Ellenőr, 1876. szeptember (8. évfolyam, 241-270. szám)
1876-09-01 / 241. szám
den látszat arra mutat, hogy eddig nem egyeztek meg, és nem is fognak megegyezni, amint olyan követelésekről lesz szó, melyek a párisi szerződésben nem találják elintézésüket. Ha elég lenne keletnek sajgó sebét csak betapasztani, úgy ezen könnyen lehetne segíteni. Álbékét, "melyet senki sem akar és képes megtartani, i...Etienne létesíthető, de ily béke közvetítése és diktálása az egyesült Európának sem méltóságával sem érdekeivel nem egyeztethető meg. E szerint még mindig azon kérdésnél vannak: mint kezdjék el? Kétségtelen, hogy e kérdés rövid idő alatt megoldást nyer. Kell hogy módját ejtsék már csak azért is, mert a jelen körülmények közt semmikép sem indokolható a kételkedés a nagyhatalmak őszintesége iránt, hogy a keleti véres vizálynak kivétel nélkül mindnyájan minél előbb végét akarják szakítani. Andrássy gróf ma hosszasabban tanácskozott Angol- és Oroszország követeivel, és nem alaptalan a várakozás, hogy e conferentiában megtalálták a kiindulás pontját.“ A „Köln. Ztg.“-nak aug. 29-ikéről Berlínbőn ezt jelentik: A közvetítési tárgyalásokról, melyek a nagyhatalmak nagykövetei közt Bécsben folynak, jó forrásból hírlik, hogy legközelebb csak az ellenségeskedések megszüntetésére vonatkozó modusról van szó, míg magukról a békeközvetítési javaslatokról még nem kezdődtek meg a tárgyalások. A nagykövetek értesítést várnak kabineteiktől, melyek még most egymás közt más módon tárgyalásokat folytatnak. Bécsből csakugyan jelentik is, hogy a hatalmak eddig Konstantinápolyban csak készségüket fejezték ki a közvetítés iránt, de más egyéb lépés eddig még nem történt. Tegnapra volt kitűzve Konstantinápolyban a döntő minisztertanács. Ami Montenegró fejedelmét illeti, föl kell jegyeznünk a „P. L.“ azon belgrádi táviratát is, mely szerint Milán fejedelem, a consulok azon tegnap tett kérdésére, hogy van-e meghatalmazása Nikieta fejedelemtől arra, hogy Montenegró nevében békealkudozásokat folytasson, „nem“mel felelt, azt mondván, hogy a jegyzékben kifejezett óhajtása, hogy az ellenségeskedések megszüntetése Montenegróra is kiterjedjen, csak privát jellegű. A diplomatiai lépések akadályaiul hozzák föl még egyébiránt azt is, hogy Konstantinápolyban a fejedelem beleegyezése nélkül a nagyvezír nem akar alkudozni, ■ szultán pedig képtelen határozatot hozni. A törökök hozzák-halasztják a dolgot, mert Alekszináczot be akarják venni, s remélik hogy akkor ezen várnak, Szerbia kulcsának megszállási joga átengedtetik nekik. Még egy másik nehézség az, hogy Gorcsáko is állítólag azt követelte Sztambulban, hogy a fegyverszünet megkötése a boszniai és herczegovinai fölkelőkre is kiterjedjen. Ez annyit tenne, mint a fölkelőket hadviselő feleknek elismerni, mit sok oldalról nem akarnak. HÍREK. Augusztus 31. Hivatalos. Kinevezés. A magyar igazságügyminiszter Papházy Péter, oraviczabányai nyugalmazott törvényszéki elnököt a beregszászi törvényszék elnökévé, Szontagh Hugó alsó-kubiai kir. járásbirósági aljegyzőt a rózsahegyi királyi törvényszékhez II. oszt. jegyzővé nevezte ki. . . Névváltozás. Both Ede miskolczi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének „Rónai“-ra kért átváltoztatása megengedtetett. — Uj egyesület. A „tekei tűzoltó-egyleti“ alapszabályai a kir belügyminisztérium által a bemutatási záradékkal elláttattak. — A szabadkai ügyvédi kamara körébő 1. A szabadkai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Domby László sz.-somlyói ügyvéd elhalálozván, irodája részére gondnokul Tamkó Bertalan sz.-somlyói lakos ügyvéd neveztetett ki s az elhunyt a kamara ügyvédi lajstromából kiterültetett. _ A nőipar egylet tevékenységének elismeréséül a király ötszáz forintot küldött az egylet számára, a belügyminisztérium utján. — Debreczennek reménye van, hogy nemcsak Hód-Mezővásárhelynek, de az egész világnak is megmutathassa, hogy csakugyan ő a kálomista Róma. Jelenleg dr. Blaskie tanár Edinburgból és tiszteletes Taylor Róbert ref. lelkész Londonból időz Debreczenben, s látogatásuk foka az, hogy a protestáns hitrokonokat egyetemes zsinatok tartására nyerhessék meg, s e zsinatok által aztán világszövetség létesüljön. Az első protestáns zsinat 1877. júl. 23-án lesz Edinburgban, és pedig az öt világrész minden presbyteri egyházának képviseltetése mellett. E zsinatokat minden három évben megtartják különböző országokban. Blaskie és Taylor urak azt az ígéretet tették Révész Bálint superintendensnek, hogy az egyik legközelebbi egyetemes zsinat helyéül Debreczent fogják indítványozni. A Pest, Pilis és Solt t. e. megyék tankerületi iskolatanácsa utolsó közgyűlését szept. 4-én tartandó rendkívüli megyei közgyűlés alkalmából ugyanaznap délután 4 órakor a megyeház nagytermében tartja meg. Az egyetemi könyvtár új palotájában, több lap szerint, tegnapelőtt este a mintagymnasium egyik termének menyezete leszakadt. napernyő. Mrs. Skandon ócska, fekete selyem ruhát viselt; kalapja nem igen látott boldogabb és fényesebb napokat, mint tulajdonosa, de bármily öltözéke volt is, nem lehetett úri hölgynek nem nézni. A két nő köszönt egymásnak, mindegyik a maga módja szerint. — Reméltem, jól érzi magát, térsasszony ? mondá Mrs. Bungay. — Igen szép idő van, mondá Mrs. Shandon. — Nem tecézik besétálni, té’sasszony ? szólt Mrs. Bungay, olyan keményen nézve a gyermekre, hogy az majd megijedt tőle. — Azért jöttem, hogy — hogy Bungay úrral beszéljek — re — reményem, jól érzi magát ? szólt a félénk Mrs. Shandon. — Ha bemegy hozzá az irodába, nem nem hagyhatná nálam a kislányát ? kérdé Mrs. Bungay, mély hangon, s tragikus tekintettel, egyik ujját a gyermek felé nyújtva. — Én mamával atajot maradni, kiáltott a kis Mari, arczát anyja ruhájába temetve. — Eredj ezzel az asszonysággal, Mariskám, édes, mondá az anya. — Mutatok neked szép képeket, mondá Mrs. Bungay, egy vasorru-bába hangján, — meg soksok szép holmit, nézd-e — s kibontván papiroscsomagját, Mrs. Bungay kivett belőle néhány válogatott darab édes kétszersliftet, a minőt Mr. Bungay bor mellé szeretett. Kis Mari követte ezen vonzószert, mindnyájan belépvén a magánbejáráson, melyből egy oldalajtó vezetett Mr. Bungay üzleti helyiségeibe. Itt azonban, midőn a gyermeknek el kellett volna válnia anyjától, bátorsága elhagyta s megint odafutott az anyai szoknyához, mire a nyájas és szelíd Shandonné, látván Mrs. Bungay arctán a boszankodást, jólelküleg igy szólt: — Ha megengedi asszonyom, én is fölmegyek néhány perezre, s igy a három nő együtt felhaladt a lépcsőn. Egy második darab kétszersült teljes bizalmasságra bűvölte kis Marit, s egy-két percz múlva a legkisebb tartózkodás nélkül csacsogott egyre. (78 folyt, követ hír következtében Walla Ede állami mérnök úr, ki tagja volt annak idején épület megvizsgálására kiküldött bizottságnak, az eset következő közlésére kért föl bennünket. Az egyik terem menyezetében négy gerenda rosznak tűnt ki, amit a gerendák szállítója annak tulajdonított, hogy az el nem fedett ablakon egész télen beesett a hó és átáztatta. A minisztérium azonban mindaddig megtagadta a fizetést, míg a vállalkozó a gerendákat ki nem cseréli. E rendeletet Walla úr be is mutatta nálunk. A vállalkozó tehát kicserélte a gerendákat, hanem ahhoz föl kellett bontani a menyezetet. E szerint az nem omlott be, hanem kibontották. — A városligeti skating-link, Marquis d’Albavilla meghatalmazott képviselője, Petényi Ottó benyújta a városligetben építendő korcsolyacsarnok tervrajzát, s ajánlatában a főv. tanács határozatának minden pontját magára nézve kötelezőnek elismeri. A terv szerint a csarnokban lesz pavilion és café-restaurant, estély és hangverseny terem, aquarium tengeri állatokkal, szökőkút, korcsolyázó kör, urak és hölgyek öltöző salonja, jegyszedő hivatal, gépház, mulató kioszk, tornacsarnok, zenekarzat, lakások, nyúllövészeti hely, virág- és növény tömbök. Az engedély megnyerése után marquis d’Albavilla saját építész mérnökével azonnal Budapestre jön s részletes tervrajzot készítve, a középítési bizottmány felülvizsgálata után az építést azonnal megkezdendi. Az egyemeletes diszes építmény minden része kő, vas, tégla és üvegszerkezetből fog állani, és a feltételek megtartásának biztosítékául a marquis az 5000 frtnyi óvadék azonnali lefizetésére hajlandó. — Érdekes lelet. Mint Munkácsról táviratilag jelentik. Lehóczky Tivadar tegnap Sztánfalvánál egy őskori telepet átfúrt, téglányokból tűzhelyt, őrlőköveket, kőkéspengét és temérdek legdurvább cserepet ásott ki. A lelet igen becses darabokat tartalmaz. — Öngyilkosság. Ma délben a városház tér sarkán levő Rottenbiller-ház, honnan szegény Vidacs dőlt a halál karjai közé, ismét hasonló megrázó katasztrófa színhelye volt. Rainer Ferencz 1848—49-ben honvédszázados leugrott a ház negyedik emeletéről az udvarra és szörnyet halt. Rainer körülbelől 60—65 éves volt, s egyszer már egy budai korcsmában méreg által tett öngyilkossági kísérletet, de megmentették. Zaklatottan élt, s ez oka kétségbeesett tettének. Egy ideig józsefvárosi vasúti postamester volt, de ez állását elvesztette, sőt most bűnvádi vizsgálat alatt állott. Az aradi tűzoltószerek kiállításáról a bíráló Jury következő ítéletet hirdetett ki: 1) nagy aranyérem Knaust, Bécs, fecskendőkért; 2) nagy aranyérem Walser Ferencz, Budapest, fecsk.; 3) nagy ezüsté. Seltenhoffer Fr., Sopron, fecskendőkért; 4) n. e. é. Geittner és Rausch, Budapest, fecsk.; 5) n. e. é. Geittner és Rausch, létrákért; 6) n. e. é. Pollák, Waltershausen, kenderneműekért; 7) n. e. é. Guttermann, Bécs, övékért; 8) n. e. é. Walser, Budapest, sisakokért; 9) kis ezüstérem Kölcsek, létrákért; továbbá ugyancsak kis ezüstérmet nyertek még a következők: Seltenkoffer, létrákért; John, Lipcséből, kendernemüekért; Geittner és Rausch, kendern.; Guttermann, sisakokért ; dr. Lindner Gusztáv, fáklyáért; Büttner, Lipcséből, lámpákért és végül Stahlecker, Stuttgartból, hangszereiért. Az érmeket Kopcsányi úr, a kiállítás elnöke nyújtotta át az illetőknek. — A régi váczi temetőben hagyott nagyobb síremlékekből négy darabot Illek Vincze újpesti plébános az újpesti temető és az utczák díszítésére szemelt ki. A fővárosi tanács meg is engedte, hogy azokat minden díj nélkül elszállíthassa. — Az állatkert legutóbb a következő ajándékokat kapta : József főherczegtől 2 rókát; B. Gerliczy Vinczénétől Budán 1 lángbaglyot; Suhayné úrnőtől 1 mezei nyulat; Nagy Teréztől Bpesten 1 kalangya varjút; Czigler Francziska Bpest 1 vércsét ; Péch Ferencz Szerencs 2 rókát; Sellner Gyula Budán 3 lángbaglyot; Deutsch Mór Budapest 1 gólyát; Ruzsinszky Ferencz Bpest 1 rókát; Krausz Károly Bpest 1 bibiczet; Csorba Ákos alispán Mehádia 1 barna keselyűt; Nyáry Béla Szeremle 2 fekete gólyát; Somhegyi József plébános Fótbnádi gémet; Kriesch János tanár Budapest 1 vizi teknőczöt; Des Echerolles-Kruspér Sándor Saáp 2 farkast; Besztery László Újpest 1 nádi gémet; Jancsovics Pál alispán Békés Gyula 2 túzokot; Pelikán cs. kir. alezredes Bpest 3 sólymot; Kis Géza Geszt 3 kék gémet; Pokorny Sándor polgármester Losoncz 2 vidrát; Illéssy Sándor polgármester Kisújszállás 2 pelikánt és 5 vadkacsát. A nemzeti zenede szeptember 5-én, kedden, délután 5 órakor saját helyiségében (egyetemtér 5. sz. a. III. em.) rendkívüli közgyűlést tart. Tárgyai a titkárválasztás, b) az alapszabályok módosítása. A növendékek beiratása illetőleg felvétele szeptember 9-ikétől egész 15-ikéig, az intézeti helyiségben délután 3—5 óráig történik. — Gyanús megrendelések. Néhány nap előtt a II. ker. viziváros főutcza 12. sz. a. lakó Hompercz Mátyás kőnyomdásznál egy ismeretlen férfi jelent meg, s fölszólította, hogy részére az előmutatott minta szerint 15 kopekes orosz váltót és 40 kopekes állambélyeget 3—3 ezer példányban készítsen. Foglalóul tíz forintot le is fizetett. Hompercz úrnak az egész megrendelés gyanús lévén, az illetőt ugyan tegnap estére magához rendelte, hogy a nyomtatványokat átvegye, de egyszersmind a rendőrséget is értesítette, így az ismeretlen elfogatott. Orosz útlevele van, de nem tartozik a „vöröskereszthez“. Rawe Izraelnek hívják, lengyel zsidó és 34 éves. Találtak nála nagyobb összeg orosz papírpénzt, aranyat, ezüstöt s más értékes tárgyakat. — Egy mélyen sújtott szegény aszszony, özv. Schidló Mária napszámosnő ma öngyilkosság által akart véget vetni megkeserített életének. Férje a tavaszszal öngyilkos lett, egyetlen leányát pedig épen most temette el. Mikor aztán haza ment a vadász-utcza 19. sz . levő lakására, több csomag gyufáról leáztatta a phosphort, de épen idejekorán észrevették, s öngyilkosságát megakadályozták. Az őrsz. kisdedóvó egyesület uj intézetéhez (Terézváros, hosszabbított rózsa-utcza, szemben a szegények házával) egy minta-kisdedóvoda is van csatolva, melybe 3—4 éves kisdedek mérsékelt havi dij mellett, okmányilag kimutatott szegénység esetében pedig ingyen is felvétetnek. — Kazánrobbanásról tud hirt egyik helybeli lap. A magyar állami vaspályánál történt, s 9 ember halt meg e baleset miatt. Kazánrobbanás ugyan nem történt, s ennek következtében 9 ember sem halt meg, de egy 40—45 éves ismeretlen férfi holttestét csakugyan beszállitották az állami vaspályától a Rókusba. Ezt azonban a vonat gázolta el. — A m. kir. államnyomda papírszükségletére hirdetett pályázatnál ma a következők nyújtottak be ajánlatokat: Posner, Dávid, Siráky és a hermaneczi papírgyár, továbbá az elbemühli, theresienthali és Eichmann és társa féle osztrák papírgyárak. Az ajánlatokat holnap bontják föl. — Rablók kegyetlenségei. Deanu rablóvezér Alvincz környékén nagy rettegésben tartja a lakosságot. Nemrég Sugág községben ő és társai esti 9—10 óra közt egy oláh családot összekinoztak, mert nem elégedtek meg az átadott pénzzel. A családfőt a frissen sült forró málé kenyérre hassal ráfektették, s úgy kinozták, egy másik gyomrára forró szurkot cipegtettek, egy harmadikat tüzes vassal sütögettek, így végre kivallatták, hogy a pénz a padláson van, s azt magukhoz véve eltávoztak. A családfő a kínzások következtében meghalt. — Öngyilkos gyújtogató. Új-Panáton e hó 28-án tűz ütött ki, de az aradi tűzoltók eloltották, mielőtt a fenyegető rész két háznál többet elhamvaszhatott volna. Az egyik ház egy vagyonos német paraszt tulajdona, ki maga hadgyakorlatokon lévén, egy 16 éves oláh suhanczra bízta a házőrzést, kit a tűz elnyomása után a pajtában egészen összeégve, térdelő helyzetben, szorosan a fal mellett találtak, nyakán megpörkölődött kötélhurokkal. Minden arra mutat, hogy ő gyújtotta föl a házat, aztán megrémülvén, a kötőfékkel fölakasztotta magát. Mialatt az adóvégrehajtók öszszeírták Sink János szegedi korcsmáros minden holmiját, ő azalatt agyonlőtte magát. — A fővárosi ipartanodák. Az országos magyar iparegyesület által életbeléptetett ipartanodákban az 1876/77-iki tanfolyamra a beiratás kezdetét veszi f. évi szeptember 3-án az illető igazgatóságoknál vasárnap 2—4 óra közt é. n. , hétfőn, szerdán és pénteken pedig esti 7—9 óra közt. Midőn az orsz. iparegyesület igazgatósága ezt a nagy közönséggel tudatja, a következőkre figyelmezteti az illetőket : Az ipartanodának czélja azon ipartanulók és segédek elemi vagy további képzése, kik eddig vagy semmiféle oktatásban nem részesültek, vagy pedig az elemi tanodába jártak ugyan, de magasabb tanfolyamot hallgatni alkalmuk nem volt. Az előkészítő (I.) osztályba azon ipartanulók vétetnek fel, kik az elemi oktatásban vagy épen nem, vagy hiányosan részesültek. A fejlesztő (II.) osztályt azok látogathatják, kik az elemi tanodákat jó sikerrel végezték. A szakelőadásokat (III. osztályt) azok látogathatják, kik az erre megkívántató előismeretekkel bírnak, vagy a helybeli ipartanodák valamelyikében a 2-ik osztályt jó sikerrel végezték. Az ipartanodát segédek is látogathatják. Az osztályt, melybe a jelenkező tanoncz vagy segéd léphet, az ipartanodai testület határozza meg. Az ipartanodában felvétetik bármily vallásfelekezetű és nemzetiségű ipartanoncz és segéd. A tanítás ingyen adatik, felvételi dij nem követeltetik. Azonban mind az iparos tanoncz, mind a segéd beiratáskor igazolni tartozik, hogy valamely iparműhelyben van elfoglalva. A tanulók a szükséges irás- és rajzszereket — kivéve a papírt és irónt — magában az iskolában való használatra ingyen kapják. Azon kérelem intéztetik az iparos testületek elöljáróihoz s az egyes mester urakhoz, hogy tanonczaikat ezeknek és saját érdekökben az ipartanoda rendes látogatására buzdítani és ösztönözni szíveskedjenek. Egyszersminds figyelmezteti az igazgatóság a kéziparos urakat az 1872-ki ipartörvény 40. és 42. §-aira, mely utóbbiban c) alatt minden iparos köteles tanonczát „az ismétlési esti, illetőleg ipariskolába járásra szorítani“, továbbá a 87. §-ra, mely szerint „20 írttól 200 írtig terjedhető birságban elmarasztalandó, a) a ki. . .a segédszemélyzet (tehát tanonczának) iskolai oktatására vonatkozó kötelességeit nem teljesíti“, végül a 90. §-ra, mely szerint ismételt esetekben az iparos tanoneztartási jogától iparhatóságilag megfosztható. A beiratás a tabáni ipartanodába történik. ez. Wehner Gyula igazgató urnál (szarvastér melletti elemi tanodában). (I., és II. osztály). A vízivárosi ipartanodába t. ez.Violich Károly igazgató urnái (főreáltanodai épületben.) (I., II. és III. osztály). A belvárosi ipartanodába t. ez. Ledényi Ferencz igazgató urnái. (kötő-utczai elemi tanodában.) (I., II. és II. osztály). A lipótvárosi ipartanodába t. ez. Haselmayer Pál igazgató urnái, (templom-tér 1. sz. a.)(I. és II. osztály). A terézvárosi ipartanodába t. ez. Mészner József igazgató urnái, (terézvárosi elemi tanoda földszint.) (I., II. és II. osztály). A józsefvárosi ipartanodába t. ez. Barczen János igazgató urnái, (stáczió-utcza 55. sz. a.) (I. és II. osztály). A ferenczvárosi ipartanodába t. ez. Csőkey János igazgató urnái, (templom-tér 1. sz. a.) (I. és II. osztály). Törvényszéki csarnok. — A fővárosi rendőrök egy különös példánya mutatta be magát a fenyitő törvényszék előtt. Még júliusban történt, hogy Adler nevű budai kádármestert egy éjjel mikor haza ment, két jómadár kifosztotta. A mester azonban nagyon zavaros állapotban volt, s a megfutott tolvajokat üldözve két tisztességes embert támadt meg, s követelte tőlük, hogy adják vissza pénzét. Közbejött aztán Wallenstein Vilmos, a 404. számú rendőr, kivel a mester szintén dulakodott, s vagy 12 frt áru kárt tett ruhájában. A fenyítő törvényszék ma tárgyalta az esetet, Adlert 4 napra ítélte, a rendőrt pedig 12 frtnyi követelésével polgári perre utasította. Amint Adler elhagyta a törvényszéki épületet, Wallenstein rendőr utána ment s erőszakkal be akarta kísérni a kapitánysághoz, vagy pedig fizesse meg rögtön a kárát. Adler erre visszafutott a törvényszékhez s a bíróságnak bejelenté panaszát. Az önkénykedő rendőr azonal visszahivatott, de oly durván viselte magát, hogy a bírónak csak fenyegetéssel lehetett elcsitítani. A rendőr aztán morogva elkotródott. Hivatali sikkasztás miatt ma félévre ítélték el Rutka Jánost, a józsef-ferenczvárosi járásbíróság volt végrehajtóját, ki egy árveréskor bevett 241 frtékrt nem adta át a bíróságnak, hanem magánál tartotta. Mentsége a törvényszék előtt az volt, hogy a pénzt elvesztette, de a törvényszék nem adott semmit e mentségre. CSARNOK. Az öreg Ellington úr végrendelete. (Angol életkép.) Az Ellington Lily kedves vidám arcza nagyon vonzó volt, legalább atyja azt gondolta, amint édes szeretettel a reggeli készítésével foglalkozó leányának mozdulatait kisérte, s nézte, a mint azok a vékony ujjak épen a kellő mennyiségű czukrot tették a kávés csészéjébe. Amint a csészét elvette a kezéből, az mondta: — Kis leányom, beszédem van veled, ma reggel valami fontos kérdést kell hozzád intéznem. Lily kérdőleg tekintett atyjára, de volt valami arczában, ami az ajkán lebegő kérdést visszatartóztatta. — Ma reggel, midőn a postára mentem, Herbert Györgygyel találkoztam, hazakisért. Kitalálod, hogy mit kért tőlem ? Az öreg ember élénk figyelemmel nézett leányára, de látta, hogy valósággal olyan közönyös, mint ahogy : „Nem, atyám“ — válasza sejteni engedé. — Tegnap este — folytatá az öreg úr — Story Károlylyal beszélgettem, s az a különös, hogy ő is épen azt a kincset kéri tőlem, amire Herbert vágyik. Lily fülig pirult, s ajkainak ideges rezgése a reácsüggesztett szemek előtt elárulta titkát. Egy sóhajtást nyomva el folytatta. — Úgy, tehát kis leányom kitalálta titkomat ! Gyermek , sohasem jutott még eddig eszembe, hogy nagy leánynak tekintselek, s ime férjhez kérnek ügy, tehát el akarod már öreg atyádat hagyni? Lily felugrott a székről s karjait atyja nyaka körül fonta. — Nem, atyám, nem , nem akarom, de nem is tudnám elhagyni. Olyan egyedül érezné magát ebben a nagy házban, ha nem volna valaki körülte, aki szeresse s apró kényelmeiről gondoskodjék ; de —s a szelíd hang lassú suttogássá változott, Károlyt úgy tekinthetné, mint fiát, és mindnyájan együtt lakhatnánk. Amint Lily e szavakat mondta, az öreg ember szemeit elhomályosították a könnyek. — Jól van, drágám, ez a világ folyása, és nekem nem szabad önzőnek lennem. Úgy, úgy, a kis leányom szereti Károlyt ? mondá a leányka arczát gyöngéden simogatva. Megvallom, sajnálom, hogy nem Györgyöt szereted. György olyan derék, olyan nemes lelkű ifjú.— Oh papa, Györgyöt nem is lehet Károlyhoz hasonlítani . Károly oly szép férfi és olyan műveit. — Jól van, kis leányom, te vagy az érdekeltebb fél, s reményem, Károlyban sem fogok csalódni, és olyan jó embernek találom, amilyennek kívánom, hogy legyen. Kedveském, tehát „igent“ mondjak neki, igen? Lily válaszul atyja keblére hajtotta fejét. Az öreg úr gyöngéden simogatta szép szőke haját, bánatosan gondolva, hogy leánykája szívében „a papa“ nem foglalja el többé az első helyet. A felesége halála óta e szöszhajú kis leány volt szemefénye, és háza napsugara. Az ifjú Storyra mint vőre gondolni teljességgel nem volt oly kellemes előtte, mint midőn Herbertet reméllte fiának mondhatni, Herbertet, akit gyermekkorától kezdve ismert, s kinek nyílt férfias jellemét becsülte. De a választás a Lily dolga volt, s leánya boldogságáért beleegyezett a házasságba. Néhány hónap múlva megvolt a lakodalom, s az öreg úr meghívta az ifjú párt, hogy házioltárokat az ő háza fedele alatt üssék fel. Lily mindig szerető engedelmes gyermeke volt atyjának, ugyanezt az érzést férjére is átvitte. Olyan átlátszó természete volt, mely színezetét az erősebb akarattól nyeri. Ha férje azt az áldozatot kivánta volna tőle, hogy jobb kezét vágassa le, még azt is képes lett volna megtenni. Ellington úr egészen átengedte leányát férjének, egyetlen gyermeke boldogságában saját ifjúságát élte ismét által. Egyszer azt mondta vejének : — Károly, arról gondolkozom, hogy vagyonomat neked ajándékozzam. Szeretnéd-e, ha mindenem a tiéd volna, s öreg atyátokat még hátra levő napjaiban vendégetekül tartanátok a háznál? Az ifjú ember meglepetéssel nézett apósára, de néhány pillanat múlva vidáman válaszolta : — Atyám, úgy látom, hogy ma tréfálodó kedvében van. — Sohasem voltam komolyabb egész életemben. Öreg ember vagyok, az élet gondjai kifárasztottak, szeretnék már megnyugodni, hogy előkészítsem magam arrra a nagy útra, mely felé oly sebes léptekkel közeledem. Ha hajlandó vagy ezt a terhet magadra vállalni, megteszem a lépéseket, hogy mindenemet átruházzam reád. — Teher! mondá az ifjú élénken. Én más szempontból nézem a vagyont, s nem tartom tehernek; de ha atyám annak tartja, szívesen leveszem válláról, s Lilyvel mindent elkövetünk, hogy boldognak érezze magát közöttünk. — Jól van, Károly, meglesz — mondá Ellington úr. Még akkor nap elment Herberthez, aki ügyvéd volt; ifjú barátjának elmondta szándékát, s kérte, hogy készítse el végrendeletét, s már most minden vagyonát írassa által vejére. Herbert György nyugodtan hallgatta végig a beszédet. Midőn az öreg ur bevégezte, igy szólt: — Én elkészítem az iratokat, bátyám kívánsága szerint; de arra kérem, hogy fogadja el tanácsomat s legalább egy esztendeig ne iktattassa be a telekkönyvbe. Próbálja meg, bátyám, hogy megy igy a dolog. Hát ha nem lesz olyan kellemes, mint amilyennek most képzeli. Hagyjon magának egy kibúvó ajtót, melyen ha kell, menekülhet a bajtól. — Öcsém, jó tanácsot adott, követni fogom, ha más okból nem, hát azért, hogy kedvét töltsem , de tudom, hogy felesleges elővigyázat, hiszen ösmeri Lilyt, milyen jó kis teremtés. — Igen, tudom — válaszolá Herbert — Lily a legjobbszevű nő az egész világon. De nem tette hozzá, hogy Lily a férje akaratának visszasugárzása, s nem idézte azt a közmondást „menyem nem lányom, nem nem fiam“. Az iratokat elkészítette, s annak idejében az aláírás és megpecsételés megtörtént, s Ellington, ur átadta vejének, hogy tegye el. Az Ellington ház kellemes, tágas épület volt. Az öreg úr szerette a kényelmet, s minthogy módja volt benne, nem tagadott meg magától semmit. A vendégek számára egy külön szobája volt, melyet még eddig sohasem használtak más czélra. A szobák ízletesen voltak bútorozva. A virágokat szenvedélyesen szerette, s házánál mindenütt virágokkal találkoztál, a lépcsőkön s folyosón virágok között haladtál végig, a szobában minden ablakból virágok mosolyogtak feléd, s az állványokon exoticus növények vonták magukra figyelmedet. Egy jó darab ideig az átadás után minden jól ment, az öreg úr meg volt az új rendezéssel elégedve. Vagy egy fél év múlva Ellington úr egyszer a keletre nyíló szobában olvasta a hirlapokat; délután úgy öt óra tájt lehetett, az idő, s minthogy a nap nem sütött már oda, kellemes bűvös menedéket nyújtott. Story úr valamivel korábban jött haza uzsonnára mint rendesen, s a szőlővel befutott verandában ült a felesége mellett. A már néhány perczig tartó csendességet a következő szavakkal szakította félbe: — Lily, mit mondasz tervemhez, hogy a keleti szobát bútoroztassuk újra, s zárjuk be, csak akkor használjuk, mikor vendégeink jönnek? — Mit gondolsz Károly, atyám nem szeretné, hogy valamelyik szobát bezárjuk, azt mondja, hogy az olyan barátságtalan hideg s feszes dolognak látszik. Ha tetszik a bútorokat megváltoztathatjuk, s a régieket magunk használjuk. — De Lily ne felejtsd el, hogy most én vagyok az úr a háznál, s igy akarom. De van még valami, amit el akarok veled igazíttatni: mondd meg atyádnak, hogy más helyet válaszszon az újságolvasásra. Lily meglepetéssel nézett férjére, de nem lehetett szavainak más értelmet adni. Látta az arczából, hogy amit mondott, azt akarta is, s volt alkalma megtanulni, hogy minden véleménykülönbségben engednie kell, mert különben férje napokig érezteti vele neheztelését, s olyan fagyos, mintha egy jéghegy volna közötték. Ez volt a rendes büntetés, s a kis gyöngédszivü asszony nem tudta kiállani. Másnap reggel atyjához ment, s ujjaival ezüst-fehér haját simogatta. Hirtelen csak lehajolt, megcsókolta s akadozó hangon mondta: — Papa, Károly a keletre nyíló szobát újra akarja bútoroztatni, s egészen csak a vendégek számára fentartani. Beleegyezik-e, atyuskám ? Ellington úr egy pillanatig a bánatos kék szemekbe nézett, s azt mondta: — Lilykém, te akarod, hogy úgy legyen ? — Nem magamért, atyám, de Károly úgy kívánja-----------— Elég, kedvesem. Már tudom. Az öregnek már ezután másutt kell az újságokat olvasni. A gyöngéd szemek leánya arczán nyugodva észrevették a bánat sötét árnyékát rajta, s biztató hangon azt mondta: Kedves kis leányom, ne gondolj velem, ha Károlyod úgy kívánja, rendén van minden. Az új változtatást megcsinálták. A következő héten Ellington urat sétálás közben egy záporeső érte utol. S midőn bőrig átázva hazament, siettében nem törölte meg a lábát, s lábnyomai a tiszta veranda padozatán maradtak. Midőn későbben Károly a verandába ment, határozottan haragos képet csinált. Éles hangon kérdezte : — Lily, ki jött ide sáros lábbal ? — Azt hiszem, hogy atyám. Mondd meg neki, hogy máskor térülje meg előbb, mielőtt bejönne ? Talán bizony azt gondolja, hogy disznóól a házunk. Fiam — mondá egy nyugodt hang — nem ügyeltem eléggé. Máskor gondosabb leszek, s többé nem lesz okod panaszra. A fiatalember válaszra sem méltatta apósát, ámbár, ha észrevette volna jelenlétét, nem nyilatkozott volna ilyen élesen. Jobb szerette, hogy Lily legyen köztök a közbenjáró. Boszosan ment ki a szobából. Lily szelid arcza mindegyre bánatosabb kifejezést nyert. Imádta férjét, s bármilyen gyötrelmébe került, a legkisebb kívánságát kész volt teljesíteni , de atyját isszerette, s véghetetlen fájdalmat okozott látni, hogy Károly mindennap tűrhetetlenebb s gorombább lett iránta. Az öreg Ellington úr nem látszott nagyon érzékenyen venni a dolgot. Nyugodt és udvarias volt, minden rendreutasítást vagy ezélzást jó néven látszott venni, még azt is eltűrte, midőn veje evés közben a legroszabb falatokat tette tányérjára s az ételt olyan durván lökte elébe, mintha könyörületességből tartaná s nagyon terhére volna, hogy annyi baj van vele. Egyszer reggelizésnél azt mondta feleségének: Lily, azt hallom, hogy nem egészséges, ha sok növény van a szobában. Azt akarom, hogy ezt a sok lomot szórasd ki szobánkból. A virág csak a kertben szép, a szobában megrontja a levegőt s elzárja a világosságot. Lilynek megteltek szemei könynyel, de nagy erőfeszítéssel visszafojtotta. Ő is szerette a virágokat, mintha gyermekei lettek volna. Az atyjától örökölt ízlés volt, mely vele együtt nőtt. Ellington úr néma tanúja volt leánya felindulásának. Tudta, hogy női önfeláldozása oly határtalan volt, hogy nemcsak virágairól, de bármiről lemond, ha férje úgy kivánja, fájt az öreg urnak, de egy szót sem szólott. Az öregek rendesen fázékonyak s ugyan ez nap este az öreg ur a kandalló lobogó tüze előtt foglalt helyet, hihetőleg az összeroskadó szénben s a szeszélyes lángokban vissokat látott. Károly úr a szobába jött s egész szemtelenséggel ezt mondá: — Nem adhatna nekünk is egy kis helyet a tűznél, egy kis meleg nekünk is jól fogna esni. — Szivesen, fiam. Nem gondoltam, hogy elveszem a meleget tőled, félrébb húzódott, s folytatta elmélkedését. — Egy idő múlva azt mondta : „Károly add ide azokat az írásokat; egy kis változtatást akarok bennök tenni. Az ifjú készséggel elhozta. — Meglehet, gondolá magában, hogy az öreg urnak még több vagyona is van, mint a mennyit elismert s átadott. S ez a gondolat nagyon kellemes volt előtte. Ellington ur feltörte a pecsétet s az Írást figyelemmel átolvasta. Aztán a tűzbe vetette. Egy pillanatig fényesen fellobogott s aztán hamuvá lett. Károly ur haragos felkiáltással rohant oda, de Ellington ur felállótt, s az öreg ember és az ifjú vő egymás szemébe néztek. Az Ellington úr nyugodt méltóságával szemben Károly haragja lecsillapult. — Vejem uram, öreg napjaimban egy jó leczkét tanultam, úgy találom, hogy sokkal illőbb nekem gazdának lenni, mint vendégnek, úgy találom, hogy a test hanyatló erejét pénzzel kell pótolni, ha azt akarjuk, hogy gyermekeinktől a megőszült fejünket illető tiszteletet megkapjuk. A múltra vessünk fátyolt. Ismét én vagyok az úr a háznál, s reményem, hogy Lilyvel együtt ismét jó gyermekeim lesztek. Házam és erszényem nyitva áll előttetek, s szivesen látott vendégeim vagytok. Ismét leült, a tűz parázsába nézett, s folytatta elmélkedését. Károlynak volt annyi eszes belátta, hogy hiába dühöng, s legjobb lesz, az új helyzetet csendesen elfogadni. Ez időtől kezdve minden jól ment. A kis Lily ismét vidám volt, mert férje fösvénysége, mely jobb tulajdonságait elnyomta, atyja okos és elég korai közbenlépése által megszűnt. Nem sokára egy kis fijok született, a nagyatyja nevére keresztelték, s a háznál a szeretet és egyetértés volt újra az uralkodó szellem. Amica. KÖZGAZDASÁG. Földművelés. Az országos magyar erdészeti egyesület idei rendes közgyűlését az év utolsó negyedében Budapesten fogja megtartatni. Termény piacz. Budapest, aug. 31. Gabonaüzlet. Kész búza ma változatlan árak mellett csak nehezen tartotta meg tegnapi zárárait, malmaink igen tartózkodók. 78 kilós búza eladatott 10 frt 40 krral, 771/.,, kilós 10 frt 25 krral 3 hóra. Határidőre csak egy kötés jutott tudomásunkra, t. i. 2800 métermázsa márczius-árilisi zab adatott el 6 frt 68 krral. Usancebuza szept. okt. 9 frt 90 krral, márcziusaprilisi 10 frt. 40 krral és usancezab szept.-okt. 6 frt 32- 36 krral jegyzendő. Mind 100 klgr szerint. Pénz- és értékpiacz. Budapest, aug. 31. A tőzsde eleintén kedvező hangulatban volt az aranykölcsönnek a hitelintézet részéről történt megkötésére, de utóbb ellanyhult a kedvezőtlenebb külföldi jegyzések folytán. Az előtőzsdén osztrák, hitel 189.50—140.60-nal kötve, magyar hitel 121.25 pénz. — A déli tőzsde élettelen volt, osztrák hitel 140.40, magyar hitel 121, földhiteltárs. 30, municipális 12 pénz, magyar sorsjegy 70.50. Iparpapirok üzlet nélkül, csak Luiza keresett 136-tal. Erezváltók és valuták lanyhák, Berlin 59.20, London 120.90, Páris 47.60. Az esti tőzsdén erősebb kínálat mind a két hitelintézeti papírban : osztrák 139, magyar 120.50. Táviratok: Berlini, aug. 31. Búza 189., 202.50. Rozs 145., 144.50, 154.50 Zab 146., 144.50. Olaj 67.80, 67.30, 68.60. Szesz 52.—, 51.80, 52.—. Boroszló, aug 31. Búza 18.70. Rozs 17.50. Zab 14.20. Olaj 66.50, 65.50 Szesz 49.80, 50.—, 49.50. New-York, aug. 30. Liszt 4.75. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések: Szabad (M -Vásárhely) szeptember 13. Koncz János birtoka 11,843 frt. — Pálfalva (Uóvár) okt. 2. Frankl Lőrincz háza és telke 4918 frt - Rákócz (Homonna) nov. 6. Boronkay László birtoka 178,301 frt. - Valkány (N.-Kikinda) október 28. Tarnay István birtoka 23,548 frt. — Szatmár szept. 15. Bauer Albert ingatlanai 3645 frt. — Keszthely (N.-Kanizsa) okt. 4. özv. Horváth Pálné ingatlana 2000 frt. — Budapest szept. 12. Turcsányi András budai háza 3250 frt. — Makó szept. 22. Golgoviczi