Ellenőr, 1878. április (10. évfolyam, 162-215. szám)

1878-04-01 / 162. szám

Laptulajdonosok: Légvágy imtrérek* CwrBíbM Baja»­­ gek vettek részt: 70 métermázsa középfinom szö­­vetgyapju 106—109, 250 métermázsa középfinom kártélyt gyapjú 92—93, 100 métermázsa bánáti nyitott czikkgyapju 55—56 forinttal. Az árak 56 kilóként vannak jegyezve. Rongy: A lefolyt József-vásáron az üzlet élénktelen volt, és az árak körülbelül 50 krral csökkentek 100 kilóként. Szalmakelme magas ár­nak örvend. Az árak átalában következők: I­ma fehérgyocs 218/4 középfehér 177­, jó lábrongy 141/a, goromba csomagolórongy 14 frt, irodai rongy 13 frt, concept 1270 frt, kék gyocs 1472, tarka 983, fehér gyapjú 121/4 frt. Szalmakelme 30 frt méter­mázsánként. Komló (prágai vásári jelentés): A hangulat élénkebb volt. A hét azonban szilárd, de mégis lanyha irányzattal végződött. Vidéki komló legin­kább vetetett 110 frttal. Jobb minőségű középáru 88—90 frt, városi hasonló 118—120 frt. Vörös­komló is kerestetett egy bécsi gyáros által, azon­ban nem igen lehetett várakozásának megfelelni, mert a kívánt minőség nem fordult elő. Ára 82— 83 frtra tartatott. Középminőségü elég jött a vásárra 50—55 frttal. Zöldkomló 38—40 frt, kiviteli 31— 33 forint. Sertésüzlet. (Az I. magyar sertéshizlaló és elő­legező részvény­társulat jelentése.) A hét elején a hangulat kedvező volt és a kereskedők szükségle­teiket fedezték. Később nagyobb szállítások érkez­tek , minthogy a külföld az üzletnél nem igen vett részt, vevők engedményeket követeltek, mi­ál­tal a kedvező hangulat lanyhult. A mezőhegyesi ser­­tésárverés, mely a földmiv. minisztérium rendeletére márczius 28-dikán tartatott, kedvező eredményt mutatott fel. Az eladásra került 1489 darab, átlag 135 kilogram élő sulylyal birt páron­­kint. Illetékes megtekintők a sertések össze­állítását igen dicsérik, mely körülmény a ren­des és kitűnő gondoskodásról, mely a sertésekre fordíttatott ad tanúságot, s bebizonyult az is, hogy rendesen kezelt marháért mindig megadják a tel­jes becsértéket, s nem vétetik tekintetbe az ural­kodó rész hangulat. A jegyzett árak következők: magyar 537a—55 kr, szerbiai 537a—54T/a kr, tüskés 50—52 kr, oláh 481/3—527a kilgramként. A tengeri ára: 1876. évi oláh ára 7.70 kr, uj bá­náti 7 frt 45 kr. Árpa: 7 frt 60 kr 100 kilogram­­ként. Az itteni sertések létszáma márczius 23-ig ma­radt 31730 db. Felhajtatott alvidékről 4330, Er­délyből 820, Szerbiából 2670, Oláhországból hajó­val 1400, magyar éjszaki vaspályával 120, össze­sen 9.340 db. Elhajtatott: felvidékre 370, Bécsbe 3390, Prágába 290, Reichenbergen át 110, Rutkán át 610, Münchenbe 280, budapesti fogyasztás 1810, sopronyi és fehérvári 150, összesen 7010 db, ma­rad állagban 34060 db, melyből 5.540 db a rész­vény­szálláson fekszik. Bécsi vásár változatlan. Drezdai és berlini vásár lanyha. Közlekedés Budapest és Pak­s között 1878-ban. (Tájékozásul a kiállítók számára. Az országos magyar egye­sület kiállítási szakosztályának márczius 28-án tartott ülésé­ben közölte (Dr. Szabóky Adolf.) A Budapestről az 1878-ik évi párisi közki­­állitásban résztvevő kézmű- és gyáriparosokra, nem­különben a tudomány, művészet és mezőgazdaság köréből számos résztvevőre nézve kétségkívül ér­dekes, sőt szüséges, ismerni azon közlekedési mó­dokat, melyeknek igénybevétele által kiállított tár­gyaikat illetőleg, akár a magyar kir. kormánybiz­tossággal, valamint annak tagjaival, akár az ott alkalmazott felügyelőkkel, akár az általuk válasz­tott üzleti képviselőkkel, akár pedig az ott esetleg tartózkodó kiállító társakkal vagy a közkiállítás tanulmányozására és megtekintésére a franczia fővárosban időző ismerősökkel posta útján közle­kedhetnek. Biztos tudomást szerezvén magamnak a je­lenleg érvényes kezelési posta-szabályokról, a ki­állítási szakosztály tagjaival ezen szabályokat részletesen megismertetni szándékozom. Ezen rövid útmutatás kiterjeszkedik : a) a Párisba küldendő levelekre ; b) a posta útján küldendő csomagokra; c) a küldendő pénzre és d) a távirati sürgöny­zésre. I. A­mi a közönséges egyszerű leveleket il­leti : az egyszerű, 15 gramnál könnyebb, vagy ép­pen 15 gramot nyomó levélnek bélyege 10 kr; ha ily levél 15 gramnál nehezebb, de nem súlyo­sabb 30 gramnál, ez esetben a levélbélyeg 10 kr; ha 30 gramnál is nehezebb a levél, akkor minden újabb 15 gram után a 20 kros levélbélyeghez még 10 kros levélbélyeg ragasztandó. Ha a levelet ajánlani akarjuk, ezen ajánlatért külön 10 kr le­vélbélyeg fizetendő; következőleg a fennebb föl­sorolt esetekben a nem­ ajánlott levelek bélyegéhez — ajánlás esetében — mindannyiszor még 10 kros levél bélyeg csatolandó. Ha a levelet nemcsak ajánljuk, hanem re­­tourreceptsset is kérünk, a­midőn az ajánlott levél kézbesítéséről Párissban az illető által aláírt revényt kell kapnunk, akkor a fennebb fölsorolt bélyegek­hez még 10 krös bélyeg járul. Következőleg a 15 gramos egyszerű levélnek bélyege 10 kr. 1—30 gramig nehéz levél bélyege . . 20 „ 1-45 „ „ „ „ • • 30 „ stb. 15 gramos ajánlott levél bélyege . 20 „ 1—30 gramig nehéz ajánl. levél bélyege 30 „ 1-45 „ „ „ „ » , 40 „ stb. 15 gr. levél bélyege retour-receptssevel 30 „ ” ” ” 50 ” stb 1—45 » n k n » CO „ BID. A legújabb postaszabályzat szerint használ­hatni Párisba magyar vagy német „Levelező-lapot“ is, a midőn azonban a „Levelező-lapon“ levő 2- krajczáros bélyeghez még egy 3-kros bélyeg ra­gasztandó. Ha keresztkötést használunk, akkor 1—50 gramig 3 kros bélyeg szükségeltetik, min­den további 50 gramig ismét 3 kros bélyeget kell ragasztanunk. Tehát pl. 24 gram nehéz könyv vagy rajz, keresztkötés alatt, kerül 3 krba, 68 gram ne­héz küldemény kerül 6 krba. A keresztkötés alatti küldeményekről még meg kell jegyezni, hogy 500 gramnál nehezebb könyvet vagy rajzot nem lehet keresztkötés alatt küldeni. II. Egyszerű csomagnak vétetik az, mely nem nehezebb harmadfél kilogramnál vagyis 2,5 kilogramnál. Bármi legyen a csomag tartalma, küldhető egy kemény, minden oldalról jól lepecsételt és zsineggel körül kötött vastag papírban vagy vá­szonban. A czim a papírra vagy vászonra írandó, pon­tosan megjegyezvén a) azt, a­mi a csomagban van, és b) annak határozott értékét o. é. forin­tokban. Kiállítható a rendes szállítólevél magyarul vagy németül. Ezen kívül kiállítandó a szállítóle­vélnek két egyenlő másolata, melyeken a küldőnek neve és pecsétje is okvetlenül álljon. Ezen szállító­­levél-másolatok declaratióknak neveztetnek. Ezen declaratiók közül az egyik legyen németül, a má­sik pedig francziául írva.E szállítólevél-másolatokra nem kívántatik bélyeg. Mind a három melléklet: 1. a magyar vagy német 5 kros bélyeggel ellátott szállítólevél, 2. a német bélyegtelen szállítólevél­­másolat és 3. a franczia hasonlóan bélyegtelen szállítólevél-másolat egyszerre adandó fel a postán. Ha valaki faládában küldi tárgyát, e ládát legtanácsosabb lecsavarni (srófolni) és ott, a­hol a fedél az oldalakkal érintkezik, több helyen a pe­csétet reá nyomni. Ajánlás és retour recepisse ese­tében a fennebb mondott 10 kros vagy 20 kros bélyeg fizetendő. Ha nehezebb harmad fél kilogrammnál, ekkor — a fennebbivel egyenlő eljárás mellett — még egy harmadik szállítólevél-másolat szükséges, ez azonban tetszés szerint lehet magyar vagy német. Ezen szállítólevél-másolat is bélyegmentes. III. A pénzt viaszosvászonból készült boríték alatt lehet küldeni. Jól megjegyzendő, hogy ugyan­ezen boríték alatt — a pénz mellett — semmiféle írás, még a név aláírás sem foglaltathatik. Tehát a pénzt jó kemény papírba takarjuk, erre viaszos­vászonból borítékot tegyünk, és jól lepecsételjük és írjuk reá a czímet. A pénzt tartalmazó levélen 2 czimmásolat szükségeltetik, melyek közül legyen az egyik magyar, vagy német, és egy franczia nyelven írva. Sem a pénzt tartalmazó levélre, sem pedig a czim­ másolatokra bélyeget ten­ni nem kell , mert azt a postán külön be­tudják a pénzküldeményért járó díjhoz. Ha arany- vagy ezüstpénzt küldünk, a pénzda­rabokat szorosan kell egymás mellé helyezni s mindenképen meggátolni, nehogy ide s tova löhet­­vén, a boríték felhasittassék. Oly pénzes levél, mely­ben a darabok ide s tova mozoghatnak, határozot­tan visszautasittatik. A postán nem fogadnak el le nem­ pecsételt pénzes levelet Párisba. IV. A sürgönyzés. A legrövidebb sürgöny 10 szóból áll (ide nem értve a mesterkélt szó-összeté­telt.) A 10 szóból álló sürgönyért Budapestről Pá­risba fizetni kell 1 frt 60 krt. 11.-től 20 szóig be­zárólag a sürgönyért fizetni kell 2 frt 60 krt. Ha 20 szónál több van a sürgönyben, akkor egészen 30 szóig bezárólag a sürgönyért fizettetik 3 frt 90 kr. Általában, ha több mint 20 szóból áll a sürgöny, a fennebb jelzett 2 frt 60 krhoz minden újabban hozzájáruló 10—10 szó után, még 1 frt 30 kr szá­mítandó. Lehet magyarul vagy németül sürgönyözni, a legtanácsosabb azonban a franczia nyelvet hasz­nálni. A budapesti fogyasztási szövetke­zet ma tartotta második rendes közgyűlését Ráth Károly elnöklete alatt. A határozatképességet ki­mondták s az igazgatóság jelentését fölolvasták, e szerint az évi mérleget 159 frt 48 kr. nyeremény­nyel zárták le, a­mit a jövő évi számlára vezet­nek át. A jelentést tudomásul vették, az igazgató­ságnak a közgyűlés a fölmentvényt kiadta.Ekkor Ráth Károly indítványára az igazgatóság és a felügyelő bizottság részére köszönetet szavaztak. Az igazga­tóság alapszabály-módosítás iránt adott be indít­ványt : az igazgatókat ne két évre válaszszák, ha­nem háromra. A közgyűlés majdnem egyhangúlag ellene nyilatkozott. Ellenben azt a módosítást, hogy a nyeremény ne csak a tagok javára k­össék ki, elfogadták. Végre az igazgatóságba választot­ták : Madurovics Gyulát, Grünwald Bernátot és Maurer Vilmost; felügyelőkü­l: Sebestyén Samut, Ungár Ignáczot és Stein Samut. Még 24 választ­mányi tagra is szavaztak. Az első pesti ingatlan­forgalmi részvénytársaság ma Faik Zsigmond elnök­lete alatt rendes közgyűlést tartott. A múlt eszten­dőben se lehetett eladni semmit, vevő nem talál­kozott. Remény volt, hogy egy nagy telket a te­rézvárosi zálogház czéljára a kormány megvesz, de a telek nem mutatkozott alkalmasnak. Különben a számadások és ügykezelés rendben van, s az igaz­gatóság és felügyelők a felmentvényt egyhangúlag megkapták. A jegyzőkönyv vezetésével dr Graner Gyulát bízták meg, s a régi igazgatóságot és fel­ügyelőséget újra megválasztották. A magyar üvegbiztosító társaság ma tartotta közgyűlését. A társaság alaptőkéjét 3300 frt képezi 6°/0-ás kötelezőkben. Múlt évben befolyt biztosításdíjakban 4639 frt 18 kr, a tarta­léktőke 1000 frt, a kifizetett károk és kezelési költségek levonásával, 422 frt 7 kr tiszta haszon mutatkozik, abból 63 frt az igazgatóság és fel­ügyelőség jutalékára, a többi pedig a múlt évről származó 700 frt veszteség fedezetére fordíttatik. A közgyűlés elhatározta, hogy csupán tükörüveget fogad biztosításra. A felmentvény egyhangú meg­adása után, Waldsteinert az igazgatóságba válasz­tották. A kilépett három felügyelőt is újra meg­osztották. Budapest,, márczius 31. Kedvezőtlen politikai hi­­rek következtében az árfolyam leszállóit, osztrák hitel 221­1-ről 220.70-re, majd 220-ra esett, magyar hitel 196-ért kelt, magyar arany­járadék 85.40—85.60-al került for­galomba. .. Követ­ésremél­tó tanács. Azon betegségek között, melyek a halálesetek kimutatásában (statistika) leg­sűrűbben előfordulnak, a sorvadás az, mely leggyakrab­ban beviszi a családokba a szomorúságot, és a­melynek rovására az összes halálesetek legnagyobb része tehető.. Gyógyírt ellene a tudomány mindeddig nem fedezett föl s csupán arra szorítkozott, hogy a sorvadásban szenve­dők fájdalmait enyhítse és gondos gyógykezelés által létesül két néhány évre meghosszabitsa. Mindenki tudja, hogy mell­betegek részére téli tartózkodásul az enyhe éghajlatot és a­mennyire csak lehetséges, fenyvesek táján ajánlják, a melyek­nek kigőzölgése a vesére igen jótékony hatást gyakorol. De fájdalom számtalan beteg van, kik lakhelyüket nem válogat­hatják meg és épen ezek azok, a kikre ezen közlemény első sorban irányul. Legelsőben Brü­sselben és utána majd mindenütt is­mételt kísérletek igazolták, hogy a kátrány, a fenyőnek ter­méke, mell- és tüdőbetegekre a legjótékonyabb befolyással van. Már ezért magáért megérdemli ezen termék, hogy min­den beteg által a legnagyobb figyelemre méltassák. Ezenkívül kiemelendő még, hogy e gyógyír, kell, hogy épen a betegség kezdetén vétessék alkalmazásba. A legcsekélyebb meghűlés tü­dőbetegséget vonhat maga után és ezért nagyobb biztosság vé­gett nem mulasztandó el a kátránygyógymódnak azonnali hasz­nálata, mihelyt a köhögés kezdődik. Ezen elővigyázati rend­szabály annyival inkább ajánlatos, mert sok mellbeteg kórál­lapota felől egyátalán nincs tisztában s magát erősebb meghű­lés vagy könnyebb tüdőhurut által hiszi meglepve, jóllehet a kórters már teljesen beállott. A kátrány (fenyőnedv) használatának leggyakorlatiabb módja labdacs­alakban történik. Gruyot úr, gyógyszerész Páris­­ban, kis, kerek golyócskákat állít elő, melyek könyed hár­tyába burkolva egy adag legjobb és legtisztább norvég fenyő­­kátrányt tartalmaznak, melyből kettő vagy három minden ét­kezésnél fölhasználva, hűlési esetekben, tüdőbajok, hörgés és sorvadásnál rögtöni megkönnyebbülést idéz elő. Mindegyik üvegcse 60 labdacsét tartalmazván, az egész gyógymód alig ke­rül többe naponként 10—20 kmnál és bármely szakmabeli or­vos igénybevételét fölöslegessé teszi. Guyot úr csak azon üvegcsékre nézve vállal felelőssé­get, melyeknek czimlapján nevének háromszinü nyomása van. Raktár : Budapesten, Török József gyógyszerész ur­nái, király-utcza 7. és Wagner J. városi gyógyszerész urnái, városháztér 6. sz. a. 778 (1) Felelős szerkesztő: Pálisthi Sákbgr. Szuk­oi ásvány­viz 1878-ki­töltés. 26 1'40 literes palaczkokat, 40 középnagyságú 0'73 literes palaczkokat és 60 kis, 0'40 literes palaczkokat tartalmazó lá­dákban faj különbsége nélkül a 4 frt 1­0 krral mérsékelt ára­kon a forrástól vagy Zegieslaw vaspályaudvartól szállítva, kész­­pénzfizetés mellett az alulirt gondnokság által szállittatik. A lipiik-szulini gondnokság. U. p. Lubló, Felső-Magyarország. A főraktárak léteznek: Édeskúty h. m. k. ndy, ásványviz-szállitónál Budapesten, Kamitska C. J.-nál Kézsmár­­kon, Janky Antalnál Nagyváradon, Linkesch Sám. özvegyé­nél Eperjesen, Tóth Péternél Szegeden és Prinner W. S.-nél Aradon, Rickl Zelmos Józsefnél Debreczenben. (Utánnyomás nem dijaztatik.) 797 Ruggyanta-sérvkd­ők. A legújabb talál­­mány a Bogarad t.ft- 8Sa­zár által Amerifeá­rril| ***** importált traga­nyr«» cénktttSi úgy X férfiak , nők , valamint a gyermekek számára; ezen sérvkötő rugó nélkül csu­pán mézgából van összeállítva, s azon czélja van, hogy még a legrégibb sérveket is a legrövidebb idő alatt rendes helyzetbe hozza, és úgy nappal a legnehezebb ramnki­­m­nál, valamint sok járás mellett , nemkülönben éjjel­i alváskor is használható, anélkül , hogy a sérvben­­ szenvedő legkevésbbé is akadályozva lenne hivatása­­i teljesítésében. Rendkívüli haszna az, hogy éjjel is a­­ testen maradhat, miután a beteg részekre igen kelle­­­­mes nyomást gyakorol. Nagy raktár angol és franczia aczél-sérvkötők-­­ ben, szuszpenzóriumokban fonottak és a mézgából, valamint szarvasbőrből. Anyafecskendők, légpárnák, ágybetétek, havi­­tisztulási zacskók, proservativok, mézga-harisnyák és minden mézga-áruk raktára. Egy egyszerű mézgakötő ára 6 frt, kettősé 12 frt. Sérvld­őknél kérem megjegyezni, várjon jobb, bal vagy kettős legyen-e, úgyszintén a testbőséget is. Megrendelések postafordultával eszközöltetnek POLLITZER MÓR kötszerésznél 607 Budapesten, a Deák Ferencz-nterában. Kromatott Létszárty testvéreseinéL

Next