Ellenőr, 1876. szeptember (8. évfolyam, 241-270. szám)

1876-09-05 / 245. szám

indigóért. Bartóky Lászlóné, B.-Csaba, házi szap­panért. Gécs Jánosné, B.-Csaba, szappanért. Akim Jánosné, B.-Csaba, szappanért. Marik Jánosné, B.­­Csaba, szappanért. Békésmegyei gazdasági egylet, gyűjteményes dohánykiállításáért. Mokri Sámuel, B.-Csaba, nemesített buzagyökerek kiállításáért. Kaufmann Károly, Budapest, kócz és kenderért. Schuller János, Apatin, kenderkészítményeiért. Maninger Sándor, Sopron, szappanért. Kis Gyula, Szeged, szappanért. Bader Gusztáv, Sopron, szap­panért. Serák György, Szeged, viaszért. Beliczay Béla, Bpest, viaszárusért. Heischmann Ferencz, Esztergom, szappanért. Schaffer Zsigmond, Szeged, szappanért. Lotos Ferencz, Szeged, szappanért.­­ Juba U. N., Zombor, szappanért. Flesch és Mach-­i lup, Bpest, szappan és gyertyáért, úgy azok nagy I báni előállításáért. Molnár Gáborné, Szeged, házi-­­ szappanért. Thalmayer B. és fia, Bpest, honi­ gyógy­­füvek előállításáért. Leiner testvérek, Bpest, fino­mított enyvgyártmányokért. Farkas Ferencz, B.­­Csaba, finomfalu és tömeges virágkiállításáért. Horváth Mihály, Uj-Szeged, konyhakertészeti tár­gyaiért, és őszi rózsáért. Niemet­ Ferencz, Temesvár, ananász és melegházi növényeiért. Hühle Vilmos, Temesvár, melegházi virágaiért és virágcsokraiért. Kocka József, Szeged, gyűjteményes virágkiállítá­sáért. Osztrák állam-vasuttársulat, szárított növény, galy, farügyek, és magvak gyűjteményes és helye­sen elnevezett termelvényeiért. Pilich Kálmán, Sze­ged, kitűnő gyümölcs és szőnyeg-virágágy ízléses kiállításáért. Benke József, Szeged, melegházi dísz­növényeiért, és azok ízléses összeállításáért. Báró Ambrózi Béla, Gyarmata, vándor méhtenyésztés, nagybani kivitelképesség, és gyakorlati méhkap­tá­rokért. Délmagyarországi méhészegylet, a méhé­szet népszerű és tudományos ismertetése, kitűnő méhészeti eszközök feltalálása és meghonosításáért. Göndöcs Benedek, Gyula, gyakorlati méhkaptárjai­­ért. Havram Pál,­B.­Csaba, gyakorlati méhkaptár­­jaiért. Grant Miklós, Buziás, méhészeti eszközeiért. Fiala Antal, Szeged, olcsó kaptárjaiért. Fleisch Dá­niel és társa, Bpest, mosott tolláruiért. Kisszállási uradalom, Kisszállás, búza, köles és kása előállítá­sáért és nagybani termelésért. Schwab Sándor és Károly, Csóka, őszi búza és zab, úgy azok nagy­bani termeléséért. Marosi Mór, Szeged, tavaszi búza, és kukoricza termények kiállításáért. Kéri János, Szeged, szakértelem, kitűnő szorgalom és helyes gazdasági elvek alkalmazásával berendezett gazda­ságáért. Gróf Károlyi György, debrői felügyelősége, búza, árpa, takarmánymagvak és gyapjú gyűjtemé­nyes kiállításáért. Gróf Károlyi György, n.­károlyi felügyelősége, búza, árpa, takarmánymagvak, do­hány és gyapjú gyűjteményes kiállításáért. Gróf Ká­rolyi György, orosházi felügyelősége, búza, árpa, takarmánymagvak és gyapjú nagybani termelés, kiviteli és versenyképesség kitűnően rendezett gyűj­teményes kiállításáért, nemkülönben a mezőgazda­ság minden művelési ágait és a termelési arányo­kat kitüntető s azokat ellenőrző minta könyvvitel­ért. A m. kir. kincstár dohánygyüjteménye. Felső­­i magyarországi minta-selyemtenyésztés, Kassán. A negyedik csoportban érdemérmet nyertek: Magyar ált. hitelbank egyesült gőzmalmai. Borsod-miskolczi gőzmalom. Első újvidéki gőzma­lom-társaság. Pannónia gőzmalom, Temesvár. Höf­­ner Károly és fia, Újvidék, gőzmalom-tul. Back Bernát és fiai, Szeged. Lujza gőzmalom Bpest. Engler Mór, Nagyszeben, versenyképességért. Tech­nikai ipartelep, Kisszállás. Fritz András, Versecz, versenyképességért. „István“ gőzmalom, Debreczen. Zsigmond testvérek, Kolozsvár, liszt, élesztő jeles minőségéért. Első orláthi műmalom társulat. Frank Péter József, N.­Szeben. Seifensieder Mór, Szeged. Oblát és társa, Szeged, tarhonya és kenyér jeles minőségéért. Schvarcz Zsigmond, Szeged, tarho­nyáért. Stróbl Ferencz, Arad, keményítő és csiriz, versenyképességéért. Stojkovits és Lausevíts, Sze­ged, keményítő és szalámi versenyképességéért. Kovács Károly, Kecskemét, keményítőgyára. Mos­­kovitz Adolf, N.­Várad, élesztőért. Krausz Mayer Bpest, ugyanazért. Gschwindt-féle részvénygyár. Juhász István, Szeged, paprikáért. Pálfy testvérek, Szeged, paprikáért. Halyassy Lőrincz, Szeged, sü­teményért. Kertész Sándor, Szeged, süteményért. Röszler Ármin, Szeged, süteményért. Schütz János, Szeged, süteményért. Schrappach Ágoston, Pozsony, süteményért. Konrád János, Debreczen, sütemé­nyért. Nagy Mihály, Győr, tészta verseny- és kivitelképességéért. Topits József, Bpest, tészta, verseny- és kivitelképességeért. Ritter Antal Jó­zsef, N.­Szt.­Miklós, czukrász. Bellanovics Ede,­­ Orsová, czukrász. Guist Mihály, Versétz, ezuk­rász. Mocznik L., Budapest, ezukrász. Záhr és Szakmáry, Kassa, ezukrász. Vikus Károly, Bu­dapest, ezukrász. Rossi Nándor, Budapest, ezukrász. Dalnoky János és társa, Budapest, ezukrász. Ro­senthal Vilmos, Budapest, növénykávé. Thiering L., Soprony, fügekávé. Singer, Budapest, hideg enyv. Fuchs János, Versetz, mustár. Resiczai szikvizgyár. Angelo Mikoli, Szeged, szalámi. Vas János, Sze­ged, szalámi. Meduna J., Budapest, szalámi. Fönn Mihály, N.­Szeben, szalámi. Körösi Antal, Szeged, zsiradék. Bokor Antal, Szeged, zsiradék. Bermüller Emil, Szeged, zsiradék. Schwerer Béla, Fillipova, zsiradék. Misoka Pál, zsiradék. Fialla Antal, Sze­ged, méz. Turnovszky Sándor, Fillipova, méz. Buding Jakab, Nagyősz, méz. Gersteinmayer M., Cseney, méz. Kossilkov Lipót, Vinga, méz. Toma­so­vszky Imre, Felsőbánya, sűrített tej. Kos Farkas Mihályné, Szeged, sajt. Zsembei Pálné, Szeged, sajt. Nagy Pál, Szeged, sütemény. Az ötödik csoportban érdemérmet nyertek: 1-s­ő alcsoport: borok. Magyar Imre, Szabadka, kerti boráért. Gubányi Mihály, Czegléd, kerti boráért. Verseczi bortermelő-egylet fehér és vörös boráért. Weiszberger A., Versecz, boráért. Fehértemplomi bortermelő-egylet boraiért. Domány József, Arad, palaczk-érett boraiért. Ifj. Kászonyi János, Arad, fehér valamint vörös borai­ért. Návay Zoltán, Makó, boraiért. Ranszburg Mór, Arad, fehér, ménesi, vörös és aszuboráért. Kohn Henrik, Ménes, vörös boráért. Nagy Zoltán, Pau­lis, 1862. évi bakator-boráért. Ungar Gallini Otti­lia, Lugos, borért. Hosszú Nándor, Szeged, borai­ért. Horváth Dénes, N.­Károly, székelyhídi 1866. évi bakator-boráért. Benkő István, Veszprém, bo­ráért. Osztrák állam-vaspályatársulat fehér burgundi faj boraiért. Dobszai Antal kanonok, Pécs, borá­ért. Özv. Bátthy Imréné, Debreczen, melléki asz­tali és aszúboráért. Halasi gazdasági egylet elis­merésül a kerti borok termelésének előmozdításáért. Nánási Ferencz, Eger, egri boraiért. Tamási Fló­rián egri vörös boraiért. Erdélyi pincze-egylet, Kolozsvár, palaczkérett boráért. Báró Apor Károly rizling-boráért. Ifj. b. Kemény György, Torda, bo­raiért. Lengyel Ádám, Torda, boraiért. Dr. Wolf, Torda, boráért. Szabó Sámuel, Torda, boráért. Gombos László, Torda, boraiért. Gerendi István, Sövényfalva, palacok érett boraiért. Küküllőmegyei gazd. egylet boraiért. Grofner Katalin, N.­Szeben, boráért. Herczeg József, Versecz, boráért. Gróf Somsich Iván, Budapest, villányi vörös boráért. Schwarzkopf József, Szegzárd, vörös boráért. Stre­­matz János, Szeged, dályai veres boráért. Fromm Antal, Budapest, vörös és kitűnő tokaji boráért. Kovácsi Gábor, Tálya, muskotály aszoboráért. Dr. Horváth Endre, Sátoralja-Ujhely, tokaji bo­raiért. Sikedanz Ferdinánd, Tokaj, tokaji boráért. Gróf Károlyi György a boraiért. Grauer Károly özvegye Budapest, a pezsgőgyártás meghonosítá­sáért. Petheő Imre és Társai, Velencze, a pezsgő­gyárt­ásbani haladásért és pezsgőiért. Hölle J. M., Budapest, pezsgőiért. Pelyakovits Alajos, Szabad­ka, kerti boráért. Koszi József, Versecz, boraiért. Guist Mihály, Versecz, vörös és fehér boraiért. Fuchs János, Versecz, fehér boraiért. Gettmann János, Versecz, boraiért. Onossi Mátyás, Klopodia, havaiért. Marosi Ferencz, Vácz, asztali boráért. Kain József, Szeged, boráért. Br. Perényi Zsig­mond, Szőllős (Ugocsa), boráért. Salkház L. örö­kösei, Kassa, fehér és vörös, úgy tokai boraiért. Schuth Vincze, Villány, boraiért. Lichteneckert, Székesfehérvár, boraiért. Perlaky József, Veszprém, boraiért. Eisenstädter J. L., N.-Becskerek, boraiért. Glosz Károly, Eger, egri boraiért. Redigen Samu, Torda, rubländer boraiért. Jikelli József, N.-Szeben, asztali boráért. Ifj. Plathy István, Ungvár, asztali boráért. Ekkert Lajos, N.-Szeben, boráért. Schen­ker György, N.-Szeben, boraiért. Jikelli Károly, N.-Szeben, boraiért. Schuster József, N.-Szeben, boraiért. Korizmi­s László, Budapest, fehér és vö­rös boraiért. Szalai Imre, Budapest, boraiért. Mik­lós Gyula, Alacska, szomorodni és goher boraiért. Hajdúk Ambrus, Tokaj, szomorodni boraiért. Szent­­léleky Máté, Pozsony, szomorodni és tokaji borai­ért. Özv. Kaminár Mátyásné, Szeged, kerti veres boraiért. Szt-ferenczrendi ház, Kecskemét, kerti fehér boraiért. Kovács József, Kecskemét, fehér boraiért. Cselléri Benő, Kecskemét, fehér kerti boráért. Valk József, Kecskemét, vörös kerti bo­ráért. Battancs Ferencz, Szeged, vörös kerti bo­ráért. Klevicsek József, Újvidék, vörös boraiért. Szellhoffer Antal, Csongrád, vörös kerti boráért. Vatz András, Versecz, vörös boráért. 2-dik alcsoport, szesz- és likőrök: Bárvárt Károly, Bpest, borszeszért. Pokorny Ferencz, Zágráb, gyümölcs-likőrért. Rabstern Ábra­­hám, Újvidék, eczetnemüekért. Gottlieb Dávid, Sze­ged, eczetnemüekért. Neumann Manó és fia, Vácz, eczet­nemüekért. Ritter Dávid, Vácz, eczetnemüekért. Guist Mihály, Versecz, eczetnemüekért. Königstädler test­vérek, Újvidék, eczetért. Schnabel Gyula, Orovicza, szilvoriumért. Gschwindt-féle részv. társaság, Bpest, likörnemüek, eczet és élesztőért. Patzauer Miksa, Szeged, szesz és likörnemüekért. Wagner testvérek, Újvidék, szilvoriumért. Pick Mór, Szeged, likőrök­ért. Mandl József, Makó, likőrökért. Keszler Már­ton, B.­Gyula, likőrökért. Gyenizse Péter, Halas pá­linkáért. Bikadi Benedek, Halas, szilvapálinkáért. Neukomm Gyula, Versecz, cognakért. Weisz Ká­roly, Arad, cognakért. Első szerémi borkereskedő­társulat, törkölypálinkáért. Szegedi gyártelep részv.­­társulat, szeszért. Gróf Kágolyi György, baraczkpálin­­káért. Lenhardt János, Segesvár, likőrökért. Stern Ja­kab Érsekújvár, eczetnemüekért. Araczky András, B.­­Csaba, szilvapálinkáért. Bartoky László, Csaba, meggyszeszért. Wasner József, Fehértemplom, seprő­pálinkáért. Kottala Antal, Fehértemplom, u­a. Barkács Gusztáv, Pétervárad, szilváriumért. Nesztor Mina, Fe­hértemplom szilvapálinkáért. Szremácz János, Sze­ged, (másod, ízben) törköly pálinkáért. Benkő La­jos és társa, K.-Vásárhely, likőrért. Kohn H., Mé­nes, (m. sz.) törköly pálinkáért. Klevicsek József, Újvidék, szilvoriumért. Blaschuthy A. fiai, N.­Bog­­sány, szilvoriumért. Gerber Ödön, Sinyérváralja, seprőszeszért. Velicska Lajos, Bábolna, szilvapá­linkáért. Brichta Jakab, Bpest, fenyőmagpálinká­­ért. Weiszberger A., Versecz, (m. sz.) törköly pá­linkáért. Kallán József, Kecskemét, törkölypálin­káért. Első magyar részvény-sörfőzöde söreiért. Pest-Pilis- Solt- Kiskun megye alakuló köz­gyűlése. (Szeptember 4.) Pest- Pilis- Solt megye és a Kis­kun-kerület bizottsági tagjai ma gyűltek össze, a területi ren­dezésről szóló 1876. 33. törvényczikk megszabásá­nak eleget­ teendők uj törvény­hatóságuk megalakí­tása végett. A megyeház megtelt egészen; a régi Pestmegye volt szóvivői, a Kiskunság kiváló sze­replői, az erősített két törvényhatóság kitűnő tiszti­karával nagy számban megjelentek. S­z­i­l­a­s­s­y István, alispán megnyitván az ülést üdvözölte a megjelenteket; tudatta egyszer­­mind, hogy az uj törvényhatóság főispánjává ő felsége gróf Szápáry Istvánt nevezte ki. Indít­ványozta, hogy a közgyűlés a főispánért kül­döttséget menesszen. Az indítvány elfogadása kö­vetkeztében Balogh Imre, Tóth Ferencz, F­ö­l­d­­v­á­r­y Gábor, M­a­d­a­s­s Károly, Halász Bol­dizsár, gr. V­a­y László és B­o­s­s­á­n­y­i László el­mentek a főispánért, ki csakhamar megjelent, le­tette a hivatalos esküt és rövid beszéddel elfog­lalta az elnöki széket. Beszédében utalt arra, hogy ezen közgyűlés két tekintetben képez korszakot, t. i. nemcsak azért, mert ma történik az egyesítés, de azért is, mert a törvényhozás oly állami teendőket ruházott újabban a törvényhatóságra, melyek eddig az államhatalom­nak voltak fenntartva és mert a törvény tíz oly bi­zottsági tag megválasztását rendelte el, kik az egyes közgyűlések közti időközökben a tisztviselőkkel meg­osztják az ezekre háruló felelősséget. Reményét fe­jezte ki, hogy lesznek, kik saját érdekeiket háttér­be szorítva, el fogják vállalni e felelősséget; végre megígérte, hogy amennyire erejében áll, teljesíteni fogja kötelességét. Élénk éljenzés követte szavait. Ilkey Sándor főjegyző hosszabb beszéddel üdvözölte a főispánt és az új tagokat. A főispánhoz fordulva elmondta, hogy a me­gye reményei, melyeket 3 év előtt Pest megye ki­­neveztetéséhez fűzött, teljesen megvalósultak. Üd­­vözlő az uj megye nevében, s reményét fejezé ki az iránt, hogy az uj megye vezetése alatt alkotmá­nyos törvényhatósági kötelességeit híven teljesítendi. A tisztikar részéről megígérte, hogy mindent meg­tesz a közigazgatás gyors és szabatos menetének érdekében, hogy az új megye megőrizze a réginek jó hírét s nevét. A kiskunokhoz fordulva örömmel üdvözölte az első ízben megjelent bizottsági tagokat, bizto­sítva őket, hogy szeretett testvérek gyanánt fogad­tatnak, hogy érdekeik, különleges kívánalmaik épp oly meleg pártolásra és támogatásra fognak találni mint a régi törvényhatóságban. Nyomósán kifej­tette, hogy szomszédok lévén eddig, az új tagok ismerhetik a régi megye szellemét, Pest megye pe­dig ismeri, a kiskunok alkotmányos érzelmeit, ki­próbált hazafiságát és igy remélni lehet, hogy az új megye elemei közt nem lesz viszály, csak a király iránti hűségben, a törvénytiszteletben, a közjó előmozdításában fognak versenyezni. Hosszas és lelkes éljenzés között fejezte be a főjegyző nemesirányú, magva a beszédét. Utána Balog Imre, országos képviselő szólott a kis­ku­nok nevében : meleg köszönetet mondott a szíves fogadtatásért, s az Ilkey-nyilvánította érzelmek viszonzásáról biztosította a volt pestmegyeieket. Kijelentette egész őszinteséggel, hogy a kiskunok minden eszközzel a megtörtént beolvasztás ellen küzdöttek; nem azért, mintha idegenkedtek volna Pest megyétől, hanem azért, mert a Jászkun-kerü­­letben, megvolt minden kelléke az önállóságnak. A törvényhozás mást határozott, s miért ők legalább egy időre lemondanak vágyaikról. Komolyan kijelentette új társaiknak, hogy jó tö­rekvésben, buzgó munkálkodásban versenyezni fognak. A főispánhoz fordulva utalt arra, hogy ez a kunok között kezdte pályáját, ők örömmel és ked­vesen emlékeznek ezen időre, ismerik önzetlen igaz­­ságszeretetét, lojalitását, tapintatát; üdvözlik ezen új találkozás alkalmával; remélik, hogy a magyar főnemes a tiszta polgári elemet saját szabadelvű ... - hajlamához képest kedvező figyelembe fogja venni és őrizni fogja ennek jogos érdekeit. A törvényhatóság tagjaihoz fordulva kijelentette, hogy a kiskunak, a hazának és törvényhatóságnak üdvé­r­ a józan ha­ladás útján szívesen fogják követni a vezérmegyét; rendbontó, zavargó elemet nem hoznak magukkal, de viszont remélik, hogy el fogják velük feledtetni a csapást, melyet közjogi állásuk megsemmisítése folytán szenvedtek. Végre a tisztikart illetőleg meg­jegyezte, hogy az józan, engedelmes elemet fog ta­lálni a kiskunokban, akik úgy tudják, hogy a me­gyei tisztikar tagjai nemcsak állásuk, hanem sze­mélyes tulajdonságaik, igazságszeretetüknek is kö­szönik rejtélyüket. Ez ünnepélyes beszéd­váltás után a főispán az új megyét megalakultnak jelentette ki. A gyűlés napirendre tért. A főispán bemutatott négy rendeletet, melyek­ben a belügyminiszter a megyét fölhívja a szerve­zési munkálatokra és az 1877-iki költségvetés ösz­­szeállítására. Minthogy a szervezés kérdésében különféle nézetek merültek fel, a közgyűlés értekezletté ala­kult, s tanácskozott a teendőkről és azután elhatá­rozta, hogy a kis­kunkerület állandó bizottságának 20 tagja felvétetik az új megye állandó bizottsá­gába, a szervezési munkálatok előkészítésére szer­vező bizottság alakíttatik, melynek tagjai: B­al­­o­g­h Imre, Tóth Ferencz, S­z­i­v­á­k Imre, F­ö­l­d­­váry Mihály, Rudnyánszky Ferencz, Battha Andor, Jordán István, Gullner Gyula, gróf Ráday Gedeon, továbbá a két törvényhatóság első jegyzői, főtisztviselői és szolgabirás. A közigazgatási bizottság választása végett szeptember 25-én közgyűlés lesz, melyen a szer­vező bizottság is előterjeszti javaslatait. A közgyűlést megelőző napon pedig d. u. 4 órakor értekezlet lesz, melyen megállapodás fog történni a közigazgatási bizottságba választandó ta­gok iránt. A régi pecséte­s czimerek érvényben ma­radnak, mig az uj törvényhatóság meg nem álla­pítja a maga pecsétjét és czimerét. Ezen határozatok után a közgyűlés 12 órakor véget ért. HÍREK. Szeptember 4. — Az orosz katonai egyenruha magyar ünnepélyen tegnap szerepelt először. A statisztikai congressus két orosz tagja, kik közül az egyik tábornok a másik pedig ezredes, a József- Ünnepélyen egész katonai parádéban jelentek meg. A két statisztikus élénken kérdezősködött az ünne­pélyen látott rendes katonák és honvédek felől, s főkép a lánczhid-téren fölállított közös hadseregbeli huszárok és honvédhuszárok keltették föl figyelmü­ket. A honvédelmi miniszter úr, kihez szintén több kérdést intéztek, az ünnepély végével maga vezette el őket a lánczhid-térre, a lovasság defiléjéhez. A honvédek katonás magatartása és könnyű lovag­lása fölött siettek kifejezni legelőször is a meg­lepetést, miután a honvédségről eddig azt hitték, hogy az nem rendes katonaság, hanem a kozákok­hoz hasonló szervezettel bír. Válaszul nyerték, hogy a honvédség évenként csak hat hétig van katonai gyakorlaton. Alig hitték el, hogy azok is, kiket az imént megdicsértek, ily rövid idő alatt sajátíthat­ták el a katonás béleregséget. Még jobban meg­lepte őket, mikor megtudták, hogy a paripák meg olyan lovak, melyek egy pár hét előtt még „koszt­ban“ voltak, hol egy földművesnél, hol más gaz­dánál. Ekkor aztán elmondták, hogy náluk lehe­tetlenség úgy begyakorolni a kozákokat, hogy sza­bályszerű frontba lovagoljanak, s defiléket csinál­hassanak. Frontban nem lehet őket vezetni, mert a szabadban mozgó két szárny lovasai mindig előbb járnak, mint a centrum. Ezért intéznek fél­körben támadást a kozákok. Mivel nem lehetett frontba szorítani őket, végre azután azt a félkört megtartották rendes hadi szokásnak. A honvédhu­szárok iránt támadt érdekeltség következtében ma az orosz ezredes kiment a Rákosra is, hol Pon­­grácz tábornok az első lovas ezred első osztálya fölött tartott szemlét. Pográcz tábornok többféle mozdulatot tétetett, többi közt az egész osztály arcz­­vonalban egy igen sikerült rohamot intézett, mely akadályok átugrásával is össze volt kötve. Az orosz ezredes a legnagyobb figyelemmel kísérte kifogás­talan mozdulatokat.­­ A József nádor emlékünnepe alatt Ráth Károly főpolgármester még a redouteban átnyújtotta József főherczegnek az ünnepélyre ké­szült emlék­érmeket. Az ünnepély végén mielőtt József főherczeg eltávozott volna, kezet nyújtott a főpolgármesternek, és „kimondhatatlan köszönetét“ nyilvánítá, hogy a főváros ily szép, kegyeletes ün­nepéllyel emlékezett meg atyjának a haza és fő­város körül szerzett érdemeiről. „Soha sem fogom ezt a fővárosnak elfelejteni — mondá — hogy ily szép kegyelettel emlékezett meg boldogult atyámról“. Koburg herczeg is „benső örömét“ fejezte ki, hogy részt vehetett e szép ünnepélyen. Végül Klotild fő­­herczegnő fordult a főpolgármesterhez és így szólt: „Nagyon köszönöm e fényesen sikerült ünnepélyt.“ — A Deák síremlékére hirdetett pá­lyázatra szept. első napjáig 42 tervezet és minta érkezett a bizottsághoz. — Vendégek Oroszországból. Svetschinsz­­ky orosz igazságügyi miniszter, K. Stieglitz orosz követ és báró Makschajeff tábornok Szentpétervár­ról Budapestre érkeztek. — Az állatkertet is be akarta mu­tatni a fővárosi hatóság a kongressusi tagoknak e hó 6-án. E terv szerint a látogatás után az állat­kerti vendéglőben lakoma lett volna. A vendéglős ez ellátásra képtelen volt vállalkozni, más vendég­lős pedig nem akart oly messzire kihordani min­dent. Végre azonban akadt egy ki ötezer frtért vállalkozott volna a lakoma elkészítésére. Persze, hogy nem fogadták el, s ekkor az ünnepélyek hi­vatalos sorrendjéből az állatkerti kirándulás kima­radt. A kongressusi tagok azonban így is fölke­resik a kertet, s naponként kisebb-nagyobb csopor­tokban látogatják meg.­­ A főváros elemi iskoláiban a be­iratások holnap véget érnek. Valóságos ostrom foly az iskolákért, s több tanodánál a megállapított lét­szám már az első napok alatt betelt. A terézvárosi templom­ téri leányiskola negyedik osztályába szá­zon fölül jelentkeztek, de csak nyolc­van számára van fenntartva hely, így történt több más osztály­ban is a különböző iskoláknál s most a szülőknek ide-oda kell futkosniok, hogy gyermekeik felvételt nyerjenek. Vannak esetek, hogy gyermekek, kik egy iskolába jártak három éven át, most a negye­dik évre kénytelenek más iskolát keresni, mert szüleik a beiratkozást az utolsó napokra hagyták. Még mindig nincs tehát a szükségnek kellőleg meg­felelő elég tan­helyiség, noha a főváros milliókat köl­­tött az utóbbi években iskolák építésére. Most mel­lék­osztályok fölállításával segítnek a szükségen, mely különben örvendetes szükség.­­ A „n­emz­e­tkö­zi“ és az „országos“ volt biztosító társaságok bűnügyében a törvényszék vád alá helyezési határozatát a kir. tábla ma tár­gyalta. Sümeghy táblai bíró előadása után a kir. tábla megerősíti az első bíróság által hozott ha­tározatot, azon részének kivételével, a­mely T­a­u­­b­e­r Leóra és Gombosra vonatkozik. Ezt a kir. tábla megsemmisíté, mert a két vádlott ere­detileg mint tanú idéztetett meg. Végül jóváhagyta a kir. tábla a törvényszéknek azon határozatát, mely szerint Deuts Vilmos szabadlábra helyezteté­sét 6000 frtnyi biztosíték letételéhez kötötte.­­ Egy dunai sziget lakói. A fővá­rosi határ végében, a soroksári Duna-ág közepén, a folyam által körülbelől 30 öl hosszú és 4—5 öl széles sziget képződött, melyet szirtt bozót lep el. Múlt szombaton délután Farkassányi Kálmán rend­őrtiszt három biztos kíséretében a szigettel átelle­nes parton portyázott, midőn arról értesült, hogy a szigetről néha fü­stoszlop emelkedik föl. Azonnal csó­nakot szereztek és áteveztek a szigetre. Kikö­tésükkor a bozótban mindjárt egy csónakra akad­tak, melyet biztossági czélból eloldoztak és a fo­lyam hullámaira bíztak. A sziget közepén, mely be van mélyedve egy férfit találtak két nő társaságá­ban. A férfit azonnal fölismerték Takács Sándor volt, ki 1. év május havában a fenyitőtörvényszék­­ből megszökött. A sziget egyik magaslatán, honnan az egész vidéket beláthatni, rábukkantak egy má­sik ismert tolvajra, Kustos Mihályra, ki őrszemül volt kiküldve, de az éji kirándulásokba belefáradva, most mélyen aludt. Takács tajtékzott dühtől, hogy őre megfeledkezett és védelemre készült. Mikor azonban megpillanta a rendőri közegek revolvereit, egész udvariassággal kérdé, váljon ő miatta fárad­tak-e a róla elnevezett Takács-szigetre. Mindkét tolvajt megbékázták és nőtársaikkal behozták a városházára. A szigeten egész háziasan voltak be­rendezve, nappal főztek, sütöttek és aludtak, hogy éji portyázásaikra kellően erősödjenek. Abban a gyanúban állanak, hogy a promontori betöréseknek ők a mesterei.­­ Az egészségügyi törvényt dr. Grósz Lajos lefordította francziára, s a nálunk fo­lyó nemzetközi kongressusok alkalmára csinos ki­­­állításban ki is adta, ellátva a könyvet magyarázó előszóval is. A könyv czime : „Lui sur l’organisa­­tion des affaires de l’Hygiéne publique.“ — A fővárosi számvevőség által f. év aug. 31-én összeállított kimutatás szerint a fő­városnak az első hazai takarékpénztárnál 644.000 ft­­ kr., a budapesti főv. takarékpénztárnál 489,685 ft 85 Va kr., az első magyar iparbanknál 97,449 ft 97 kr., a volt pesti népbanknál 184,000 frt, az orsz. takarékpénztárnál 165,000 frt, a ferenczjózsef­­városi takarékpénztárnál 15,900 frt, a budai ipar­banknál 420 ft, az összes takarékpénztáraknál te­hát 1.739.555 frt 83x/2 krja van elhelyezve. — Vádlott, mint szláv szabadság­hős. A budapesti fenyitő törvényszék előtt ma Markovics József nevű­ vádlottnak kellett volna megjelenni, ki ellen Dezsőffy Lajos miniszteri tanácsos­vesztegetési kísérlet és rágalmazás miatt indí­tott pert. Azonban nem jelent meg, mert elment hadakozni a szerb szabadságért. Itthon azonban mint szökevényt fogják köröztetni. — Posta­rablás. A Zircz és Veszprém közt járó postakocsit szerdán reggel 9—10 óra közt a rátóti erdőszélhez közel kirabolták. A posta­kocsis felesége, ki szintén a kocsin volt, beszélt, hogy az út közepén előttük egy polgári ruhába öl­tözött egyén haladt, ki akkor sem tért ki, midőn már majd hátához ütődött a rúd, ekkor megragadta a rúd végét, ezzel átcsavarta a kocsi előkerekeit az erdő felé; a kocsis a bakról leugrott és eleinte szóval, azután félrelökéssel akarta eltávolítani az idegent a kocsitól úgy, hogy dulakodás támadt köztük; erre egy közeli bokor mögül előugrott társa baltával csapást mért a kocsis fejére, mitől ez eszméletlen a földre rogyott, hol még 2 vágást kapott. A rablók azután a kocsival az erdőbe haj­tottak, hol a postaládát kiürítették. A félelmében magán kívül levő asszonytól is elvettek mintegy 40 frtot, 2 frtot hagyva részére „útiköltségül“ mint mondák s a kocsit lóval ott hagyva eltávoztak. Készpénz csak 75 frt volt a zsákban s igy a kár nem nagy, a kocsis azonban életveszélyes sérülést szenvedett, de felgyógyulásához némi remény van. — Fu­rfang. Máli Ida nevű cseléd lelemé­nyes módon igyekezett a maga javára fordítani özv. Sz. Paula földbirtokosnő és Pr. Emma kis­asszony egymásközti jó barátságát, a­mit még abból az időből ismert, mikor az asszonyságnál szolgált. Pár nap előtt ugyanis a következő tartalmú levél­kével jelent meg Pr. Emmánál : „Kedves Emma ! Br­ ur tegnap este tréfából kulcsaimat zsebre tette s most nem vagyok képes szekrényemet fölnyitni. Kérlek küldj a piaczra 5 frtot. Ida, (t. i. Mály Ida) ismét nálam van.“ Mály Ida itt az 5 frtot megkapván, hasonló tartalmú levéllel özv. Sz. Paula asszonyságnál is megjelent, és mivel Br. György ur közös ismerőse a hölgyeknek, az öt frtot sike­rült neki itt is kicsikarni. A két barátnő álmélko­­dása nem csekély volt, midőn aznap este kölcsö­nösen czélozgatni kezdtek egymás kulcsaira s a kölcsönzött öt forintokra. Azonban csakhamar ki­derült minden, s a cseléd is kézre került. — Nagy életkor. E napokban halt meg győrmegyei Bácsán (Szigetközben) egy napszámos, Kocsis József, 101 éves korában, ki az 1809-iki franczia hadjáratban mint nemesi insurgens vett részt. Egyetlen házasságában 59 évet élt. Sokszori vallomása szerint a betegséget csak másokon is­merte, maga mindig jó egészségnek örvendett. Sze­gényes sorsában folyton megelégedett és jókedvű volt, s csakis a végelgyengülés utolsó napjaiban volt pár hétig némi betegeskedése. Még 100 éves korá­ban is hetenkint egyszer begyalogolt Győrre, jó embereinél kéregetni, kik a jókedvű öregnek szíve­sen adtak alamizsnát. Hátrahagyott — s bár el­gyengült, de jó egészségnek örvendő — özvegye jelenleg 87 éves. ________ KÖZGAZDASÁG. Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom köréből. Azon vidéki pénzintézeteknél, me­lyek a pesti h. e. takarékpénztár egyesülettel a szab. osztrák nemzeti bank alapjábóli váltó viszle­­számitolás utján összeköttetésben állnak, 1876. jú­lius végén el volt helyezve 3.994,045 frt 16 kr, folyó év aug. havában leszámító­ltatott­ 1.469,122 frt 55 kr értékű, s a bank budapesti fiókjához viszleszámitolás végett beadatott 1.493,254 frt 94 kr értékű váltó; 1.397,965 frt 45 kr értékű idő­közben lejárt váltók a pénzintézetek által bevál­tottak, marad leszámítolva 4.065,202 frt 26 kr. Az osztrák nemzeti bank aug. havi kimutatása: Érczalap 136.598,088 frt 7 kr. Érczben fizetendő váltók 11.694,771 frt 96 kr. Leszámítolt váltók és értékek : Bécsben 47.238,486 frt 25 kr. az osztrák fiókokban 34.459,326 frt 94 kr. a magyar fiókoknál 28.462,729 frt 83 kr. Mindössze: 110.160,543 frt 2 kr. A bank tulajdonát képező államjegyek 7.331,818 frt — kr A bankszabadalom tartamára az államnak adott kölcsön 80.000,000 frt — kr. Jelzálogkölcsönök 100.552,586 frt 79 kr. Börzeszerüen vásárolt nemzeti bank-záloglevelek 6.038,920 frt 40 kr. A tartalékalap értékei 16.597,721 frt 76 kr.­­ A nyugdíjalap értékei 2.418,842 frt — kr.­­ Épületek Bécsben és Budapest Kl­scsönök kézi­ zálogra: Bécsben 11.113 900 frt — kr az osztrák fiókokban 8.999,108 frt — kr. a magyar fiókokban 6.576,200 frt — kr. Mindössze: 26.689,200 frt — kr. ten összes beruházásokkal 3.304,091 frt 36 kr. Kiadások 368,380 frt 93 kr. Folyó­számlák 3.181,857 frt 83 kr. Összesen: 504.928,822 frt 14 kr. Passiva: Bankalap 90.000,000 frt — kr. Tartalékalap 18.000,000 frt — kr. Bankjegyforgalom 286.576,070 frt — kr. Ki nem vett tőkevisszafizetések 74,655 frt — kr. Beváltandó bankutalványok 1.325,239 frt 15 kr. Forgatmányi követelések 560,340 frt 45 kr. Ki nem vett osztalékok 285,261 frt — kr Forgalomban levő záloglevelek 100.304,730 frt — kr. Kisorsolt, de még be nem vál­tott záloglevelek 253,800 frt — kr. Ki nem vett záloglevélkamatok 125,917 frt 35 kr. Nyugdíjalap 2.410,842 frt — kr. Áthozatal a múlt félévről és zá­loglevelek kamatozására befolyt összegek, folyó jövedelmek 5.011,967 frt 18 kr Összesen: 504.928,822 frt 14 kr Terménypiacz. Budapest, szept. 5. Búza 12,000 métermázsányi forgalom mellett sok esetben 5—10 krajczárra­ olcsóbban adatott el, mint tegnap: a hangulat lanyha, mert a kínálat meglehetős, míg a vételkedv csekély. Határidőre nem tör­tént adás-vevés az árak változatlanok. Rozs és árpa változatlanok. T­e­n­g­e­r­i csendes, 1877-iki május-júniusra elkelt 5000 métermázsa bánáti tengeri 6 frt 50 krral. Zab­lanyha, szeptember-októberre eladatott 1400 mm- usancezab Győrött átvéve 6 frt 43 krral. R­e­p­c­z­e drágább, szeptemberre elkelt 1000 méter­­mázsa. Káposztarepcze 18­­4 írttal. Az árak 100 ktgr szerint értendők. Távirat­ok. Berlin, szept. 4. Buza 195.50, 205.-. Rozs 147.­, 147.50,150.50, 157.50. Zab 145.50, 147.-. Olaj 69.20, 68.80, 70.50. Szesz 52.80, 53.50, 53.40, 53.-. Pénz- és értékpiacz. Budapest, szeptember 4. A kedvező bírálat követ­keztében, melylyel több osztrák lap a mérleget megítélte, általános emelkedés állott be. Az e­lő tőzsdén osztrák­­ hitel 145-ről 148.50-re szökkent, magyar­­hitel 122.50-ért­­ kelt. A déli tőzsdén osztrák hitel 149.20 volt, magyar hitel 123.25, földhitelrt. 31, municipalis 12, magyar dissors­­jecy 71; befektetési papírok közül szőlődézsmaváltság 74.25-ért, magyar földteh­ermentesítés 75.50-ért, magyar kölcsön 100.50-ért, adatott és vevődött; Pannónia 700-on állott. Az esti tőzsdén osztrák hitelért 150-et, magyar hitelért 123.25-öt, magyar dijsorsjegyért 71.25-öt adtak. Vízállás és időjárás. Budapesten szept. 4. 2.36 m. 0 fölött száraz. Pozsonyban szept. 4. 2.37 m. 0 fölött száraz. M -Szigeten szept. 4.0.91 m. 0 fölött felhős. S. Szatmáron szept. 8. 0.70 m. 0 fölött felhős. Tokajon szept. 4. 0.56 m. 0 fölött száraz. Szolnokon szept. 4. 0.23 m­. 0 fölött száraz. Szegeden szept. 4. 1.32 m. 0 fölött száraz. Aradon szept. 3­0.59 m. 0 alatt száraz. Nagy-Becskereken szept. 3. 0.02 m. 0 alat­t száraz. Bezdánnál szept. 1. 1.58 m. 0 fölött száraz. Eszéken szept. 1. 2.71 m. 0 fölött felhős. Mitroviczon aug. 31. 1.82 m. 0 fölött száraz. Zimonyban aug. 31. 2.32 m. 0 fölött száraz. O-Orsován aug. 31. 1.58 m. 0 fölött száraz. Barcson aug. 31. 2.15 m­. 0 fölött száraz. Felelős szerkesztő: Cservátony Lajos. *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem felelős. JVfik­tér. *) Alólirott FOGORVOS ajánlja meaSekarc:ÜVetkeZő 1. Leghevesebb fogfájdalmak azonnali megszüntetésére a fognak kihúzása nélkül. 2. Odvas fogak plombirozására arany, vagy más tartós anyaggal, a mi által a fog még sok évre használha­tóvá válik és nem fáj. 3. A ki nem igazítható fognak és gyökérnek fájdalmat nem okozó utón a kéj­ gáznak alkalmazása melletti el­távolítására. i®“ Cs. kir. udv. fogorvos B. Máthé Domokos a váczi- és kis l­id-utczi szögletén a „vastuskó“-h­áz I. emeletén.­­ Ugyanott léteznek a legfinomabb zománcz műfogak, légnyomás által tartó egész fogsorok stb. a legújabb amerikai találmány szerint, meglepő szépen, természethiven minden igénynek megfelelőleg a legillőbb ár mellett. jpgT­ Munkálataiért jótáll sok évig. no2 A „Haza“ életbiztosító- és hitelbank te­kintetes Igazgatóságának Budapesten. Hálanyilatkozat. Boldogult Mezey András úr a „Haza“ élet­biztosító és hitelbanknál 13,080 frt erejéig biz­tosítva lévén, nevezett intézet nekünk alulírottaknak ezen összeget átalános biztosítási feltételei értelmé­ben pontosan, hiány nélkül kifizette. El nem mulaszthatjuk tehát köszönetünket a „Haza“ életbiztosító­ és hitelbank tekintetes igaz­gatóságának ezennel nyilvánosan kifejezni és ezen hazai intézetet mindenkinek, ki az övéiről hasonló módon gondoskodni szándékozik, a legmelegebben ajánlani. Kelt Boros­ Jenőn 1876. augusztus 25-én. Özvegy Mezey Andrásné, m. p. Mezey Béla, m. P. 1104 hajóskapitány. Előfizetési fölhívás a „Lányok Lapja/ július-deczemberi félévi folyamára A „Lányok Lapja“ a serdültebb kom miveit leányok számára van szerkesztve s a legdiszesebb kiállítással, képekkel illustrálva há­rom­éves füzetekben, borítékba fűzve, megjelen ha­vonként kétszer, a hónap első és harmadik vasár­napján. Több jeles író és számos írónő közremű­ködése mellett szerkeszti Dolinay Gyula, kiadják Légrády testvérek. A „Lányok Lapjáéból minden négy fü­zet egy tartalomjegyzékkel, s czita­lappal ellátott befejezett egészet ké­pez, s eként az évi folyam 6 nagy kötetté fog­lalható össze. A közeledő júliusi negyedévvel új kötet kezdődik s igy újonnan belépő előfizetők önálló kötet birtokába jut­nak. Különben teljes számú példányok az év elejétől kaphatók. a ,,Lányok csipj­a“ előfizetési ára: Negyedévre,julius 1-től szept. végéig 1 frt 50 kr. Félévre „ „ deczemb. „ 3 frt. Egész évre „ „ 1877 jun. „ 6 frt. Az előfizetések egyenesen a kiadóhivatalba, nádor-utcza 6. sz. a. intézendők. Előfizetések az „El­­­en­őr“-r­e­­ ugyanazon egy posta­utalványnyal is beküldhetők. A „Lányok Lapja“ kiadóhivatala.

Next