Ellenőr, 1877. május (9. évfolyam, 125-179. szám)

1877-05-01 / 125. szám

­ A fővárosi iparosok körében vasárnap ápri­lis 29-én tartott es idény utolsó estélye igen ke­délyesen folyt le. Közönség, jókedv és táncznak bővében voltak, s ha a szorgalmas műkedvelők szor­galmas szinielőadását is hozzá vesszük, el kell is­mernünk, hogy e fővárosi egyesület kedélyes s jó szórakoztató hely, s nagyban előmozdítja a Buda­pest középosztályának magyarosodását, miben az ü­gy­ buzgó s tevékeny Novelly Antal úr érdeme a legtöbb. A műkedvelők ez alkalommal a „Házi ke­reszt," , „Jaj nekem" és „Ein solider Ehemann" egy felvonásos vígdarabokat adták elő. Mindegyik darab ügyesen és összevágólag folyt le. S a közön­­ség fölötte jól mulatott. Nem is fukarkodott a taps­ban. Az előadás után vacsora és táncz következett­­mely betartott a késő éjfélig. — Verekedés primadonnák közt. San­ Francis­­coban Murska és Fabbri primadonnák néhány nap előtt kölcsönösen összekarmolták egymás arczát. Féltékenység, vagy más egyéb volt-e oka e törté­netkének, nem bizonyos, lefolyása azonban követ­kező : Éppen operapróbát tartottak, melyen sok másokon kívü­l jelen volt Hill is, Murskának a jó ég tudná hányadik férje, valamint Müller bariton énekes, Fabbri férje. Hill reszkedve volt s dühös pillantásokat vetett a­ baritonistára. Murska éppen egy szerelmi duettet próbált a baritonistával s mint a szerep kívánta epekedve terjesztő karjait feléje. Éppen e pillanatban lépett Fabbri a színpadra s felsikoltva Murskára rohant, hajába kapaszkodott s összevissza rugdalta. Müller szétválaszta a két nőt s aztán Hillre rohant, nyakon ragadta és ad­dig rázta, mig rákvörös nem lett. E közben a pri­madonnák ismét összekaptak, verték, körmölték egymást, athletikai productióikat a legszebb czíme­­zésekkel kisérve, míg Müller a fuldokló Hill nagy örömére ismét szét nem választá a dulakodókat. A színpadon borzasztó ingerültség uralkodott, éneke­sek, énekesnők, cioristák és statisták hangos ki­abálással ide s­tova futkostak, míg Müller még egyszer istenesen elpáholva Hillt a rendet helyre­állította. — Hat gyermek megmérgezve. Eisgarnból ír­ják 25-ikéről a „Kremser. Volksbl.“-nak, hogy ott hat gyermek betegedett meg vizibürök élvezete folytán. A gyerekek játék közben bürköt hoztak a közeli mocsárból s azt összevagdalva kenyérrel et­ték. Midőn a szomorú következmények jelenkeztek, az egész községet nagy izgatottság fogta s a szü­lők jajveszéklése szivszaggató volt. A legidősb fiú rövid idő alatt meghalt, testvére halálán van, va­lamint egy kis leány is, mig a más három álla­pota folyvást javul.­­ Az országos nőipar-egylet javára a Margit­sziget alsó vendéglőjében f. évi május hó 5-én tartandó tavaszi táncrestély sikere érdekében úgy a bált rendező női bizottság, élükön az egylet al­­elnökeivel, mint a már megalakult rendezőség lan­kadatlanul fáradozik s a belépti jegyek már is szép keletnek örvendenek. Kiváló érdeket fog köl­csönözni ezen zártkörű tánczestélynek azon körül­mény, hogy e mulatságban a softák is résztvenni ígérkeztek. — Tudatlanság és marhalevél. Egy budakeszi paraszt ember tulajdonát képező marhalevél került a főv. vásárigazgatóság kezébe, melyet ez hamisí­­tottnak ismert fel. Vizsgálat történt és bebizonyult, hogy a hamisítást a biró követte el, a­mennyiben egy régi marhalevelet új kiigazított kerettel ellátva a félnek kiszolgáltatta, minélfogva a fővárosi ta­nács az illető biró megfenyítése végett az iratokat a földm., ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz ter­jesztette fel. A miniszter tekintettel arra, hogy a biró a hamisítást nem annyira részakaratból mint inkább tudatlanságból követte el, őt csak 5 frt bír­ságra ítélte. — A „Thalmud-zsidó” czim alatt nemrég meg­jelent röpiratnak átultatását a belügyminiszter el­tiltotta, minthogy annak tartalma a zsidók irányá­ban izgató és gyűlöletet gerjesztő. Minthogy azon­ban a kérdéses röpirat a Franklin-társulatnál már második kiadásban is megjelent és Budapest min­den könyvkereskedésében megkapható, a tanács abbeli felvilágosításért fordult a belügyminiszterhez, váljon az említet társulatnál létező példányok s valamint a könyvkereskedői forgalomban létező példányok is elseolzandók-e vagy sem ? A minisz­ter erre leiratában kijelenti, mikép az elkobzás közigazgatási után csak az esetben eszközölhető, ha az illető sajtóterméket az úgynevezett házalók vagy zugkönyvárulók hatósági engedély nélkül terjesztik, — mire felügyelni a kér: elöljárósá­gok dolga. — Az Olt is kiöntött a tartós esőzések következ­tében s Földvártól kezdve egész Ágostonfalváig elborította az ár a vidéket, sok helyütt a vasúti öltéseket is megrongálva. — Értesítés: A lipótvárosi magyar kir. főgym­­náziumában az érettségi szóbeli vizsgálat máj. 28, 29. és 30-án lesz. Az érettségi jelöltek máj. 16-án jelentkezzenek, mert az írásbeliek máj. 17. és a kö­vetkező napokon tartatnak, a magántanulók pedig 27-én, az ezentúl jelentkezők figyelembe nem vé­tetnek. A budapesti lipótvárosi magyar kir. főgym­­náziumi igazgatóság.­­ „A magyar Igazságügy“ májusi füzete megjelent. Tartalma változatos és érdekes. Dr. Vavrik Béla, kir. törvényszéki elnök : A gyámság és gondnokság codificatiója. Észrevételek a gyám­ügy rendezéséről szóló tör­vényjavaslatra. Dr. Neumann Ármin, székesfehérvári ügyvéd: A né­met birodalmi kereskedelmi főtörvényszék gyakor­latából. Törvényjavaslat a gyámsági és gondnok­sági ügyek rendezéséről. A kormány és a képvi­selőház bizottsága javaslatainak szövege szerint. Törvényszéki csarnok. A legfőbb itélőszék dönt­vényei. Közjegyzőség. (A budapesti, kolozsvári, pécsi, szegedi, aradi és temesvári kir. közjegyzői kamarák hivatalos közlönye.) Gyakorlati kérdések a közjegyzőség köréből. Szemle. Foganatosítandók-e a magyar közigazgatási hatóságok által a cs. kir. osztrák bíróságoktól közvetlenül hozzájuk érkező végrehajtási rendeletek? A váltótörvény 8. §-a. Bánffay Simon, pécsi kir. közjegyzőtől. Az ügy­védi vizsgálatok statisztikája. Kanyó Lajostól. Egy hang a külön kereskedelmi törvényszékek szerve­zése iránt. Az angol fekete könyv. Egy kis po­lémia. — Két bő­gő siralmas végéről a következő szomorú históriát beszéli el a „Nagyvárad“ : Nagy dolgoknak, nagy indokai vannak. Ily világra szóló dologra vetemedett nálunk két brugós czigány is a sz. György napját követő napon. Mert tud­nunk kell, hogy a­mi a tűz a ghebbereknek, ami a napfény az eszkimóknak, az a sz. György napja a mórénak. Gyötrő, lelki félelem fogja el, ha sz. Mihály napja jó, s hidegtől annyiszor m­egv­ett teste már előre pirulni kezd „az­ áldott fent György“ napja felé! S mit a muzsikus czigány nem sürten tesz, megteszi most, és benyakal, amúgy ist­e igazában. Két brugós is ekként tehetett s mi­kor hajnal felé már mindkettőnek elég meleg volt a füle, egymáséba ragadtak az utcza kellő kö­zepén , puffogott a két brugó két oldalról, míg csak pozdorjává nem lett. Akkor aztán a két brugó romjára borult mindkettő­s: „jaj testemnek, jaj lelkemnek, jaj még a hetvenhetedik nemzetségem­nek is !“ kiabálásukkal hajukat tépve sírtak. Törvényzéki csarnok. Fővárosi pénzek sikkasztása miatt ma mint vád­lott Zöchling János, volt vízvezetéki pénzszedő ál­lott a budapesti kir. büntető törvényszék előtt, de valósággal a főv. főpénztár kezelése volt pelen­gérre állítva. Zöchling 6944 frt sikkasztásával vá­moltatván, már a múlt év deczember 13-án tartott első végtárgyalás alkalmával azzal védte magát, hogy ő a felektől illetékek fejében beszedett pén­zeket a pénztárba beszállította, és hogy ha azok elvesztek, a pénztári hivatalban kellett elveszniük. Az ezen irányban elrendelt pótvizsgálat befejezése után mára kitűzött újabb tárgyalás alkalmával ter­helő adat gyanánt ki lett mutatva, hogy Zöchling, a­ki daczára annak, hogy évtizedeken át ette a fővá­ros kenyerét, a magyar nyelvet megtanulni érdemes­nek nem találta — 21 esetben összesen 657 frt 78 krt szállított késedelmezéssel a főv. pénztárba.­­ Más részről azonban arra is adatok vannak, hogy ezen pénzeknek vádlottól átvételénél a pénztár sem járt el a szabályok szerint. Illustrativul szolgáljon a következő két kérdés és felelet. Györffy Gyula védő kérdi Hébert Ede főpénztárnoktól, hogy miután a fő­város szervezeti alapszabályai, valamint az iratok közt levő főszámvevői jelentés szerint a pénztár minden befizetett összeget nyugtatványozni tartozik, a tár­gyalás folytán pedig kiderült, hogy a pénztár az id­őnkint leszolgáltatott összegekről Zöchlingnek nyug­tát soha sem adott: van-e a köztörvényhatóságnak oly végzése, mely őt a nyugtaadás kötelessége alól felmentette volna? Hébert: Nincs, de Zöchling egy ideig pénztári tisztviselő lévén, ezen idő alatt nem volt jogaról­ nyugtát kérni, azután pedig azért nem kapott, mert nem kért. Györffy Gyula védő : Miután a fővárosi szabályok 150. §-a értelmében a pénz­tárba előleges számfejtési záradékkal ellátott okmá­nyok nélkül pénzt bevenni nem szabad, az iratok közt levő főszámvevői jelentés szerint pedig a pénztár Zöchlingtől az összegeket és kimutatásokat mindig előleges számfejtői záradék nélkül vette át: honnan vette magának a jogot a szabályok ezen megsérté­sére ? Hébert: A szabályok meg vannak a papiro­son , de a gyakorlatban keresztül nem vihetők, különben is a vízvezetéki pénzalap kérdése a sza­bályok alól kivételt képez. Ezzel szemben védő a főv. szerv, szabályok 147. §-ából kimutatja, hogy ezen pénzalap nem hogy kivételt képezne, hanem az átalánosan kötelező pénztárkezelési szabályok erre is határozottan kötelezők. Az érdekes tárgya­lás folytatása d. u. 3 órára halasztatott. Ekkor az ügyészség vádja és Györffy Gyula védelme után a törvényszék vádlottat múlt évi aug. 16-tól mint le­tartóztatása napjától számított 11­. évi börtönre ítélte, különös enyhítő körülményül nyilvánítván a védő által kimutatott azon botrányos szabálytalan­ságokat, melyeket a főpénztár a vízvezetéki pén­zek nyugta és számfejtői utalványok nélkül bevé­telezése által elkövetett, mi­által az ellenőrzést úgy Zöchning, mint a számfejtő osztály részéről lehetet­lenné tette. Egyúttal az ítéletben kimondatott, hogy az ügy jogerőre emelkedése után az irományok az érdeklett fővárosi tisztviselők ellen fegyelmi eljárás megindítása végett az illető hatósághoz át fognak tétetni. A kir. ügyészség, valamint a vádlott feleb­­beztek. Végre védő ügyvéd kérelmére s a kir. ügyészség ellenzése daczára Zöchlingnek 1000 frt biz­tosíték mellett szabadlábra helyezése elhatároztatott. Színházak. Budapest, kedd, május 1. Nemzeti szin­z. Gerster Etelka k. a. utolsó­előtti vendégjátékául : Hamlet. Nagy opera 4-ik felvonása. Ophelia, Gerster Etelka k. a. Ezt követi: Coppélia, az üvegszemű hölgy. Ballet 2 felv. Végül : Gróf Rudolf Teréz Amina Elvin o Liza Alessio M « 10­8 X 1 II h á K. Soldosné Luiza assz. mint vendég. Harmadszor: K o z i k i. Operette 3 felv. Szövegét írták W. Busnach és A. Lioret ; fordította Rákosi Jenő. Zenéjét szerző Charles Lecocq Koziki, japáni császár — _ Soldosné Luiza Namitu, vérbeli herczeg — _ Solymosi Xikoko, főtaibun — — __ Együd Nuzima, leánya — — _ Szabó Karola Ficzo, utczai komédiás — _ Kápolnai Szotosziro, vén komédiás — _ Horváth Szagami, testőrhadnagy — __ Váradi kezdete 7 órakor. — Nemzeti színház. Gerster Etelka búcsúföl­­lépéséül az „Alvajáróból“ és „Hamletból“ fog rész­leteket énekelni. Kiegészítésül „Coppelia“ balletet adják elő. Ez est érdekét emelni fogja az is, hogy török vendégeink ez este a színházban lesznek. — Lucca Paulina három föllépésére csaknem minden bérelhető hely le van foglalva.­­ A konstantinápolyi látogatók tiszteletére rendezett népszínházi díszelőadásra a jegyek 11 óráig mind elkeltek. Holnap, kedden ugyancsak Koziki kerül színre, még­pedig a czímszerepben Vidmár Erzsivel. Nuzimát Sziklai E. és Xikokót Tihanyt vették át. A többi szereplők maradnak. — A konstantinápolyi küldöttek tiszteletére tervben van a népszínházban csütörtökön egy bu­­csuelőadást tartani, mely alkalommal népszínmű kerül szinre. — Csepreghy Ferencz fölszólítást kapott a berlini Victória színháztól egy látványos darab írá­sára. — Csepreghy már hozzáfogott a munkához. Alvajáró. Opera 3-ik felvonása. Ódry Saxlehner E. Gerster Etelka Pauli Heim Róza Szalai Kezdete 7 órakor. CSARNOK. A FEKETE INDIÁK (Les Indes Noices) IRTA. ÉTUTLES VERNE, XIII. C­oal-Cit­y. Három évvel az imént elbeszélt események után, a Joanne- vagy Murray-féle kalauz-könyvek „felettébb érdekes“ gyanánt ajánlottak a Stirlingben járó utazóknak egy néhány órai látogatást az uj­­aberfoglei kőszén-tárnában. Semmiféle bánya, akármely országában is az új- vagy az ó-világnak, nem nyújtott nevezetesebb látványt. A látogatót mindenek előtt veszély és fárad­ság nélkül leszállították az üzem talajáig, ezerötszáz lábnyira a megye felszíne alá. Ugyanis, két mértföldnyire Callendertől dél­nyugatnak, egy lejtős alagút nyitott a talajon, monumentális bejárással, mely tornyocskákkal, or­mokkal, czifrázaitokkal volt ékesítve. E lassú lejtőjű tágasra fúrt alagút egyenesen abban a sírboltban végződött, mely oly sajátságosan volt vájva a skót altalajban. Egy kettős vasút, melynek vaggonjait hyd­­raulikus erő mozgatta, óránkint lejárt azon helységbe, melyet a megye altalajában alapítottak, „Coal-City“, — azaz Szén-Város — kissé nagyhangzású névvel. A Coal-Citybe érkezett látogató oly helyen találta magát, a­hol a villanyosság elsőrendű szere­pet játszott, mint a melegség és világosság ter­jesztője. Valóban, a légkürtök, bár nagy számban vol­tak, nem elegyíthettek volna elég napvilágot Új- Aberfoyle mély homályába. De azért hatályos vilá­gosság töltötte el a sötét helyet, hol számos villa­nyos fénykorong helyettesítette a nap korongját. A boltozat hajlásai alatt függve, vagy a természetes oszlopokra erősítve, mindannyian villany-delejes­­ gépek ébresztette folytonos áramok által táplálva,­­ — emitt napok, amott csillagok, — pazarul világí­tották be e birodalmat. Mikor a nyugalom órája elérkezett, egy interruptor elegendő volt arra, hogy mesterséges éjszakát idézzen elő a bánya mélyeiben. Mindezen, kisebb-nagyobb készülékek légüres térben működtek, azaz világító íveik éppen nem közlekedtek a külső léggel, úgy hogy az esetre, ha a község oly arányban volna bányaléggel ke­verve, hogy robbanás támadna, ettől nem kellett tartani. A villanyosságot folyton alkalmazták is az ipar- és házi élet minden szükségleteire, épp úgy Coal-City házaiban, mint Új-Aberfoyle aknázott fo­lyosóiban. Meg kell jegyezni, mindenek előtt, hogy Ja­mes Starr mérnök sejtelmes,­­ az új bánya kiak­názását illetőleg — éppen nem csalódtak meg. A széntelérek gazdagsága kimeríthetetlen volt. Az üreg délnyugati részében, negyed mértföldnyire Coal-City­től, támadták meg a bányászok csákányai az első ereket. A munkások városa tehát nem fog­lalta el az üzem középpontját. A fenék­munka köz­vetlen összeköttetésben volt a felszíni munkával a lég- és vontató­aknák által, melyek a bánya külön­böző emeleteit a talajszínnel összekötötték. A nagy alagút, hol a hydraulicus-vonatú vasút járt, csak Coal-City lakosainak szállítására szolgált. Emlékezhetünk, hogy milyen sajátságos alak­­zatú volt az a rengeteg üregség, hol az öreg fel­ügyelő és társai, első kémjáratuk alkalmával meg­álltak volt. Itt, fejek fölött egy rovátkos ívezetű boltozat hajlott le. Az oszlopok, melyeken nyugo­­godott, összefolytak a palakőzettel, mintegy három­száz lábnyi magasságban — mely magasság csak­nem egyenlő a kentuckyi barlangok „Mammuth­­dom“-jáéval. Tudvalevő, hogy ez az óriási csarnok, — a legnagyobb az egész amerikai hypogaeában, — könnyen befogad ötezer embert. Új-Aberfoyle ezen részében ugyanilyenek voltak az arányok és ilyen a beosztás. De a híres grotta bámulatos cseppkö­vei helyett, itt a szentelérek kidudorodásain akadt meg az ember szeme, melyek mintegy kiduzzadni látszottak valamennyi falazatból, a meddő palatö­megek nyomása alatt. Azt lehetett volna hinni, hogy kiszögellő gagátdudorok, melyeknek csillá­mai a fénykorongok sugaraiban tündököltek. Ezen boltozat alatt egy tó terjedt el, mely nagyságára nézve a „Mammouth Caven-ek Holt­tavához volt fogható, — mély tó, melynek átlátszó vizében szemetlen halak nyüzsögtek, — s melyet a mérnök Malcolm-tavának nevezett el. Ezen mérhetetlen természeti öregségben épí­tette föl Simon Ford az ő új kunyhóját, és nem cserélte volna el az edinburgi Prince’s­ Street leg­szebb palotájáért sem. Ez a lak a tó szélén állott, és öt ablaka a sötét vizekre nyílott, melyeknek vé­gét a szem­be nem láthatta. Két hónappal később egy másik hajlék emel­kedett Simon Ford kunyhója szomszédságában. A James Starré volt ez. A mérnök testestől lelkestől Uj-Aberfoylenak szentelte magát, ő is ott akart lakni, s csak nagyon parancsoló kötelesség volt az, mely rábírhatta, hogy fölmenjen a szabad ég alá. Itt élt bányász­ világa közepette. Az új telep fölfedezése óta a hajdani bánya összes munkásai otthagytak ásót, kapát, újra meg­fogni a csákány és fejtőkapa nyelét. Bizonyosak lévén benne, hogy a munka sohasem fogy majd ki, s édesgetve a nagy munkabér által, melyet a sikeres üzem a munkáskéznek adhatott, odahagy­ták a talaj felszínét az aljáért, s leköltöztek a bá­nyába, mely természeti alakulásánál fogva igen al­kalmas volt a megtelepedésre. Ezen bány­ászlakok, melyek téglából voltak építve, lassan-lassan festői csoportozatba helyez­kedtek el, egy részök a Malcolm-tava partjain, má­sikuk amaz érhajlások alatt, melyek arra látszot­tak alkotva lenni, hogy ellentálljanak a boltozat nyomásának, mint a székesegyházak pillérei. Csá­­kányosok, kik a kőzetet bontják, targonczások, kik a szenet hordják, munkavezetők, ácsok, kik a já­ratokat körüldeszkázzák, útcsinálók, töltögetők, kik követ raknak a szén helyébe a kibányászott ré­szekbe, — szóval, mindazon munkások, kik külö­nösebben a fenék-munkában foglalkoznak, — ide telepedtek Új-Aberfoyleba, s lassankint megalapí­tották Coal-Cityt, mely a Katrine-tava keleti végpontja alatt, Stirling­ megye éjszaki részében feküdt. Egy flamandi helység emelkedett itt tehát a Malcolm-tava partjain. Egy kápolna, mely Szent­ Aegidiusnak volt ajánlva, magaslott ki az összes­ség fölött egy óriási szikla tetején, melynek lábát a földalatti tenger habjai mosták. (24. folytatás következik.) KÖZGAZDASÁG. FÖLDMÍVELÉS. A vetések állása. A „Földmiv. Érde­keink“ gazdasági tudósításaiból a következőket: Hunyadmegye. Algyógy, ápril 23. April hava egészben szeszélyesen viselte magát, egyforma idő­járás három napig sem volt egymás után. Nagy vizek sok kárt tettek; a Maros itt-ott sekélyebb partjain kiöntött s a völgy egyes mélyebb részeit elbontotta. A hideg a kivirágzott gyümölcsfáknak már is ártott, a kibontakozás fogja megmutatni a káros hatást egész terjedelmében. Csermő, ápril 24. A tavasz márczius hó 18-ikától a lehető legszebben vette kezdetét és a tavaszi munkálatok legjobban folytak úgy, hogy már azok bevégeztekhöz közeledtek, de e hó 15-ikétől kezdve, egész mai napig az idő folytonos hideg esőzésével és 24 órai szakadatlan hóesésével egész téli szint öltött. Őszi vetéseink laposabb helyeken túlságos nedves tél és márczius első nap­jaiban bekövetkezett fagy által, ha kárt is szen­vedtek a partos helyeken, mégis igen jóknak mond­hatók, s ha ezen esős idő megszűnne, a legjobb aratásra nyújanának reményt. Nagy-Málas, Bars megye Garamvölgy, április 23-án. Az őszi vetések rendkívüli buja tenyészetnek indultak néhány napi meleg és eső következtében, mely április 10-ikétől mostanáig tartott, és pedig olyannyira, hogy a jó karban levő és bőven trá­gyázott talajokban, a tenyészet megállítása, legyen a sarlózás vagy legeltetés alakjában, nagyon szük­ségesnek bizonyult, foly is ezen munka már min­denütt, s csak a késői vetések tulajdonosai néz­hetnek más munka után, mert az ő vetéseik most normálisak. Hajdumegye, Tetétlen, ápr. 24. Hogy a fagy a terményekben mennyi, s mily kárt okozott, azt még most biztosan nem lehet meghatározni, azon­ban a mennyire eddig tapasztalható, úgy a jól megerősödött őszi vetésekben és a szinte korán ve­tett tavaszi vetésekben aligha kár leend, úgyszin­tén a repczében is csak kevés hiba látható, a­mennyiben az még teljes virágzásban nem volt. Egyébiránt, hogy a fagy lényegesebb kárt nem tett, azt annak lehet tulajdonítani, miszerint tartama folyton szeles és esős idő volt. A virágzásban levő gyümölcsben már több kár látható, de azért mégis azt egészen tönkre nem tette. A szőlőkben Teménypiacz. Budapest, ápr. 30. Gabonaüzlet. Délután a hangulat meglanyhult, elkelt 15,000 métermázsa usancebúza szeptember­októberre 12 frt 60 kr és 12 frt 50 krral és 2500 métermá­zsa bánáti tengeri június-júliusra 8 frt 20 krral. Az árak 100 kilogramm szerint értendők. Arad, április 28. Az e heti gabonaüzlet irányzata folytonosan emelkedő, az árak perczről-perczre mindin­kább magasabbra szöknek s valóban nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ma határozott árjegyzést adjunk, mely teljes hitelességre tarthat igényt. Búza minőség szerint 13—14.60 kr közt ing méter­­mázsánkint. Rozs teljesen hiányzik, miért is a forgalom nem fej­lődhetett. Zab egyáltalán nem volt kínálva. Kukoriczából több nagyobb tételt vásároltak a szesz­főzdék 6.50 krjával, ma azonban ez ár mellett sincsenek eladók. A hangulat szilárd. Legkevésbbé emelkedett az árpa, melynek ára csak­nem változatlan maradt. 6.30— 40 kv közt váltakozott mé­­termázsánként. Szeszüzlet. A szeszégetéshez alkalmazott gabonane­mek árának folytonos emelkedése következtében, az üzlet­ben igen szilárd a hangulat; az eladók felette tartózkodók. Kész áru nagyban 35—35,25 kr 100 liter °/ol a m­ annyi, mint 49‘/a—50 kr fokonkint hordóstól. Részletben 48 kr­hordó nélkül. 501/, kr hordóstól. Az időjárás az utóbbi napok óta kedvező s a hét elején észlelt éjjeli fagyok nem ártottak az üde vetések­nek. —­­A pénteki hetivásárra behajtatott. Ökör : 40 drb, melyek legtöbbnyire mészárosok ál­tal 95—140 frt drbként vetettek meg. Tehén 30 drb, 75 — 110 frt drbként keltek el Borjú 80 drb, melyeket 7—30 frt drbként vettek meg. Bárány 2000 drb, melyek 23/4—4 frt drbként keltek el. Ló: 100 drb, melyek 20—150 forint drként keltek el. Sertés: 60 drb, melyek legtöbbnyire hen­tesek által 28—29 frt mázsánként vetettek meg. (Sz. H.) Szeged, ápril 28-án. Időjárás borús. Hő­mérséklet reggel 14­­. fok meleg. A Tisza vízállása: 7.64 méter · 24' 2' 6"' 0 fölött. E hét elején beállott fagy a kedélyeket ismét fölizgatta; az arra következett enyhébb időjárás által azonban — gazdászok állításai szerint — a gyümölcsfákon és repetén csak kevés sérülés történt és így jó terméshez még mindig van remény. A szilárdság, mely a gabonaüzletben már hosszabb idő óta uralkodik, naponként további haladást tesz. A kínálat és behozatal igen csekély lévén, tulajdonosok által magasabb árak követeltetnek, me­lyek többnyire meg is adatnak. Jelenlegi árak a helybeli vasúthoz szállítva a kö­vetkezők : Búza tiszai 77.­—79 kilogr. méterm. 14 frt 70 kr— 15 frt. Búza bánsági 76,5—77,6 kilogramm métermázsa 14 frt 20—60 kr. Rozs 72—73 kilogr. métermázsa 10 frt 80 kr—11 frt. Árpa 63—64 kilogr. métermázsa 6 frt 60—80 kr. Árpa takarmányi 59—61 kilogr. méterm. 6 frt 20—30 kr. Tengeri métermázsa 6 frt 40—60 kr. Zab méterm. 7 frt 60— 80 kr. Köles métermázsa 5 frt 80 kr­ 6 frt. Sza­lonna pörkölt méterm. 57—58 frt. Disznózsír elsőrendű mé­term. 68—69 frt. Gyöngyös vidékén a vetemények állása a legszebb reményekre jogosit, szinte jelentéktelen a kár. Most már nagyon óhaj­tandó volna, ha az esős idő megszűnne, mert kü­lönben félő, hogy a sok hideg eső következtében a búzavetéseket a rozsda fogja meglepni. Daczára a kellemetlen lefolyt rész időnek, a vetések még mindig úgy állanak, hogy abból jó és gazdag ter­mést várhatunk, a­mi nagyon óhajtandó is volna már, mert nagyobb része a gazdaközönségnek úgyis szűk anyagi körülményekben van a több éveken által volt rosz termések miatt. S.-a.-ujhelyi gazdasági kiállítás. Az 1877-ik évi május hó 14-ik és következő napjain S.-A.-Ujhelyben tartandó ált. gazdasági kiállítás programmja a következő: 1. A kiállítás a főtéren a Bónis-féle, Windischgrätz Lajos herczeg úr tu­lajdonát képező udvarban lesz megtartva és május 14-én reggeli 9 órakor ünnepélyesen megnyittatik. 2. A kiállítási titkári hivatal május 12-én reggel a Bónis-udvarban lévő földszinti szobákban nyílik meg. 3. Minden kiállítandó gép május 12-én a kiállítás helyiségeiben felállítandó, a termények, — borok, — iparczikkek s több effélék pedig ugyan­azon napon adandók az elhelyezés végett. A ki­állítandó állatok legkésőbb május 13-án délután 6 óráig a titkári hivatalnál bemutatandók és csak a visz­­szaküldött bejelentési ívek átadása mellett fogadtatnak el. A kiállítónak meg nem küldött bejelentési ívek egyik példánya a titkári hivatalban vehető át. 4. Minden kiállító a nekik kijelölendő helyet tartozik elfog­ni. 5. Takarmányért a titkári hivatalnál kell jelentkezni. 6. Minden a kiállításra belépő, — ki­­vévén a rendező-bizottsági tagokat s a kiállítókat és cselédjeiket — kik belépő jegyeiket a titkári hivatalban május 13-án tartoznak átvenni, — be­lépti dijul 30 krt fizet első nap, 2-ik nap 10 krt. 7. A rendező és biráló-bizottsági tagok jelvények­kel láttatnak el. 8. Május 13-án este 6 órakor a biráló-bizottsági tagok megválasztására választmá­nyi ülés tartatik a közp. egyi. alelnök Viczmándy Ödön hivatalos helyiségében. 9. Minden kiállítási tárgy május 15-én est­e 6 órakor a kiállítás be­­zártával a tulajdonos felügyeletébe és tulajdonába megyen át. 10. Május 14-én délután 2 órakor a „Diana“ helyiségeiben közeled és esteli 8 órakor a megyeház nagytermében hangverseny, — utána táncz rendeztetik. A hangversenyre programm kü­lön fog kiadatni. — A hangverseny tiszta jöve­delméből 113-ad rész a kiállítási költségek fedezésére. 2/3-ad rész a házi ipar terjesztési czélokra lesz for­dítandó. 11. A biráló-bizottságok május 14-én reg­geltől — 15-ének déli 12 órájáig folytatják műkö­désüket. 12. Május 15-én d. u. 2 órakor a rendező­bizottság által kijelölt helyen eke-verseny tartatik. 13. Az eke-verseny után a kiállítás ünnepélyesen bezáratik és a biráló-bizottságok a kiállításra és eke-versenyre vonatkozó határozataiknak jegyző­könyvbe vétele végett esti 6—7 óra között a me­gyeháza nagytermében egybegyűlnek. 14. Május 16-án reggeli 8 órakor kezdődik az állami lóte­nyésztési jutalomdíjakra versenyző lovak bírálata . 10 és 1/a órakor a megyeháza nagytermében az ál­talános kiállításra vonatkozó bírálatok kihirdetése és valamint a gazdasági, egyleti, úgy az állami díjaknak ünnepélyes kiosztása. Kelt Sátoralja-Uj­­helyben, 1877. évi ápril­is 21-ik napján. A kiállí­tást rendező bizottság. Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom köréből. Az általános magyar municipalis­ hitelintézet évi rendes közgyűlését ma tartotta Lechner Lajos elnöklete alatt. A felolvasott évi jelen­tésből kiemeljük, hogy az intézet ez évi vesztesége 2.354,861 frt 32 kr. Az üzletév tulajdonképeni vesztesége csak 172,439 frt 28 kr,­­ de ehhez járul a sugárúti építő vállalatnál az intézet juta­léka arányában szenvedett 2.030,558 frt 11 kr vesz­teség és a tavairól áthozott 151,863 frt 93 kr hiány is. De tekintve, hogy leírások 138 ezer írton fölül eszközöltettek s a tavasi közgyűlés határoza­tánál fogva 43 ezer írton fölül hárult az intézetre rendkívüli kiadás, — az üzletév fentjelzett szoros vesztesége 9342 frt 4 kr kezelési nyereségben jelent­kezik. A 8899 frt tartaléktőke a veszteség rész­beni fedezésére szolgált. Az intézet legnagyobb szerencsétlensége: a sugárúti építő vállalatban 50*/0-es részvéte volt, innen ered legnagyobb vesz­tesége­ is A vállalat vezénylő bizottsága a szomorú mér­leg bemutatásakor az eredmény okait a telkek és épüle­tek értékének általános alászállásában , a gyártelepek működésének beszüntetésében, a fűrészgyárnak az ár­víz által szenvedett veszteségében, továbbá a szerződés felbontásakor a közmunkák tanácsának hozott ál­dozatokban stb. talála. E jelentés után a felügyelő bizottság jelentése olvastatott fel, mely szerint a mérleg jóváhagyható, mert helyesek voltak az in­gatlanok értékének megállapításánál követett el­vek. Több részvény által tett kérdésekre az igaz­gatóság kellő felvilágosítást adott, mire a közgyű­lés a jelentést elfogadt és a felmentvényt egy­han­­gúlag megadta . A napirend II. pontja liquidatió kivetését képezte. Bechnitz az igazgatóság nevében kijelenti, hogy ez nem hajlandó egyelőre a li­­quidatiót kimondani, mert ez által a társaságra (Tetemes kár báromolva, javasolja, hogy minden részvényből 50 főt leirassék, mely esetben egy részvény 30 forintot képviselne — azon kívül 145.000 forint maradna tartalékalapul. E tárgy­­i­ban még többen szólaltak fel, míg végre tit­kos szavazás útján, harmincz szavazat kivételével a nagy majoritás elhatározta, hogy most a liquidatió ne mondassák ki. A közgyűlés továbbá felhatal­mazta az igazgatóságot, hogy a 77-ik üzlet év le­­zárata előtt egy rendkívüli közgyűlést hívjon össze a végből, hogy intézkedés történjék a részvények lebélyegeztetésének eldöntése felett. Végül jelenti elnök, hogy Kónyi M. igazgatósági tag leköszönt és a napirend utolsó pontja értelmében 1 igazgató és 4 felügyelő bizottsági tag megválasztatása követke­zik. A felügyelő bizottság évi 3000 frtnyi fizetésé­nek megállapítása után következett a választás. Igazgató lett: Német Titus, felügyelő lett: Beret­­vás Endre, dr. Máday Sándor, dr. Keleti Gyula és dr. Nyíri Lajos. A budai közúti vaspályatársaság ma tartotta közgyűlését. A múlt évi veszteség 16,334 frt 29 kr. A vállalat eladása iránt a pesti közúti vaspálya-társasággal folynak az alkudozások. (Kívánatos lenne, hogy mielőbb véget érjenek, mert a budai társaság úgy a mint most van, nem érde­mes az életre). Az igazgatóság felhatalmazást ka­pott, hogy 15—20,000 frtnyi jelzálogi kölcsönt ve­gyen fel. Felügyelőküt megválasztottak: Lányi Ja­kab, Tottis J., Stankovics Sándor és Heinrich E.­x. Az „Anker“. Az 1877-ik évi ápril­is 28-án tartott 18-ik közgyűlésen az összes 500 da­­rabnyi részvény-álladékból 415 részvény volt kép­viselve. Dr. Bodard A. igazgató úr által előadott 1876-ik évi üzleti jelentésből értesülünk, miszerint a folyó évben, daczára a kedvezőtlen időviszonyok­nak, nemcsak tetemes mennyiségű biztosítási üzlet köttetett, hanem hogy az eredmény, az intézet fenn­állása óta a legjobbak közé sorozható. Benyújtatott 4149 ajánlat 10.535,962,80-nyi összegben, melyek közül 3427 szerződés 8.530,766­ 94 tőkével realizáltatok. A múlt évivel szemben mutatkozó szaporulat 1.410,286­0 tőkét és 663,84 járadékot tüntet fel, az összes biztosítási álladék tehát 1876. évi deczem­ber hó 31-én 90,489 szerződésre rúgott 116,109,170.18 jegyzett vagy biztosított tőkével és 70.48028 évi járadékkal. A halálozási viszonyok 1876-ik évben külö­nösen előnyöseknek bizonyultak, miután a halál­eseteire való biztosítások, a viszontbiztosítások, levonása után csupán 461,336­ 05-t tüntettek fel 466,948,92 és a viszontbiztosítások csu­pán 57,636-02-t 67,017'52-t igényeltek a múlt évivel szemben, míg a díjbevételek 1.157,885,37-tal 20,983 frtnyi szaporulatot tüntetnek ki. Az igazga­tósági kiadások a múlt évivel szemben tetemes csök­kenést mutatnak fel. A 9,053,449-65-nyi aktívák mind jól megál­­lapított, nagyrészt azonnal realizálható és semmiféle provizionális vagy egyéb előleges kiadások által a jövő ütemet terhelő szerződéseket tartalmaz. A díjtartalék és biztosítási alap 6.546,721,95-ra hágott, úgy hogy az 1.000,00-nyi alaptőke, a 384,721,01-nyi igazgatási illetékek tartaléka, a 176,300-nyi külön tartalék valamint a 225,842 50 nyi tőketartalékkal a társaság biztosítéki alaptőkéje 8.333,585­ 46-t tesznek, és a túlélési­ associatio va­gyonra való tekintettel, összesen 27.373,615 37-ra rúg. A nyereség-és veszteség számla 104,028,73-nyi nyeremény­yel záródik, melyből egy 100,000-nyi összeg, a tartalékalap és tant­emek 132 frtnyi rész­vényenkénti alapszabályszerű levonása mellett ki­osztásra kerül és 4028,75 új számlára vezettetik elő. Az igazgató tanácsnak a felmentvény megada­tott és úgy ennek, valamint az igazgatóságnak, az oly terhes viszonyok alatt elért előnyös eredménye­kért a gyűlés köszönete fejeztetett ki. Végül a kilépő igazgatótanácsos, gróf Zichy Edmund ő excja, egyhangúlag ismét megválasztatott. 216. Pénz és értékpiacz. Budapest, ápr. 30. Az esti tőzsde kezdetben szilárd volt, de utóbb külföldi árfolyamokra lanyhább lett. Osztrák hitel 138.20 — 137.50, magyar hitel 113—112.25. Első buda­pesti gőzmalom 840-nel keresett. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések, csődügyek: N.­Várad máj. 23. Nagy Károly ingatlana 2291 frt. — Kovaszincz (Arad) jun. 7. Kurm­án Gyula ingatlanai 400, 1477 és 240 frt. — Nagy-Bény (Esz­tergom) máj. 2. Tóth János ingatlanai 1050, 900, 25, 10, 25, 5 és 8 frt. — Debreczen máj. 4. Kovács András háza és földje 4500 frt. — Szt.­Péter (M.-Óvár) jun. 4. Wolf András ingat­lana 3886 frt. — N. Horváthi (Keszthely) máj. 12. Stettner Istvánné ingatlanai 2392 frt. — Kolozsvár máj. 28. Biró Imre ingatlanai 2105 frt. — N.-Várad máj. 11. Lázár Mátyásné örö­köseinek háza 7737 frt. — Debreczen máj. 3. Kovács Mihály háza 3708 frt. — N.­Elemér (N.-Becskerek) máj. 12. Neuhaus Ádám ingatlanai 400, 60 és 7548 frt. — Budapest máj. 23. Böhm Katalin kőbányai ingatlanai 7382 és 16,958 frt. — Bu­dapest jún. 14. Dauphin Erzsébet uj-utczai háza 13,100 frt. — N.-Várad máj. 9. Serbán Simonné háza 2000 frt. — Ó­­Világos (Arad) máj. 8. Dobos Demeter ingatlanai 1885,1702, 100, 1820, 1752 és 10,295 frt. — Zombor jun. 1. Aradszky Radoszlav ingatlanai 1596, 203, 200, 400, 910, 347 és 4000 frt. — Budapest jun. 19. Hösch Mihály szegény­ ház melletti ingatlanai 6980 és 6953 frt. — Szeged máj. 23. Frum Nándor háza 18,440 frt. — Tizsite (Eperjes) máj. 23. Pillér Blanka birtoka 40,287 frt. — Dunaföldvár (Szegszárd) máj. 28. Czim­­merer Ferencz háza 5664 frt. — Budapest máj. 24. Baer Fanni városligeti ingatlanai 27,253 frt. — Budapest jun. 7. Horváth Károly baromvásár-téri ingatlana 7847 frt. — Szásza (Rima­szombat) máj. 7. Viczlány Márton birtoka 3272 frt. Csődök: Az „Orion általános állat­biztosító egylet“ és Vizsolyi Jenő duna-szent-györgyi (Szegszárd) földbirtokos ellen. Vízállás és időjárás. Budapesten ápr. 30. 3.16 m. 0 fölött tiszta.­ Pozsonyban ápr. 30. 2.69 m. 0 fölött felhős. M.-Szigeten ápr. 30. 1.17 m. 0 fölött száraz. Szatmáron ápr. 30. 2.10 m. 0 fölött felhős. Tokajon ápr. 30. 6.48 m. 0 fölött felhős. Szolnokon ápr. 30. 6.27 m. 0 fölött felhős. Szegeden ápr. 30. 7.79 m. 0 fölött esős. Aradon ápr. 29. 2.89 m. 0 fölött felhős. Nagy-Becskereken ápr. 29. 2.00 m. 0 fölött felhős. Bezdánnál ápr. 23. 2.36 m. 0 fölött száraz. Verbászon ápr. 23. 1.79 m. 0 fölött száraz. Eszéken ápr. 30. 2.80 m. 0 fölött esős. Sziszeken ápr. 30. 2.25 m. 0 fölött felhős. Mitroviczon ápr. 29. 4.40 m. 0 fölött felhős. Zimonyban ápr. 29. 6.18 m. 0 fölött felhős. Ó-Orsován ápr. 29. 4.80 m. 0 fölött felhős, Barcson ápr. 29. 1.81 m. 0 fölött felhős. Felelős szerkesztő: Palásthy Sándor. Nyílttér. *) Dr. Liedemann Károly ügyvéd irodája f. évi május hó 1-től kezdve a IV. ker., borz-utczában 3. sz. a. fekvő házban van. 215 319 A „North British Mercantile“ tűzbiztosítási részvény­társaság irodái május 1-től fogva V., Erzsébet tér 11. sz. a. léteznek. *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem felelős.

Next