Ellenőr, 1877. május (9. évfolyam, 125-179. szám)

1877-05-30 / 177. szám

hirdetések felvétele a Tzia.dó hvivatalban , Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá I.popold­alib­an hirdetési ügynöknél., Budapest, Rákosárok-utcza 431, valamint Havas, Lau­te & Cle. czégnél Páriában (Place de la Bourse Nr. 8). Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. (Kiadó-hivatal: Budapesten, addor-utcz­a 6. szám. hu­ intézendők az előfizetések­et a lap szétküldésére vonatkozó mindet! felszólalás, 177. szám. "reggeli "kiadás. Dagest, szerda, május 30. 1877.­­Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „­80 „ ügyes szitus ára 6 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésire nem vállalkozunk. A Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. A HÁBORÚ. Budapest, május 29. A muszka hivatalos távíró ismét saj­nálja a szavát és közbe nagyokat hallgat. Mindig jó jel. Valami kis hibának mégis csak kell lenni a muszka számításban ott a kis-ázsiai sziklarengetegben. Karsz ostro­máról egyszerre nem hallani semmit, s az Erzerum felé húzódó csapatok is nagyon magasnak találhatják a Szoganli hegység gerinczeit, és nagyon szorosnak szorosait, mert, mintha csak a föld nyelte volna el őket, úgy nem adnak hírt vitézségeikről. Annál több hír van azonban a balszárny viszontagságairól , persze hogy nem orosz forrásból. E hadoszlop, mely szörnyű köny­­nyedén mozgatta a testét előre, s már hol Karakyisszánál, hol Vaunál kellett volna lennie, egyszerre csak ismét Bazidnál, sőt ezen is túl találja magát nagy részben, a haza felé vezető úton, melynek végpontja az az Erivan, a­honnan lázadás hírét jelen­tették, mely ugyan még nincs hitelesítve, de az orosz balszárny e visszafelé sietése által ugyan sokat nyert a valószínűségben. A jobbszárnynak az orosz hírek értelmében Olti­­nál kellene állani. úgy tetszik azonban nekünk, hogy e hírek maguk sem tartanak nagy prae­­cisióra igényt, s az egész eddigi operátok­ból világos, hogy ha áll is valami Oltinál, az nem az egész orosz jobb szárny, a­me­lyet tudvalevőleg igen keservesen vissza­vertek Bátum alól, s mely mind e pillana­tig még orosz területen van lekötve,­­ hanem legfeljebb az ab­alzikéi detachement­­ból, vagy az ardahani ostromló seregből improvisált szárny csapat. Mindebből pedig az a következés, hogy komoly veszély csak Karsz teljes ceruirozása vagy megvétele után fenyegetheti a török védelmi övét. De előbb még egy nagy csatát kell vívni az erzerumi útért valahol Berdesz táján. És e csatát a számra gyöngébb, de igen jó had­állásban levő török sereg is megnyerheti.­­ A­mi az aldunai harc­tért illeti, ott az orosz hadműveletek fennakadása, fájdalom, csak időjárási okokra vezetendő vissza. A képtelenségig élhetetlen török vezérlet bi­zony mentül kevesebb akadályt gördít az orosz hadak elé. No, de segít az ég, és meg­­ereszte csatornáit a múlt napokban megint. Izmailtól Hirzováig egy megközelíthetetlen árterület az egész Dunapart, és árvíz,­fenék az egész felső Dobrudzsa. A felül tehát el­halnak a törökök, hogy az oroszok ott egy­hamar rajtuk üssenek. Az orosz hadak tel­jes felvonulását egyáltalán késlelteti a Sze­­reb­ és az Olt kiáradása. Az utak feneket­lenek, sőt Csernovicz felé a vasúti töltés is megtagadta a szolgálatott. Itt tehát ennyiben vagyunk. Máskülönben csak a mindenféle tün­­tetetések vonják magukra e figyelmet. Konstantinápoly tüntet, Athén tüntet, Prága tüntet, sőt Németország is tüntet. Igen a kedves cseh Prága és a jó Németország, ők is tüntetnek. A Rieger-incidensről alább adunk részletes hírt. Nagyon derék hazafias manifestum ez. Az osztrák-magyar monar­chia némely muszka-szlávjai egyátalán na­gyon derekasan és hazafiasan viselik magu­kat , s a legderekabb és leghazafiasabb pedig az a dologban, hogy valóban haza­árulással határos tüntetéseiket egészen hi­vatalos ornatusban végzik, s a pan palmis­­ter és a pán kitudja mig, uniformisban imádkozzék le az égből e monarchiára a halált, s örök életet a „szlávok felszabadí­tójára“. Értsd Muszkaország, így történt ez csak három nappal is ezelőtt Prágában. Németország, a­mi őt illeti, nem „ke­letiekben* * csinál. Ő csak Elzász-Lotharingia helyőrségeit erősíti. Az „ausgleichende Massiegel“ tehát, melyet Moltke tábor­nok legutóbb parl­amenti beszédében em­lített, nem sokáig váratott magára. De nem is éppen valami allarmirozó termé­szetű. Ezzé csak akkor válnék, ha Fran­­cziaországnak eszébe jutna a maga részé­ről viszont „kiegyenlítő rendszabály”-lyal állítani helyre a német részről felpanaszolt aránytalanságot, mely a Berlin és a Rajna, s másrészt Páris és a Rajna közt fekvő területeken a katonai dislocátió között fenn­állott. És ki tudja, nem kerekedik-e ilyen kedve, az új regime alatt, melytől minden kitelik. Kostantinápolyra vonatkozólag túlzot­taknak tartjuk az újabb zavarokról szóló híreket. S Athén végre csak annyit jelent, azzal, hogy a háború mellett tüntet, ameny­­nyit úgyis régóta tudunk róla. Azt, t. i., miszerint az önkívület a jó görögöknél a normális állapot, s ha mégse keverednek bele a háborúba annak oka csak az, hogy a typhus, mely deliriumba ejt, egyszersmind ágyhoz is szegez. Kerestfén atrocitások. (Éjjeli posta.) Bdnyaluhdiból (Bosznia) közöl a „N. fr. Pr.“ levelezője a muszka korrespondensekkel szemben néhány gyönyörűséges adatot a derék insurgensek viselt dolgairól, hiteles forrásból, következőleg: 1. Klahár falva. Itt Sztanoje Todusics pa­rasztot, minthogy nem akart a fölkelőkhöz csatla­kozni, megölték, nejét Szaviczát bántalmazták és megsebesítették. A szegény asszonyt a török ha­tóság Derventben ápoltatta. 2. Raskovcza falva. Itt Gavro Jerinics felesé­gét agyonlőtték, míg a férj csak szökéssel mene­külhetett ; egy pópa nejét, mivel férje távollétében e csőcseléknek nem akart pénzt adni, annyira bán­talmazták, hogy Bangalukába kellett hozni, hol dr. Minossian három hétig ápolta. 3. Novoszelo falva. Itt Sztanoja Duronya pa­raszttal, mivel a követelt 40 aranyat nem akarta vagy nem tudta kiadni, kis gyermekét, Alekszát, tuszul a hegységbe hurczolták. Ugyanily okból 4. Biliczában Markó Ranics parasztot meg­gyilkolták s öt más embert iszonyatosan bántal­maztak.­­ 5. Nadir bég (Gradiszkából) Szinnezi mellett egy bandát meglepve, megszabadított egy szegény leányt, kit szüleitől elhurczoltak és megbecsteleni­­tették. Nadir bég a leányt visszaadta szüleinek. 6. Irsztenczi falvában Nedo Budakovics két fitestvérét és Jovicza Jovcsics fiát megölték, mivel gazdáik szolgálatában maradtak. Még számos ilyen esetet tudnék fölsorolni, — mind levelező — de megelégszem e kevéssel, mert csak két-három hónappal ezelőtt történtek. Az előbbiekről szólni sem akarok. A Méh maniscatum. (Éjjeli posta.) Adr. Rieger fogalmazta és Akszakoffhoz, a moszkvai szláv komité elnökéhez intézett cseh ira­tot, az osztrák kormány mint hűtlenséggel bélyeg­zettet lefoglaltatta. Egy ma reggeli táviratunk je­lente a famózus irat tartalmát, melyben Rieger a szláv történelmi források vesszőparipáján lovagolva, mindenekelőtt a szlávoknak követeli az árja nép­családban a primátust. Azután pedig, tovább la­pozgatva a világtörténelemben, a melyben a szlá­voknak nagyságokhoz méltó szerepet játszaniuk ed­dig nem adatott, tekintetét a cseheknek a huszita korban való dicsőséges történetére veti. A kisebb nyugati szláv törzsek közt, melyek eddig a világ­­történetre befolytak, a csehek igényelhetik ma­guknak az dicsőségét, hogy ők voltak az elsők Európában, kik egy eszméért harczoltak, s ez­által bizonyságát adták annak, hogy a szláv föl tudja fogni feladatát a felvilágosultságát, a val­lási meggyőződés szabadságáért és az önelhatáro­zási jogért folytatott harc­ban. Csehország ma is emelt fővel és meg nem törten áll, elhatározza, föl nem adni jogát, s kész magára vállalni jó részt a szlávság czivilizáló művéből; mert a csehek bizton reményük, hogy a szlávság már saját becsülete ér­dekében sem fog megfeledkezni azokról, a­kik századokon át becsülettel voltak a szlávság előőr­sei. A szlávság nagy missióját egy nagy erőnek kell átadni: Oroszországnak. Oroszország, mely most a vén Európával szemben ifjúkorába lép, megkezdte a harczot a keresztyénségért, humani­tásért és a szláv testvérek fölszabadításáért. Európa megvénült, kivetkőzött a keresztyénségéből. Hiszem belement a krími háborúba a félhold védelmezésére. Most örvendez a szív, mert a czdr zászló alá szó­lította összes népét, midőn a lobogót Moszkvában kibontotta. A dicső­ség napja földerült a szlávokra. A cseh nép az oroszok dicsőségében saját dicőségét látva, az orosz fegyvereknek a legjobb sikert kí­vánja , örvend, midőn a hatalmas szláv védelmezi a gyönge szlávot. Az egész szláv család elismerése, szeretete és hálája illeti meg az oroszokat. Mely na­gyot tehetne a szlávság, ha egyesülve volna! Vé­gül kijelenti Rieger, hogy őt a cseh nemzetiségű országgyűlési képviselők fölszólították, kérje meg Ak­szak­off urat, hogy legyen tolmácsa a csehek ér­zelmeinek és óhajtásainak — nemcsak a szláv ko­­miték, hanem az oroszok egész testvérnépe előtt. Karsz és Batum­ körül folyt apróbb csatározá­­sokról érkeznek hírek Ázsiából — távirják 27-ről Perából a „P. Lloydsnak. — Erzerumból négy zászlóalj vonult az ellenség elébe, melyek az oro­szokat tegnapelőtt Barignire mellett visszaverték. Az Ardahonból visszatérő Riza őrnagy, ki amaz erőd elesése okainak kifürkézésére volt kiküldve, jelenti. Az oroszok 30,000 főnyi gyalogsággal, 12 lovas ezreddel s megfelelően erős tüzérséggel je­lentek meg Ardahán előtt s miután Chedidlik ma­gaslatain egész erejöket kifejtették, parlamentaire­­ket küldtek ki a vár feladására szólitván fel a pa­rancsnokot, ez tagadólag válaszolt, mire az oroszok ismét megindították a tüzelést. Egy ingadozó tö­rök zászlóalj zavart idézett elő s erre beállott a katasztrófa, mely különben 6000 halottjába és se­­besültjébe került az oroszoknak. Az orosz torpedók. Azon szétszedhető orosz géebárkák működé­séről, melyek a Danán a torpedók lebocsátásával folyvást foglalkoznak, a „Hamb. Corr.“-nek a kö­vetkezőket írják : „Az ütegek védelme alatt egész nap s éjjel is lehet látni e bárkákat a folyamon, a­mint tor­pedókat bocsátgatnak le. Mindenik hajó két-két ily robbantó gépet vesz föl, sietve elmegy arra a helyre, a­hol el akarja sülyeszteni, lebocsátja a folyam medrébe, s sietve visszamegy ismét a partra, az ott álló szolgálati legénységtől újabb két torpe­dót átvenni. Így folyik ez órák hosszat, napok hosszat, csak akkor lévén egy-egy kis szünet, mi­kor közelbe jött török monitorok kiválóan heves ágyúzást kezdenek. Minthogy azonban a torpedók vajonja napról-napra szélesedik, a török monito­rok egyre nehezebben jöhetnek közel s a munka félbeszakasztása ritkább. Maguk a torpedók egészen kicsinyek, henger alakúak 64 cm. hosszúságban, az alsó végen 50 cm. átmérővel. Felső végük kúposodik. Dynamit s más robbantó anyagok keverékével vannak meg­töltve. Legtöbbje sulyok segítségével úszik a fo­lyamban, másokat horgonynyal erősítenek egy helyre. Némelyiknek olyan készüléke van, hogy magától meggyulad, mihelyt valamely kemény test, például egy ellenséges hajó gerincze hozzáér ; má­sok ismét villanyos gyújtó vezetékkel a parton fel­állított ütegekkel vannak összeköttetésben, s így minden pillanatban fölrobbanthatók. Hozzávetőleges számítás szerint ilyen torpedó már több ezer van lebocsátva Braila és Béni közt.“ A közép tengeri angol hajóraj, mely Hornby altengernagy parancsa alatt a Bal­káni félszigeten tartózkodó brit alattvalók védel­mére van rendelve, a következő 9 nagyobb pán­c­élos hajóból áll: „Alexandra“ lobogós vashajó 9492 tonna tar­talommal 8000 lóerővel és 12­ ágyúval. „Szultán“ vashajó 9286 tonna tartalommal, 8629 lóerővel s 12 ágyúval. „Swiftsure“ pánczélos hajó 6660 tonná­val, 4913 lóerővel és 14 ágyúval. „Pallas“ pánczé­los korvette 3787 tonnával, 3581 lóerővel s 8 ágyú­val. „Research“ pánczélos hajó 1741 tonnával, 1042 lóerővel s 4 ágyúval. „Devastation“ toronyhajó 9190 tonnával, 6652 lóerővel, 4 ágyúval. „Monarch“ to­ronyhajó 8322 tonna, 7842 lóerő, 7 ágyú. „Hotspur“ koshajó 4010 tonnával, 3497 lóerővel, 3 ágyúval. Rupert“ koshajó 5444 tonnával, 4635 lóerővel, 4 ágyúval. „Raleigh“ pánczéltalan fregatté 5200 ton­nával,­­6158 lóerővel s 22 ágyúval. Áll továbbá kilencz ágyúnaszádból és kisebb járművekből, minek: „Antelope“, „Bittern“, „Co­quette“, „Torch“, „Rapid“, „Wizard“, Cockatrice“, „Cruiser“, és „Osborne“ összesen 27 ágyúval; összesen 19 hajó 40 ágyúval és 5000 emberrel.­­ A „Triumph“ tölgyfahajó nemrég tért vissza a kö­­zéptengerről Portsmouthba, hogy új kazánnal és hengerekkel szereltessék fel; helyét hihetőleg a „Thunderer“ fogja pótolni. A „Herkules“ a közép­tengeri hajóraj korábbi lobogós hajója szintén visz­­szatért és tartalékba soroztatott, miután az „Alexandra” lépett helyébe. A román moratórium Táviratilag jeleztük nemrég, hogy a buka­resti kormány ebben is a szerbeket utánozva tör­vényjavaslatot dolgozott ki, melynek értelmében az üzleti összeköttetésből eredő fizetések határnapja a háború után­ig meghosszabbíttatik. Az illető tör­vényjavaslat folyó hó 9-éről keltezve, következőleg hangzik : I. czikk: Minden elévülési határidő polgári és kereskedelmi ügyekben, a jelzálogok beírása vagy előjegyzése iránti folyamodások határideje, s mindazon törvényes aktusok határideje, melye­ket a törvény értelmében bizonyos határidő alatt meg kell tenni stb. a háborúnak vagy az ország megszállásának egész tartamára a következő felté­telek mellett s a következő egyének javára fel­­függesztetik: a) kik oly helyen laknak vagy tar­tózkodnak, a­melyet egészen vagy részben idegen hadak fognak körül vagy tartanak megszállva; b) azok, kiknek panasza oly egyén ellen irányul, ki a fenebbi viszonyok közt álló helyen lakik vagy tartózkodik ; c) azok, kiknek ügyében oly törvény­széknek kell ítéletet hoznia, a­mely ugyanazon vi­szonyok közt levő helyen­ székel ; d) a zászlók alatt levő katonák és oly egyének, kik valamely szolgálatot látnak el a hadseregben, a­melyre kö­telezve vannak. Ezekhez számíttatnak természete­sen az önkénytesek is. II. ezikk. Mindazon egyének, kiknek javára e felfüggesztés életbe lép, az­ok megszűntével, mely e felfüggesztést indokolta, semmi más határ­időt nem nyernek jogaik érvényesítésére, mint azon időt, mely e törvény kihirdetésénél a már életben levő törvények határi­dejeinek betöltésére javukra még hátra volt, ez idő azonban egy hónapnál rö­­videbb nem lehet. III. czikk. Az időpontot, melylyel minden egyes törvényszéki kerületre nézve a hadi állapot, a megszállás vagy körülzárás kezdődik és meg­szűnik, minden községre nézve a kormány egy fe­jedelmi rendelettel, mely a hivatalos lapban fog közzététetni, határozza meg. Ha a kormány azt látja, hogy a megszállás vagy bezárás ily rende­letet szükségessé tesz, a hadiállapot, a megszállás vagy körülzárás kezdetének pillanatát a rendeletet megelőző időpontra is megállapíthatja. IV. czikk: Semmi törvény elé idézés, semmi törvényszéki aktus avagy törvényes eljárás, külön­beni megsemmisítés terhe alatt, nem indítható ka­tonák vagy más oly egyének ellen, kik köteles szolgálatot látnak el a hadseregnél mindaddig amíg csak fegyverben állanak. V. czikk. Minden más egyénekre nézve mind­azon perekben, melyek a Dunával határos helye­ken vagy a belföld oly helyein, melyeket a kor­mány megszállottaknak vagy körülzártaknak jelentett ki, indíttatnak meg, csak elutasító ítélet hozható. Hasonló eljárás követendő az ingatlanoknak a jel­zett helyeken függőben levő kényszereladásai körül. Végül egy fejedelmi rendelet máj. 3-át jelöli meg mint azon időpontot, melytől a hadiállapot és a megszállás kezdetét veszi. TÁVIRATOK A HÁBORÚRÓL Pelgrád, máj. 29. (­Eredeti távirat.) Ma a fejedelem, fejedelemné és az orosz con­­sulsági titkár jelenlétében ünnepélyes misét tartott a metropolita, s imádkozott az orosz fegyverek győzelméért. A volt szerb ön­­kénytes tisztek visszatértek, mert sem az orosz hadseregbe, sem a bolgár légióba föl nem vétettek. Turn Szeveriis, máj. 29. {Eredeti táv­irat.) A Duna Adakalénál ismét el van zárva s Dsman pasa parancsa szerint Vid­­dinnél hajók bárminő lobogóval semmi szín alatt át nem ereszhetők. Belgrád, máj. 29. {Eredeti távirat.) A pétválasztások a skupstinába a konservativ ellenzék javára ütöttek ki, mi kormányt nagyon lehangolta. Lemberg, máj. 29.­­Eredeti távirat.) Varsón és Krakkón át 87 vasúti kocsi érke­zett ma ide, állítólag kétszersülttel, a rako­mányt azonban az itteni vámhatóság gyanús­nak találván, tüzetesen vizsgálat alá vonta. Konstantinápoly, máj. 29.­­Eredeti táv­irat.) A Dobrudzsába folyvást tartanak az ágyú és lőszerkészlet szállítások, míg a csa­­patszállítások be vannak szüntetve. — A sumlai vezérkar tisztei a Balkánba mentek az erődítési munkálatok vezetésére. — Sa­­myl fia, Mehemed Ázsiában egy cserkesz lovas hadtestet szervez. — Az egyptomi alkirály és a tunisi bej szerencsét kívántak a szultánnak a „hit védője” czímhez. — A tripolisi bej táviratilag tudatta, hogy nagy menynyiségű aranyat és ezüstöt indított út­nak Konstantinápolyba. Orsóvá, május 29. (Eredeti távirat.) Oszaan pasa tilalma következtében az osztrák dunagőzk. társaság öt gőzhajót küldött a Timok torkolatához, hogy az ott állomá­sozó uszály hajókat fel­vontassák. Lemberg , máj. 29. (Eredeti távirat.) A czár ismét megmásította utazási tervét s a varsói udvari vonat ma üresen megy át itt Jászvásárra, hova a czár­pétervári udvari vonattal érkezik. Bécs, máj. 29. A „Pol. Corr.“ jelenti Athén­ből . A Deligeorgisz cabinet leköszönése folytán, ma Kumundurosz hivatott meg, ki most már inkább átveszi a cabinet alakítását, mert biz­tosította magának valamennyi ellenzéki párt tá­mogatását. Nagy kilátás van coalitionális minisz­tériumra. — Tegnap a király palotája és Kamarisz tengernagy lakása előtt kar­­caias néptüntetések voltak. Orsová, máj. 29. („Bud. Corr.“) Nagy szol­­gabiró, a nélkül, hogy a letartóztatott szerb ön­­kénytesekre vonatkozólag a minisztérium utasítá­sát bevárta volna azokat, minthogy tovább nem élelmezhette, Szerbiába tolonczoztatta. Konstantinápoly, máj. 29. A nagykö­vetségeknek hivatalosan kijelentették, hogy az ostromállapot érintetlenül hagyja a ka­­pitulatiókat, ha idegen alattvalók ellen el­járás indíttatik meg, ez a consulatusokkal egyetértőleg fog történni. Az ostromálla­potra vonatkozó szabályzat legközelebb kö­­zöltetni fog. Az osztrák-magyar nagykövet ma kihallgatáson volt a szultánnál. Arda­­hanra vonatkozólag a fazisztáni kormányzó sürgönyén kívü­l újabb távirat nem ér­kezett. Pét­er­vár, máj. 29. (Esti lapunkra későn érkezett.) Félhivatalosan hangsúlyozzák, hogy az ázsiai és dunai török lázítási kísérletek könnyen revokálhatják az ellenhúzásokat. Oroszország azon­­an nem folyamodik ilyen segédeszközökhöz, sőt inkább visszautasít­ja a részvételt ott, a­hol, mint Szerbiában minden a háborút sürgeti. Oroszország mindenesetre követni fogja azon magatartását, mely nem támaszt forradalmat. Páris, máj. 29. A portának közlésére Kon­­­stantinápolynak ostromállapotba helyezése és az ezzel összefüggő intézkedéseknek idegen alattvalók elleni foganatosítása iránt a hatalmak nem nyilat­koztak, hanem bevárják, hogy miként érvényesíti a porta az ostromállapotot, és eszerint fognak eljárni. EGYÉB TÁVIRATOK. A REGNICOLARIS DEPUTATIO. BÉCS, máj. 29.­­Eredeti távirat.) A ma­gyar minisztérium bank­utezai palotájában ma délután 5 órakor ült össze a magyar regnicolaris deputatió. — Elnök Szlávy je­lenti, hogy ő a magyar országgyűlés mind­két háza határozatainak másolatát, melyek­kel a regnicolaris deputatiót kiküldötték, mint legitimatiót átküldötte az osztrák de­­putatio elnökségének, valamint átküldötte a magyar deputatió legutóbbi ülése jegyző­könyvének másolatát is, a­melyben kimon­datott, hogy az eljárási módot, amint az tíz év előtt a hozzájárulási quota tárgya­lása alkalmával elfogadtatott, jelenleg is megtartja. Erre azon kérdés merült fel, várjon al­bizottságot küldjön-e ki a magyar deputa­­tio, vagy pedig az egész deputatió bizal­mas megbeszélés alakjában maga vegye-e azt előzetes vita alá? Elhatároztatott, hogy az utóbbi eljárási mód követendő. Ehhez képest tehát számos bizalmas értekezlet fog tartatni az utóbbi előterjesztés előleges meg­beszélése czéljából, melyekről jegyzőkönyv nem fog vezettetni. Az első értekezlet hol­nap déli 12 órakor lesz. A mai ülés fél nyolc­kor ért véget. Róma, máj. 29. (Eredeti távirat) Az olasz kormány azon kijelentésére, hogy az egyházpolitika terén szigorúbban lép fel, a pápa f. hó 24-én sé­relmes levelet intézett a királyhoz, melyben inti őt, hogy tovább ne menjen, különben veszélybe dönti az államot, ő legalább kötelezve érzi magát ily merénylet ellen hangosan tiltakozni. Bécs máj. 29. (Esti lapunk számára későn érkezett.) A birodalmi tanács képviselőháza máso­dik és harmadik olvasásban elfogadta a bécs­­aspangi vasútvonal kiépítésére vonatkozó törvényja­vaslatot úgy , mint azt a bizottság módosította. Bécs, máj. 29. (Eredeti távirat.) Az egyenes és közvetett adók befolyásáról szóló legújabb kimutatás, melyet a pénzügyminiszter beterjesztett, kedvező eredményeket tüntet fel, a­mennyiben a bevételek nemcsak az 1877-ki előirányzatot, ha­nem a múlt évi tényleges eredményt is túlhaladják. Remélhető, hogy a kedvező aratási eredményekre való kilátás növelni fogja a gazdasági és fiscali­­tási természetű bevételeket is. Bünchen, máj. 29. (Eredeti távirat.) A kor­mány rendkívüli ülésre hívja össze az országgyű­lést, hogy a hadügyi költségvetés júl. 1-éig letár­­gyaltassék. Páris, máj. 29. (Eredeti távirat.) Hohen­lohe hg. itteni német nagykövet a jövő hét folyamában Kissiegenbe utazik, hogy ott Bismarckkal értekezzék. Páris máj. 29. A „Moniteur“ megc­áfolja a hírt, mely szerint Mac-Mahon, ha újabb nehéz­ségekbe ütköznék, lemondani szándékozik. A tábor­nagy erre soha sem gondolt, szilárdan el van tö­kélve a reá bízott hatalmat annak megszűntéig őrizni, kötelességeit teljesíteni, és jogainak tisztele­­tet szerezni._______________________ Egyéb távirataink egy része a negyedik ol­dalon olvasható. A franczia Jíornitinyvid­Bíighoz „Le meréchal, c’est Verdre et la paix“ — A tábornagy , a rend és béke — ezzel a jelmondat­tal (Fourtou szavai) akar a BroglieFourtou cabi­net a legközelebbi „országra való hivatkozás“-ban, azaz választásokban győzni. Mert arra bizton szá­mítanak, hogy ezzel a képviselőházzal harmadról hét múlva sem boldogulhatnak. Hivatalos candida­­turák, „mint császár ő felsége idejében“ — ezt hirdetik egész nyiltsággal, s a profeik utasíttatnak, hogy támogassanak hivatalos erővel és befolyással minden köztársaság-ellenes jelöltet. Az orleanistákat nem kellett megnyerni; a bonapartistákkal általában sikerült a pactum, s Corsicából a jól ismert bonapartista ágensek már utazgatnak is Párisba, de a legitimisták nagyon haragusznak. Először is, nem vették be őket a ha­talomba, é­s ez nagy bűn! „A tábornagy meg­nyitott egy válságot, — így ír a Chambord gróf „Union“-ja — de van-e megoldása ? Ez a kérdés nem forogna fenn, ha a legitimistáknak részök volna a harczban. De igy a tábornagy csak két megoldást enged az országnak : Elnökség élethosz­­sziglan — vagy császári meglepetés. Az élethosz­­sziglan való elnökség monarchi­us hazugság és re­publikánus árulás. A császári meglepetés a rásze­­detteket és segédkezőket a történelem fölháborodó ítéletének fogná átadni. A legitimisták nem lesznek az ő soraikban.C­íme a legitimista ellenzék, mely­nek támasztásában nagy része volt Don Carlos kiutasításának is. Addig is, míg a még most megkezdeni nem merészelt választások elérkeznének, az eddig oly hallgatag tábornagy lehetőleg sokat beszél. Beszélt a közkiállítási helyiség megtekintésekor, beszélt az elyséei estélyen, beszélt Compiégneben, mindig egy-egy oldalvágást mérve az ország köztársasági többségére, s sohasem emlegetve magát a „köztár­saság“-ot, melynek ő elnöke. „Bensőleg meg va­gyok győződve, — mondá az Elyséeben — hogy nagy kötelességet teljesítettem. Megmaradtam, s ezután is maradok föltétlenül a törvényesség hatá­rai közt. Azért cselekedtem úgy, a­mint cseleked­tem, mert őre vagyok az alkotmánynak, s azok, a­kik azon szándékkal gyanúsítanak, hogy meg­sértsem az alkotmányt, egyszerűen nem ismerik jellememet. Nem kétlem, hogy a világ csakhamar látni fogja, mikép azt, a­mit tettem, csupán Fran­­cziaország és elfogadott­ régime-jének megóvásáért­­tettem.“­ Rendkívül érdekes az új régime jellemzésére, hogy egy toursi legitimista lap már ápril 22-ikén megjövendölte az eseményeket, mint a tél folyamá­ban elhatározott bizonyos tényeket. Megmondta, hogy lesz egy Brogue-Fourton cabinet, hogy ez követelni fogja a senatustól a parliament föloszla­­tását. „A senatus megszavazza a föloszlatást. A jobbközépi minisztérium ekkor azonnal kihirdeti az új választásokat, elbocsátja Ricard, Marcére, Jules Simon préfetit, s a legnagyobb mérvben fölállítja a hivatalos candidaturát. Mac-Mahon tábornagy proclamatiót fog intézni a francziákhoz, a­melyben ki fogja fejteni a redicalismus és a társadalmi és atheista forradalom veszélyeit. Kormánya ki fogja jelölni a conservativeknek az általa választott jelöl­teket. Lesznek „tábornagy jelöltjei“, mint a császár­ság idejében voltak „császár ő felsége jelöltjei!“ Íme a nagy politikai terv, a mely megvan s hol­nap talán már megvalósittatik. (Csak 3 hét múlva valósult. Szerk.) Világos, hogy van kilátása a si­kerre. Akkor ezen jobbközépi többséggel, indítványozni fogják az alkotmány revisióját, s hogy az 1880-iki éd­e­nce elhalasztassék, meg fogják hosszab­bítani a tábornagy hatalmát néhány évvel, sőt le­het hogy élethossziglan elnöknek nevezik ki.“ Íme az egyik legitimista lap jövendölései, s a másik (a föntebbi) tiltakozásai. Persze nem tud­ták előre, hogy a legitimistáknak mily csekély sze­rep, s a bonapartistáknak mily nagy befolyás jut a „terv“ keresztülvitelében. Olvassuk csak össze a kettővel a harmadik legitimista lap, a „france Nouvelle“ következő igen érdekes közléseit: „A kormánykörökben már tanulmányozzák egyes részleteit a közelebbi átalános választások­nak. Mindazon képviselők, kik Gambetta napirendje ellen szavaztak, hír szerint támogattatni fognak a kormány részéről, bármi legyen is különben poli­tikai hitvallásuk. Jelölteket keresnek, a­kik fellép­jenek a baloldali notabilitások ellenében s az im­­perialista párt több protegáltja elvben már el van fogadva e szerep eljátszására; sőt többen közülök azon biztosítást vettek, hogy a kormány maga fogja viselői választási költségeiket. Mind a jelöltségek egész leplezetlenül hivatalos jelleggel fognak felruháztatni. Kényszerűségből visszatérnek a császárság eljárására s az eszmelánczolatnál fogva egész komolyan szel­­­lőztetik a sajtószabadság megszorításának kérdését tartván tőle, hogy vissza fog élni hatalmával a vá­lasztási idény alatt. A bonapartista képviselők, kik az első pilla­nattól kezdve alkudozásokba bocsátkoztak Fourtouval, a legelőzékenyebb fogadtatásban részesültek , bár maga a párt átalában véve elég bizalmatlan az új kabinet iránt. — Boucher egész ünnepélyességgel értekezletre hívta meg magához párthíveit, melyen abban történt megállapodás, hogy fenntartással tá­mogatni kell a kormányt; mindazáltal azon re­ményben, hogy a jövő választásoknál számos he­lyet fognak nyerni a képviselőházban, támogatni fogják egész a törvényhozás feloszlatásáig. Fleury tábornoknál lehetett hallani, hogy az ifjú Napoleon Lajos herczeg rendeletet küldött Roucher­­hez, meghagyván benne, szólítson fel minden bo­­napartistát, tartózkodjanak a marsall kormányának minden megtámadásától s általában minden ellen­­zékeskedéstől. IX. évfolyam.

Next