Ellenőr, 1876. október (8. évfolyam, 271-301. szám)
1876-10-23 / 293. szám
(gli&uUst ink: Egész évre * * 20 fit — kr. Évnegyedre * * S fit — kr. Félévre . . . 1O , — „ Egy hónapra . I » 80 „ Egyes számára 10 krajcár. Szerkesztési iroda: Budapesten., rtcidor-vitcza 6. szd.m~ 6tmintt sem közlünk, ha nem tudjuk, hitel jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Petta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. 293. szám. POLITIKAI NAPILAP, Budapest, hétfő, október 23. 1876. hirdetések felvitele: Budapesten, nádor-utcza B. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá Havas, Lafire &lie. czégnél Parisban (Place de la Bourse Nr. 8), valamint Leopold Miksa hirdetési ügynöknél,Budapest, Rákosárok-utcza 431. sz.Kiadóhivatal: Bid-ttpesten, nádor-zitcza 6. szdrrt. Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás- Az „Ellenőr“ ára uilal eddig : Egy évre................................20 forint — kr. Félévre 10 „ — kr. Negyedévre...............................5 „ — kr. Egy hóra....................................180 kr. Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadóhivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusz után történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. Táviratok, Belgrád, okt. 23. Az utonszülött herczegnek keresztelője tegnap ment végbe; a metropolita végezte a szertartást, melyen a diplomatiai kar és az állami tisztviselők vettek részt; az orosz főconzul Kvarczoff helyettesítette a czárt, mint keresztapát. Este díszebéd volt; a tervezett közünnepélyek elmaradtak. Moszkva, okt. 21. Stroussberg perében Landau emelt ma szót Stroussbergnek tegnapi nyilatkozatai ellen, amennyiben az saját védelmére szükségesnek látszott. Nemzeti színház, Budapest hétfőn, október 23. Delila. Leonora Sz.-Prielle C. Mártha Lendvainé Dráma a felv. 6 képben, Marietta Császárné Boswein Náday Guilia Helvei Laura Carnioli lovag Halmi Lady Wilson Szigeti Jolán Sertorius Komáromi Gertrud Fürediné Kalisch herczeg Halmai Inas Vincze De Sora mar- Kezdete 7 órakor, quis Kazalitzky — Budapest, október 21. A temesvár-karánsebesi vasútvonal megnyitása. Október 22. — A győr-soproni vasút után ma nyílt meg ez idén a második vasút hazánkban, a temesvár-orsovai vasútvonalból a temesvár-karánsebesi vonalrész, összesen 98 kilométer. A vonalnak ez a könynyebb része, 1875 decz. végén fogtak hozzá, s a szigorú tél daczára 200 munkanap alatt elkészítették. Nagyobb feladat lesz a karánsebes-orsovai rész elkészítése folyvást hegyek közt, technikai nehézségekkel és nagyobb bemetszésekkel. Ez a rész alig is lesz kész előbb mint 1878 őszére, ámbár már dolgoznak rajta. Világforgalmi vasút lesz ez, ha teljesen kiépül, s csatlakozik az oláh vasutakhoz, így természetesen első rendű pálya. Az osztrák államvasúttársaságnak alkalma volt itt bemutatni a vasútépítés terén fejlődött haladást, s e tekintetből az új vonalat szinte mintavasútnak vehetjük. A sínek az új Besseraer-aczélsinek, kisebbszerű vashíd van kettő: a Bégán és Temesen, az épületek mind csinosak, maguk a pályaudvarok pedig tágasak és szépen rendezettek, s minden pályaudvaron kész már a parkozás is. Az állomások a következők: Temesvár, Nyárváros, Remete, Rékás, Topolovecz, Belincz-Kiszetó, Lugos, Gavosdia, Kavarán-Szokul (talán van, vagy legalább volt magyar neve is?) és Karánsebes. Ipara a vidéknek még alig van, de nyerstermelési képessége elég nagy, s míg az orsovai vonal megnyílik is, lesz némi forgalma a vasútnak. De van e vonalnak reánk nézve politikai jelentősége is. Ezt a vidéket eddig olyan elveszettnek tekintettük. Nehéz volt hozzáférni, s úgy Krassóban, mint a határőrvidék polgárosítása óta alakított Szörényben a kormány sok akadálylyal volt kénytelen küzdeni. Minduntalan közigazgatási és egyéb bajok merültek fel, melyeket nem is kell felsorolnunk, mert újabb keletűek s köztudomásúak. A kormány néhány hónappal ezelőtt kb. biztosul az erélyes Ujfalussy Miklóst küldötte ki, s közelebbről kinevezte Krassó megye főispánjává. Szörény megye nyugdíjazott főispánja Jakab Bogdán egy hét előtt búcsúzott el a tisztikartól, s most már e megye is egészen Ujfalussy gondjaira tartozik, kinek missióját az uj vasút igen megkönnyíti. Legczélszerűbb is lesz a két megyét végleg egyesíteni. A vasút először megszüntette a távolságokat, aztán Krassó megyében mégis könnyebb Szörény megye kormányzására való elemet is találni, míg az utóbbiban ily elem — olyan t. i., melyben a magyar államiság tekintetéből teljesen megbízhatnánk — nincs. Mint mindenütt, kétségkívül itt is fog a vasút néhány év alatt a közszellemen változtatni. A kereskedelem és ipar várható fejlődése új elemeket visz be, melyekre e két megyének szüksége van. A kormányfelügyelet is meg lévén könnyítve, a fő az, hogy a kormány közegei által az eddiginél nagyobb erélyt fejtsen ki a jó administrate és a magyar érzület terjesztése érdekében. A bíróságoknál és a megyei hivatalokban többnyire magyar emberek vannak, bár e tekintetben is hallottunk némi panaszt, nevezetesen Szörényben a telekkönyvezés még mindig német, a telekkönyvvezető is az, s a német végzésekre aztán a királyi tábla azt szokta indozálni, hogy „ helybenhagynak azzal a megjegyzéssel, hogy a végzés magyar nyelven lett volna hozandó." A közigazgatási panaszokat azonban remélhetőleg orvosolni fogja az új főispán, s figyelmeztetni fogja a kormányt az igazságszolgáltatási hiányokra is. A vasút megnyitása egészen magyarosan folyt le. Lugoson, Karánsebesen kizárólag nemzeti zászlók, csak Topoloveczen láttunk három sárga-feketét, ezek közül az egyik az „urak“-nak és „nődnek volt kitűzve, ami nem kis derültséget idézett elő, de délutánra ez a három zászló is eltűnt. A megnyitási ünnepélyre meghívottak egy része még szombat délután érkezett Temesvárra, hol tiszteletükre díszelőadás volt a színházban, s az ott időző igen középszerű német társaság a „Hugenották“-at adta elő. Az bizony baj, hogy Temesvár német város. A lefolyt tíz esztendő nem sokat lendített a magyarság ügyén. Kinek a hibája ez? A kormányoké is, de úgy látszik a lakosság is indolens, s következett a nemzeti érzületből, mert jó akarattal és egy kis lelkesedéssel sokkal többet lehetett volna tíz év alatt művelni. Magyar szót Csak a bakáktól hallani. A vendéglők és kávéházak el vannak árasztva német lapokkal, s a kevés számú magyarságnak nehéz állása van. Megnézik azt nagyon, aki magyarul beszél. Az indóházhoz reggel nem nagy közönség jött ki. A kormányt Ribáry közlekedési miniszteri tanácsos képviselte. Minisztert vártak hármat is, Szendét, Trefortot, Péchyt, de nem jöttek. A válságos helyzet a miniszterek Budapesten tartózkodását igényli, bár óhajtottuk volna, hogy legalább egyikök lejöjjön, mert ez jó hatással lett volna erre a „vad“ vidékre. Az osztrák államvasúttársaság nevében gr. Zichy Henrik az igazgatótanács alelnöke, Bresson főigazgató, K. Engerth főigazgatói helyettes, de Serres építészeti igazgató stb. fogadták a vendégeket, kiknek száma kétszáz körül lehetett, köztük a közös hadsereg és honvédség tisztjei szép számmal, Temes megye tisztikara Ormós Zsigmond főispánnal élén, Temesvár képviselője Missies János, Harkányi Frigyes és Huszár Imre képviselők stb. Az indóház nemzeti lobogókkal és lombfüzérekkel volt díszítve, hasonlókép az ünnepi vonat mozdonya és a vaggonok. A társaság resiczai és stegerlaki bányamunkásainak zenekarai felváltva játszottak. A többi állomás is fel volt díszítve, de az oláh lakosság kevés érdekeltséget mutatott. Békáson, hol több a németség, fogadta a vonatot az első nagyobb küldöttség. A községelőljárók, s az iskolás fiúk és leányok a tanítók vezetése alatt erős „éljen„-t kiáltottak. Nem is hallottunk az egész után egyetlen „setreaszkát“ vagy „vivát“-ot sem. Az iskolás gyermekek jó része mezítláb volt a hűvös esős időben. Talán emeli majd a vasút a jólétet annyira, hogy jut nekik czipőre. A gyermekek még nem igen beszélnek magyarul, de mondták, hogy tanulnak. Topoloveczen a sárga fekete zászlókhoz nem volt küldöttség. Lugoson, melynek lakossága e vonalon a legnagyobb (kilencz ezer körül), s mint Krassómegye székhelyén is, volt természetesen a fogadtatás a legünnepélyesebb. Növelte a közönséget az épp e napon tartott országos vásár, s még inkább az estére kitűzött bál, mely az értelmiséget is öszszehozta. A megye részéről történt üdvözlések után Udra Constantin városbíró olvasott egy német beszédet, melynek örök emlékezetül írásban is megőrzésére kérte a kormány képviselőjét. Minthogy idevárták vissza a társaságot ebédre, csakhamar tovább mentünk. Gavosdián kevés számú, de annál érdekesebb küldöttség várta a vonatot. Szende honvédelmi miniszter atyja, nyolcvanas, de még mindig erőteljes öreg úr, s hölgyek, köztük az említett miniszter szép leányai. Akadtak néhányan, kik a vonal további részére nem voltak kiváncsiak, s itt megmaradtak. Karánsebesen, mely egyelőre végállomás, ismét nagy küldöttség fogadta a társaságot. Pausz János alispán, Nagy István karánsebesi szolgabiró (Szathmárból való, s Ujfalussy nevezte ki ide), ifj. Szende Béla t. aljegyző, Pavlovics Miklós derekovai szolgabiró, a törvényszéki tisztviselők, a katonai tisztikar, stb. Pausz alispán intézett egy szép beszédet a kormány képviselőjéhez, s a vidék háláját fejezte ki a király, a kormány és az országgyűlés irányában, mire Ribáry röviden felelt. Utóbb Pausz, gr. Zichy Henrikhez intézve szavait, az osztrák államvasuttársaságról mint az új vonal építőjéről emlékezett elismeréssel. Erre Zichy gr. felelt, ígérve, hogy a vasúttársaság mindent el fog követni a forgalom és kereskedelem emelése érdekében. Húsz percznyi itt időzés után visszamentünk Lugosra, hol a kora reggel óta éheztetett vendégkoszorú, a krassó- és szörénymegyeiekkel vagy háromszázra szaporodva, végre ebédhez jutott. Az ebéd kitűnő volt, a borok és pezsgő nem különben. Az egész Budapestről a „Grand hotel“-ből került ki ételekkel, italokkal, pinczérekkel és szakácsokkal együtt, amiket és akiket egy külön vonat hozott. A főzés is vagyonokban folyt. Ebédlőteremmé ez alkalomra egy raktári czélokra szolgálandó épületet rögtönöztek, mely belül igen csinosan volt drapirozva vörös-fehér-zöld színekben. Az első felköszöntőt gr. Zichy Henrik mondotta a királyra és a kormányra, aztán abból indulva ki, hogy e vasút majdan nyugatot össze fogja kötni a kelettel, szólott monarchiánk keleti missiójáról, melyet „Bosnia és Herczegovina nélkül“ is betölthet. Ez utóbbi szavait, melyeknek itt és e helyen volt jelentősége, zajosan megéljenezték és megtapsolták. Pausz alispán éltette a hadsereget, mire Scuder közös hadseregbeli ezredes egy szép hazafias beszédben a magyar királyi hadseregre emelt poharat. A derék ezredest azonnal felemelték, s körülvitték, úgy kaczintott vele mindenki. Missies képviselő Andrássy gróf külügyminisztert éltette, Mudrony Pál pedig az osztrák államvasuttársaságot azon reményben, hogy érdekeinkhez fog simulni, s nem fogjuk többé idegennek nézni. Az ebédtől négy óra után igen lelkes hangulatban kelt fel a társaság. Künn ezerekre gyűlt a közönség, s éljenzett. Sokan a bál miatt ott maradtak Lugoson, a többiek fél ötkor Temesvárra mentek, s a budapesti vendégek nagyobb része még azon este visszatért a fővárosba. Hétfőn f. hó 2- án a vonalat már átadják a forgalomnak. Az osztrák államvasúttársaság úgy rendezte az ünnepélyt, hogy semmiféle szempontból sem tehetünk ellene kifogást. Teljes figyelemmel volt arra, hogy az új vonal Magyarországban van. Kívánjuk, hogy ne csak a külsőségekben legyen magyar, s ne csak annak tegyen eleget, amit a törvény megkövetel, hanem teljesedjék be az a remény is, melyet az egyik felköszöntő kifejezett. Legyen magyar a magyar érdekek szolgálata által. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma reggeli ülésében megkezdte a közlekedési tárca költségvetésének részletes tárgyalását. Szápáry Gyula gr. előadó a központi kiadásoknál azon javaslatot terjeszti elő, hogy személyi és dologi kiadások közt külön-külön adassék meg a virement; az előirányzat ellen különben nincs kifogása. Simonyi Ernő ellenzi a virement megadását ott, hol a bizottság nem tesz en bloc levonásokat. Péchy Tamás miniszter felszólalása után, ki a személyi és dologi kiadások közt külön-külön kéri a virement megadását, Pulszky és Wahrmann annak megadását javasolják. Helfy a minisztérium személyzetét sokalja, annak fele is elég lenne. Zselényi sajnálja, hogy a miniszter ígérete szerint nem apasztotta a személyzetet. Péchy T. min. kijelenti, hogy a leszállításokban a lehetőségig elment; a vasúti, útépítési s vízszabályozási osztályoknál már lehetetlen összébb szorítani a személyzetet, különben is három mérnöki állomást szüntetett meg most is. Kautz Gyula az előirányzatot megszavazza, nem különben Szapáry gr. előadó is. Simonyi E. az irodatisztek fizetésénél előirányzott 100 frtnyi többletet megtagadja; végre a bizottság e 100 frtos többletet törölvén az előirányzatot úgy szavazza meg, hogy a személyi és dologi kiadásokra nézve a virementet megadja. A vasúti és hajózási főfelügyelőség különállását, Simonyi E. a vasutak két külön, felügyelő közegét a minisztériumban egyesíteni akarja. Péchy T. min. kijelenti, hogy a ház határozatának engedve az egyesítést eszközölni fogja. Hiero nim . államtitkár Somssich kérdésére kijelenti, hogy a főfelügyelőség feladata, az ellenőrzés, az egyesítés eszközölhető ugyan, ebből azonban valami jelentékeny megtakarítás nem lesz. Vannak a felügyelőségnek oly teendői is, melyek nem nevezhetők központi ellenőrzésnek s ezek intézésére akkor mégis külön közegeket kell állítani. Csengery szerint a felügyelőségnek nem központi teendői a minisztérium exponált közegeire bizandók, ezáltal megszűnik az uj közegek állításának szüksége s a többi teendőknek az egyesítés után a központban végzése ezáltal lehetségessé válik. Helfy azt kívánja, hogy a bizottság jelentésében a kettős felügyelőség megszüntetése iránt határozott indítvány foglaltassák. Pulszky Ágost Csengery indítványa mellett szólal föl, nemkülönben Lukács Béla is, ki egyszersmind töröltetni kívánja a felügyelőségnél rendszeresíteni szándékolt miniszteri tanácsosi állomást. Péchy T. min. arra hivatkozik, hogy az illető egyénnek kiváló érdemei vannak s kiemeli, hogy e rendszeresítéssel nem jár költségtöbblet. Kerkapoly azt hiszi, hogy az egyesítés egyszersmind az administrate egyszerűsítését fogja magával hozni. Végül abban állapodik meg a bizottság, hogy a miniszter haladjon tovább e téren az administrate egyszerűsítése s helyesebb beosztása útján.. Hollán Ernő tábornok úr e hó végével Székes-Fejérvárra költözik, minthogy az V. honvédkerület parancsnoksága ,oda helyeztetik át. Ezen alkalomból tegnap d. e. 10 órakor a budapesti 1. és 63. honvédzászlóalj tisztjei búcsutisztelgésre vonultak testületileg a tábornokhoz. A tisztelgők teljes díszt öltöttek. A Ludovika akadémiabeli tiszteket John Emil őrnagy hivatalos akadályoztatása miatt Zramár Gusztáv százados és akadémiai tanár vezette. A búcsutisztelgés rövid, de meleg volt; a tisztek szónokának szavaira Hollán meghatottan válaszolt, s a jelenvoltak mindegyikével barátságosan kezet szorított. A polgári iskolai tanulóknak a középtanodákba való átlépése körül követendő eljárásra nézve a közoktatásügyi miniszter a következő szabályrendeletet bocsátotta ki: „1. A polgári főiskoláknak a középtanodához való viszonyát, szervezeti tekintetében, az 1868. évi XXXVIII. t. czikk 76. §-a határozza meg, amennyiben a fiuk számára eddigelé felállított polgári iskolákban a tanterv úgy állapíttatott meg, hogy a polgári iskola első négy évi folyama alatt — habár kimerítőbben — ugyanazon tantárgyak taníttatnak, amelyek a küzép tanoda (reáliskola és gymnasium) négy alsó osztályában adatnak elő, a latin illetőleg franczia nyelv kivételével. A többi tantárgy a tanfolyam első négy évében legfölebb megkezdetik, s főleg a polgári iskola két utolsó évi folyamában adatik elő. 2. Eme általános szervezettől csak annyiban térnek el a feloszlatott magyar határőrvidékbeli karánsebesi, titeli, titeli és pancsovai nyolcz osztályú polgári főiskolák, amennyiben azok a feloszlatott magyar határőrvidék polgárosítására vonatkozó 1871. évi szabályrendelet szerint aként vannak szervezve, hogy azoknak négy alsó osztálya megfelel az elemi négy osztályú népiskolának, míg a négy felsőbb — vagyis tulajdonképeni polgári iskolai — osztályban alkalmazásban lévő tanterv az ország többi hasonszervezetű 4 osztályú polgári főiskolákéval azonos lévén, ezekre nézve is ugyancsak az áll, ami a polgári iskolák szervezetére és középtanodákhoz való viszonyaira nézve az l-ső pontban elmondatott. 3. Az itt előre bocsátottaknál fogva tehát a karánsebesi, titeli és pancsovai polgári főiskolák V. VI. VII. és VIII-ik osztályainak tanítványai, nemkülönben az ország többi polgári iskolái I. II. III. és IV-ik osztályainak tanítványai azon esetben, ha a köztanoda folytatólagos 2. 3. 4-ik osztályába akarnak lépni, azt akadálytalanul tehetik, ha a latin esetleg franczia nyelvből szükségesnek mutatkozó fölvételi vizsgálatot leteszik; ezen vizsgálatnak azonban nem kell a megelőző középtanodai osztály tananyagán kívül, az előbbi osztályokéra visszaterjedni. 4. Egyéb itt meg nem érintett esetekre nézve a „gymnasiumi“ rendtartás 6-ik §-ának c) pontja a polgári iskolai tanulókra is alkalmazandó, mely szerint a gymnasiumi felsőbb osztályokba való fölvétel az az előtti osztályról legalább első rendű bizonyítványról tételeztetik fel. Az ismeretek mérvét a tanterv határozza meg, s ha e tekintetben oly tanulóknál, kik az előbbi osztályt más tanodában végezték, a felmutatott bizonyítvány a tanterv követelményeinek meg nem felelne, szabadságában áll a tanári karnak az illető tanulót felvételi vizsga alá venni, sőt annak eredményéhez képest alsóbb osztályba is sorozni.“ A magyar igazságügy miniszter körrendelete szerint Csongrád megyétől Békés megyéhez kapcsolt Sámson község és Szőllős puszta, a szegedi kir. törvényszék területén levő hódmezővásárhelyi kir. járásbíróságtól; továbbá Csanád megyétől szintén Békés megyéhez kapcsolt Földvár község, valamint Földvár és Székesegyház puszták az ugyanazon törvényszék területén lévő battonyai kir. járásbíróságtól törvénykezési tekintetben, a békés-gyulai kir. törvényszék területéhez tartozó orosházi kir. járásbírósághoz osztattak be. A helyhatósági bizotsági tagok ügyében tegnap délelőtt a főváros több kerülete gyűlést tartott, nevezetesen a Terézváros, Józsefváros és Lipótváros. A Terézváros VII. kerületének polgárai a polgári lövölde nagy termében üléseztek Mendl István elnöklete alatt. Jegyző: dr. Mayr Aurél volt. Az elnök előadta, hogy a gyűlés tárgya abból áll, mikép egy 20—25 tagú kandidáló bizottságot válasszanak. Egyúttal ajánlja figyelmébe a közgyűlésnek gonddal s lelkiismeretesen összeállított lisztát, mely a megválasztandó 20—25 kandidó bizottságnak névsorát tartalmazza. A közgyűlés elnök kérdésére a kijelölt bizottság számát 25-ben állapítja meg, s némi vita után, melyben Bognár Zsigmond, Steinitz Adolf és doktor Morzsányi Károly vett részt, utóbbi a titkos szavazást ajánlván, hogy mindenki szabadon, függetlenül adhassa szavazatát arra, kit a legméltóbbnak tart. Ez által eleje vétetnék minden gyanúsítgatásnak. Erre a közgyűlés kimondja, hogy a választás titkosan ejtessék meg. A szavazatszedő bizottságba dr. Morzsányi, Schlesinger és Ludvigh János választottak. A választás eredménye ez: dr. Apaticzky Sándor, id. Blasovits Antal, Bőhler Vilmos, Eisenschitz Mór, Fischer Salamon, ifj. Heidelberg Mór, Herz Ferencz, Hirsch Sebestyén, Himm Sándor, Hulitzius Károly, Kohn Ignácz, Kölber Károly, Kuklay János, Kurstädter Mór, Löffelmann Vilmos, ifj. Ludvig János, Mendl István, dr. Morzsányi Károly, Pippán Nándor, Schlesinger Ignácz, Schweiger Adolf, Szilvássy László, Szutrell Ferencz és Trautsch Károly. Ezen kandidáló bizottságot feljogosítja a gyűlés úgy a kerületenként megválasztandó 10 tagnak, mint a virilistáknak lisztáját is a leendő főv. képv. választás alkalmára összeállítani. A Józsefváros polgárai a lovardában gyűltek össze itt a gyűlést Molnár Endre nyitotta meg, kinek felszólítására a közgyűlés elnöknek Szupa Györgyöt választotta meg. A kijelölő bizottság tagjainak számát a közgyűlés 42-ben állapította meg. Előleges listát két felől is ajánlottak; ezek felolvasása után kiderült, hogy csaknem mind a két lista teljesen megegyezik a kijelöltekre nézve. A megválasztottak nevei a következők: Dr. Kelen József, Szinger Béla, Grauer Miksa, Auspitz Róbert, György Aladár, Kleineiss József, Kiss Péter, dr. Goldstein Ignácz, Hirschl József, Ladányi István, Krausz Lajos, Nagy István, Molnár Endre, Kleiner Ármin, Barzen János, Radocsay Lajos, Komlóssy László, Tarone Nándor, Szalay Pál, Stoczek Károly, Mudrony Pál, Hegedűs Sándor, Helfy Ignácz, Szupa György, Dr. Császár Károly, Krizsán Mihály, Weinseitz Lajos, dr. Bókas János, Ács Lajos, Waltner Ferencz, Sikalla Antal, Böhm Sámuel, Eggenhofer Péter, Egert József, Gräfenthal Vincze, Rákosy Jenő, Szalay István, Örley János, Oszwald Pál, Kölber Alajos, dr. Neumann Mór és Dr. Klein Sándor. A Lipótváros választói a vigadó éttermében tartottak tanácskozást. Elnökké Busbach Péter választatott. Azután kijelöltetett egy 9 tagú kis bizottság a kandidáló bizottság névjegyzékének összeállítására, mire a gyűlést hét órára az elnök felfüggesztette. Az ülésnek újból megnyitásával a kis bizottság által összeállított jegyzék a gyűlés által egyhangúlag elfogadtatott. Az 50 tagú kijelölő bizottság a következőkből áll: Brüll Miksa, Fáik M., Légrády K., Rebly A., Fuchs G., Reich Ármin, Gieszriegl Károly, Nagy Ármin, Schweiger Márton, Stiller Mór, Mészáros Miklós, Wahrmann Mór, Mezey Mór, Strasser Alajos, Nyiry Lajos, Grimnbaum M., Burián János, Haris Sándor, Vogel Péter, Szaczellary György, Fáik Zs., Kecskeméty Aurél, Szitányi Izidor, Korányi Adolf, Jalics Károly, Preuszner József, Mandl J. J., Bachmayer György, Wahrmann Sándor, dr. Friedmann Bernát, Posner K. L., Schwimmer Ernő, Takács Lajos, Mandl Pál, Fakh Károly, Zsigmondy Pál, Máday Izidor, Nádassy György, Breisach M., Bakonyi Miksa, Baintner Imre, Bródy Zs., Deutch Sámuel, Gold Zs., Szabó J. G., Neuwelt Armin, Busbach Péter, Weisz Bernát, Pollák Henrik és Ullmann József. Pest - Pelis-, Solt- és Kis-Kúnmegye közigazgatási bizottsága rendszeres ügyviteli szabályokat állapított meg saját hatáskörében, melyek a közigazgatási bizottságok figyelmét megérdemlik. Ez ügyviteli szabályok szerint, Pest megye közigazgatási bizottsága minden hó első szombatján tartja rendes havi üléseit, a rendkívüli ülések napját mindannyiszor az elnök határozván meg A szakelőadók írásban adják be jelentéseiket; a szakok egyikéhez sem tartozó és kebelbéli ügyeké előadója a bizottsági jegyző, aki egyszersmind a bizottság féléves jelentéseit szerkeszti, ezek s egyéb hivatalos jelentések felterjesztése a kormányhoz az elnök által történik. A bizottság előadó s ügyész tagjai hosszabb időre nem távozhatnak a székhelytől. Az iktatói teendőket a megyei iktató személyzet egyik tagjavégzet, s a postát az elnök vagy helyettese veszi át. Az iktatóban vezettetik egy iktató és mutató könyv s mindezek vezetésére nézve részletesen intézkedik a szabályzat. Az ügy darabokat az elnök osztja ki feldolgozás végett. Az előadók előadói könyveket vezetnek, melyeket az elnök bármikor megtekinthet. Az egymással összefüggő Ügydarabok együttesen dolgoztatnak fel, s a referens minden előadott darabról előadói ívet készít, melyre az elintézést rávezeti. A halasztást nem tűrő ügyeket az előadóülésen kívül, az elnöknek adja át, ki a javasolt elintézést megerősíti. Az ülésen minden ügy szóbeli előterjesztés által adatik elő, az iratok felolvasását bármely tag kívánhatja, s az előadótól egyéb felvilágosítást is kívánhat. Az elintézést az előadó javasolja, s a többség dönti el. Ha több vélemény között úgy oszlanak meg a szazatok, hogy absolut többséget egyik se nyer, akkor az előadó véleményén kezdve mindegyikre sorrendben külön szavazás történik. Az előadó nem szavazhat oly esetben, midőn a saját hatáskörében elsőfokúlag hozott végzések elleni felebbezések vannak szőnyegen. Ahozott határozatokat az elnök e szóval látja el „kiadandó.“ Az ülésekről jegyzőkönyvet vezetnek, melyben a bevezetés után középre az előadó neve, a balhasábra az iktató szám és a beadvány tárgya, a jobb hasábra pedig az eldöntés jegyzendő fel. Ha az elnök névszerinti szavazást rendel, akkor az ellenvélemény is egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe iktatandó. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző írja alá. A kiadói teendőket a megyei kiadó végzi, ki az iratokat a jegyzőtől jegyzék mellett veszi át s vezet kiadókönyvet és postakönyvet. A bizottság határozatai az elnök aláírásával adatnak ki. A bizottság iratait a megyei levéltár egy külön osztálya őrzi 12 közigazgatási szak szerint elkülönítve. A bizottság pénzeket vagy letételeket csak folyamodvány, illetőleg jelentés mellett vehet át, s ezeket a megyei letéti pénztárnok kezeli. Az elnök a letétekről naplót visz. E szabályzatot a bizottságnyomtatásba is kiadta, de nem tudjuk, hogy a kis füzet hol és mennyiért kapható. A KELETI Az orosz nagykövet Konstantinápolyi érkezése véget vetett a néhány pillanatnyi diplomatiai csendéletnek. Ignatieff tábornok magával hozta az orosz cabinet sommatióját, melynek (előre látott) visszautasítása casus belli lesz s közvetlenül maga után vonja Oroszország katonai actióját. A sommatio pontozatait igy adják elő: Először: hatheti föltétlen fegyverszünet; másodszor: Bulgária, Bosznia és Herczegovina közigazgatási autonómiája; harmadszor: reformgarantiák, a nagyhatalmak biztosainak közreműködése mellett, kik egy fegyeres, nem török, hatalomra támaszkodnak. — Oroszország teljesen el van készülve ezen sommatio elfogadására s készül az actióra. Mihály nagyherczeg már maga megalkotta a táborkart. A „Tagblatt“ ezen háborús hírével egyidejűleg jelentik, hogy a porta, a reformmű föltétlen fenntartása mellett kész egy hat heti fegyverszünet elfogadására, azon föltétellel (tehát, nem, mint a sommatio követeli , föltétlenül, hogy az ő számára is biztosíttassák a status quo ante. A fentebbi sommatio, más hírek szerint, nem adatott még át, hanem előbb a hatalmak képviselői collectiv lépéssel igyekeznek a portát jobb útra téríteni, s ha ez nem sikerül, teljesen átengedik a tért Oroszországnak, hogy kezdje sommatióval s folytassa actióval. — Berlinben az a meggyőződés uralkodik, hogy egy orosz hadseregnek a Pruthon való átkelése, még pedig monarchiánk és Németország helybenhagyása mellett, lesz a vége a diplomatiai nótának. Ugyanezen forrás szerint az orosz czárnak az volt az óhajtása, hogy előbb egyezzék meg Ausztria-Magyarországgal a katonai interventió részletei felől, ezen megegyezés eredményét azután hagyassa helybe Németországgal, s végül a három hatalom által így adoptált irányzatot a többi nagyhatalmak elé terjeszsze, csatlakozás végett. Tehát nem szeretne Oroszország isolálva eljárni, s erre magyarázták a trónörökös-nagyherczeg körutazását, melyet most annyibandemontálnak, hogy a bécsi követségekhez erről semmi jelentés nem érkezett. A Livadiában történőkről „alapos informatiókból“ jelentik, hogy ott elhatároztatott, hogy Oláhország Bulgáriát, és Olaszország Boszniát és Herczegovinát megszállja a fegyverszünet tartamára. Azt is mondják, hogy Anglia megadta ehhez beleegyezését. Romániában már be is hitták a militiát, azaz a harmadik korosztályt, mintegy 30,000 embert. A rendes hadsereg, valamint a territoriális sereg, mintegy 60,000 ember már mozgósítva van, úgy hogy Románia 90,030 ember fölött fog rendelkezni. A román, hivatalos lap közli is már a concentrali. román .hadsereg ordredebatai 11 e-já,I. Károly fejedelem veszi át a főparancsnokságot... — sőt olyan hírek, járnak Bukarestben s másutt, hogy ’Károly fejedelemnek Ro- VIII. évfolyam. HiJKATransSkSWiH