Ellenőr, 1877. július (9. évfolyam, 235-291. szám)
1877-07-28 / 285. szám
hirdetések felvétele a Tercuróhiivatalban. : Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Lógrády testvérek irodájában). Továbbá Havas, Laute & Cie. czégnél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8). Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadóhivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. (A kiadó-hivatal: ", ÖBvbdapesten., nádor-utcza. 6. szám. Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. Queggeli Joladds. , előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . «1 *80 „ Egyes szám ára 11 krajczár. Szerkesztési iroda: (Erncdapesten, ncodor-sztcza. 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta úttal csak vérmentes leveleket fogadunk el. 285 szám. __ __ Budapest, szombat, július 28- 1877. P- évfolyam. A HÁBORÚ. Budapest, július 27. Izgalmasabb és fontosabb híreket a maiaknál még ritka nap hozott e háború tartama alatt. Midhát pasa visszahivatását megerősíti a bécsi török követség, a sejk-al-izlám letételét, a nagyvezérség várható krízisét, a vallásháború kihirdetésének eshetőségét jelenti a sztambuli táviró. E hírekhez, fontosságban semmivel hátrább nem álló tényekül sorakozik : a brit tüzérség tartalék ütegeinek felszerelése és a muszka atrocitásokról szóló hivatalos előterjesztés az angol parliamentben. Az összefüggés mind a hírek között félreismerhetetlen. De ha valami commentár még szükségesnek látszanék, megtalálható az teljes mértékben a muszka bérben dolgozó hivatalos táviró visszás magyarázatai során. A hivatalos táviró minden kitelhetőt megtesz, hogy a török állapotokat kétségbeejtőknek, a ziláltságot irtózatosnak tüntesse föl. Szüksége van erre, mert csak úgy sejtetheti oly rémes események bekövetkezését, melyek kapcsolatában a hatalmak többé aligha mellőzhető actiója törökellenes színben tűnjék fel. A gyalázatig megy az, amit ez a hivatalos nyomorultság elkövet. Íme, Midhát pasa visszahívásáról, no arról nem tud semmit, (vannak pedig naiv lelkek kik tőle várják a hírt), hanem igen is siet jelenteni, hogy Edhem pasa bukása várható. Világos , hiszen ha Midhát pasa hazatértével kapcsolatban jelentené Edhem bukásának esélyét: hát ez az esély rögtön elvesztené allarmirozó színét, s nagyon is természetesnek és örvendetesnek tűnnék fel. A sejk-al-izlamról persze meg kell jelenteni hogy letették, hiszen ez is a zavar nagyobbodására vall. Hanem el kell hallgatni, hogy a „szegény Chabrulláh“ effendi az erélyes hadviselés ellenzése miatt tétetett le a sejk-al-izlami főméltóságról. Ellenben allarmirozni kell a közönséget, hogy a próféta zászlójának kibontása ellen a hatalmak felszólalni készülnek. Természetesen, hiszen falra kell festeni azt a borzadályt, mintha a szultán kormánya a megtorló boszú nevében a keresztyének kiirtására gondolna, mikor a próféta zászlajával egy hatalmas önvédelmi harczra készül buzdítani a muszka-lándzsa alatt elvérző mohamedán lakóságot. Csak ily színezettel lehet azután sejtetni, hogy például az angol tartalékütegeket a kilátásba helyezett keresztyén vértanuk oltalmazására szerelik fel, nem pedig a muszka-hatalmi terjeszkedés meggátolására. E tendentiózus színezésből is világosan kitűnik azonban e kettő. Először, hogy Konstantinápolyban elhatározták a háborút késhegyig folytatni. Másodszor, hogy Anglia actióra készül. Az a diplomácziai levelezés pedig, melyet a kormány a muszka atrocitásokról a parliament elé terjesztett, eléggé mutatja, mily hangulatot óhajt a kormány ez actió praeludiumául kelteni. Igaz, érintve van Layard egy jelentésében az eshetőség, hogy az orosz kegyetlenségek véres megtorlásra ingerelhetik a muzulmán lakosságot, és említve van az az igazságtalan eljárás, melyet e kétértelmű szerepet játszó nagykövet a portán követ. De egyszersmind hazugságnak van bélyegezve mindaz, mit a törökök által elkövetett kegyetlenségekről híreszteltek. Ellenben bebizonyított tényül ismeri el a hivatalos előterjesztés a muszka atrocitásokat. Az ilyen jelentések által keltett hangulat csak oroszellenes lehet. És az oroszellenes hangulattal meginduló actio nem irányulhat oda, hova azt a muszka bérenczek terelnék. Budapest, július 27. A harcztérről késő éjjel egy szomorú hír érkezett, feltéve, hogy nem hazugság. Szulejmán pasa vereségéről szól, melyet Karabanárnál szenvedett, tíz ágyú hátrahagyásával Drinápolyba vonult vissza. Ha e csatavesztés megvalósul, azt fogja jelenteni, hogy a Tundzsa vonalon működő török csapatok el vannak vágva Filippopolitól. Az alábbi táviratok szerint ugyanis a csatavonal Jeni-Zárától Hermanliig terjed a Tundzsán lefelé (lásd vezérkari térképünket). Az orosz támadás Eszki-Zára felül a jenizára-csirpani útra bazírozott hadoszlopokkal intéztetett, mialatt a balszárny Jamonliig terjeszkedett ki. Ha tehát e csatát megnyerték és Haszkiejt is megszállották az oroszok , akkor a drinápoly-filippopoli vasút, és országút kezükben van. IMk proclamatio. (Éjjeli posta.) Konstantinápolyban, mint onnan írják, a múlt héten egyházi és világi méltóságokból álló nagy tanácsban vita tárgyát képezte az a kérdés, váljon a próféta zászlaját ki kell-e bontani. A jelenvoltak többsége erre igennel válaszolt; a serk-ül-szlám maga állítólag ellenezi, hivatkozva azon veszélyekre, melyek innétt származhatnának. Európa azt gondolja, hogy Törökországban az utolsó reformok óta lehetetlenné vált a vallási háború, és mivel a birodalom helyzete a nélkül is aggasztó, nem kell azt még a zászló kibontásával is roszabbá tenni. Ekkor elhatározták, hogy proclamatiot bocsátanak ki a konstantinápolyi ottománokhoz, melyben fölhívják ezeket, hogy a hazáért hagyják el nejüket és gyermekeiket. A vallás, továbbá izlám és ozmanli helyébe a haza és az ottománok léptek. Ezen proclamátió a többi közt így szól : „A miniszterek éjét és napot a szeraszkieratusban töltik, hogy értekezzenek a hadseregek parancsnokaival. A legnagyobb erélyt és tevékenységet fejtik ki, hogy mindent megtegyenek a mi a hadsereg szükségleteinek megfelel. Bízva az isteni gondviselésbe, reméljük, hogy az ország rövid idő alatt megtisztul az ellenségtől, mert ily rendkívüli körülmények között szabad azt feltennünk, hogy a katonai helyzet különféle phasisokon fog átmenni, és egyik napról a másikra változni. Nincsen arra ok, hogy komoly aggodalmakat tápláljunk, mivel egy ellenséges hadosztály átment a Balkánon. Mindenkinek szent kötelessége, hogy bátorsággal és türelemmel vértezze magát, hogy bizzék a gondviselésben és a kormány által az ország védelmére tett erőkifejtésekkel közreműködjék. Konstantinápoly lakói be fogják látni, mily fontossággal bírnak ez intézkedések érdekeikre nézve. Az ő idejük is elérkezett, hogy a vidék lakosságához csatlakozzanak, és megmutassák hazaszeretetüket azzal, hogy minden oldalról a harertérre sietnek, ha szükséges, elhagyják nejüket és gyermekeiket, és semmi áldozattól sem riadnak vissza az ottomán név becsületéért és dicsőségéért. Mindazok, akik az önkénytes zászlóaljaknál jelentkeznek, ezzel kiválólag tanúsítani fogják törekvésüket és hűségüket; padisáltak ezért gyermekei gyanánt fogja őket tekinteni, és úgy fog velük bánni. Fölhívunk tehát minden bátor és hazaszerető férfit, hogy testvéreinek segítségére siessen, és velük együtt verje vissza a betolakodót.“ (Éjjeli posta.) Úfjabb muszka atrocitásokról kapott jelentést a „Neue fr. Presse“ Konstantinápolyból. A drinápolyi vilajet hatóságai következő tényeket távírták a magas portának: Jul. 21-én este Szungunder faluban, melyet az ellenség elhamvasztott, 12 muzulmánt midőn már letettékfegyvereiket, megtámadtak a kozákok, kik mintegy harmincan jelentek meg ebben a faluban. Ezen szerencsétlenek közül hármat fölkonczoltak a kozákok, hetet pedig a szomszédos falvak bolgárai fejszékkel vertek agyon. A többi kettőnek sikerült a mészárlás elől megmenekülni Karlova és Kalofev az oroszok által való megszállása után, Nosztli faluban több mint 80 muzulmánt, köztük öregasszonyokat és gyermekeket gyilkoltak le a bolgárok. A fiatal aszonyokat és leányokat Kaleferbe hurczolták. Közülök körülbelül húszat, kiket a török csapatok mentettek meg, útközben a kozákok és bolgárok szinte elfogtak és elhurczoltak. Ugyanazon lapnak jelentik Konstantinápolyból jul. 26-ról: Ibrahim pasát Drinápoly főkormányzójává nevezték ki. A távirdai hivataloknak megtiltották a hadsereg és a fotta mozdulatairól sürgönyöket továbbítani. Anglia képzlűtlenei. A „Standard“-nak Írják Chathamból: A főmunka az itteni tengerészeti arzenálban a „Temerre“ kettős csavarhajó körül folyik, mely 8412 tonnás és 7000 lóerejű, hogy az mielőbb fölszereltetvén, néhány hét múlva a középtengeri hajóhadhoz mehessen A 3932 tonnás és 5250lóerejű „Euryalus“-t Chathamban szintén fölszerelik. Ezen hajónak bár nem pánczélos, fontos szerepe van a tengeri harczban. Czirkálónak használják rendkívül gyorsasága következtében, s nagyszerű berendezésénél fogva igen sok szenet vehetvén föl sokkal tovább maradhat tengeren, mint más hajó. Különben ezt is pánczéllal látják el, s néhány hónap alatt tengerre bocsátják. Egy másik hatalmas pánczélos toronyhajó, a 8322, tonnás, 7842 lóerejű „Monarch“ most javítás alatt van, s csak néhány hónap alatt készülhet el. A „Daily Telgr.“-nak írják Aldershotból, jul. 23-ikáról. Ma bejártam széltébe-hosszába az egész tábort és a tisztekkel és katonákkal beszéltem. Lelkesedésre nem sokra találtam, de a brit katona hozzá van szokva az engedelmességhez, tüntetés nélkül. Általában az a vélemény uralkodik, hogy már hetekkel ezelőtt kellett volna valaminek történni, mielőtt még az oroszok a Balkánon átkeltek. Most pedig, ha a kormánynak valami komolyabb czélja van egy puszta sétánál, ennek nem lesz olyan biztos sikere, mint lett volna különben. Ugyanezen lapnak jelentik Portsmouthból. Az öt indiai szállítóhajó, melyek Portsmouth és Bombay közt látják el a szállítást: a Crocodil, Euphrates, Jumma, Malabar és Serapis, fölszereltetett, s kettejök még e héten Mókába megy. A hajók a legtökéletesebb katonai hajók. A Crocodile, mely teljesen olyan, mint a többi négy- 700 lóerejű pánczélos csavargőzös ; hossza 360 láb, szélessége 49 láb, s mélyjárata elől 16' 6", s hátul 21' 7". Tonnatartalma 4137 , átlagos gyorsasága óránként kapta. A Crocodilet társaival együtt csapatszállításra szokták használni Bombay és Portsmouth közt.Kényelmes hely van benne 1800 ember számára, podgyászszal, tisztekkel és hajósnéppel együtt aláírt jegyzőkönyv ezenkívül ékesszóló és megdönthetetlen bizonyítékot nyújt, hogy a cultura orosz terjesztői oly módon kezdik hivatásukat teljesíteni, mely kigúnyolja századitokat. Kárhoztassák bár a törököknek katonai hanyagságát. Ítéljék el a legélesebben és érdeme szerint minden mértéket túlhaladó ügyetlenségüket az eddigi operációkban az európai harcrtéren, de Európa elismerése elvitázhatlanul Törökországot illeti meg, hogy egészen mostanig sokkal humánusabb módon viselte a háborút, mint Oroszország. Mindenekelőtt azt a szempontot akarjuk szemügyre venni, hogy Oroszország minden jogos ok nélkül üzent háborút Törökországnak, mi több, egészen népjogellenes] módon már néhány nappal a hadüzenés előtt bevonult Romániába, és ezen országot, melynek legkisebb oka sem volt a Törökország elleni panaszra, csúf elpártolásra birta suzerainejétől. Azután a strategikus helyeken, így Brailában is, oly pontokon állították fel ütegeiket, melyek a városra közvetlen veszélyt hoztak. Az tény, mint ezt a helyszínen tartózkodó tudósítóink jelentéseiből megállapítottuk, hogy a dunai török flotta hatalmában állott rommá lőni Reni, Galacz, Braila, Gyurgyevo, Kalafat és egyéb városokat, mielőtt az ellenségnek sikerült volna a Dunát torpedókkal elzárni és ütegeket emelni, melyből a Lüfti Cselilt a romboló golyó érte. A törökök, nem tették ezt, hogy a „bolgár kegyetlenségek” által fölingerült Európa véleményét ne izgassák, azért nem több mint méltányos “és igazságos, hogy ezt Európa elismerje. Katonai szempontból el lehet ítélni ily hadviselést, mely békében hagyja az ellenséget, hogy a városokban fedezetet találjon; de Törökországnak épen az a szerencsétlensége, hogy ezen háborút inkább politikai mint katonai szempontok szerint viseli. Sztambulban tartottak a lármától, nézetünk szerint szükségtelenül, melyet az orosz barátok kétség nélkül csapni fognak, ha a törökök „nyilt városokat“ bombáznak. De az oroszok kitűnően értenek hozzá a „nyilt városokat“ tüzéri tekintetben fölhasználni. Megengedjük, hogy a két hadsereg jelleménél fogva oly jelenetek fognak színre kerülni, mint most a Dunánál és a Balkánban, melyek már most is nemcsak borzasztó képet nyújtanak, hanem a muzulmán lakosság bosszújának fölgerjesztése után még sokkal borzasztóbb eseteket eredményezhetnek. Mi ezen háborút, melyet Európa megengedett, már régebben annak bélyegeztük, ami, vagyis az emberiség elleni bűnnek, másrészről a törökországi roszgazdálkodás előtt sem hunytunk szemet , de ha most ismételjük ezen ítéletet, csakugyan tények azok, melyek erre nemcsak följogosítanak, nem, melyek bennünket ily kárhoztatásra kényszerítenek. Mivel kezdette meg Oroszország a háborút, midőn a Duna vízállása a komolyabb aettót megengedte? Mit látunk azon nap óta, midőn a bolgárok szabadítói bolgár földre léptek ? „Bolgár kegyetlenségeket“, de nem keresztyén bolgárok ellen, hanem a bolgárok és keresztyén barátaik, a czár harczosai által elkövetve. A törökök nem hamvasztottak el egy falut sem, míg füstölgő romok jelölik az orosz hadsereg útját. A bolgárok rettegtek, hogy a muzulmánok lemészárolják a keresztyéneket, ha az oroszoknak sikerül átkelni a Dunán. Eddig Bolgárország egyik helységéből sem hallottunk ilyen kegyetlenségekről, ellenkezőleg a „civilizáló Oroszország úgy látszik a fajháborút írta zászlójára. Mi közük van a gyönge asszonyoknak, a gyermekeknek, és a gyámoltalan öregeknek a török hadsereghez? Ez ellen forduljon a kozák, és lándzsáját ne szennyezze be ily áldozatok vérével. Pétervárról jelentik a „WienerAbendpost“-nak jul. 22-ről. A kaukázusi fölkelés, török emissáriusok által előkészítve, ugyan nem aggasztó, de nem is megvetendő kiterjedést nyert. Sokfiatal kaukázusi tiszt, kik katonai intézetekben növekedtek, átment a fölkelőkhez, és azon élén harczol. A hivatalos lapban majd mindennap olvasható az ily tisztek neve, kik a lajstromból kitörültettek. Samilnak legidősebb fia hónapokon át vonakodott fölkelni Oroszország ellen, de végre mégis rábeszélték, hogy a harcztérre vonuljon. A felkelők közt különben nincs egyezség, azért egyes csoportokban könnyen legyőzhetők, és télig teljesen helyreállítható a béke. A rosztovi vasúton naponként szállítanak csapatokat a Kaukázusba. Három hadosztállyal akarják szaporítani Mihályrígybe rezeg seregét. Ezekkel együtt három dandár gyalogság mindegyik 48 ágyúval, és a kozák tüzérség 10 ütege, összesen 204 ágyúval van útban és részben meg is érkezett Tiflisbe. Azért az orosz csapatoknak új előnyomulása várható Örményországban. Angol tisztek részvétele az ázsiai török hadseregben állítólag kétségtelen. De az nem igaz, hogy az orosz kormány minden angol tiszt fejére díjat tűzött ki. Ellenkezőleg, a török szolgálatban levő angolok ugyanazon bánásmódra tarthatnak igényt, mint a török származású tisztek. Konstantinápolyból jelentik a „Köln. Zeit.“nak jul. 25-től. A szultán palotájában jelenleg majdnem kizárólag Layard befolyása irányadó. Maga Mahmud Lámát is elismeri ezt, és Layarddal való egyetértésének köszönheti, hogy megmaradt állásában. Ha Törökország nyílt csatában határozottan legyőzetik, akkor Anglia megszállja Konstantinápolyt. A szultán minden eshetőségre el van készülve, és az angol tervekkel egyetért. Ma minden hatalmak közt Angliát becsülik legtöbbre ; a többivel —■ mondá legújabban egyik miniszter — csak viszályaink voltak; egyedül Angliát nem lehet azzal vádolni, hogy Bolgárország most hullákkal és romokkal födött puszta. Amíg Törökország áll, addig Anglia érdekeit nem veszélyezteti Oroszország. De arról meg vannak győződve, hogy Anglia jó szolgálataiért nem fog kívánni területnagyobbodást. Murok több jelentését közli, melyekben föl vannak sorolva az orosz csapatok által Bulgáriában elkövetett borzasztó kegyetlenségek. A sürgöny kiemeli azon aggodalmat, hogy a muzulmánok rettentő boszút fognak állani, s tudtul adja, hogy a brit consulok utasíttattak, mikép használják föl befolyásukat az erőszakosságok megakadályozására. Kayardnak Lord Derryhez intézett 10-iki sürgönye jelenti: A szultán meg van győződve, hogy az oroszok el vannak határozva az egész muzulmán lakosság kiirtására. A szultán nem vállal felelősséget, ha esetleg a keresztyéneket véres megtorlás érné. — Slayard megjegyezte a szultánnak, hogy roppant felelősség háramlik a portára, ha a keresztyének általános vérfürdőjére kerül a sor. Layardnak egy másik sürgönye közli továbbá, hogy Bulgáriában az orosz ágensek a muzulmánok legyilkolkolására szították a népet, s ismét aggodalmát fejezi ki, hogy megtorlások következhetnek. A török miniszterek Layardot minden alkalommal figyelmeztették arra, hogy nem Törökország óhajtotta a vallásháborút, hanem a czár részéről történt ez, ki a néphez intézett proclamatiójában kijelentette, hogy a hitetlenek ellen az orthodox vallás érdekében visel háborút. Layard értesülése szerint a Dobrudzsában elkövetett török kegyetlenségekről szóló hirlapi jelentések alaptalanok. (,,Az orosz hadviseléshez.“] Ezen czim alatt a „Köln. Zeit.“ a muszka atrocitásokról igen érdekes czikket közöl, melyből átvesszük a következőket : Ha még azt is megengedjük, hogy a török kormány panaszai a muszka csapatok kegyetlenségei ellen, melyek Szavjet és Aarifi miniszterek körirataiban találtak kifejezésre, túlzottak is, de ezen teljes joggal megbélyegzett kihágásoknak csak egy része is elegendő, hogy az egész világot rémüléssel és borzalommal töltse el. A külföldi sajtónak összes képviselői által a sumlai táborban TÁVIRATOK A HÁBORÚRÓL Diplomatiai okmányok a muszka atrocitásokról. Mondom, jul. 27. A parlamentben tegnap osztották szét a július 20-iki diplomatiai levelezést, mely az orosz kegyetlenkedésekre vonatkozik. Liord Derbynek egy Lord Kostushoz juli 17-én intézett sürgönye a törökországi brit con A válság Konstantinápolyban. Bécs, júl. 27. (Eredeti távirat.) A török követség megerősíti Midhát pasa visszahívását. London, jul. 27. A „Reuter" ügynökség jelenti Konstantinápolyból, jul. 26-ikáról, hogy a sejkül-izlámot letették, s utódjául Ball effendi neveztetett ki. Páris, jul. 27. Az „Agence Havas" jelenti Konstantinápolyból. A nagyvezír bukása legközelebb bekövetkezik. — Bizonyosnak látszik, hogy Abdul Kerim és Bedir pasát haditörvényszék elé állítják. A karabunári csata: Konstantinápoly, jul. 27. Az „Agence Havas“ jelenti: Ruméliából, Eszki Zára, Jeni Zára, Karabunár és Hermanli között ütközetet jeleznek. London, jul. 27. Az „Office Reuter“ jelenti : Szulejman pasa Karabunár mellett megveretett, 10 ágyút vesztett s visszavonult Drinápolyba. Az oroszok a filippopoldrinápolyi után Haszkjétig előnyomultak. Az oroszok Jamboliban vannnak s Eszkizára és Karabunár közt. A második orosz hadtest körülzárta Szilisztriát,Haszkiej a drinápoly-filippopok után 25 kilométernyire Hermanlitól, mely utóbbi hely azon csomóponton van, hol a vasutat és az országot átszeli. Karabunár a Tundzsán fekszik a jamboli-ternovii szárnyvasuton Hermanli Jeni Zára között. Lásd vezérkari térképünk legutóbb kiadott lapját Szerk.) Jászvásár, jul. 27. (Eredeti távirat.) Ide rendkívül sok sebesült érkezett. Állítólag már 20,000 orosz lett harczképtelen. Bukarest, jul. 27. (Eredeti távirat.) A Nikápolyban elfogott törököket gyalog és páronkint lánczra bilincselve kisérik Oroszországba. Turnu-Magurelli, jul. 27. (Eredeti távirat.) A Lom folyónál jul. 23. vívott ütközetben a trónörökös nagyherczeg és Don Carlos csak nagy bajjal tudták kikerülni a török fogságot. Mind a ketten az orosz előhaddal voltak. Konstantinápoly, júl. 27. A „Reuter“ügynökség jelenti : A kavallai franczia consul, a burgaszi görög consul, úgyszintén a gallipolii franczia és olasz consulok konstantinápolyi követőktől hadihajók küldését kérték ezen helyekre, mert a muzulmán lakosság nagyon izgatott. Konstantinápoly, jul. 27. A törökök ismét megszállották Bajazidot és Peneket. London, jul. 27. A hadügyminisztérium elrendelte a tábori tartalék-ütegek fölszerelését. Drinápoly, jul. 26. A consulok jegyzéket intéztek a kormányzókhoz, melyben garantiát kívánnak a közbiztonságért. Az angol consul tanácsolta az olaszoknak, hogy utazzanak el. Az oroszok Jamboli és Filippopol között öt vasúti hidat szétromboltak, a vasúti ingó fölszerelés már előbb Konstantinápolyba szállíttatott. Bécsi, júl. 27. A „Polit. Corr."-nek jelentik Czettinjéből jul. 27-ről. Ma megkezdették Niksics ágyúzását minden oldalról. Niksicsnek utolsó napokban elfoglalt erőműveit a montenegróiak szétrobbantották. Róma, jul. 27. A „Liberta“ és a „Fanfulla“ dementálja ama hírt, hogy Melegari kinyilatkoztatta volna, hogy Gallipolinak az angolok általi elfoglalása az olasz érdekekbe ütközik. A „Fanfulla“ megjegyzi még, hogy az angol-olasz viszonyok igen barátságosak. Az amerikai munkisbiború. A „Reuter“-ügynökség újabban a következő táviratokat közli az amerikai vasúti zavargásokról. Washington, jul. 24. A kormány pánczélos hajókat rendelt ki szolgálatra, s összepontosít minden rendelkezésre álló szövetségi csapatot. A keleti államok kormányzói fölajánlották támogatásukat. Washington, jul. 24. este. A kabinet ma ismét tanácskozott a helyzetről s jelentéseket kapott a különféle katonai parancsnokoktól. Új intézkedést nem tettek, a kabinet elnöke meg lévén győződve, hogy a kormány teljesen el képes nyomni a most rendelkezésre álló erővel a zavargásokat. Nep-York, júl. 24. A vasúti strike folyton növekszik, s már San Franciscoig elterjedt. Izgatottság és aggodalom uralkodik mindenütt, kivéve Washingtont, Philadelphiát és Baltimoret, hol a szövetségi csapatok állomásoznak. A strikeolók ellenőrzik a vasutakat és feltartóztatják a vonatokat. Mentingeket tartanak a rokonszenvre találnak az alsóbb osztályokban, a munkásokat is arra ösztönzik, hogy hagyják ott a munkát és csatlakozzanak hozzájuk. A milicziát minden érintett államban fegyverre szólították, de eddig nem sokat használtak. Ahol erőhatalommal föllép, ott vérontás következik, s az eredmény csak az, hogy a csőcselék annál inkább elkeseredik s a helyzet bonyolódik. A strike elérte már a délanadai vonalakat, s ma még kiterjedhet New-York állam közepéig, az egyetlen teherszállító vonat, mely eddig érintetlen. New-Yorkban komoly zavartól félnek s a miliczia egybe van gyűjtve a felfegyverzési helyeken. A katonák dühösek a lázongókra. Tegnap viharos meeting volt, melyen elhatározták, hogy tömeges meetinget fognak összehívni szerdára, a strikeclók melletti rokonszenv kifejezésére. A rendőrség intézkedéseket tesz a zavargások megakadályozására. Readingben (Pennsylvania) tegnap a csőcselék megtámadott egy milicz-ezredet, mely rálőtt a zendülőkre s közülök hetet megölt, huszonötöt megsebesített. A csőcselék aztán benyonult a fegyvertárba, s kihozta a fegyvereket. Bosszút esküsznek a miliczia ellen. Readingbe szövetségi csapatokat várnak. Harrisburgban tegnap a csőcseléket, miután elfoglalta a távíró épületet, s kifosztott egy pálinkás boltot, éjfélben az ügyelő bizottság szétszórta. Pittsburgba a csapatok nem juthattak el, minthogy a strikeolók a vasutat eltorlaszolták és megszállva tartják. Columbusban (Ohio) a népség berontott a magánházakba, s a malmokat és gyárakat megállította. Pittsburg közelében két személyvonat ütközött össze. Nyolcz személy vesztette életét. New- York, júl. 26. este. A strike kiterjed a nyugatra, s most számos helyen különféle mesterséggel foglalkozókat is magához vont már a vasúti munkásokon kívül. A csőcselék bemegy az öntödékbe, a szénraktárakba és gyárakba, és kényszeríti az ottani munkásokat, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz. Ma nem volt vérontás s meglehetős nyugalom volt. A miliczia folytonosan gyülekezik. A philadelphiai polgármester a „köztársaság nagy hadserege“ tagjaiból 1500 ember szolgálatát fogadta el, s 1200 új rendőr neveztetett ki. New-Yorkban a miliczia fegyverben marad s a rendőrség igen éber. A west-albanyi gépgyárban a munkások strikeoltak s nem engedik, hogy a csapatok keresztül menjenek a new-yorki Central vonalon, s megállítanak minden vonatot. Chicagóban általános lett a strike. Zanesvaleben (Ohio) a rend biztosítására ügyelő bizottság alakult. A canadai déli vasúton a személyvonatok még mindig közlekednek. Pittsburgban, úgy látszik, a rend helyreállott, de a vasutakon a helyzet változatlan. San Franciscóban munkásbandák lerontottak néhány chinai házat, s be akartak nyomulni a chinai negyedbe. A rendőrség azonban megakadályozta őket. EGYÉB TÁVIRATOK. Zágráb, jul. 27. Az „Obzor“ jelenti, hogy Mollinary altábornagy leköszönt. Az „Obzor“ ehhez csatolt megjegyzéseiből kitűnik, hogy e leköszönés a határvidéki vasúttal van összefüggésben. Fiume, jul. 27. (Az „Ellenőr" eredeti távirata.) A „Dandolo“ Polából ideérkezett, holnap Károly István főherczeg és a haditengerészeti akadémia növendékeinek egy része rajta gyakorlati útra indulnak ; ez után érintik Corfut, Máltát, Tunist, Palermot és Nápolyt. Jiew-Tork, júl. 27. Az Erie és a New- York központi vasút strikeoló munkásai újra dolgozni kezdenek, a díjleszállítást elfogadták. A munkáscomité azt kívánja Evarts államtitkárhoz intézett memorandumában, hogy a kormány döntő bírósági ítéletet indítványozzon a strike befejezésére. A Laukawarvna völgyi bányák munkásai tegnap szintén megkezdették a strikeot. A gépészek elhagyták a bányát és oda vizet eresztettek. Chicagóban tegnap újra zavargások fordultak elő. A miliczia lőtt és 15 lázongót megölt Francziaországból. „Nous avons ági trop tlet — (nagyon korán cselekedtünk) e szavakkal jellemezte állítólag Broglie herczeg a napokban egy bizalmas embere előtt a május 16-iki adást — az utóbbi napok eseményeinek benyomása alatt. S van is rá oka. A „Gaulois1" fennen kihirdette a bonapartisták elszakadását, ugyanezt teszi most az orleanisták részéről a „Solo“, a legitimisták „ Union“-t, pedig egyebet sem mond már régóta. Nem csoda tehát, hogy a hivatalos candidaturáktól, melyeket így éppen nem lehet elintézni, keveset reménylenek, s nem tudnak megállapodni a választások ideje iránt sem. Decazes herczeg Párisba visszatérte után minisztertanács volt az Elyseében, melyről a „Moniteur Univ" a többi lapokkal szemben azt állítja, hogy végleges határozat a választások ideje iránt nem hozatott ugyan, de megegyeztek abban, hogy tekintettel a kérdéses érdekekre, október hava a legkedvezőbb idő. Ha esetleg siettetni kellene a választásokat, előbb is ki lehet tűzni.