Ellenőr, 1878. április (10. évfolyam, 162-215. szám)

1878-04-20 / 198. szám

198 szám. (glFűzetési árak: %ész évre . . 30 írt — kr. Évnegyedre . 5 Ért__ kr. Félém • . . 1© „ — „ Egy hónapra . 1 „ 8© „ Egyes szám ára 4 fcrajczár. Szerkesztési iroda: (gfrzdaj)esten, nádor-utcza 6. szdm. **■'' ”mn tudjuk: Mtdl f*".­­ Kéziratok visszaküldésire nem vállalkozunk. — Posta által csak Mrmsntss leveleket fogadunk a. (Reggeli kiadás: Budapest, szombat, április 20 3878 rHrfaiif ff. r jpGrWWWI mYktilM a Tctadóhtv’ataZbccn : Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légridy testvérek irodájában).­ovábbá Havas, & d­e. czignél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8). -W. “ ”Eto5r" *“ ■«*»›• Eladó-hivatal: a zBud­apes­ten, addow-ntez a. 6. szám. Ide intézendők az erő­ltetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden félszóvát. --------­X. évfolyam. Budapest, április 19. A diplomatiai elmocsárosodás tökéle­­sségéhez már valóban kevés kell. Nem is írva arról, hogy a huszonnégy óránként tizer-háromszor fölmerülő újabb hírek ,másután sülyednek vissza a „valótlan­­vagy felhamarkodás“ posványába, íga a congressus kérdése is mindinkább elbszorul a „legközelebbre“ várt esé­­nyek sorában. Így lett valótlanná és el­­mar­kodottá az a hir, hogy a congressus x el van fogadva és a meghívók szét- Idve, ma csak az előconferentia összet­­­elére nézve „kedvezők a kilátásokk­al a megtold­ással, hogy ezt az előzetes ferentiát bizonyos előzetes kérdés elvnté­znek kell megelőznie, mely a lehető ösz­­ütközések megelőzését czélozza; ez pedig­­ állana egyébből, mint annak előidézé­st hogy az angol flotta vonuljon vissza járványtengerből, az oroszok pedig csa­likat a még megállapítandó demarcatió­­is vonal mögé vonják vissza, íme , hol van ettől az utolsó pont­kezdve a fokozatokon végig maga a Pressus, kivált ha hozzáveszszük, hogy z részen mind valószínűbbnek állítják stantinápoly megszállását s az angolok í­rást ezen eshetőség megakadályozására ■ ülnek. A Konstantinápolyba visszatért angol­­ követ éppen e fölött tanácskozott a I­­ tengernagyával, s a portára nézve a­­ felkarolt orosz-barátság — bár tagad-­­ hogy az új kormányelnök kinevezése j­­elnek tekinthető — végzetes lehet.­­ ha ezen a baráti réven az oroszok ugyan ráadják fej őket a török főváros, a felső Boszporus megszállására, igol flotta, ha egyszer hozzáfog, úgy alcázza őket onnan török őstől együtt, kő kövön nem marad, habár az an- I­­ nem is hetvenkednek vele előre. A por- I bizonynyal meg fogják még gondolni a­z t, s a Szádik pasa kinevezésére vonat-­­ fentebb érintett dementi, már ezen i­stolás jelének tekinthető.­­ Mindezzel azonban egyáltalában nincs \ w­ui Uljk/lviuuiiiuii uiuauuco lcgwoci* j­ bb haladása sem, és legalább is oly­a­nan lehet kétkedni a congressus léce­dében, melyhez még annyi fázis van ,­­ mint a háború kitörésében, melyhez iféle előzetes kérdések és nehézségek rése nem kívántatik. * Éjjeli posta.) A fentebbiekre vonatkozólag­u­nk a N. Fr. Pressében. Az Echo közlése, t­­egnap este a congressusi meghívók szétku­l­­volna, valótlan. Anglia most is ragaszkodik ennek teljesítéséhez akár congressus akár s conferentia forog is szóban, s Németország izési kísérleteit eddigelé nem kiséri fényes­en­ Andrássy gróf legutóbbi sürgönyének fa­lsáról, mely a congressus megtartását ajánlja s­emmi sem ismeretes. Páriából jelentik, hogy a Londonból ma ado­tt hírek ismét nyugtalanitók. Salisbury mar­­khinster minden javaslatával azon követelést szembe, hogy előbb el kell ismertetni az i discussio jogát az egész békeszerződés Éjjeli posta.) Szisztovából jelentik a NI. freie­lek. Valamennyi bolgárországi dunaparti­t m­­egszállották az oroszok. Nikápolyban, Szisz­­a és Zimniczában két-kétezer ember van. Ma és Zimnicza közt jelentéktelen a közle­­mélyet egy orosz gőzös tart fönn. Nikápoly­­zisztovában és Turnu-Magurelliben pusztít a , a kórházak túl vannak tömve, a halandó­ma nagy. Turnu-Magurelli mellett még most török katona holtteste hever katonaruhában, efölött nagy a drágaság, a szegény lakosok­­nál kenyerük. Sokan éhen halnak. Az orosz elkerülhetlennek tartják a háborút Anglia­­Isztria semlegességét biztosítottnak mondják. A „Közvélemény“ codicillusa ma a „Kelet részéről is csatát lát. A másod kibocsátású usek Pesti Naplója után a jobboldali ellen­élet Népe. Szegény független szabadelvűek ménye, de nagyon rádjár a rúd. A megyal­­jobboldali ellenzék közlönye szószerint a szőleg utasítja rendre tisztelt pártfelét: .Van azok közt (t. i. a „Közvélemény“ codn­­­ak pontjai közt) elvétve olyan pont is, mely megegyezést el nem nyerte, és igy csak egye­t, nem pedig a pártnak nézetét és irányát ti; igy p. o. talán mondanunk sem kell, , 67-ki kiegyezés fenntartásának azon indo­­mely az említett közlemény 2-ik pontjában dik, csakis némely párttag nézetét fejezi ki, mindnyájuk meggyőződése abban találkozott, pártprogramot tartalmaz, t. i. magában a tzönség valóban nagy hálával köteles a­­ek, hogy az „Egyesült ellenzék“ belé­­­s őszinteséggel megvilágítja Többet ’-ből, az uj párt igazi természetét és iletőleg, mint valamennyi geddig közzétett nyilatkozatból, glossából, polémiából és codicillusból együttvéve. Megtudjuk mindenekelőtt, amire eddig haszta­lanul voltunk oly igen nagyon kiváncsiak, hogy az egyesült elenzék széthúzó árnyalatainak „meggyő­ződése“ voltaképpen miben „találkozott“ legyen? Találkozott „magában a theóriában”, a­minek azon­ban oly annyira semmi köze magához a gyakor­lati értelmezéshez, hogy midőn a Közvélemény ez irányban a legelső gyenge kísérletet megkoc­káz­­tatná, ünnepélyesen az újára koppintatik azon elemelő közlönyeinek részéről, melyek az Egyesült ellenzékben a pártot képviselik . A Közvélemény által képviselt „egye­­tek“ és „némelyek“ ellenében, akik az egyesülés előtt „független szabadelvű“ pártnak nevezték magukat. Sze­gény független szabadelvűiség, te is fogtál magad­nak törököt, de visz. Gratulálunk a két malomkő­nek ehhez a buzaszemhez, melyet a „theoreticus párt“ kebelében így közbül fognia sikerült. Notabene, a codicillus különösen megtáma­dott 2-ik pontja, az 1867. XII. t. czikkre vonat­kozólag azt az indokolást tartalmazza, melylyel 1875-ben a volt balközép lépett a fennálló közjogi alapra. Ez az indokolás tehát az „Egyesület“ ke­belében nem érvényes, s a független szabadelvű párt volt balközépi tagjainak tudtul adatik, hogy nem élhetnek vele. Három nappal a regnicolar­is bizottság tárgya­lásainak befejezte után, amihogy azt tapasztalták, hogy a bécsi sajtó e tárgyalások eredménytelen­ségét egyedül a magyar deputatió magatartásának tulajdonítja, a Bécsbe tartott közös értekezlet le­folyásáról, illetőleg a magyar tagoknak ott nyert benyomásairól néhány teljesen hiteles adatott kö­zöltünk és elmondhatják, hogy a nyert benyomáso­kat a tagok még sokkal kedvezőtlenebbeknek tekintik, mint a­milyeneknek mi a „B. Corespondenz“ után jeleztük, mert arra senki sem számított, hogy a magyar renuntium után az osztrákok részéről nem fog más javaslat létezni, minthogy Magyarország egyszerűen vállaljon el 30% ot a 80 millió adós­ságból. Közleményünk távolról sem akart a vitáról teljes képet adni, de a „Neue Freie Presse“ mai közleménye is csak megerősíti állításunkat, hogy Dr. Herbst és a többi szónok — az egyik hasábon mint ilyenek csakis Plener, Hopfer, Eichhof és Gro­­cholski, a másik hasábon Dr. Sturm és Winterstein említettnek — nem tettek egyéb ajánlatot, de még ezt sem nyújtották át for­mjázva. - -----­sikerülni fog a két kormánynak egy más megol­dási módot találni, mely mindkét részről el lesz fogadható. A „N. fr. Presse“ tudósításának egyéb részletei nem bírnak fontossággal. Dr. Klier, ki ál­lítólag a közös értekezletről szóló osztrák jelentést szerkesztette volna, ám a közös értekezletnek csak elején volt jelen. Tisza miniszterelnök vasárnapon Gesztről Bu­dapestre érkezik. Széll pénzügyminiszter tegnap né­hány napra Rátótra utazott. Bécsből sürgönyzik a »B. Corr.-nek. A má­jusi előléptetések csak április hó utolsó napjában fognak közzététetni. A delegációk tárgyalásainak újra fölvétele tár­gyában végleges állapodás még eddig nem történt, mert ez attól is függ, vajon és mikor fog a con­gressus összeülni. A közös kormány szándéka sze­rint még május hóban le fog a közös költségvetés tárgy­altatni. _______ Zágrábból írják a „B. Correspondenznek“. A horvát kormány, valamint a főparancsnokság meg­­bizatták, hogy előintézkedéseket tegyenek, mikép a boszniai menekültek e hó végéig a határon át küldethessenek. Ennek kivitele azonban sokkal ne­hezebbnek bizonyult, mint azt föltételezték. A me­nekültek ugyanis egyszerűen nem akarnak vissza­térni és azzal fenyegetőznek, hogy ha erővel át­vitetnek, ismét visszatérnek. Nekik itt jobban tet­szik, mint Boszniában s alig lesz lehetséges az or­szágot e hó végéig ezen vendégektől megszabadí­tani. Philippovich tábornok kénytelen volt ezen ügyben Bécsbe utazni. A helyzetrő­l a félhivatalos Winer Abendpost a következő észrevételt teszi: A hírek, melyek a pillanat diplomáciai hely­zetére vonatkoznak, ma is átalában határozatlanok s részben ellentmondók. Egy Berlinben tartandó előzetes conferentia eszméjét a sajtóban ismét élén­ken tárgyalják, a­nélkül, hogy tulajdonképeni megegyezés látszanék lenni ennek esetleges fel­adatai iránt. A berlini kabinet tudvalevőleg erede­tileg a berlini képviselők tanácskozását vette kilá­tásában az előzetes formai kérdések elintézése czél­­jából. Ha másrészről a sajtóban az előzetes confe­­rentiának részben azt is tulajdonítják, hogy a con­gressus alapja és programmjára nézve megegyezést létesítsen, ez nem maradt ellentmondás nélkül. Hs tehát a számos újabb jelezés szerint előzetes con­ferentia jönne létre, föl lehet tenni, hogy­ csak előleges tanácskozás a czél, az eredeti berlini javas­lat értelmében. ____ Oroszország tengerészeti terveiről a Globe a kö­vetkezőket közli Kronstadtból . A tervezett magánflotta felszerelése Ameriká­ban sebesen halad. A keleti tengeri flottához tar­tozó tengerészek közül sokan parancsot kaptak, hogy rögtön készen álljanak az Amerikába való menésre. Múlt vasárnap 28 tisztnek és 400 matróznak kellett volna Pétervárról elindulnia, hogy Havren át New­ Yorkba hajózzanak, de a legutolsó pillanatban el­lenparancsot kaptak. Az egész Kronstadt tele van a kormánynak erre vonatkozó terveivel. A tengeré­szeti körökben állítják, hogy a magánflotta admik­­­áljává Alekszij nagyherczeget a czár fiát jelölték ki, a­ki több évvel ezelőtt ideiglenesen Amerikában tartózkodott, alája pedig Baranoff kapitányt pa­rancsnokká, aki a Feketetengeren végbevitt merész tetteiről ismeretes. Konstantin nagyherczeg már ki­jelölte a tiszteket, kik Amerikában átveszik, felsze­relik, és vezérelni fogják a gőzösöket. A vállalko­zást nagy elővigyázattal űzili, és Anglia csak akkor fogja hírét venni az orosz admirális intézkedéseinek, mikor az amerikai kikötőkben fölmerülő tisztek behívó parancsot adnak az angol kereskedő hajó­kon szolgáló finn matrózoknak Kronstadtól három napig megy a vasút Havreig­­e szerint az orosz kormánynak rövid időre van csak szüksége, hogy valóságos conbattansokból álló és a torpedók ke­zelésében jártas tengerészeit a franczia partokra és innét Amerikába vesse. Kronstadt most hem­zseg a tengerészektől. Múlt héten 2661 újonnan Finnlandból érkezett matróz fölött tartottak szem­lét, kik mindenféle aktív szolgálatra alkalmasak. Torpedókat és más tengerészeti szereket nagy tö­megeiben halmoznak föl. A balti tenger hajósai nagyon örülnek, hogy hatalmas flottát szerveznek Amerikában, éppen Canada küszöbén, mert re­ményt nyújtottak nekik a kalózpénzre. Orosz­ or­­s­ágnak van kereskedelmi hajóraja, azért nem kell félnie a repressálióktól, és számít reá, hogy ha még oly vigyázattal őrzi is Anglia az amerikai kikö­tőkben horgonyozó kalózokat, ha csak egy hajó is kiszökhetik, ez annyi kárt okozhat, mint annak idején az „Alabama.“ Bulgáriában is meglehetős elevenség uralko­dik az orosz haderőben, így írják a Pol. Corr.-nek Drinápolyból, hogy ott most a legnagyobb élénk­ség van. Mindenféle fegyverzetű csapatok jönnek s mennek s szünetlenül építik a védműveket. Felsőbb­­ orosz katonai körökben nem csináltak semmi tit­­­­kot abból, hogy Oroszország újabb nagy háborúra készül, mely közel kilátásban van. Tegnapelőtt egy gyalog hadosztály küldetett a Bonlak­ közelében levő orosz csapatok erősítésére. A Boulairnál ál­lomásozó orosz csapatok létszáma nem kevesebb 35.000 főnél s ezen haderőt elég erősnek tartják, hogy az szükség esetén erőszakkal elfoglalja Gal­­lipolit. Az orosz főhadiszálláson nagyon ügyelnek arra, nehogy az angolok Gallipolit az oroszok élő­t meg­szállják. Mégis történt minden intézkedés, hogy adandó alkalommal Gallipolit az angolok előtt megszáll­hassák. A 800 főnyi császári testőrségen kívül San-Stefa- Dóból idáig nem mentek vissza katonák Oroszor­ ■ szágba. Ellenben Oroszországból 15,000 főnyi pót­csapatok érkeztek, a különböző hadosztályoknál történt hézagok kipótlására. Orosz részről megjelent közlés szerint a hadkiegészítés csak azon csap­a­patoknál történt, melyek mint occupáló hadtest­­ Bulgáriában fognak maradni. Azonban nem szene­­­ved semmi kétséget, hogy az összes csapatok ba­­j­­i létszámra fognak kiegészíttetni. San Stefanóba egyre érkeznek élelmiszerszállítmányok, úgy, hogy azokból már roppant nagy készlet van egy­üt­t,­­­mely több hónapra elegendő. 1 AWAonr. JDfi" I ■end^(..^_| t K -■y-f - X«. «-i .«,* *** Íogy orosz részről légikUjpík­rB’win gom­orifik­us­v néh­a kiürítésére. Ellenkezőleg, a közbeszéd tár­­j­­yát képezi az, hogy Konstantinápoly elfoglalása f­elkerülhetlen szükséggé vált. Lord Derby és Ausztria-Magyarország. Az angol felsőház keddi ülésében Salisbury marquis a következő nyilatkozatot tette: Mielőtt a ház a szünidőre elosztanék, egy­­ rövid kijelentést kell tennem, melyet jobban sze- * retnék nem tenni, de a melytől nem tartózkodha- ■ tam. Kevéssel az előtt, hogy ma a házba jöttem,­­ találkoztam az osztrák nagykövettel, ki azt monda : □ekem, hogy nemes barátomnak, Lord Derbynak s ezelő­­ egy héttel tulajdonított némely szavak nagy , kellemetlenséget okoztak az osztrák-magyar monar-­­ chiában magas tekintélyű személyeknek, s kiváló-­­­lag ezen monarchia hadserege tisztjeinek; s hogy j­ó úgy vélekedik, mikép nehány szavam a házban, mielőtt ez szétoszlanék, kellemes lenne azokra nézve, a­kikre amaz észrevételek vonatkoztak, s általában kívánatos lenne. Lordjaim, ha alkalmam lett volna, szívesen beszéltem volna nemes barátommal, Lord Derbyval mielőtt szólanék, de az idő nem engedi. Nemes ba­­­­rátom állítólag azt mondta (was reported to have said), hogy az osztrák hadseregnek egyes, szláv nem­zetiségű részei nem megbízhatók abban, hoggy har­­czolni fognak az oroszok ellen. Nem emlékszem, hogy mondta volna, de némely tudósítás így hang­zik, s a tudósítások eltérők. De akár mondta, akár nem — ha egyáltalában mondta, vagy bárminő megjegyzéseket tett az osztrák-magyar hadseregre, vagy az osztrák-magyar monarchiára, azt mind sa­ját felelősségére tette. (Tetszés.) A­mennyire én ta­lálom, a külügyi hivatalban semmi sincs, a­mire ama szavak alapíthatók lettek volna. Saját kifejezései vol­tak, mint egyéni tagjáéi a parliamentnek s semmi­kép sem voltak összefüggésben előbbi hivatalos ál­lásával. Oly nézetek ezek, a melyekben — vala­mint a franczia kormányról mondottakban is — a felsége kormánya legkevésbbé sem osztozik. Boszniai állapotok. Szerajevóból Írják a Pol. Corr.-nek ápril 9- dikéről: Boszniában és Herczegovinában a fegyve­res hatalom a háború kitörése előtti létszámra fog leszállittatni. Az összes rendetlen csapatok, a basi­­bozukok és mustehafizok, el fognak bocsáttatni s a tartományt csak a rendes sorkatonaság­ tartja majd megszállva. A bennszülött zászlóaljak már begyül­nek Szerajevóba, honnan a legújabb rendelet sze­rint részint haza fognak bocsáttatni, részint az or­szág új helyőrségeibe beosztatni. Az ország mostani hadjutaléka csak 4600 főre fog rúgni, kik mind­annyian a harmadik korosztálybeli redifek. A fegy­verek ezek számára a feloszlatott zászlóaljaktól vézeznek, ellenben egyenruhájukra új szállítás íratott ki. A zapitek hadteste, mely eredetileg 2800 em­berből állott, szintén leszállíttatik 1600 főre. Csak sajnálni lehet, hogy a jelenleg gyarló közbiztos­­ság mellett ezen rendőri szolgálatot teljesítő had­test ily módon gyöngíttetik. A tapitek számának leszállítása sajnos következményeit mielőbb észre fogja vétetni, mert a felkelők és szökevények el fogják árasztani az országot és mindenféle kihá­gásokat fognak elkövetni. A felkelők most is nagy garázdálkodást visznek véghez. Alig múlik el nap melyen rablásokról s mindenféle kegye­­nségekről ne érkeznének hírek. Újabban a kényszeradó egy nemét léptették életbe, mely minden, a házban elfo­gyasztott megjelölt czikkek után szedetik, azok ere­detére való tekintet nélkül. Az ezen az utón befolyó pénzt haladék nélkül egyenesen Konstantinápolyba kell küldeni. De hogy lehetőleg jelentékeny összeg gyűjön­je, a vali megbízást nyert, hogy szü­­t­sse be a muszteszarifek és kaimakamok s minden ma­gasabb hivatalnok fizetéseit és azt csafolja a be­szolgáltatandó adóhoz. „Az ottomán birodalminak pénzre van szüksége, hogy Törökország véderejét tekintélyt parancsoló állapotban lehessen tartani.“ így indokolták az új adókivetést. ...­­Az or,il,á­ jövő sorsa fölötti bizonytalanság élénk aggodalmat kelt. Szijenicza és Novibazar­­no- S hamedán lakossága óvást intézett a Valihoz Szer­biához és Montenegróhoz csalogatásuk ellen, me­­­­lyek előbb a porta vazallusai voltak, s melyek el­­len a lakosság nagy ellenszenvvel viseltetik. Ezen ügyben átalában véve nagy homály van. Sokan kétségbe vonják, hogy ama területek Szerbia és Montenegró javára csord­ást szenvedhessenek. Má­sok, kik inkább a pessimism­us felé hajt­nak, már vándorbotot adnak a muzulmán lakosság kezébe s Maczedóniába költöztetik, hol az itteni ulemák né­zete szerint a porta uralma háborítatlanul fenn fog maradni.­­ A politikai eseményekről a porta rendszerint nem tájékozza a tartományi kormányzókat. De ha jelen esetben kivétel történt, úgy ennek okát nem nehéz kitalálni. Bosznia bű népének tudtára ada­tott, hogy „Anglia egy nagyszerű háborúra készül, mi czélbol az összes angol redifek behivattak “ Egyidejűleg tudatták azt is, hogy „Oroszország bá­­síbozukjait szervezi Tauriában.“ Táviratok. Bécs, ápr. 19. Bukarestből jelenti a Politische Correspondenz 19-ről: Az oro­szok meg akarják szállani Galaczot. A nem­zetőrség parancsnokát utasította a had­ügyminiszter, hogy naponkint egy egész zá­rlóaljat rendeljen ki szolgálatra, a­mit a román hadsereg Kis Oláhországba való teljes elvonulásának jele gyanánt tekintenek. Berlin, ápr. 19. A Wolff-Bureau jelenti Londonból. Az Echo jelentése, hogy az elő­zetes conferentia már elfogadtatott, még ko­rai, ámbár az erre vonatkozó tárgyalások­nak kétségtelenül reményük lehet a sikerre. Ausztria a leghatározottabban működik a conferentia mellett, de az előleges conferen­tia összeülése előtt még néhány előleges kér­dést kell eldönteni, hogy az összeütközések lehetősége elhánttassék. A Márványt-inger van szó az angol flotta által, és m­a i (Tan­uuHkBP's P­k. vissza­von­u­lásáró­l Ko­n­sta­n -Bukarest, ápr. 19. Görögországgal és Svájczczal kereskedelmi szerződést kötöttek. A képviselőház a titkos ülés után tárgyalta Furkuleszky interpellációját. A külügymi­niszter kijelenti: A kormány tiltakozott az orosz occupatio ellen, és megbízta Katargi román ágenst, hogy közölje az angol kor­­mánynyal ezt az esetet. A képviselőház a napirendre tért át, megelégedését fejez­vén ki. Pétervár, ápr. 19. A hivatalos lap jelenti, hogy 36 új tartalék zászlóaljat szerveznek, melyek három hadosztályt 24 üteggel fognak képezni. A perzsa sah máj. 2-án incognito Csulfa tatárvárosba érkezik. Mencsikoff herczeg fogja üdvözölni őt. Moszkvában a tüntetés alkalmával tizenketen sebe­sültek meg a nép közül. Athén, ápr. 19. A görög felkelők és a tö­rök csapatok közt Anglia közvetítése folytán meg­szűntek az ellenségeskedések. Bécs, ápr. 19. A Politische Correspondenz jelenti Konstantinápolyból 18-ról. Layard azon rendszabályok fölött tanácskozik Hornbyval, me­lyekhez nyúlni fognak, ha az oroszok megszálla­­nák a felső Boszporust. Az oroszok még mindig összpontosítják csapataikat Konstantinápoly köze­lében. Hobart pasát állítólag missióval bízta meg a porta Angliához. Szadik pasa kormányra lépését korántsem lehet az orosz szövetség jelének tekin­teni. A porta megígérte, hogy siettetni fogja Su­ula és Bátum kiürítését. Konstantinápoly, ápr. 19. Ali pasát az államtanács elnökévé, Munif éffeudit közoktatási miniszterré, Channes Csamicsot kereskedelmi mi­niszterré, Zuhdi effendit a közvetet adók és Szaid effendit a civillista igazgatójává nevezték ki. Szaid pasának nincs tárczája, de a belügyminisztert még nem nevezték ki. Pétervár, ápr. 19. A Novoje Vremja Írja: Oroszország örömmel fogja üdvözölni a végleges békét, mely megszilárdítja keleten a tisztességes rendet, és reméli, hogy az angol flottát vissza fog­ják vonni. ________ Budapest, április 19. A politikai világ április elsejét ünnepli­­ még tizenkilenczedikén is. És valószínű, hogy ebben a hónapban nem lesz másodika. Nincs az a nagy képpel fellépő politikai hír, mely fél napon át, ameddig egy újságlap megszü­letik, tartaná magát. A legellentétesebb hí­rek a villanyszárnyain kergetik egymást. Alig érkezik egyik nagy sebbel-lábbal fel­lármázva a közvéleményt, mindjárt kopog­tat utána a dementi, vagy az ellentétes hír, mely nevetségessé teszi azok éd­auffiro­­zását, akik mai napság politikai híreknek hitelt szoktak adni. Konstantinápolyban huszonnégy óra elforgása alatt van huszonnégyféle hangu­lat­változás. A reggeli, ebéd és vacsora idejének naponként kijut a maga kormány­­­­válsága és miniszteri combinatiója. Az an­­­­gol és muszka befolyás mulatságos clown-játékot visz véghez. Majd az angol van fe­­nl, majd a muszka alól és megfordítva, de a bukfencz sohasem esik úgy a C­rcus John Bull­et Comp. arénáján, hogy a buk­­fenczezők valamelyike amúgy isten igazá­ban kitörné a nyakát. Szultán ő felségéről pedig, mint valamely veszélyes lázban szen­vedő betegről óránként bulletineket kellene kiadni ilyeténkép : a szultán reggel kilencz órakor a Nikoláj nagyherczeg ajándékozta rostopeszból ivott; a muszka befolyás emelkedőben. D. e. 10 órakor Ő felsége beafstaket villásreggelizett, miből az angol befolyás túlsúlyára lehet következtetni. I. e. 11 órakor a szultán Nikoláj­a,agykére­­gé IAt°gatta meg; az angol érzelmű mi­niszterek a Bosporus­on foj­tatnak. — Déli 12 órakor az angol nagykő et volt audien­­­n, az orosz hajlandó-ágú kormányférfiak száz bambusznáci ütés kiszolgáltatása után Kis-Ázsiába száműzetnek. És igy tovább De a bizonytalanság köde nemcsak az aranyszarv városára borul. Kiterjed az Eu­rópa minden metropolisára, Pétervártól Lon­donig. Péterváron épp úgy nem tudják ma mi történt, mint Londonban, s Bécsben és Budapesten oly kevéssé mint Berlinben és Párisban. A muszka diplomat­a ma meghu­nyászkodik, holnap büszkén félrevágja a há­­romszögletű kalapját. Anglia ma úgy tesz, mint aki conferentiázik, holnap az ágyúra* tartja a gyújtó kanóczot. Uj viszonyok közt aztán sem közönsé­ges, sem semmiféle emberi elme nem képes — nem a holnap — hanem a­ legközelebbi perez eseményeinek előre látására. A józan következtetés félrevonul, s átadja helyét a vad fantázia száguldozásának, s a jámbor­óhajtások csendes epekedésének. Hinni jó de jobb nem hinni — ez a józan ész taná­csa a politikai helyzet bizonytalanságával szemben. De ez nem is lehet másként. A hirek megbizhatlansága teljes magyarázatot nyer a politikai és diplomatiai viszonyokban. Anglia vádig á­lltja, hogy kész a békés ki­­egyenlítésre, elhatározta a háborút. Orosz­ország szörnyű nagyra van fegyverkezése­békességbe, szálíttatná el éjszaka i­dőnj’ vá’. Ausztria Magyarország úgy tesz, mintha szívesen látná az angol-orosz differentiák kiegyenlítését, s gondolja magába, bárcsak összeverekednétek. Németország csitítja va­lamennyit, a czivédók közt a békítő sze­repre vállalkozik, pedig mi sem örvendeztetné meg jobban, mintha a veszekedők dereka­san elpáholnák egymást, így okoskodván, hogy minél inkább meggyengül a kölcsönös páholás közben Európa, annál inkább nö­vekedni fog a német birodalom viszonyla­gos túlsúlya. Azon ellentét tehát, mely a hatalmak cselekedete és szándéka közt van megvilágítja a vízre bocsá­ott kacsák egész rajának existentiáját. Idejárul még a hírla­pok kapzsisága, melyek közönségük elron­tott szájizét minél pikánsabb falatokkal akarják ingerelni, n­m válogatva e tekin­tetben sem a tárgyban, sem az eszközökben és módokban. De ha mindez érthetővé teszi a poli­tikai hirek óránként történő változását, mi magyarázza meg Európa habozó bizonyta­lan magatartását? Európa­ nem tegnapról készül a keleti kérdésre. Évek óta láthatta már minden politikus a muszkatervek ró­ka járatának hova való kilyukadását. S most évek múlva, a döntő események elő­estéjén kitűnik, hogy Európa évek alatt sem tudott végleg elkészülni a határozott, gyökeres megoldásra. Ez a készületlen ég jellemzi a helyzetet. S mi oka e készü el­lenségnek ? Talán a nagy államférfiak, nagy vezéreszmék hiánya? Nem. Az álam­­férfiakban, sem államférfias gondolatokban nincs hiány. Csak kevés kort mutat fel az újabb történelem, melyben csaknem vala­mennyi állam ügyeit ily kiváló politikusok vezették volna, mint jelenleg. A nehézség, a csaknem legyőzhetlen nehézség magában a keleti kérdésben van. Ezzel a kérdéssel szemben, melynek megoldása tán új alapra helyezi az összes európai államokat, gyenge volna a világtörténelem minden államférfia. Európának századok óta nem volt ehhez fogható problémája. A spanyol örökösödési háború, mely majdnem egész Európát fegy­­­­verbe állította, csak gyermekjáték volt ehez a kérdéshez képest. A bitvágy szövetsége küzdött benne a franczia túlhatalmasodás ellen. De nem függött vele össze népek, birodalmak, sőt Európa sorsa. Az I. Napó­leon elleni európai szövetség Európa melléről dobta le a nyomasztó követ, mint mikor lázas álom után az ébredés megszabadít a lidéretnyomástól. De egyéb következmé­nyei nincsenek sem az álomnak, sem a kőnek.

Next