Ellenőr, 1877. október (9. évfolyam, 402-459. szám)
1877-10-19 / 436. szám
gleuzeusi árai: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . 5 frt — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 4 krajczár. ”Szerkesztési iroda: (FricLar)esten, n&cLornicza. 6. szdkv. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésire nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk A.Chteggéli Toladds. Budapest, péntek, október 19. 1877. 436. szám. hirdetések felvételi a Tolunósiivatalban, Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá Havas, Lafite & Cie czegnél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8). Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. (Kiadó-hivatal: a BizcLapesten, adLeLorittez a 6. szám. Ide intézendők az előfizetések is a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. IX. évfolyam, Budapest, október 18. Caspi, az olasz képviselőház elnöke, kinek Budapestre megérkeztéről hírrovatunkban talál bővebbet az olvasó, — mint halljuk, legelsőben is a képviselőház elnökét Ghyczy Kálmánt fogja meglátogatni s valószínűleg alkalma lesz Tisza Kálmánnal is érintkezni, valamint Andrássy Gyula gróffal, aki Tisza-Dobról éppen approposra jött ide ma este a tiszai vonattal. Az olasz államférfi meg fog győződni, hogy itt minálunk teljes épségben még az őszinte vonzalom, melylyel a magyar nemzet a szabadságot szerető és arra érdemes népek iránt s ezeknek tán legélén, éppen az olaszok iránt mindenkor viseltetett. Nem egy irányban összevágtak egykor törekvéseink; a rész, melyet a magyar kard kerekített ki magának az olasz szabadságharczok történetében, nagy időkre szóló emléke lesz annak, hogy vonzalmaink nem voltak pusztán platonicusok. — Ma befejezettnek tekintjük a tusát, mely egykor bennünket külön czélokért bár, öszszehozott. Az egységes Olaszország belső megizmosodásra van utalva; a magyar nemzetnek visszavivott alkotmánya alapján, csak alkotmányos tusái lehetnek. A régi vonzalom, az megmaradt részünkről, vajha kölcsönös legyen. Nincs amit őszintébben óhajtunk mint azt, hogy a népek rokonszenve az államok barátságává hatalmasodjék olasz és magyar közt. S ha fájdalommal tapasztaljuk is, hogy Olaszországon újabb időben, oly eszmék és irányok lettek kedvesek, melyekkel a magyar nemzet csak ellenségül találkozhatik: merjük reményleni a múlt nevében, a közeljövőt, mely egy átfutó áramlat mámorául fogja mutatni azt, ami az olasz közvélemény egy részénél ma felülkerült. Különösen pedig azon netaláni törekvéseket és álmodozásokat, miket némelyek éppen a Crispi ur személyével vélnek kapcsolatba hozhatni, s melyek esetleg azon monarchia ellen irányulnának, hol az alkotmányos Magyarország , ma egyenjogú fél, s nem többé elnyomott provincia. * A német császár sietett szerencsét kívánni a czárnak ázsiai győzelméhez. Tán ' nagyon is sietett, mert hát nem fenékig tejfel ez a győzelem se, mint annyi más. Ugy látszik legalább Mukhtár pasa jelentéséből, aki bevallja ugyan, hogy vereséget szenvedett s a maga divíziójával Karszba visszavonult; vitatja azonban, hogy a Rasim, Omer, Musza és Sefket pasa alatt levő divisió még folyton megszállva tartja a Karadzsa-daghi positiókat. Az igazság kedvéért meg kell azonban jegyzenünk, hogy e távirat 15-én, tehát oly időben kelt, midőn a Karadzsa-daghon történteket esetleg még nem tudta Muktar pasa, s így való lehet az orosz jelentés, mely ezen vonalon győzelmet vitat az orosz sereg javára. Mindenesetre tény azonban, hogy az oroszok rendkívül nagy veszteséget szenvedtek, s mégsem vívtak ki oly döntő sikert, hogy Mukhtar pasa revanchera ne gondolhatna. Ezalatt Sztambulban egyszer ismét személyes versenygés tört ki változatosság kedvéért a főurak között. Edhem és Mahmud Damat, mely utóbbi az ulemák révén ismét visszanyerte régi befolyását, elkeseredett tusában vannak egymással , s igen valószínű, hogy Edhem lesz az, aki elbukik. A Mahmud-Damat-féle emberek korlátlan uralma azonban e válságos időben könnyen nagy szerencsétlenséget idézhet fel Törökországra. Az erdélyi dolgok krónikájához feljegyezzük azt az értesülésünket, hogy Ugron Gábor és Bartha Miklós volt országgyűlési képviselők ellen, mint akik a tervezett fegyveres mozgalommal összeköttetésben voltak,s a következmények elől gyors eltűnéssel vonták el magukat, a körözési rendelet mely szerint tanulmány eszközlésére utasíttatik a minisztérium, hogy Oroszország példájára, hol a különböző termelési képességű gyárak adója osztályozás szerint vettetik ki, ez intézkedés eshetőleg nálunk is behozassák. Széli miniszternek nincs kifogása az ellen, hogy az indítvány a házban megtétessék, bár annak foganatosítása gyakorlatilag nehézségekbe ütközik. Ajavaslat mellett többen pártolólag szólalván fel, kérdés intéztetett a miniszterhez, való-e a sajtó útján felmerült azon hír, mintha a restitutió kérdése kerülő után szándékoltatnék elintéztetni. Széli pénzügyminiszter teljesen megnyugtató választ ad, kijelentvén, hogy a kormány ez iránti álláspontját semmiben sem változtatta meg; a restitútió kérdése a quota-kérdéssel függ össze, s a magyar regnicoláris küldöttségnek régebben elfoglalt álláspontját a kormány, mint akkor, úgy ma is helyesli. Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is elfogadtatván, az értekezlet véget ért. _________ Erdélyben kiütött a keleti marhavész, mint brassói tudósítónk táviratozza. E kelletlen hit kapcsában följegyezzük, hogy a keleti marhavész, egyidejűleg Bécs közvetlen szomszédságában is kiütött. S a monarchiánkat ért ez újabb csapás rendkívül káros következése már abban is mutatkozik, hogy Németország légmentesen elzárta előlünk határát. Vagy ez az intézkedés már a vámháborút jelentené ? Az alsó tiszavölgyi érdekeltség Szegeden, folyó évi július hó folyamában tartott gyűléséből, a közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez feliratot intézett, melynek átnyújtása alkalmából a miniszter úr kegyesen kijelentette, hogy az érdekeltség emlékiratát figyelembe veendi s az általa is ismert bajon legczélravezetőbb orvoslatok tekintetében a legnagyobb igyekezettel közreműködik. Minthogy azonban mindeddig intézkedések még nem történtek, s gróf Károlyi Sándor múlhatatlan szükségesnek tartja, mint az alsó-tiszai érdekeltség elnöke egy oly értekezlet megtartását, amely tanácskozásait nyilvános ülésekben folytatva, a kérdést egyaránt nemzetgazdászati, technikai és jogi oldaláról úgy elméletileg, valamint gyakorlatilag is behatólag megvitatva, és a tanácskozás kifolyásához képest, kérvényt intézzen magához a törvényhozó testülethez a teendők eszközöltetése végett. Azért október 21-ére, délelőtt 10 órára a Köztelek helyiségébe gyűlésre hivja meg az érdekletteket. Az ügy mindenesetre eléggé fontos arra, hogy minél számosabban megjelenjenek. kiadatott. _________ Andrássy Gyula gróf ma este a tiszavidéki vasuton, Dobról Budapestre érkezett s itt fog tölteni egy pár napot. Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletét Gorove elnök megnyitván, indítvány létetett, hogy a képviselőháznak azon határozata, mely szerint a kiegyezési javaslatok együttesen terjesztessenek szentesítés alá, a főrendiházzal közöltessék. Tisza miniszterelnök kijelentvén, hogy az ellen kifogása nincs, az értekezlet az indítványt elfogadja s az indítványt tevő az első javaslat átküldése alkalmával ezen indítványát a képviselőházban megteendi. Ezután a czwpor-ítold-törvényjavaslat került szőnyegre. Széll miniszter indokolván a javaslatot előadja, hogy annak alapjául az eddigi megadóztatási mód, az átalányozási rendszer vézetett, mint amely a magyar termelők nyilatkozata szerint az MMAvinw in*l vrun tfiírkedvezőbb. Táviratok. Sumla, okt. 17. (Eredeti távirat.) Tegnapelőtt Kadikiöjből török lovas csapatok nyomultak át a Lomon Jovan Csistlik felé, melyet az ellenség gyönge erővel tartott megszállva. Az oroszok a balpart magaslatairól lődöztek a törökökre, de csakhamar viszszavonultak. Tegnap Krasznától nyugatnak nagy orosz gyalogtömegek vonultak Ruszcsuk felé. Fuad egy lovas brigádával és lovas tüzérséggel azonnal az innenső völgybe vonult, és egyenlő irányban követte az oroszokat egészen Szandzigtól keletre; itt az oroszok táborba szállottak, melyet azonban a török ütegek lövései következtében csakhamar elhagytak és déli irányban visszavonultak. Ekkor Fuad négy századdal és két ágyúval átkelt a Lomon, és az oroszok utóhadával rövid csatározásba bocsátkozott, és azután ismét visszatért a Lomenső partjára. TifliSZ, okt. 18. (Eredeti távirat.) Az ütközet tervét, mely Muktár leveretését eredményezte, a Mihály nagyherczeg főhadiszállására küldött Obrucseff altábornagy készítette. Mondják, hogy az orosz sereg egy része az erzerumi országutat szálotta meg. Bukarest, okt. 18. (Eredeti távirat.) A bender-galaczi vasutat november 8-án fogják megnyitni. Zimony, okt. 18. (Eredeti távirat.) A török hadsereg parancsnoka, mely Szerbia ellen fog operálni, Sefket pasa lesz. Sumla, okt. 18. (Eredeti távirat.) Ma az ég ismét be van borulva, a Duna egész vidékén esőzni készül. A plevnai hírek jók, Sefket pasa fönntartja az Orhaniével való összeköttetést. Konstantinápoly, okt. 18. Muktár pasa jelenti okt. 15-ről, hogy miután az oroszok az Avliartepe magaslatokat az ott három ágyúval elhelyezett török zászlóaljak hősies védelme daczára megszállották, kénytelen volt Avhártepét elhagyni, és divisiójával Karsz felé visszavonulni. Muktár pasa Karszban most készületeket tesz a revanchera. A Rahim, Omer, Mussza és Sefket pasa tábornokok által vezényelt divisió folytonosan tartja a karadsa-dagi positiókat. Muktár pasa a kudarcot az oroszok számos erősítéseinek tulajdonítja, kik 200 ágyút vittek a tűzbe ; hozzájárult még több magasabb török tisztek hiánya is, kik az előbbi harczokban elestek vagy megsebesültek. Muktár pasa a törökök veszteségét 900 emberre teszi. Az oroszok egy lovasezredet és három gyalogzászlóaljat egészen elvesztettek. Konstantinápoly, okt. 18. A „Havas“ jelenti : Musztafa pasa Karsz parancsnoka Erzerumból visszatért Karszba. A perzsa követ a szultánnak a perzsa sah sajátkezűleg írt levelét nyújtotta át, melyben az a kívánság van kifejezve, hogy a Per-A Görögországgal való nehézségek úgy látszik kiegyenlíttettek. Reuss herczeg kirándult Drinápolyba. Ciorni-Sztuden, okt. 17. A lovesai detachement 11-én két sikerült kémszemlét hajtott végre Teseven ás Torosz felé; az utóbbi mellett 80 török megöletett, 11 ember és egy tiszt elfogatott. 700 bolgár asszony és gyermek, kiket a törökök bezártak, megszabadittatott és Mikrébe vitetett. Konstantinápoly, okt. 18. A fekete tengeren levő flotta parancsnoka jelenti a szulinai 8 —10 ki bombázás részleteit, és megerősíti, hogy az oroszok úszó üteget vontató gőzösökkel vitet- ttek oda. Bécs, okt. 18. A „Politische Corresponded“ , jelenti Konstantinápolyból: Edhem és Mahmud Damat pasak közt növekvőben van a feszültség. Az ulemák közt az utóbbinak sok hive van, mi visszaadta régi befolyását ; azt hiszik, hogy Edhem pasa elejtetik. A porta protestált, hogy Oroszország kiutasította Drigalszki ezredest, a dunai commissio török tagját. Brassó, okt. 18. (Eredeti távirat.) A keleti marhavész kiütött. Itteni mészárosok több csordát hajtottak ide Romániából, ezekben 13 darab megbetegedett és három el is hullott. A mai három vásáron minden szarvasmarhát internáltak és megvizsgáltak. A háború. (Éjjeli posta.) Poradimból jelentik a „Presse“nek tegorpi kelettel: Mihály nagyherczegnek Karsz mellett kivívott fényes győzelméről a hir tegnap este érkezett a Plevna előtti csapatokhoz az imádság órájában. Az osztályoknak levett sapka és kibontott zászlók mellett hirdették meg a győzelmet, melyre a katonák „urrák“-val feleltek, s ágyúzást kezdtek Plevna ellen. A czár táviratot küldött Vilmos császárnak az aladsa-dagi győzelemről, melyre 1 óra 50 percz múlva gratuláló válasz érkezett. Ugyanezen lapnak jelentik Bukarestből : Polyakoff orosz szállító értesítette a nagyherczeget, hogy az angol kormány a 100,000 számára Angliában megrendelt barokkokat mint hadi árut lefoglalta. Nikoláj nagyherczeg azt felelte, hogy ő csak a kitűzött szállítási határidőhöz tartja magát, Polyakoff most a barakkját Németországban rendelte meg. Hogyan élelmezik a törökök a hadsereget? (Éjjeli posta.) Ismeretes lévén, hogy a törököknek nincs rendszeres élelmezési szervezetök, sokat kérdezték, hogy miként eszközük a törökök azt a csodát, hogy csapataikat eltáplálják. E talány megoldásához a „Times“ levelezője Sumlából a következőket írja: Sumla középpontja Mehemed Ali hadserege intendaturájának. Valóságos intendatura azonban nincs. A törökök centralizálási szenvedélye az igazgatás egész súlyát egy pontra veti, s így az élelmezésről is a főhadvezérnek kell gondoskodnia. Ez itt és valószínűleg másutt a következő módon történik : Rendszeres kocsivonat hiányában lefoglalnak a környéken minden ökrös szekeret. Minden szekér, gazdástól és egy pár ökörrel együtt egy hónapig tartozik szolgálni, ezért semmit sem kap, csak naponta egy adag kétszersültet és ablakot. Kétszersültet most Sumlából a hadsereghez hetenkint 9000 mázsát szállítanak, a hadügyminisztérium hajón 7500 mázsát küld Konstantinápolyból, a többit a sumlai, várnai és szilisztria sütők állítják elő. Ugyanazon szekerek, melyek az élelmet viszik, hozzák vissza a sebesülteket. A tüzérség és lovasság lovai számára a takarmányt szerződések alapján nyerik s legtöbb esetben a riteránsnak a szállításról is kell gondoskodnia. A török katona egy napi élelmezése: egy adag kétszersült s vacsorára párolt hús főzelékkel. A kaszárnyákban az a párolt hús valóságos remeke a főzőművészetnek, kivált tavaszszal és a nyár első hónapjaiban, mikor a juh kövér és a hagyma ul. De most, midőn mindenkinek sanyarognia kell, főzelék nincs mindig, s egy századra csak négy juh jut naponkint, az étel sem nem olyan sok, sem nem olyan jó. Egy juh mindenestől együtt nem nyújt 14 kilogrammnál több táplálószert, s a sok zamatos tavaszi főzelékek helyét most majdnem egyedül a savanyús izű zöld paradicsom-alma foglalja el. Szűkösnek látszik bár e táplálék, de mégis elegendő, míg a csapatok állandó szálláson vannak. De ha hirtelen útra kelnek, s a kétszersült nem érkezik meg, a takarmány pedig elmarad, akkor úgy kell szerezni az élelmezést a csapatoknak, ahogy csak lehet. Az ázsiai harctérről az egész nap folyamában Konstantinápolyból nem érkezett jelentés, mi mindenesetre „gyanús hallgatás“. Az európai harcztéren az eső, hó, szél, és hideg visel legyőzhetetlen hadjáratot mindkét fél ellen. Újabbeseményeket természetesen innen sem hallani. Sefket pasa Lukoviczából a következőket jelenti a hadügyminisztériumnak október 14-ikéről: „Egy gyalog hadcsapat, Mehemed pasa vezérlete alatt, egy ezred lovassággal, melyet Kiazim pasa vezényelt, és tüzérséggel Radomiczába tartván, útközben megtámadott egy orosz osztályt, mely Teusz környékén élelmiszereket hajhászott. Az oroszok a harcz folyamában öt gyalog zászlóaljjal erősödtek, de mindazáltal leverettek és 150 halottat vesztettek. Zzákmányul ejtettünk 20,000 juhot és 500 darab marhát, valamint 100 lovat. 8000 juhot már el is küldtünk Akhmet pasa főhadiszállására, s onnan Plevnába. Szintén Plevna számára egy másik rész Vaeri pasához küldetett Radomiczába. A maradékot megtartjuk saját használatunkra. Veszteségünk a harczban csekély volt. Ma Lukoviczában maradunk, bevárva a harcz eredményét. Holnap folytatom utamat Orkhániébe. Szófiából jelentik a „Daily Telegraph“-nak október 14-ikéről. Plevna környékén újabb harcz volt mintegy 4000 orosz és egy török hadcsapat közt. Az oro-harcz több óra hosszat tartott s azzal végződött, hogy az oroszok megverettek s a barmokat a törökök kezeiben hagyták, kik nagyrészét Plevnába küldték. A folyó fölötti hidakat és a távirda-vonalakat kiigazították és a Vid-völgye tiszta az oroszoktól. Ozmán pasához folyton jelentékeny számmal mennek az erősítések. Az angol orvosok ambulancziákkal Plevnába tartanak, a betegek és sebesültek ellátására, kiknek száma azonban összesen csak 3000. A csapatok egészségi állapota a táborban általában kitűnő. Sumlából jelentik a „Daily Telegraph“-nak október 14-ikéről. Az idő, kilencz napi szünetlen esőzés után kitisztult. A törökök most arra várnak, hogy a talaj kellően felszikkadjon, mikor is a hadműveletekhez ismét hozzáfognak. A Janka mentén az oroszok erősen el vannak sánczolva, de intézkedéseikből úgy tetszik, hogy télire Bjelába akarnak visszavonulni. Buszosuk bombázása, bár gyengén, tovább folyik. Pirgosz mellett csetepaté volt ; Szulina közelében is volt harcz, minthogy az oroszok megkísértették e hely elfoglalását. A czettinjei „Glász Czrnogorcsa” az orosz sereghez érkezett utóbbi erősítések alkalmából „a keleti keresztyénség szent ügyének kedvezőbb fordulatára von következtetést, s az orosz fegyvereknek, melyek eddigelé a törökök jelentékeny hadi ereje miatt nem vívták ki a kívánt sikert, most már a teljes győzelmet jósolja. E győzelmek el fogják némítani azokat, kik az oroszok által felkarolt ügyet már elveszettnek hitték, s az orosz hadak két hónapon át tartott veszteglése miatt elcsüggedtek. Nikicza fejedelem hivatalos lapja ünnepélyesen kijelenti, hogy a montenegróiak egy csöppet sem aggódtak az orosz fegyverek jó-vagy balsorsáért, mert az első pillanattól kezdve föltétlen bizalommal viseltetvén az orosz „testvérek“-nek a nemzeti szent vállalat iránti lelkesültségében, hitték és hiszik is mindegyre, hogy a szövetségesek a megkezdett ügyet és nagy eszmét nem fogják elejteni. Az orosz hadseregekhez érkezett erősbítések által a legszebb remények megvalósulnak s a megingott hit erősebb lángokban fog kitörni. Budapest, október 18. A képviselőház holnap kezdi meg a czukoradó-törvényjavaslat tárgyalását. Elő vagyunk rá készülve, hogy ellenzéki részről meg fogják támadni úgy a vámterület, mint a restituto kérdésének szempontjából. Beismerjük, hogy a czukoradó-javaslat szorosabb kapcsolatban van a vámterület kérdésével. E a czukoradó-javaslat nem képzelhető közös vámterület nélkül. Az is kétségtelen, hogy a czukoradó-javaslatban részünkről concessió foglaltatik Ausztriára I nézve. A mi czukortermelésünk jóval kisebb a fogyasztásnál. De vájjon ki képzelte a kiegyezést min- I den concessio nélkül ? S vájjon ki az, aki a kiegyezést minden kölcsönös concessio nél- I kül lenne képes keresztülvinni? Ha az osztrákok a czukoradónál, a res- Ititutiónál, a vámnál, szóval mindenben en- I gedtek volna, akkor az nem kiegyezés lett I volna, hanem föltétlen megadás Ausztria I részéről, anyagi existentiájának teljes feláldozásával. A czukoripar olyan jelentékeny jövedelmi forrását képezi Ausztriának, hogy I ezt koczkára nem teheti, s ha mi ez ol- I dalról támadjuk meg az egyességet, akkor I abból bizonyosan nem lesz semmi. De ha föltesszük azt, hogy a képvise- Iőház többsége nem fogadja el később a közös vámterületet, amely esetben a ezu- I koradó jelen formájában nem állhat meg, I nem praejudicálunk a vámterület kérdésé- I nek a czukoradó-javaslat előzetes tárgyalá- I sával. Mert a mint már annyiszor kiemel- I tük, s a mint a kormány is már többször I kijelentette a képviselőházban, az összes ki- I egyezési javaslatok csak együtt terjesztet- I nek szentesítés alá. Ha a vámterület közössége elesik, akkor igen természetesen elesett a czukoradó-törvényjavaslat is. Amint a kiegyezésnek valamely része bukik, azzal bukik az egész kiegyezés. De nem praejudicál a czukoradó-törvényjavaslat tárgyalása és elfogadása a restitutio kérdésének sem, mert ezzel már semmi kapcsolatban nincs. A restitutio kér-dése egészen vámkérdés, s a quóta és a vámszövetség tárgyalásánál lesz megoldandó. A restitutio megosztását a holnapi tárgyalandó törvényjavaslat egy szóval sem érinti. Nincs tehát elfogadható indok a tárgyalás elhalasztására. A kiegyezési javaslatok tárgyalását valamiképpen csak meg kellett kezdeni. Megkezdték az osztrákok, meg kellett hogy kezdjük mi is. A garanciát mind a két fél abban találja, hogy egyik javaslat a másik nélkül nem ér semmit. Ami a czukoradójavaslatban a mi részünkről hozandó áldozatot illeti, tekintetbe kell vennünk azt, hogy ennek némi compensatióját fogjuk találni a restitutio kérdésének igazságos megoldásában, mely nélkül a kiegyezésből szintén nem lesz semmi. A magyar tett megoldásától semmi esetben sem fog elállani. Az osztrákoknak be kell látniuk azt, hogy a concessio compensatiót követel. További compensatiót fognak még képezni a pénzügyi vámok, melyek elfogadásához szintén ragaszkodnunk kell. S még egyet. A czukoradó-törvényjavaslat jelenlegi szerkezetében megfelel a magyar ezukoriparosok óhajtásának is, mert kívánságukhoz képest az átalányrendszert fogadja el alapul. A magyar ezukoriparosok kijelentették, hogy a terményadót a még jelenleg uralkodó viszonyok között nem fogadhatják el, s az existenciájukat komolyan fenyegetné. Elfogadható tehát a javaslat létező czukoriparunk szempontjából is. Kedvező viszonyok között fejlődhetik az a közös vámterület alapján is, kivált ha közlekedési hálózatunk terjed, s gyáraink olyan helyet keresnek, hol a répatermelésre alkalmasabbak a talajviszonyok. A franczia választásokhoz. (Éjjeli posta.) Az eddigi összes választások eredménye következő : 516 ismeretes választásban (12 újabb választást és 5-öt a gyarmatokra számítva) megválasztatott 317 republikánus (régi 293, uj 24); 99 bonapartista (régi 78, uj 21) ; 45 (színtelen) monarchista (régi 24, uj 21) ; 44 legitimista (régi 29, uj 15); 11 orleanista (régi 7 uj 4); összesen 516 (régi 431, uj 85) képviselő. A republikánus párt tehát a 363-ból vesztett eddig 63 szavazatot s nyert 17-et, vagyis vesztett 46-ot. 317 szavazattal bír az absolut többségen felül. * A választás ilyen eredményével szemben mindenféle hírek keringenek Mac Mahon és a kormány szándékai felől. Az „Asemblée Nationale“, a minisztérium elismert lapja azt újságolja, hogy a miniszterek eleinte együttesen le akarták köszönni s Mac Mahont új kabinet alakítására bírni. Állítólag szó volt róla, hogy a cabinet alakításával Defauret vagy Berthaut tábornokot bízzák meg. De az Elyséeben folyt bizonyos megbeszélések folytán ezen terveket elhalasztották. A tábornagy már a múlt hétfőn több politikai személyiséget fogadott magánál. Jelentik továbbá, hogy Fourtou az összes prefekteket Párisba hívta, szóbeli utasításokat adandó nekiek a most következő főtanácsi választásokra vonatkozólag, melyeket conservatív értelemben szeretnének végbevitetni. Fourtou a tábornagy mögött minden kibúvót el akar zárni s a senatustól a képviselőház újabb feloszlatását kicsikarni. Ugyancsak az „Asemblée Nat.“ jelenti, hogy sok politikai személyiség szükségesnek tartja egy parliamenti középpárt alakítását, mely egyesítené magában az összes pártok mérsékelt tagját. Ez azonban aligha fog sikerülni az illetőknek, s első dolga az új többségnek valószínűleg a „hivatalos“ választások szigorú megvizsgálása lesz, melyekre vonatkozólag a vidékről máris számos tiltakozás érkezik Párisba a kormányhivatalnokok erőszakoskodásai miatt. A brüsseli „Etoile Beige“ azon „diplomatiai hírt“ emlegeti, mely szerint Bismarck herczeg Hohenlohe herczegnek hosszabb szabadságot helyezett kilátásba az esetre, ha Mac Mahon aláveti magát a nemzeti akaratnak. A „République Frangaise11 azt véli, hogy el- I leneiknek nincs okuk dicsekedni győzelmükkel, ha I minden kigondolható pressióval csakugyan sikerült I 20 vagy 25 szavazatot elvenni a republicánus ma I joritásból. Nem kell elfeledni, hogy a historicus I 363 szám a múlt képviselőház utolsó üléseiből szár-l mazik, és hogy közvetlenül az 1878-ki választások I után a majoritás szintén csak 300 szavazatot szám-ítárt. Azért a választás eredményével meg lehet elé- I gedni. Ha valaki megítéli az okt. 14-ki választásokat, I nem szabad elfeledni a körülményeket, melyek közt I azok végbementek, a kíméletlen nyomást, a harczot, I melyet nemcsak a praefectusok és alpraefectusok, I de mindenrendü hivatalnokok ellen, kik fenyege- I tett állásaik védelmére szövetkeztek, továbbá a I régi politikai és sociális befolyások ellen, végre a I kormánynak minden hadereje ellen kellett viselni, s melynek élére maga az állam feje állott, mintha csak I arról lett volna szó, hogy az országot a legvesze- I delmesebb belső és külső ellenségektől kell r meg- I védeni. Az ország ellentállása az egyesült erőfeszi- I tések ellenében meghalad minden várakozást, és I a legnagyobb dicséretre méltó. Francziaország I még soha adta a szilárdság és állhatatosság I és az önmaga fölött való uralom ily pél Idáját. A haza meg van mentve, valóban meg- I mentve, és pedig önmaga lett saját megmen- I tőjévé. Európában semmi más nép nem volna ké- Ipes annyi ellenséges erőnek ellenállani. Franczia- I ország az okt. 14-iki választásokkal nemcsak a I republikánus alkotmány alapjait erősítette meg, s mely védeelme lesz sorsának, de egyszersminden- I korra kivívta sociális szabadságát. Az önkény és I zsarnokság legerősebb eszközeit annyira megerőstették, hogy azok összetörtek, és a véglegesen I megszabadított nép számíthat a világ becsületére I és bámulatára. A „République Frangaise“ egy második czik- i kében kívánja, hogy az egész országban és pedig I azonnal enquétek hivassanak egybe a hivatalos can- I dictaturák és a kormány tetteinek constatálása vé- I gett, hogy a képviselőház azonnal összeülésekor I megsemmisítő okmányokkal léphessen föl, és pert . I indíthasson a hivatalos candidaturák visszaélése el I len. Itt nincs arról szó, hogy magánbosszit elégittessék ki. A bajnak gyökeréig kell hatolni. Ez általános enquettől függ Francziaországban az erkölcsiség és a szabadság győzelme; hozzá fűződik az általános szavazatjog sorsa, a modern társadalom üdve. A képviselőházra, Francziaországr és Európára nézve szükséges, hogy az ügy az ülésszak első napjaiban derittessék föl.* republicáqug majoritás 130 szavaza- 5 tától el lehet várni, hogy a n£p gouverainitásánakvédelmét kezébe fogja vi*pni^ azojjal; példásan meg fogja büntetni, kik a hivatalos candidaturával visszaéltek, úgy hogy ^ kormány eszközeinek leggyalázatosabbikává és legutálatosabbikává lett.