Ellenőr, 1877. június (9. évfolyam, 180-232. szám)
1877-06-01 / 180. szám
foglalja. A cserkeszek minden oldalról seregestől sietnek belépni e hadtestbe. A Dunáról, Nikopolisból távírja 28-áról a „D. Telegraph“ harctéri tudósítója, hogy előtte való nap török pánczélos hajók küldettek le egész Rahováig, hogy figyelemmel kisérjék az ellenség mozdulatait a bal part mentében. Islacznál észrevették, hogy az oroszok még mindig erődítéseken dolgoznak, mire heves ágyúzást kezdettek, mely csak az éj beálltával ért véget. Az oroszok sokat szenvedtek s a török pánczélosok tönkre tettek egy gőzöst, három bárkát és három fa hajót s e mellett az ütegeket is tetemesen megrongálták. Ugyanazon lapnak távirják Bukarestből 28- káról. Korabidnál, Kalafát közelében tegnap heves ágyúzás fejlődött ki két török monitor és a román parti ütegek közt, mely hét óra hosszat tartott s a törökök meghátrálásával ért véget. Ugyanez esetet következőleg távírja meg az említett lap viddini levelezője 28-áról. Tegnap két ottomán monitor czirkálván Rahova és Nikopolis közt, tönkre tett két román hajót és számtalan bárkát, melyek a korábiai ütegek fedezete alatt feküdtek; azután a román ütegekkel mérkőztek meg s azokat erősen megrongálták. Kalatatból tegnap távirja 28-áról a „D. Telegr.“ viddini levelezőjei ismét bombázták a várost, még pedig több löveg egyenesen a kórházra volt irányozva, melyen pedig a genfi vörös kereszt lobogója volt kitűzve. Egy golyó egyik szobába esett, s ott robbant szét negyven beteg közt kik közül kettőt megölt és öt megsebesült. Az emberiségi törvények ily szemtelen megsértése mindenesetre tiltakozást fog maga után vonni az öszszes európai hatalmak részéről. Orsová, máj. 39. („Bad Corr”) A harcztér, s különösen kedves orosz atyánkfiainak közelsége nem csoda, ha épen nem képes megnyugtatni nálunk a közhangulatot. Alig múlik nap, mely ne hozná a hirt, hogy mindig közelebb nyomulnak városunk határaihoz. A határon, Erdélytől a Dunáig, alig van katonaság. Itt és Mehadiában csak 300 honvéd van beszállásolva mint helyőrség, a határőri szolgálat ellátására. Egyedül Nagy urnak, az orsovai szolgabirónak erélyes magatartása önt Orsova lakosaiba némi bizalmat, ki nem engedi a monarchia semlegességét megsérteni s megóvja a birodalom alattvalóinak érdekeit, így pár nap előtt rálőttek Adakaléból az osztrák dunagőzh.társaság egyik hajójára, melynek kapitánya Nagy szolgabirónál panaszt tevén, ez rögtön csolnakba ült, felkereste a török parancsnokot, ki azzal indokolta a lövést, hogy a hajó lobogó nélkül utazott s igy maga adott okot a lövésre. Tegnapelőtt 122 szerb önkénytes érkezett ide, hogy Romániába menjen át. Az önkénytesek fegyver nélkül, elviselt szerb egyenruhát viseltek s rendes útlevéllel voltak ellátva. A szolgabiró nem engedte tovább utazni őket, hanem 15 honvéd őrizésére bizva távirati utasítást kért a belügyminisztertől , minthogy pedig választ ma reggelig sem kapott s ellátni nem birta a mindinkább zúgolódó szerbeket, egy hajóra rakatva visszaszállittatta őket Szerbiába. Végre ma délután megjött a belügyminiszter utasítása, hogy a szerbeket, ha rendes útlevéllel bírnak és fegyvertelenek, bocsássa szabadon. A második tárók monitor légkeröpítése. E katasztrófáról, mely f. hó 26-án Ibrailánál történt, a „Times“ emez érdekes részleteket veszi Bukarestből: „A legmerészebb tettek egyike, minőket a hadi történet ismer, követtetett el az Al-Dunán Ibrailánál f. hó 26-án kora reggel. Egy kis csapat orosz katona Dubaseff hadnagy vezetése alatt, Murgescu őrnagy, román flottilla-parancsnok kíséretében elhagyta az északi dunapartot több csolnakon s a Petru Fetei hegyfoknak tartott, Matsin alatt, Ibrailával szemben, hol egy nagy török monitor állott. Az éjjel nagyon sötét volt s a csolnakok körülvették a monitort, mielőtt a török őrök még észrevették volna őket, kik midőn végre megpillantották a jövevényeket. Megállj, ki vagy 1“ kiáltással fogadták őket, mire Murgescu törökül válaszolt : „Barátok!“ A törökök e válaszszal látszólag meg nem elégedve, tüzet adtak Macsin irányában, mert nem tudták, hol vették magukat e csolnakok. A golyók czéljukon meszsze túl repültek és semmi kárt nem okoztak a csolnakokban ülők közt. A tüzelés alatt több orosz katona Dubaseff hadnagyyal együtt a vízbe ugrottt, lassan a pánczélos hajóhoz úsztak s szoros összeköttetésbe hozták a halált hozó torpedót annak fenekével. Miután a torpedót kellően megerősítették s egy villanytelep sodronyait hozzá erősítették, kiúsztak az átelleni partra s hajnali fél négy órakor a monitor összes tiszteivel és legénységével együtt villanyfolyam segélyével légbe röpittetett. A robbanás borzasztó volt s mivel mi sem hallatszik valami mentési kísérletről, fel lehet tenni, hogy a hajón voltak mindnyájan odavesztek.“ Köztudomású, mily roszul látják el a törökök a külső őrállomást és az éjjeli szolgálatot, s kétségtelenül ennek tulajdonítható, hogy e kétségbeesett vállalat is sikeresen ért véget, valamint ennek róható fel az is, hogy az oroszok a török czirkáló hajók közt torpedókat rakhattak le a Dunába. Hogy sötét éjjel két török hajó közt át lehet surranni, arról magam is meggyőződtem, írja a „Köln. Ztg.“ runcsuki levelezője. Az éjjeli szolgálatot ugyana következő módon látja el a török katona: Az éj beálltával az egymástól nyolcvan lépésre álló őrök elkezdik egymást vontatott hangon éberségre inteni, de e lármában áll egész éberségök, és soha eszébe nem jutna egyiknek sem, hogy a köztök levő tért átvizsgálják s igy nem nehéz köztök átsurranni, minthogy a kiabálások után a sötétben pontosan lehet tudni még a helyet is, hol a török őrök állanak. Nyugalom Bulgáriában. Drinápoly, május 16. („P. C.“) A háború kitörése óta Ali pasa főkormányzónk megkettőzteti tevékenységét és éberségét a vilajetben a rend és nyugalom fenntartására. Ali pasa (ezelőtt két évvel párisi nagykövet) európailag műveit és teljesen elfogulatlan ember, ki kellőleg fel tudja fogni a tűrhető viszonyok szükségességét, s ezért a háború kitörése után azonnal önkényt köriratot bocsátott ki kormányzósága hivatalnokaihoz, melyben hazafiságukra hivatkozva, szivökre köti, hogy legnagyobb gondjuk legyen a béke fentartása a mohamedánok és a keresztyének közt. Felhívása nem volt hasztalan, s alárendelt hivatalnokai, az erélyes intézkedést méltányolni tudva, tényleg mindent is megtesznek a teljes nyugodtság fentartására az egész területen. Ezen eredmény a bölcs és gondos Ali pasának annál inkább becsületére válik, mert vilajetünkben a háború előtt és óta elég gyújtóanyag volt a zendülésekre. Hogy mily jótékony lehet a bölcs és erélyes közigazgatás, kitűnik továbbá azon nevezetes körülményből, hogy az egész tartományban mintegy 2 hét óta teljességgel nincs rendőrség. Az egész lovas rendőrséget (zaptté), mintegy 2000 főnyi számban, részint Jamboliba, részint Sumlába vitték, hol a rendes csapatok közé sorozták őket. Csupa kiszolgált katonák ezek, a legerőteljesebb életkorban, s elite lőfegyverekkel ellátva. Vadász-zászlóaljakat fognak helyettesíteni, mégpedig igen hasznosan, a zaptték, ha — mint kétségtelen, — másutt is ugyanezen intézkedést teszik a zapttékkel. Környékünkön a genie-tisztek folyton fölvételeken dolgoznak, az összes balkáni szorosok megerődítése lévén a czél. Egy másik szükségeskatonai intézkedést is tettek, mely szemben a bolgár elem megbízhatatlanságával igen helyesnek látszik. Jeni-Mahalénél ugyanis egy vasúti híd fölgyújtatván, elrendelték, hogy minden nagyobb vasúti hidat állandóan katonaság szállja meg. E szolgálatot egyelőre a musztehafizok végzik, a redifek és nizamok valamennyien a dunai hadsereghez küldetvén. A montenegrói actio. A bábom kitörése óta igen csendesen viseli magát a Fekete hegyek fejedelme és népe. Most újabban, máj. 22-ikéről a „Pol. Corr.“ Czettinyéből közöl egy levelet, mely közeli kilátásba helyezi a montenegrói hadi actio megkezdését. Nikicza fejedelem Lukovoba utazott, s a Niksics ellen (jun. elején) kezdendő actióig ott szándékozik maradni. „Vukotics hadteste olyan erős, hogy nagyobb mérvű operatiót lehet vele kezdeni A múlt héten három zászlóaljjal szaporíttatott e hadtest, melyek ismét herczegovinaiakból alakíttattak, s így most körülbeli 12.000 emberből áll e hadtest 16 ágyúval és egy hegyi üteggel. A törökök Szulejmán pasa alatt egészen megbízható adatok szerint több mint 30 zászlóaljra tehetők, 500 embert számítva átlag egy zászlóaljra, mi újabb sikerekre buzdítja a montenegróiakat. Hogy a montenegróiakat sikerrel sakkban lehessen tartani, a területi viszonyok mellett legalább is háromszorta túlnyomó török erőre lenne szükség, ami pedig éppen nincs meg. Osztrogban, a Dugaszoros bejáratánál nagy mennyiségű lőszer és élelmiszer van felhalmozva, s egész késő őszig mindennel bőven el vannak látva a montenegróiak ; jó fegyverekben szintén nincs hiány s a fejedelem legközelebb hátultöltőkkel látta el azokat, kik előbb még régi szerkezetű lőfegyvereket használtak. A „román csillagrend**. A bukaresti „Monitorul“ közli az újan felállított „román csillagrend“-re vonatkozó törvényt. E törvény első fejezete a rend szervezetére és összeállítására vonatkozik s hat czikkelyt foglal magába. Az első czikkely értelmében a „román csillagrend“ katonai és polgári szolgálatok megjutalmazására alapíttatik, mely szolgálatok a román állam érdekében létettek. A negyedik czikkely szerint a rend tagjai 1000-re vannak megállapítva és 500 lovag, 300 tiszt, 120 parancsnok, 60 főtiszt és 20 nagykeresztesre oszlanak. Az ötödik czikkely értelmében idegenek is megnyerhetik s viselhetik a rendet, ezek azonban esküt nem tesznek a keretekbe, melyeket a negyedik czikkely előír, szintén felveendők. A rendjellel való feldíszítést és annak viselésmódját külön törvény állapítja meg. A második fejezd a rendbe felvételt és előmozdítást szabja meg. Senki sem vehető fel a rendbe másképen, mint az első vagyis a lovagi fokban, s hogy magasabb rangba jusson valaki, szükség, hogy előbb bírta legyen az alsóbb fokot; mindazáltal a fejedelem a rend felállításánál minden különbeni megszorítás nélkül kinevezhet bizonyos számú rendi tagot mindegyik rangfokozat egy negyed része erejéig. Komoly megsebesülések s kiválóan elismerésre méltó cselekvények az emberbaráti tevékenység bármely ágában szintén felmenthetik az illetőket a feltételek alól, melyek a rendbe való felvételre és előléptetésre nézve f előírvák. . marnám A harmadik fejezet szól a nyugdíjakról, diplomákról és előjogokról. A rend katonai lovagjai a következő nyugdíjakat élvezik: altisztek 240 leit, tizedesek 180 leit és közvitézek 144 leit évenként. A negyedik fejezet a rend tagjai fegyelméről szóló átalános határozatokat tartalmaz. Ezek szerint a rend tagjai ugyanazon okokból vesztik el e minőségüket, melyek a román polgári jog elvesztését vonják maguk után. Broglie herczeg körirata. A „Journal Officiel“ közli Broglie herczegnek a főügyészekhez intézett következő köriratát: „Főügyész úr !“ A köztársaság elnöke, midőn megvált minisztériumától és új politikai irányvonalat inaugurált, törvényesen használta alkotmányos előjogát. A törvényhozáshoz intézett üzenete kifejtette Francziaországnak e nagy elhatározás indokát és czélját. Mint látták önök, kijelenti abban, hogy ezutánra is szilárdul el van határozva, miként a múltban, tisztelni és fenntartani azon nemzetgyűlés által teremtett intézményeket, melytől ő hatalmát nyeré, s mely megállapította a köztársaságot. Ha az elnök közbelépett a politikai folyamatba, ezt azért téve, hogy megállítsa a radicális tanok rohamát, a melyek az ő szemeiben bármily kormányforma alatt is összeférhetetlenek a társadalom békéjével és Francziaország nagyságával. Semmi sem lévén megváltoztatva, sem az alkotmány, sem bármely más törvényekben, nekem sem kell változtatnom az önhöz intézett utasításokon, az azokat megillető tisztelet és az alkalmazásukban követendő szellemre nézve. De ön maga is érzi, hogy minél inkább megélénkülnek környezetében a politikai szenvedélyek, annál inkább meg kell kettőztetnie szilárdságát és éberségét összes kötelességeinek teljesítésében. Azon törvények közt, melyek megőrzése önre van bízva, a legszentebbek azok, melyek minden politikai alkotmánynál fensőbb elvekből indulva ki, oltalmazzák az erkölcsiséget, a vallást, a tulajdont, és a civilizált társadalom lényeges alapjait. Éppen ezek azok, melyek mindennap támadása tárgyát képezik egy sajtónak, melynek méltatlan durvasága túlmegy minden határon. Erős megtorlással önmaga és olvasói megbecsülésére utalva vissza e sajtót, ön meg fogja boszélni a felháborodott közérzelmet. Ezen kívül, jelen égő vitáink idejében több pont van, melyek kiválóan fölhívják az ön figyelmét. Az utóbbi időben többször megkísértették többé-kevésbbé elferdített eszközök által mentegetni sőt igazolni a fájdalmas polgári háborút, mely 1871-ben Párist földúlta. Néhány lap (a törvényhozás határozott szabályai ellenében) még támogatta is e gyűlöletes tett miatt elitélt és száműzött egyéneket. Ezen kisérleteket nem szabad önnek tűrnie. A közerkölcsiség megköveteli, hogy semmi se gyöngítse az üdvös borzalmat, melyet ama elvetemült idő a nép emlékezetében hagyott. Ön gondosan megtartozik nekem jelölni és alárendelt hatóságai által üldöztetni mindazon sérelmeket, melyek netán az állam feje ellen intéztetnek. Jóllehet az ő initiatívája az utóbbi eseményekben érezhetővé vált, felelősségét mindig a miniszterek felelőssége fedi, s a sérelemnek semmi alakban nem szabad személyéig fölhatni. A pártok taktikáját, mely most erősebben működik, mint valaha, s mely dihkek által akarja fölzavarni a közvéleményt, nem kevesebb éberséggel kell elnyomni. Ezen mesterséget sohasem gyakorolták több merészséggel és elkeseredettséggel, mint ma. Mindenféle híreket terjesztenek rendszeres tevékenységgel, mindenféle nyilvános vagy titkos uton, oly czélból, hogy az országot nyugtalanságba ejtsék a kormánynak a külhatalmakkal való viszonyai és a béke fenntartása iránt, mely annyi szerencsétlenség után kedvesebb neki, mint valaha. Le kell álcázni minden áron ezt a rágalmi összeesküvést, mely meg akarja bénítani az ügyeket, megakasztani a közjóllét haladását, kockáztatva, hogy maga idézi elő a veszélyeket, melyekkel fenyeget. Mert semmi sem volna alkalmasabb a szövetséges nemzetekkel való jó viszonyaink megzavarására, mint a valósággal ellenkezőleg elhitetni azt, hogy van Francziaországban egy secta vagy párt, mely elég bűnös arra, hogy Európát egy uj háború bajaival akarja elárasztani. Ön minden szükséges fegyverrel el van látva, ez ál-magyarázatok ellen. Az 1852. febr. 17-iki rendeletnek érvényben maradt 15. czikke oly büntetést mér az álhirek terjesztésére, melyeknek szigora még nő, midőn a vétség roszhiszemüségből követtetik el s következményeiben megzavarhatja a közbékét. Ön gondoskodni fog e czikk rendeleteinek foganatosításáról és nem engedi elfeledni, hogy nem egyedül a sajtó utján terjesztett álhír esik a törvény sajtó hatása alá, de hogy bármi alakban lépjen is fel a hazugság, mihelyt nyilvánosan lép fel, megbüntethető. Ezek főügyész úr, a külön kötelességek, amelyeket én az ön kiváló figyelmébe ajánlok a jelen körülmények között. Amidőn a franczia törvényhozás szokott buzgalmával teljesíti e kötelességeket, meglehet, hogy a pártok, melyeket gyámkodó actiója feszélyez, meg fogják kettőztetni irányában támadásaikat, amelyeknek máris zsákmányául van kiszemelve. E kilátás, meg vagyok róla győződve, nem fogja feltartóztatni a franczia törvényhozást. És ami engemet illet, aki a köztársaság elnökének bizalmából élén állok, anélkül, hogy szerencsés volnék hozzá is tartozni, az én kö-