Ellenőr, 1877. augusztus (9. évfolyam, 292-347. szám)
1877-08-10 / 309. szám
mán pénz közé muszka rubelek is keverednének. A hídépítést a muszkák különben is befejezték, s ha még szükségük volna építésre, építenének magyar fa nélkül is. Ami pedig az embereket és a közbiztosságot illeti, szigorú útlevélrendszerrel és felügyelettel elejét lehetne venni a visszaéléseknek, úgy halljuk, hogy ez irányban Erdélyből kérelmet is intéztek a belügyminiszterhez. Nem gondoljuk, hogy helyes ok volna a jogos kérelem elutasítására. Az 1878-iki előirányzatok — mint a „B. C.“ írja, — a minisztériumban már össze vannak állítva, s megküldettek a pénzügyminiszternek, úgy hogy e hó végével a költségvetési javaslatok a minisztertanácsban megállapíthatók lesznek. A czukoradó végleges reformjáról már elkészült a javaslat az osztrák pénzügyminisztériumban, s közöltetett is a magyar kormánynyal, mint a „N. Fr. Presse“ írja. A magyar kormány azonban kikötötte, hogy előbb meghallgatja a magyar czukoriparosokat és a képviselőház bizottságát. Merfort osztálytanácsos augusztus második felében tér vissza szabadságáról. Tanügy. — A sárospataki református főiskola értesítőjének ez évben a 21-ik évfolyama jelent meg. Öszszeállították Orbán József akadémiai és Szívós Mihály gymnasiumi igazgatók. Értekezést nem hoz. Orbán József hivatalos jelentése az akadémia ez évi állapotáról nyitja meg a füzetet. Ezután a tantárgyak s az előadó tanárok sorozata következik. A hittani szakban tanított négy rendes tanár; a jogi szakban 5 rendes, 1 rendkívüli, 2 bölcsészeti tanár s a főiskolai orvos, előadván „A törvényszéki orvostant“ ; a bölcsészeti szakban 3 rendes, 1 rendkívüli tanár. A tanügyre vonatkozólag megemlíthetjük, hogy a bölcsészet-hittani szakban előadott tantárgyakat hallgatta az első félévben 86, a másodikban 79 ifjú. A jog- és államtudományi szak tantárgyait hallgatta első félévben 58, a második félévben is 58 ifjú. A bölcsészeti tantárgyak közül az egyetemes történelmet első félévben hallgatta 81, a második félévben 43 ; a bölcsészet történetét első félévben 30, a második félévben 31; a magyar irodalom történetét első félévben 76, második félévben 35 ifjú; részint a bölcsészet-hittani, részint a jogi szakból. Az akadémiai ifjúság összes létszáma volt első félévben, a bölcsészet-hittani szakban 86, második félévben 81. A jogi szakban mindkét félévben 58 rendes s a vallás- és közoktatási minisztérium engedélyével 7 magántanuló. És így az első félévben az akadémiai ifjúság összes létszáma volt 151, második félévben 146, kik közt kitűnő volt 45, első osztályú 98, vizsgátlan 6. A képezdében a lefolyt iskolai évben, az egyházkerület jótéteményét 25 ifjú élvezte, még pedig 10 harmadéves, 10 másod- és 5 elsőéves. E szerint 10 pályavégzett tanító fog ez évben az egyházkerület rendelkezésére állani, kik között 3 jeles, 6 kielégítő osztályzatú s 1 vizsgálatlan. Az értesítő pályázati jelentéséből fölemlíthetjük, hogy az akadémia tanári kara a tanévben 6 pályakérdést tűzött ki az akadémiai ifjúság önmunkásságának és önképzésének ébresztésére. A beérkezett pályamunkákról terjedelmes bírálatokat és észrevételeket közöl a füzet e jelentésben, melynek végén a tanári kar sajnálatát fejezi ki a felett, hogy annyi fiatal erő és tehetség között, mennyivel az akadémia ez évben rendelkezett, oly kevesen állottak ki a versenytérre. Jellemző vonás ez tanuló ifjúságunkra nézve, melynek léhasága ki-kiri, ha tanügyeink állapotát bolygatjuk. — A főiskola könyvtára ez évben részint vétel, részint ajándékozás utján szépen gyarapodott, a mit azonban a többi tanszergyüjteményre nem lehet mondanunk. — A főiskola nyomdájában ez évben megjelent könyvpéldányok száma összesen 53,600 volt, míg a múlt évi csak 26,395 példányt adott ki. Az irodalmi kör munkásságának számos jelét adta. Tudományos fölolvasást az akadémiában Ballagi Aladár és Ballagi Géza tartott. Az ifjúság egyesületei közül megemlítést érdemel a magyar irodalmi önképző társulat, mely ez évben öt pályakérdést tűzött ki. Vagyoni állása 849 frt 99 kr. Az ifjúsági olvasó egylet pénztári maradványa 115 forint, az ifjúsági könyvtár létszáma 2835 drb. Pénztári állása 318 frt 72 kr. A jogász-egylet kamatozó tőkéje 909 frt 22 kr. Az ifjúság betegsegélyső egyesületének ez évi bevétele volt 1339 frt 24 kr; kiadása 1148 frt 53 kr. Öszszes tőkéje 2970 frt 66 kr. Az ifjúsági kölcsönpénztár állása készpénzben 549 frt 24 kr; kötvényekben 129 frt. E kikapott vázlatos adatok is eléggé bizonyítják, hogy az ifjúság körében mily duzzadó egyesületi élet virágzik sok szép sikerrel HÍREK. (Augusztus 9.) Hivatalos. A rabbi képzőintézethez. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a budapesti központi rabbiképzőintézethez . dr. Brüll S. L., a pesti izr. hitközség rabbisági elnökét, rendkívüli talmudtanárrá — ideigl. minőségben, — továbbá Bloch Mózes leipniki rabbit rendes talmudtanárrá, dr. Bacher Vilmos szegedi rabbit és dr. Hoffmann Dávidot rendes tanárokká nevezte ki. — Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Majthényi Dezső gyakorlati gazdát a debreczeni kataszteri kerület kisvárdai járásba becslőbiztossá, Gréble József rendelkezés alatti adóhivatali tisztet, a szegszárdi kir. adófelügyelő mellé III-adoszt. számtisztté nevezte ki. — Törvényszéki beosztás. Nagy-küküllő megyei Halmágy és Solna községek a brassói törvényszék kerületében levő fogarasi kir. jbiróság területéből az erzsébetvárosi törvényszék kerületében levő kőhalmi kir. jbiróság területéhez; Maros-Torda megyebeli Nagy-Örves, Mező-Szt.-Márton, s Kis- Nyulas községek pedig a kolozsvári tvszék kerületében „Mócs“ községben levő kir. jbiróság területéből, a marosvásárhelyi tvszék kerületében levő mezőbándi kir. jbiróság területéhez csatoltatnak. Ezen rendelet 1877. évi szeptember hó 1-ével lép életbe. — A pozsonyi ügyvédi kamara köréből. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Hueber József pöstyéni ügyvéd elhalálozván, neve a kamam lajstromából kitöröltetett, s irodája részére Bolányi József galgóczi ügyvéd gondnokul kineveztetett. A két uralkodó találkozása alkalmából a „Fremdenblatt“ levelezője állítólag elég szerencsés volt néhány szót fölfogni, melyeket ő felségeik a viszontlátáskor egymás között váltottak. 11 órakor volt látható a hatlovas díszkocsi, sárga öltönyű jokeyvel, mely a német császárt hozta. Mihelyt Vilmos császár, ki az osztrák tábornok egyenruhát viselte, kiszállt a kocsiból, Ferencz József eléje sietett, s a két uralkodó összeöllelkezve megcsókolta egymást. Ezután kísérőiket mutatták be kölcsönösen. Vilmos császár ezeket mondta: „Iszonyatos meleg van ma, hanem az utazás igen kellemes.“ Azután tudakolódzott Erzsébet királyasszony felől, mire királyunk ezt felelte: „A királyasszony szívesen eljött volna Stroblbe felséged fogadására, hanem a hőség kiállhatatlan.“ Most királyunk kérdezte Vilmos császárt: „Az ön kocsiján folytassuk az utazást, vagy az enyémen?“ „Amint tetszik“ hangzott a válasz. A két fejedelem királyunk kocsiján foglalt helyet, ki odakiáltotta a kocsisnak: „Az Erzsébet szállodába.“ Itt várta őket Rudolf trónörökös, ki mélyen meghajolva fogadta Vilmos császárt. Vilmos néhány perczig kebléhez szorította s csaknem gyöngéden megcsókolta mind a két arczáját. Az „Erzsébet szálloda“ — egész virágtengerben úszott e napon. — Péchy Tamás, közlekedésügyi miniszter úr két hétre Szikszóra ment. — Bedekovits horvát miniszter két napra Rátótra ment a pénzügyminiszterhez. — Báró Bodich táborszernagy, Dalmáczia helytartója tegnap reggel családostul Marienbadból Bécsbe érkezett. — Csaták folynak Temesvár környékén, Szakálházán, de csak békések. Mint a „Temesi Lapoknak“ írják, Szakálháznál egy ellenséges hadosztály volt felállítva, melynek az volt a feladata, hogy a zárolt Temesvár várának pétervári oldalról érkező felmentő hadtestet vagy megállítsa, vagy ha netalán Temesvár várából a pétervári kapun át kirohanás intéztetik, azt akadályozza, vagy az egyesülést a mennyire csak lehet zavarja, sőt az egyesülő hadtest háta mögé jutva, azt semmisítse meg. Amily szép volt a feladat, oly fényes megoldást nyert. A Szakálháznál álló ellenség balszárnyát a csókái erdőbe burkolta, az erdő széleit ágyúval erősítette, s úgy a szakálházi mint a bécsi utat elzárva tartotta; a hadsereg zöme Szakálház és Mehála közt terjeszkedett Szent-Mihály és Utvin felé , hol jobbszárnyára támaszkodott. 1lill órakor sikerült egy lovas osztálynak két ágyúval az erdélyi utón eszközlött megkerülést befejezni, és az ellenségnek balszárnyát a csókai erdőben oly hevesen megtámadni, hogy a lovas csapat után érkezett gyalogság az ellenség balszárnyát folyton űzve, a szakálházi hadosztály zömére dobta viszsza ; egyúttal a pétervári után egyesülés végett kiindult kutató osztály a tüzelés által figyelmessé téve, irányát hirtelen megváltoztatta, s Szt.Mihálynak tartott, hol a felszabadító csapatot vélte az ellenséggel tűzbe találni, és helyesen sejtett, mert midőn Szt.-Mihályhoz közeledett, a tüzelés mind élénkebb jön, végre a kutató csapat is támadást intézett az ellenre, s az űző csapattal egyesült, s az ellenséget jól visszanyomta, midőn egyszerre a felszabadító hadtesttel találkozik, az első rohamot feltartotta ugyan, de nem akadályozta meg, hogy az oldalról és hátulról űzők ne csatlakozzanak, s igy az ellenséget körülzárolták, s az fegyvereit lerakva, megadta magát. — Csak aztán igy menjen akkor is, ha komolyra kerül a katonásdi. — A medvék rendkívüli elszaporodása valóságos kalamitást képez Erdély nehány vidékén. Topliczáról írják nekünk, hogy a Kelemen havasokban felettébb sok a medve. A havasokon nem találva élelmet, lejőnek egész a falvakig, s azok közelében ragadják el a barmokat. Csak Toplicza határában történt pár hónap elforgása alatt 20 eset, midőn egész medvecsalád rohanta meg a csordát, s pusztított el ökröket és teheneket. Az ott szokásos csapdával való fogás mit sem használ, mert a medve, ha egyszer rákapott, mindennél inkább szereti a fris nyers húst. Újabban tehát a falvak hajtó vadászatokat rendeztek és rendeznek, de többnyire eredmény nélkül. Ennek oka abban van, hogy a föld népe értelmes vezetés és jó lőfegyverek hiányában nem igen mer szembe szállni a maczkókkal, s a vadászatok többnyire csak azon eredménynyel végződnek, hogy a rengetegek zsarnokait néhány határral tovább kergetik. Mivel pedig azon határok népe, hova a maczkót kergették, ismét nagy hűhóval visszaűzi azokat, a medvék ahelyett, hogy kipusztulnának, csak kényszerített sétákat tesznek egyik határból ki, a másikba be. Levelezőnk megjegyzi, hogy nem volna-e jó ott, ahol a medvék jobban elszaporodtak, hatóságilag rendezni a hajtóvadászatokat, midőn az értelmes vezetés bizonyára eredményt idézne elő. Ezt annál is inkább meg lehetne tenni, mivel éppen a tölgyesi szoros (különben kitűnő) őrzésére közel háromszáz zsandár és katona van összpontosítva. A városligeti artézi kútról rövid de kimerítő értesítést ad a „Természettudományi Közlöny“ mai száma. Hogy a városligetben artézi kút fúrható, arra Zsigmondy V. Budapest geológiai viszonyai által vezéreltetve, tisztán elméleti úton jutott. Eme meggyőződését 1866. decz. 12-ikén a Földtani társulat ülésén fejezte ki. Ennek alapján először a Margitszigeten fúrt, s munkáját siker koronázta. A fővárosi tanács elhatározta, hogy Zsigmondy tervei szerint a városligetben kutat furat. A munkálatokat Zsigmondy úr 1868. nov. 15-kén kezdte meg. Akkor, a Margitsziget kútja fúrásánál tett tapasztalatok és a felület geológiai viszonyainak folytán azt hitte, hogy 220—222 ölnyi fúrás meghozza a kivánt eredményt ; a méretekben azonban csalatkozott. A viszonyok nem egyeztek teljesen a Margitsziget viszonyaival. A fúró, ahelyett hogy az alluviál-kavics alatt közvetlen a kis-czelli tályogra bukkant volna, mint a Margitszigeten, mintegy 304 ölig a neogénképlet rétegeit volt kénytelen áthatolni, mint ezt a megfelelő kövületek igazolják. És csak ez után következett az oligocén a kis-czelli tályogban, melynek 177 ölnyi vastag rétegét csak ez évben hatolta át a fúró. Ez után 2 ölnyi vastag édesvízi mész, s mintegy 3 láb vastag kőszéntelep következett. Ez alatt a Gellérthegyet és a budai hegyek zömét képező triász-dolomit következett, mely Zsigmondy ur szerint víztartó gyanánt szerepel. A siker Zsigmondy ur szerint bizonyos, minthogy a víz, a fúrt lyukon máris fölfelé száll. A kút jelenleg 486x/2 öl mély. Egyike ez a legmélyebb artézi kutaknak. A felhozott iszap hőmérséke 65°t. Mélysége, hőmérséke és talán gyakorlati eredményei is érdeket kölcsönöznek e kútnak, de ez mind elenyésző azon kincsesel szemben, melylyel Zsigmondy ur a tudományt fogja gazdagítani, leírván naponként megejtett és feljegyzet megfigyeléseit. Zsigmondy ur az egész munkánál folytonosan naplót vezetett , egész a legcsekélyebb aprólékosságig. Mindennap feljegyezték, mennyit hatolt a fúró lefelé, hány ütést tett a gép, hányszor vezették le a fúrót, hányszor az iszaptisztító csövet, mennyi volt a hőmérséke a felhozott iszapnak stb. Az átfúrt rétegekből 8 a bennök talált őslényekből gyűjtemény van összeállítva, melynek igazán rendkívüli becse van. Az egész munkánál egy felügyelő mérnök vezetése alatt 8 munkás dolgozott nappal és 5 munkás éjjel. Költsége eddig körülbelül 200.000 forintra rúgott, mely összegből 75.000 frt csövekre, 35.000 frt eszközökre, a többi pedig munkadijakra fordittatott. — Simonics Gábor, a pannonhalmai Szt.-Benedek-rend tihanyi apátságának alperjele e hó 6-án 61 éves korában jobblétre szenderült. — A bártfai fürdőből írják nekünk augusztus 7-ről. A természet egy remekműve, a gyógyvizéről ismeretes Bártfa fürdőhely, a tulajdonos Bártfa sz. kir. város szűkkeblűsége miatt évről-évre hanyatlik. A fővárosi ember, ha e fárasztó utat megtette, a fürdőhely katlanszerű fekvésében, nagyszerű fenyves erdejében,mely balzsamos levegőt áraszt) s erősítő vizében bő kárpótlást talál s elfelejti, hogy nedves szobája, rész bútorzata van, s hogy különös kegyelem s busás fizetés utján tehetett csak szert n ágyneműre. Az itteni társasélet lehetőleg egyhangú. A hány asszony (s ezek itt a többségben vannak) — annyi társaság. Jelenleg Bokor kassai „dalművész“ vezetése alatt tartanak itt Thalia papjai színelőadásokat telt ház mellett. Különösen a Bokor család és Schwarcz Emma k. a. részesülnek tetszésben. Ezek mindnyájan a kassai színház rendes tagjai. Az itt időző vendégek közül megemlítjük özvegy gr. Vay Károlynét, dr. Berényi Zsigmondot, gr. Hadik Bélát és Kis Sándor superintendens urat. A budapestiek csekély számmal vannak , köztük : Veszprémi János kir. táblai biró, dr. Schwarcz Gyula ügyvéd, Krausz Móricz nagykereskedő neje stb. Mint hírlik, Gurkó tábornak a Szepességben időző neje is ide érkezik a napokban. A fürdővendégek száma 300. — Gyurits Antalt, a szatmári kath. főgymnasium tanárát, mint a „Magyar Állam“ írja a római arcosok sorába vették föl. — Gras asszony a hatvani utczán. Legalább természetre nézve igen sokban hasonlított a hírhedt párisi bűnös asszonyhoz. Nem volt ugyan olyan elegáns nagyvilági nő, de a féltékenység, boszú, vagy más egyéb féktelen szenvedély csak oly pokoli tűzzel lobogott lelkében, mint annak. Ma délelőtt úgy 10 óra tájban szegényes, szennyes ruhákban kóválygott a hatvani utczán. Keble libegett, szeme villogott s lázasan tekingetett szanaszét keresve valakit. Egyszerre villámgyorsan szökell ki a járókelők tömegéből s egy nyugodtan haladó férfiú elé toppan. A férfi megdöbben. Pár szót váltanak, mire a férfi rémülten kiált föl s arczához kap. A dühös asszony választóvízzel leöntötte, mely ugyan, a mire szánva volt, szemében és arczában nem tett kárt, de kezét megégette. Az izgalmas jelenetnek, melynek titkát csak a vizsgálat derítheti föl, hirtelen nagy közönsége lett s mire a nőt elfogták, csődület kisérte végig az utczán. — Sport-hirek. Báró Springer Gusztáv átteszi versenyistállóját Gödre, hol már az istállók az Almásy-féle majorsági részen elkészültek. Gr. Festetich Pál a soproni pálya intézői sorába választatott a kilépett gr. Széchenyi Jenő helyébe. — A rókavadászatok mestere, mint a „Vadász és versenylap“ értesül, néhány nap óta Angliában időz, s az előbbi falkár helyett egy másikat szerződtetett, Charles Maiden-t, kinek ott jó hire van ; az új falkár néhány nap múlva megérkezik Tatára mintegy 15 pár kopóval. — Dobó Miklós csanádmegyei kanonok és szegedi plébános lakásából ismeretlen tolvaj folyó hó 6—7-én egy valódi angol chronomare-órát ellopott, s valószínű, hogy értékesítése végett ide a fővárosba fogja hozni. Az óra kettős födelü, melynek egyike rugóra jár, s az angol térdszalagrend jelvénye van belevésve, a másik fedél belső részén pedig Brauszwetter szegedi órás névjegye van bekarczolva. — Születések és halálozások július 24-től aug. 4-éig. A lefolyt héten élve született 245 gyermek, elhalt 243 személy, a születések tehát 2 esettel múlják felül a halálozásokat. — Az élveszülöttek közt volt 161 törvényes, 84 törvénytelen ; nemre nézve 133 fiú, 112 leány. —Halvaszületett 12 gyermek, köztük 7 törvényes, 5 törvénytelen. — A halottak közt volt 129 férfi, 114 nő, egy éven aluli gyermek 105. — Az elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 10. (A tartózkodás tartama 26-nál ki nem tudható.) Ez év 31 hetében élveszületett összesen 8022 gyermek, elhalt 7925 egyén, a születések többlete tehát 97. Születések arányszáma 1000 lakosra : 40.4. Halálozások arányszáma 1000 lakosra: általában 40.0, az egy éven felüli lakosságnál: 233, az öt éven felüli lakosságnál : 18.1. — A „Természettudományi Közlöny“ augusztus havi füzete megjelent. Van benne egy nagyobb értekezés Gruber Lajostól „A csillagrendszerekről“ ; két kisebb czikk a következő czimek alatt: „A talaj jelentősége hagymáz- és kolerajárványoknál“, s „A természettudományi estélyeken tartott előadások ismertetése“, azonkívül számos apró közlemény az ásvány- és földtan, az időjárástan, természettan és vegytan köréből. Az élelmes amerikaiak egy új találmányát kezdik alkalmazni a párisi színházakban. Ez abból áll, hogy a belépti jegy hátán az egész szintér terve látható, melyen a belépő által megszerzett helyet téntával áthúzzák. Ezáltal az ülések fölcserélése meg van akadályozva s kiki könnyen helyére találhat. Egyúttal megemlítjük, hogy a párisi színházak nemsokára megkezdik az előadásokat — mégpedig tömérdek újdonsággal. A Folies Dramatiquesben már játszanak is, a többiek szeptember, az olasz operai pedig október havában nyitják meg a saisont. — Sayous Ede, a derék franczia tudós „Magyarország története czímű munkáját, mely hazánkat éppoly szakavatottan, mint rokonszenvesen ismerteti a franczia közönség előtt, a párisi akadémia is megérdemlett elismerésben részesítette. A „P. Lloyd“ párisi tárcza írója ugyanis tudatja, hogy Sayous könyvét az akadémia a csak nemrég alapított Thiers-dijjal tüntette ki. A tudományos intézet különben még huszonhat mű szerzője közt osztogatott ki jutalmakat összesen 120,000 frank értékben és a referens éppen Sayous munkáját emelte ki különösen. — Hölgyeknek a divatról. A sárga szín néhány hónap óta kiváló helyet foglal el a párisi nők öltözeténél, melynek ez alkalommal igen érdekes oka van. Nem először történik, hogy a különben kellemtelen sárga szint fölkapta a divat, minthogy tudva van, hogy az athenei nőknek éppen kedvencz színét képezte. A most divatozó sárga, sem arany-, sem szalmaszínű, hanem halványsárga. E sajátszerű árnyalatot egy gazdag festő kedves akarata ellenére fedezte föl. A selyemfestő ugyanis a színvegyületnél elhibázta a kívánt árnyalatot, miért nagymennyiségű áruja veszett volna kárba. Hogy ez ne történjék, legottan ügynököket küldött Párisba a nevezetesebb divatkereskedőkhöz, kik ismét a mesteremberekkel léptek egyezségre. S igy történt, hogy néhány divatvezető úri hölgy az újság ingeréből fölvette a halványsárga nanking szint, a tömeg utánozta s most Párisban csakis nankingsárga szalagokat, virágokat, szöveteket lehet látni. Sőt a kalapokon most már egész narancsokat viselnek a hölgyek, melyeket azonban a különféle vetemények kezdenek kiszorítani. Még megérjük, hogy a kalapok — mesterséges kertekké válnak. — Az első chinai vasúti kölcsön. Már China is az európai piacon keres pénzt. Megvette a shangai-wafungi vasutat az angoloktól, s államvasúttá teszi. A vasutat most szeretné tovább építeni Su-tsen városig, de pénze nem lévén, 12 millió taelt vagyis 96 millió frankot készül felvenni Európában. Az ausztráliai arany kezd fogyatkozó áruczikk lenni. A victoriai bányahivatalnokok jelentik, hogy ezen gyarmat arany productiója a második negyedben 45,850 unczia csökkenést mutat az előbbi negyednek 182,790 uncziájához képest. Ez összeg kétharmadát a quarczbányákból kerítették, egyharmadát pedig mosás által. Az ottan működött bányászok közül 11,000 chinai s 29,000 európai volt. A párisi Sorbonne a napokban tartotta zárünnepélyét, melynek az idén aggodalommal néztek eléje, minthogy a vidékiekhez hasonló zavargásoktól tartottak. Mindazáltal az iskolai év csendesen fejeződött be. Résumé tanár fölolvasta latin beszédét „Az egyetem szelleméről“, melynek egyes szabadelvű megjegyzéseit nagy tetszéssel fogadták a tanulók. Azután Brunet miniszter beszélt, mire a szokásos szertartások között a jutalmakat osztották ki, mely alkalommal a múlt évben sokat emlegetett csodagyermek Reinach Tivadar ismét két díjat nyert. A városligetben megint reformot léptetnek életbe: a nagy korcsma és bimbó házi vendéglő előtt, valamint a tó melletti gyepes területeket vaslemezekkel kerítik be, hogy a publicum a bejárás tilos voltára figyelmeztetve legyen. — Dér és jég volt látható e hó 5-én Tiefenbach-Redickal és Placzl völgyeinek mélyedéseiben. E csodálatos tüneményt Frankenburgból tudatják egy linczi hírlappal. Mindenesetre ritka dolog — augusztus havában. — A londoni új operaház építése megakadt, habár Mapleson igazgató kétségbeesett erőlködéseket tesz, hogy a tőkepénzesektől a még szükséges egy millió frankot kieszközölje. Mapleson már két milliót költött az épületekre, anélkül, hogy a mellékkiadásokra tekintettel lett volna. Azonkívül új kölcsönt kell fölvennie, hogy a nagyszerű épület berendezési költségeit fedezhesse. A „Her Majesty“ színház igazgatója hajlandó volna különben az uj operát kibérelni s e czélra évenkint 300,000— 350,000 frankot ajánlott föl. Kérdés azonban, hogy Mapleson fölépítheti-e az operát. — Több rendbeli állásra hirdet pályázatot a fővárosi hatóság. Nevezetesen a kőbányai kerületi orvosi állásra, melylyel 1000 frt, egy közvágóhidi segéd-állásra, melylyel 1000 frt és lakás, — ugyanott egy irnoki állomásra, melylyel 600 frt fizetés van egybekötve. A kérvényeket szeptember 8-ikáig kell beadni. A magyarországi központi Fröbel-nőegylet e hó 12-én a császárfürdői nagy teremben gyermekkertjének javára tombolajátékot rendez, mely alkalomnál számos mennyiségű értékes ajándékok fognak kisorsoltatni. A tombolajáték reggeli 8 órától esti 8 óráig fog tartani, és valószínű, hogy ezt a egy improvisált tánczestély követi. TARCZA: Visszaemlékezéseim 1848—1849-re. Irta Vá n dor. IV. (Ötödik közlemény) Azonban ez események felöl hü képet csak azoknak egész összeségében áttekintése, kezdetök és folyamok teljes megismerése ad. íme ezek rövid körrajza .... A kormány a baj első stádiumában a legatyaibb tanácsot adta a fejedelemnek, s csak annak a zavargók megátalkodottsága miatt meghiúsulta után látta magát kényszerítve szigorúbb eszközökhöz nyúlni. Midőn az első országfejedelmi biztos, nagy-váradi gör. kath. püspök Erdélyi Vazul a február 18-án kelt kir. rendelettel Balázsfalvára kiküldetett, püspök Leménynek egyidejűleg meg volt hagyva, hogy Pap József, Barnutz Simon és Boér Demeter engedetlenkedő tanárokat hivataluktól távolítsa el, de alkalmazza őket állásuknak megfelelően s bánjék velök maguk viseletökhöz képest. A püspök jó ekklézsiákba nevezte ki őket s helyeiket más tanároknak adta; de ők ez ellen tiltakoztak azon okból, hogy a felséghez felfolyamodtak; magukhoz csábitni igyekeztek az ifjúságot, eltiltották írásban a tanítástól tanár-utódaikat, ingerelték szüleik által a népet, gyalázták püspöküket, jártak szerteszét az ország különböző vidékein, elmentek Szebenbe és Bécsbe, szóval, hogy ügyöket megnyerjék, mindent elkövettek. Később Pap József öngyilkossá lett. Boér Demeter a helyébe történt kineveztetésén megnyugodt, de Barmutz Simon s a hozzá csatlakozott Papp László (Vazul) első elhatározásuk mellett megmaradván, a püspöki felfüggesztés után is tanítottak, az ifjakat az új kinevezettektől elidegeníteni igyekeztek, jobb útra térés helyett elbizakodottságukban a növendék-papok és bölcsészek előtt nyilván kérkedtek, hogy ők utoljára is diadalmaskodni fognak; sőt Barmutz ifjabb tanítványai közül is 11-en t. i. Albini János (Kutfalva), Béldián Simon (alsó-gáldi), Hodos Zacheus (mezőbándi), és Hodos József (szintén odavaló), Muntyán János (alsó-váradjai), Porutz Tivadar (nagy-almási), Szilvián Vazul (Il-ik oláh ezredbeli), Vitéz György (szász-pénteki), Prisz István (felső-füldi), I-ső éves, Bokis Vazul (egeresi), Rád Péter (maros-béli) Il-ed éves bölcsészek kijelentették, hogy ők sem más tanárt elismerni, sem a városról, a bizottság rendelete szerint míg az udvarhoz beadott kérések tárgyában határozás nem kél, eltávozni nem akarnak. Pedig e kérvényezés tán szándékukban sem volt, valósítva éppen nem. A püspök a politikai hatóság által intette meg az eltávozásra, de ők gúnynyal fogadták a felszólítást s püspököt és szolgabirót kinevetve, Balázsfalván tovább féktelenkedtek, különösen Porutz Tivadar és Rád Péter voltak a vakmerőbbek, kikre semmi szelidebb eszköz által hatni nem lehetett. A felség mindezekről értesülvén: egyfelől az erdélyi udvari kanczellár által a kormányzat a gonosz szándékú izgatók elleni szigorúabb eljárásra utasította, másfelől az ekklézsiákba rendelt tanárok maguk viseletének gondos figyelemmel tartását rendelte meg. Tehát a legkegyelmesebben nyilvánult első fejedelmi akaratnak sikertelensége eredményezte a kétszeri fejedelmi biztos-küldést; de a mily simacsöndesen folyt le az utóbbi, melyet a kormány hatalma egész erejével támogatott, épen oly fenyegető jellegű volt az első, midőn egy tiszteletreméltó főpap egyedül és csak állása méltóságára s a királyi név tekintélyére támaszkodva jelent meg. A fejedelmi biztos Balázsfalvára érkeztekor ugyanis már az összes érdekeltek megjelenve várták őt; tiszte teljesítését május 6-án a legnagyobb mérséklettel és szelíden, keserűségre legkisebb okot sem adva elkezdvén . Krajnik Simon prépost vezérlete alatt a fentnevezett esperesei, egy vikárius és a szintén megnevezett tanárok, számra nézve mintegy húszan, előtte személyesen vagy megbízottaik által megjelenvén, legalább is kiküldetése ellen írott tiltakozást nyújtottak be, melyben őt a felség által rábizottak végezésétől eltiltván, hivatali székhelyére hazautasitották ; a káptalannak az egyházi alapok és alapítványokról kimutatások közlését megtiltották, különben — tevék után fenyegető hangon — megtanítják az egész papságot. E tiltakozásukat máj. 9-én ismetelték, kijelentve, hogy a kir. biztos ellen a felséghez folyamodtak, sőt néhány esperes azon vakmerőséget követte el, hogy a saját elöljáró püspökét, a király személyét képviselő biztos előtt minden hivatalos teendőktől eltiltotta ... A kir. biztos ezeket a kormánynak tudomására adván, egyszersmind arról is értesítette , „hogy a pártos szövetség az ő jelenlétében is több napon át Balázsfalván titkos gyűléseket tartott s elhatározódnak látszik arra, hogy szándékait erőszakos eszközökkel kivigye; ennélfogva, hogy az onnan elmozdítottak, ha talán lelkekben olyasmit táplálnának, a mi a közcsendet megzavarhatná, azt ne valósithassák, miután a püspök megyéje többi híveivel békében van s kész engedelmességre talál, miután egy szikrából gyakran veszélyes tűz támadhat, és csak e féktelendő pártszövetség az, mely sem saját püspökének, sem a kir. biztosnak, sem az őt kiküldő felségnek nem engedelmeskedik s minden egyházi fegyelmet széttépni kész, hogy ezek illető híveiket és másokat is gyalázó szavak által püspökök ellen engedetlenségre ne ingerelhessenek és a közbátorságra nézve veszélyes nyugtalankodásokat ne támaszthassanak, ajánlja egyfelől az Ő maguk viseletének lakhelyeiken szigorú figyelem alá vételét, másfelől minden összejövésnek, tanácskozásnak és írásbeli levelezésnek, közöttük ő felsége e tárgyban hozandó határozata leérkeztéig, eltiltását“. A kormány teljes komolysággal fogta fel a helyzetet s egyedül igazságos és erélyes intézkedéseinek tulajdonítandó a második királyi biztos küldetésének teljes sikere, a mivel azonban a béke csak külsőleg állott helyre, benn évről-évre tartott a kedélyek lavinaszerű forrongása , mert a felség egyfelől a végrehajtásra kiküldve volt biztosság intézkedéseit 1846. január 27-én kelt legfelsőbb elhatározásában helybenhagyta. Gaganetz eperjesi gör. kath. püspök, mint a felség személyét képviselő biztos iránt nehéz küldetésének czélszerü és örvendetes bevégzéséért legmagasb, különös megelégedését kifejeztetni, egyszersmind Lemény János fogarasi gör. kath. püspöknek vigasztalásképen kegy teljesen tudomására adatni rendelte, hogy azon legmagasb bizalom, melylyel az ő élete és erkölcsisége iránt mindig viseltetett, az elébe terjesztett kir. biztosi munkálat eredményeiben teljesen igazoltnak találtatott; másfelől Marián János naszódi vikáriusra és II. oláhezredi katonaiskolai igazgatóra nézve az udvari hadi főtanács utján meghagyta, hogy ámbár a vizsgálati bizottsághoz ő is be volt hiva, mégis mivel ő hátmegett a püspök Lemény ellenségeivel és rágalmazóival egyetértve, állásához és hivatalához nem illő magatartást tanúsított, őt rendellenes magaviseletéért — hasonlónak netalán ismételt elkövetése esetében keményebb megfenyítését kilátásba helyezése mellett — feddje meg. Krajnik Simon hivatalából elmozdított prépost,Boér Demeter, Barnutz Simon és Moldovay Gergely szintén elmozdított tanárok ügyét illetőleg valamennyinek — a biztosság határozata értelmében — a balázsfalvi káptalan előtt közügyi kereset alá vettetését jóváhagyta s az erdélyi kormányzót a netalán ez irányban szükséges rendőrségi intézkedéseknek megtételére utasította. A bizottságnak Balázsfalváról eltávozta után Barnutz és Boér elmozdított tanárok Nagy-Szebenben tartózkodtak, Pap László — Marginai János, Mikás György, Popovics József és Szekarián János társaival — Maros-Vásárhelyre, a kir. táblára ment törvénygyakorlatra, Moldován a káptalan költségén Balázsfalván lakott s Krajnik préposttal együtt folytatták a maguk és társaik ügyét. A káptalan előtt megindult közkereseti ügyek védelmezőjévé Schmidt Konrád szebeni szász ügyvédet fogadták meg s maguk meg nem jelenve, s a dolog érdemébe bocsátkozás helyett ügyvédek által kifogást téve mind a káptalan, mind a magyarországi herczegprimás illetékessége ellen, a felséghez felfolyamodást jelentettek. A káptalan eljárt tisztében, ellenök mint makacs meg nem jelenők ellen október 2-án 1846-ban elmarasztaló ítéletét meghozta, ennek értelmében azon hivatalukból elmozdított tanárok a püspöki megye albumából örök időkre kitörültettek, s mig a vesztes fél a felségnél orvoslást felfolyamodás utján keresett, addig az ítéletet a herczegprimás is helybenhagyta. A vesztes fél felfolyamodványában kifogást tett Magyarország prímásának az erdélyi ügyekre befolyása ellen, a püspök elleni hallatlan vádaskodásokat és gyalázó kifakadásokat fölelevenítve, a balázsfalvi káptalan ítélete megsemmisítését s a megyében levő zavarok kitisztázására, valamelyik német püspöki megyéből kinevezendő részrehajlatlan bizottság kiküldetését kérte. A kanczellária a felséghez terjesztvén az ügyet, onnan márcz. 8-án azon legfelsőbb kir. elhatározással érkezett vissza, hogy annak ő felsége helyet nem adott. Ekkor mind Barnutz, mind Moldován a küzdelem szelidebb fegyveréhez nyúlva, folyamodtak közvetlenül a felséghez is, az udvari kanczelláriához is, tanári hivatalukba visszahelyeztetésüket kérve. A felség nem adott helyet a kérésnek, az udv. kanczelláriától pedig azon választ kapták, hogy elébb kérjenek a püspöktől engedelmet s midőn azt megnyerték, folyamodásaikat újítsák meg; de hogy mikor és minő állomás lesz általuk elnyerhető, az ő érzelmeikben és magaviseletükben mutatkozó megjavulástól függ. Hogy a féktelen szenvedélyek által vezérelt elmék minden czéljainak ily teljes meghiúsulása rájuk levetőleg hatott, önként képzelhető. Többé nem kérvényeztek. Szabad folyamot engedtek a püspök elleni gyűlölési és boszuindulatjoknak s azt országszerte mind nagyobb mérvben terjesztvén el, életét mondhatlanul megkeserítették. Híven kifejezi ezt a kormányhoz tett egy fölterjesztése, melyben azok rehabilitátiója esélyéről nyilatkozik. „Kértem volt — úgymond — a magas kormánytól, hogy miután ő felségéig fél minden bíróságnál elveszítették gonoszakaratú rágalmazóim ügyüket, nekik örök hallgatást parancsoljon, hogy ne újittassanak fel mindig és mindig kegyetlen káromlásaik által szivem sebei, de nem teljesittetett; járnak ők most is az országban fel- és alá szabadon, terjesztik az ellenem való epét és gyülölséget,, gyalázzák nevemet bontatlanul s aláássák püspöki tekintélyemet. Barnutz elitéltetése óta Szebenben lakik, Boér Demeter hol ott, hol Brassóban, Krajnik Gyulafejérváron a monostorban él, Moldován mint az átkos szövetség főmozgatója és fentartója, most egyikhez, majd másikhoz megy, a vidékeken izgat vagy Bécsbe viszi Bámusz collegája kérvényét, így megy az megszűnés nélkül évek óta. Elégelje meg már a magas kormány , ez egyedüli kérésem — három év ótai halátsulyosabb fájdalmaimat, s intézkedjék ellenzéim tetszése szerint; de én őket a főtanácsnak a fjerczegprimás által is helybenhagyott ítélete compromissiója nélkül s a közvélemény ellenére állomásaikra vissza nem helyezhetem.“ Ez 1846. november végén volt s egy 1847. febr. 11-ki hivatalos jelentésből már az tűnik ki, hogy Boér Demeter a szász hétbirák hosszufalusi birtokában provisori hivatalt viselt, Barnutz Simon a nagy-szebeni jogakadémiában a jogot szorgalommal hallgatta, a többiek a kir. táblán törvény tanulással foglalkoztak, vagy szülőföldjeiken folytatták megszokott üzelmeiket. íme a balázsfalvi 1848. május 15-ki oláh s üdvös eredményekkel. A főiskola tápintézetének jótékonyságát ez évben 208 egyén élvezte. Az egyházmegyékből befolyt a tápintézetre ez évben 118 frt 48 kr; egyesektől 18 frt 25 kr. Ösztöndíjban részesült a jelen tanévben 40 tanuló. 34 a gymnasiumból, 6 az akadémiából, 12 családi jogon, 28 jutalomképen élvezte e jótéteményt. A kiadott ösztöndíj összege volt 1520 forint. A gymnasium tanári személyzete állt 14 tagból. A gymnasiumi ifjúság kebelében önképző kör működött, mely tartott 51 ülést. A kör könyvtára 336 kötetből áll. Az olvasó egyesületnek volt 75 tagja, 8 hírlapja, pénztári évi maradványa 31 frt 60 kr, és 1 darab arany. A tanulók száma a gymnasium 8 osztályában összesen 556 volt; évközben eltávozott 7. Örvendetes jelenség, hogy nemzetiségre nézve mind magyar volt. Az előmenetelre nézve a második félévben ezek közül jeles volt 117; jó 148 ; elégséges 191; elégtelen 33. Az érettségi vizsgálat eredményéről nem találunk jelentést a füzetben, ami mindenesetre hiány egy ily intézetnél, mely különben életrevalóságának annyi jelét adta