Ellenőr, 1877. július (9. évfolyam, 235-291. szám)
1877-07-23 / 276. szám
De azért még azon tény sem veszélyeztetné a bábom localizálását, ha az angol kormány az említett értelemben csakugyan valami practicus actióhoz fogna. Ezzel Anglia egyedül a garantiák kérdését vetné föl, egészen úgy, mint azt Oroszország tette, csakhogy ellenkező irányban és ellentétes czélokból. Ha Oroszországnak materiális kezességre volt szüksége, hogy érdekeinek megfelelőleg készítse elő a keleti kérdés megoldását, úgy Anglia is követelhet biztosítékokat, hogy megakadályozhasson oly megoldást, mely a török birodalom érdekivel együtt az angol-európai érdekeket is veszélyeztethetné. Ezen jogra Ausztria-Magyarország is igényt tarthat, és ebben senki sem fogja a semlegesség megsértését látni. A pétervári kabinet még csak elméletileg sem vitathatja el más hatalmak politikai actiójának jogosságát, mely actiót ő saját kezdeményezésével minden mandátum nélkül törvényesített. Practice pedig valószínűleg még kevésbbé lenne hajlandó, hogy helyzetének nehézségeit még ezen controversiával is szaporítsa, melyben kézzelfoghatólag neki nincs igaza. Még most természetesen nincs eldöntve, váljon az angol kabinet elérkezettnek látja-e azt az időpontot, midőn tettleg be fog avatkozni a függő kérdésekbe. De erre nagyon hamar elhatározhatja magát, és akkor a keleti kérdés a passiv neutralitás stádiumából az activ neutralitás stádiumába lép. Mindent egybefoglalva, nagyobb valószínűséggel a közeli békekötés javára, mint az arra vonatkozó remények csökkentésére vagy elodázására. A „Post“ látszólag orosz részről inspirált „Anglia és Konstantinápoly“ czímű czikkében írja : Drinápoly bevétele után politikai és katonai tekintetben félelmes lenne Konstantinápoly ostromlása az oroszok által. A porta valószínűleg előbb kérné a békét, úgy látszik, hogy egyenesen ez tartja vissza Angliát Konstantinápoly megszállásától. A megszállás különben csak az oroszoknak lenne hasznára, mert amint az angolok megjelennek Konstantinápolyban, a Livádiában tett ígéret meg fog inogni, és Oroszország a béke árát meg fogja kétszerezni. Nem Anglia,hanem legfölebb Ausztria képes megakadályozni a törökök kiűzését Európából, de Andrássy még idejekorán be fogja látni, hogy a szláv kis államok keletkezésének megakadályozására a legjobb eszköz, ha magára vállalja a protectorátust a Balkán félsziget éjszaki része fölött. Oroszország beleegyezik és Ázsiában kíván kárpótlást. Budapest, július 22. TÁVIRATOK: New York, júl. 22. Szombaton este és vasárnap éjjel ismét kihágások fordultak elő Pittsburgban. A lázongók fegyvereket és ágyukat kerítettek maguknak, és tüzeltek a vasút koocsijaira és műhelyeire. Az ágyukat a gépház ellen is irányozták, hol tán megnyered ? Dehogy nyered ! Azonnal kész a felelettel, hogy még csak most kezdi olvasni, mindig fontos eseményekkel tele van, s jegyezni is akar belőle. Most még jobban felingerül a vágy; egy szürke lovat adnál egy táviratért, a világért sem juthatsz olvasmányhoz. Az lábhegyre állva, a szék hátán és fejeden át olvassa a kezedben levő lapot, s midőn a légy rászáll, vagy arczodat ingerít, s a nagy lapot fejed felé csapod, azt veszed észre, hogy hátul is homlokon ütöttél valakit. Ez melléd sompolyog, ha ugyan helyet kap, s féloldalról futja végig a sorokat, mig szeme elnem káprázik a furcsa kandikálásban. Amaz olyan morcz arczot vág feléd, mintha életére törnél, te pedig mitsem vétettél mást, minthogy sokáig olvastál s próbára tetted türelmét. Oh, borzasztó itt az ember, ha hírlapot nem olvashat, kész volna beállni ütni a muszkát. Mert hát egész Füreden mindenki a muszkát veri, még a Nikápolynál is. A pétervári sürgönyök, melyek tele vannak török vereséggel, szint változtatnak, s bizonyos, hogy a ki elolvassa, következőleg kiált fel: — No, ugyan ellátták az oroszt. — Hogy ? Hol ? — Hát mindenütt — felel az olvasó — mert a szentpétervári sürgönyöket megfordítva kell olvasni, készülvén azok olyan gyárban, hol hivatalosan és rubelekért piszkítják be a távirda vasszálait, melyen a lángész mutatja a halandóknak a halhatatlanságot. — Óriás csata! kiált fel valaki a „Lloyd“-tól. — Lehetetlen! — Igen! Az oroszokat a Duna felé szorítják, s hírmondója sem marad, amint Abdul Kerim megszente.. . Természetesen egy szó sem igaz, hanem azért a hírlapolvasó körül nagy tömeg támad, s úgy ezwikkerezik az újdonságokat, hogy szinte megesik a szíved rajtuk. Esős, szeles, rakonczátlan időben csak a bankjegynek van nagyobb értéke Füreden, mint a hírlapnak ; még olyan lapot is végig olvasnak, melyet soha senki sem olvas más, mint a szerkesztője és a corrector. Amely szerkesztő azt akarja tehát, hogy lapját elolvassák, az küldje esős idővel Füredre, ha ugyan el nem ázik, itt nagy becsben lesz. Ki a kávéházból! Lélekzeted fojtja a füst, s a tolongás már félig elkoptatta ruhádat, anélkül, hogy viselted volna. De hova ? Szobádban elég az éjét tölteni. Tovább, további Le a Balaton felé, az eső már megállt, de a szél annál erősebben megy. Szép ilyenkor a Balaton, borzasztó szép ! A hullámok egymást verik agyon s úgy szivit, zajong a felkorbácsolt víztömeg, hogy mozgása, bömbölése órajárásra hajlik. A part felé törő hullámok veszett módra tánczoltatják a kéjutazásra szánt csolnakokat, s elszédülsz már azon gondolattól, ha most benne ülnél ott a mélyén ! Megörökítésre méltó kép, melyet — habár először láttál — nem felejtesz soha. Megkeres ez órákban az imádság, ha akarod, ha nem ; és ily perczekben senki sem imádkozik tán buzgóbban, mint Odry Lehel, ki Endrődivel egyik nap vizutra kelt; a vihar véletlenül előkapta őket Tihany körül, hol legborzasztóbb a Balaton, most legmélyebb, s csak az imádság és véletlen tartotta meg őket a haláltól; annyira hajtotta, ringatta a kis hajót a szélvész, hogy a felhúzott vitorla a hullámokba mártódzott; azt mondja a kitűnő Brankovics , hogy ilyen közel még soha sem volt az éghez, még akkor sem, midőn dalait koszorúkkal halmozták el! ... Azaz egy nyeresége van, hogy mostanában nem ül hajóra, ámbár a Balatonban sok szirén van, s nagy csáberővel bir: hányan mennek sokszor a halálba akaratjok ellen, a szép tükör elcsábítja őket, a hullám meg eltemeti! . . . így járt azon szegény matróz is, kit pénteken nagy kísérettel, részvét mellett eltemettek. Az volt boldogsága, öröme, ha a hullámok ringatták, s el is oltották örökre, addig ígérte, csalogatta a Balaton. Küldjön most legalább harmatot sírjára, hadd neveljen az virágot felette édes atyja könyeivel. Fehér halászmadarak hasítják a levegőt a habok felett, így szokás ez viharkor , vihar sirály nélkül vizek felett majd képzelhetlen. A prédát ily órákban felszórja a mélyből a hullám, bár hozzájutni nehezebb, mint csendes órákban, midőn a halaknak nem elég a mélység, hanem kidobják magukat a tó tükréből a jégre villámsebességgel; láttad is, képzeletnek is hiszed, de hogy valóság volt, az győz meg, hogy a víz tükrén tova terjedő gyűrűket hagy maga után. A parton álló halásznak szive fáj utánna, kilátta a „Balatoni jelenést“ nagy hal képében, míg maga kint a part hosszában sok grundlikat csal horgára, azért is elidőzik órákon át, mert hát sok balatonparti lakosnál nincs nagyobb proletárja az istennek? csak egy jelentést lásson, éghet otthon a templom, a helység háza, saját viskója; nem a tűzre, hanem a vizén az esze. Tűr, nélkülöz, koplal, szomjazik, megutálja a munkát, rongyban jár, de meg nem adja magát. A helységet ott hagyja kora reggel, s csak késő este látja; lefekszik a forró homokba, megfüröszzti magát hideg vízbe ; a vihar veri egész napon át, egy akkora keszeg, vagy sügérért, mely csak nyelés a madárnak ; a hal egy dénár; a napi mulasztásért, amit a tarlón, mezőkön kereshetett volna, hanem mindegy; azért csak egy nagyobb ur van jelenleg nálánál: a népeket igázó muszka czár; még annak koronájáért sem adná, hogy semmije sincs ! . .. A Balatonpart hemzseg az ily fajta ingyenélőktől ; igaz, nem lop mást, mint napot, de ez is elég kár úgy a család, mint az államnak. S miért? egy grundliért!! Meglehetősen megzavarta a felhőket a szél. Nyugat felől csakugyan látszik egy kis darab „kék ég“, vigasztalásul, hogy vízözön által nem vész el többé a világ . . . Kék ég! . . „Mily kék Az ég ; Mily zöld A föld !“ Nagyszerű látvány ; nem, ennél több; Füreden az készpénz; olyan váltó, melyet mindennap beválthatsz, akár az uradalmi pénztárnál. Bocsánat, ha untattam, de meg akartam írni hogy a paradicsom hogy néz ki egy esős, viharos napon. Reisz István, a miliczia volt elsánczolva. A milicza első menekülési kísérlete a gépházból visszavezetett, de a másik sikerült 30 halott és sok sebesült árán. 125 gép és 250 vasúti kocsi szétromboltatott. A kár két millióra megy. A pittsburgi sherifet megölték, Pearsont a miliczia tábornokát megsebesítették. A milicziát, midőn visszament az Alleghany jobb partjára, a lázadók üldözték és szétszórták. Pittsburgban teljes fejetlenség uralkodik. A strike mindig jobban elterjedt. A pensylvániai miliczia mindennnnen útban van a felkelés fészke ellen. Baltimoreban csapatokat összpontosítanak Hancock tábornok parancsnoksága alatt. Srondon, júl. 22. Say a Cobden-club lakomáján azon reményét fejezte ki, hogy a mostani franczia cabinet az Angliával való kereskedelmi szerződést szabad kereskedelmi szempontból fogja megújítani. BrewlTork, júl. 22. Pittsburg 3000 strikció vasúti munkás kezében van. A miliczia rálőtt a zavargókra, mely alkalommal 20 ember megöletett és 29 megsebesült. Gyújtogatások más helyütt is fordultak elő; a vasúti közlekedés Pensylvaniában meg van zavarva, mivel a strike előreláthatólag az ohioi és missourii vasútra is ki fog terjedni. Baltimoreban több száz embert elfogtak. — Mexicoból jelentik: Escobedot, midőn a Riograndén átkelt, mint Leedo párthivét elfogták. Bécs, jul. 23. Tőzsde tudósítás. Megnyitás. Hitelrészvén 186, magyar hitel 149, Napoleonarany 9.87. A hangulat élénk. Bécs, jul. 23. Előtőzsde. Angol-magyar 156.30, lombard 731/.1, municzipális bank 49.80, Napoleonarany 9.851/.. A hangulat szilárd. Fővárosi ügyek. — A fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottsági gyűlésből. Temesváry S. a király utczában levő Schneider-féle üres telkekre egy bazárt óhajtana építeni, és a telkek átengedéséért 50 frt évi bért ígér. Forgó István az engedély megszavazása ellen emel szót. Hevesen kel ki a közmunka tanács eljárása ellen, mely megengedte, hogy csekély összegért a sugár-ut bazár építése által elcsúfítassék. Ő a folyamodvány tárgyalásába bele sem bocsátkoznék. A bizottság az ajánlatot egyhangúlag elvetette. A 9-ik kerületi elöljáróság előterjesztést tesz Sáska Béni folyamodványáról, melyben ez a Vendelin-utczában fekvő üres telket 3 évre, 80 frt évi bérárért kívánja bérbe venni. Az ajánlat a bizottság elfogadja. Hohler György a kőbányai ligetben telkeket vett meg, melyekre 2650 írttal adós maradt; folyamodik, hogy engedtessék meg neki ezen összeget két év múlva lefizetni. A bizottság tekintetbe véve a mostoha pénzviszonyokat a halasztáshoz hozzájárult. Végül bemutatja a fővárosi számvivőség a főváros HÍREK. — Hallomás szerint a fővárosban egy meetinget terveznek, melyen Klapka tábornok adná elő nézeteit az orosz török bábomról. — A párisi kiállítás és Erdély. Kolozsvárott élénk mozgalom indult meg, hogy az erdélyi részek is méltóan képviselve legyenek a párisi kiállításon. Azonban a mozgalom ma már különösen csak a borokra szorítkozik. A kiállítás Kolozsvárvidéki bizottsága Eszterházy Kálmán gróf elnöklete alatt e hó 20-án gyűlést tartott a városház nagy termében. A gyűlés tárgyát leginkább a kiküldött végrehajtó bizottságok jelentései képezték. Az iparosztály titkára jelentette, hogy Kolozsvárról meglehetős számmal történtek bejelentések, de nagy akadályt képezett a végrehajtó bizottság működésében, hogy csak később tudták meg a szállításnál követendő eljárás részleteit, különösen, hogy a gyűjteményes kiállítások szállítási költségeit az állam fedezni fogja. A vidéki bizottságok megalakultak, de eddig kevés eredményt mutatnak föl. A mezei terményekről eddig még nem tettek bejelentést, a gazdasági egylet azonban 15 méter tért kér, melyet kiállításával mindenesetre be fog tölteni. A bejelentések között legörvendetesebb a pincze-egylet által összehozott borkiállítás ügye. A kiállításon impozáns mennyiséggel lesznek kéviselve az erdélyi borok. Az erdélyi pincze-egylet folyamodott volt a budapesti központi bizottsághoz, adassék meg neki azon kiváltság, hogy csak hozzá lehessen bejelenteni a párizsi kiállításra küldendő erdélyi borokat. A derék egylet meg is kapta az engedélyt és ennek folytán ágensei által akkora tevékenységet fejtett ki, hogy a bejelentések után ítélve az erdélyi borok gyűjteménye a magyar kiállításnak fénypontját fogja képezni Párisban. E collectióban ugyanis kétszázkilenczvenöt fajta borral 105 kiállító fog részt venni, benne Erdély minden nevezetes bortermelője. A terület, melyet a kiállításon az erdélyi borok el fognak foglalni, hatvankét és fél élet tesz. A borok mielőtt elküldetnének Párisba, Kolozsvárit előleges királat alá jőnek, ha méltók-e a kiállításra. Ez okból a Kolozsvárvidéki bizottság kérést fog intézni a városhoz, hogy az e célra behozandó borok vámját térítsék vissza a gazdasági egyletnek, amely különben is a kiállítás terheit viseli. A gyűlés e határozatok és bejelentések után elhatározta, hogy felkéri a központi bizottságot : eszközölje ki azt, hogy a jury-választásnál az erdélyi részek kellőleg képviselve legyenek s azon egyének közé, kiket a kormány a kiállítás tanul-mányozására fog kiküldeni, erdélyiek is vétessenek fel. Ezek kapcsán egy érdekes kis adatot említhetünk fel arra nézve, miként gondolkozik nálunk szervezési szabályok értelmében — a behajtatlan követelésekre egy 64 tételből álló kimutatást, melynek összege 943 írtra rúg. Mielőtt végleges elintézés végett az ügy a fővárosi közgyűlés elé menne a pénzügyi és gazdasági bizottság a kimutatást tüzetes felülvizsgálat végett kiadta a leszámoló bizottságnak és csak ennek jelentése után fogja az előterjesztést megtenni.