Ellenőr, 1876. szeptember (8. évfolyam, 241-270. szám)

1876-09-01 / 241. szám

(glSffzstist Árak: Égése évre . . 30 írt — kr. Évnegyedre .. .. 5 írt — kr. Félévre . . . lO „ — „ Egy hónapra , 1 , 80 „ Egyes szám ára ÍO hraje/ár. (Szerkesztési iroda: tJ^izdapesten, nddor-ntcza 6. szdirv.­Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk él. (Hirdetések (elvitele: Budapesten, nádor-uteza 6. szám (Lógrády testvérek irodájában). Továbbít Havas, Lafite & Cic. czégnél Parisban (Place de !a Bourse Nr. 8), vala­mint Leopold Miksa hirdetési ügynöknél, Budapest. Itákosárok-uteza 43i. sz. díiadó-hivatal: zEjudajpesten, nddor-izt ez cl 6. az dm.. ide intézendök az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. 241. szám. Bndapest, péntek, szeptember 1. 1876. TOL évfolyam. Táviratok. S.-Szt.-György, aug. 31. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Az unitárius püspök, Fe- rencz József Árkosról, Künle József képvi­selő vezetése alatt az összes harangok zú­gása mellett tartá fényes bevonulását. A város és a szék kitüntetéssel fogadta. Emelkedett beszédei elragadtatást idéztek elő. Ő a főispán vendége volt. A székely­egyleti nagy gyűlés fényesen sikerült; a lakomán a királyra, a diszeluökökre, An- drássyra, Haynaldra, Mikóra és sokakra lelkes fel köszöntések mondattak. Este itt soha nem látott fényes tánczvigalom volt a székely egylet és helybeli tűzoltók javára. PArls, aug. 31. Az „Agence Havas“ jelenti Konstantinápolyból 31-éről: A minisztertanács, a melyben a birodalom fOméltöságai résztvettek, Abdul Hamidot Murád he­lyébe szultánná proclamálta. Zágráb, aug. 31. Buratti (ellenzéki) a tar- tománygyülés elnökségéhez levelet intézett, melyben jelenti, hogy mandátumát leteszi. — Szamoboshau Makancz választókerületében, szeptember 14-én lesz a választás. Miramar, aug. 31. Erzsébet királyné és Valeria herczegnő ma délelőtt ide érkeztek; a pá­lyaudvar pompás diszben volt. Ő felsége határozott kívánságára minden fogadás elmaradt. A kíséret­ben Nopcsa b. főudvarmester, Rónay püspök, Fürstenberg grnő, dr. Wiederhoffer és még mintegy 80 személy van. Bécs, aug. 31. (A ,,Budap. Corr.“ táv­irata.) A békealkudozások végkép semmit sem haladnak előre, habár most már a diplomatia és első sorban Andrássy gróf iparkodnak azokat siettetni, és a háborúnak véget vetni. Belgrad, aug. 31. (A „Budap. Corr.“ távirata,) Ma a nagyhatalmak képviselői Kvarezofí'uál tanácskozást tartottak. Kétség­telennek látszik, hogy Risztics a diploma­tát rá akarta szedni, legalább azon nyi’at- kozat, hogy Montenegro is békét kíván szándékos bitetés volt. Tegnap érkezett idő Nikicza nyilatkozata, melyben Milán eljá­rása ellen panaszkodik és minden felelőssé­get visszautasít. Mig Risztics lesz a kormá­nyon, komoly és becsületes alkudozásokról nem lehet szó, ámbár tegnap ismételve ki­jelentette, hogy őt most Szerbia absolute nem nélkülözheti. Belgrád, aug. 31. (A „Budap. Corr.“ távirata.) A nagy diadal-bulletin, melyet ma ragasztottak a falakra, a törökök teljes kiveretését jelenti a szerb területről, még Ali Szaib pasáét is, de nem talál hitelre. Ma alkalmam volt egy könnyű sebesült őr- nagygyal beszélni, ki 27-én még Alekszi- náczban volt. Ez állítja, hogy a szerbeknek rendelkezésre álló egész erejök Alekszinácz- ban van összpontosítva, hogy Lesjanin és Csolak Antics csapatainak javát is magá­hoz vonta Csernajeff, úgy hogy az országnak egyéb részei majdnem egészen védetlenek, és hogy most már az érkező oroszokon kí­vül nem lesz többé miből erősíteni az alek- szináczi hadsereget. Alekszináczban eleinte ha­tártalan rendetlenség uralkodott, de mely most már nem oly nagy. A táborkar sátrak alatt tanyáz, az ágyuk száma összesen véve 60, a Deligrádban felállított lövegeket meghagy­ták ott. A deligrádi müveket is folyton erő­sitik, mely arra mutat, hogy Csernajeff nem akarja abba hagyni a liarczot Alekszinácz eleste után sem. A katonák eleinte szánal­masan gyávák voltak, de lassankint hozzá­szoktak a tűzhöz, a szerbek veszteségei aránylag csekélyebbek, mert nem teszik ki magukat oly nagyon, mint a törökök, kik ritka halálmegvetéssel barczolnak. A törö­kök csak a Morava balpartja felől lődözhet- ték Alekszináczot. De ott a halmok alacso­nyabbak, hogysem uralkodhatnának az erő­dítések felett, és hogy Yakup és Prugovácz között az ellenség biztos sikerrel nyomulhat előre; a békealkudozásokban senki sem hisz. Bécs , aug. 31. (Zárlat) Hitelrészvény 141.30. Ga- cziai 201.75. Állam vasút 282.—. Bente 66.60. 1860 as, 111.50. 1864-es 134.50. Ezüst 101.25. London 120.80. Unió Bank 57.75 Által, épitőbank —.—. Magyar Földhitel —. Angol-Osztrák 72.50. Lombard 76.—. Tramway 112.50. Hitelsorsjegy 160.—. Napoleondor 9.63. Arany 5.84. Frankfurt 5880. Porosz péuzutalv. 59.15. Töiök sorsjegy 16.75. Anglo épitő bank —. Municipalbank—.— UTOLSÓ POSTA. Az „interventio rövidtörténetét“ beszéli el egy aDgol lapnak Alekszináczból Belg- rádba visszatért tudósítója, e hó 28-ikáról, követ­kezőleg: „Milán fejedelem igen hajlandó volt a békére a status quo ante bellum alapján s máris alkudozásban volt. 19-ikén Csernajefftől táv­iratot kapott azon sürgős kéréssel, hogy várja meg még az elkezdett csata eredményét. A fejedelem várt. 23-ikán este Csernajeff azt sürgönyözte a fe­jedelemnek, hogy helyzete kétségbeesett. A fejedelem tanácsosai, szorosan Csernajeff rósz hírei szerint cselekedve, kérést intéztek az interventio iránt a nélkül, hogy föltételeket kötöttek volna ki. Alig történt ez meg, midőn Csernajeff 24-ikén azt a csodálatos fordulatot sürgö- nyözte, hogy a törökök visszavonulásra kényszerit- tettek. Ha a szerbek helyzete 23-ikán két­ségbeesett volt, a törököké 24-ikén még kétségbe­esettebb volt. Isten intézése szerint először a tö­rökök futottak meg. A szerb államférfiak nem vonták vissza kérelmüket. Nem tagadták, a mint in extremis tettek. De természetes, hogy most oly helyzetben vannak, hogy föltételeket köthetnek ki. A status quo ante bellum nem elég többé Szerbiának, mely általános győzelmi riadal- ial van tele. A törökök valószínűleg makacsok lesznek anyagi engedmények ellen, s az inter­ventio kérdése csak eredménytelen alku­dozásokra fog vezetni. Azonközben a katonai játék: ideoda-rángatódzás. A törökök képtele­nek Szerbiában előnyomulni. A szerbek nem ké­pesek N i s t egy csapásra (kettőre is alig, tisztelt kapitány-levelező) bevenni, s nem mernek mellette elmenni“. Schuyler, amerikai főconsul megküldte je­lentését a bulgáriai kegyetlenkedések- r ő 1 a konstantinápolyi amerikai követnek. A je­lentés Filippopotiból, aug. 16-ról szól s 56 felgyúj­tott és kifosztott falut számlál elő. Nem 5000, ha­nem 3000 ház égett le (hiszen az a kegyetlenke­dés tényét nem menti). Nem 30,000, hanem 15,000 férfit nőt és gyermeket öltek le. Akhmed Agát ter­heli a bűn legsúlyosabb része, mert ő parancsno­kolt a legtöbb helyen. A tatar-bazardzsiki nj kaj- makám intézkedéseket te t a hónapok óta temetet- len hullák és csontvázak eltakarítása iránt. A „Times“-nak jelentik 27-ikéről Belgrád- ból, hogy Alekszinácz majdnem báromfelől van körülvéve, s veszélyben van. Horvátovics és Csernajeff egyesülése által a szerb hadsereg 10,000 emberrel erősbödött, nagyobb a török haderőnél, s több benne az orosz tiszt 500-nál. Ha a szerbek ezzel az erővel nem képesek Alekszináczot meg­tartani, akkor Deligrádot sohasem fogják tudni megvédeni. A bezikai öbölből Írják a „Times“-nak, hogy az angol hajóraj téli kikötőt keres Lemnos szigete körül, hova „Piraeus“ és „Hercu­les“ hajók szemlélni mentek. A többi hajók egy része is, Máltába, Konstantinápolyba, Kandicába, Szalonikibe rándultak ki. Béke — háború. (Ad normám: szeret — nem szeret.) Angyali türelmű olvasó, csak most az egyszer ne dobd még tüzbe az Ellenőrödet. Nem a mi hibánk, a sors csapása, hogy minden istenadta nap kínlódni kell béké­vel, háborúval, s nem tudni, melyik az egyik, melyik a másik, Da ha vigasztalás socios habuis3e malorum, legalább az vigasztal, hogy a diplomatia is éppen úgy van vele. Augusztus 31-ikét írjuk, isten jóvoltá­ból; s 24 ike volt a nap, mely Milán feje­delem kegyét a béke elfogadása felé haj­lani látta. Kivan egy teljes hét; és nincs ki semmi. A csengve-bongva neki indult bókeactió nagyokat hallgatva sompolyog elfelé az előtérről, s lábujjbegyen keresi a hátsó ajtót, ha tán észrevétlenül elillanhatna. Valahogy igen otthoniatlanul érzi magát. Még csak a nevét is megtagadja már, iu- cognitót ölt; s ujságpapirosait megesket. - teti, hogy egyátalán még szó sem volt a hatalmak között semmifelé békeactióról, vagy ajánlatról. Nem is tanakodtak, nem is tudnak semmit, csak ,,jó szolgálataikkal“ házaltak egy kicsit Belgrádon és Sztanbul- ban; punctum. Valamit azonban megtudtak egy hét alatt; nevezetesen azt, hogy nem tudják mit csináljanak. Felfedezték a közbenjáró jó szolgálatoknak mindenféle akadályait, egy határ „alaki nehézséggel“ együtt, mint a félhivatalos híradás nevezi; de ami jól magyarul annyit tesz, hogy kezdik nem tudni, mikép fogjanak hozzá. Egyébiránt minden pompásan megy, minthogy a dolgok lényegéről még szó sem volt; amiről pedig szó volt, attól szerencsére sem Belgrádon, sem az Arany-Szarvnál nem esett kár a diplomaták frakkjában bajlongás közben. Be jegyezvén ezt örvendetes tudomásul, a többire nézve két ellenkező informatioval kell küzdenünk. Alább, hol rovatunk a béke actióra vonatkozó híreket adja, mindakettő jó forrásból eredőnek vallja magát, s mind­akettő megegyezik abban, hogy egy hét alatt semmire se birt menni a diplomatia. Hanem ami ezután való lesz, arra nézve egyik intormationknak csupa Klarinét az ég; mig a másik csak azt a hegedűt látja amin Szent Dávid elhegedülte a jó kilátá­sokat. Búslakodva adja ez elő, hogy alig van remény azon alap felfedezésére, me­lyen egy valódi békekötés iránt a hatal­mak megegyezhessenek; s nem tudni mivé leszünk, hacsak holmi illusorius békével meg nem elégszünk, ami éppoly könnyen és bizonyosan megkapható, mint általa az egészséges háború tavaszra. A másik vidám lelkületű informatio csak neveti ezt. A diplomatia fáradozásainak sik - rül mindent elsimítani. Sikerült neki már ed­dig is két kitűnő módot kimódolni az „alaki nehézségek“ elhárítására. Se baj, hogy egyik se bizonyult kivihetőnek. Mikor ugyanis Mi­lán semmit mondó ajánlata előtt a porta elzárkózott, s a hatalmak észrevették, hogy tulajdonképpen semmi mondani valójuk nincs: felmerült az eszme, hogy a konstantinápolyi képviselők üljenek össze értekezni a mondan­dók felett. A terv azonban dugába dőlt, úgy látszik azért, mert eleve ki volt zárva a lehetőség, hogy a porta, egy oly javaslat irá,nt hajlandónak mutatkozzék, mely Igna- tieff ur hozzájárultával jön létre. Gorcsa- koff herczeg erre a külügyminiszterek con- ferentiáját pendítette meg, amiből, úgy látszik, egyik hatalom se kért, kellemes emlékezetben tartván, hogy az efféle confe- reutiákon szoktak elkészülni legbiztosabban a háborúk. Elesett iehát ez is. Ha nem ami rózsás informatiónk csak an­nál inkább meg van győződve, hogy a hét nem veszett kárba, mert megtudták azalatt a világverő Montenegró békés szán­dékát; s jóllehet a nagyvezir mit sem akar tenni a szultán nélkül, ez pedig beteg; de Andrássy Gyula gróf már beszélt tegnap az angol követtel. Ergo. Szép, ha istentől van. De legalább azt ki ne adták volna nyomtatásban, hogy e rendkívül érdekes akadályverseny raégcsak nemis a békekötés felé folytatódik. Csupán fegyverszünet van szóban; béke­előzmények nélkül, biztosítékok nélkül, min­den nélkül. Egy pőre fegyverszünet, semmi egyéb, még ennek sem a lényege, csak „formája“, s a formájához is <;sak elöl­járó beszéd : és ennyi akadály ! Bár torlódnék fel azonban áthághatat­lan magasságig: mert bizony, bizony, ha egy ily tetőtől talpig mezítláb sinlődő fegy­verszünethez találja meg az utat a diplo­matia, nem igen fogja megtalálni azt a másikat, mely az igazi békéhez vezet. Fegy­verszünet, mely alatt pihenést nyer a kime­rült, időt a készületlen, s alkalmat és időt vészit kinek a szerencse kedvez: ez lehet ugyan alap a békealkudozások megindítá­sára, dehogy ezek innen indulva czélhoz jussanak, azt elhinni kellemes bár, de nehéz. Akkor lesz még szüretje a sok szép „alaki nehézségnek“, ha majd a Risztics ur hátát oly fegyverszünet fogja fedezni, mely a Gorcsakoff ur kezét nem köti meg béke praelimiuáriákkal. S nekünk minden úgy lát­szik, hogy, istenben vetett bizalommal ugyan, de jó lesz szárazon tartani a puskaport. Péchy Tamás közlekedésügyér ur ma este visszaérkezett a fővárösba. Trefort Ágost közoktatásügyminiszter úrról azt a hirt közölte pár nap előtt a „Búd. Corresp“., hogy ő lesz a magyar bank kormány­zója. Most e kőnyomatu lap a saját közleményét illetékes forrásból megczáfolja, s azt Írja, hogy il­letékes körökben ily combinatió még beszéd tárgya sem volt. Mollináry táborszernagy Zimonyban a ható­sági személyzetet fogadván, tudtul adta, hogy az uj polgármester választása nem erősittetett meg. A táborszernagy intette a személyzetet, hogy a hivatásuk által rájuk rótt kötelességeket teljesít­sék, hogy drasticus rendszabályokat ne kelljen al­kalmazni. Az „0 ml a din a“ újabb veszteségéről érte­sít egy zimonyi távirat. Ott ugyauis a „Glas Czrnagorcza“ levelezőjét, ki valami vendégségnél felségsértő beszédeket tartott, elfogták. A szászok ma egy hete újra gyülésez- tek Brassóban; körülbelül 200 polgár jött össze Dr. Fabriczius J. elnöklete alatt. A gyűlés Hor­váth Henrik ügyvédet jegyzőnek választva rögtön megkezdette a tárgyalást. Először is a szebeni pártfelektől átküldött s az uj párt szervezésére vonatkozó tervezetek olvastattak föl, mire aztán Schnell Károly ügyvéd szólott. Fejtegetéseiben azt bizonyítgatta, hogy a szász universitásnak, mint organismusnak megszűnte után szükséges az összes erdélyi szászokat fölölelő pártot alakítani, mely a szászságot érdeklő minden kérdésben össz- hangzatosau járjon el. Beszéde végével 4 pontból álló indítványt terjesztett elő, melyet a gyűlés vita nélkül elfogadott. Ennek értelmében a brassó-vá- rosi és vidéki szász és német választók szükséges­nek tartják érdekeik védelmére pártot alakitni, melyre nézve kívánatosnak mondatik ki, bogy a párt az egykori Királyföldön alakulandó többi ro­konpárttal egybangzóan járjon el, tehát az orga- nisatio is egyöntetű legyen. E czélra 25 tagból álló bizottság választatik, mely a párt alapszabá­lyait fogja kidolgozni s egy újabb gyűlés elé ter­jeszteni, addig is joga lévén a pártot képviselni s annak nevében eljárni. Ezek után még felkiáltás utján a bizottság megalakíthatván, véget ért a gyűlés. A dél-magyarországi méhész-egylet kiállítása Szegeden. Az újonnan nevezett D u g o n i c s-tér sétá­nyának zöld lombjai alatt egy szerény kis svájezi pavilion áll, vajmi kevesektől keresve fel, és mél­tatva kellő figyelembe, holott a bent kiállított tár­gyak a reális emberi társadalom kisded mintaké­pei ; az emberi szorgalom és munkásság követésre méltó, de utolérhetetlen ideáljai lennének. Hja hiába! a modern kor rohanva haladó életében, a zaj, csillogás — s nem a lélek és ke­délyre ható szemlélet, hanem a szem kápráztató érzéki benyomás van napirenden, mutatja ezt a modern kertészet is, mely mellőzi a virágok illa­tát, száműzi parkjaiból a színgazdag illatos virá­gokat, s meghonosítja a „teppich kultúrát“, melylyel csak külső benyomást, csak a szem ér­zéki gyönyörét idézi elő, de a kedély és lélek aestheticailag nemesitett érzékeit teljesen mellőzi. így van a kis svájezi ház is, hol a dél­magyarországi méhész-egylet állította fel productumait, melyek szerény alakjai messze kiható nemzetgazdasági tényezőként lesznek hivatva egykor szerepelni a küzvagyonosodásban. Mert micsoda tér kell egy munkás köpü ki­bocsátott rajának, mennyi időt vesz igénybe egy 10—20 köpü mébből álló méhes kezelése, vajmi kevés, alig számbavehető, és mégis ezen kevés emberi gondviselésre mily dúsan és önfeláldozólag fizet a kis méhcsalád mézben, viaszban és szapo- raságban. Hát még az emberi ész, találékonyság és szorgalom miként zsákmányolja ki a méhek törhe­tetlen munkásságát és szorgalmát, mint tizszerezi meg ezzel jövedelmét, s mily módon tudja azt ér­tékesíteni, az mind meglátható a kis svájezi ház­ban, s annak szerény kaptárjai között. Ebben is nagyot halad) a világ: 30—40 év előtt hihetetlennek látszott volna a méhészek előtt az: hogy mébeivel külön virágok illatát és izét külön szedeti össze az élelmes méhész ; hihetetlen­nek tetszett volna az, hogy valaki képes mébeit a sejt teljes mellőzésével, egyedül csak mézgyüj- tésre szorítani, és most ez a hihetetlenség va­lóvá lön. A méhész az ő Dzirzon-féle köpüivel odavitte mébeit; hogy külön szedeti a hárs, az akácz, dinnye, tisztes fii, repeze, szóval a nagyban virágzó füvei?, fák, és virágok mézét, azok illata, és izé­vel ; előidézi mézgyüjtésöket azzal, hogy kész viasz­sejtet tesz köpüjébe, s a tele gyűjtött sejtből ki­szedve a szinmézet, újra vissza teszi azt telegyüj- tés végett. Bizony roppant előhaladás a méhészetben; s mind azok, kik ezen ágával a gazdasági termelés­nek foglalkoznak, kitüntetést és magasztalást ér­demelnek. Első sorban természetesen az eddig elért nagy sikerért báró Ambrózy Bélát illeti az elismerés, kinek temesmegyei birtokán 1200 ezer­kétszáz köpüből álló méhészete van , hol egy főméhész , és két segédje ezeknek megfelelő személyzettel folytonosan működik, hol a méhek részére egész sárga dinnye táblákat mivel az em­beri szorgalom, s ezzel két oldalulag hasznosítják a földet, mert mig egyrészről a dinnye virág mé­zét gyüjtetik össze, másrészről a termett gyümöl­csei messze vidékeket látnak el jó pénzért. Második sorban a méhészet körül Göndőcs Benedek apátnak van tagadhatlan érdeme — ki Békésmegye áldott téréin honosítja a méhészetet. A többi kiállítók egyszerű tadtók — lelké­szek, kiknek állásával összhangzásban van ezen csendes szelíd foglalkozás, kiknek a méhészet kö­rüli érdemeik közelismerésre méltók. Mert a méhé­szet a mellett, hogy dúsan jövedelmei iparág, ke­reskedelmi, kiviteli tárgy, erkölcsileg is megbecsül­hetetlen foglalkozás, mert nemcsak szelídíti az erkölcsöket, s nemesíti az érzelmeket, hanem pél­dát, ösztönt ád a munkásságra és szorgalomra, s hisszük, hogy hazánkban a méhesek szaporodása a börtönök lakóinak fogyását fogja előidézni — azért tisztelet és méltó bodólat a méhészeknek. _________ T. A IX. nemzetközi statisztikai congressus. — Aug. 31. — A congressus állandó bizottsága ma ismét tartott ülést Séménow elnöklete alatt, ki felszó­lítja azon tagokat, kik a múlt congressusról nem­zetközi statisztikai kérdések kidolgozásával bízat tak meg, munkálataik előterjesztésére. Az első munkát Sidenbladb terjeszti elő Berghe (svéd) nevében. Ez a népességi állapot statisztikája, s adatokat tartalmaz a különböző államok népességről. Sidenbladh nyilatkozatot óhajt a congressustól arra nézve, vájjon a táblázatokhoz csatoltassék szöveg is, s vájjon a munka egyál­talában folytattassék-e ? — Pencovics (Romá­nia) megjegyzi, hogy az ezen munkában Romániát illetőleg foglalt statisztikai adatokért nem vállal­hat felelősséget, minthogy ezen adatok Konstanti­nápolyból és nem Románia statisztikai hivatalából szolgáltattak ki. Sidenbladb kérdését illetőleg Engel azt kí­vánja, hogy a munka bírálatra az első osztályhoz utasittassék, mint a mely a népességgel foglalko­zik. Mayr (Bajorország), Faydair (Belgium) és Fan- (Anglia) ellenben óhajtják, hogy az állandó bizott­ság maga fogadja el a munkát, s ne utasítsa előbb az osztályhoz. Séménow elnök erre azt a kér­dést teszi fel, vájjon a munka folytatandó-e? Le- vasseur kívánja, hogy a határozat ne utasítást, ha­nem csupán óhajtást fejezzen ki arra nézve, mely szerint a coDgressus fölkéri Berghet, hogy a mun­kához egy második, szöveggel ellátott kötetet csa­toljon. — Block csupán a megérthetésre nélkü- lözhetlen magyarázatokat óhajtja felvétetni. — A congressus ekkép mondja ki a határozatot, s a szerzőnek kifejezi köszönetét. Az elnök erre Yvernös munkáját terjeszti elő „a kereskedelmi és polgári törvény­kezés statisztikájáról Európában.“ (Statistique du la justice commerciale et civile en Europe.) Y vem és elmondja, hogy lehetőleg al­kalmazkodott a congressus határozataihoz. A munka bevezető résszel van ellátva a különböző országok illet) törvényhozásáról. — A congressus e mun­káért köszönetét mond a szerzőnek, a franczia igaz- ságügyminiszteriumnak és a franczia kormánynak. A harmadik munkát B o d i o (Olaszország) dolgozta ki, s ez foglalkozik a takarékpénz­tárak statistikájával. Bele van foglalva minden ország. A congressus e munkáért is köszö­netét mondott. Körösi József előterjeszti a nagy váro­sok statistikáját, mely a népesség mozgal­mával foglalkozik. A munka már jelenleg is több mint harmincz nagy város népességéről közöl ada­tokat, de hiányoznak a franczia és angol városok. Körösi ez államok képviselőitől nyilatkozatot óhajt, vájjon az illető adatok rendelkezésére fognak-e bocsáttatni ; Levasseur ezt a franczia városok ré­széről kilátásba helyezi. A congressus Körösinek is köszönetét szavaz. Keleti Károly nyilatkozik a szőlőmive- lés statistikáját illetőleg Magyarországra bí­zott munkáról. A Magyarországra vonatkozó ada­tok már készek (nyomtatásban is megjelentek), s a további kötetek is munkában vannak. A con­gressus a szerzőnek elismerését fejezi ki. Még Ki a er (Norvégia) terjeszti elő a ten­geri hajózás nemzetközi statisztiká’ j á t. A munka érdekes összeállítást foglal magá­ban az illető államok törvényhozásáról. Szerző kéri azon országok képviselőit, melyek az adatokat még nem szolgáltatták be, hogy munkáját azok beküldése által mozdítsák elő. A többi munkatársak részint csak tervezete­ket, részint csak kísérleteket terjesztenek elő, to­vábbá azok, kik még munkához nem fogtak, a késedelem okairól tesznek jelentést. Holnap délelőtt 11 órakor lesz a congressus ünnepélyes megnyitó gyűlése az akadémia díszter­mében, s délután 4 órakor alakulnak az osz­tályok. * * * A statistikai és térképezési kiállítás ma nyilt meg a congressus tagjai számára a képzőművészeti társulat termeiben. Ä kiállítás rendkívül gazdag, s talál ott elég érdekes dolgot még a laikus is. A nagy termet Ausztria és Magyarország foglalták el egyenlő mértékben. A magyar kiállításban legérde­kesebbek a szakemberre nézve a Kelety által ter­vezett és Hatschek Ignácz által készített térképek a viszonylagos népességről négyszögmértföldenkint, a talajnemekről főalkatrészeik szerint, a szántóföl­dekről az összes terület százalékai szerint, a rétek, legelők és nádasokról, a kenyértermények vetési arányáról, a tengeri, burgonya és répa-termelésről, a dohány, len, műveléséről, a kender termelés­ről, a tüzesetekről, az évi légcsapadékról, a hőmérséki viszonyokról, Magyarország borvidékeiről a termelt bor szine szerint; továbbá a lovak, szarvasmarhák, juhok és sertések viszonylagos számáról és sűrűsé­géről. Ki vannak állítva a statistikára vonatkozó kiadványaink, úgy a kereskedelmi minisztérium, mint Budapest fővárosa részéről. Ez utóbbi kiállí­totta az 1870-diki népszámlálás tábláit. Itt van dr. Weisz Béla igen érdekes „Atlas économique“-ja is, melyről már szólottnnk, továbbá az országos tébolyda beteg-forgalmára, s az elme-betegekre és hülyékre vonatkozó táblázatok. Ausztria statisztikai táblái közül érdeke­sek és tanulságosak a terményekre és termés ered­ményére vonatkozók, különösen figyelmet érdemel Alsó-Ausztria cultur-atlasa. Az osztrák államvasut itt állította ki bánáti birtokainak térképét, holott az inkább a magyar osztályba tartoznék. Egészen uj dolog a Karl-Ludwig vasút táblája a hófúvásokról. Feltüntetik azok a szél irányát is, s a vasút igaz­gatósága egyúttal javaslatokat is terjeszt elő, hogy miként lennének a vasúti vonalok a hófúvás kelle­metlenségeitől megóvbatók. Gazdag az osztrák ki­állítás statisztikai munkákban is, még pedig nem­csak német nyelven, hanem cseh, lengyel és egyéb nyelveken is. Belgium kis kiállításában feltűnnek Jans­sens orvosnak Brüssel városára vonatkozó táblá­zatai, a halandóságra, születések arányára, bete- gedési esetekre stb. kiterjedőleg. Dánia egyik táblázata a nemzeti vagyont mutatja ki egyé­nenként. Németország majd minden állama képvi­selve van. kezdjük a kis Gothán, mely az 1861-iki népszámlálás eredményeit állította ki három táb­lában. Baden a Rajna folyásának érdekes térké­pét, Wlirttenberg az ország beosztását kerületek szerint, Hamburg a behozatali statisztikát l£45-től 1875-ig, Hessen felületi térképet és az utak sta­tisztikai táblázatát, Oldenburg a földbirtok és marhaállomány megoszlását. Poroszország kiállítá­sában a legérdekesebb az egyes hadtestekben előforduló betegségi esetek statisztikája, Szászor­szág utánzandó például a vasutak forgalmának igen részletes tábláit állította ki. Oroszország és F i n ni and kiállításá­ban a honismertető könyvek veszik igénybe figyel­münket. Portugal kiállítása csak ma érkezett meg, s elég bőnek Ígérkezik, legalább térképeket és könyvet sokat láttunk, de a felállítással csak holnapra lésznek készen. Anglia kiállítása szintén igen érdekes. A londoni pénzpiacz prismaticus kártyája, a bank retrospectiv forgalmi táblája mind olyan dolgok, melyek mintául szolgálhatnak. Olaszország kiállítása külső csin által tűnik ki. A statisztikai munkák nagy helyet foglalnak el. Itt aztán a Magyarország által kiállított sta­tisztikai és honismertető munkákat tartalmazó könyvtárba jutunk. A felszólításnak, melyet a ren­dező bizottság a közkönyvtárakhoz és magánosok­hoz intézett, az a jó eredménye lett, hogy sok ed­dig ismeretlen dolog jut napfényre. így Danielik püspök az egri lyceumi könyvtárból beküldött egy kéziratot, mely az 1787-iki és az 1804—5-iki ma­gyarországi népszámlálás eredményeit tartalmazza pontos, részletes kidolgozásban. Ezt mindenesetre érdemes lenne kiadni. Az időben a kormányok nem tartották szükségesnek a népszámlálás ered­ményeinek nyilvánosságra hozatalát, s a tanárok a statisztikát saját kézirataikból adták elő. Továbbá figyelmet érdemel Magyaroszág kereskedelmi sta­tisztikája 1817—1829-ig nagy Írott foliansokban, melyek a helytartótanács levéltárából kerültek az orsz. statiszt. hivatal könyvtárába. A többi termekben látjuk még a fővárosi í közmunkák tanácsának, s a Ferencz-csatorn nak POLITIKAI NAPILAP. Budapest augusztus 31. BUDAPESTI SZINLAPOK. Budapest, péntek, szeptember 1. Nemzeti sziiiMz. Cés6?as neje Császárné Egy millió* Bertha Helvey Laura Vígjáték 4 felvonásba.,. ^igeti JoUn Sffaí- » ss* ST 0jl'“ Tíe.d«“ ínkor. Móricz Náday Faion ebére Halmi . . . , Priés Kői ősmezei N 6 J5 B 7. 1 11 ll 53 Z. Césénas Kazalú zki ... . _ Carbonel Akintornas neje Szatbmáry L.-né család. Pérugin Eredeti népszínmű 3 felv. neje Paulayné Kezdete 7'/a órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék