Ellenőr, 1877. július (9. évfolyam, 235-291. szám)
1877-07-24 / 277. szám
helyétől. Éppen a Káldor és Scholcz-féle uszodák közelében a kormányszerkezet valamelyik alkatrésze elpattant, miáltal a kormány használhatatlanná vált. A hajót a víz erős folyása az uszodák mellett a Dunában „elhorgonyzott“ úszó jelző gerendák egyikére sodorta, mely gerenda a hajó fenekén lyukat ütött , abba viz hatolt be. A 4 nő és 7 férfi tagból álló társaság, mely a hajón volt, a hajt teljes jelentőségében fel nem fogta, kivéve a kormányzót, Morelli János fővámházi gépészt, ki azonban rögtön hozzáfogott a kormány kijavításához s daczára az uralkodó zavarnak, egy vashuzal segítségével azt ki is javította, és a hajót a lipótvárosi csavargőzös állomáshoz vezette. A társaság csak akkor vette észre a komoly veszélyt melyben forgott, midőn kiszállás közben a hajó jelentékenyebb sülyedését tapasztalá. — A kuriozitás kedvéért közöljük a következő hiteles táviratot, melyet a párisi „Figaro“ harcztéri levelezője Iwan de Wolstyne Bukarestből Iczkanyn át küldött lapjának. A czár tegnapelőtt, (17 én) a hozzá közelebb álló személyek előtt váratlanul azon szándékot jelentette ki, hogy véget vet a háborúnak, és hogy a békeföltételek megállapítása végett Európához forduland. Gorcsakoff herczeget a czár e szándékáról azonnal értesítették. Azt mondják, hogy Miklós nagyherczeg, midőn ezt meghallotta, ekként kiáltott föl: „No, akkor nélküle megyünk Konstantinápolyba.“ — Nemrég felemlíttettük azon veszedelmes gondatlanságot, hogy a zugligetben a kóbor kutyákat figyelmen kívül hagyja a rendőrség. Azóta néhány kutya, mely veszettség gyanújában állott, az állatgyógyintézetbe szállítatott gyógykezelés és vizsgálat végett. Múlt héten egy ily kutya, mely 10 napig volt a gyógyintézetben, mint gyógyult kibocsájtatott. De alig volt 2 napig otthon a gyógykezelés alól kikerült állat, és a gyanús jellenségek ismét mutatkoztak rajta, mely jelenségek utóbb valódi veszettség fokát érték el. Képzelhető mily ijedtségbe esett a ház és környülete ezen körülmény folytán. A veszett ebet egy városi vadász agyonlőtte ugyan — de a mint mondják az eb más ebeket is megmart. Czélszerű lenne a gyepmester kiküldetése a zugligetbe. — Megörült. Egy csongrádi származású bádogos legény M. L. 32 éves, nőtlen, — ma délelőtt a műhelyben, hihetőleg kedvese hűtlensége miatt, dühöngő őrjöngésbe esett, segédtársait összeverte s csak nagy erőfeszítéssel lehetett a kapitánysághoz s innen a kórházba szállítani. 78 drabant foglalkozott vele, mert iszonyú erőt fejtett ki. Eddig igen szelíd ember volt. — Magyar fürdők látogatása. A legújabb kimutatások szerint eddig megfordult Balaton Füreden 976, Mehadján 1465, KrapinaTepliczen 801, Lipiken 429, Szliácson 521, Tátra-Füreden 230, és Trencsén-Tepliczen 1114 vendég. — Öngyilkosság a ház tetején. Nagy izgalom uralkodott e hó 16-án este a Civita Vechiai városháztéren. Egy a tetőn ülő katona ugyanis egymásután ötször a sétáló tömeg közé lőtt, de szerencsére nem talált senkit. A katona ekkor önmagát lőtte agyon. A boldogtalan ezredesét akarta megölni, ki szintén ott járkált a sétálók között. — Talált gyermek. Vasárnap reggeli 5 órakor az üllői vámház közelében az út mellett egy körülbelül 6 hetes, izraelita rítus szerint keresztelt fiú gyermeket találtak. A lelketlen kitevőt erősen nyomozzák. — Titkos indok. Nagyváradon — mint a „Bihar“ írja — közelebb nagymérvű ékszerlopás történt. Egy helybeli mérnök Sz. B. ur házából mintegy 6000 frtnyi ékszert tolvajoltak el, és semminemű gyanú senki ellen fenn nem forgott. A helybeli rendőrség azonnal egész erélylyel lépett fel, s sikerült is az összes ékszert egy bécsi zálogházban megtalálni, hova egy ismeretlen egyén helyezte el azokat. Most a rendőrség a tettest nyomozza, de a megkerült ékszerek tulajdonosa a nyomozás megszüntetése czéljából a vádat visszavonta. Hjáh, lehetnek dolgok, melyek, ha napvilágra kerülnének, pikáns mendemondákra adnának alkalmat. A körmöczbányai m. kir. állami főreáltanoda hetedik értesítőjét szerkesztette Schröder Károly igazgató. A füzet elején egy rokonszenves hangon irt nekrológot olvashatni Hell Sándorról, a tanintézet egyik jeles, ez évben elhunyt tanáráról. Ezután a főreáltanoda tápintézetének alapszabályait közüik magyar és német nyelven. Majd ezután a rend- és fegyelmi szabályzatot szintén két nyelven. Az ifjúság önképzőkörének alapszabályait már csak magyarul köztik. A intézet történetének vázlatából kiemelhetjük az „Alumneum egyesületet“, melynek ez ideig 5111 frt 40 kr a vagyona. A főreáliskolának volt összesen 24 tanára. Az ifjúság kebelében „Toldy-kör“ czímmel szépirodalmi képzőkör működik dr. Versényi György tanár vezetése alatt. A tanulók száma a VIII osztályban volt összesen 275, évközben kimaradt 22. Nyelvre nézve igy oszlottak föl: tiszta magyar volt 27 ; magyar-német 41 ; magyar-tót 19 ; magyar-német-tót 166. Az érettségi írásbeli vizsgálatra jelentkezett 23 tanuló , Janó Sándor gyulai kir. ügyész helyreigazítására.*) T. szerkesztő úr! Engedje meg, hogy Janó Sándor gyulai kir. ügyésznek az „Ellenőr“ július 1-jén megjelent számában foglalt u. n. „helyreigazítására“ megjegyzéseimet — habár sokoldalú foglalatosságaim miatt, kissé későn — megtegyem, mert az illető közleményt személyeskedő iránya miatt, alapos cáfolat nélkül nem hagyhatom. Mindenekelőtt kinyilvánítom, hogy saját közleményemet egész terjedelmében fentartom. A helyreigazító kir. ügyész maga is annak lényegét beismeri, t. i. azt, hogy ellene vizsgálat létetett folyamatba, hogy hirlapilag „nem vádlónak, hanem a vádlottak padjára valónak“ mondatván, ő ezt elhallgatta. Igaz, ő mindezeket a maga módja szerint okadatolja, de mennyire alapulnak előhozott okai valóságon, az a következőkből fog kitűnni. Ugyanis a „helyreigazító“ kir. ügyész önmaga ellen nem kérte a vizsgálatot, mert a gyulai törvényszék érdemes elnökéhez adatván be ellene a bűnfeljelentés: ez kötelességszerűen a főügyészséghez tette azt által s innét létetett ellene folyamatba a vizsgálat. Oly természetűek voltak az ellene emelt vádak, miszerint legalább az elővizsgálatot, az ő akarata ellenére is el kellett rendelni. Az ezen ügyre vonatkozó panaszok nem csak az e b. lapokban megjelent újdonság közlőjéhez érkeztek — nem mint ügyvédhez , hanem mint hírlapíróhoz — de főispán az ő méltóságához és több megyei kitűnőséghez is. A börtönből érkeztek már hónapokkal a vizsgálatt előtt bizonyos társadalmi állást elfoglalt ismeretes egyének által aláirt ajánlott levelek alakjában a postán s igy, ha nekem, a Janó ur által megtámadott levelezőnek, úgy mint főispán urnak és többeknek „összeköttetése“ volt a társadalom „erkölcsi halottjaival“, ez egészen akaratunk elleni épen a kir. ügyész hibájából történt, mert mi meg nem akadályozhattuk, miszerint részünkre a postán ajánlott levél ne érkezzék, hanem arról épen maga a kir ügyész tehet, hogy a börtön lakói levelezhettek velünk. Ez a „társadalom halottjaival“ való akaratlan „szövetkezésem“ és a Janó úr által „önmaga“ ellen kért vizsgálatnak szóig, betűig igaz és való története. Kénytelen vagyok kimondani igazolásomat, másodszor azt is, hogy a gyulai kir. ügyész ellen nem oly általánosan odadobott rágalomszerű közlemények jelentek meg a lapokban, melyekre védekeznie vagy vizsgálatot kérnie nem lehetett. Ide csatolok egy hirlappéldányt, melyből t. szerkesztő úr saját szemével meggyőződést szerezhet, hogy csak ez egyetlen közleményemben 4—5 specziáls vád lett Janó úr ellen emelve. A „Nemzeti Hirlap“ban megjelent közlemény is, melyben az mondatott róla, hogy „a vádlottak padjára való,“ speciális vádat tartalmazott. Jellemzi egyébiránt az illető kir. ügyész gondolkozásmodorát az, hogy úgy véli a szerecsent fehérre mosni, ha azt, kit a reá vonatkozó, általa is lényegben igaznak beismert hírközlőjének gondol, a legotrombább, légből kapott rágalmakkal illeti. Én, az illető levelező, ily csakugyan „odadobott rágalomszerű közleményekkel szemben“, habár másképpen a legkisebb sértést büntetlenül el nem tűröm, ez esetben nem tartom kötelességemnek védekezni, hanem felszólítom a kir. ügyészt, bizonyítsa be, hogy én, a reá vonatkozó hírnek e becses lapokban közlője, mint ügyvéd „ravaszul szőtt fogásokkal tudtam legalizálni azt, mi más embert rég a vádoltak padjára ültetett volna“ , bizonyítson be kevesebbet, csak azt, hogy mint ügyvéd, akár saját feleim, akár az ellenfél ellen, valaha csak nem tisztességes módon jártam el, mit ha nem teend, rágalmazónak nyilvánítom. Ha a kir. ügyész nevet említett volna, én magam hívtam volna fel hírlapilag mindenkit, hogyha tud valaki rólam 5 évi Békés megyében töltött ügyvédi praxisomból, eljárásom becsületessége és törvényessége ellen valamit, vagy csak egy nem tiszt) Adjuk e helyreigazítást levelezőnk iránt való tekintetből, s ezzel a kelletlen polémiát befejezettnek tekintjük lapunkban. Szerkesztő, fességes, nem leyális, lovagiatlan tettet, mondja, nyilvánosan. Hogy pedig én Janóval szemközt alaptalanul gyanúsítónak ne tekintessem, mert azt állítom, hogy a nevezett kir. ügyész „nem örvend a legkifogástalanabb hírnévnek“ : ezennel Janó Sándor gyulai kir. ügyészt nyilvánosan vádolom arról, hogy Bakó Imre gyulai lakost 200 frt erejéig részhiszeműleg megkárosítá, hogy Pain Antal b.-gyulai ügyvédet, Barza Ferencz b.-csabai polgárt magánügyeiben hamisan vádolta stb. Mi az első esetet illeti: Bakó Imre gyulai parasztgazdát ugyanis Janó uram bizonyos polgári ügyében lefoglalt 50 köböl búzának őrzésére zárgondnokul kinevezte, (ámbár előbb ez ellen is bűnfeljelentést tett volt). A semmitőszék megsemmisítvén a végrehajtási eljárást, Bakó Imre zárgondnok, Janó házának padlásán levő lefoglalt 50 köböl búzának az illető igénylő részére leendő visszaadására utasíttatott, átvételkor azonban hiányzott 20 köböl. A 20 köböt az igénykereset befejezte előtt adatta el Janó, Bakó Imre által, ki el se adhatta volna, ha Janó nem akarja, mert a padláskulcsok Janónál voltak. Minthogy pedig a per úgy végződött, hogy e 20 köblöt is ki kellett adni: a szegény, teljesen értelmetlen és csak Janó utasítása szerint eljáró parasztnak kellett a 20 köböl árát 200 írtban sajátjával kifizetni, s mikor visszakérte Bakó a kir. ügyésztől 200 írtját, ez nem akart tudni róla semmit. — Janó felhasználta kiszámított furfanggal a paraszt járatlanságát és tudatlanságát és „ravaszul szőtt fogással legalizálta“ azt, mi miatt más embert nekik kötelessége lett volna a vádlottak padjára ültetni! Janó Sándornak tehát nincs joga rész néven venni, ha jellemét csak „nem egészen kifogástalannak mondják. És nincs joga becsületes embereket vádolni, rágalmazni, különösen nem az e lapokban róla közölt hír íróját, kinek egyedüli vétke az, hogy hirlapírói minőségében, vagy mint ügyvéd is, elég erkölcsi bátorsággal (Janó úr ezt erkölcsi butaságnak nevezi) bir az ily emberek álcráját lerántani! B.-Csaba, 1877. jul. 20. Ama levelező elemet is föl kell itt említenünk Konstantinápoly védelmére vonatkozólag, melyet nem szabad tekinteten kivül hagynunk. Az Orosz- és Törökország közt dúló háború nemcsak politikai, hanem vallásos küzdelem is, két különböző népfaj és vallásos meggyőződés élethalálharcra, tehát a legborzasztóbb, legelkeseredettebb viaskodás, mely valaha emberek vagy nemzetek közt támadhat. Bárminő egyéb fogyatkozásai vannak is a törököknek, azt el kell ismernünk, hogy ők nem csak bátor, hanem kitartó és jeles katonák is. Hadakozó képességüket pályafutásuk eddigi története fényesen bebizonyította mindkét világrészben igen sokszor. Ellenségük nem számíthat náluk sem szökésekre, sem pedig elcsüggedésre, hogy azokból hasznot húzhasson. Sőt inkább el kell készülve lennie a legmakacsabb, legkitartóbb, halált megvető ellentállásra, míg csak egyetlen török katona él s a vezénylet végzetes hibákat nem követ el. Különösen így fog ez történni oly háborúban, mint a mostani, ha szükség esetén az egész iszlám világ harczias szellemét föl fogja ébreszteni az igaz hitet fenyegető veszedelem. Még nincsen kibontva a próféta szent lobogója, de ha egyszer kibontják azt, és ember ember ellen fog küzdeni, az oroszok nem fognak megállni a legvégső elkeseredésig fokozott vallási fanatismus ádáz dühe előtt. Akkor még nagyon megkeserülhetik a barbár muszkák ama borzasztó, az egész világtörténelemben páratlan kegyetlenségeket, amelyeket védtelen aggokon, gyermekeken és nőkön elkövetni elég vadállatok valának. Párosulva Konstantinápoly természetes és mesterséges védműveivel, a megtámadott hadsereg harczias szeleme és elszánt vitézsége, óvatos és ügyes angol tisztek vezetése alatt (mi most egyre valószínűbbé kezd válni), csodálatra méltó tetteket fog véghez vinni. Ha egyszer arról kezd szó lenni, hogy a szent Sztambult az oroszok és keresztyének elfoglalással fenyegetik s azt ellenük meg kell védeni, ázsiai Törökország napbarnitotta merész beduiniai légió számra fognak Európába özönleni, hogy veszélyben forgó kalifátokat és európai testvéreiket a megsemmisülés torkából kiragadják. így tehát, tekintetbe véve Konstantinápolynak ázsiai összeköttetéseit, hatalmas védfalait és fellegvárait, a tengerek fölött való uralmát, a természetnek mindazon kedvezményeit, melyek a teljes védelmet biztosítják, továbbá a buzgó vallásos meggyőződés önfeláldozó elszántságát és elkeseredését — mind a körülményeket — mondjuk — tekintetbe véve, bizton remélhetjük, hogy a törökök meg fogják védelmezni fényes fővárosukat bárminő ellenség ellen, ki azt el akarná tőlük ragadni. Sámi Lajos. Icu, iu azt eiaaama luiuis. ragauui. Sámi Lajos. a szóbelire már csak 17.Érettségi bizonyítványt nyert: kitüntetéssel 1; egyszerűen 14; kettőt elutasítottak. A tiszántúli református egyház tanügyi bizottságának Debreczenben e hó 18-án tartott üléséről értesít bennünket saját levelezőnk. A gyűvés rendkívüli érdeklődés közt indult meg, s több fontos kérdés megvitatása élénk eszmecserékre adott alkalmat. A gymnáziumi rendtartás alkotása, a tanárválasztás ügyének tisztázása került először szőnyegre. Félegyházi B. és Kiss A. gymnáziumi tanárok nyugadijaztatásukat kérték. A gyűlés tekintettel arra, hogy Kiss A. 44 évig szolgálta híven és becsülettel a protestáns tanügyet, az őt 24 évi hivataloskodása után megillető 680 frt évi nyugdíj helyett 800 írttal nyugdíjazza. Tárgyaltak sérelmes ügyeket is, de melyről levelezőnk részletesebben fog írni. A KORMÁNYELNÖ ÍRTA ANTHONY TROLLOPE. J'NEGYEDIK kötet. VI. FEJEZET. „Én meg vagyok gyalázva.“ Az ülésszak megnyílta után csakhamar Fletcher Arthur állandó vendég volt Whartonéknál, s gyakran beszélt az öreg úrral Emily és saját terve felől. Emily hazaérkezése után is csakhamar megjelent náluk, de ott volt Mrs. Roby, ki az egész szerencsétlenséget okozta volt. Mrs. Roby kérdezte tőle, hogy nem veszi-e észre Mrs. Lopez külsején a javulást. E kellemetlen s eddig mindig gondosan került név említésére Arthur néhány pillanat múlva fogta kalapját és eltávozott. — Be különös modora van, mióta képviselő lett, mondá Mrs. Roby. — Azért ment el, mondá Emily szünet múlva, mert nem szereti hallani azt a nevet. Papa sem szereti. Azért, néném, csak szólítson engem Emilynek. — Csak nem szégyenled nevedet? — Ne gondoljon azzal, néném. Ha rosznak gondolja ezt, ne jöjjön ide, — de nem szeretném, hogy papát megbántsa. — Oh, ha Mr. Wharton kívánja, akkor —, S este Mrs. Roby megmondta férjének, hogy az öreg Wharton milyen vén bolond. Másnap Fletcher Arthur ismét eljött. — Tegnap nagyon hirtelen elmentem. Reményem, nem tartasz miatta gorombának, mondá. — Oh nem. — Nénéd itt volt, s én mondani akartam valamit, amit ő ellőtte nem mondhattam el. — Tudtam, hogy ő kergetett el. Sohasem voltatok jól egymással. — Soha, — de megbocsátok neki mindent. Megbocsátok minden ellenem elkövetett roszat, ha megteszed amit most tőled kívánok. Emily tudta, hogy mi az. S ismét félt. Hogyan törölhesse el múltját ? Hogyan lehet ő ismét hitves, midőn egy olyan férj emléke fog kisértetül följárni hozzá? — Nagyon sajnálnám, ha olyat kívánnál tőlem, amit meg nem tehetek. — Semmit sem kívánok tőled, amire atyád szentesítését nem bírom. — Az az idő elmúlt, mikor atyám vezethetett volna. Ma ő nem nézhet engem saját szememmel, nem értheti, hogy mit érzek. Azt akarná, hogy más legyek, mint a mi vagyok. Pedig az vagyok, amivé magamat tettem. — Meg akarsz hallgatni? — Meg. — Szerettelek gyermekkorom óta. Hű voltam hozzád azóta mindig. — Természeted az. — S ez nem is fog megváltozni. Sohasem kétkedtem szerelmemben egy pillanatig is. Sohasem hasonlítottalak össze mással. S azután elraboltak tőlem. Nem kell mondanom, hogy mennyit szenvedtem. Úgy tetszett otthon, mintha egy nagy fekete felhő borult volna ránk. Nem beszélhettünk rólad, s hallgatnunk sem lehetett teljesen. — Elítéltetek. — Úgy írtam-e neked, mint egy elítéltnek ? Úgy bántam- e veled, mikor találkoztunk, mint egy elítélttel? S midőn ma ide jövök, azt bizonyítom-e ezzel, hogy elítéllek ? Sohasem csaltalak meg, Emily. — Soha. — Akkor elhiszed, hogy sohasem róttalak meg. Fájt, hogy olyanhoz mentél, aki nem volt méltó hozzád. Fájt volna, ha egy herczeg lett volna is. Hogy minő volt életed, azt nem kérdem. — Boldogtalan voltam. Megmondanék neked mindent, ha lehetne. Nagyon boldogtalan voltam. — S az nem csökkentette szerelmemet, bár reményem elveszett .Úgy tetszett, mintha testemnek egy része szakadtana el tőlem. Nehéz volt igy az élet, de csak érttam tvább. S most, hogy ismét megváltozott minden, visszanyerhetem elvesztett tagomat, s lehetn , sot más ember ép, egészséges, boldog — olya, zen jo ! Azt mondják: várjak, mig gyászod égés ülik, de miért várjak. Értetlen nagy folt támadt, s nem jobb-e, ha minél előbb betakarjuk? — Sohasem lehet azt betakarni. — Azt hiszed, hogy nem lehet elfeledni. Az igaz, emlékeink kitörölhetetlenek. De minek sötétítsék el azok mindnyájunk életét? Minek törődjünk a világgal? — Én nem törődöm azzal, hogy mit gondol a világ. Azon alul állok. Azzal törődöm, amit én gondolok magam felől. — S mással nem akarsz gondolni ? Velem — atyáddal ? — Oh — atyámmal, de ő érte sem tehetek meg mindent. — Egyet kell kérdenem, csak egyet. S a felelettől kell függni annak, amit teszesz. — Minő kérdés az, Arthur ? — Szeretsz ? Emily nem felelhetel egyenesen. Arthur folytatá : — Tudom, hogy akkor nem szerettél, mikor az ő neje lettél. Pedig talán megérdemeltem volna, hogy szeress. De a szerelem változik, s az emlékezet talán fölidézi a régi ábrándokat, mikor a világ kegyetlen volt hozzánk. Mikor még fiatalok voltünk, azt hiszem, szerettél. Emlékszel-e még, mikor ezelőtt hét évvel elküldték tőled, mert — mert még olyan fiatalok voltunk.kkor szerettél, Emily. — Gyermek voltam. — Most már nem vagy gyermek. Szeretsz-e most, — ma? Ha igen, add ide kezedet, s legyen a múlt eltemetve. Előttünk az élet, s miért ne egyesítenék kettőnk életét? , — Nem tehetem, mondá Emily. — Miért? — Nem lehetek egyéb, mint az a nyomorult teremtés amivé magamat tettem. — De szeretsz-e? — Nem bonczolhatom szivemet. Hogy szeretlek-e — igen! mindig szerettelek. Mindened drága nekem. Büszke vagyok diadalodra, örülök örömödön, sírok keserveden, kívánom, hogy áldás érjeni; — de nőd, Arthur, nem lehetek. — Még ha egész családunk lenne is általa boldoggá ? — Azt hiszed, nem gondolkoztam erről? Azt hiszed, elfeledtem első leveledet? Ismervén szívedet úgy, amint én ismerem, hogy hónapok óta volt egy napom, egy órám, mikor azt nem kérdeztem magamtól, hogy mit feleljek neked, ha természeted édes állhatatossága visszahoz hozzám ? Reszkettem, mikor hangodat hallottam. Szívem úgy dobogott lépteid zajára, mintha szét akarna szakadni ! Azt hiszed, sohasem gondoltam meg, hogy mit dobtam én félre? De az már elmúlt, s többé el nem érhetem. — Elérheted — elkiáltá Arthur, s térdre borult, s körülfonált karjaival. — Nem — nem — soha. Én meg vagyok gyalázva. Mocsok közt hevertem, mig magam is megfeketedtem. Vedd el karjaidat. Nem szabad azokat beszennyezned! S fölugrott ültéből. — Ne legyen a tied az, amit ő meghagyott. — Emily! az az egyetlen, amire sóvárgok. — Légy férfi és győzd le szerelmedet, — mint én is akarom. Öld meg. Mondd magadnak, hogy az szégyenletes, nem arra való. Te vennéd el, Fletcher Arthur, annak az embernek az özvegyét, — azt a nőt, ki annyira belesülyedt a szennybe, hogy többé sohasem lehet tiszta, — te, a kiválasztott, — mindnyájunk fényes csillaga, — te, kinek neje a legszebb, a legtisztább, a leggyöngédebb kellene, hogy legyen, — virág, melyet még alig ért a lehellet is! Holott én . .. Arthur, — én jobban ismerem kötelességemet. Büntetésemtől ily után nem akarok megszabadulni, és nem engedhetem meg neked, hogy megrontsd magadat. Szavamat kimondtam. S most nem bánom, ha tudod is, hogy szeretlek... S most menj. Isten áldjon meg, s adjon neked szép és boldog feleséget. És Arthur, ne jöjj többé hozzám. Ha nem szólsz erről, örömet láttak mindig, de ne jöjj úgy soha, mint jöttél most. S kímél meg, Arthur, atyámmal. Ne engedd, hogy azt higyje, hogy az én hibám, hogy nem lehet, amit ő kíván. S ezzel kiment a szófiából. Pedig az ő hibája. Nem, nem lehet kímélni. Szólni kell atyjával, hiszen Emily szereti őt — megvallotta ! Szólott azonnal az öreg ügyvéddel, de az most nagyon komor volt. Arthur azonban kijelentette, hogy nem hagy föl kísérleteivel. (63. folytatás következik.) KÖZGAZDASÁG. Földeivel és. Békésmegyében az aratás, mint a „Békésm. Közi.“ Írja, a múlt héten megyeszerte megkezdődött, s a munka a legnagyobb serénységgel folyik. A gazdaközönségnek kitűnő búzatermésbe vetett reményei csupán közép, helyenkint pedig középen alulinak valósultak. Jó középtermés a szeghalmi, szarvasi s a gyulai járásokban, mig középen aluli a csabai s részben az orosházi járások területén mutatkozik. Helyenkint — mint például a gyula-eperjesi, gerendási puszta egy részén, a csanádmegyei állami birtokokon — hol számos földbérlő van — a termés teljes tönkretételéről értesütnek. Annyi legalább tény, hogy például a gyula-eperjesi pusztán Gyula város tanácsa kárfelvételi szemlét tartott s azt adóleirás szempontjából a kir. adófelügyelőhöz terjesztette. A helyszinfelvétel parczellánként eszközöltetett s ez részben a búza teljes, átlag pedig a termés kétharmadának megsemmisüléséről tanúskodik. — A kukoricza, hol elegendő esőt kapott — igen szépen fejlődik, úgyszintén a dohány és vetemények is. Folyó julius hó 9 én éjjeli 10 óra után esővel vegyesen jég is volt, mely a gyűrai határban jelentéktelen károkat okozott, de a szomszédos Varsándban nagy területen az egész vetést tönkre tette ; különben a dohányban mutatkozik fölötte sok kár. Gyümölcsöt — kevés alma kivételével — látni sem lehet; a szőlőtermés azonban örvendetes, jóval többnek ígérkezik, mint amennyire hetekkel ezelőtt vérmes remények mellett is mertek számítani. Termény piac«. Budapest, jul. 23 Gabonában délután nem fordult elő üzlet. (Sz. H.) Szeged, jul. 21-én. Időjárásunk majd derült, majd borult Hőmérséklet reggel 22 fok meleg. A Tisza vízállása : 2,61 méter fölött. A lefolyt heti részben esős, hűs időjárás a gumós növényeknek és kukoricának nagy hasznára volt és ezeknek állása a termést illetőleg jó reményekre jogosít. E héten a gabnaüzlet igen élénk volt , a behozatal azonban még nem jelentékeny és ezért a forgalom nagyobb kiterjedést nem nyert. A kivitel élénken vesz részt az üzletben és julius-augusztus havi szállításra több kötés történt. Búza- és rozsárak szilárdak. ^Jelenlegi árak a helybeli vasúthoz szállítva a következők : Új búza 78—80 klgr. mm. 12 frt 20 — 40 kr. Búza bánsági 78 — 80 klgr. mm. 12 frt 20—40 kr. Uj rozs 71—73 klgr. mm. 9 frt 10-20 kr. Uj árpa 60-61 klgr. mm. 5 frt 50 — 60 kr. Tengeri mm. 6 frt 30—40 kr. Zab mm. 5 frt 80— 86 frt. A B.-Csabán julius 21-én tartott hetivásár alkalmával hivatalosan jegyzett árak : 1. Búza mm. elsőrendű 12 frt 10 kr, másodrendű 10 frt80 kr. 2. Árpa elsőrendű 5 frt, másodrendű 4 frt 80 kr. 3. Zab elsőrendű 7 frt 20 kr. 4. Kukoricza 6 frt 20 kr, másodrendű 6 frt. 5. Szalonna mm. 54 frtól 60 frtig. (A)) Arad, jul. 21. E héten igen szilárd volt az üzlet, malmaink a fogytán levő készlet és a gyenge behozatal által kényszerítve voltak magasabb árakat is űzetni, művek következtében a búza árak jó 60 krral szilárdultak métermázsánkint. A helybeli s e heti njaradi hetivásáron előfordult uj búza gyorsan megvétetett 11 lötírtjával métermásánkint. — Bozsért 7 — 72 frtot szívesen fizettek métermázsánkint. — Az árpaaratás eredménye igen szép s a piezra hozott áru 5 frt 5 frt 25 kron gyorsan vevőkre talál. — Kukoriczából a múlt héten egyik helybeli nagyobb gyártelep mintegy 8000 métermázsát vett meg 6 frt 90 krjával; a hangulat ma lanyhább. — Repcze szilárd. Készáru 16 frt 50 kr mmázsánkint. — E héten igen jó esőnk volt, mely a kapásnövényekre a dohányültetményekre igen jó hatással volt. — Szeszüzlet Tartósan jó fogyasztás mellett az árak a hét folytán jól tartották magukat. Készáru nagyban 32 frt 25 kr hordó nélkül. Részletben 32 fst 50—32 frt 75 kr hordó nélkül, 34 frt 25—34 - 50 kr hordóstól. Győr, jul. 21. Gabonaárak : Hektoliterenkint. Tiszta búza 9 frt 60—10 frtig. Közönséges búza 9—9 frt 40 krig. Rozs 6 frt 40—6 frt 80 krig. Árpa 4 frt 40—4 frt 80 krig. Zab 4 frt 40—4 frt 80 krig. Kukoricza 4 frt 60—5 frtig. Köles 4 frt 60—5 frtig. Bab 9 frt 60—8 frtig. Burgonya 1 frt 60—2 frtig. Üzleti táviratok. Berlin, jul. 23. (Zárlat.) Búza 228.—, 221.—.’ Rozs 150.—, 150.50, 150.—, 150.50. Zab 144.50, 145.—. Árpa 120— 175. Olaj 71.—, 70.50 69.40. Szesz 49.30, 49.—, 49., 49.90. Páris, jul. 23. (zárlat.) Liszt 61.75, 68.50, 68.75, 66.—. Olaj 100.75 101.—, 101.75, 100.75. Szesz 57.50, 57.75,57.75 Czukor —.— Coin, jul. 23. Búza 25.25, 22.10. Rozs 14.80, 15.50 Olaj 39.50, 36.60. Stettin, Jul. 71. Búza 237—, 221.—. Rozs 145— 146-50. Olaj 69.—, 68.—. Szesz 49—, 49.—, 49.50. Repcze 321— ___________" Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom köréből. Kiállítási ügyek. A párisi kiállítás központi bizottsága legutóbb tartott ülésében végleg megállapíttatott a térfelosztás Ausztria és Magyarország között és pedig a 70% és 30% arányában, mihez képest előleges számítás szerint Magyarországnak jut a kiállítási palotában : 2250 □ méter; a művészeti csarnokban 186 □ méter , s a fedetlen udvarban, mely az egyes kiállító államok költségén lesz fedendő , 300 □ méter, — amibe az utak és egyéb használható térségek nincsenek beszámítva. A tér ezek szerint meg lévén állapítva a bizottság a kiállítási szekrények kérdésével foglalkozott behatóan. A bizottságnak elhatározott szándéka, hogy a szekrényeket, ha csak lehetséges itthon, hazai iparosok által készítteti, mi azonban a rendelkezésre álló alap korlátolt volta mellett csak úgy lesz eszközölhető, ha azokat ízlésesen és e mellett mégis oly olcsó áron lehet elkészíteni, hogy előállításuk és szállításuk költsége együtt véve ne legyen nagyobb a helyszínen, Párisban készítendő szekrényeknél, mert ellenkező esetben a hazai iparnak nyújtott e kedvezmény ugyancsak a hazai ipart fosztaná meg más kedvezményektől, amenynyiben a szekrényekre fordított túlkiadás csakis a kiállítók s főleg az iparos kiállítók támogatására szánt összegből volna fedezhető. E czél elérése végett a központi bizottság nyilvános pályázatot fog hirdetni csinos és olcsón előállítható szekrények tervrajzaira, s a legjobbnak talált tervet 100 forinttal jutalmazandja. Ismételten tárgyaltatott továbbá a különböző gazdasági kiállítások rendezése. A terménykiállítás dr. Rodiczky Jenő bizottsági tagnak és a gazdasági egyesületnek javaslatai alapján olyképpen fog rendeztetni, hogy a termények a kereskedelmi főpiacok (dunántúli, dunáninneni, pesti, tiszántúli, erdélyi, alföldi és horvátországi vidékek) szerint lesznek csoportosítva, s ezenkívül a rendezés egyúttal a főbb termelési vidékeknek a tenger színe felett álló magasságát, s ezen magasság egyes különböző fokainak termelőképességét is ki fogja tüntetni. Az áttekintést, melyet már maga a külső rendezés is nyujtana, még számos grafikai rajz és magyarázó szöveg is fogja érdekessé és tanulmányteljessé tenni. Hasonlag dr. Rodiczky Jenő javaslata alapján részletesen lesz kitüntetve rendezés és grafikai táblák, valamint statiszt adatok alapján az ország dohány- és gyapjútermelése. A labiállitás tekintetében részletes javaslatot elsősorban a budapesti vidéki kiállítási bizottság mutatott be, amely Perlaky Elek bizottsági tag véleményezése alapján némi módosítással szintén a mai ülésen állapíttatott meg. E szerint az ország minden vidékeiről képviselve leend lótenyésztésünk, s tekintettel arra, hogy a kiállítók költségét legnagyobb részben fedezni fogja a kiállítandó lovak eladásából hegyülendő összeg, bizton remélhető, miszerint a részletesen kidolgozott javaslat alapján a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium vezetése és rendezése mellett (hova a javaslatok e czélból fölterjesztetnek,) lovaink is méltóan képviselve lesznek. Ugyancsak? Perlaky Elek bizottsági tag az egyéb gazdasági élő állatok és a gazdasági gépek kiállításának rendezéséről is részletes javaslatokat tett, melyek szerint a kiállításra szánt állatokból a kormány segélyével Párisba küldetést megelőzőleg egy országos vagy esetleg 4—5 vidéki kiállítás lesz rendezendő, s csak azon állatok fognak a párisi kiállításra bocsáttatni, melyek ezen előző kiállítás alkalmával az országos jury által erre alkalmasnak találtattak. A gazdasági gépek közül pedig főfigyelem azon gépekre fog fordíttatni, amelyekben hazai gépészetünk előnyösen versenyezhet más országokkal, milyenek pl. ekéink, koronáink, vetőgépeink stb.. Nyugat-kelet német magyar kötelék forgalom. A fenntnevezett forgalom 1874. évi szeptember 1-től érvényes díjszabásához a VIII. pótlék jelent meg, mely közvetlen díjtételeket tartalmaz fa-küldeményekre nézve a bergmarki vasút Ruhrort kikötő Beveringen és Höxter-Fürstenberg állomásaira, továbbá az éjszakkeleti vasút Huszt állomás felvételét tartalmazza. Példányok az alulírott igazgatóságnál és a köteléki állomásokon kaphatók. Budapest, 18777. julius hóban. A m. k. államvasutak igazgatósága. Pénz és értékpiac. Budapest, jul. 23. Az esti tőzsde igen lehangoltan nyílt meg: osztrák hitel erős kínálat mellett 155-ről 153.50-re ment le, utóbb nyugodtabb külföldi jegyzésekre ismét 155-re javul, s záródik 154.75—154.80-nal. Magyar hitel 147-tel adva, záródott 147.50 -148-czal. Utótőzsde: osztrák hitel 155.50, magyar hitel 148.50 pénz. Táviratok: Bécs, julius 23. (Zárlat) Hitelrészvény 154.—. Gall- Díjai 224.75. Allamvalut 239.50 Rente 62.40 1860-as 114. -. 1861-es 133.—. Ezüst 109.—. London 124.50. Inio Bank —.— Aitas. épitőbank —.—. Magyar Földhitel —.—. Angol-osztrák 72 50. Lombard 70.50. Tramway —.—. Hitelsorsjegy 161.25. Napoleonhor 9.91. Arany 5.94. Frankfurt 6105. Forosz pénzntaiv. 60.90. Türök sorsjegy 14.—. Anglo építő bank —. Maniespalbank. — Bécs, julius 20. (Hív. zárlat) M. földteherm. köt. 75.25. Salgó-Tarján —.—. Magy. hitel 146.75. Magy. záloglevél 89.50. Erdély 87.—. Magy. bel. vas. 64----. «Magyar sorsjegy 75.—. Magyar földhitel------. Magyar vas. kölcsön 98.75. Anglo-Magyar —.—. Franco magyar b. —.—. Alföld 107.— Magyar észak-keleti vas. 99.—. Keh-vasuti elsőb. kör 61.—. Tiszai vasút 179.—. Municipal-Bank —.—. Páris, jul. 23. 5°/0 Évjárulék 70.50. Olasz Évjárulék 69.15. Mobilier Hitelr. 130.—. Török sorsjegy —.—. 5°/* Évjárulék 107.45 Osztr. államvasut 483.—. Lombard 147.— Osztr. földhitelrészv. Berlin, julius 23. (Zárlat) Galicziai 92.—. Lombard 115. -. Ezüst járadék 55.—. Váltóárf. Bécsre 162 25. K. vas. elsőbb, kötv. —.—. Áll. vasút 392.—. Papírjáradék 51.— Hitelrészvény 253.—. Frankfurt, julius 23. (Zárlat) Váltóárf. Bécsre 164.—. Osztr. bank-részv. 658.—. 1860. —Évjárulék papír 50.75. Lombard 57.50. Magy. sorsjegy 6050. Osztr. hitelrészv. 125.— Osztr. államv. részvénytársaság 195.50. 1864. —.—. Évjárulék ezüst. 55 —. Galiczi 183.—. Győr-Gráczi —.—. Vízállás és időjárás. Budapesten jul. 23. 3.86 m. 0 fölött tiszta. Pozsonyban jul. 23. 3.35 m. 0 fölött száraz.-Szigeten jul. 23. 1.07 m. 0 fölött száraz. Szatmáron jul. 23. 0.82 m. 0 fölött felhős. Tokajon jul. 23. 2.74 m. 0 fölött derült. Szolnokon jul. 23. 1.68 m. 0 fölött száraz. Szegeden jul. 23. 2.40 m. 0 fölött száraz. Aradon jul. 22. 0.84 m. 0 alatt felhős Nagy-Becskereken jul. 22. 0.22 m. 0 alatt felhős. Bezdánnál jul. 20. 2.29 m. 0 fölött felhős. Verbászon jul. 20. 1.79 m. 0 fölött szeles. Eszéken jul. 23 2.70 m. 0 fölött száraz. Sziszeken jul. 23. 0.14 m. 0 fölött száraz. Mitroviczon jul. 22. 0.58 m. 0 fölött száraz. Zimonyban jul. 22. 3.62 m. 0 fölött száraz. Ó-Orsován jul. 22. 2.80 m. 0 fölött száraz. Barcson jul. 20. 2.44 m. 0 felett felhős. Felelős szerkesztő Palásthy Sándor, HTyistér. *) RÓSER MIKLÓS nyilvános polgári és kereskedelmi iskolája- s nevelőintézetében (Budapest, országút 4. sz. és újvilágutcza 15. sz.) a következő iskolai évben a rendes oktatás szeptember hó 3-án veszi kezdetét, a beiratások augusztus hó 21-től kezdve naponta történnek. Azon tanodái hallgatók, kik a legfelsőbb osztály végeztével a zár- (érettségi) vizsgát jó sikerrel letették, az egyévi önkénytes szolgálati kedvezményben részesülnek. — Az iskolai értesítvény kívánatra ingyen adatik. 378 *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem felelős.