Ellenőr, 1877. augusztus (9. évfolyam, 292-347. szám)
1877-08-04 / 298. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . . 10 . — „ Egy hónapra . 1980 „ Egyes szám ára 4 krajezár. ”Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Köziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el, Reggeli Tziadds. 298. szám. Budapest, szombat, augusztus 4-1877. hirdetések felvétele és Kiadóhivatalban, Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá Havas, leállték Cseczegnél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8). Hirdetésekért járó oy csakis az „Ellenőr“ kiadó hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. (Kiadóhivatal: Budapesten, nádor-utcza 6. szám. Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. IX. évfolyam. Figyelmeztetjük azon. olvasóinkat, kiknek július hó végével előfizetésük lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap elküldésében késedelem történjék. Lapunk esti kiadása ezentúl féliden jelenik meg, anélkül, hogy árát felemelnek. Az „Ellentér“ ára marad a régi : fél évre.........................................10 frt. — negyed évre......................................5 frt. — havonként......................................1 frt 80 kr. Ez alkalomból figyelmeztetjük a t. közönséget, hogy az „Ellenőrbre a kó bármely napjától kezdve előfizethetni. A HÁBORÚ, Budapest, augusztus 3. Három ütközet volt e hadjárat alatt: Zevinnél, Karakilisszánál Kis-Ázsiában és Plevna alatt a bolgár vérmezőn. Mind a háromban a török győzött. Mind a három után vad futás lett az orosz hadak sorsa. S hát ezek az orosz hadak akarták összetörni ezt a török sereget ! Ez orosz hadak czári nagy ura akar rendet tenni a khalifa birodalmában: országokat átalakítani, népeket osztoztatni, földet hasogatni és eget verni, ez akar. Az orosz hadak, ahova léptek, förtelem és gyalázat jelző nyomukat; vadállati vérengzés, rombolás volt útitársuk; átok és undor kísérőjük. A török csapatok, szívig marczangolva, s a legmélyéig felzaklatva is megőrizték az emberiség méltóságát kebelükben ; nem szenyezi be fegyverüket megbélyegző tettek gyalázata; felkonczolt gyermekek, aggok és nők vére nem kiált ellenök a nagy égre. S hát ezek az orosz hősök, az embertelenség e választott népe, ez akarja „czivilizálni” ezt a török nemzetet! Európa történetének ezek lesznek a legszégyenteljesebb lapjai. S hogy a leggyalázatosabbakká nem váltak: Zevinnek, Pievnak köszönheti csak. Hála a török fegyverek diadalának, az eposzok hőseire emlékeztető vitézségének , Európa ma joggal elmondhatja már, hogy a legnagyobb veszélyen túl esett. Isten kezében a hadjárat végleges sorsa. De ha veresége nem lenne is teljes az orosz hatalomnak : győzelme sem lehet többé oly összezúzó, hogy fenhéjázó követeléseket alapíthatna rá. Kinek a háta megött Zerin és Plevna van, az többé nem kelhet elő a harczból világverő hatalom gyanánt. Annak a tisztességgel bármi távol rokonságban álló béke is kedves leszen. De amint ma áll a harctéri helyzet, Oroszország valóban sokkal közelebb áll a teljes vereséghez, mint a félsikerhez. S csak egy győzelmet vívjanak még ki a török fegyverek, a hadjárat sorsa tán végképen is, de erre az esztendőre okvetetlenül meg van pecsételve. Törökország pedig minden körülmények közt egy nagy erkölcsi diadallal gazdagon kel elő ez órási párviadalból. A beteg emberről szóló dajkamesékből már eddigi hadi tényeivel is kigyógyította Európát. Népének erkölcsi alapja és az államfentartó erők szívóssága tekintetében utólérhetetlenül feljebb valónak bizonyul a muszka kolosszussal szemben. Oly eredmény, mely súlyosan fog nyomni Európa mérlegén a békekötéskor. Budapest, augusztus 3. Cogolnicsán oláh külügyminiszter úrnak nagyon sürgős lett a magyar-oláh vasutak ügye. Nem sajnál 28° melegben három napi utazást, hogy monarchiánk iránt a lojalitás véletlen ösztönének eleget tegyen. S mit évek óta kijátszással határos késlekedéssel húznak-halasztanak, a törvényhozás és kormányzat minden fogásait fölhasználva : most egyszerre napirendre kerül a vasútügy. Gratulálunk Cogolnicsán úrnak ez ötlethez. De aligha fogja valami sikerét látni. Mert bármi szép legyen is e váratlan előzékenység az oláh kormány részéről, s bármennyire elismerje külügyi kormányzatunk, meglepő igyekezetnek, hogy az oláh kormány is ura akar lenni szavának, nem gon- Lo luk, hogy megfeledkeznek a sajátos körülmédek- melyek közt e rendkívüli kedveskedés tényekről, . 'velentkezni szív róla, hogy nagyon kívánatos a szó sincs ’ bi Glten meghozása. Kevésbé kívánatos azonvasuti ügy rlintézése fejében, monarchiánkban hogy ez ügyet , szemet hunyjon az újabb oláh politika tényeire és terveire. Cogolnicsán úr a legpompásabb vasúti csatlakozásokért sem kaphatja meg bizonyos dolgokért az absolutóriumot és bizonyos törekvésekre a meghatalmazást. S ha a holnap haza készülő oláh külügyminiszterről még tegnap este sem volt bizonyos, váljon találkozhatik-e Andrássy Gyula gróffal, azt csak arra lehet magyarázni, hogy Cogolnicsán úr alaposan meggyőződhetett, miszerint a va úti ügy nincs most napirenden , s hogy oly kapcsolatokban, melyekben ő contemplálta, nem is kerülhet napirendre soha. Plevna. (Éjjeli posta.) Mindinkább kiviláglik, hogy mily nagy fontosságúak a plevnai török diadalok. Löhneisen osztrák-magyar és Wellesley angol katonai attaché, kik az orosz főhadiszállásról Bukarestbe visszatértek — mint onnan a „N. W. Tgl.“ értesül — megerősítik az oroszoknak Plevna mellett szenvedett tökéletes vereségét. Annyira nagy volt az orosz vereség, hogy a hű leírást adó táviratokat Bukarestben lefoglalták. Zimniczából jelentik ugyanezen lapnak aug. 1-ről. A tegnap és tegnapelőtt a Krüdener-féle hadtest és Ozmán pasa közt Plevnánál folyt ütközet július 30-ikán reggeli 6 órakor kezdődött és este 8 órakor végződött. Az oroszok kétségbeesett küzdése daczára vereségük tökéletes volt. Részben rendetlen futásban vonultak vissza Szisztováig. A török lovasság hevesen üldözte az oroszokat s egészen a külvárosokig nyomult. A lakosság a legnagyobb ijedelemben futott át a hídon Zimniczába. A kórházakat azonnal kiürítették, a sebesültek részben gyalog menekültek át a hídon, kozákoktól kisérve, kik az utat elzáró szekereket és barmokat egyszerűen bedobták a Dunába. Az orosz vereség következtében a legőrületesebb hírek keringenek. Azt is hiszik, hogy a törökök Brigadir mellett (Zimnicza alatt) át fognak kelni. Szisztova nagy veszélyben van. Nagy élelmi tárak vannak ott. Az oroszoknak Szisztova mellett sem hídfőjök nincs, sem rendes őrségek. Egy kapitány és két tiszt menti a hidőrséget. Zimniczából a lakosság elmenekül. A törökök állítólag Nikápoly ellen is akarnak működni. A „D. Ztg.“-nak jelentik Bukarestből mai kelettel. Szulejmán pasa éjszaknak nyomul, Mehetned Ali Eszki-Dsuma ellen. Ozmán pasa seregének néhány osztálya átment Szelein ; Tirnovát közre akarják fogni. Az oroszok kudarcza Ragacsuknál. (Éjjeli posta). Az „Allgemeine Zeitung“ jelentése szerint, a trónörökös csapatai jul. 29 én Ruszcsuk mellett nem jelentéktelen kudarczot vallottak. A támadás reggel hat órakor kezdődött két combinált dandár által, melyek a vártól délre a legszélsőbb erőműveket, támadták meg, miután előbb a tüzérség heves bombázást folytatott a bástyák ellen. Egyidejűleg a szloboziai ütegek is actióba léptek. Az orosz oszlopok alig állottak csatarendbe, midőn várőrség egy része, támogatva a vár tüzérsége által szerencsés kirohanást tett és a támadó zászlóaljaknak jobb szárnyát támadta meg, úgy hogy mindjárt az első pillanatban nagy zavar támadt, és a tömegek jelentékeny ingadozása pillanatnyi szünetet idézett elő. Ezen pillanatot kedvezőleg használták föl a törökök ; gyilkos és folytonos ágyú és puskatüzelés megritkította az oroszok sorait ; egy pillanatig még azt hitték, hogy a nyugodtságot helyreállíthatják, de az oroszok háta mögött megjelenő néhány lovas osztály kényszerítették őket eredeti tervük abbanhagyására. A törökök nem üldözték ugyan őket, és megelégedtek hogy néhány lövést küldöttek a futók után, de a csatatér a törökök kezében maradt, kik sok sebesültet tettek hadifogolylyá. A veszteség jelentékeny, mindenesetre még egyszer oly nagy mint a törököké, mivel az oroszok majdnem folyton ki voltak téve az ágyuk tüzének és minden lövés áldozatot követelt. Elismerésre és dicséretre méltó volt az orosz gyalogság magatartása, mely a török tüzérség pusztító működése ellenében is rendkívüli nyugalmat tanúsított. (Éjjeli posta.) Mediatiót (rég nem hallott szó!) ajánl a franczia külügyérhez közel álló „Moniteur Universell — nyilván a plevnai napok benyomása alatt. E lap legújabban ezt írja: „Senki sem ismeri el készségesebben a bölcseséget, melyet az osztrák-magyar kormány tanúsított, mint mi, s minden alkalommal igazságot adunk uralkodójának és államférfiainak. Mint Anglia, mi is bízunk jövőre Ferencz József császár előrelátásában. De ezen bizalom mellett is, a semleges hatalmak nem tehetnének-e újra lépést a béke helyreállítására ? Nekünk igen alkalmasnak látszanék a pillanat, hogy Oroszországhoz és Törökországhoz még egyszer békés tanácsok intéztessenek, mielőtt döntő események következnek be. A háború mindig oly borzasztó szenvedéseket hord magával, hogy a népeket bizonyos tekintetben magukba térésre inti, mielőttt a győzelem mámora, vagy a leveretés kétségbeesése süketekké tenné őket az ész szavának meghallgatására. Lehetséges, hogy nem fognak hallgatni e szóra, de a semleges hatalmakra nézve nagy tiszteség lenne, ha azt mégis kimondanák.“ (Éjjeli posta.) Krakkóból jelentik a „N. Fr. Pr.“-nek, hogy a mint képviselői körökben hallatszik, a tartománygyűlés feliratában azon óhajtás is ki lesz fejezve, mikép a kormány szólaljon föl Pétervárott a lengyel katholikusoknak Oroszországban való üldöztetése ellen, utalva az erre nézve fennálló tractatusra. Lembergben holnapután neetinget tartanak oroszellenes szellemben. Viszont, mintegy ellentüntetésül a budapesti népgyűlésre, a laibachi szlovének törökellenes meetinget akarnak tartani, rokonszenvet fejezve ki Oroszország iránt, s hangoztatva Törökország eltörlését, keresztyén államok alakítását s a horvát királysághoz vonandó annexiót. A harcztérről. A „Standard“-nak harcztéri tudósítója jelenti Tirnovából július 28-ról: Midőn tegnap Szeliiben voltam, ott azon hir terjedt el, hogy török portyázók jelentek meg a lovcsai után. Az a meggyőződés túlnyomó, hogy a szárnyunk elleni demonstratio czélja, elfödni a viddini és nisi haderők dél felé Drinápolyba való előnyomulását. Midőn visszatértem, Szelvi még nem volt közvetlenül veszélyeztetve, de ma reggel két lovcsai lakos azt a hírt hozta, hogy néhány zászlóalj gyalogság és hat ágyúüteg bevonult a városba, melyek dél felől jöttek. Szubatoff tábornok, utasítása szerint, visszavonta kozák ezredjét Szelinbe. Ma este megerősítették a város elfoglalásának hírét. Hihető tehát, hogy a komoly harcz megkezdődött a jobb szárnyra. Ha igaz, hogy az előbbeni helyen 25 zászlóalj van, az utóbbin pedig 9, akkor tekintélyes haderő van jobb szárnyunkon. Lippinszki ezredes Szelint mint fontos helyet utolsó emberéig akarja tartani, és bizonyára kihúzza addig, míg erősítést kap. Minden órában komoly harczot várna . A törökök plevnai győzelme sokkal fontosabb volt, mint képzelték. Az oroszok szorgosan takargatják veszteségüket, de az a híre, hogy Schilder dandára megtizedeltetett. Ismét és ismét szuronytámadást intézett, és borzasztó veszteséggel csakugyan foglalt el állásokat, melyeket a túlnyomó számú törököknek ismét át kellett engedniük. Ruszcsuk ellen ma reggel még nem kezdették meg az operációkat. Ruszcsuktól Sumla felé haderőt láttak vonulni. De a látszólagos támadás elől visszavonult. A kozákok néhány vágást váltottak a cserkeszekkel. A fronton minden békés, és az is marad a míg jobbszárnyunk visszavonul Jeni-Zárába. Állítják, hogy jelenleg nincs nagy haderő Filippopoliban sem Drinápolyban. Gurgo tábornok jelenti, hogy a bolgárok több ezer törököt lemészároltak a Balkánon túl. A plevnai győzelemhez. Az oroszoknak plevnai vereségéről jegyzi meg a félhivatalos „ Wiener Abendpost“ . A ma érkezett, jóllehet egyedül török forrásból származó harctéri tudósítások megerősítik, hogy az orosz seregnek Plevna ellen intézett második támadása is dugába dőlt. Midőn tehát pétervári tudósítások nézetüket nyilvánítják, hogy az orosz hadvezérlet el van határozva jobban összpontosítani haderejét, és hogy a harctérre vonuló csapatok összevonása eléggé okadatolja a szünetet, mely a Balkánban való előnyomulás után, és a legfontosabb pontok sikeres megszállására bekövetkezett , úgy ezt azóta túlhaladták az események. Azt még be kell várni, hogy a törökök plevnai győzelmének, mely stratégiai eredményei lesznek, de tacticai sikerük mindenesetre nagy és kiható. Különben a törököknek első részleges győzelmei is lényegesen emelték a török sereg bizalmát, és a félelem is, melyet az oroszoknak a Dunán és a Balkánon való átkelése Konstantinápolyban okozott, ismét reményteljesebb és határozottabb hangulatnak adott helyet. E pillanatban legalább nincs szó sem a próféta zászlajának kibontásáról, sem a szultánnak Brusszába való költözéséről. A török győzelmek a berlini fináncz körökben is nagy hatást idéztek elő. Az oroszoknak — írja a „National Zig” — nagy erőfeszítésükbe kerül, hogy általában Bolgárországban föntarthassák magukat. A Balkánon túlra való előnyomulás, mint azt éleslátó katonák már kezdetben megmondották, most veszélyes hibának bizonyul be. A „Nordd. Alig. Zig. is úgy nyilatkozik, hogy Ozmán pasának stratégiai és taktikai vezérlete a legnagyobb elismerésre méltó. Bécsből jelentik a „Köln. Zfg.“-nak aug. 1-től: Oroszország a románokkal kötött hadiszövetsége, és Bolgárországban létesített intézkedései miatt melyek tartósabb jelleggel bírnak, mint hogy Ausztria megtűrhetné azokat, eltért a reichstadti pontozatoktól. Ezért az orosz nyelvnek Bolgárországba való bevitele után azonnal fölszólalás intéztetett Oroszországhoz, de nem oly categorikus modorban, mint azt az. „Alig. Ztg.“-nak Salzburgból jelentették, amit határozottan tagadnak. Megemlítésére méltó, hogy a kormányhoz közel álló körök azt a táviratot berlini officiosus köröknek tulajdonítják, és Ausztriához intézett figyelmeztetésnek tarják, hogy ily nyilatkozatot küldjön Oroszországnak. Ellenben mások azt vélik és pedig helyesebben, hogy azt a figyelmeztetést az officiosus Ausztria küldi ezen nem hivatalos alakban. Hogy Oroszország intést kapott, az kétségtelen. Húszba atrocitások. Az oroszok és a bolgárok újabb kegyetlenségeiről,ezeket jelenti a drinápolyi kormányzó. Július 23-án eszki-zárai kerületbeli bolgárok két asszonyt csonkítottak meg Torkán faluban. Baba Muszlim és Ala Dag faluban ugyanaznap öt muzulmánt megsebesítettek, és négy muzulmánt megöltek. Ekekdsi faluban Ahmed és Musztafa, Zeliha nevű két éves gyermek, és Gulfázba Fatma Hanem lövésekkel és szuronynyal megsebesíttettek. Haszszan Musztafa pasa kerületében, Hazirbaba faluban, Hasszán és Rodse Mehemed megsebesíttettek, és sebeikben meghaltak. Arabbiból és Ambarliból való 12 menekült, köztük asszonyok és gyermekek, lemészároltattak. Hasonló kegyetlenségek követtettek el Telimnoban, Jeni Zárában, Jamboliban és a drinápolyi kormányzóság más helyein. Valamennyi sebesült, továbbá Hasszán és Rodsa Mehemed hullái Drinápolyba vitettek. Az angol consul és viceconsul továbbá a „Times“ tudósítója saját szemeikkel győződtek meg ezeknek a szerencsétleneknek állapotáról. A razgrádi kerület Tobak helységében, melynek lakosai kétharmad részben keresztyének vonakodtak alávetni magukat; ennek következtében 400 házuk és a templomuk elhamvasztatott. Az eszki-zárai kerületben Hazir bej faluban, az oroszok bevonulása alkalmával, 400 török, kik különféle helyekről menekültek oda, és köztük sok asszony és gyermek volt, kor- és nemkülönbség nélkül lemészároltattak; csak 1 férfi és 3 asszony, de ezek közül is kettő meg volt sebesítve, menekültek meg a vérfürdőből. A kozákok és bolgárok több mint 30 törököt, kik Tirnovából menekültek, elfogtak, és erőszakkal visszavittek Tirnovába. Reuf pasa következő tényeket jelenti arról a vidékről, ahol serege működik : Az eszki-zárai kerület lakosait hallatlan módon kínozta az ellenség. Gullu falu minden lakosa lemészároltatott. Az asszonyok kényszeritettek nevök megváltoztatására és a fátyol letevésére. A mezőn több törököt megöltek. Gullu lakosainak egy részét lemészárolták, azután az asszonyokat és gyermekeket egy csűrbe zárták és elevenen megégették. Karadja Viránban a bolgárok elszedték a törökök fegyvereit, azután megölték őket. Ötöt és egy aszszonyt közülök darabokra szaggattak, a többit egy templomba hurczolták és kényszerítették hitük megtagadására. E közben a török csapatok megtámadták a bolgárokat, kik elfutottak, de előbb felgyújtották a házakat. Diplomatiai okiratok az atrocitásokról. Mint táviratilag jelentve volt, az angol kormány újabb iratokat terjesztett a parliament elé a muszka atrocitásokról. E levelek és sürgönyök jul. 10-től 27-ig terjednek, s a bennök foglalt esetek nagyrészt meg voltak már lapunk eddigi jelentéseiben. Mr. Layard, Lord Derbyhez júl. 14-ikén intézett sürgönyében kiemeli, hogy mily nagy veszély támadhat azon meggyőződésből, melyre a török kormány és a török nép most jut, „hogy tudniillik Oroszországnak erős elhatározása kiirtani a muzulmánokat Bulgáriában vagy kiűzni őket az országból, mint tették ezt más általuk elfoglalt terüleken is. Layardot — mint írja — biztosították a porta részéről, „hogy az ártatlan mozlim lakosságon elkövetett iszonyú kegyetlenségekről szóló részletes jelentéseket nem engedik megjelenni a török lapokban, mert ha általánosan ismeretesek volnának, a boszu szellemét ébresztenék föl, melyet nehéz lenne elnyomni vagy megakadályozni.“ — Egy másik levelében Layard, Mahmud Damatpasa adatai nyomán újabb borzalmakról tesz jelentést. Július 25-ikétől Mr. Layard a következő táviratot küldi Lord Derbynek: „A szultán hadsegéde Tabir bej által következő üzenetet küldött nekem : Ő felsége kéri a királynőt és kormányát, hogy használják föl befolyásukat Sándor czárnál, hogy vessen véget a borzasztó kegyetlenségeknek, melyet csapatai az ártatlan muzulmán lakosságon elkövetnek. Férfiakat, nőket és gyermekeket a legborzasztóbb módon bántalmazzák és meggyilkolják. Ő felsége alig hiheti, hogy Sándor császár óhajtaná, mikép ez a háború a kiirtás és rablók háborúja legyen, s reménye, hogy fölszólalások fognak hozzá menni arról, hogy csapatai minő jelleget adnak e háborúnak. A szultán parancsára Tahir bej, ki most érkezett Sumlából és a harcztérről, elbeszélte nekem az oroszok és bolgárok által elkövetett iszonyuságokat, melyeknek ő szemtanúja volt. Sajnálattal mondom, hogy elbeszélését nagyban megerősítik a consuli ügynökeinktől, hirlapi tudósítóktól s egyéb forrásokból eredő jelentések.“ Wellesley ezredes jelenti Bielából, jul. 20-ikáról Lord Derbynek, hogy a czár a törököknek mily iszonyú tetteiről értesítette őt, s sajnálattal teszi hozzá, hogy e kegyetlenségek igen elkeserítették az orosz csapatokat. Az is nagyon kellemetlenül hatott a muszka táborra, — jelenti Wellesley később — hogy a hirlap-tudósítók írásban erősítették a muszka atrocitásokat. „Itt azt mondják, hogy mivel az orosz lovasság csak Pizanézáig nyomult előre, még ha kegyetlenségek követtettek volna is el — amit határozottan tagadnak — a törökök erről semmit sem tudhatnának, s továbbá lehetetlen is volna a törökökön atrocitásokat elkövetni, minthogy kényszerítve vannak falvaik elhagyására, mielőtt az oroszok odaérkeznek.“ Az utolsó irat Layardnak következő távirata: „Kemball tábornok a következő táviratot küldi: A bayazidi mészárlás megerősíttetik. Részletes jelentést porta útján. Ardabáni orosz atrocitások teljesen valótlanok.“ Az angol parllamentből. A felsőház júl. 31-iki ülésében Lord Kinnaird kérdést intézett a külügyminiszterhez, hogy Cserkovszkij herczeg ugyanazon személyes elnöke volt a lengyel királyságot újjászervező bizottságnak az 1863-iki forradalom után, s hogy a kormány terjeszthet-e elő valaminemű jelentéseket a lengyelországi társadalmi állapotokról. Lord Houghton megjegyzi, hogy ő e kérdést fontosnak tartja, tekintettel arra, hogy Bulgáriában és Boszniában az orosz kormányzatot akarják behozni. Lord Stanley a Lengyelországban gyakorlott orosz zsarnokságra utal. Lord Derby: Nem hiszem, hogy vitatkozásba kellene bocsátkoznom az iránt, hogy mikép vezetik Lengyelországban a közigazgatást. S nem teszem ezt két okból. Először is, az én állásomban ez sem szokásos sem illő nem volna; s másodszor, minthogy a Lord Kinnaird által említett tettek ezelőtt 14 évvel követtettek el, oly időben, mikor én nem voltam felelős a közügyek vezetéséért, valóban nem ismerem eléggé az akkor történteket. Ami a nemes lord kérdését illeti, úgy vagyok értesülve, hogy a most Bulgáriában alkalmazott Cserkovszkij herczeg ugyanazon személy, ki ezelőtt 14 évvel Legyelországban magas közigazgatási állást foglalt el. — Ami a nemes lord által kívánt iratokat illeti, ki kell jelentenem, hogy csak igen különös és igen kivételes körülmények közt lehet a parlament elé oly iratokat terjeszteni, melyek nem nemzetközi ügyre, hanem teljesen és kizárólag egy külföldi állam belkormányzatára vonatkoznak. Nem mondom, hogy ez alól sohasem volt kivétel, de azt hiszem, hogy erre előbb egy különös eset kívántatik meg. Jelenben nem tartom kívánatosnak, hogy régibb évekről szóló összeszedhető iratokat terjeszszek a ház elé, melyek azt mutatnák ki, hogy Oroszország mily hibásan kormányozta Lengyelországot. Újabb időről e tárgyban nincsenek irataink, melyeket alkalmas volna előterjeszteni, s megjegyzem, hogy Cserkovszky herczeg 14 év előtti s csupán 3—4 évi működésére ezek nem is vethetnének világot. Az alsóházban Sir H. Wolff jelenti, hogy pénteken következő resolutiót fog beterjeszteni: „Hogy alázatos felirat terjesztessék föl ő felségéhez, kijeentvén, hogy a ház még egyfelől helyesli a keleti ügyekben ő felsége kormánya által követett semlegességet, másfelől azon nézetben van, hogy amaz ügyek jelenlegi állapota kötelességévé teszi ő felsége kormányának, mikép lépéseket tegyen a létező szerződések megóvása és fenntartása iránt, melyek a dunai hajózást szabályozzák, s egyszersmind a Bosporuson és a Dardanellákon való átjárás joga iránt.“ Whalley kérdi, hogy külön költségek megszavazását fogják-e kérni a csapatok és hajók keletre küldésének fedezésére, s szándékozik-e a kormány ez iránt nyilatkozni. Sir Stafford Northcote kijelenti, hogy a Máltába való csapatszállítás és a hajók kiküldése kevésbe kerül s valószínűleg nem lesz szükség újabb költség kérésére. Az e tárgyban való nyilatkozásra nincs ok, de ha a házban egyenesen föl fogják vetni a kérdést, a kormány meg fogja adni azon magyarázatot, melyet a ház szükségesnek ítél. TÁVIRATOK A HÁBORÚRÓL. London, aug. 3. (Saját tudósítónktól.) A „Daily Telegraph“ bécsi tudósítója jelenti ma, hogy az orosz Radlecski-féle hadtest helyzete a Balkántól délre kétségbeesett. Egy szemtanú nyilatkozott, hogy élelmezési biztosságuk nincs, és az oroszoknak lopniük kell az élelmiszereket. Léváik csontvázak. A czár a legnagyobb fokban izgatott, és arról beszél, hogy visszatér Moszkvába, hogy jelenlétével megakadályozza a forradalmat, melynek kitörésétől félnek, de tanácsosai tartanak attól, hogy távozása roszhatást gyakorol a hadseregre. London, aug. 3. (Eredeti távirat.) A „Times“ és a „Daily Telegraph“ jelentése, mintha az oroszok visszafoglalták volna Plevnát, alaptalan. A „Standard“ jelenti, hogy Nikoláj nagyherczeg elhagyta Tirnovát és Ozmán pasa ellen ment. (Azt tartjuk, hogy a nagyherczeg igen kietlennek találta Tirnova környékét s éppen attól fél, hogy Ozmán pasa úgy is odajön, ha ő nem megy ebbe , hanem megy Bjelába, ahol többen vannak. Szerk.) Belgrád, aug. 3. (Eredeti távirat.) A szkupstina fölhatalmazta a minisztériumot ügyelő hadtest fölállítására. Belgrád föl van lobogózva a czárné születésnapjának örömére. Bukarest, aug. 3. (Eredeti távirat.) Ide orosz pénzküldemények érkeztek a románok részére. A román tisztikart kiegészítik. Belgrád, aug. 3. A hivatalos lap közli a fejedelem rendeletét a hadügyminiszterhez , melyben a határőrzés végett 3000 nemzetőr behívásával, továbbá a hiányzó hadiszerek beszerzésével bizatik meg. Bécs, aug. 3. A „Pol. Corr.“ értesülése szerint a svéd kormány, tekintettel a háború által előidézett európai helyzetre, bizonyos katonai intézkedéseket szándékozik tenni. Kassa, augusztus 3. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) A „Pannónia“ czímű kassai lap felszólalására, számos előkelő polgár a jövő vasárnapra népgyülést hivott egybe, melyben közönségünk az oroszok kegyetlenkedése ellen nyilatkozni fog. Kolozsvár, aug. 3. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) A népggyülés tárgyában értekezlet volt ma Sámi László elnöklete alatt, jelen volt Helfy Ignácz is. A gyűlés a budapesti meeting resolutióját határozta alapul venni. Maga a népgyűlés vasárnap lesz. Több erdélyi várost táviratilag felszólított a bizottság, hogy képviseltesse magát. Ugyanakkor Maros-Vásárhely is tart gyűlést. Marosvásárhely, aug. 3. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Vasárnap népgyűlést tartunk a keleti kérdésben, illetőleg az orosz atrocitások ellen. Az érdeklődés nagy. Zágráb, aug. 3. A polgármester ma engedélyt adott a keleti kérdésben tartandó meetingre, melyet vasárnap egy fogadó kertjében fognak megtartani. EGYÉB TÁVIRATOK Berlin, máj. 3. A meghatalmazottak, az Ausztria-Magyarországgal kötendő kereskedelmi szerződés tárgyalására, holnap vagy legkésőbben vasárnap Bécsbe fognak utazni. Bécs, aug. 3. (Budapester Correspondenz.) Bazant és Wagner miniszteri tanácsosok, továbbá Kalchberg miniszteri titkár, kik tegnap délután Budapestre akartak utazni, hogy az osztrák-magyar vámtárgyalásnak mára kitűzött ülésében részt vegyenek, itt maradtak, mert Berlinből tudósítás érkezett, hogy a német meghatalmazottak, és pedig Jordan követségi tanácsos a külügyminisztérium előadója, Stüve titkos tanácsos, May bajor királyi miniszteri tanácsos, Wahl bajor királyi pénzügyi tanácsos, szombaton reggel Bécsbe fognak érkezni, hogy ismét megkezdjék az osztrák-magyar-német vám- és keresdelmi szerződés tárgyalását. Hasselbach fővámigazgató később fog eljönni. Ennek következtében a vámconferentiának magyar tagjai Matlekovics Sándor osztálytanácsos és Salmen báró, úgyszinte Mihalovics titkár holnapra ide hivattak, hogy Schwegel osztályfőnök elnöklete alatt, a vámtarifa tervezete fölött, a német vámtárgyalásokkal egyidőben tanácskozzanak. Később ezen tárgyalások is Budapesten fognak folytattatni. A német meghatalmazottakkal elsősorban az appretur-eljárás fog tárgyalás alá vétetni, miután ezt Németország mint főkérdést állította föl. Alapos remény van, hogy a tárgyalások most kedvező eredményre fognak vezetni, nevezetesen az itteni német szövetség iparkodik, hogy ezt lehetővé tegye.