Ellenőr, 1877. július (9. évfolyam, 235-291. szám)
1877-07-25 / 280. szám
A HÁBORÚ, Budapest, július 25. A Balkán fölött kisebb összeütközésekben folyvást győzelmeskedik a török haderő. De mind e harczok nem emelkednek felül az előőrsi csatározások jelentőségén , s végleges eredményük azon döntő ütközettől függ, mely egy pár nap alatt várhatónak látszik. Ez fog határozni egyszersmind a Balkán déli lejtői alatt orosz részről elért stratégiai sikerek végleges sorsa fölött. A Filippopoli és Drinápoly felé igyekvő muszka hadoszlopok a szerint nyomulnak elő vagy fordulnak vissza, amilyen kimenetelű lesz a Rasgrad táján készülő ütközet. Ruszcsuk ostroma megkezdődött. A vízi rész felül heves bombázás nyitotta meg a támadást, s most úgy látszik, már a parti részen is össze van vonva az ostromló gyűrű. Az oláhok átveszik a parti szolgálatot. Nikápolynál már átkelt egy részük, 4000-re teszik, a Dunán, s egy másik rész Carabiánál készül átkelni. Rendeltetésük evidens: a parti szolgálatot veszik át, s ezzel felszabadítanak egy pár ezer muszkát a török ellen. Jobb is nekik a part közelében, ahonnan könnyebben otthon lehetnek. TÁVIRATOK. A plevnai csaták. Konstantinápoly, jul. 24. (Saját tudósítónktól.) Sumlából jelentik jul. 22-ikéről a következőket: Csütörtökön, jul. 19-ikén Ozmán pasa Plevna közelébe érkezvén, hol elsánczolt táborba szállott, egy az övénél sokkal nagyobb orosz haderő támadta meg. Az oroszok ágyutüze heves, de hatástalan volt. A törökök kevés idő múlva előbbre nyomultak s jobb állást foglaltak el, miután az oroszok kénytelenek voltak visszavonulni. Másnap az oroszok megújították a támadást a harczvonalon, több tüzérüteget vezetve harczba. Támadásukat egyszerre intézték a jobb és balszárny és a czentrum ellen, s némileg sikerült is kiverniök helyéből az ottomán balszárnyat. Ozmán pasa azonban kitűnő ügyességgel vezette számra nézve sokkal csekélyebb haderejét, s katonái kétségbeesett vitézséggel harczoltak, az ellenséget több ízben visszavervén. Délután felé az oroszok erőfeszítése gyengülni kezdvén, a törökök előrenyomultak tüzérségek biztos fedezete alatt, s az oroszokat még további hátrálásra kényszerítették. Négy órakor a török gyalogság erős és végső rohamot intézett az orosz hadállás ellen. Véres harcz fejlődött ki, s végül az oroszok nagy rendetlenségben véres fővel visszavettettek, a törökök pedig három ágyút s nagymennyiségű lőszert és élelmet ejtettek zsákmányul. Szombaton már a törökök kezdték a támadást. Akhmet Ejub pasának néhány jelentékeny csatározása volt s az oroszokat lassan visszavonulni kényszerítette Rasgrad irányába. Valószínű, hogy a következő napokban nagy együttes támadás fog intéztetni. Mehemed Ali, az új főhadvezér, Sumlába érkezvén, hadműveleteit rögtön megkezdi. Dobrudzsából jövő oroszok Kasztendzsében vannak, s Szilisztria és Bazardzsik felé nyomulnak. Ezen orosz haderőt 50,000 emberre becsülik. Bukarest, júl. 24. (Eredeti távirat.) A „Neue freie Presse“ jelentése : A román 4. hadosztályból 4000 ember átkelt a Dunán Nikápoly fölött Kantili ezredes vezérlete alatt, és érintették Nikápolyt. Korábiából nagyobb kerasztmléket tartottak a Duna jobbpartján egész Rahováig. Nikápoly állítólag román őrséget fog kapni. Turnu-Magurelli, jul. 25. (Eredeti távirat.) A román 4. hadosztály tegnap megszállotta az egész területet Mikápolytól Raszováig. Eszki-Zárából jelentékeny csatát jelentenek Reuf pasával. Az oroszok megszállják Jambolit. A Sipka-szoroson benyomuló oroszok két hadtestben operálnak, az egyik Kazanlikon át Eszki-Zára felé, a másik Kaloferon át Filippopoli felé. Turnu-Magurelli, jul. 24. Tegnap kora reggel a szloboziai és gyurgyevói összes ütegek megkezdették Ruszcsuk bombázását. A tüzelés sűrűn folyt egészen esti 8 óráig. A nagy ostromágyúk lövegei a váron túl a törökök táboráig elhatottak. A törökök nem válaszoltak. A száraz felől is lehetett hallani az ágyúk moraját. Délben a Lom folyónál heves ütközet fejlődött ki a törökök és az orosz ostromzároló csapatok között. A hírek Ruszcsuk bevételéről mesélnek. Bécs, júl. 25. A „Fremdenblatt“-nak jelentik Konstantinápolyból, Filippopoliból érkező hírek megerősítők, hogy az oroszok nemcsak a Sipka-szorost, hanem a balkáni átkelés minden kijárását hatalmukban tartják. Filippopoliba mintegy 2000 sebesült török érkezett. Itt nagy reményt helyeznek a dunai hadsereg győzelmébe. London, júl. 25. Az alsóház tegnapi ülésében Northcote Whalley kérdésére kijelenti, hogy a kormányhoz Oroszországnak sem írásbeli, sem egyéb panasza nem érkezett a semlegesség valaminő megsértése miatt. Kitradon, jul. 25. A „Times“ értesül, hogy már meg van állapítva, mikép a bezibai öbölben állomásozó flotta legközelebb Gallipoliba indul. A Tory sajtó sürgeti Gallipoli idejekorán való megszállását. szágnak még sokkal inkább küzdenie kell a deficit hydrájával, semhogy milliókat pazaroljon kétes kalandokra. Az európai és ázsiai török vizekben összesen 314 olasz hajó van az olasz állampolgárok védelmezésére. Lehetséges, hogy ugyanezen czélból még másik 2 hajót fognak odaküldeni. Ily csekély tengeri hatalommal nem szokás „expeditióra“ indulni. Egyébiránt Haymerle báró itteni osztrák-magyar nagykövetnek, Melegarival való első találkozása alkalmával, ha kívánatosnak tartja, lesz alkalma meggyőződést szerezni az olasz kormány álláspontjáról. Egyes szám ára 3 kr. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. ut. (Előfizetést Arak: Egész évre . 20 frt — kr. Félévre .... 10 . — „ Évnegyedre . . . „ — , Egy hónapra . 1980 , Kiadó-hivatal: Budapesten, nádor-utcza 8. ni JEsti ttjxcbcis. 280. szám. Budapest, szerda, julius 26. 1877. Budapest, julius 25. Olaszország magatartása. Rómából jelentik táviratilag a „Politische Correspondenz“-nek. A lapokban és tágabb körökben elterjesztett különféle hírek által, melyek az olasz kormánynak tevékenyebb politikára célzó szándékokat fognak. Melegári olasz külügyminiszter szükségesnek tartja a külföldi olasz képviselőkhöz körjegyzéket intézni, melyben újólag kifejti Olaszországnak a keleti kérdésben való politikáját, s kimutatja, hogy ezen politika sohasem változott, s szünetlenül és önzetlenül a többi nagyhatalmakkal összhangban czélja az volt, hogy a béke fenntartassék, vagy legalább mielőbb helyreállíttassék a porta részéről a fölkelő tartományoknak adandó igazságos engedmények alapján. Ugyanezen lapnak a következőket írják Rómából, júl. 21-ről: Melegari külügyminiszter a fürdőből ide érkezett. Visszatérését némelyek talán úgy fogják magyarázni, hogy elő akarja készíteni az albániai expeditiót, az ilyen hírek azonban teljesen alaptalanok. A kormányköröket a szó szoros értelmében izgatottá teszi azon makacsság, melylyel bizonyos lapok azon vannak, hogy az olasz kormány ellen Ausztriában viszályt támaszszanak, azt fogván rá, hogy szerződést kötött Oroszországgal, hogy Albániát megszállja s az Adriai Tenger olasz tengerré legyen. Ilyen szerződés épp oly kevéssé létezik ma, mint akkor, midőn Melegari a képviselőházban erre vonatkozólag tagadó nyilatkozatot tett. Olaszországnak legkisebb kedve sincs, hogy Garibaldinémi kalandos politikára vetemedjék. A kiválóbb, inspirált és nem inspirált olasz lapok, különbség nélkül, csak egyet mondanak e tárgyban. Az olasz kormány ismételten tiltakozott az ellen, mintha el akarná hagyni semleges állását, hacsak előbb a keleti kérdésben közelebbről érdekelt hatalmak az aktív politika útjára nem lépnek. Végül Olaszor Romániából. A „Polit. Corr.“-nek Írják Bukarestből júl. 21-ről: Itt a politikai, de még inkább a katonai körökben igen rosz hatást keltett Nikoláj nagyherczegnek a czárhoz intézett jelentése a déli hadsereg műveleteiről. Nevezetesen azzal nem tudnak kibékülni, hogy e jelentésben egy szóval sincs megemlítve a román hadsereg és azok szolgálata. Ha az orosz főparancsnok jelentésében végkép nem emlékezett volna meg Romániáról, úgy értelmezni lehetne azt is, hogy a román hadsereget is hallgatással mellőzte , de a jelentés nagy nyomatékkal emeli ki a romániai vasutak rosz állapotát és rész kezelését, és ebben találja az orosz operatiók késedelmének okát. A „Románul“, tudomás szerint Rosetti Bratianu lapja, tegnapelőtti számának vezérczikke nem kerülte el a figyelmet. Ebben ugyanis Ausztria-Magyarország formális intést kap, hogy ne lépjen útjába Románia felszabadulási kísérleteinek, minthogy a Románia által az osztrák-magyar birodalom irányában eddig követett reservának is meg van a maga határa. Egy magas állású és tehetséges román államférfi ezen kifakadásokra azt jegyezte meg, hogy a kormányokat nem lehet felelőssé tenni a hírlapok beszédeiért. Most a legnépszerűbb egyéniség Bukarestben kétségtelenül Gorcsakoff államkanczellár, kinek tiszteletére az aristokratia több fényes ünnepélyt rendezett már. Lascar Catargiu kabinetjének tagjai ellen emelt vád a képviselőház elnökének ígérete daczára sem tétetett még át a semmitőszékhez. Egészen eltekintve attól, hogy az itteni vasutak nincsenek oly óriási szállításokra berendezve, mint amilyent az orosz hadvezérlet kívánt tőlük, a legnagyobb áldozattal fölajánlott jóakaratot mégis tekintetbe kellett volna venni, és nem lett volna szabad a román vasútügyet még roszabb hírbe hozni. Ami pedig a román hadsereget illeti, az orosz főhadiszálláson egészen megfeledkeztek arról, hogy a kalafáti román csapatok tartották sakkban Viddint, és így 30,000 törököt lekötöttek, nem is említve a románok erőfeszítéseit Gyurgyevónál és más helyeken, az orosz hadoszlopok fölvonulása előtt. De az így gondolkozókon kívül, emelkednek hangok annak védelmére is, és az orosz főparancsnok hallgatásában finom és tapintatos magatartást akarnak fölfedezni egyik barátságos szomszédállam iránt. A „N. Wien. Aberblatt“-nak jelentik Krajovából. Egyenesen Grujából vett tudósítások szerint, ott mindent elkészítettek a román hadsereg átkelésére, hadanyag, továbbá görög gőzösök uszályhajókkal össze vannak gyűjtve. A viszonyok mindinkább összebonyolódnak, a pártoskodások napirenden vannak, és Cernát hadügyminiszter távozásával még nem fognak megszűnni a hadseregnél fölmerült számtalan visszásságok. A kereskedői körök azt hiszik, hogy a kormány által bérelt hajókon a Viddint ostromzároló seregnek fognak szállítani élelmet. Ugyanazon lapnak jelentik Galaczból július 24-ről: Kalafátba szállították a ponton-anyagot, melyet az itteni hajógyárban készített Pravatki szállító. Az oroszok Tulcsa alatt a szulinai és szt. György ágak eloszlásán fölül kővel rakott hajókat sülyesztettek el, melyek miatt még a nagyobb bárkák sem hajózhatnak arra. Szakemberek állítása szerint, a szulinai ágban és a szulinai kikötőben e miatt zátonyok fognak képződni. Kívánják,, hogy a kormány lépjen közbe ezen intézkedés ellen, mely a dunai kikötőket végveszélylyel fenyegeti.