Ellenőr, 1876. szeptember (8. évfolyam, 241-270. szám)

1876-09-12 / 252. szám

és Kladova megszállása. A porta hangsúlyozza, hogy a porta 1867-ben a várakat, Mihály fejedelemnek igazgatás végett átadta, de az erődítvényeket, me­lyeket a párisi szerződés után is birt, soha sem adta Szerbia állandó birtokába. 3. Szerbia több mint egy millió török arany lira hadiberül­lást fizet. 4. A milicz rendszer megszünteten­dő. Szerbia tartja magát szigorúan az 1830- ki fermánhoz, mely a szerb fejedelemnek csak annyi sereg tartását engedi meg, a mennyi a köz­rend és biztonság fenntartására szükséges. Továbbá azt kivánja a szultán, hogy az 1838-iki alkotmány, melyet akkor a porta I. Obrenovics Milosra petro­­gált s mely 1862-ig volt érvényben, visszaállittassék. Ugyanezen lap belgrádi sürgönye szerint a hatalmak ottani képviselői bizalmasan tudatták már a szerb kormánynyal a porta feltételeit. A belgrádi sürgöny szerint a fenebb előadott feltételeken kívül a porta még a következőket követeli: hogy a szkup­­stina által választandó uj fejedelem hódolni Kon­stantinápolyba menjen s ezt köteles tenni minden ezután következő szerb fejedelem; továbbá, hogy azok, kik háborút folytattak török területen, vád alá helyeztessenek. Végül még azt követeli a por­ta, hogy Szerbia külügyi képviseletét a porta ke­zeibe tegye. _________ Konstantinápolyból jelentik: Tegnap a portán egy császári iratot olvastak föl. A nagyvezir ki­gyöngélkedéséből fölgyógyult, szintén jelen volt. Mint Konstantinápolyban beszélik, néhány nap múlva megbízott fog küldetni Közép-Á­zs­i­ába, hogy a khivai, bokharai és kasgari uralkodóknak tudtára adja Abdul Hamid trónra lépését, és hogy utóbbi tartomány uralkodójának, ki még Ab­dul Aziz uralkodása alatt elismerte a török biroda­lom fenhatóságát, ajándékokat nyújtson át. Athénb­ól jelenti ma a táviró: Krétából jelentik, hogy Reuf pasa ottani kormányzó Mi­­zotakiszt a krétai közgyűlés egyik tekintélyes tagját minden ok nélkül elfogatta és hajóra vitette. A néptömegek tüntetnek és követelik Mizotakisz szabadon bocsátását. További elfogatásoktól tarta­nak. Roppant izgatottság uralkodik. Gladstonenak a blackheathi nagy mee­­tingen tartott beszédéről, melyet reggeli táviratunk jelzett, következő bővebb értesítés érkezett: A krimi háború — mondá Gladstone — Angliára ünnepélyes kötelezettségeket rótt, ő most azért jött ide, hogy azoknak teljesítésére intsen. Soha mozgalmat nem látott, mely oly gyorsan megnőtt, oly jelentékeny dimensiókat öltött s any­­nyira valódi nemzeti kérdéssé változott volna át, mint a jelenlegi. A kérdés, melyről szó van, felül áll minden párton, minden nemzetiségen, felül a keresztyénségen is, mivel az átalános emberiesség kérdéséről van szó. Törökország távol attól, hogy a tett panaszokat visszautasítsa, még roszabbította azokat tagadása által, mely a gonosztevők dicsőí­tése volt. Megbüntetett nehányat azok közül, kik a rémtetteknek okozói voltak s nehányat a leg­nagyobb gonosztevők közül kitüntetésekkel jutal­mazott. Szerbiával úgy akarnak bánni, mint Bul­gáriával, — azok, kik a megkivántató hatalom birtokában vannak és a kegyetlenkedéseknek ha­tárt nem szabtak, ezért felelősek. Ezután Angliá­nak és Oroszországnak cooperatiója mellett emelt szót. Oroszország — úgymond — mint minden más nemzet, nem ment a becsvágytól, de mindaz­­által humanitárius szándékok vezetik. Vissza kell tartani minden gyanúsítást, s nem szabad régi egyéni emlékezetekre támaszkodni. E kérdéssel szemben Európának hatalmai és népei ritka egyetértést mu­tatnak és Angolország a nagyhatalmak részéről csak szívélyes helyeslésre számíthat. Ausztria most élvezi ifjú alkotmányos szabadságát s nem féltékeny többé, mint a krími háború végén; ő nem kétel­kedik, hogy e monarchia a többi hatalmakkal fog haladni a közös czél elérésére. Németország a teuton faj élén bizonyára nem fogja beszennyezni kivívott becsületét, s nem fogja veszélyeztetni mo­rális hatalmát Európában, azon kísérlet által, hogy a nemes érzelmeket, melyek az egész keresztyén­­séget áthatják, czéljuktól eltántorítsa. És oly ke­véssé lehet ezt várni a nagy franczia nemzettől, mely annyit tett a civilisatióért, s úgy látszik, hogy most a hosszas izgalmak után a megszilárdult sza­badság útját megtalálta. — Olaszország magatartá­sáért ő maga kezeskedik, annál inkább, mivel ez a keleti mozgalmak kezdete óta rokonszenvet muta­tott az elnyomottak iránt. — Gladstone e szavak­kal zárta be beszédét: „Elszigetelten nem lehet a czélt elérni, de egyesülve igen!“ —U­v_____ A f­ra­nczia köztársaság elnökének útjáról Lyonból következő táviratok érkeztek: Szeptember 9. Mac Mahon tábornagy %6 óra­kor fogadta a hatóságokat. %6 órakor jött a me­gyei tanács és midőn látta, hogy a fogadtatás már megkezdődött, tiltakozott ez ellen és visszavonult. Több megyei tanácsos e szavakkal járt a tömegben: Éljen a köztársaság, éljen az amnestia ! A hatósá­gok fogadtatása ezután minden további incidens nélkül ment végbe, a vén piperkőerök toilletteje épp oly gondos és fáradságos, mint az övék. Hogy van az, hogy öreg Blashington orczáin mindig ott van az a kis pir­­lehellet ? s honnan szerzi öreg Blondel azt a szert, mely ezüstös haját aranyosnak tünteti föl ? Láttad valaha Lord Hotspurt, lováról leszállni, mikor azt hiszi, hogy senki sem látja? Kivetkőzve a kengyel­ből, fényes csizmái alig tudnak fölcsoszogni a Hot­spur House lépcsőin. Pedig még mindig derék ifjú­­mágnásnak tetszik, ha a Rotten Rowban a hátát látod, s ha gyalog nézed meg, milyen vén, vén legény . Alkottál valaha magadnak fogalmat Dick Lacyről (Dick már hatvan esztendő óta Dick), ter­mészetes állapotában, mellfűző nélkül ? Mind a férfiak oly tárgyak, melyeket az emberi élet és szokások vizsgálója épp annyi haszonnal szemlélhet, mint a legvénebb belgraviai Venust, vagy a legelévültebb magfairi Jezábelt. Egy ilyen vén gonoszcsontnak, ki ötven esztendő óta sohasem imádkozott, — egy vén piperkő eznek, ki még mindig ragaszkodik annyi ifjúi szokáshoz, a mennyit egész­ségének még megmaradt gyönge része csak elbír; ki fölhagyott a poharazással, de azért mellette ül, a fiatal emberekkel, s zsemlye és viz mellett sikam­lós adomákat beszél el — a ki fölhagyott a szé­pekkel, de még mindig olyan istentelenül beszél róluk, mint a legfiatalabb gézengúz a társaságban — egy ilyen vén ficzkónak, mondom, ha valame­lyik pimlicoi vagy st. jamesi pap behozatná a templomszolgákkal a középhajóba s ott beleültetné egy karosszékbe, s szentbeszéde tárgyául tenné, s prédikálna róla a gyülekezetnek, s még hasznát lehetne venni egyszer életében, s maga is elcsodál­koznék, hogy ő belőle is ki lehet hozni néhány jó gondolatot. De eltérünk a magunk beszéde tárgyá­tól, a derék őrnagytól, ki azóta mindig hűtögeti lábát a fürdőben. Morgan kiveszi őket a tisztító al­kalmatosságból, szépen megtörölgeti, s azután talpra állítja az öreg urat, derékfűzővel és parókával, ke­ményített gallérral, mocsoktalan czipővel és kesz­tyűvel ruházván őt föl. (82. folyt, köv. Szept. 10. Mac Mahon tábornagy a kereske­delmi kamara elnökének beszédére így felelt: Hosz­­szabb ideig maradnék itt, de ez utazás főleg kato­nai jellegű ; látogatásom bizonyítja, hogy nem té­vesztem szem elől a kereskedelem és ipar igényeit sem. Remélem és óhajtom egy oly korszak közeli beálltát, melyben katonai foglalkozásom megszűnik és nekem meg lesz engedve, hogy kizárólag békés munkáknak szenteljem magam. Mac Mahon öröm­mel constatálja, hogy Lyon ipara kielégítő állapot­ban van. A kereskedelmi szerződéseket illetőleg meg­jegyzi, hogy a kormány azokkal foglalkozik, de ő előnyösebbnek tartja azok lejártát bevárni és azo­kat mind egyidejűleg megújítani. Ha az összes nemzetek közös szerződés által jutnak kapcsolatba, akkor inkább áll majd érde­kükben, hogy a békét fenntartsák, mert solidárisak egymással és közös érdekeik lesznek. A tábornagy 4 órakor folytatta útját Poligny­­be, a Jura-départementba. T A N Ü G Y. Tanoda! tudósítványok. 44. Szegedi állami főreáltanoda. Ngy 8r. 47. 1. Közzéteszi: Hoff­er Endre igaz­gató. A bölcseleti értekezést a „Gondolkodás és tudás“-ról Bauer Simon tanár irta. Ezután kö­vetkezik a negyedszázados kimutatás az intézetet 25 éves fennállása óta látogatott tanulók létszá­máról. Érdekes az első és utolsó adat: IBÖV­-ben volt az iskolának összesen 15 tanulója, 1876/6-ban pedig 511. Az intézetben 25 év óta működött ta­nárok névsora is közölve van. A tantervből igen helyesen csak az 1870. tanévre való átmeneti intézkedések vannak közölve, a nyelvi olvasmányo­kat s írásbeli feladatokat azonban ki kellett volna mutatni. A tanári kar a hitoktatókkal együtt 24 egyént számlált. A tanárok közül Bauer Simon, Czógler Alajos, Hoffer Endre, Kálosi Lipót s Lévay Ferencz irodalmilag is működtek. A szertárak da­rabjainak összes száma: 5755. A segélyegylet alap­tőkéje : 1102 forint. A megvizsgált 468 tanuló kö­zött megbuktak 99-en. Érettségi vizsgálatra mentek 23-an, megbukott 3. A jövő tanévre kiadott tájé­koztatásba helyesen vannak felvéve az egyes tan­tárgyakból megkívánt ismeretek mértékei. Az az intézkedés is helyén van, hogy vidéki tanulók szá­mára szállás előbb nem fogadható, míg a szülők vagy megbízottjaik a szálásadó nevét az igazgató­ságnál be nem jelentik. Ez által sok visszaélésnek lehet elejét venni. 45. Budapesti kereskedelmi akadé­mia. 8 r. 137. 1. E külsőleg is igen nagy gonddal s csínnal kiállított tudósítvány több mint fele ré­szét két becses értekezés foglalja el. Mindkettőt az intézet jeles igazgatója, Le­win Jakab írta. Az első „Jelentés a halandósági táblák kiszámítása érdekében a statisztika részéről teljesítendő köve­telmények iránt.“ E nagyérdekű s értékes munkálat az éppen most lefolyt nemzetközi statisztikai con­­gressus számára készült s nagyon jó gondolat volt, hogy a magyar szakférfiak számára nyelvünkön is eszközölve lett megjelenése. Az értekezéshez két ábrás tábla van mellékelve. A másik dolgozat czí­­me : „Az iskolai takarékpénztár és a paedagogia.“ Toldalékul hozzájárul az iskolai takarékpénztár legczélszerűbb kezeléséről szóló utasítás, több szá­mítási táblával. Az intézet anyagi s szellemi ügyeit vezérlő bizottság Weisz B. F. kir. tanácsos elnök­lete alatt 24 tekintélyes egyénből áll; a tanárok létszáma az igazgatóval együtt 22. Közösök irodal­milag is működtek: Lewin Jakab, Névy László, dr. Weisz Béla, dr. Herrich Károly, Nordheim Gyula, dr. Felletár Emil s dr. Szvetanay Miklós. A tudósítvány figyelmes átolvasása arról győz meg, hogy e jónevű tanintézet magyar szellemben mű­ködik, miáltal fontos küldetést teljesít társadalmi­lag is a hazai kereskedelmi világban. Négy osz­tályát nagyszámú ifjúság látogatta: 317. 46. Beszter­cz­e bány­ai ág. h. evang. V osztályú gymnasium. Nagy 8 r. 79­­. Elöl Rosenauer Károly igazgató fejezi be az intézet történetét (1867­­.), melyet a múlt évben kezdett meg. Gazdag eredeti önálló buvárlatra épí­tett s nagy szorgalommal keresztülvitt munkálat ez, mely érdekes adalékokkal járul egyetemes kultur-históriánkhoz, melyet nem nagy nehézség lenne idővel megírni, ha minden tan- és kultur­­intézet ilyen egyedirata előzné meg. Az intézetben hét tanár működött az ágostai evangélikusok tan­terve szerint. Kivált a kisebb vidéki városok, a melyekben t. i. alkalom könnyen nyilik, követhet­nék ez intézet példáját a fatenyésztő iskolával, melyre itt gond fordittatott. A gymnasiumi könyv­tár jelenleg 3042 kötetből áll. A többi szertárak gyérek s lassan szaporodnak. A tápintézet 41 ta­nulót látott el. A tanári kar Deák Ferencz emlé­kére tanulói ösztöndíj alapítását kezdeményezte, melyre már 425 frt gyűlt össze. Az ifjúság ösz­­szes létszáma: 96. A jövő tanévre szükséges tud­nivalók igen helyesen végül magyar, tót s német nyelven adták a közönség tudomására. Ezt csak azért említjük fel, mert, fájdalom, vannak hazai tanintézetek (péld. az erdélyi szász s oláh gymna­­siumok, meg a bihari, belényesi, stb.), melyek any­­nyira nem respectálják a magyar állam nyelvét, hogy bennök egy szó sem fordul elő. HÍREK. Szeptember 11. Hivatalos. Consul kinevezése. Ő felsége Kopp Pál akyabi kereskedőt ugyanoda fizetés nélküli consullá, a tariffaszerü illetékek szedésére való feljogosí­tással kinevezte. — Áthelyezések. Am. kir. igazságügyminisz­ter dr. Mán Tivatar Csíkszeredai kir. alügyészt saját ké­relmére a gyulafehérvári királyi ügyészséghez, Liesz­­k­o­v­s­z­k­y József magyaróvári járásbirósági végrehajtót saját kérelmére a győri járásbírósághoz helyezte át és H­e­­g­y­i Sándor győri ügyvédsegédet a magyaróvári járásbíró­ság mellé kir. végrehajtóvá nevezte ki. Névváltoztatások. Pertik József mármaros­­szigeti lakos vezetéknevének „Perlakiéra, Grosz Ignácz miskolczi lakos vezetéknevének „Fekete“-re, Ferencsik István és ifj. Ferencsik Mátyás szegedi lakosok vezetékne­vének „Ferencz­i“-re kért átváltoztatása megengedtetett. — Ú­j egyesületek. A fővárosban alakuló „szepesi egyesület“ alapszabályai, a „salgó­tarjáni Casinó egylet“ alapszabályai, a szombathelyi „Haladás“ iparos­képző egylet alapszabályai a kir. belügyminisztérium által a bemutatási záradékkal elláttattak. — Előléptetés. A budapesti kir. törvényszék elnöke a vezetése alatti kir. törvényszékhez szolgasegéddé Sáfár István napidijas szolgát nevezte ki. Eltiltás az ügyvédségtől. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint S­z­é­v­a­­­d Vilmos budapesti ügyvéd és kamarai tag ezen ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának 1876. julius 7-én 602/fegy. sz. a. kelt s nagyméltóságu m. kir. Curia mint legfőbb itélőszék által 804/fegy. szám alatt helybenhagyott határozata folytán az ügyvédség gyakorlatától felfüggesz­­tetett. — A s­z­e­g­e­d­i ü­g­y­v­édi k­am­a­r­a k­ö­r­é­b­ő­l. A szegedi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré téte­tik, miszerint Krsztonosics Jenő nagykikindai és R­e­i­c­h­r­a­t­h József zsombolyai köz- és váltóügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek, C­o­c­z­o­n Vil­mos n.-szentmiklósi ügyvéd pedig abból saját kérelmére kiterültetett. — A király Szebenben. Ő felségét egész útjában mindenütt szives üdvözlés fogadta, s ható­sági küldöttségek köszöntötték. Szolnokra e hó 10-én délután 4 óra 22 perc­kor érkezett­ meg az udvari vonat. A hivatalos testületeken kívül még nagy közönség várt az indóháznál, s viharos éljenzéssel fogadták az uralkodót, ki a vagyonból­­ kiszállva, Scheffcsik István fejezte ki előtte a vá­ros hódoló tiszteletét, mire a király több kérdést intézett hozzá, aztán visszatért a vagyonhoz, mely­nek följáratánál még néhány pillanatig állva ma­radt, s látva, hogy a közönség levett kalappal áll, a polgármesterhez így szólt: „Tegyék föl kérem a kalapokat, mert igen hű­vös van.“ A vonat meg­újuló éljenzések közt robogott tova. Aradra este érkezett meg. A lobogók és vi­rágokkal feldíszített pályaudvart nagy számú néptö­meg foglalta el, mely lelkes éljenekkel üdvözölte ő Felségét, ki hosszabb ideig beszélgetett Aczél Pé­ter főispánnal, Salacz Gyula polgármesterrel, Ta­­bajdy Károly, Urbányi János, Nagy Sándor, Schil­ler Károly és Ottrubay urakkal, meleg érdeklő­déssel kérdezősködve a vidék és a város viszo­nyai és egyéb közérdekű dolgok felől. Mintegy 18 perczig állott a perronon folyton társalogva, az­tán visszatért a vagyonba. A vonat a közönség zajos üdvözlete közt haladt tovább Erdély felé. Szebenbe szept. 10 én reggel 7 órakor ért ő felsége. A városban az erdélyi részek főispánjai mind összegyűltek s több város és megyei hatóság küldöttségek által képviselteti magát. Az indóház­­ban, mely ünnepélyesen fel volt díszítve, Wächter főispán üdvözölte magyar nyelven a királyt, ki szint igy felelt, azután pedig Fogarassy püspökhöz, Ro­mán és Vanesa érsekekhez, Pavel, Metián és Mi­hályi püspökökhöz, Gibel polgármesterhez, Risánszky p. v. igazgatóhoz és Filek kataszteri igazgatóhoz intézett szives szavakat. Majd a díszőrséget szem­lélte meg és báró Ringelsheim hadparancsnokkal beszélt. A harangok zúgása és a nép örömrival­­gása közben kocsizott be a király a feldíszített vá­rosba és Ringelsheim báróhoz szállott. 9 órakor misére ment, melyen Fogarassy püspök celebrált. Ezután ő Felsége meglátogatta Rozenzweig báró altábornagyot, ki betegen fekszik, mert lábát törte. A papság és hatóságok 11 órakor tisztelegtek, dél­ben pedig kihallgatásokat tartott. Délután megjelent a tűzoltók gyakorlatán, mely szakadó esőben folyt a laktanya terén; meg­látogatta a lövész egyesület díszlö­vészetét, a tü­zérségi kaszárnyát, az irgalmasok, a ferenczrendiek és apáczák klastromait. Délután 6 órakor volt az udvari ebéd, melyben számosan vettek részt. Este a várost kivilágították, s ő felsége a lakosság foly­tonos éljenzései közt kocsizott végig az utczákon. Éjjel külön vonaton érkezett meg Bukarestből a küldöttség, mely a román fejedelem nevében üd­vözlő uralkodónkat. A küldöttség tagjai: Bratiano miniszterelnök, Ionescu igazságügyi miniszter, Con­­trutiu ezredes és Conuliu, a fejedelem titkára. Ma 8 órakor reggel ő felsége a nagy gya­korló térre ment ki és hadi szemlét tartott. Estére fáklyásmenetre készülnek, melyben ezer szövetne­­kes vesz részt, s a dalárda is fog énekelni. Holnap és holnapután ő felsége a Szeben és Keresztyénsziget között tartandó hadgyakorlaton lesz jelen, és szerdán este 9 órakor hagyja el a várost. Hír szerint meg fogja tekinteni a vörösto­ronyi határszéli szorost is, sőt a vajda­hunyadi várat szintén útba ejti. Kolozsvár és N.­Várad is várják ő felségét, de nem tudjuk, ha ő hosszabb úton fog-e Gyulára utazni. Gyulára csütörtökön reggel 7 órakor érke­zik. Minden ünnepélyesebb színezetli fogadtatást mellőzni rendelvén, a pályaudvarnál csupán a ha­tóságok főnökei, u. m. a főispán, alispán, törvény­­széki elnök és polgármester által fogadtatik. A sugárúton két század honvédlovasság fog sorfalat képezni. Ő felsége a honvédcsapatok hadgyakor­latának megszemlélése után még akkor nap dél­előtt 11 órakor az udvari vonattal Gödöllőre utazik. — A királyné megérkezéséig a káposz­tás­megyeri királyi vadászkastélyt is rendbehozzák. Vadász- és egyéb paripát is 17 darabot szállítottak oda Gödöllőrőől. — Az ősrégészeti kongressus tagjai közül többen (ezek közt Virchow) tegnap elmentek Szolnokra, hogy az oda közel levő tószegi ásatások helyét megszemléljék. Egy másik rész pedig Ó-Bu­­dára rándult át, a római Aquincum romjainak meg­szemlélésére. Az idő azonban kedvezőtlen volt, s körülbelül 35-en vettek részt az expeditióban, a külföldiek közül alig néhány. Rómer, Zsigmondy és Lomniczi Ede voltak a vezetők, s egész csomag térképről magyaráztak. Legelőször a hajógyár szi­getén levő római fürdő romjait, majd a Flórián-té­­ren egy másik fürdőt néztek meg, melynek bejá­rata kőlappal van betakarva, végül pedig az am­­phitheatrum helyét keresték föl. A kirándulókat Végh János kerületi elöljáró jóízű uzsonnával ven­dégelte meg.­­ A legnagyobb közöny mellett kez­dődött meg ma a municipális választásokra jogosí­tottak összeírása. A belvárosban (IV. ker.) ma dél­utáni 4 óra 10 perc­kor 20 tag, a VI. kerületben 4­ órakor 5, a VII. kerületben 3, a IX. kerület­ben déli egy óráig 8, a Lipótvárosban 5­ óráig 13 választó íratta be magát.­­ A fővárosi vízkárosultak segé­lyezéséről a pesti városrész illető bizottsága elő­terjesztette részletes jelentését. E szerint a fölszá­­mított károk az V-ik kerületben 597 károsultnál 698,502 frt 14 kr, a VI. kerületben 18 károsult­nál 8645 frt, összesen 709,762 frt 14 kr. A víz­­károsultak segélyezésére a begyült könyöradomá­­nyokból fölvett és kiosztott a bizottmány összesen 40,000 frtot. Ezen összegnek miképeni felosztását illetőleg a bizottmány azt tapasztalván, hogy a kisebb károsítást szenvedtek úgy családi, mint vagyoni és egyéb körülményeknél fogva leginkább sújtottaknak tekinthetők, a segélyezési arányt ak­­kér állapíta meg, hogy 1 írttól 50 írtig károsul­taknak káruk összegéhez képest 50%, 50 írttól 100 írtig károsultaknak 45°­0, 100 írttól 500-ig 40%, 500 írttól 1000 írtig károsultaknak pedig káruk mennyisége után 30% segély adatott. A nagyobb és tehetősebb károsultak legnagyobb ré­sze azonban a segélyről lemondott és azt igénybe nem vette, úgy hogy a tényleg constatált és segélyt igénybe vevő kár csak 135,280 írtra rúg, kik a fennebbi arány szerint a segélyezésben tényleg ré­­szesíttettek. Továbbá, miután a budai bizottmány­nyal egyetértőleg a további eljárás iránt azon megállapodás jött létre, hogy miután Budán a ká­rosultak kisebb arányban nyertek segélyt, a to­vábbi netán begyűlendő összeg mindaddig, mig a jobbparti károsultak segélyezése az összes kár 26%-át el nem éri, azok részére adassék ki, a­mint azonban a 26°/0-ot eléri, a további segély­­összeg a duna-bal- és jobbparti károsultak között egyenlő arányban adassék ki. — Baptista hit­felekezet Buda­pesten. Egy kérvény került közelebb a belügy­minisztérium elé, melyben Mayer Henrik, mint a buda­pesti baptista hitközség elöljárója és hitszónoka azért folyamodott, hogy mint a baptista hitfel­ekezet missionariusa, itt és az egész országban ezen tiszt­jét szabadon gyakorolhassa. De mivel e felekezet hazánkban eddigelé egészen ismeretlen volt, a tör­vényhozás pedig mindenkor bizonyos megnevezett egyházak és felekezetek elismerésére szorítkozik, s törvényhozáson kívül, közigazgatási úton egy új és ismeretlen felekezetnek szabad vallásgyakorlat hivatalosan nem adható, a belügyminiszter a ké­relmet nem teljesítette. Hitszónokok is mint ilye­nek csak jogosult hitközségeknél működhetnek, a jelen esetben a miniszter tehát nem engedhette meg Mayernek sem. A­mennyiben azonban jogosult magán előadások tartására, ily előadások minden-­­­kor a helyi rendőri hatóságnál jelentendők be és mindazon rendőri szabályok a legpontosabban megtartandók, melyek a nyilvános magán előadásokra előírják. Egyúttal felhivta a belügyminiszter a fővá­ros közönségét, hogy a baptista felekezet neve alatt tartott magánjellegű összejöveteleket figyelemmel kí­sérje. A baptista felekezet keletkezésére nézve ha­zánkban, megemlítjük, hogy 1844-ben több magyar, leginkább vándorló iparosok külföldi tartózkodásuk alatt magukat a Hamburgban már akkor létező baptista hitközségbe fölvétették s később hazájukba­­ visszatérvén, e tant a külföldi hitközségek által tá­­­­mogatva kezdették terjeszteni, anélkül, hogy itt önálló hitközséget képeztek, vagy számos hívekre találtak volna. Azóta folytonosan működtek, a 60-as években, sőt később is többször bejárták az orszá­got a hitbuzgó baptisták és terjesztették vallásukat, de mindenkor a legnagyobb csendben s ezért e fe­lekezet hazánkban mindez ideig ismeretlen maradt. Mayer Henrik hitszónok (a belügyminiszter őt a „hitszónok“ elnevezés használatától eltiltotta) Buda­pesten 1873-ban saját lakásán (három­ pipa-utcza 11. sz. a.) kezdette meg missionariusi működését s a hozzá csatlakozni kívánóknak előadásokat tartott. 1874 ben az ország különböző részeiben lakó baptisták már csatlakoztak a Budapesten levőkhez, velők egye­sültek s egy hitközséggé alakultak. 1875-ben a vidéken is nagyobb mérvben megindult az agitatió, úgy hogy jelenleg Nagy-Szal­o­n­­­án, N­a­gy-Sz­eb­en­ben és Újvidéken is bírnak állomással. A hitközség szervezetét illetőleg megemlítjük, hogy a rendes tagok száma Budapesten jelenleg 90, ide nem értve azon családokat, melyek a gyülekezet­ben önkénytesen vesznek részt. A tagok élén egy elnök áll Mayer Henrik személyében, továbbá két diaconus, névleg Kaiblinger György asztalosmester (Budán, ötpacsirta-utcza) és Tatter János kovács az ó­budai hajógyárban ; ugyanő mint pénztárnok is szolgálja a hitközséget. Nagy-Szalontán diaconus Kornya Mihály vendéglős, pénztárnok: Lajos Já­nos, I. honv. zászlóaljbeli puskaműves. Végre az újvidéki állomáson diaconus s pénztárnok egy sze­mélyben Bernhard Péter ácsmester. Az ekként szer­vezett hitközség Budapesten két helyiségben tartja összejövetelét, u. m. a hárompipa-utczai 11. sz. házban földszint 2. ajtó alatt, hol hetenként kétszer, vasárnap reggel 9 órakor és csütörtökön este 8 órakor gyülekeznek, és Ó-Budán korona-utcza 719. sz. a. hol rendesen vasárnap d. u. 3 órakor és szerdán este gyűlnek össze. Ájtatoskodásuk ének­lésből és imádkozásból áll, főkép pedig bibliai fel­olvasásokból és hitszónoklatokból. Mindezt nem ti­tokban, de mindazonáltal a legnagyobb csendben teljesitik. — A főv. közmunkák tanácsa átiratot intézett a főv. tanácshoz, melyben a lánczhid budai oldalán jobbra és balra fekvő két diszkért átvéte­lére s fentartására oly ajánlattal hívta fel, hogy a főv. közmunkatanács a felmerülő költségekhez évi 300 írttal kész járulni. Miután azonban e két park a m. kincstár, illetve a pénzügyminisztérium tulaj­donát képező helyen áll, a főváros e felhívásnak eleget nem tehetett. — Boyton kapitány, a híres úszó, e hó 14-én a császárfürdői uszodában előadást rendez az orsz. nőipar-egylet javára, melynek tanhelyisé­gét és berendezését a napokban érdeklődéssel te­kintette meg. — Lóverseny Gyulán. A hadgyakorla­tokra öszpontosított lovas dandárok e hó 16-án lóversenyt rendeznek Gyulán, következő program­mal : 1-er Vállalkozóknál lévő lovak versenye, lo­vagolva honvéd közhuszárok által: távolság fél angol mértföld, 3 akadálylyal. Az első hat egye­sítve ismétli a futást a nyerésért; távolság 3 an­gol mértföld 5 akadálylyal. 2-or. Keretbeli lovak versenye, honvédhuszár hadapródok s altisztek ál­tal lovagolva. Távolság fél angol mértföld 3 aka­dálylyal. Az első hat egyesítve ismétli a futást a nyerésért; távolság 1 angol mértföld 5 akadály­lyal. — 3-or. Tiszti szolgálati lovak versenye, sa­ját lovasaik által lovagolva; minden csoport hat első­ lova egyesitve újólag fut; távolság egy és fél angol mértföld, egy akadálylyal. —■ 4-edszer. Lo­vagló egyleti akadály-verseny; tiszteletdij 400 frt; távolság két és fél angol mértföld; tíz akadálylyal, melyek 10 láb szélesek s 3 láb magasak lesznek. — A színi szövetség, melyet a kolozsvá­ri színház kötött N.­Várad városával, oly formán, hogy a kolozsvári színtársulat a nyári idényt itt töltse, akadályokba ütközött. A „Nagyvárad“ híre szerint a szövetséget a belügyminisztériumnál nem pártolják, mert a 15.000 forint évi államsegély csak oly feltétel alatt adatott meg Kolozsvárnak, ha egész éven keresztül Erdélyben működik, míg ha nyárára Nagyváradra jönne, e feltétel nem lenne megtartva. Nekünk is az a meggyőződésünk, hogy a kolozsvári színház nem azért nyer támogatást, hogy oly városokra is kiterjeszkedjék, hol subven­­tió nélkül, maga a közönség biztosítja a színügy fenállását, mint teszi ezt hosszú évek során át II.­­Várad. Hanem a kolozsvári színháznak tért kellene foglalni az erdélyi részekben, ellátogatni Szebenbe és Brassóba, hol a tisztességes színi előadásokkal meg lehetne mutatni, hogy milyen rendkívül gyarló német színészek hirdetik a szászok közt a „civili­­satió“ igéit. — Ismeretlen öngyilkos. Tegnap esti 9 óra után a józsefvárosi templom­ téren egy isme­retlen, körülbelől 50 éves, magas és erős termetű férfi pisztolylyal vetett véget életének. — Halálozás. Aradról egy gyászlap özv. Buch­wald Józsefné, szül. Fülepp Emilia asszony­nak 60 éves korában történt halálát tudatja. — Kolozsvár egyik legvagyono­sabb polgára, Lévi Sámuel csődöt mondott.­­ A nagy tűzvész tette tönkre, mely 40,000 frt kárt okozott neki. Lévi szegényen kezdte, s 24 évi ki­tartó munka után 60—70,000 frtra tett szert. Bőr és csizmagyárában 50—60 munkás dolgozott na­­ponta. Az április 22-iki tűzvészkor a szó szoros értelmében mindene összeégett: háza,műhelyei, ké­születei, eszközei. — Orgyilkosság. A „Temesi Lapok”­nak írják: A kustyili községi biró e hó 7-én éjjel maga mellé vevén az esküdtet és a kisbirót, kiment a határba, hogy a kukoricza-őröket megvizsgálja, várjon megfelelnek-e kötelességüknek. A biró és két társa már a vrányi malom mellé érkeztek, mi­dőn egyik magas kukoriczásból lövések történnek reájuk, melyek ügyes czészóra engednek gyanittatni, mert az első lövés a bírót fején, a másik ugyanőt jobb karján megsebesíté, a harmadik lövés az es­küdtet hátán, a negyedik pedig a kisbirót karján találta. A megsebesítettek a kapott lövésekre ösze­­estek és eszméletlen állapotban is vitettek el a bor­zasztó tett színhelyéről. A sebesültek falujukban gondos ápolásban részesülnek, de mindannak da­czára közülök a biró aligha a gonosz tett áldoza­tául nem esik, mert ő életveszélyesen van megsebe­­besítve. Az orgyilkos eddig kézre nem került, de elfogatása iránt minden intézkedés meg van téve. — Hajó-összeü­tközés az Aldunán. Lom-Palankánál tegnapelőtt a „Pannónia“ magyar hajó összeütközött a „Mohamed Akif“ török hajóval. A Pannónia tetemesen megsérült, az „Akif“ pedig négy óra múlva elsülyedt; a legénységet és az uta­sokat biztonságba helyezték. A szerencsétlenség okozójának a török kapitányt mondják. — A dunántúli h e­t­v. h­i­t­v. egyház­­kerület pápai főtanodájában felállított tanitó-ké­­pezdében az első évi tanfolyam október 2-án veszi kezdetét. Beírathatják magukat szept. 30. és okt. 1-én, tandij-fizetés nélkül — a gymn. IV-ik osz­tályt kellő sikerrel végzett tanulók s az olyan nö­vendékek, kik a gymn. IV-ik osztályban megkívánt reál­ismeretekből a fölvételi vizsgát, díjmentesen jó eredménynyel leteszik, ha úgy azok, mint ezek élet­koruk 15-ik évét betöltötték, mit anyakönyvi kivo­nattal tartoznak igazolni. Az egyházkerület egyelőre 15 képezdei tanulónak a főiskolai convictusban a kisebbek kosztján ingyen tartást ad, é­s ingyen szállást is biztosit. A szállás­fogadás csak a" ké­pezdei igazgató közbejöttével történhetik. — A török sebesültek részére újabban a következő adományok gyűltek be a „Magyar Hiradó“ szerkesztőségénél: Hencz Ilona urhölgy Vasvárról küldött 192 gramm súlyú tépéskötelé­ket, S­c­h r­ö­d­­­e­­­n Róza kisasszony Teschenből (Silezia) 2 kilogr. 300 gr. súlyú tépést és sebkö­tőt, továbbá R­e­d 1 Róza urhölgy Nagykátáról 3 kgr. 115 gram vásznat, Barony­i Hermina k. a. pedig közvetlen a török consulhoz küldött egy nagyobb csomó tépést és vásznat. Köszönetet mond a budapesti honvédegylet választmánya a nemes­­keblű hölgyeknek ezen adományokért, s kéri Ma­gyarország hölgyeit, hogy a további szíves ado­mányokat is a „Magyar Híradó“ szerkesztőségébe (váczi­ utcza 16. sz.) küldeni szíveskedjenek. Az adományok a bpesti török főconsulnak adatnak át. KÖZGAZDASÁG. Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom koraiból. A® egyesült budapesti fővárosi ta­karékpénztár üzlet forgalmának kimutatása augusztus hóban. Bevételek: Pénzmaradvány július hóról 222.929 frt 27 kr, betételek könyvecs­kékre 1,975.701 forint 96 kr, betételek pénztárje­gyekre 186.800 frt, visszafizetett kölcsönök 36.162 frt 55 kr, előlegek 62.805 frt, visszafizetett váltók 1,517.158 frt 35 kr, folyó üzlet­számla 84.155 frt 73 kr, eladott értékpapírok 4284 frt, kamatjövede­lem 67.959 frt 71 kr, különféle bevételek 6790 frt 4 kr, összesen 4,164.836 frt 61 kr. Kiadások: Visszafizetett betételek és tőkésített kamatok 1,446.323 frt 84 kr, fizetett folyó kamatok 4547 frt 27 kr, beváltott pénztárjegyek 265.500 forint, ezekért fizetett kamatok 4928 forint 26 krajezár, kiadott kölcsönök 238.500 frt, előlegekre 49.560 forint, leszámítolt váltókra 1.786.508 forint 96 krajezár, folyó üzlet számlája 66.685 forint, bevá­sárolt értékpapírokért 3320 frt 75 kr, tiszti fizeté­sekért 2876 frt 62 kr, költségek 684 frt 9 kr, visszatérített kamatok 973 frt 63 kr, dijakért 156 frt 64 kr, osztalékokért 272 frt, bútorzat 2007 frt 70 kr, adóért 6800 frt, összesen 3.879,644 frt 76 kr, pénztármaradvány augusztus hó végével 285,191 frt 85 kr. A hitelegylet kimutatása. Bevételek: Pénzmaradvány július hóról 141,120 frt 87 kr, visszafizetett váltók­­322,875 frt, váltókamatok 6605 frt 87 kr, biztosítéki alapra 40 frt, tartalék­­alapra 647 frt 90 kr, különféle bevételek 7257 frt 16 kr, összesen 478,546 frt 80 kr. Kiadások: Leszámítolt váltókért 328,125 frt, különfélékért 242 frt 35 kr, összesen 328,367 frt 35 kr, pénztárma­radvány augusztus hó végével 150,179 forint 45 krajczár. Ter­vénypiacz. Budapest., szept. 11. Búza 10,000 métermázsányi forgalom mellett változatlan, szept. októberre elkelt 4900 métermázsa usancebúza 9 frt 90 kr, 9 frt 92 kr és 9 frt 95 krajczárral, 1877-iki márczius-áprilisre 5000 métermázsa usancebuza 10 frt, 55 kr és 10 frt 52 krral Rozs csendes, szept-októberre elkelt 2200 mm. usancerozs 5 frt 9 krral. Árpa változatlan. Tengeri keresettebbb, 1877-iki május-­ uniósra el­kelt 2500 mm. bánáti tengeri 6 frt 35 krral. Zab változatlan, Győrött átvéve elkelt. 1400 méter­mázsa usancezab szept.októberre 6 forint 371/2 krral és 1877-iki márczius-áprilisre 1400 métermázsa usancezab 6 frt 4170 krral. Az árak 100 klgr. szerint értendők. Távirato­k: szeren, szept. 11. Bu­za 200.50,208.50. Rozs 152.— 153.50,154.50, 159.50. Zab 149.­ 148.—. Olaj 69—, 68.50 70.90. Szesz 54.—, 53.40, 52.50. Páris, szept. 11. Liszt 59.—, 59.50, 6055 61.25. Olaj 73.75, 85.25, 36.—, 87.50. Lenolaj 70.75, 70.50, 70.25. Szesz 49.50, 51.­, 53.25. Czukor 142.50. Boroszló, szept. 11. Búza 18.80. Rozs 17.90. Zab 14.20. Olaj 68.—. 66.— Szesz 52.—, 50.60. Pénz- és értékpiacz. Budapest, szeptember 11. A tőzsde nyomott és üz­let nélkül való volt, devisekben­­ fejlődött ki élénkebb for­galom emelkedő árak mellett Az előtőzsdén osztrák hitel 146.20, magyar hitel 122.25 volt. A déli tőzsdén osztrák hitelért 145.50-et, magyar hitelért 122-őt adtak, mu­nicipális 11.50, földhitelrészvényt. 31, Pannónia gőzmalom 750, Lujza 146, Concordia 320, Erzsébet gőzmalom 165, Victoria 220 volt. Befektetési papírokban forgalom nem tá­madt. Devisek emelkedőben: berlini 60-ig, londoni 122.25- 123-ig, párisi 48.40-ig emelkedett. Pénztári ut. 60. Az esti tőzsdén békés hírekre osztrák hitel 147.20, magyar 122.75-ért kelt. Vízállás és időjárás. Budapesten szept. 11. 2.07 m. 0 fölött száraz. Pozsonyban szept. 11. 2.89 m. 0 fölött felhős. M-Szigeten szept. 11.0.86 m. 0 fölött száraz. Szatmáron szept. 11. 0.50 m. 0 fölött száraz. Tokajon szept. 11.0.61 m. 0 fölött száraz. Szolnokon szept. 11 0.21 m. 0 fölött száraz. Szegeden szept. 11. 3.07 m. 0 fölött száraz. Aradon szept. 10. 0.61 m. 0 alatt száraz. Nagy-Becskereken szept. 10.0.05 m. 0 alat­t száraz. Bezdánnál szept. 8. 1.27 m. 0 fölött szeles. Eszéken szept. 9. 2.55 m. 0 fölött felhős. Mitroviczon szept. 9. 2.29 m. 0 fölött száraz. Zimonyban szept. 9. 319 m. 0 fölött száraz. O-Orsován szept. 9. 2.47 m. 0 fölött felhős. Barcson szept. 8. 1.89 m. 0 fölött száraz. Felelős szerkesztő: Gyem­átony Lajos. Jigik­tér. *) Beitscher bank- és váltó-üzlete rózsa- és Sebestyén­­ tér sarkán, előlegez mindennemű állami és iparpapirokra a leg­­jutányosabb feltételek mellett. Nagyobb összegek 8% mellett pro anno. Állampapírok, részvények, sorsjegyek, értékek és felváltók vásárlása és eladása árfolyam szerint. ígérvények a bécs községi sorsjegy­ek­hez, húzása október 1-én, darabja 2 írt 50 kv. és bélyeg. Levélbeli megbízások a legméltányosabb fel­tételek mellett eszközöltetnek. mg Dr. Grossm­ann­, kórházi főorvos, utazásából visszatért, szem- és fülbe­­tegek­ számára ezentúl is naponkint található Buda­pesten. József tér 11. sz. ( HI4 *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem felelős.

Next