Ellenőr, 1877. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1877-02-01 / 31. szám
(Előfizetési árak: Egész évre . . SO frt — kr. Évnegyedre . . ff frt — kr. félévre • . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára JO ksajczár. (Szerkesztési iroda: e?Budapestem, nácSori utcza. 6. szám. S.,mit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Posta által csak bér utóit és leveleket fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP, Budapest, csütörtök, február 1. 1877. 31. szám. hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá Havas, Lafite & Cieczegnél Parisban (Place de la Bourse Nr. 8), valamint Leopold Miksa hirdetési ügynöknél, Budapest, Rákosárok-utcza 431. sz. kiadó-hivatal, teszedapesten,, nádor-utcza 6. szám. Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. Táviratok. Pancsova, jan. 31. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) A minisztérium a philloxera ügyében elrendelte a vizsgálatot, de azzal a polgármestert bízta meg. A szabadelvű párt tehát, mivel a polgármestert ez ügyben elfogultnak tartja, elhatározta, hogy a főispán útján egy indokolt felterjesztésben megkéri a kormányt, hogy a vizsgálattal egy pártatlan bizottságot bízzon meg, hogy e kérdés az ügy és az ország érdekében megvilágíthassák. Bécs, jan. 31. Az adóbizottság a személyes jövedelmi adó folytatólagos tárgyalásában 17 szavazattal 11 ellen elvetette Neuwirth indítványát, mely szerint a contingentálás csak a becslés után történjék és csak ezután határoztassék egyéb adók utáni elengedés fölött. A 6. §. a kormány javaslata szerint fogadtatott el és újból elfogadta a korábbi határozatot, hogy az első és második osztályban az adóegységnek egy forintnál nagyobbnak nem szabad lenni. Az előadó indítványa, mely szerint az első évre egy bizonyos adóösszeg törvény útján a behajtás előtt határozandó meg, helyettetett, és végül 16 szavazattal 14 ellen elfogadtatott Schaup indítványa, mely szerint az adóegység 1 forint 65 krajczárban állapíttatik meg. Az előadó jelentését visszavonja, azon meggyőződését fejezvén ki, hogy Schaup indítványa a törvény keresztülvitelét csak megnehezíti. A vasúti bizottság a dux-bodenbachi vasút iránti javaslatot elfogadta az albizottság módosításával, és ezután tárgyalá a tarifajavaslatot, melynél a tarifatételeket illetőleg a korábbi bizottsági javaslat fentartatott. Bécs, jan. 31. A „Pol. C.“ jelzi Bukarestből 31-éről a kabinetnek a kül- és belügyminiszterek visszalépése folytán kezdődő feloszlását hozzátévén, hogy egy átmeneti minisztérium alakítandó, mielőtt egy conservativ árnyalat kormányra jut. — Ugyanez jelenti Athénből 31-éről: Sir Elliot valamint Ignatief, a királynál audientiát vettek és hosszabb megbeszéléseket tartottak Kumundurosz és Contoszzavloszszal. — A szálloda előtt, melyben IgnatiefF lakott, bolgár napszámosok IgnatiefF éltetésével tüntettek, ami az itt lakó macedoniak részéről nagyobb ellentüntetést provocált, kik ugyanis Görög-Macedoniát éltették. Pétervár, jan. 31. A „Golos“ a törökszerb békealkudozásokra vonatkozólag mondja: Oroszországban egyetlen eszes ember sem kívánhatja megújítását egy orosz háborúnak, melynek következményei a keleti kérdést összebonyolítanák; a török hadseregnek belgrádi győzelmi útja elkedvetleníthetné a hatalmaknak fáradsággal kivívott kölcsönös viszonyait, melyek jelenleg kizárólag szolgálhatnának a Törökországra való üdvös befolyás alapjául. S ha azonban Szerbiának sikerül kielégítő békefeltételeket elérni, akkor a hatalmak feladata a keleti nehézségek elintézését illetőleg jelentékenyen meg lenne könyebbítve. Azon óhajjal végzi, hogy a szerb kormány a portával kötendő tisztességes béke útján tételét a játékból vonja ki. Berlin, jan. 31. A „Prov. C.“ reproducálván a „Revue de deux Mondes“ egy czikkét, mely a keleti és éjszaki tengeren levő másodrangú flottákat ismerteti és Svéd- s Dánországot Németország hódítási vágyaitól óvja, s a válaszolást ily gyanúsításra fölöslegesnek tartja és igy végzi. Ismétlődött a franczia sajtóban a gyakorolt és frivol játék, hogy Németországot ócsárolják s kiiriják, és hallgatag fentartással, német részről való természetes visszautasítás esetében, utólagosan az elhatalmaskodás veszélyéről panaszkodnak. Pétervár, jan. 31. A „Regierungs-Anzeiger“ híre szerint, a Kasan-templom előtt történt decemberi tüntetés ügyében a per megkezdetett. London, jan. 31. A hivatalos lap egy rendeletet közöl a Cubából és a délamerikai kikötőkből jövő hajók letartóztatása ellen a sárgaláz terjedésének megakadályozása czéljából. Washington, jan. 30. A senatus bizottsága beterjesztő jelentését, mely a floridai választások verificatiójára kiküldött bizottság eljárását törvény- és alkotmányszerűnek jelenti ki. Pianer, Scharmitzer és Lucam. E gyűlés teljes nemhivatalos módon társalgott a bankkérdés fölött, s lassankint mintegy magától aconversatio központjáváLucam urnák a magyar kormány által már visszautasított magán-elaboratumalon. A tárgyalás ezen substratum alapján mozogván, az eredeti differentiák, úgy látszik, lassan kint tetemesen megenyhültek. A diner 5 órától 11 tájig tartott. Midőn később a magyar miniszterek Lord Buchanah angol nagykövet sokcejára mentek, más vendégekkel folyt magánbeszélgetéseikben kifejezték azon reményüket, hogy megegyezés fog létrejönni a bankkérdésben. Egy ismeretes nagy világház képviselőjének, ki igen gondosan tudakozódott a dolog állása felől, állítólag különösen megnyugtató választ adott egyik magyar miniszter, amiből egyébiránt kitűnt, hogy a provisoriumot magyar részről épp oly határozottan perkorrestálják, mint osztrák részről. A franczia közoktatásügyi miniszter, Waddington, törvényjavaslatot nyújtott be az elemi oktatás díjtalansága tárgyában, mely nem teszi azonban a díjtalan oktatást mindenütt kötelezővé , de sok községre akarja azt kiterjeszteni, melyben e reform eddig nem volt meg, vagy pedig más községekre, melyek állami subventiót élveznek, lehetővé tenni. A clericális elemeknek ez a javaslat nem tetszik. — Louis Blancnak a halálbüntetés eltörlésére célzó indítványát a képviselőház bizottsága elvetette. Washingtoni jelentések szerint az összes államokban nagy megelégedést keltett a congressus mindkét házában elfogadott azon javaslat, mely a vegyes bizottság által oldatja meg az elnökválasztás kérdését. A 191 szavazat közt, mely által a javaslat a képviselőházban elfogadtatott, volt 158 demokrata és 33 republikánus, 58 republikánus és 18 demokrata a bili ellen szavazott. Csütörtökön kezdődik a választói szavazatok összeolvasása. Bécs, jan. 31. (Zárlat) Hitelrészvény 128.50. Galieziai 267.25. Államvasut 240.—. Rente 62.90. 1860 as 112.—. 1864-es 134.50. Ezüst 115.70. London 122.70.Unit Bank —.— Által, épitőbank —.—. Magyar Földhitel — . Angol-Osztrák 78.—. Lombard 77.50. Tramway —.—. Hitelsorsjegy 163.—. Napoleonhor 9.79. Arany 5.80. Frankfurt 59.65. Porosz pénzutalv. 61.80. Török sorsjegy 20.25. Anglo építő bank —... Municipalbank. — BUDAPESTI SZINLAPOK. Budapest, csütörtök, február 1. Nemzeti színvizz?.. Várszínház. CARMEN. A nő-uralom. Dalmű 4 felvonásban. Eredeti vígjáték 3 felv. Don José Pauli Szirtfoki Jenő Feleky Escamillo Láng Ilon Felekyné Dancaire Ney Somkuti Lajos Náday Remendado Zajonghy Rózsa Helvey L. Zuniga Tallián Rezsgeiné Szigeti Jolán Morales Maleczky Kondori Halmi Lilas Pastia Gonda Kezdete 7 órakor. Carmen Nádayné — Micaela Maleczkynéné I) S Z 1 N ll á Z. Mercedes Heim Róza * . . . Frasquita Béli Hermina A CZigány. Egy tiszt Dombay Eredeti népszínmű 3 terv. Egy katona Alszegi Kezdete 7 órakor. Kezdete 7 órakor. — ________ UTOLSÓ POSTA. A bécsi bankkorferentiákról Írja a „N. fr. P.“. Tegnap este a Pretis báró sokat emlegett dinerjén a következő urak voltak együtt fesztelen társalgásban : Tisza, Széll, Trefort és Wenckheim, magyar; Auersperg, Lasser de Pretis, osztrák miniszterek ; s a nemzeti bank részéről Pipitz, Wo Budapest, január 31. Magyarország ellenségei. Az utóbbi idők tanúsítják, hogy e nemzet bővölködik ellenségekben s éppen akkor leginkább, mikor barátokra volna szüksége. Nem a közöttünk élő apró ellenségekkel akarunk most bajlódni és róluk megemlékezni ; igen jól tudjuk, hogy ezek nem önálló jelenségek, hanem külellenségeink szaporodásának és azok ereje gyarapodásának kétségbevonhatatlan tüneteiről kívánunk egy pár szót szólani. A nemzetiségi izgalmak tápot ez ország határain belül nem találnak, hanem a szomszéd államokban lakó fajrokon nemzetek részesítik abban. A hierarchikus és feudalisztikus törekvéseknek idebent szó- és zászlóvivői nincsenek, csak szolgái, bérenczei, de nem meggyőződésből hirdetői az ügynek, melyet szolgálnak. Az anarchia, socialismus és communismus nem számít itt rajongókat, kik meghalni képesek ez eszméért, hanem iparlovagjai itt is vannak, kik szeretnének élni belőle. Egy józan, szabadságszerető, egyéni tulajdont és jogokat tisztelni tudó nemzet lakja ez ország téreit és halmait, egy oly nemzet, mely szívós, kitartó és merész a harczban, de, fájdalom, tétlen és apathius a békében. Lelkesülni tud az eszméért, a harczért, kétségbeesni egy elvesztett ütközet fölött és remélteül egy bukott hadjárat után. Az európai fajok és nemzetek szenvedéseiben osztakozik őszintén, testvériesen , de a szabadság nevében viselt önző háborút megkülönbözteti attól, melyet a szabadságért magáért indítanak. S míg az utóbbi lelkesülésre és részvétre indítja őt, az előbbitől gúnynyal és tüntetéssel fordul el. A szabadság, a jog nem oly czikk, melyre spekulál a tőzsdén, hanem előtte olyan, melynek positív és változhatatlan értékét hitvallásában állapította meg. Fáj nekünk nagyon, mert félreismerhetetlen bizonyítékokat találunk naponta arra, hogy az európai sajtó és nemzetek sorában ellenségeink száma egyre szaporodik. Ha mi e reánk nézve ellenséges áramlatnak elejébe akarunk állani, elodázhatatlan kötelességünknek kell tartanunk ezen áramlat indító okait szorgalmasan kutatni. Az átalános hitel-, kereskedelmi és pénzválság, mely már évek óta nyomasztó hatást gyakorol az európai államokra, Bécsben kezdődött és ott vetett legnagyobb hullámokat ; akkor minden szem az osztrák-magyar monarchia felé fordult; a bécsi sajtó és körök, mihelyt lélekzethez bírtak jutni, elsősorban a bűnbak keresésére indultak, melyre mindent reáfoghatni, és szerencsésen meg is találták azt a magyar államban. A dualizmus természetellenessége, a magyar kormány könnyelmű gazdálkodása, az ország termő- és fizetésképességének folytonos kétségbevonása került a bécsi sajtóban napirendre. A szigorú és lelkiismeretes ellenőrzés, mely ugyanez időben érvényesült leghatározottabban a magyar törvényhozásban és annak bizottságaiban, szintúgy megerősíteni, nem megcáfolni látszott az osztrák sajtó állításait. A kényszerhelyzet, mely részint a válság, részint az ez országot sújtó rosztermések által idéztetett elő, újabb és terhes kölcsönök megkötésére kényszerítette a kormányt és törvényhozást, az ebből vont consequentiák mindenütt e világon nem mellettünk, hanem ellenünk bizonyítottak. Politikai jelentőségű nemzetközi egyezmények megkötésére nagy és erős pártok szükségesek, nemzetgazdászati, kereskedelmi és pénzügyi egyezmények sikeresítésére virulásnak indult nemzetgazdászati állapotok, rendezett és megerősödött hitel- és pénzügyi viszonyok. Mi erős párttal akartuk pótolni ez utóbbit. És csak ezért történhetett meg az, hogy a méltányosság követelései oly színben voltak feltünhetők, melyeknek megtagadására a monarchia túlsó felében lévő szétforgácsolt pártok és így természetszerűleg támogatást nélkülöző kormány éppen ezen gyengeségből meríthetett erőt. S míg e harcz folyt közöttünk, addig a politikai láthatár is teljesen elborult, a szabadság és emberiség nevében indított háborút az önkényuralom és az emberi jogokat lábbal tipró colossus tartotta fegyverrel, pénzzel és emberrel: az emberek és nemzetek számításai tévesek lehetnek alapjukban, de egészséges érzékek csalhatatlan, mint ezt a történelem lapjai tanúsítják, Magyarország és e nemzet sohasem speculált lelkesülésével, hanem józan érzékének engedve nem a hangoztatott jelszók mellett, de a bekövetkezhető események ellen tüntetett és megvédeni igyekezvén magát és érdekeit. Ezen tüntetések zavarták éppen úgy a diplomatia, mint a speculatív államok circulusait. Minthogy a keleti kérdés a legnagyobb speculativ kérdések egyike, minden hang, minden tény, mely nem speculatiószerű, dissonantiát csinál, és ha egy fél világ hamisan énekel, az igaz hang intonálása ezen fél világ méltánylására vagy csak annak beismerésére is alig számíthat, legkivált pedig, ha e hang gyenge. A bécsi tönk és a szerb háború több ellenséget csinált Magyarországnak, mint amennyi barátot tudott szerezni századokra nyúlt harczával, melyet egykor a keresztyénségért, később a szabadságért folytatott. Mi hiszszük, hogy motani elleneink ki fognak tévedéseikből józanodni; de hogy ez bekövetkezzék mielőbb, szükség van arra, hogy azok, kik a kormányt és többséget megtámadják, ezt úgy cselekedjék, hogy diadalukkal a kormány és többséget, ne pedig az államot és nemzetet vigyék a válság szélére. A hazafiságban és tehetségben való minden hitet kánt és bent megingatni anynyit jelent, mint elleneink jóslatait és állításait igazolni. Nem azt kívánjuk mi, hogy legyen az ellenzék igazságos és méltányos a kormány és többség iránt, hanem azt kívánjuk, hogy mérlegelje meg a hazánkat fenyegető viszonyokat, számlálja meg elleneinket, és fordítsa erejét a fenyegetett állam támogatására. Kint lévő elleneinket a támadásra a mi meghasonlásunk és gyengeségünk készti, a bentlevőket a külsők száma és súlya bátorítja. Nehezebb válság és idők előtt soha nem állott a nemzet, így ereje összesítésére, nem pedig ennek szétforgácsolására van szüksége. Mindenekelőtt pedig annak megmérésére, hogy mily feladatok megoldására van jelenben ideje és ereje; a feladat, mely az erővel nincs arányban, csak ez utóbbi elfecsérlésére vezet. Elleneink száma több, hogysem őket legyőznünk lehetne, de meggyőzni őket erős akarat, szívós összetartás, a viszonyok és körülmények kellő méltánylása mellett lehetséges. Nem a futó pillanat után való kapkodás, hanem az elérkezett idő okos fölhasználása az, melyre bennünket a változhatatlan sors utal; amit évek alatt elmulasztottunk, azt egy perc alatt visszanyernünk nem lehet; nekünk nem a czélok folytonos felemlegetésére, hanem az elérésekre szükséges eszközök folytonos és lankadatlan megszerzésére kell minden gondunkat fordítani. Az előrehaladott, erős államoknak nincsenek ellenségeik, csak irigyeik, erőt kell gyűjtenünk, hogy elleneinkkel kibékülhessünk. A bécsi híreket rövidre foghatjuk. Tegnap délután a miniszterek De Pretis pénzügyminiszternél voltak ebéden. Ott voltak Pipitz, Wodianer és Lucam is. Ebéd után együtt maradtak egy pár óráig. Ma Preuisnél folytatják a beszélgetést, s délután Auersperg miniszterelnöknél volt ebéd. A magyar miniszterek jelen voltak tegnap este lord Buchanan angol követ estélyén is. A miniszterelnök egy a képviselőház elnökéhez intézett táviratban a legközelebbi érdemleges ülés kitűzését szombatra kérte, s így a miniszterek előreláthatólag pénteken térnek vissza. A képviselőház osztályai közül még két osztály maradt hátra, mely tegnap és ma a békebírósági törvényjavaslattal foglalkozott ; t. i. a VII. és VIII. osztály. A VII. osztály ma nyilvános ülés után folytatta a törvényjavaslat tárgyalását, s a 32. §-on kezdve végig tárgyalta, csekély módosítással az igazságügyi bizottság szövegét fogadván el. Előadó Hammersberg Jenő. A VIII. osztály tegnap délután 5 órakor újabb ülést tartott, s végig tárgyalta a törvényjavaslatot. Módosításai közül a leglényegesebb az, hogy a perújítási orvoslást nem fogadja el, a helyett felebbezést engedvén meg és pedig a felebbezésre is külön testületet kíván összeállíttatni, névszerint az alispán, az árvaszéki elnök és a tiszti ügyész, mint szavazat nélküli jogi tanácsos személyéből álló bírósághoz történnék a felebbezés. Előadóvá Bethlen András grófot választotta meg az osztály, azon utasítással, hogy ha az osztály megállapodásai a központban el nem fogadtatnának, külön véleményt jelentsen be. A központi bizottság holnap, csütörtökön, délelőtt 10 órakor kezdi meg a törvényjavaslat tárgyalását. Ma esti utolsó értesülésünk szerint, a kormány itthoni tagjai által Bécsből kapott hír nem szól kedvezőleg a bankügyi értekezletek eredményre juttatását illetőleg. Az ellentétek annyira nagyok és élesek, hogy kiegyeztetésükre alig van kilátás. A reichsrath pénzügyi bizottságának többsége a párisi kiállításra kért 700,000 frt póthitelt megtagadta. A bécsi lapok majdnem egyhangúlag azon várakozásukat fejezik ki, hogy a ház plénuma a kért hitelt mégis meg fogja szavazni, mert Ausztria e kiállításról, ipari érdekeinek komoly veszélyeztetése nélkül, nem maradhat el. A Somogy megyei szabadelvű párt, alapszabályai értelmében f. évi február hó 4-én délután 3 órakor igazgató-választmányi, ezután pedig nagy gyűlést tart Kaposváron, a „Korona“ fogadó szokott helyiségében, melyre a szabadelvű párt tagjai tiszteletteljesen meghivatnak. Kelt Kaposváron január hó 28-án. Elnöki megbízásból közli: Dobos István, mint a somogymegyei szabadelvű párt jegyzője. Nemzetiségi középtanodáink érdekében, különös tekintetül a határőrvidéki népiskolai viszonyokra. 1. Bárminő komoly és lényeges kifogásokat lehet is tenni a közoktatásügyi minisztérium népiskolai osztályának egyes eljárásait illetőleg ; bármily messze állunk is attól, hogy azt mondhatnék, hogy nevelőintézeteinket akár módszer, akár paedagogiai eljárás tekintetében egységes szellem lengje át; bármennyire igaz is, hogy a középiskolai törvény hiánya intézeteinkben évről-évre a rendszerek változása következtében valóságos paedagogiai haost teremt; s bármint meg vagyunk is győződve, hogy azon rendszertelenség, mely szerint egyes intézeteink közt (nép-, polgári-, felső népiskola és középiskola) a szerves és egységes kapcsot hiába keressük, csak károsan hathat nemzeti művelődésünkre, azt minden körülmények közt be kell ismernünk, hogy művelődésünk nemzeties iránya a minisztérium egy idő óta való intézkedésein meglátszik. Kormányunk e nemű törekvéseit nem lehet eléggé méltányolnunk. Tagadhatatlan ugyanis, hogy átlag véve, soha sem annyira hazafiatlan az, ki magyarul is tud. Tudva van, hogy azon intézeteink, melyek ez irányban már régóta fáradoznak, sok jót eszközöltek. Ott van elsősorban M.-Sziget. Itt már régóta két ilyszerű intézet műveli a vidék intelligentiáját: az ev. ref. lyceum s a kegyesrendiek gymnasiuma. S csakugyan el is mondhatni, hogy Máramarosban nincsen nemzetiségi kérdés. Máramaros ez állapota e két intézetének hazafias működésére vezethető vissza. Ott vannak a kassai intézetek s mások. Mind hatalmas védbástyái nemzeti művelődésünknek. Déván egy igen csekély szerepkörre szorított kis intézet lelkes igazgatója és tanári testülete hangot adott nemes hivatása elismertetésének. Aminek ezelőtt pár évvel egy alig 20 tagot számláló járási kör volt a szikrája, az ma mint jótékony tűz lobog a sajtó hatalmában. A testület fölismerte intézete hiányát, kijelentette, hogy a dévai reáliskolának, ha alreál marad, nincs élete. A derék testület ingyen vállalkozott az ötödik osztály tanítására s igy mint főreálnak Hunyadmegye megmagyarosodására kiváló befolyása lesz. Ott lehet a megyeház, ott a törvényszék, a magyarosodás ügye csak lanyhán folyhat, ha nincsenek templomai a művelődésnek. Van Déván egy szerény, de igen jól vezetett népiskola, egyszerű, de hazafias szerzetesek kezében, s látja, beismeri mindenki, hogy Déva magyarosodásának és nemzeti érzületének hatalmas emeltyűje, így tehát nem lehet eléggé dicsérnünk, ha közoktatásügyi kormányunk ilyszerű intézeteket állít fel. Midőn azonban egyrészről a mondottakban örömömnek kifejezést adtam volna, nem hallgathatom el, hogy éppen azért, mert már jó ideje, hogy ily intézetek kebelében működöm, sok oly hiányra akadtam, melyek a czél elérését felette megnehezítik. A legelső és legnagyobb hiba az, hogy közoktatásügyi kormányunk két, a népiskolai és középiskolai osztálya közt nincs semmi közös alap, semmi egyöntetű megállapodás. Szolgáltam itt is, ott is. Ismerem eljárásukat. A népiskolai osztály intézkedésein nincs határozottság. A középiskolai osztályt pedig határozott hazafiság jellemzi. A népiskolai osztály nem intézkedik, vele intézkedtetni kell. Ez ugyanis a XXXVIII. t. sz. 58. §-a alapján mozog, s ebben ki van mondva, hogy „minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást“. S ha van, mi ez osztály nemzeties irányára enged következtetni, az csak annyiból áll, hogy talán szívesen veszik, ha a népiskolákban a magyar nyelvet is tanítják. A gymnasiumi rendtartás pedig azt mondja, hogy a gyermeket a népiskola negyedik osztályából kell fölvenni. S itt van a roppant baj forrása. A tanári testületek, ha a nemzetiségekkel nem akarnak egyenetlenségekbe jutni, kénytelenek fölvenni a gyermekeket, sokszor csak olyan pro forma vizsgálat mellett, néha pedig teljesen vizsgálat nélkül. A vizsgálat csak pro forma lehet, mert a népiskola jelen szervezete s tanterve mellett egyáltalában nem adhatja meg azon ismereteket, melyeket a gymnasium első osztályában követelni kell. Mutatja ezt a gymnasiumoknál gyakorlatilag működők kardoskodása az előkészítő osztályok mellett nemcsak nemzetiségi gymnasiumoknál, de még a pesti gyakorló-gymnasiumban is. Hátha még hozzáveszszük, hogy a XXXVIII. t. sz. érteményében bármely kis helység olyan a milyen román, vagy szerb tanítója is jogérvényes bizonyítványt állít ki a negyedik osztályról oly gyermeknek, ki talán négy évig járt ugyan már a népiskolába, de ott egyéb ismeretet nem nyert, mint hogy úgy ahogy megtanult románul, vagy szerbül olvasni s valami görbe betűket másolni, akkor csakugyan kétségbe kell esnünk, hogy azon tanárnak, kit sorsa a gymnasium első osztályába vetett, olvasni és írni is kell tanítani, miután észrevette, hogy a gyermek, midőn a tábláról ír, nem az olvasottat írja, de a betűket rajzolja le. Ez azonban a helyzet csak egyik oldala. A másik az, hogy a gyermekek három különböző nyelvet beszélnek, csak a magyarból nem tudnak semmit. így aztán előfordul, hogy a német előadást a szerbek és románok, a románt amazok és viszont nem értik. Úgy, hogy a tanárnak ilyenek láttára kétségbe kell esnie. Mindezeknél fogva nem ajánlható eléggé, hogy a népiskolában nemcsak a tanfelügyelő urak követeljék a magyar nyelvnek, írásnak és olvasásnak a tanítását, hanem hogy a közoktatási kormány középiskolai osztálya rendeletileg mondja ki, hogy a középiskolákba csakis olyan gyermekek vehetők fel, kik a magyar írást és olvasást ismerik, s az egyszerű mondatoknak fordításában, a ragok, s a három fő idő fölismerésében teljes jártasságot tanúsítanak, hogy így azok, kik gyermekeiknek magasabb képeztetést óhajtanak adni, kényszerülve legyenek gyermekeik érdekében követelni a magyar nyelvbeli oktatást az illető falusi iskolában is. Különben, ha már a népiskolai törvény hibás, s ha már e tekintetben maga Románia is több bátorságot tanúsított, mint mi, az volna a legkívánatosabb, hogy legalább a középiskolai törvény mondaná ki, hogy a gymnasiumba való felvételre a magyar nyelv, írás és olvasás egy bizonyos mértékét okvetlen kívánja, így aztán nem mozognának intézeteink oly keretben, hogy tanáraink elé emberi erőt meghaladó s paedagogiailag csakis elitélendő követelésekkel álljunk. E mellett a népiskolai osztály a gymnasiumokra s ezen nehézségekre való tekintetből legalább annyit megtehetne, hogy oly népiskolákba, melyek hivatása főképen az, hogy a gymnasiumokra készítsenek elő, oly tan erőket alkalmazna, kik a magyar nyelvet nemcsak úgy a hogy beszélik, de helyesen is írják s kiejtésök is kifogástalan. Most nemzetiségi gymnasiumainknál megesik, hogy egész sereg gyermek jő fel az első osztályba, kik már tudnak ugyan valamit magyarul, de oly kiejtéssel olvasnak, hogy azt megérteni senki sem képes. Az ilyen aztán kevesebbet tud, mint aki semmit sem tanult, mert ezeket a jóra sokkal könnyebb rászoktatni, mint a roszat megszokottat attól elszoktatok Madzsar János. IX. évfolyam. Deák Ferencz emlékezete. Elmondotta az akadémia Deák-emlékünnepén jan. 28-án Csengery Antal. (Vége.) Az ötvenes évek vége felé már mindinkább kezdték belátni Ausztriában is komolyabb államférfiak ezen állítások igazságát. S midőn a rendszer fenntartása iránt a Lajtán túl is megrendült a bizalom, Magyarországon is