Ellenőr, 1878. január (10. évfolyam, 6-56. szám)

1878-01-09 / 15. szám

gyűlt pénzt az iskolai könyvtár gyarapítására kell fordítani.“ Ismételve rendelem, hogy az állami és álla­milag segélyzett közs. tanintézeteknél a szabály­szerű felvételi díjak a kijelölt czélra pontosan be­szedessenek, továbbá óhajtom, hogy az államilag nem segélyzett községi ellemi, felső nép- és pol­gári iskolai tanulóktól is a helyi viszonyokhoz mért felvételi díj szedessék az iskolai könyvtár javára. Ezek folytán a megyei tanfelügyelőknek egy-­­ idejűleg közrendeletileg meghagytam, mikép intéz- l kedjenek az iránt, hogy fennebbi rendeletemnek­­ kellő érvény szereztessék ; továbbá a közigazg. bi­­­­zottságok útján tegyenek hozzám kimerítő javas­latot annak érdemében, mikép a népoktatási tör­vény 4. §-a alapján, a községi és állami is­kolai pénztárak javára az iskolát mulasztó gyer­mekek szüleitől, illetőleg gyámjától beszedendő büntetéspénzek egy részét nem volna-e c­élszerű a helybeli iskolai könyvtár javára átengedni, s ha igen, mily mérvben ? Meg vagyok arról győződve, hogy a főtiszt, egyházmegyei hatóság alatt álló felekezeti iskolák mellett létesítendő nép-, illetőleg iskolai könyvtá­rak, a főtiszt, egyházi hatóság részéről a már ki­kért erkölcsi gyámolításon kívül azon anyagi támo­gatásban mundatlanul fognak részesíttetni, melyet az egyházmegyei hatóság az egyházmegyei pénztár igénybe vétele mellett, illetőleg annak megterhelte­­tése nélkül is a közs. és állami iskolákra nézve megszabott módon saját autonóm hatáskörében nyújthat. Tiszteletteljesen felkérem tehát 1876-ik évi január 17-én 1238. sz. a. kelt leiratom kapcsában a főtiszt, egyházmegyei hatóságot, hogy a hatósága alatt álló felekezeti iskolákra nézve a nép-, illető­leg iskolai könyvtárak anyagi támogatását, ha erre hatósága alatt álló valamely külön alapot jelölhet ki, ez­által, továbbá a felekezeti iskolai növendé­kektől a helyi viszonyokhoz mérten szedendő fel­vételi díjak kivetése, s végül a felekezi iskolai pénztár javára esedékes büntetéspénzek egy részé­nek átengedése által biztosítani méltóztassék. Végül a népkönyvtárakat terjesztő központi bizottság által ajánlt művek jegyzékét egy példány­ban — a főtiszt, egyházmegyei hatóság becses figyel­mét arra felhíva — idezárom, s felkérem, hogy a nép-, illetőleg iskolai könyvtárak anyagi támogatá­sára vonatkozó becses elhatározását annak idején velem közölni szíveskedjék. Tr­efort Ágoston, s. k. 22. Szent Nabob. Jeligéje: Erről nem irt ma­gyar költő soha. Gyulai Pál. 23. Ezópus. Jeligéje kettős : egyik a bibliából, a másik Shakspereből. Mind­ezen pályamunkákat jeligés levélkéikkel együtt a Kisfaludy-társaság által kirendelt hármas bizottság megvizsgálván és rendben találván, a jel­igés levélkéket közös borítékban a Kisfaludy-tár­saság és Beöthy Zsolt másodtitkár pecsétjével le­zárta, a munkákat pedig a kinevezett bírálók ren­delkezése alá bocsátotta. Budapesten, 1878. jan. 6. Greguss Ágost, titkár. Hazai irodalom. Pályázati jelentés. A Kisfaludy-Társaság által 1877. febr. 11-ikén kihirdetett, kisebb költői elbeszélést kivánó föladatra a kitűzött határidőig, t. i. 1877. decz. 31-dikéig pos­tára tétettek a következő pályamunkák : 1. Ócska história. Jeligéje : Végén csattan az ostor. 2. Pál ur. Jeligéje : Pénzt, paripát, háztűznézést Soha se bizz másra. Arany. 3. A telhetetlen. Jeligéje : Kedvem van énekelni... s a­mi több, vígat. Arany. 4. Szép Julcsa. Jeligéje : Meghalt Mátyás ki­rály, oda az igazság. 5. A bukaresti viadal. Jeligéje : Libertás. 6. Asszony őrzők. Jeligéje : Háromszor szüles­sél, mig egy asszonyt megcsalsz. 7. Michel. Jeligéje: yvrgh Osamov. 8. Királyi ajándék. Jeligéje : Szegény ember szándékát boldog isten birja. 9. Csungur herczeg. Jeligéje : India. 10. Iván. Jeligéje : Bukjam bár, de vívtam. Kölcsey. 11. A lánykérő. Jeligéje : Quelqu’un après mille ans de mes vers étönné Voudra dedans ma Loire comme en Parnasse boire, |Et voyant mon pays à peine pourra croire Que d’an petit lieu tel poète soit né. 12. A naplopdk. Jeligéje : Bonsard. Oh nyájas olvasó, Nem drága kő lesz ez, csak békásé. Arany. 13. A falu jegyzője. Jeligéje : Je suis du peuple ainsi que mes amours. Béranger. 14. Szeget szeggel. Jeligéje : Múzsa, te ki nem jársz idres-bodros kontytyal, Vézna bőrödet sem fested bécsi rongygyal, De piros, de pozsgás, nap égette arczod Te segíts ! Arany. 15. Virág János. Jeligéje : Bátorság dolgában helyén állott János, Találós ész sem volt ő nála hiányos. Petőfi. 16. Rideg a világ. Jeligéje . . . . 17. Vadászkaland. Jeligéje : Fújjad a tilinkót. Arany. 18. János vitéz. Jeligéje : Meghalt Mátyás ki­rály, oda az igazság. 19. Nők forradalma. Jeligéje : Még nem írtak csak nyolcz­százat . Csehországban már a nők Megunták a férfi jármát. 20. Rosz kezdet jó véggel. Jeligéje: Minden jó, hogy ha jó a vég. 21. Gyengén szúrók. Jeligéje : Difficile est sa­­tiram non scribere. HIRE­K. — Királyi ajándék. Ő felsége a helybeli böl­csészeti kar hallgatói betegsegélyző egyletének se­gélyezésére — a f. hó 12 én tartandó tánczviga­­lomra történt meghívás alkalmából — úgy saját, mint a császárné és királyné ő felsége, valamint a koronaörökös ő fensége nevében, egyszáz forintot adományozott. — Az „Egyetértés“ után több lap azon hírt közli, hogy a titkos rendőrök száma legújabban 80 taggal szaporittatott. Mint minket illetékes helyről értesitenek, 1875-ik év óta sem az országban, sem a fővárosban nem történt semminemű rendőri szer­vezés vagy szaporítás.­­ Az országos nőképz­ő egyesült által rende­zendő előlegesen hirdetett felolvasások e hó 11-én fognak megtartatni. Tárgyak : 1. Névy László „A nő­­Petőfi-költészetében“ czim alatt fog értekezni. 2. Jeney Vilma k. a. Weiner Vilmos távirdai gép­gyáros kitűnő 20 telephonjával népszerű természet­tudományi felolvasást fog tartani a telephonról. Kezdete esti 7 órakor pontban. A rendezőség fi­gyelmezteti a közönséget, hogy a felolvasások ideje alatt a bemenetet el fogja zárni. Jegyek előre vált­hatók : Körszék 1 frt, zártszék 50 krajezár, be­lépti jegy 30 krajezár, Kertész L. szervita téri és Medecz váczi utczai kereskedésekben s az előadás napján fél hattól kezdve a Hungária szállodában a pénztárnál. — Halálozás. Spitz Gyulának, a magyar é­­szak­ keleti vasút közlekedési és kereskedelmi osz­tálya felügyelőjének neje, Vida Magdolna asszony január 5-én meghalt. Holttestét a fővárosból Zala­­megyébe, Gelsére vitték. A magyar északkeleti vasút összes hivatalnokai a déli vasút pályaudva­rához kisérték közszeretben álló főnökük és hivatal­­noktársának kedves nejét, a vonattal pedig 20 hivatalnok küldöttségileg kisérte a halottat Gelsére, kik a temetésen részt vettek.­­ A kolozsvári zenekonzervatórium közgyűlés­­ét január 6-án tartotta meg saját helyiségében. Az egylet 1877-iki működéséről a titkári jelentés, me­lyet lapunkban egész terjedelmében közlünk, kellő felvilágosítást nyújt. Itt megjegyezzük, hogy a köz­gyűlés nem nagy érdekeltséggel folyt le. A vá­lasztmány — anyagi szempontból — azon indít­ványt tette, hogy a 4 rendes és 2 rendkívüli hang­verseny egészen ejtessék el, avagy legalább ket­tőre szállíttassék le ; a közgyűlés azonban a 4 hangverseny megtartását továbbra is fenhagyta, azonban a kivitelt a választmányra bízta, hogy t. i. orchestralis vagy kamarai hangversenyeket ren­dezzen. Végül az elnök saját és tiszttársai nevé­ben lemondott s a választmányból a négy legré­gibb tag kilépvén, kezdetét vette a szavazás és este 7-kor a következő eredmény enuntláltatott : elnök Simon Elek, alelnök dr. Hintz György, tit­kár Magyarossy Gyula, gondnok Nagy Gábor, pénztárnok Himmelstein József, hangjegytárnok Schuszter Károly, választmányi tagok: Bogdán István, Dobokai Kálmán, Gunesch Károly és Gelch János, az egylet eddigi titkára Czirják Albert, ki az egyletet 4 éven át fáradhatlan odaadással szol­gálta, a szavazás előtt lemondott azon határozott kijelentéssel, hogy bokros teendői miatt a titkári tisztet továbbra nem fogadhatja el. — A farkasok vakmerősége is beállott a va­lódi téllel. A mait hét végén — mint az „Erdélyi Híradó” beszéli — Maros-Vásárhelyről a szomszé­dos helységbe indult két úr , az úgynevezett „hal­moknál“ az út közepére két jó nagy farkas volt letelepülve, melyeknek megpillantásakor a lovak hirtelen, önkényt megállottak, ijedten horkoltak s nem akartak tovább menni. A fegyvertelen utasok kövek dobálásával igyekeztek elkergetni a félelmes útonállókat, melyek eleinte fenyegető állást vettek, később azonban tova­illantak , hanem a megfélem­lített lovakat nem lehetett kényszeríteni a tovább menetelre s igy az utasok kénytelenek voltak visz­­szatérni ; ugyanez alkalommal egy kedd felől Ma­rosvásárhelyre indult szekér is hasonló sorsban ré­szesült. — A bécsi akad. magyar olvasó- és társaskör e hó 11-ikén tartandó hangversenyéről, melyet már részletesen említettünk, a következő programmot küldött szét. 1. Szavalat, Emerich Robert (a Stadt- Theater tagja.) 2. a­ Mendelssohn „Auf Flügeln des Gesanges“, bal kézre átírva gr. Zichy Géza. — b) Zichy Etude balkézre. Ugyanaz. — 3. Ó- franczia dalok a) Menuet, b) Chanson à boire. — Magyar népdalok, Wickenburg-Almássy grófnő. — 4. Doppler „A honvéd és tilinkója“ ének és fu­vola, Bignio és Doppler urak. — 5. Reber Berceuse — Hellmesberger József ur. — 6- Jensen „Am Ufer den Manzanares“ — Bignio. — 7. Alary „La gita in gondola“, Notturno. — Wickenburg- Almásy grófné és Bignio ur. — 8. Schubert „Erl­könig“, balkézre, — játszta gróf Zichy Géza. — A hangverseny a Bösendorfer-teremben lesz (Stad Herrengasse 6.) — Helyek ára : Körszék : 3 frt 50 kr. — Földszint 2 frt 50 kr. — Entrée 1 frt 50 kr. — Felülfizetések külön nyugtáztatnak. — A nagyváradi ügyvédi kamara vasárnap, január 6-án délelőtt 10 órakor, saját helyiségében közgyűlést tartott. Az elnök Ritoók Zsigmond meg­nyitván a gy ülést, kinyilatkoztatta, hogy a válasz­tás ezen közgyűlésen nem foganatosítható, minthogy a kamara tagjainak fele sem jelent meg. Az utóbbi választó közgyűlést elnök összehivandja, a­midőn a megjelenendők határozni fognak. A közgyűlés többi tárgyai letárgyaltalak. Márkus Lajos, titkár évi jelentése felolvasztván, — elfogadtatott, úgy­szintén az ez évre bemutatott költségelőirányzat. Az 1877-ik évről szóló számadások megvizsgáltat­tak és­ helyeseknek találtattak ; Nagy Károly pénztár­noknak a felmentvényt kiadták. A tagsági dij ez évre 10 írtban lett megállapítva. — Besztercze-Naszód megye tisztikara, melyből már a főbb tisztviselőket közöltük, a következőleg alakult meg: Alispán Láni Godefréd, főjegyző Bé­­sán Miklós, 1-gő aljegyző Botta Papp Miklós, 2-ik aljegyző Wagner Dániel, 3 ik aljegyző Wagner Frigyes, árvaszéki elnök Schuller Frigyes, árvaszéki ülnökök Cimbulia Dorotheu­s Antoni György, tiszti ügyész Mánu Gábor, pénztárnok Varareánu Miklós, főorvos dr. Haupt Godefréd, számvevő Elekes Já­nos, állatorvos Stopf Tamás. Szolgabirák : a naszódi járásban : Bussu Miklós , segédszolgabiró Marcziány Sámson, járási orvos és tnzteletbeli megyei főorvos dr. Poppu István , az ó­radnai járásban szolgabiró Issip János, segédszolgabiró Hosszú Emílián, járási orvos Stojka Simon, a jásdi járásban szolgabiró Kuales Godofréd, segéd­szolgabiró Poppu Andron Simon, járási orvos Kootz Frigyes, a nagy­sajói járásban szolgabiró Bodó Sándor, segéd­ szol­­gabiró Lam­oncsi Elek , járási orvos Neagosin Péter, a besenyői járásban szolgabiró Schiffbäumer Sámuel, segéd szolgabiró Graur Lajos, járási orvos dr. Martzloff Arnold. A választás a legszebb rend­ben folyt le. Az öt szolgabíró közül kettő szász, kettő oláh, egy magyar. Heszler Nándor főispán általános elismerést vívott ki tapintatával. A tiszt­viselők közül ma már felette kevés, a­ki az állam nyelvét ne bírná. A főjegyző nem tud magyarul, de kitűnőleg ismeri a román viszonyokat és általáno­san tisztelt egyéniség. A két utolsó pontban nyúj­tott sovány vigasztalást elfogadjuk a Kelet­től, de mégis sajnos dolog az, hogy vannak a megyének oly tisztviselői, a­kik magyarul nem tudnak, s még sajnosabb pedig az, hogy ezek között foglal helyet a megyének különben derék főjegyzője, kinek mint a megye pennájának, hogy e régi jó kifejezéssel él­jünk, mégis csak kellene magyarul tudnia. — Falusi szórakozások András s Borbála napjain. 1876. november 30 án, András napján Gózon András a laczházi „Hét makk“-hoz czim­­zett korcsmában, nevenapját ünnepelte s az ott mulatozó Móri Sándort birkózásra hívta fel azon ígérettel, hogy valahányszor földhöz vágja, annyi­szor fizet neki 5 liter bort. Móri elfogadta a fel­hívást, s a felhivót háromszor egymásután a föld­del szoros érintkezésbe hozta, s midőn fizetésre került a sor, Gózon Andás kereket oldott. Másnap a fonókában Gózon édesanyja, kinek eladó leánya is volt, Móri Sándort meghívta Borbála napjára, azon megjegyzéssel, hogy társaival, kik András nevenapján jelen voltak, hozzája zeneszóval jöjje­nek. A meghívott, czimábráival Borbála anyjánál a kitűzött napon, deczember 4-én 11 óra éjszaka felé tisztelegni óhajtottak, azonban alig léptek az udvarba, Gózon András kilépett s következőleg fogadta őket. „Az apátok jtt, vagy bejöjjetek, vagy távozzatok.“ Ezen üdvözlésnek eredmé­nye a szérüs kertben vívott kemény csata volt. Móri Sándor czimboráival Gózon And­rásnak feje nyitját megtalálta, s azon felül Gó­zon Antalnak karját összetörte. Gózon feljelen­tése folytán a pestvidéki királyi törvényszék a mai végtárgyaláson. (Elnök Illyés István) Móri Sándor 20 éves, Bak Lajos 18 éves, Böző Imre 18 éves, Gaál Gábor 18 éves legényeket az ügyészség ve­szélyes fenyegetés, súlyos s könnyű tes­i sértés el­követésével vádolta. A kihallgatott tanuk, köztük a laczházi csendőr s e községnek hét baktere vád­lottak terhére vallanak, kiemelvén, hogy a bekisé­­rés alkalmával azt kiállították volna: „Gózon Bandi beleit még kihasítjuk.“ Miután a sértett fél oda nyilatkozott, hogy a fenyegetés őt félelembe nem ejtette, a királyi törvényszék vádlottakat a Gózon Antalon elkövetett súlyos testi sértésben s Gózon Andráson — könnyű testi sértésben — miután a sértés szerzője nem ismertetik — mint bűnrészese­ket bűnösöknek modotta ki s egyenként három­három havi börtönre ítélte s a fájdalom s mulasz­tási díjban s rabtartási költségekben marasztalta el. Mind az ügyész, mind a vádlottak felebbeztek. Törvényszéki csarnok. Miletics felségárulási szünpörének végtárgyalása (Második nap.) Január 9. A mai tárgyalásnál kevesebb közönség volt jelen, mint tegnap. A megidézett vagy a már ki­hallgatott tanuk között nem sok volt kiváncsi. A Zasztava szintén külön tudósítót küldött a tár­gyalásra. Az ülést Bogosich elnök féltízkor nyitotta meg Birák : dr. Lászy és Frenreisz. Segédbiró : Cseri Ügyész Bökk. Védő dr. Polit. Tolmács Kugler mi­a

Next