTI SZINLAPOK. Budapest, péntek, szeptember 1. Nemzeti szinsz. Césoras neje Császárné Egy millió* Bertha Helvey Laura Vígjáték 4 felvonásba... L igeti Joan S ffar- » ss* S Tajl'“ Tied«“ ínkor. Móricz Náday Faion ebére Halmi . . . . Pirés Kői ősmezei N 6 15 B 7. 1 11 ll 53 7. Césénas Kazalnzki ... . _ Carbonel Akintornas neje Szathmáry L.-né család. Pérugin Eredeti népszínmű 3 felv. neje Paulayné Kezdete 7/a órakor. UTOLSÓ POSTA. Az „interventio rövid történetét“ beszéli el egy angol lapnak Alekszináczból Belgrádba visszatért tudósítója, e hó 28-ikáról, következőleg: „Milán fejedelem igen hajlandó volt a békére a status quo ante bellum alapján s máris alkudozásban volt. 19-ikén Csernojefftől táviratot kapott azon sürgős kéréssel, hogy várja meg még az elkezdett csata eredményét. A fejedelem várt. 23-ikán este Csernajeff azt sürgönyözte a fejedelemnek, hogy helyzete kétségbeesett. A fejedelem tanácsosai, szorosan Csernajeff rész hírei szerint cselekedve, kérést intéztek az interventió iránt a nélkül, hogy feltételeket kötöttek volna ki. Alig történt ez meg, midőn Csernajeff 24-ikén azt a csodálatos fordulatot sürgönyözte, hogy a törökök visszavonulásra kényszeríttettek. Ha a szerbek helyzete 23-ikán kétségbeesett volt, a törököké 24-ikén még kétségbeesettebb volt. Isten intézése szerint először a törökök futottak meg. A szerb államférfiak nem vonták vissza kérelmüket. Nem tagadták, amint in extremis tettek. De természetes, hogy most oly helyzetben vannak, hogy feltételeket köthetnek ki. A status quo ante bellum nem elég többé Szerbiának, mely általános győzelmi riadallal van tele. A törökök valószínűleg makacsok lesznek anyagi engedmények ellen, s az interventio kérdése csak eredménytelen alkudozásokra fog vezetni. Azonközben a katonai játék: ideoda rángatódzás. A törökök képtelenek Szerbiában előnyomulni. A szerbek nem képesek i ist egy csapásra (kettőre is alig, tisztelt kapitány-levelező) bevenni, s nem mernek mellette elmenni“. Schuyler, amerikai főconsul megküldte jelentését a bulgáriai kegyetlenkedésekről a konstantinápolyi amerikai követnek. A jelentés Filippopoliból, aug. 16-ról szól s 56 felgyújtott és kifosztott falut számlál elő. Nem 5000, hanem 3000 ház égett le (hiszen az a kegyetlenkedés tényét nem menti). Nem 30,000, hanem 15,000 férfit nőt és gyermeket öltek le. Akhmed Agát terheli a bűn legsúlyosabb része, mert ő parancsnokolt a legtöbb helyen. A tatár-bazardzsiki új kajmakám intézkedéseket tet a hónapok óta temetetlen hullák és csontvázak eltakarítása iránt. A „Times“-nak jelentik 27-ikéről Belgrádból, hogy Alekszinácz majdnem háromfelől van körülvéve, s veszélyben van. Horvátovics és Csernojeff egyesülése által a szerb hadsereg 10,000 emberrel erősbödött, nagyobb a török haderőnél, s több benne az orosz tiszt 500-nál. Ha a szerbek ezzel az erővel nem képesek Alekszináczot megtartani, akkor Deligrádot sohasem fogják tudni megvédeni. A bezikai öbölből írják a „Times“-nak, hogy az angol hajóraj téli kikötőt keres Lemnos szigete körül, hova „Piraeus“ és „Hercules“ hajók szemlélni mentek. A többi hajók egy része is, Máltába, Konstantinápolyba, Kandicába, Szalonikibe rándultak ki. Budapest augusztus 31. Béke — háború. (Ad normám: szeret — nem szeret.) Angyali türelmű olvasó, csak most az egyszer ne dobd még tűzbe az Ellenőrödet. Nem a mi hibánk, a sors csapása, hogy minden istenadta nap kínlódni kell békével, háborúval, s nem tudni, melyik az egyik, melyik a másik. Da ha vigasztalás socios habitis de malorum, legalább az vigasztal, hogy a diplomatia is éppen úgy van vele. Augusztus 31-ikét írjuk, isten jóvoltából, s 24 ike volt a nap, mely Milán fejedelem kegyét a béke elfogadása felé hajlani látta. Kivan egy teljes hét, és nincs ki semmi. A csengve-bongva neki indult békeadió nagyokat hallgatva sompolyog elfelé az előtérről, s lábujjhegyen keresi a hátsó ajtót, ha tán észrevétlenül elillanhatna. Valahogy igen otthoniatlanul érzi magát. Még csak a nevét is megtagadja már, incognitót ölt, s ujságpapirosait megesketteti, hogy egyátalán még szó sem volt a hatalmak között semmiféle békeacióról, vagy ajánlatról. Nem is tanakodtak, nem is tudnak semmit, csak ,,jó szolgálataikkal“ házaltak egy kicsit Belgrádon és Sztanbulban, punctum. Valamit azonban megtudtak egy hét alatt, nevezetesen azt, hogy nem tudják mit csináljanak. Felfedezték a közbenjáró jó szolgálatoknak mindenféle akadályait, egy határ „alaki nehézséggel“ együtt, mint a félhivatalos híradás nevezi, de ami jól magyarul annyit tesz, hogy kezdik nem tudni, mikép fogjanak hozzá. Egyébiránt minden pompásan megy, minthogy a dolgok lényegéről még szó sem volt; amiről pedig szó volt, attól szerencsére sem Belgrádon, sem az Arany Szarvnál nem esett kár a diplomaták frakkjában hajlongás közben. Bejegyezvén ezt örvendetes tudomásul, a többire nézve két ellenkező informatióval kell küzdenünk. Alább, hol rovatunk a béke actióra vonatkozó híreket adja, mindakettő jó forrásból eredőnek vallja magát, s mindakettő megegyezik abban, hogy egy hét alatt semmire se bhrt menni a diplomatia. Hanem ami ezután való lesz, arra nézve egyik informatiónknak csupa Klarinét az ég; mig a másik csak azt a hegedűt látja amin Szent Dávid elhegedülte a jó kilátásokat. Búslakodva adja ez elő, hogy alig van remény azon alap felfedezésére, melyen egy valódi békekötés iránt a hatalmak megegyezhessenek; s nem tudni mivé leszünk, hacsak holmi illustrius békével meg nem elégszünk, ami éppoly könnyen és bizonyosan megkapható, mint általa az egészséges háború tavaszra. A másik vidám lelkületű informatio csak neveti ezt. A diplomatia fáradozásainak sikerül mindent elsimítani. Sikerült neki már eddig is két kitűnő módot kimódolni az „alaki nehézségek“ elhárítására. Se baj, hogy egyik se bizonyult kivihetőnek. Mikor ugyanis Milán semmit mondó ajánlata előtt a porta elzárkózott, s a hatalmak észrevették, hogy tulajdonképpen semmi mondanivalójuk nincs, felmerült az eszme, hogy a konstantinápolyi képviselők üljenek össze értekezni a mondandók felett. A terv azonban dugába dőlt, úgy látszik azért, mert eleve ki volt zárva a lehetőség, hogy a porta, egy oly javaslat iránt hajlandónak mutatkozzék, mely Ignatieff úr hozzájárultával jön létre. Gorcsakoff herczeg erre a külügyminiszterek conferentiáját pendítette meg, amiből, úgy látszik, egyik hatalom se kért, kellemes emlékezetben tartván, hogy az efféle conferentiákon szoktak elkészülni legbiztosabban a háborúk. Elesett tehát ez is. Ha nem a mi rózsás informatiónk csak annál inkább meg van győződve, hogy a hét nem veszett kárba, mert megtudták azalatt a világverő Montenegró békés szándékát, s jóllehet a nagyvezír mit sem akar tenni a szultán nélkül, ez pedig beteg; de Andrássy Gyula gróf már beszélt tegnap az angol követtel. Ergo. Szép, ha istentől van. De legalább azt ki ne adták volna nyomtatásban, hogy e rendkívül érdekes akadályverseny még csak nem is a békekötés felé folytatódik. Csupán fegyverszünet van szóban, békeelőzmények nélkül, biztosítékok nélkül, minden nélkül. Egy pőre fegyverszünet, semmi egyéb, még ennek sem a lényege, csak „formája“, s a formájához is csak elöljáró beszéd , és ennyi akadály ! Bár torlódnék fel azonban áthághatatlan magasságig, mert bizony, bizony, ha egy ily tetőtől talpig mezítláb sintődő fegyverszünethez találja meg az utat a diplomatia, nem igen fogja megtalálni azt a másikat, mely az igazi békéhez vezet. Fegyverszünet, mely alatt pihenést nyer a kimerült, időt a készületlen, s alkalmat és időt veszit kinek a szerencse kedvez: ez lehet ugyan alap a békealkudozások megindítására, de hogy ezek innen indulva czélhoz jussanak, azt elhinni kellemes bár, de nehéz. Akkor lesz még szüretje a sok szép „alaki nehézségnek“, ha majd a Risztics úr hátát oly fegyverszünet fogja fedezni, mely a Gorcsakoff úr kezét nem köti meg béke praelimináriákkal. S nekünk minden úgy látszik, hogy, istenben vetett bizalommal ugyan, de jó lesz szárazon tartani a puskaport. Péchy Tamás közlekedésügyér úr ma este visszaérkezett a fővárosba. Trefort Ágost közoktatásügyminiszter úrról azt a hírt közölte pár nap előtt a „Bud. Correso“, hogy ő lesz a magyar bank kormányzója. Most e kőnyomatú lap a saját közleményét illetékes forrásból megcáfolja, s azt írja, hogy illetékes körökben ily combinatio még beszéd tárgya sem volt. Mollináry táborszernagy Zimonyban a hatósági személyzetet fogadván, tudtul adta, hogy az új polgármester választása nem erősíttetett meg. A táborszernagy intette a személyzetet, hogy a hivatásuk által rájuk rótt kötelességeket teljesítsék, hogy drastikus rendszabályokat ne kelljen alkalmazni. Az „O mla dina“ újabb veszteségéről értesít egy zimonyi távirat. Ott ugyanis a „Glas Czrnagorcza“ levelezőjét, ki valami vendégségnél felségsértő beszédeket tartott, elfogták. A szászok ma egy hete újra gyüléseztek Brassóban; körülbelül 200 polgár jött össze Dr. Fabriczius J. elnöklete alatt. A gyűlés Horváth Henrik ügyvédet jegyzőnek választva rögtön megkezdette a tárgyalást. Először is a szebeni pártfelektől átküldött s az új párt szervezésére vonatkozó tervezetek olvastattak föl, mire aztán Schnell Károly ügyvéd szólott. Fejtegetéseiben azt bizonyítgatta, hogy a szász universitásnak, mint organismusnak megszűnte után szükséges az összes erdélyi szászokat fölölelő pártot alakítani, mely a szászságot érdeklő minden kérdésben összhangzatosan járjon el. Beszéde végével 4 pontból álló indítványt terjesztett elő, melyet a gyűlés vita nélkül elfogadott. Ennek értelmében a brassó városi és vidéki szász és német választók szükségesnek tartják érdekeik védelmére pártot alakítni, melyre nézve kívánatosnak mondatik ki, hogy a párt az egykori Királyföldön alakulandó többi rokonpárttal egyhangzóan járjon el, tehát az organisatio is egyöntetű legyen. E czélra 25 tagból álló bizottság választatik, mely a párt alapszabályait fogja kidolgozni s egy újabb gyűlés elé terjeszteni, addig is joga lévén a pártot képviselni s annak nevében eljárni. Ezek után még felkiáltás utján a bizottság megalakíthatván, véget ért a gyűlés. A dél-magyarországi méhész-egylet kiállítása Szegeden. Az újonnan nevezett Dugonics-tér sétányának zöld lombjai alatt egy szerény kis svájczi pavilion áll, vajmi kevesektől keresve fel, és méltatva kellő figyelembe, holott a bent kiállított tárgyak a reális emberi társadalom kisded mintaképei , az emberi szorgalom és munkásság követésre méltó, de utolérhetetlen ideáljai lennének. Ha hiába a modern kor rohanva haladó életében, a zaj, csillogás és nem a lélek és kedélyre ható szemlélet, hanem a szemkápráztató érzéki benyomás van napirenden, mutatja ezt a modern kertészet is, mely mellőzi a virágok illatát, száműzi parkjaiból a színgazdag illatos virágokat, s meghonosítja a „teppich kultúrát“, melylyel csak külső benyomást, csak a szem érzéki gyönyörét idézi elő, de a kedély és lélek aestheticailag nemesített érzékeit teljesen mellőzi. Így van a kis svájczi ház is, hol a délmagyarországi méhész-egylet állította fel productumait, melyek szerény alakjai messze kiható nemzetgazdasági tényezőként lesznek hivatva egykor szerepelni a közvagyonosodásban. Mert micsoda tér kell egy munkás képü kibocsátott rajának, mennyi időt vesz igénybe egy 10—20 köpü méhből álló méhes kezelése, vajmi kevés, alig számbavehető, és mégis ezen kevés emberi gondviselésre mily dúsan és önfeláldozólag fizet a kis méhcsalád mézben, viaszban és szaporaságban. Hát még az emberi ész, találékonyság és szorgalom miként zsákmányolja ki a méhek törhetetlen munkásságát és szorgalmát, mint tízszerezi meg ezzel jövedelmét, s mily módon tudja azt értékesíteni, az mind meglátható a kis svájczi házban, s annak szerény kaptárjai között. Ebben is nagyot halad a világ: 30—40 év előtt hihetetlennek látszott volna a méhészek előtt az, hogy méheivel külön virágok illatát és izét külön szedeti össze az élelmes méhész ; hihetetlennek tetszett volna az, hogy valaki képes méheit a sejt teljes mellőzésével, egyedül csak mézgyűjtésre szorítani, és most ez a hihetetlenség valóvá lön. A méhész az ő Czirzon-féle köpüivel odavitte méheit, hogy külön szedeti a hárs, az akácz, dinnye, tisztes fű, repeze, szóval a nagyban virágzó füvest, fák, és virágok mézét, azok illata, és izével ; előidézi mézgyüjtésöket azzal, hogy kész viaszsejtet tesz köpüjébe, s a tele gyűjtött sejtből kiszedve a színmézet, újra visszateszi azt telegyűjtés végett. Bizony roppant előhaladás a méhészetben, s mind azok, kik ezen ágával a gazdasági termelésnek foglalkoznak, kitüntetést és magasztalást érdemelnek. Elsősorban természetesen az eddig elért nagy sikerért báró Ambrózy Bélát illeti az elismerés, kinek temesmegyei birtokán 1200 ezerkétszáz köpüből álló méhészete van , hol egy főméhész , és két segédje ezeknek megfelelő személyzettel folytonosan működik, hol a méhek részére egész sárga dinnye táblákat mivel az emberi szorgalom, s ezzel kétoldalulag hasznosítják a földet, mert mig egyrészről a dinnye virág mézét gyüjtetik össze, másrészről a termett gyümölcsei messze vidékeket látnak el jó pénzért. Második sorban a méhészet körül Göndöcs Benedek apátnak van tagadhatlan érdeme — ki Békésmegye áldott tévein honosítja a méhészetet. A többi kiállítók egyszerű tadtók — lelkészek, kiknek állásával összhangzásban van ezen csendes szelíd foglalkozás, kiknek a méhészet körüli érdemeik közelismerésre méltók. Mert a méhészet a mellett, hogy dúsan jövedelmes iparág, kereskedelmi, kiviteli tárgy, erkölcsileg is megbecsülhetetlen foglalkozás, mert nemcsak szelídíti az erkölcsöket, s nemesíti az érzelmeket, hanem példát, ösztönt ad a munkásságra és szorgalomra, s hisszük, hogy hazánkban a méhesek szaporodása a börtönök lakóinak fogyását fogja előidézni — azért tisztelet és méltó irodólat a méhészeknek. _________ T. A IX. nemzetközi statisztikai congressus. — Aug. 31. — A congressus állandó bizottsága ma ismét tartott ülést Séménon elnöklete alatt, ki felszólítja azon tagokat, kik a múlt congressusról nemzetközi statisztikai kérdések kidolgozásával bízattak meg, munkálataik előterjesztésére. Az első munkát Sidenbladh terjeszti elő Berghe (svéd) nevében. Ez a népességi állapot statisztikája, s adatokat tartalmaz a különböző államok népességről. Sidenbladh nyilatkozatot óhajt a congressustól arra nézve, vájjon a táblázatokhoz csatoltassék szöveg is, s vájjon a munka egyáltalában folytattassék-e ? — Pencovics (Románia) megjegyzi, hogy az ezen munkában Romániát illetőleg foglalt statisztikai adatokért nem vállalhat felelősséget, minthogy ezen adatok Konstantinápolyból és nem Románia statisztikai hivatalából szolgáltattak ki. Sidenbladb kérdését illetőleg Engel azt kívánja, hogy a munka bírálatra az első osztályhoz utasíttassék, mint amely a népességgel foglalkozik. Mayr (Bajorország), Faydair (Belgium) és Fan(Anglia) ellenben óhajtják, hogy az állandó bizottság maga fogadja el a munkát, s ne utasítsa előbb az osztályhoz. Séménon elnök erre azt a kérdést teszi fel, vájjon a munka folytatandó-e? Levasseur kívánja, hogy a határozat ne utasítást, hanem csupán óhajtást fejezzen ki arra nézve, mely szerint a congressus fölkéri Berghet, hogy a munkához egy második, szöveggel ellátott kötetet csatoljon. — Block csupán a megérthetésre nélkülözhetlen magyarázatokat óhajtja felvétetni. — A congressus ekkér mondja ki a határozatot, s a szerzőnek kifejezi köszönetét. Az elnök erre Yvernes munkáját terjeszti elő „a kereskedelmi és polgári törvénykezés statisztikájáról Európában.“ (Statistique du la justice commerciale et civile en Europe.) Yvernes elmondja, hogy lehetőleg alkalmazkodott a congressus határozataihoz. A munka bevezető résszel van ellátva a különböző országok illető törvényhozásáról. — A congressus e munkáért köszönetet mond a szerzőnek, a franczia igazságügyminisztériumnak és a franczia kormánynak. A harmadik munkát B od io (Olaszország) dolgozta ki, s ez foglalkozik a takarékpénztárak statistikájával. Bele van foglalva minden ország. A congressus e munkáért is köszönetet mondott. Körösi József előterjeszti a nagy városok statistikáját, mely a népesség mozgalmával foglalkozik. A munka már jelenleg is több mint harmincz nagy város népességéről közöl adatokat, de hiányoznak a franczia és angol városok. Körösi ez államok képviselőitől nyilatkozatot óhajt, várjon az illető adatok rendelkezésére fognak-e bocsáttatni . Levasseur ezt a franczia városok részéről kilátásba helyezi. A congressus Körösinek is köszönetet szavaz. Keleti Károly nyilatkozik a szőlőmivelés statistikáját illetőleg Magyarországra bízott munkáról. A Magyarországra vonatkozó adatok már készek (nyomtatásban is megjelentek), s a további kötetek is munkában vannak. A congressus a szerzőnek elismerését fejezi ki. Még Kiaer (Norvégia) terjeszti elő a tengeri hajózás nemzetközi statisztikáját. A munka érdekes összeállítást foglal magában az illető államok törvényhozásáról. Szerző kéri azon országok képviselőit, melyek az adatokat még nem szolgáltatták be, hogy munkáját azok beküldése által mozdítsák elő. A többi munkatársak részint csak tervezeteket, részint csak kísérleteket terjesztenek elő, továbbá azok, kik még munkához nem fogtak, a késedelem okairól tesznek jelentést. Holnap délelőtt 11 órakor lesz a congressus ünnepélyes megnyitó gyűlése az akadémia dísztermében, s délután 4 órakor alakulnak az osztályok.* * * A statistikai és térképezési kiállítás ma nyílt meg a congressus tagjai számára a képzőművészeti társulat termeiben. A kiállítás rendkívül gazdag, s talál ott elég érdekes dolgot még a laikus is. A nagy termet Ausztria és Magyarország foglalták el egyenlő mértékben. A magyar kiállításban legérdekesebbek a szakemberre nézve a Kelety által tervezett és Hatschek Ignácz által készített térképek a viszonylagos népességről négyszögmértföldenkint, a talajnemekről főalkatrészeik szerint, a szántóföldekről az összes terület százalékai szerint, a rétek, legelők és nádasokról, a kenyértermények vetési arányáról, a tengeri, burgonya és répa termelésről, a dohány, len, műveléséről, a kender termelésről, a tűzesetekről, az évi légcsapadékról, a hőmérséki viszonyokról, Magyarország borvidékeiről a termelt bor színe szerint, továbbá a lovak, szarvasmarhák, juhok és sertések viszonylagos számáról és sűrűségéről. Ki vannak állítva a statistikára vonatkozó kiadványaink, úgy a kereskedelmi minisztérium, mint Budapest fővárosa részéről. Ez utóbbi kiállította az 1870-diki népszámlálás tábláit. Itt van dr. Weisz Béla igen érdekes „Atlas économique“-ja is, melyről már szólottunk, továbbá az országos tébolyda beteg-forgalmára, s az elmebetegekre és hülyékre vonatkozó táblázatok. Ausztria statisztikai táblái közül érdekesek és tanulságosak a terményekre és termés eredményére vonatkozók, különösen figyelmet érdemel Alsó-Ausztria culturatlasa. Az osztrák államvasút itt állította ki bánáti birtokainak térképét, holott az inkább a magyar osztályba tartoznék. Egészen új dolog a Karl-Ludwig vasút táblája a hófúvásokról. Feltüntetik azok a szél irányát is, s a vasút igazgatósága egyúttal javaslatokat is terjeszt elő, hogy miként lennének a vasúti vonalak a hófúvás kellemetlenségeitől megóvhatók. Gazdag az osztrák kiállítás statisztikai munkákban is, mégpedig nemcsak német nyelven, hanem cseh, lengyel és egyéb nyelveken is. Belgium kis kiállításában feltűnnek Janssens orvosnak Brüssel városára vonatkozó táblázatai, a halandóságra, születések arányára, betegedési esetekre stb. kiterjedőleg. Dánia egyik táblázata a nemzeti vagyont mutatja ki egyénenként. Németország majd minden állama képviselve van, kezdjük a kis Gothán, mely az 1861-iki népszámlálás eredményeit állította ki három táblában. Baden a Rajna folyásának érdekes térképét, Wirttenberg az ország beosztását kerületek szerint, Hamburg a behozatali statisztikát l£45-től 1875-ig, Hessen felületi térképet és az utak statisztikai táblázatát, Oldenburg a földbirtok és marhaállomány megoszlását. Poroszország kiállításában a legérdekesebb az egyes hadtestekben előforduló betegségi esetek statisztikája, Szászország utánzandó például a vasutak forgalmának igen részletes tábláit állította ki. Oroszország és Finnland kiállításában a honismertető könyvek veszik igénybe figyelmünket. Portugál kiállítása csak ma érkezett meg, s elég bőnek ígérkezik, legalább térképeket és könyvet sokat láttunk, de a felállítással csak holnapra lesznek készen. Anglia kiállítása szintén igen érdekes. A londoni pénzpiac prismaticus kártyája, a bank retrospectív forgalmi táblája mind olyan dolgok, melyek mintául szolgálhatnak. Olaszország kiállítása külső csin által tűnik ki. A statisztikai munkák nagy helyet foglalnak el. Itt aztán a Magyarország által kiállított statisztikai és honismertető munkákat tartalmazó könyvtárba jutunk. A felszólításnak, melyet a rendező bizottság a közkönyvtárakhoz és magánosokhoz intézett, az a jó eredménye lett, hogy sok eddig ismeretlen dolog jut napfényre, így Danielik püspök az egri lyceumi könyvtárból beküldött egy kéziratot, mely az 1787-iki és az 1804—5-iki magyarországi népszámlálás eredményeit tartalmazza pontos, részletes kidolgozásban. Ezt mindenesetre érdemes lenne kiadni. Az időben a kormányok nem tartották szükségesnek a népszámlálás eredményeinek nyilvánosságra hozatalát, s a tanárok a statisztikát saját kézirataikból adták elő. Továbbá figyelmet érdemel Magyaroszág kereskedelmi statisztikája 1817—1829-ig nagy írott roliansokban, melyek a helytartótanács levéltárából kerültek az orsz. statiszt. hivatal könyvtárába. A többi termekben látjuk még a fővárosi közmunkák tanácsának, s a Ferencz-csatornnak TOL évfolyam.