Ellenőr, 1878. május (10. évfolyam, 216-272. szám)

1878-05-01 / 216. szám

Az állami erdészet és bányászat kölcsönös viszonya: 373.783 frt 24 kr. veszteség. Ezen korszak magában foglalja végre azon időszakot, a­melyben — különösen az első évben — a pénzügyi zavarok következményei különböző irányban nyilvánultak , nevezetesen a vasműveknél, hol nem közvetlenül helyi viszonyok kedvezőbben hatottak, az elárusítási üzlet teljes szünetelése je­lentékeny pénzveszteséggel, ellenben az állami er­dészet egy részénél, név szerint a selmeczi kerület­ben a szédelgés ideje alatt kötött faelárusítási szer­ződések feloldása, lefoglalt óvadékok, kártérítések és fizetési hátralékok folytán, melyek a majdnem bukó félben levő vállalkozóktól — hogy í­gy a­d­jam — utolsó csepvérek feláldozásával kisajtoltat­­ván, nagyobb pénzbevételek szerepelnek, — míg a szénbányászatnál annyiban ismét kedvezőbb vi­szony mutatkozott, a mennyiben a múlt évek szo­morú jelenségei s az erdészeti kezelés eljárása el­len minden oldalról intézett támadások , panaszok folytán, már magánál a magas­ erdészet igazgatá­sánál — köszönet érte a mostani p. ü. miniszter úr államférfim belátásának — a minisztérium ke­belében azon nézet kezdett jobban , jobban lábra kapni, hogy azon vidékeken, hol a természet fém­kincseket az erdőkkel összecsoportosította, az el­sőknek megnyerése szem elől tévesztendő; ameny­­nyiben alig volna czélszerű valamely tényleges pénzforrástól annak csökkenése folytán egy köny­­nyedén elzárkózni azért, hogy magunkat egészen a váltóüzletnek, s a nem mindig elég szilárd fa­vállalkozók látra szóló fizetéseinek alája vessük. Ezen korszak egy szóval felöleli azon időt, a­melyben hazánkban a nézetek átalánosan tisztá­zódván : a czélszerűbb gazdálkodás eszméjéhez ve­zettek, s a melyben, — hogy a tárgynál maradjak — s a hazai fémbányászatra ismét némely figyelem fordittassék, igyekezvén azt az állami erdészet ér­dekével összeegyeztetni, miért is helyén levőnek vélem itt az óhajokon, mely a legközelebbi időben Ausztriában a bányászat és erdészet kölcsönös ér­dekeinek szükségessége és azok gondos megóvása érdekében rövid, de velős szavakban hangsúlyoz­­tattak, megemlíteni. Az osztrák birodalmi erdészet egyletének 1877. augusztus havában Stajerhonnal Eisenerz bá­nyavárosában tartott vándor gyűlése alkalmával.­ Wessely József úr, az uradalmak vezérfelügyelője, és az erdészeti akadémia igazgatója, mint annak köztiszteletben álló, s különösen mint erdész jó hírnévnek örvendő tagja, az első disz­lakorpánál, velős pohárköszöntését következő szavakban fog­lalta : A terem, melyben tanácskozásba összegyűl­tünk, azon erdészeti jeligével volt ékesítve: ,,Keine Cultur ohne Forst“ „Kein Forst ohne Cultur.“ köszönet az ezen velős mondatban rejlő nagy igaz­ságnak, mely 1850-ben történt keletkezése óta a birodalom minden részében meghonosulván, a kül­földön is viszhangra talált. Ezen jelszóhoz ugyan hasonló joggal lehetett volna itt, a felső-sziléziai vasipar területében, egy másik jeligét is kapcso­latba hozni, a­mely szintén mély, habár csak he­lyi igazságot tartalmaz „kein Montanum ohne Forst kein Forst ohne Montanum.“ s minthogy a fentebb emlitett köztiszteletben álló erdész még felemlité, hogy a bányászat és erdé­szetnek kölcsönös jó és részlete, virágzása vagy hanyatlása, eleitől fogva szakadatlan összeköttetés­ben áll, a mint az, az ősrégi innerbergi bányake­rületben, a hol a bányászat és erdészet észszerű szövetkezés által összekötve van, s a mennyiben ő azon komoly bajok szerencsés le­főzésére, melyek­kel mind a két résznek 1873. óta küzdenie kel­lett, rámutatott volna, s végre, midőn a bányászat és erdészetnek mindenkori testvérülése iránt meg­emlékezett volna, annálfogva én — ki hosszú évek során hazai kiterjedt bányászatunk és erdészetünk jól felfogott érdekében mindazon a kölcsönös vi­szonyokkal ellentétben állott nézeteket s kezdemé­nyezéseket erőmhöz képest megtámadtam — nem mellőzhetem végül azon nézetnek kifejezést adni, mikép a felsorolt sajnos tapasztalat után, „bányá­szatunk jövő biztosítása és nagyobb fejlesztése, va­lamint azon tekintetből, hogy az állami erdészetek nagy részének minden eshetőségek között biztos fogyasztója megtartathassék, felette kívánatos lenne, ha a bányaerdők egyesített vezetésének kezelése — a már egyszer létezett viszonyhoz képest — utonszervezés folytán, ismét a selmeczi, nagybányai, szomolnoki s kolozsvári bányakerületekbe vissza­vezettetnék, minthogy meg vagyok győződve, hogy a mostani p. n. miniszter urnak ilyszerü elhatáro­zása — miáltal a bányászat és erdészet érdekei egymáshoz innét közelebb hozatnának —­, épp oly általános méltánylás és helyesléssel találkoznék, mint üdvözöltetett vala azon bölcs intézkedése, mely szerint az 1871. és 1872. években újonnan alakí­tott 15 jószág és erdészeti igazgatóságokat, 6 igaz­gatóság és 2 főerdőhivatalra — ide értve e zágrábi 2 főerdészeti hivatalt is — vagyis azok szerény számát 10-re szállította vissza. A beszterczebányai és kolozsvári jószág és erdészeti önálló igazgatóságoknak, valamint a nagy­bányai önálló főerdőhivatalnak feloszlatása, s azoknak az illető bányaigazgatóságokhoz leendő beosztása szintén észszerű szövetségnek lenne te­kinthető, mert ilyképen a kezelés és az igazgatásnál költség-megtakarítások folytán a dolognak nemcsak pénzügyi czélja éretnek el, hanem egyúttal az együvé tartozásnak eszméje ismét uj gyökeret ver­vén, talán hazánkban is azon fennemlitett — ha csakis helyi értéket magában foglaló velősmondat meghonosulhatna, hogy: „Nincs bányászat erdészet nélkül“ „Nincs erdészet bányászat nélkül.“ Budapest, 1878. évi április hóban. Báró Leithner Antal­­ságnak meghosszabbítására, a ki állandóul külföl­dön lakik vagy tartózkodik, a mennyiben az 1877. XX. t. sz. hatályának területén állandó lakhelye nincs , azon belföldi törvényszék illetékes, a mely­nek területén utolsó lakhelye volt, vagy állandóul tartózkodott. 2. §. A kiskorúság meghosszabitása iránti ké­relem az 1877. XX. t. sz. 4. §-nak második be­kezdésében megjelölt és saját vagyonuk fölött sza­bad rendelkezési joggal biró személyek által együt­tesen, vagy azok közül egy vagy több által — mindazonáltal a következő §-ban meghatározott korlátozás mellett — külön is előterjeszthető. Az oldalrokonok e kérelmezési joga az unokatestvérnél távolabbi fokunkra nem terjed ki. 3. §. Hatálytalan a kérelem s hivatalból visz­­szautasítandó , ha az, az atyai hatalmat gyakorló atya, vagy a gyámságot gyakorló anya, illetőleg nagyszülő életében más rokon által, vagy pedig a gyám hozzájárulása nélkül terjesztetik elő. 4. §. A szülők és a nagyszülők — a­meny­nyiben saját vagyonuk fölött szabad rendelkezési joggal bírnak, — gyermekük, illetőleg unokájuk kiskorúságának meghosszabbítását, a gyám hozzá­járulása nélkül is kérelmezhetik. 5. §: A gyámnak azon joga, hogy gyámolt­­jára vonatkozólag a kiskorúság meghosszabbítását kérelmezhesse, a gyámolt rokonainak beleegyezésétől független. A gyámnak ezen jogát illetőleg, az atyai hatalom gyakorlatától ideiglenesen felfüggesztett ava ellenzése sem képez akadályt. 6. §: A kiskorúság meghosszabbítása iránti ké­relem, keresetlevélben terjesztendő elő. A keresetlevélben megjelölendők azon tény­beli körülmények, melyekből az 1877. XX. t. sz. 8. §. §-ban kiskorúság meghosszabbítására nézve megállapított feltétel létezése következtetik. Meg­jelölendők továbbá azon bizonyítékok is, me­lyek a felhozott ténybeli körülmények bebizonyí­tására szolgálnak. Bizonyítványok, valamint a ké­relem támogatására szolgáló más okiratok, a ke­resetlevélhez másolatban melléklendők. 7. §. A keresetlevél két példányban nyúj­tandó be, melyeknek egyike a tárgyalás megkez­déséig, a felek általi megtekinthetés végett a per­tárban tartandó; a tárgyalás megkezdésével azon­ban a percsomóhoz csatolandó. A keresetlevél má­sodik példánya annak összes mellékleteivel, a tör­vényszék által, az illetékes árvaszékhez átirat mel­lett teendő át. 8. §. A törvényszék a kiskorú képviseletére ügygondnokot rendel, és egyúttal a kérelem fölötti tárgyalásra határnapot tűz ki, melyre a kérelmezőn és az ügygondnokon kívül, a kiskorúnak szülei és nagyszülei az esetben is megidézendők, ha a kis­korú másnak gyámsága alatt állana. Az oldalro­konok csak az esetben idézendők meg, a melyben őket a kiskorúság meghosszabbítása iránti kérelem előterjesztésének joga illeti. A gyám és az árva­széki ügyész mindenik esetben megidézendők. Az idézés a keresetlevél felzetének mindenik érdekelt részére, a kérelmező által benyújtandó egy-egy pél­dányára vezetett idézési végzés kézbesítése által eszközöltetik. Ha a kérelmező kellő számú feltété­ket nem nyújtott be, ezek az ő költségére hivatal­ból egészítendők ki. 9. §: Az árvaszék a keresetlevél vétele utáni legrövdebb idő alatt, s mindenesetre a tárgyalás határnapja előtt, átiratilag értesíti a törvényszéket mindazon körülményekről, melyek a kérdéses ügy­ben a bírói elhatározásra befolyást gyakorolhatnak s megjelöli azon bizonyítékokat is, melyekről az ügyre vonatkozólag tudomással bír, azokat pedig, a­melyek nála léteznek, eredeti példányban a tör­vényszékhez átteszi. Egyúttal értesíti az árvaszék a törvényszéket, hogy a kérelem beadására jogosított rokonok közül kik vannak életben, s ezeknek neve, holléte és ro­konsági foka is megjelölendő. Azon esetben, ha az árvaszéknél létező iratok valamelyike a jelen rendelet 10. §-ában megha­tározott intézkedés czéljából az árvaszék által nem volna nélkülözhető, ennek az árvaszéki elnök által hitelesített másolata küldendő a törvényszékhez, s az eredeti példány a 10. §-ban meghatározott vég­zés hozatala után létetik át. 10. §. Ha az árvaszék a keresetlevélben fel­hozott és igazolt, vagy ezeken fölül, gyámhatósági hivatása gyakorlatában a kiskorúra nézve egyéb­ként tudomására jutott körülményekből, azon okok valamelyikének fenforgását valószínünek látja, a melyek miatt az 1877. XX. t­ez. 8. §-a szerint a kiskorúság meghosszabbítandó, a mennyiben az ügynek előreláthatólag bonyolódott volta folytán attól tarthatna, hogy a kiskorúság meghosszabbí­tása iránti eljárásnak, a bíróság által jogérvényes ítélettel való befejezése előtt teljeskorúvá válhatik, jogában áll, a teljeskorúság ideiglenes felfüggesz­tését — mindazonáltal a felek, vagy tanuk kihall­gatása és a czélból foganatosítandó külön eljárás vagy tárgyalás nélkül — az esetben is elrendelni, ha ez a keresztlevélben nem is kéretett. A teljeskorúság ideiglenes felfüggesztése iránti kérdés, a kiskorúság meghosszabbítása iránt a bí­róságnál megindított eljárást nem függeszti fel és nem akadályozza. 11. §: A kiskorúság meghosszabbítása iránti tárgyaláso­k, a jegyzőkönyvi eljárásra vonatkozó szabályok követendők. A tárgyalás mindazonáltal törvényszéki bíró által vezetendő. A tárgyalást ve­zető bíró köteles a felek szóváltásainak jegyző­könyvbe vétele után, mindazon körülményekre nézve, melyek a tényállás teljes kiderítésére szük­ségesek, a felekhez pótkérdéseket intézni, és eze­ket, valamint az ezekre adott feleleteket a jegyző­könyvbe bejegyezni. 12. §. Ha a kérelmezőnek a kérelem előter­jesztésére való jogosulatlansága, a tárgyalás folya­mán derül ki, a tárgyalás vezetésével megbízott bíró a további eljárást felfüggeszti, s az iratokat a törvényszéknek előterjesztetvén, ez utóbbi — a­mennyiben az említett eset csakugyan fennfo­rog — a tárgyalást végleg megszünteti, s a kérel­mezőt az addigi eljárás összes költségeiben elma­rasztalja. 13. §. A 12. §-bban meghatározott eset kivé­telével — a törvényszék jogában áll a jegyzőkönyv befejezése után, újabb kör­ülményeknek kiderítését s újabb bizonyítékok felvételét hivatalból elrendelni. Ezen póteljárás foganatosítása után, a feleknek meg­hallgatása, a törvényszék belátása szerint elrendel­hető vagy mellőzhető. 14. §. A kérelem érdeme fölött ítélet ho­zandó. 15. §. A felebbiételre nézve a törvénykezési el­járás erre vonatkozó intézkedései irányadók. A kiskorúság meghosszabbításának megszüntetése. 16. §. A kiskorúság meghosszabbításának meg­szüntetésére ugyanazon bíróság illetékes, a­mely a meghosszabbítást elrendelte. 17. §. A kiskorúság meghosszabbításának meg­szüntetését a 2. §-ban meghatározott személyeken kívül, és ezekre vonatkozólag a 3., 4. és 5. §§. feltételei alatt — az is kérelmezheti, a­kire nézve a kiskorúság meghosszabbítása elrendel­tetett. Ez utóbbi esetben a kérelem szóval is elő­terjesztendő, mely esetben az elnök a kérelemnek jegyzőkönyvbe foglalására, egy bírót biz meg. A kiskorú képviseletére a törvényszék által ügygondnok rendelendő s a keresetlevél (7. §.) az ügygondnok által adandó be. 18. §. A további eljárásra és a perorvosla­tokra vonatkozólag ezen rendeletnek 11. 15. §§. a jelen kereset tárgyának megfelelő értelemben al­kalmazandók. 19. §: A meghosszabbított kiskorúság meg­szüntetésének hatálya, az ezt kimondó azon ítélet­nek a kiskorúság alól felmentett részére eszközlött kézbesítését követő napon veszi kezdetét, a­mely ellen a törvénykezési eljárásban meghatározott idő alatt perorvoslat vagy nem használtatott, vagy a mely további perorvoslattal meg nem támad­ható. Az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése. 20. §. Az atyai hatalom gyakorlatának meg­szüntetését kimondó azon gyámhatósági határozat érvénytelenitésére, mely ellen az 1877. XX. t. sz. 22. §. szerint e birósági ut nyitva tartatott, — azon törvényszék illetékes, a melynek területén az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetését el­ső fokban megállapitott gyámhatóság székhelye létezik. 21. §. A kérelem, a gyámhatósági határozat­ban meg nem nyugvó atya által, a határozat jog­erőre emelkedésétől számított 3 hó alatt, azon családtag elleni keresetlevélben terjesztendő elő, a­kinek kérelmére a gyámhatóság,­­ az atyai ha­talom gyakorlatának megszüntetése iránti eljárást megindította. Ha pedig az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése iránti eljárás nem valamelyik csa­ládtag kérelmére — hanem az árvaszék által hi­vatalból indíttatott meg, — a keresetlevél az ár­vaszéki ügyész ellen intézendő. A később előterjesztett kérelem hivatalból uta­sítandó vissza. 22. §. A keresetlevében megjelölendő mind­azon körülmények, melyekkel a kérelmező indokol­hatni véli: 1) hogy a gyámhatóság az atyai hatalom megszüntetését kimondó határozatának alapjául oly tényt fogadott el, a­melylyel ezen következményt az 1877. XX. t. sz. 23. §. nem köti össze ; vagy pedig : 2) hogy az 1877. XX. t. sz. 22. §. szerint megszüntetési okot képező, s a gyámhatósági ha­tározat alapjául elfogadott körülmény nem fo­rog fenn. 23. §. A kellő időben benyújtott kereset fö­lötti tárgyalásra határnap tűzendő ki, melyre az atyai hatalom gyakorlatától elmozdított atya, vala­mint azon családtag is, aki ellen a kereset intézte­­tett, illetőleg az árvaszéki ügyész (21. §.) továbbá az atya helyett a gyámság vezetésével megbízott személy, úgyszintén a kiskorú gyermekek legköze­lebbi rokonai megidézendők. Az árvaszéki ügyész az esetben is megidé­zendő a tárgyalásra, ha a kereset a 21. §. értel­mében nem ő ellene intéztetett. 24. §. A keresetlevél annyi példányban adandó be, hogy az azt beadandónak és annak, aki ellen a kereset intéztetett s a mennyiben ez nem volna, az árvaszéki ügyésznek is — továbbá a gyám­nak — egy teljes példány jusson. A kiskorúak ro­konai külön felzetekre vezetendő idéző végzéssel idéztetnek meg. 25. §. Az idéző végzéssel egyidejűleg, s a keresetlevél egy példányának közlése mellett külön átirattal megkeresendő a gyámhatóság, azon ira­toknak és határozatoknak, a tárgyalási határnapig a törvényszékhez való áttételére, melyek a kérdéses esetre vonatkozólag előtte folytatott eljárásban fel­merültek, illetőleg keletkeztek. Az árvaszék köteles ezen iratokat és határo­zatokat eredeti szövegben, a legrövidebb idő alatt s mindenesetre 3 nappal a törvényszéki átiratban megjelölt tárgyalási határnap előtt, átirat mellett a törvényszékhez átteni, mely iratok azonban a birói eljárás végbefejezte után, a törvényszék által visszaküldendők, s a gyámhatóság a birósági el­járás eredményéről, az ítéletek — illetőleg határo­zatok hitelesített példányainak közlésével értesí­tendő. 26. §. A további eljárásra a perorvoslatokra vonatkozólag ezen rendelet 11—15. §§-nak rendel­kezései a jelen ügynek megfelelő értelemben alkal­mazandók. Nagykorúaknak gondnokság alá helyezése. 27. §. Nagykorúaknak gondnokság alá helye­zésére azon törvényszék illetékes, melynek terüle­tén annak lakhelye létezik. Az 1877. XX. t. cz.-nek alávetett azon nagy­korú magyar honosnak gondnokság alá helyezésére nézve, a ki állandóul külföldön lakik vagy tartóz­kodik, a mennyiben az idézett törvény hatályának területén állandó lakhelye nincs, azon belföldi tör­vényszék illetékes, a melynek területén utolsó lak­helye volt vagy állandóan tartózkodott. 28. §. Az 1877. XX. t. sz. 28. § ának a) pontja esetében a gondnokság alá helyezést az el­mebeteg vagy magát jelekkel megértetni nem tudó nagykorú siketnémának fel vagy lemenő ágbeli, s az unokatestvérekig bezárólag más nagykorú ro­konai, továbbá házastársa, végre az árvaszéki ügyész, vagy együttessen vagy külön kérelmez­hetik. 29. §. Az 1877. XX. t. sz. 28. §-ának b) és c) pontja eseteiben a gondnokság alá helyezést, csakis a gondnokság alá helyezendő, vagy ennek felmenő,­­ vagy pedig lemenő ágbeli nagykorú rokonai úgy együttesen, valamint külön is kérel­mezhetik. 30. §. A gondnokság alá helyezés azon ese­tek kivételével, melyekben ezt a kérelmező maga ellen kéri, keresetlevélben kérelmezendő. 31. §. Ha a keresetlevél a kérelmezőnek ez iránti jogosulatlansága miatt nem utasíttatik vissza, az ügynek jegyzőkönyvi tárgyalására határnap tű­zendő ki, melyre a kérelmező és a gondnokság alá helyeztetni kért nagykorú, valamint ennek mind­azon nagykorú rokonai is megidézendők, a­kik a gondnokság alá helyezés kérelmezésére a törvény, s a jelen rendelet 28. §-a szerint jogosultsággal bírnak, ha­bár a kereset megindításához nem já­­rultak. 32. §. Az 1877. XX. t. sz. 28. §-a a) pont­jának esetében annak részére a ki gondnokság alá helyeztetni kéretik, a törvényszék által ügy­gondnok rendelendő, s a tárgyalásra ez is, úgy­szintén az árvaszéki ügyész — ez utóbbi azon esetben is megidézendő, ha a keresetetet nem ő terjesztette elő, vagy ha ahhoz hozzá sem járult. 33. §. A további eljárásra és perorvoslatokra vonatkozólag ezen rendelet 11—15 §§-nak rendel­kezései a jelen ügynek megfelelő értelemben alkal­mazandók. 34. §: Az 1877. XX. t. sz. 28. §-a a) pont­jának eseteiben, valamint azon törvény b) pontjá­nak az esetében, melyben azon kérelmező kéri gondnokság alá helyeztetését, — a törvényszék kö­teles annak, a­kinek gondnokság alá helyeztetése kéretik, elmebeli állapotát, illetőleg azon tulajdon­ságát, hogy magát megértetni, esetleg vagyonát ke­zelni képes-e, orvosi szemle által kideríttetni, e végett egy vagy több orvost a megfigyeléssel és véleményadással megbízni; a szükség vagy czél­­szerűséghez képest pedig jogában áll az orvosi vé­lemény fölött az egyetem orvosi karát vagy pedig az országos közegészségügyi tanácsot felülvélemé­nyezés végett megkeresni. 35. §. Ha a törvényszék az országos tébolyda, vagy valamely hatósági, vagy hatóság közvetlen felügyelete alatt álló kórház igazgatósága által hi­vatalosan értesittetik arról, hogy valamely nagyko­rúra nézve, az 1877. XX. t. sz. 28. §-a a) pont­jában meghatározott esetek egyike fennforogni ta­láltatván, az gyógykezelés végett az intézetbe be­vézetett — a­mennyiben a törvényszék illetékessé­gét a jelen rendelet 27. §-a szerint megállapított­nak találja, az illető személy részére ügygondnokot rendel, s egyúttal a hozzá érkezett igazgatósági je­lentést, s annak mellékleteit, további intézkedés vé­gett, az illetékes árvaszékhez átteszi. Az árvaszék a legrövidebb idő alatt utasítja ügyészét, hogy a gondnokság alá helyezés iránti keresetet a törvényszéknél adja be, és egyúttal ér­tesíti a gyógykezelés alatt levőnek a 28. §-ban megjelölt rokonait és házastársát, hogy a gond­nokság alá helyezés iránti eljárásra nézve, az ár­vaszéki ügyészhez csatlakozzanak. Az árvaszéki ügyész eljárása, a rokonok vagy a házastárs csatlakozásától független , ez utóbbiak mindazonáltal jogosítva vannak : az első bíróság ítéletének meghozataláig, előterjesztéseiket és ész­revételeiket akár a tárgyalási jegyzőkönyvbe beik­tatni, akár külön beadványban a törvényszékhez benyújtani. 36. §. A 35. §-ban megjelölt igazgatói jelen­tés, illetőleg az orvosi vélemény, szakértői véle­mény hatályával bír, mely mindazonáltal az esetben ha a további megfigyelés vagy felülvizsgálat szük­ségesnek mutatkozik, a 34. §-ban ez iránt megálla­­pított intézkedések elrendelését nem zárja ki. 37. §. Ha a törvényszék, a­melyhez a jelen szakaszban megjelölt jelentés küldetett, — magát az eljárásra illetéktelennek tartaná, — a jelentést és annak mellékleteit, a jelen rendelet értelmében teljesítendő eljárás végett, az illetékes törvényszék­nav rngol és 38. §.’ Ha pedig az 1877. XX. t.-cz. 28. §-ának b) vagy c) pontjában meghatározott vala­mely körülmény alapján, a kérelmező maga kéri gondnokság alá helyeztetését: a törvényszék a­mennyiben a kérelem nem a bíróság előtt felvett jegyzőkönyvben foglaltatik, vagy közjegyző által kiállított oly felhatalmazás nem mellékeltetett volna, a­mely a kérelmet beadó személyt erre különösen és határozottan felhatalmazza: azon körülményre, vajon a kérvény az által, vagy annak beleegyezésé­vel adatott-e elő, a­kinek nevében beterjesztetett­ tárgyalást rendel, s erre a kérvényezőt személyes megjelenés végett megidézteti. Ha a kérelmező személyes vagy közhiteles­­ségű okiratban a törvényszékhez időközben benyúj­tott nyilatkozatában ez iránt minden kételyt elosz­lat , a gondnokság alá helyezés minden további el­járás nélkül elrendelendő. Jogában áll mindazonáltal a kérelmező fél és lemenő ágbeli rokonainak ez esetben a törvény­széknél kérelmezni, hogy a gondnokság az ő ké­relmükre is elrendeltnek mondassák ki. 39. §. Az ítélet, melylyel a gondnokság alá helyezés elrendeltetik, mindenik esetben — az pe­dig, a melylyel az elrendelésnek hely nem adatik azon esetben, melyben a tárgyalásra az árvaszéki ügyész is megidéztetett (32. 35. §§.) az árvaszék­kel is hiteles példányban közlendő. Nagykorúak fölötti gondnokság megszüntetése. 40. §. Gondnokság alá helyezett nagykorúak fölötti gondnokságnak megszüntetésére, ugyanazon törvényszék illetékes, a­mely a gondnokságot el­rendelte. 41. §. A gondnokság megszüntetését a gond­nokolt, vagy ennek gondnoka kérelmezheti. A gondnokolt ezen kérelmét szóval (17. §.) vagy írásban terjesztheti elő. 42. §. A gondnokolt által előterjesztett kére­lem folytán a törvényszék a kérelmező részére ügy­gondnokot rendel, a­ki a gondnokság megszünte­tése iránt legfelebb 3 hó alatt keresetlevelet köte­les beadni. Ha pedig a gondnok kéri a gondnokság meg­szüntetését , az ez iránti keresetlevél a gondnok által terjesztendő elő, mely esetben előző kérelemnek s ügygondnok kinevezésének nincs helye. 43. §. A kereset az árvaszéki ügyész ellen intézendő. 44. §. A keresetlevél annyi példányban nyúj­tandó be, hogy az árvaszéki ügyésznek, a gondnok­nak, s ha ügygondnok neveztetett ki, ennek is egy teljes példány jusson. 45. §. A kereset fölötti tárgyalásra megidé­zendők mindazok, a­kik a gondnokság alá helyezés iránti tárgyalásra megidézendők voltak. A rokonok a keresetlevél felzetére vezetendő idézési végzéssel idéztetnek meg. 46. §. A 25. §. rendelkezései a jelen esetben is megtartandók. 47. §. A további eljárásra vonatkozólag a ké­relem tárgyának megfelelő értelemben — a­meny­nyiben a jelen rendelet 48. és 49. §§-ai kivételt nem állapítanak meg, ugyanazon szabályok köve­tendők, melyek a nagykorúaknak gondnokság alá helyezésére nézve megállapíttattak. 48. §. Ha a gondnokság alá helyezés, a gond­nokolt kérelme folytán rendeltetett el, a­mennyiben az a rokonok kérelmére is kimondottnak nem ha­­tároztatott, a gondnokság megszüntetése, a gond­nokoltnak egyszerű kérelmére, mindazonáltal a szük­séghez képest a 34. §-ban meghatározott intézkedé­sek megtartása mellett, végzéssel rendelendő el. 49. §. Azon esetekben, melyekben a gond­nokság alá helyezés, a gondnokolt kérelmére ren­deltetett el, de az intézkedés hatálya a rokonok kérelmére is kimondottnak határoztatott: a gond­nokság megszüntetése, a gondnokolt, vagy a gond­nok által azon rokonok ellen intézendő keresetle­véllel kérelmezendő, a­kiknek kérelmére a gondnok­ság alá helyezés hatálya kiterjesztetett. A tárgyalásra azon rokonok is megidézendők, a­kik — habár a gondnokság alá helyezést nem kérelmezték, de ennek kérelmezésére jogosítva voltak. A jelen szakasz esetében az árvaszéki Ügyész nem idézendő meg a tárgyalásra. 50. §: A nagykorúakra nézve elrendelt gond­nokság megszüntetésének hatálya: a megszüntetést kimondó, és a törvénykezési rendtartásban megha­tározott idő alatt perorvoslattal megtámadni elmu­lasztott vagy további perorvoslattal meg nem tá­madható ítéletnek a gondnokság alól felmentett részére eszközlött kézbesítését követő napon veszi kezdetét. Ezen hatály a 48. §. esetében a gondnokság megszüntetését kimondó első fokú bíróság végzésé­nek kézbesítését követő napon kezdődik. 51. §. A gondnokság megszüntetése iránti el­járás befejezése után az ítéletek, a 48. §. esetében pedig a végzés, a gyámhatósággal hiteles példány­ban, átirat mellett közlendők. Gondnok-rendelés a méhmagzat vagy a születendő utóörökös részére. 52. §. Az 1877. XX. t. sz. 30. §. b) és c) pontjainak eseteiben a bíróság a méhmagzat vagy születendő végrendeleti örökösök képviseletére az e tárgyban előterjesztett indokolt kérelem folytán, vagy a­mennyiben hagyatéki vagy másnemű eljárás során szükségesnek mutatkozik hivatalból, és vég­zés által rendeli el a gondnokságot és nevezi ki a gondnokot. Ugyanezen szabály áll a gondnokság meg­szüntetésére nézve is. A kirendelt gondnokot az érdeklettek indokolt kérelmére, s fontos okokból hivatalból is a bíróság állásától végzés által elmozdíthatja, és más gond­nokot nevezhet ki. Közös intézkedések a költségekre nézve. 53. §. A jelen rendeletben szabályozott eljá­rás körül felmerült költségeket, ideértve a tanúk vagy a szakértők járandóságait és az a díjakat az tartozik előlegezni, a­kinek az eljárás megindíttatott. Azon esetekben, melyekben a ügygondnok által terjesztetik elő, köl­tésnek nincs helye. 54. §. Ha a gondnokság elrendeli a kiskorúság meghosszabbításának hely­e amint az esetben, ha a gyámhatóság megváltoztatásával az atyai hatalom , a biróság által hatálytalannak mondat eljárási költségek a­­kiskorút vagy e­lérhetik. 55. §. A biróság jogosítva van kiskorúság meghosszabbítása, az atyai megszüntetése, vagy valamelyik nagykő­nokság alá helyezése kérdésében alaptal terjesztett elő , az összes eljárási, valai idézett feleknek okozott költségek és fizetésében elmarasztalni. Kelt Budapesten, 1878. évi ápril Perczel 1 Fővárosi ügyek. Intézkedések a keleti járvány A hazánk határaitól nem messze vészes egészségtani következményeink­sa, illetőleg hazánktól távoltartása kormány a törvényhatóságoknál (IVK foganatositását rendelvén el, a főváro tósága is sietett eleget tenni a közmi mának s a tanács egyik közelebbi ül­dőleg intézkedett s az óvrendszabályi tolás s netáni kiegészítés végett a bö­­zottság elé terjesztette. A közegészségi bizottság e végből tartott, melyen Havas Pál elnök élet tárgyát. A lényegében közölt évrendsz­rint a tanács utasította az elöljáróság* nyilvános helyek tisztántartására kétsó­ditsanak; a talaj és lég megfertőztetés szabályok javaslatba hozásával Patru és Wein vízvezetéki igazgató bízattak orvosok, vásárigazgatóság és felügy­­ek és italok szigorú ellenőrzi tak föl.­­ A városi kórházak utasittatott, hogy ha járványos betű észlelnek, haladéktalanul tegyenek jel­dasági hivatal pedig oly rendeletet fertőtlenítési szereket tartsanak kész kapcsolatban felolvastatott még nebán lentés az anyagkészletekről és betegeb­ helyiségekről, a­miket már ismertedül Dr. Patrubány szólt először s­­ a fönt elsorolt hatósági intézkedés­­mindent, a mit ily eshetőleges járvány kell. Csak annyiban kívánná pót­­rendszabályait, hogy a lakossághoz s tessék a köztisztaság fönntartása ter­het nyújtani a hatóságnak s szüksé még, ha azon városrészekben, hol a rétjén Duna vizet iszik, a víz szűrése gyermekeknek csak ilyen vizet adni. Dr. Tatay ajánlja, hogy min hagymásztól lehet félni legjobban, a­lyiségek ritkításáról történjék ,ol pedig ne a kerületi elöljáróságok hatósági közegek közbenjárásával, jöbb rendű szállodák és mesterség orvosi felügyelet alá helyezését, vég­legek ruháinak mosására való fertőtlen életbeléptetését, persze csak szükség Bókay a tanácshoz azon javasli intézkedjék, miszerint a nap bizonyá­ra vizet juttasson a vízvezetőség a lak észleletei szerint a nap bizonyos ré lehet mocsoktalan vizet nyerni! Dr. Poór szintén a jó vízre kit fektetni. A csatornák nagyobb és le té tessék lehetővé, mert ezek bűzét­­ talán jó lenne e czélra az artézi ka venni. A lakások szellőztetése is elv — úgymond szónok — a járvány­o­kon, hanem benn a lakásokban tám székek reggel 6—7 óra közt nagy­­séggel öblittessenek, mert ez által támad s a fertőtlenítés fél sikerét gában. Ezután a bizottság helyesle­tt a tanács intézkedéseit és a tiszti fő indítványát is magáévá tette, hogy figyelmeztetés intéztessék az indítvát­yoór és Bókay javaslatai szintén lesznek a figyelmeztetésbe­n a tanúl vetni, hogy a vízvezetéki igazgató irányozza a Poór által felhozottal lakások kiürítését illetőleg a tanács várva lesz ellenőrzést gyakorolni. Dr. Löblin indítványára pótló határozatba ment, hogy a tanács az elöljáróságoktól, mennyiben teljesí­ségtelen pinczelakások kiürítésére leleteket. A kórházi tervek megbírálását maga kebeléből Dr. Poór, Patrubán Bókay urakat küldte ki. Végül megemlítjük, hogy ki­pellált az első magyar szesziinomitő­rülő egészségtelen mocsok és trák iránt. A főorvos constatálta, hogy a udvar közegészségellenes állapotú, trágya és pocsolyák a levegőt rá: csatornában szabadon folyik a lé­­hatósági intézkedés a két­­orvos f­iatal részéről is, hanem elégtelené ták, de a tanács ma gyökeresen mennyiben kiküldött Gerlóczy em­i bizottságot, mely födött csatorna­­ kivitelre ajánlani. Az előterjesztése rögtön megteszik a kellő lépéseket. A fővárosi egylet mai értekezli előtt élénk vita folyt az uj házszán­kányi Ignácz felhozta, mennyi zavar uj számok fölrakásánál követett az a régieket mindjárt eltávolították. A számok fönnhagyása az újak­re szükséges lett volna, míg a közön tékozást megszerzi. Kamermayer je­lenti, hogy a falakra az új számot vörös krétával föliratja. Emmer Ki­lára is megnyugtatóan felelte, hog­yatal utasítást nyert a házak régi kai egybevetve kinyomatni. Chor­ közönség érdekében kívánatosnak ügy a közgyűlés elé vitetnék s c intézkedés. A közraktárak is szó stádiumban van az alku az angol mester szerint Meiggs és Church rá már megérkezett s holnap a fővár az elnök tudtára fogja adni a főu­nak, hogy május 8-ára a közrakti válasz tárgyalása végett rendk hiv össze. A közgyűlési napirend fölött a tanácskozás, az egylet Weisz , egyhangúlag mellette nyilatkozótt kisbirtokosok földhitelegyesülete ss­ 25.000 írttal. Érdekes volt lótenyésztés emelére alakult pénzügyi bizottság nem ki busz telepet, 22 hold tej­ (Vége.) Harmadik korszak 1874. évtől fogva 1876-dik év végéig terjedő időszak. Igazgatóságok Vastermelés Fémbányászat Erdészeti veszteség veszteség jövedelem Selmecz 1.769,039,35*­, 339.802,71 1,950,336,50 jövedelem Szomolnok 10,540,78 191.300,75 jövedelem Nagybánya 39.938,501/, 651,533,83 184.836,35 veszteség veszteség veszteség Kolozsvár 138.456.63V, 217.954.421/, 937.016,64 veszteség jövedelem jövedelem 1,867.557,66V, 104.317,47­­1,389.456,96 Igazságügyminiszteri rendelet. A gondnokság alá helyezés, a kiskorúság meghossza­­bitása, és az atyai hatalom megszüntetése kérdésében követendő bírósági eljárás tárgyában. Azon ügyekben követendő eljárásra nézve, melyek az 1877. XX. t. sz. szerint a birósági el­járásra utasittattak, ezen törvényczikk 305. §.-ban nyert felhatalmazás alapján, rendelem a mint következik. A kiskorúság meghosszabitása. 1. §. A kiskorúság meghosszabbítására azon törvényszék illetékes, a melynek területén lakik azon személy, a kire nézve a kiskorúság meghosz­­szabbitása kéretik. Azon magyar honos kiskorú­

Next