Ellenőr, 1877. július (9. évfolyam, 235-291. szám)

1877-07-25 / 280. szám

A HÁBORÚ, Budapest, július 25. A Balkán fölött kisebb összeütközések­ben folyvást győzelmeskedik a török had­erő. De mind e harczok nem emelkednek felül az előőrsi csatározások jelentőségén , s végleges eredményük azon döntő ütközettől függ, mely egy pár nap alatt várhatónak látszik. Ez fog határozni egyszersmind a Bal­kán déli lejtői alatt orosz részről elért stra­tégiai sikerek végleges sorsa fölött. A Fi­­lippopoli és Drinápoly felé igyekvő muszka hadoszlopok a szerint nyomulnak elő vagy fordulnak vissza, a­milyen kimenetelű lesz a Rasgrad táján készülő ütközet. Ruszcsuk ostroma megkezdődött. A vízi rész felül heves bombázás nyitotta meg a támadást, s most úgy látszik, már a parti részen is össze van vonva az ostromló gyűrű. Az oláhok átveszik a parti szolgálatot. Nikápolynál már átkelt egy részük, 4000-re teszik, a Dunán, s egy másik rész Carabiá­­nál készül átkelni. Rendeltetésük evidens: a parti szolgálatot veszik át, s ezzel felsza­badítanak egy pár ezer muszkát a török ellen. Jobb is nekik a part közelében, a­hon­nan könnyebben­­ otthon lehetnek. TÁVIRATOK. A plevnai csaták. Konstantinápoly, jul. 24. (Saját tudósí­tónktól.) Sumlából jelentik jul. 22-ikéről a következőket: Csütörtökön, jul. 19-ikén Ozmán pasa Plevna közelébe érkezvén, hol elsánczolt tá­borba szállott, egy az övénél sokkal nagyobb orosz haderő támadta meg. Az oroszok ágyutüze heves, de hatástalan volt. A tö­rökök kevés idő múlva előbbre nyomultak s jobb állást foglaltak el, miután az oroszok kénytelenek voltak visszavonulni. Másnap az oroszok megújították a tá­madást a harczvonalon, több tüzérüteget ve­zetve harczba. Támadásukat egyszerre intéz­ték a jobb és balszárny és a czentrum ellen, s némileg sikerült is kiverniök helyéből az ottomán balszárnyat. Ozmán pasa azonban kitűnő ügyességgel vezette számra nézve sok­kal csekélyebb haderejét, s katonái kétségbe­esett vitézséggel harczoltak, az ellenséget több ízben visszavervén. Délután felé az oroszok erőfeszítése gyengülni kezdvén, a törökök előrenyomul­tak tüzérségek biztos fedezete alatt, s az oroszokat még további hátrálásra kénysze­­rítették. Négy órakor a török gyalogság erős és végső rohamot intézett az orosz hadállás ellen. Véres harcz fejlődött ki, s végül az oroszok nagy rendetlenségben vé­res fővel visszavettettek, a törökök pedig három ágyút s nagymennyiségű lőszert és élelmet ejtettek zsákmányul. Szombaton már a törökök kezdték a támadást. Akhmet Ejub pasának néhány jelenté­keny csatározása volt s az oroszokat lassan visszavonulni kényszerítette Rasgrad irá­nyába. Valószínű, hogy a következő napok­ban nagy együttes támadás fog intéztetni. Mehemed Ali, az új főhadvezér, Sumlába érkezvén, hadműveleteit rögtön megkezdi. Dobrudzsából jövő oroszok Kasztendzsé­­ben vannak, s Szilisztria és Bazardzsik felé nyomulnak. Ezen orosz haderőt 50,000 em­berre becsülik. Bukarest, júl. 24. (Eredeti távirat.) A „Neue freie Presse“ jelentése : A rom­án 4. hadosztályból 4000 ember átkelt a Dunán Nikápoly fölött Kantili ezredes vezérlete alatt, és érintették Nikápolyt. Korábiából nagyobb keraszt­mléket tartottak a Duna jobbpartján egész Rahováig. Nikápoly állí­tólag román őrséget fog kapni. Turnu-Magurelli, jul. 25. (Eredeti táv­irat.) A román 4. hadosztály tegnap meg­szállotta az egész területet Mikápolytól Raszováig. Eszki-Zárából jelentékeny csatát jelentenek Reuf pasával. Az oroszok meg­szállják Jambolit. A Sipka-szoro­son benyo­muló oroszok két hadtestben operálnak, az egyik Kazanlikon át Eszki-Zára felé, a má­sik Kaloferon át Filippopoli felé. Turnu-Magurelli, jul. 24. Tegnap kora reggel a szloboziai és gyurgyevói összes ütegek megkezdették Ruszcsuk bombázá­sát. A tüzelés sűrűn folyt egészen esti 8 óráig. A nagy ostromágyúk lövegei a váron túl a törökök táboráig elhatottak. A törökök nem válaszoltak. A száraz felől is lehetett hallani az ágyúk moraját. Délben a Lom folyónál heves ütközet fejlődött ki a törökök és az orosz ostromzároló csapatok között. A hírek Ruszcsuk bevételéről me­sélnek. Bécs, júl. 25. A „Fremdenblatt“-nak jelentik Konstantinápolyból, Filippopoliból érkező hírek meg­­erősítők, hogy az oroszok nemcsak a Sipka-szorost, hanem a balkáni átkelés minden kijárását hatal­mukban tartják. Filippopoliba mintegy 2000 se­besült török érkezett. Itt nagy reményt helyeznek a dunai hadsereg győzelmébe. London, júl. 25. Az alsóház tegnapi ülésé­ben Northcote Whalley kérdésére kijelenti, hogy a kormányhoz Oroszországnak sem írásbeli, sem egyéb panasza nem érkezett a semlegesség valaminő meg­sértése miatt. Kitradon, jul. 25. A „Times“ értesül, hogy már meg van állapítva, mikép a bezibai öbölben állomásozó flotta legközelebb Gallipoliba indul. A Tory sajtó sürgeti Gallipoli idejekorán való megszál­lását. szágnak még sokkal inkább küzdenie kell a defi­cit hydrájával, semhogy milliókat pazaroljon kétes kalandokra. Az európai és ázsiai török vizekben összesen 314 olasz hajó van az olasz állampolgárok védel­­mezésére. Lehetséges, hogy ugyanezen czélból még másik 2 hajót fognak odaküldeni. Ily csekély ten­geri hatalommal nem szokás „expeditióra“ indulni. Egyébiránt Haymerle báró itteni osztrák-magyar nagykövetnek, Melegarival való első találkozása alkalmával, ha kívánatosnak tartja, lesz alkalma meggyőződést szerezni az olasz kormány állás­pontjáról. Egyes szám ára 3 kr. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. ut. (Előfizetést Arak: Egész évre . 20 frt — kr. Félévre .... 10 . — „ Évnegyedre . . . „ — , Egy hónapra . 1­9­80 , Kiadó-hivatal: Budapesten, nádor-utcza 8. ni JEsti ttjxcbcis. 280. szám. Budapest, szerda, julius 26. 1877. Budapest, julius 25. Olaszország magatartása. Rómából jelentik táviratilag a „Politische Cor­­respondenz“-nek. A lapokban és tágabb körökben elterjesztett kü­lönféle hírek által, melyek az olasz kormánynak tevé­kenyebb politikára c­élzó szándékokat fognak. Mele­gári olasz külügyminiszter szükségesnek tartja a külföldi olasz képviselőkhöz körjegyzéket intézni, melyben újólag kifejti Olaszországnak a keleti kér­désben való politikáját, s kimutatja, hogy ezen po­litika sohasem változott, s szünetlenül és önzetle­nül a többi nagyhatalmakkal összhangban czélja az volt, hogy a béke fenntartassék, vagy legalább mielőbb helyreállíttassék a porta részéről a fölkelő tartományoknak adandó igazságos engedmények alapján. Ugyanezen lapnak a következőket írják Ró­mából, júl. 21-ről: Melegari külügyminiszter a fürdőből ide érke­zett. Visszatérését némelyek talán úgy fogják ma­gyarázni, hogy elő akarja készíteni az albániai ex­­peditiót, az ilyen hírek azonban teljesen alaptala­nok. A kormányköröket a szó szoros értelmében iz­gatottá teszi azon makacsság, melylyel bizonyos la­pok azon vannak, hogy az olasz kormány ellen Ausztriában viszályt támaszszanak, azt fogván rá, hogy szerződést kötött Oroszországgal, hogy Albániát megszállja s az Adriai Tenger olasz tengerré legyen. Ilyen szerződés épp oly kevéssé létezik ma, mint akkor, midőn Melegari a képviselőházban erre vonatkozólag tagadó nyilatkozatot tett. Olasz­országnak legkisebb kedve sincs, hogy Garibaldi­némi kalandos politikára vetemedjék. A kiválóbb, inspirált és nem inspirált olasz lapok, különbség nélkül, csak egyet mondanak e tárgyban. Az olasz kormány ismételten tiltakozott az ellen, mintha el akarná hagyni semleges állását, hacsak előbb a keleti kérdésben közelebbről érdekelt hatalmak az aktív politika útjára nem lépnek. Végül Olaszor­ Romániából. A „Polit. Corr.“-nek Írják Bukarestből júl. 21-ről: Itt a politikai, de még inkább a katonai körök­ben igen rosz hatást keltett Nikoláj nagyherczegnek a czárhoz intézett jelentése a déli hadsereg műve­leteiről. Nevezetesen azzal nem tudnak kibékülni, hogy e jelentésben egy szóval sincs megemlítve a román hadsereg és azok szolgálata. Ha az orosz főparancsnok jelentésében végkép nem emlékezett volna meg Romániáról, úgy értelmezni lehetne azt is, hogy a román hadsereget is hallgatással mel­lőzte , de a jelentés nagy nyomatékkal emeli ki a romániai vasutak rosz állapotát és rész kezelését, és ebben találja az orosz operatiók késedelmének okát. A „Románul“, tudomás szerint Rosetti­ Bratianu lapja, tegnapelőtti számának vezérczikke nem kerülte el a figyelmet. Ebben ugyanis Ausztria-Magyarország formális intést kap, hogy ne lépjen útjába Románia felszabadulási kísérleteinek, minthogy a Románia által az osztrák-magyar birodalom irányában ed­dig követett reservának is meg van a maga ha­tára. Egy magas állású és tehetséges román ál­lamférfi ezen kifakadásokra azt jegyezte meg, hogy a kormányokat nem lehet felelőssé tenni a hírla­pok beszédeiért. Most a legnépszerűbb egyéniség Bukarestben kétségtelenül Gorcsakoff államkanczellár, kinek tisz­teletére az aristokratia több fényes ünnepélyt ren­dezett már. Lascar Catargiu kabinetjének tagjai ellen emelt vád a képviselőház elnökének ígérete daczára sem tétetett még át a semmitőszékhez. Egészen eltekintve attól, hogy az itteni vasutak nincsenek oly óriási szállításokra berendezve, mint a­milyent az orosz hadvezérlet kívánt tőlük, a leg­nagyobb áldozattal fölajánlott jóakaratot mégis te­kintetbe kellett volna venni, és nem lett volna sza­bad a román vasútügyet még roszabb hírbe hozni. A­mi pedig a román hadsereget illeti, az orosz főhadiszálláson egészen megfeledkeztek arról, hogy a kalafáti román csapatok tartották sakkban Viddint, és így 30,000 törököt lekötöttek, nem is említve a románok erőfeszítéseit Gyurgyevónál és más helyeken, az orosz hadoszlopok fölvonulása előtt. De az így gondolkozókon kívül, emelkednek hangok annak védelmére is, és az orosz főparancs­nok hallgatásában finom és tapintatos magatartást akarnak fölfedezni egyik barátságos szomszédál­lam iránt. A „N. Wien. Abe­rblatt“-nak jelentik Krajo­­vából. Egyenesen Grujából vett tudósítások szerint, ott mindent elkészítettek a román hadsereg átke­lésére, hadanyag, továbbá görög gőzösök uszályha­jókkal össze vannak gyűjtve. A viszonyok mindin­kább összebonyolódnak, a pártoskodások napiren­den vannak, és Cernát hadügyminiszter távozásá­val még nem fognak megszűnni a hadseregnél fölmerült számtalan visszásságok. A kereskedői kö­rök azt hiszik, hogy a kormány által bérelt hajó­kon a Viddint ostromzároló seregnek fognak szál­lítani élelmet. Ugyanazon lapnak jelentik Galaczból július 24-ről: Kalafátba szállították a ponton-anyagot, melyet az itteni hajógyárban készített Pravatki szállító. Az oroszok Tulcsa alatt a szulinai és szt. György ágak eloszlásán fölül kővel rakott hajó­kat sülyesztettek el, melyek miatt még a nagyobb bárkák sem hajózhatnak arra. Szakemberek állí­tása szerint, a szulinai ágban és a szulinai kikötő­ben e miatt zátonyok fognak képződni. Kívánják,, hogy a kormány lépjen közbe ezen intézkedés el­len, mely a dunai kikötőket végveszélylyel fe­nyegeti.

Next