Ellenőr, 1877. május (9. évfolyam, 125-179. szám)
1877-05-23 / 164. szám
felfedezésének története. M. tud. akadémia. Vidéki társulatok. Irodalmi szemle. Történelmi könyvtár. — „Mit tegyünk.11 Enzim alatt kaptunk egy vaskos kötet orosz regényt. Irta Csernisevsky N. G., fordította Sasvári Ármin. A munka a „Pesti Napló“ tárczájának lenyomatát képezi. — „A rajzolás elemi hálózatban“ I. kötetének 4-ik füzete megjelent; összeállítja és kiadja Weinberger Alajos fővárosi osztálytanító. Megszerezhető legjutányosabban előfizetés útján, mely az I. kötetre írt 60 krt. é. Bolti ára 2 frt. Előfizetési pénzek Weinberger Alajos, fővárosi osztálytanítóhoz (IV. ker. muzeum-körut 23 sz. Budapest) küldendők. — A Franklin-társulat kiadásaiból kaptuk meg a következő munkákat: 1) „Közhasznú családi könyvtár“ 19-ik füzete, ára 40 kr. Tartalma : Tanácsok a gyermekek természetszerű testi nevelésére. Irta dr. Steiner János. Fordította K.Beniczky Irma. 2) ,,Falusi könyvtár'• 23-ik füzete, ára 50 kr. Tartalma: A gyümölcsfatenyésztés cserép- és faedényekben és az igy s a szabadföldben nevelt törpefák okszerű, vagyis növényélettani alapokon nyugvó metszése. Az angol, franczia és német kertészeti irodalomban ez irányban megjelent szakmunkák felhasználása mellett irta Kodolányi Antal. 27 fametszvénynyel. 3) „Igazságügyi rendeltük tára“ 1876. évfolyam, ára 50 kr. 4) „Kis nemzeti múzeum“ 38-ik füzete, ára 50 kr. Tartalma: Hires utazók és hires utazások története. A legrégibb kortól kezdve írta Verne Gyula. Fordította Vértesei Arnold. 5 .,Találmányok könyve 11, 12, 13, 14. füzete, ára egy-egy füzetnek 40 kr. Tartalmuk: A nyersanyagok vegyi feldolgozása. Vegytani alapfogalmak: A kohómives. A vasipar, az aczél, Achattus-aczél, Bessemer-aczél. A mai vasipar. Zink, kobalt, Wismuth és társai, az új ezüst. A vörösréz. Harang-, ágyú-, szobor és sárgaréz. Talmi-arany. — A „Magyar Nyelvőr“ májusi füzete érdekes és változatos tartalommal jelent meg, czikkei a következők: Ál-deverbális és denominativ képzések. Simonyi Zsigmond. A magyar igemódok alkalmazása. Simonyi Zsigmond. A bölcselet magyar nyelve. Bánóczi József. Ismertetés. Lövei Páger István. Az orvosi műnyelv. Volf György. Nyelvészeti tarkaságok. Lehr Albert. Nyelvtörténeti adatok. Veres I. 1. Arany Toldija és Toldi estéje. Bánóczi J. Ikerszók. Zibrinyi Gyula. Helyreigazítások. Magyarázatok. Simonyi Zsigmond. Both Béla. Népnyelvhagyományok. 1. Szólásmódok. Rozsnyai Károly. Gaál F. 2. Babonák. Gaál F. 3. Népmesék. Gaál Gyula. 4. Tájszók. Giborfi K. Borcsa Mihály. Zibrinyi Gyula. Ehrlich Lajos. 5. Ikerszók. Jerenczi János. 6. Kaszárnyás szók. Ballagi Aladár. Vőfény mondókák. Bakoss Lajos. 8. Párbeszéd. Both Béla. 9. Húsvéti mondókák. Deák Elek. 10. Tréfás mondás. Gaál Ferencz. 11. Bakter-kiáltások. Hantz Gyula. 12. Családnevek. Ihász Gábor. 13. Helynevek. Bakoss L. 14. Néprománcz. Kulcsár Endre. A boríték lapon. Pályázati jelentés. Uj jutalomtétel. Fővárosi ügyek. — A közegészségügyi bizottmány d. u. 5 órakor gyűlést tartott. ’A közegészségi törvény szerint a Rókus-kórház igazgatói állomás betöltendő lenne a tanács a folyamodó dr. Gebhardtnak a kórház ideiglenes igazgatójának kérvényét véleményadás végett előterjeszti. Minthogy ismeretes egyéniségről van szó, a folyamodványt a bizottság fölolvasatlanul egyhangúlag elfogadja ajánlatra. Következik, a belügyminisztérium leirata a hatósághoz idősb Hanti Károly gyógyszerész folyamodványa tárgyában, ki a Dorottya utczában felállítandó gyógytár engedélyezéséért folyamodik. A közegészségügyi bizottság véleményadásra felhivatván, a tiszti főorvoss előzetesen a gyógyszerészeti testület véleményét is kikérte. — E testület elhalasztandónak véli a tárgyalást, s természetesen — nem tartja szükségesnek a Lipótvárosban még egy gyógytár felállítását — folyamodó nem számíthatna forgalomra, csak a fennállókat rontaná, ha pedig a hatóság szükségesnek találná a gyógytárak szaporítását, úgy a felállítandó inkább helyén lenne a külső Lipótvárosban a Margit-híd közelében. Pest városának 30 gyógytára van, átlag 9226 lakos esvan egy gyógytárra, és nem tartja a gyülekezet ezt túlterhesnek, különben is sem a hatóság, sem a közönség köréből eddig még óhajtás nem nyilvánult a gyógytárak szaporítására. Dr. Patrubány tiszti főorvos azt véli, hogy a Dorottya utczában egy gyógytár szaporítása nem időszerű, de igenis a külső Lipótvárosban a Margithíd közelében, hol a sok iparos és vállalat egy gyógytár fennállását remélteti. A bizottság tehát elhatározta, hogy hozzájárul a tiszti főorvos véleményéhez a Dorottya utczában felállítani kért gyógytár elvetését, s a Margithíd közelében felállítandó gyógytár felállítását ajánlja egyszersmind a minisztérium felkérését a közegészségügyi gyógyszerészeti szabályzatok minél előbb kiadására. Dr. Bókay a vízszolgáltatási kérdés ügyében tett módosítási indítványát a közgyűlés tárgyaltatásra határozta és mégsem került szőnyegre, kérdi az okot, amire az elnök megígéri, hogy noha e határozatról tudomása nincs, az elmaradás iránt vizsgálatot tesz. HÍREK. (Május 22.) — A párduczos seikh, Sejd Ahmed Hariri tegnap adta át a két fiatal párduczot az állatkert képviselőinek, dr. Szabó József és Serák Károly uraknak , kik Erődi Béla társaságában, e szives tolmács vezetése alatt látogatták meg a sejkhet a két kocsira ülve kimentek a százházhoz, Detter henteshez, hol az állatok voltak, egy fáskamrában lánczon őrizve. Szép két fiatal jószág, mintegy 9 hónaposak s korukhoz képest jól megnőttek, de kissé a hosszú út miatt megsoványkodtak. A két jószág igen szelid, a hozzájuk közeledő Szabónak kezét nagyon barátságosan megnyalogatta a kan. A seikh két kocsiban akarta őket kiszállítani, erre azonban rá nem állottak. A seikh elmondta, hogy a kölykök szülei harminczöt évesek s minden esztendőben szaporítanak egy pár kölyköt. Az állatkertben egyelőre a két tigris kalitkája melletti ketreczbe tették. A vad szomszédok ordítása nagy remegésbe hozta őket s idegesen futkostak fel s alá. Gazdájuk bucsuzásul jól megnézte őket s igy szólt: „Jól viseljétek magatokat, kedves kölykök !“ Az oroszlánok hűlt helyét mutogatták meg a seiklinek, mire ő azt felelte, hogy küld az állatkertnek két oroszlánt is ajándékba, s ha kell a két nőstény tigris számára egy derék hímet is küld Alexandriáig, honnan aztán az állatkert gondoskodjék haza szállításukról. Az ígért ajándékot a jelen voltak megköszönték s a seikh még Konstantinápolyból fog intézkedni, hogy fia azonnal indítsa útra az ígért állatokat s reményi, hogy 3 hónap múlva ide érnek. A seikh még nehány napig itt mulat, s az alatt, azt hisszük, a főváros polgársága alkalmat talál a szívességet valami módon viszonozni, illetőleg megköszönni, s meleg rokonszenvünket neki tolmácsolni. Mert az az ember, ki hónapokig képes a kellemetlen utazás minden vesződségével megküzdeni, csakhogy nekünk kedvességet tegyen, tőlünk megérdemli, hogy legalább ünnepélyesen megköszönjük a már hozott s a még küldendő ajándékot neki. A vendéglátó bizottág tevékeny,buzgó elnöke ,Herman Ottó,már kezébe vette a kezdeményezést, s így csak az szükséges, hogy minél többen csatlakozzunk hozzája. Herman a következő felhívást bocsátotta ki: „A vendéglátó bizottság holnap, szerdán május 23-án déli 12 órakor az „Arany sasban“ gyűlést tart, melynek tárgya : a Mekkából megérkezett Ahmed Hariri Sejket megillető köszöntés. Hariri Sejk, mint tudva van, két parduczort hozott ajándékba s a nagy útra a tiszta rokonszenv bírta. Kérem a bizottság tagjait a teljes számmal való megjelenésre. Herman Ottó biz. alelnök.“ — Zalka János, győri püspök ma utazik Rómába, hogy a pápa félszázados jubileumán jelen lehessen. Mihajlovics zágrábi érsek már tegnap elindult. — A magyarországi néptanítók egyetemes gyűlésének 50-es bizottsága május 20-án és 21-én (tegnap és tegnapelőtt) évi közgyűlést tartott. A bizottság eddigi elnöke Simay István leköszönvén, helyére a derék Péterfi Sándort választották meg, jegyző pedig Bálinth Mihály czeglédi tanító lett. Az első nap az Eötvös-alap ügye került elő. Komjáthy György évi jelentése szerint az alapnak jelenleg 415 tagja van, eddigi összes bevétele 2474 frt 11 kr, kiadása 466 frt 88 kr s így jelenleg 2010 frt 27 kr fölött rendelkezik. Ezen összeg kezelése nagy munkát igényel, am abból is látható, hogy a legutóbbi év alatt 2771 levél expediáltatott. Az alap most az első évben mutat fel gyakorlati eredményt, amennyiben alapszabályaihoz híven a múlt év végéig begyűlt tiszta eredmény felét 650 frt ösztöndíjakra s segélyezésekre fordíthatta. Az Eötvös-alap központi bizottságának tagjaivá újabban Hang Kamill, Kerékgyártó Elek, Luttenberger Ágost, Magdics, Stauffer Adolf s Weber Ede fővárosi tanítók választattak meg. Elhatároztatott továbbá, hogy az alap javára évkönyv helyett egy „Eötvösalap naptára" czimü vállalat fog megindittatni s mielőbb egy sorsolás lesz. Az ülés délutáni folytatásában Lederer József felolvasást tartott a tanmenetekés tantermekről, s a bizottság elhatározta, hogy a minisztériumhoz az országgyűléshez kérvényt intézzenek, miképen a magyarországi összes népiskolákban a magyar nyelv kötelező tantárgy legyen s minden tanító köteles legyen magyar nyelven is tudni. Ezen utóbbi határozatot egyedül Bill József nem szavazta meg. A gyűlés tegnapi ülésében a bizottság kimondotta a népoktatási törvény revisiójának szükségét, s a revisió pontozatainak kidolgozására egy 15 tagú albizottságot küldött ki. Az 50-es bizottság a „Hon“ szerint kimondatni s sürgettetni kéri a következőket: 1. Az állam érvényes tanítói oklevelek semminemű hatóság által ne superrevideáltassanak. 2. A középtanodák a nyilvános elemi iskola 4-ik osztályát bevégzett s erről hiteles okmányt felmutató növendéktől felvételi vizsgát ne követelhessenek. 3. A tanköteles gyermekek szülei, ha iskolába nem járatják azokat, tanittatásokról s vizsgálataikról a helybeli iskolaszéknél évenkint bizonyítványt tartoznak felmutatni. 4. A tanköteles gyermekek szülei a lakásváltoztatást az iskolaszéknél bejelenteni tartoznak s ez hivatalosan tudatja azt a másik iskolaszékkel. 5. A tanitónőképezdéknél a felvételi s képesítési vizsgák feltételei lehetőleg egyenlővé tétessenek a tanitóképezdékével. 6. A tanitóképezdék reformja ezen intézetek tanárai által a múlt egyetemes tanítógyűlés alkalmával kifejezett elvek szerint sürgettessék. 7. A polgári iskolák oly módon alakíttassanak át, hogy a városi elemi iskolák 8, esetleg 9 osztályúvá tétessenek. 8. Ott, hol a népiskolák 5 és 6-ik osztálya még felállítva nincs, ezeknek a törvény értelmében kiegészítése elrendeltessék. 9. A minisztériumi törvényhozó testület keressék fel, hogy a tankötelezettség alól felmentett testileg vagy szellemileg nyomorék gyermekek (vakok, hülyék stb.) számára törvényesen szervezett s országosan kiterjesztendő intézetek állíttassanak fel. Az ülés délutáni folytatásában a német néptanítók fürthi vándorgyűlésének üdvözlésére táviratot, küldöttek, s kimondották, hogy a „Népnevelők Lapja“ és „Ung. Schulbote“ czímű budapesti szakközlönyöket egyelőre hivatalosaknak tekintik. A bizottság mintegy 30 tagja ma délben Pulszky szívességéből a corvinákat nézte meg. — Karzoiva belgrádi orosz főconsul tegnap Bécsbe érkezett. — Kápolnai Paur István honvédőrnagy a honvédfőparancsnokságnál rendszeresített Ilod segédtiszti állás teendőinek ellátásával bízatott meg. E teendők eddig is hasonrangu törzstiszt által iktattak el, ki zászlóaljparancsnoki minőségben áthelyeztetvén, helyét most Kápolnaival foglaltatták el. — A pesti izraelita hitközség választási bizottsága május 20. tartotta alakuló ülését. Elnöknek választatott: Popper Ármin, helyettes elnöknek, dr. Schönberg Ármin és jegyzőnek Tenczer Pál. A bizottság elhatározá, hogy a községi tagokat a sajtó útján figyelmeztetendő, miszerint az alapszabályok értelmében a szeptember hóban megejtendő képviselő-választás alkalmával csak azon községi tagok gyakorolhatják a választási jogot, kik 1. évi julius végéig az 1876-dik évre járó kultusadójukat tökéletesen kifizették. — A tegnapi bécsi lóversenyen, melyről részletes táviratot közöltünk, jelen voltak ő felségeik, továbbá Rudolf trónörökös, Vilmos, Lajos Victor, Albrecht és István főherczegek. A bécsi lapok, hogy „Kincsem“ dicsőségéből Ausztriának is jusson, nagy büszkén per „österreich-ungarische State“ beszélnek róla. A hadseregi akadályversenyben elbukottak közül Lehmann főhadnagy súlyosan megsérült, gróf Wurmbrandt hadnagyot eszméletlenül vitték el a pályáról, Söllinger főhadnagy „Neu- Wien“ nevű lova pedig lerogyott és azonnal kimúlt. A Corvinák tervezett ünnepélyes fogadására a főváros által az ünnepélyességre készíttetett 25 db nemzeti válldíszt, babérkoszorút és 4 db Corvin czimet jobb időkre való megőrzésül a városi gazdának leltározás és kezelés végett átadták. Meggyilkoltak egy katonát pünkösd hétfőn hajnalban Bécsben. A tettes vagy tettesek nyomára nem akadtak, s azt gyanítják, hogy a gyilkosság bosszúból történt. A meggyilkolt a Lipót főherczegről nevezett műszaki ezredben szolgált, 22 éves alsó ausztriai hohenbergi születés, neve Riedler Alajos. — A biharmegyei népnevelési egyesület alapszabályait megkaptuk. Az Eötvös ajánlotta eszmét, a népnevelés társadalmi úton való előmozdítását akarják Bihar megyében megvalósítani. A jótékonyczélű egyesületnek tagja lehet vallás- és nemkülönbség nélkül bármely önjogú magyarországi honpolgár, ki kötelezi magát, hogy hat évig évenként 2 frtot fizet be az egyesület pénztárába. Ajánljuk az ily egyesületek alapítását a többi törvényhatóságok tanügybarátainak figyelmébe. — Egy elegáns tolvaj öngyilkosságáról ad hírt a „Kelet.“ Kolozsvárott és Deésen ugyanis egy idő óta számos lopási és betörési eset fordult elő, mint erről az ottani lapok mind a száma tanúságot tesz. Legközelebb Dévára is kiterjesztette működését e tolvajbanda s ott Káskantintól nagy mennyiségű arany s ezüst érmet loptak el. A dévai kir. ügyészség távirati megkeresésére a kolozsvári rendőrség a nyomozást megindítván, gyanúja egy gavallérosan öltözködő egyéniségre esett, ki legutóbb a „Nemzeti szálloda“ vendége volt és saját fogatot tartott. Pénteken, 18-ikán csakugyan el is fogták ez urat a Széchenyi-téren. Az elfogotton (ki zsidó) a legnagyobb zavar és felindulás vett erőt, midőn látta, hogy az igazságszolgáltatás szigorú karja utólérte; s midőn a rendőrszolga, — ki őt vizsgálati fogságba a kihallgatás után bekísérendő — egy pillanatra elfordult tőle, a kétségbeesett ember felhasználva a pillanatot, egy zsebéből kivont télikéssel mintegy 10—12 centiméter hosszúságban felhasitotta a gyomrát, ekként akarván életének véget vetni s az igazság kezét kikerülni. A rendőrség a szerencsétlent rögtön a kórházba szállította, hol most gondos ápolás és szigorú rendőri felügyelet alatt külön szobában van. Felgyógyulásához nem sok ugyan a remény, de miután az ejtett sértés nem mély , remélhető, hogy életben marad. A deliquens szállásán a rendőrség nagymennyiségű régi érmékre, elegáns ruházatra, mintegy 200 frt készpénzre, 10 drb aranyra stb. akadt rá, s nála mintegy 600 frt találtatott. A tettes szállásán talált iratokban három különböző neve fordul elő az elegáns tolvajnak, ki Kolozsvárott egészen ismeretlen. A székely mivelődési és közgazdasági egylet központi választmányának Hajós János elnöklete alatt tartott közelebbi ülésében jelentés létetett több alapító és részvényes tag belépéséről. Tudásul vétetett az egylet kiküldötteinek az iránti értesítésük, hogy az egylet levelezéseinek postadíjmentessége iránti kérvényt a küldöttek a földmivelés-, ipar- és kereskminiszter úr ő nagyméltóságához benyújtották, olvastatott a számvizsgáló bizottság jelentése a pénztári véletlen vizsgálatról, mely megnyugvással vétetett tudásul. Az egylet pénztára kezeléséről szóló számadás az 1876-ik évről megvizsgálás és jelentéstétel végett, kiadatott a számvizsgáló bizottmánynak. E mellett egy külföldi műfaragó intézetben tartózkodó székely származású ifjú segélyezése iránti beadvány tárgyaltatván, az illető erkölcsi és szakképzettségi igazolványainak bemutatására utasíttatott. Végül a választmány sajnosan vette tudomásul Nagy Sándor fáradhatlan egyleti pénztárnok úrnak a pénztárnokságról való lemondását, de tekintettel a nevezettnek többoldalú elfoglaltatására a lemondást elfogadta s pénztárnokul Gidófalvi István erdéyi földteh. ment. alap igazg. előadót és egyleti tagot választotta meg, minek folytán az egyleti pénztár átadása az ülést követett napokon szabályszerűen megtörténvén, az egyletet illető pénzküldemények a nevezett új pénztárnok úrhoz (Budapest váromiutcza 31 sz.) intézendők. Ez ülés egyik tárgyát még azon bejelentés képezte, amely szerint Feleki Miklós jeles nemzeti színművészünknek 25 éves jubileuma napján az egylet nevében egy babérkoszorú nyújtatott át küldöttségileg, amit a választmány méltánylattal vett tudomásul. A ferenczvárosi plébániához szervezendő negyedik segédlelkészi állomás iránt kelt fővárosi közgyűlési határozatot a belügyminiszter is jóvá hagyta. Erről a szusz Máriáról nevezett ferenczrendü szerzet pozsonyi főelőljárója a további intézkedések megtétele végett, valamint a herczegprimás is a tanács által értesittetett. A pesti izralita nőegylet f. hó 23-án d. u. 3 órakor, a pesti izr. hitközség iskolai dísztermében (siputera 11 sz.) rendes évi közgyűlést tart. Borzasztó gyilkosság történt Ungváron múlt csütörtökön. Richter Miklós városi írnok neje, e napon délután leánycselédjével a vásártér mellett levő szántóföldre ment veteményezni. Az est beálltával a cseléd hazajött, s urának azon kérdésére — hol van neje — azt felelte, hogy őt előre küldte, s valószínűleg azonnal haza fog érkezni. Beállván az éj, a nő nem érkezett meg s a férj a legnagyobb izgalom és nyughatatlanság között törte az élét. Reggel azonnal jelentést tett a hatóságnál, s a városi rendőrség a leány cselédet azonnal elfogatta s a nyomozást megkezdte. Több óráig tartó vizsgálat után végre a borzasztó tett fátyola fellebbent. A cseléd bevallotta, hogy az asszonyát — mivel őt többször s a mezőn is szigorúan megfenyítette, a kapával addig ütötte — mig élettelenül elesett, s hogy borzasztó tettét elpalástolja — egy gödörbe ott a tett színhelyén elásta. Erre a vizsgáló biró rendőrségi fedezet mellett nagy néptömeg által kisérve pének délután a tett színhelyére ment, oda vezettetvén a bűnös leány is, ki azon helyet — hová úrnőjét elásta — meg is mutatta. A csekély gödörbe elásott hulla kiásásakor a legborzasztóbb látvány tárult a nézők szemei elé; a fő mindkét halántéka összezúzva s azonkívül több seb nyomai voltak láthatók, egész meztelenre volt vetkeztetve s feje az inggel bekötve. A holttestet azonnal a városba szállították. Megjegyzendő, hogy a bűnös nőcseléd asszonyáról, miután őt megölte, a ruhát leszedte s a leszedett ruhadarabokat haza hozván, azt elretté; e cseléd tiz éves korától neveltetett fel a szerencsétlen aszszony által s most 18 éves korában azon sok hála helyett, melylyel felneveltetéséért úrnőjének tartozott volna, elvetemültségében ily borzasztó tett elkövetésével hívta ki maga ellen a boszóló büntetést. Temetése a szerencsétlen s közbecsülésben álló asszonynak nagy közönség részvéte mellett folyt le. — Vandalismussal páros lopást követtek el 19—20-ika közti éjjelen Verebély Imre mérnök lakásán. A kár 3000 frtot meghaladó. A tulajdonos és családja távollétében a lakást feltörték, ezüst- és aranytárgyakat elvittek. Egy női mosdóeszközhöz tartozó üvegedények fedeleit leszedték, melyek M. és S. monogrammal vannak ellátva; elloptak továbbá egy 1% karatu gyémántgyűrűt, mely nagyitó üvegen szemlélve közepén fekete foltot mutat. A mit könnyedén fel nem tudott a tettes nyitni, összezúzta ; az ezüst mosdó-tálat összenyomva szándékozott elvinni — a tett pusztítás kiigazítása is mintegy 300 írtba kerülene. Marégmódjukban és hatalmukban megfékezni vagy leküzdeni azt, s pár mértföldnyi folyó vagy álló viz áthághatatlan gátat vet költözködésük útjába. Az emberiség fokozatos művelődésének története, a mint eredeti vad állapotából a tökéletesedés jelenlegi fokára emelkedett és fog fejlődni még tovább is, nem egyéb mint az ember újabb képességeinek és szellemi ügy mint testi erejének története, és a személyes öntudat és felelősség érzete ama képességek és erők fejlődésével egyenes arányban növekedik. Régen az ember nagyon kevés vagy épen semmi szemrehányást nem érzett maga iránt, ha egy fiatal, életerős férfit vagy nőt betegség által tönkre menni, elpusztulni látott vagy látta, hogy egy, életér kettémetszése biztos halált vont maga után, hogy a járvány kénye-kedve szerint pusztíthat és az éhhalál egész helységeket tizedel meg; sőt még a nagy tűzvészeket és öldöklő háborúkat is a szeszélyes istenek bosszúálló művének tekintették, a melyek ellen az ember mit sem tehet, hanem ha ritka esetekben kínos vezeklések és nehéz áldozatok által igyekezett a haragvó égieket szánalomra indítani és bősz haragokat lecsillapítani. Most azonban korunk műveltebb és fölvilágosultabb szelleme a háborúk, éhségek, járványok, bűnök, mértéktelenség, szegénység s más testi és lelki bajok valódi okait korántsem az istenek haragjában és szeszélyeskedésében, hanem — és nem is ok nélkül — inkább ama körülményben véli föltalálhatni, hogy a természet törvényeit nem ismerjük, vagy ismerni nem akarjuk. Palmerston lordról beszélik, hogy egy glasgowi küldöttségnek, mely tőle a dühöngő kholera elterjedésének meggátlása végett pár napi böjt és imádkozás elrendelését kérelmezte, így felelte volna: „Uraim, a mosdó és mosó szappan, sokkal hathatósabb eszköznek bizonyult be!" De hát lehetséges-e, hogy az ember, kinek szelleme a világot munkakímélő gépek feltalálása által mindenféle kényelemmel és fényűzéssel töltötte be; ki a leghatalmasabb állatokat megfékezte és rabszolgájává tette ; ki a „gőznek" nevezett óriást, rablánczokba verte s vasúti vonataiba és gőzhajóiba fogta, hogy vizen és szárazon át ragadja őt a világ minden tája felé; ki még a villámot is engedelmes hírnökévé idomította — lehetséges-e, hogy az ember mindenkor tehetetlenül nézze, hogyan teszik tönkre a szárazság és árvíz, kártékony férgek és bogarak milliói s a korai és késői fagyok gyönyörű szántóföldeit, gazdag termést ígérő gyümölcsös kertjeit — szóval egész évi fáradságos munkájának kecsegtető jutalmát? Bizonyosan úgy van elvégezve, mi legalább azt hiszszük, hogy valamint a többi nehézségekkel és akadályokkal birokra szállt az ember s azokat le is győzte, úgy ezzel az egygyel is meg fog küzdeni s azt szintén le fogja győzni, máris hatalmas lépés történt e nagy kérdés megoldása felé azáltal, hogy a föld különböző országaiban s különösen az észak-amerikai Egyesült Államokban úgynevezett légtüneti észleldéket vagy hivatalokat (Észak- Amerikában „Weather-bureau“-knak nevezik) állították föl. A föld kerekségét lassanként a távirdahivatalok és összeköttetések szakadatlan sorozata fogja körülhálózni s akkor aztán a légköri változásokat, viharok támadását és elenyészését, szóval az úgynevezett időjóslás tudományát oly sikerrel és biztosan lehet tanulmányozni, ahogy azelőtt még sohasem lehetett. Mindnyájan tudjuk, hogy a köznép mily szentül meg van győződve a felől, hogy az időt előre meg lehet jósolni. Steinmetz „Napfény és Záporok" czímű rendkívül érdekes művében többek közt azt mondja, hogy „kételkedni abban, miszerint az időjárásnak is megvan a maga tudománya, éppen annyi lenne, mint kétségbe vonni azt, hogy a légköri zavargásokat bizonyos megállapított azaz biztos természeti törvények kormányozzák." És ő valóban elannyira át is tanulmányozta e tudományt, hogy a hygrométer (nedvesség mérő, melynek segélyével a légkör nedvesség-tartalmát meg lehet határozni) használatát nem győzi eléggé ajánlani, ha egyébért nem is, legalább azért, hogy ne hurczoljuk magunkkal esernyőnket olyankor is, amikor teljességgel nem szükséges; magunknak is kényelmetlen s az esernyő is romlik — ok nélkül. Ő e műszer jóslataiban teljesen megbízik s azt mondja, hogy a mióta rendesen használja, esernyő nélkül sohasem érte utól zápor, sem az által nem okozott magának kényelmetlenséget, hogy esernyőjét ok nélkül hurczolta magával És ez fontos annyiban, hogy nem is említve az esernyő-hordozás kényelmetlenségét, az esernyő sokkal drágább, mint egy közönséges nigrométer, mely egymás mellé állított két rendes hőmérőből (thermométer) áll, melyek közül az egyiknek a gömbje egy darab vékony muszelin-szövetbe van burkolva s ez utóbbinak vége vízzel telt kis edénybe nyúlik. Mikor a levegő száraz, a viz a muszelin-szövetből gyorsan fog elpárologni; e gyors elpárolgás a hőmérő higanyát meghüti és összenyomja. Ellenben ha a légkör sok nedvességgel van telítve — mely eset gyakran előfordul, — mindkét hőmérő ugyanazon egy hőfokot fogja mutatni. Mikor a jég nagyon száraz, a két hőmérő jelzései közt jelentékeny a különbség s ez annál nagyobb lesz, minél szárazabb a levegő; az ily módon elérhető legnagyobb különbség fokszámát ha megkétszerezzük s az alacsonyabb hőmérséket mutató számból kivonjuk, a kijött eredmény fogja mutatni, habár csak megközelítőleg is, az úgynevezett harmat pontot. Ha e különbség az öt fokot meghaladja, bármily felhős legyen is az ég, előre kevés kilátás lehet; ellenkezőleg ha a különbség csekélyebb s főleg ha a száraz gömbű hőmérő higany a legcsekélyebb esést sem mutat terhes zápoporok várhatók. Gyakran megesik, hogy nagy szárazság idején a legterhesebbnek látszó felhők is eső nélkül vonulnak el fejünk fölött, mert a tömörülés kellő fokát nem képesek elérni. Ennek elérésére a hőmérséknek némi csekély sülyedése múlhatatlanul szükséges. Oroszországban, főleg a szigorú telek alatt, ha egy népes tánctterem ablakát hirtelen fölnyitják, a teremben mulató társaságot sűrű hóhullás fogja meglepni, mert a hópelyhek épen úgy fognak rájuk hullani, mintha künn a szabad ég alatt lennének. E tünemény oka pedig nem egyéb mint az, hogy a berohanó hideg jég a szobában lévő vízgőzöket hirtelen megsüriti azaz megfagyasztja. Nyáron a nap sugarai s a szárazföldből kisugárzó hőség a légkör viz tartalmát kiterjesztik s megakadályozzák annak eső alakban leendő megsűrüsödését s lehullását, míg valami véletlen közbe nem jön, hogy a jég hőmérsékét kissé alább sülyessze. Lapályos, erdőtelen tájakon, milyen a mi Alföldökön is elég van, sokszor majd mindennap vonulnak végig az égen sötét, esőtartalmú felhők, ott szállongnak és időznek a szárazságtól sújtott mezők és szántóföldek fölött egy darabig s azután eltűnnek nyomtalanul, a nélkül, hogy a szomju földet megenyhitették volna. Ilyenkor csakugyan hajlandók vagyunk azt hinni, hogy az eső esnék ugyan szívesen, de nem tud, a szikkadt föld váltig kéri a nedvességet az egektől, de nincs hatalmában óhajtásának érvényt szerezni. Mint mondák, ily tájakon a föld rendesen meg van fosztva erdő-diszétől s igy az ember gondatlan keze idézte és idézi elő a szárazság borzasztó csapását. Az esőfelhők bizonyos helyekhez inkább vonzódnak, mint másokhoz, mert a természet vízvezetői „leginkább a növényvilág s különösen a fák leveleinek végpontjai“ szoktak lenni. Az erdők nem csupán a légköri párák és vízgőzök vezetésére szolgálnak, hanem gyökereik elágazásai és a lehullt leveleikből képződő rétegek által felfogják s elnyelik a terhes záporok vizét s megakadályozzák az áradásokat, egyszersmind pedig a romboló viharok hatalmát is megtörik, s a légkör hőmérsékét egyenlőbbé teszik. Az erdőitől megfosztott vidékek legtöbbnyire a legkopárabbak. Canaan hires földje, melyet a szentírás a világ legtermékenyebb országaként említ, e „tejjel és mézzel folyó tartomány“, most szegénynyé lett vízben is, növényzetben is, leginkább azért, mert hajdan dús erdőségeit teljesen kipusztították. Steinmetz és mások, kik e tárgyról írtak, eléggé kimutatták az erdőpusztítás káros határait, melyek nem csupán a közvetlen szomszédságban, hanem még a távolabbi környékben is jelentkeznek. Például a Francziaországban végbe vitt erdőirtások érezhető befolyást gyakorolnak Angolország esőzési viszonyaira is. Azonban e kérdés hosszasabb fejtegetést igényelne, mint amilyet ily rövid közlemény szűk kerete megengedhet. Meteorológok, földmivelők, illetőleg nagy földbirtokosok és nemzetgazdák mostanában feltűnő szorgalommal és igyekezettel tanulmányozzák az időjárás tudományát, hogy a légköri változásoknak legalább bizonyos meghatározott kisebb földterületeken uraivá lehessenek. Figyelmüket főleg a szárazságok lehető megakadályozása veszi igénybe, s a nép ama hiedelme, hogy az lehetséges, naprólnapra növekszik. Számtalan eszközt és módot ajánlottak már arra nézve, hogy az esőt hordó felhőket miként lehetne drága terhek aláhullatására bírni. Egy vegyész azt tanácsolta, hogy a légkörbe villanyosságot kell bocsátani , mások meg az ágyúzást ajánlják. Steinmetz az angol kormánynak szintén azt javasolja, hogy szárazság idején, mikor az eget tanfalusi gyötrelmeket okozó felhők borítják, melyek azonban sehogysem akarják nedvtartalmukat a szomjazó földre bocsátani, kisértse meg az ágyúzás hatását. Ő azt hiszi, hogy ez a lőpornak sokkal tisztességesebb használati módja lenne, mintha ádáz harczokban és emberöldöklésben pazarolják el azt. Különben az angoloknál még az a terv, illetőleg javaslat is fölmerült, hogy Nagy-Britania egész légkörét egy mértföldnyi magasságra közönséges villanygépek segélyével át kellene villanyozni, az e czélra szükséges villanyerő mennyiségét már ki is számították, mégpedig ama tényre támaszkodva, hogy egy üveghenger vagy üveglap bizonyos meghatározott sebességgel forogva két másodperc alatt 5616 köblábnyi levegőt képes átvillanyozni. Évekkel ezelőtt Sir Richard Phillips úgy vélte és javasolta, miszerint szárazság idején biztosan lehetne esőzést idézni elő, ha az egész ország fölött érezvezetőket (villanyvezetőket) állítanának föl, melyek még a fáknál is hatékonyabbak lennének s a mellett az égi háborúk veszélyét is csökkentenék." ő és mások is azt hiszik, hogyha több ily vezetőt helyeznének el a magasabb pontokon, azok a felhőket megállapítanák s annyi esőzést okoznának, hogy még a legsivárabb tájakat is viruló növényzet lepné el. A szárazságos és árvizeket, a légköri gyors változásokat s korai vagy késői fagyokat nem kerülhetjük ki az által, hogy egyik-másik jobb hírű vidékre avagy égöv alá költözünk: nincs hely a föld kerekségén, mely az emberek tudatlansága és esztelensége által előidézett bajok átkától megmenekülhetne. Az éghajlatok javításának kérdését a tudomány újabb rendszereinek szem előtt tartásával kell tanulmányozni, s hogy nagyobb eredményekre juthassunk e téren, főleg a nemzetközi együttműködésre van szükségünk. Hogy ha a légsúlymérő esni kezd és vihar dühöng a föld bármely részében, jogunk van értesülni arról, s valamennyi távirda vonalnak és tengeralatti kábelnek a légtüneti észleldék (időjárást jelző hivatalok) közvetlen szolgálatában is kellene állniok. Ha annak a bámulatos találékonyságnak, szellemességnek, időnek, költségnek, testületi szellemnek s átalánvéve annak az érdeklődésnek, mondhatni lelkesedésnek, amelyet csak e század utolsó negyedében is az emberek törvényszerű tömeges gyilkolását és a virágzó vidékek sivataggá tételét megkönnyítő eszközök kieszelésére és előállítására fordíttattak, csupán egy szikra kis részecskéjét lehetett volna a légköri változások tanulmányozására irányozni és szentelni, oly eredményeket mutathatnánk föl ezen a téren is, melyekről ma még álmodni sem merünk. Sémi Lajos. Fél az esetet a rendőrség által kiküldött tiszt és a csendbiztos a helyszínen felvette, s a szükséges intézkedéseket a nyomozásra megtette. A nyomozás azonban nehéz, mert a lopást nagy gondossággal vitték véghez, a ház lakói semmi gyanúsat észre nem vettek, noha a tolvaj működése 3—4 órát igénybe vehetett. A lakók csak reggel vették észre, a szél által feltárt ajtón, hogy betörés történt és a Szliácson időző Verebély urat táviratilag értesítették. Csakis apróbb tárgyak hiányát constatálták, a többi ezüst- és aranynemű szétszórtan bobta a padlót, és valószínű, hogy a tettes még egy expeditióra számolt. Midőn a rendőrség a tényálladékot felveve, egy ismeretlen tolvaj jelent meg a szobában és meghökkenve egy ügyvéd után tudakozódott. Letartóztatták s a rendőrség őrizete alatt van, mint igen gyanús e tettben. A török vendégek szives fogadtatására alakult polgári bizottság a reá bízott összegekről nyilvános számadás tétele mellett a t. n. közönségnek kegyes gyámolitásáért köszönetet mondva, feloszlott. A kibocsájtott iveken gyűjtött Gelléri-Szabó János 2 ízben 344 frt 50 fr, „Pesti Napló“ szerkesztősége 3 ízben 193 frt, Éles Henrik 128 frt, dr. Halász Géza 107 frt, Perlaky Kálmán 102 frt és 1 font sterlinget, Mátyus Aristid 95 frt 50 ft, Sztupa György 80 frt, Gulner Gyula 72 frt, Vogel Péter 70 frt, Posner K. Lajos 1 ízben 70 frt, Kamermayer K. polg.m. 55 frt, Török József 50 frt, Magyar Gyula 35 frt, Nádasy György 33 frt, terézvárosi klub 31 frt, Wahrmann Mór 20 frt, Sigray Pál 18 frt, Radocsay Lajos 17 frt 90 kr, Sebők Imre 15 frt 50 kr, Varga László 14 frt, Tóth Kálmán mérnök 10 frt, Morócz István 10 frt, Weisz Bernát 5 frt, Kühnel Ignácz 2 frt és Schneider N. 1 frt, továbbá Bedő Lajos úr a karczagi társaskör részéről 25 frtot küldött be; összes gyűjtés 1605 frt 40 kr, a török vendégek tiszteletére adott ebédre begyűlt 931 frt, összes bevétel 2536 frt 40 kr, a kiadás számlákkal adatolva 2455 frt 50 kr, maradt felesleg 80 frt 90 kr és 1 font sterling. A 80 frt és 1 font sterling a helybeli consulátusnak kézbesittetett a török sebesültek részére, a 90 kr előiratott a török sebesültek részére történendő további gyűjtés számlájára. Budapest, 1877. május 18-án Sztupa György, bizotts. pénztárnok. Színházak. Budapest, szerda,'■,május 21. Nemzeti színház. DÓKA. Szinmű 5 felvonásban. Irta Sardou Victor. Fordította Huszár Imre. Személyek: Van der Kraft Feleki Maurillac André Nádai Faáron* Bercsényi Tekli Halmi Toupin Vízvári Antal Pongrácz Le Humeaux Hevesi Dominique Gyenes Rio Irres marquisné Paulayné Dora Helvey L. Zikka grófné Sz. Prielle C. Bariatin herczegné K. Jászay M. Énekes életkép 3 szak. Kezdete 7 órakor. — Nemzeti színház. Ma este Kauser Geister Bertha asszony második és utolsó fölléptéül „Ördög Róbert" kerül szivre. Kauserné asszony már mintegy két hete készült e szerepben föllépni, és rekedtsége ebben megakadályozta. A próbákon azonban hangja egész tisztaságában csengett ismét. „A szeleburdi“ Moliére vígjátéka a nemzeti színházban jun. elejére van kitűzve, Paulay Ede szép fordításában a czímszerepben Vizváry Gyulával. — „Budapesten“ czímű német bohózat talán még e hóban színre kerül. — „Dóra“ második előadása holnaputánra van kitűzve, ha ugyan rekedtség nem fogja akadályozni a szereplők valamelyikét, ami a jelenlegi időjárás mellett nem is lenne csoda. Ez alkalommal bővebben kiterjekedhetünk a szereplőkre is, kikről múlt ízben térhiány miatt csak futólagosan emlékezhetünk meg. Bercsényi „Dormándi Kálmánjának tegnap esti előadásán szerepváltozás volt, amennyiben Komáromy Alajos szerepét Benedek József játszotta, Benedek Józsefét pedig Faludi Antal, vidékről újonnan szerződtetett tagja a nemzeti színháznak. — Komáromy Alajos apaszinészünk gyengült egészségének helyreállítása czéljából elutazott Pestről, s ez időszerint Bécsben tartózkodik, hogy az ottani orvosok tanácsát kikérje. Szerepeit, távollétében, megosztják a személyzet között. — Népszínház. „Csók Julis“ közönsége még mindig nem fogy. Az ünnepek alatt — az ünnepek miatt természetesen — tele házat csinált, miben Soldosnének is nagy része van. Tudvalevőleg az ő föllépései a népszínházban mindig ünnep. — Ma „A kintornás család“ kerül színre, holnap „Csók Julis”-t ismétlik. — Budai színkör. Gerőfi igazgató vállalata szépen indul, a kedvezőtlen idő, mely a zöldbeli vendéglősöket kétségbeejti, neki telt házakat csinál. Tegnap is 450 forint volt a bruttó jövedelem, különben a szereplők igyekezete meg is érdemli a pártolást. Legközelebb „Fatinitza“ kerül színre, a mi magyar színpadon nálunk még egészen uj. Mion Szigeti John Éva Sántháné Buitson Pintér Kertelen Alszegi A herczegné inasa Vincze Tarrolle inasa Tóth Imre Stramb Kőrösmezei Lardefrey Sántha Gouges Benedek L. Kezdete 7 órakor. Népszínház. U o /i ! k 1. Operette 3 felvonásban. Kezdete 77 órakor. Krisztinavárosi színkör. Három pár czipő.