Ellenőr, 1878. június (10. évfolyam, 273-323. szám)

1878-06-01 / 273. szám

Előfizetési árak: Egén évre . . 20 írt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félém ... 10 s — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 4 krajwár. Szerkesztési iroda: gjzicLaj)esten, ndcLor-Tztcza. 6. szcíttl. Samuit tan közlünk, ha nem tudjuk, kitSl jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak hét-mentes leveleket fogadunk el. Reggeli kiadás. hirdetések felvétele a, TvLceHóTxtv'cutaZbari: Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légridy testvérek irodájában). Továbbá Havas, Lali le & Cie. czégnél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8). Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. <Kiadó-hivatal: qF)tzcIclpesten, nddor-ntczcu 6. szám. Ide intézenddk az előfizetések és a leap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. 273- szám. Bndapest, szombat, juntas i. 1878. X. évfolyam. S.*• «HBOGOtaft»SiK.líttEBaariffl■ Azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése májas végével letelt, s a lapot tovább is járatni óhajtják, kérjük intézkedjenek a megrendelés iránt, ne­hogy a lap vételében fenakadást ta­pasztaljanak. Az „Ellenőr* ára: fél évre ..............................10 frt — negyed évre .........................5 frt — havonként ...... 1 frt 80 kr. Az „Ellenérvre a kó bármely nap­jától kezdve előfizethetni. Budapest, május 31. Az osztrák képviselőházban a quta-ja- vaslatot ma általánosságban nagy többséggel elfogadták. A részletes tárgyalásnál az első szakaszt a kormány-javaslat értelmében 70: 80 aránynyal fogadták el, elvetvén előbb a bizottsági töbségnek a 69: 31 arányra vonatkozó indítványát. A második szakasz felett, mely a restitutióról szól, ismét vita indult meg, s ma még nem is ért véget, mert 13 szónok van felírva. Holnap a vitát folytatják. * A congressus megtörtént összehívásáról szóló hírek csak nem akarnak megvalósulni, sőt egy londoni lap azt jelenteti magának Pétervárról, hogy Suvaloff grófot nehány nap alatt ismét visszavárják az orosz fővá­rosba. Az Anglia és Oroszország közötti al­kudozások — akármit jelentsen is a Globe — ugylátszik, koránt sincsenek még befe­jezve, sőt igen lassan haladnak, a legújabb muszka taktika következtében, mely — mint annak idején megjósoltuk volt — abban áll, hogy rámutatnak a „sajtó és közvéle­mény“ fölháborodására, mit Oroszország túlságos engedékenysége idézett elő. De Angliától ezzel a fogással nem alkudhatnak le a „concessiókból“ semmit, s mig Berlin­ben a külföldi meghatalmazottak általában készítik már a congressus idejére való szál­lásokat, az angolok — jellemzően — nem is mozdulnak. A Globe pontozataiban tehát aligha van valami igaz. # A mohamedánok fölkelése, bár mozgal­mairól aligha érkezik egy-egy bir, éppen nem szűnt meg. Szenik pasa és Vaszaeffendi békítő biztosok eredménytelenül tértek vissza Konstantinápolyba. A fölkelők nem szándé­koznak letenni a fegyvert, s nagy a pana­szuk a bolgárok számtalan gaztettei ellen. * Borzasztó tengeri szerencsétlenségről hoz ma hírt a táviró. Két együttmenő német pánezélos hajó összeütközött Deal és Fol­kestone közt, s az egyiknek, a Gr. Kur- fürstnek kazánja fölrobbant és menthetetlen elsülyedést idézett elő. Hogy mi okozta a két hajó vészes összeütközését, az még is­meretlen, de bizonyosnak látszik, hogy 400 .—450 emberélet esett áldozatul. Egyik táv­iratunk szerint mindkét hajó — a König Wilhelm is — elsülyedt, de egy másik táv­irat csak ennek megsérüléséről és a Kur­fürst elsülyedéséről szól. A König Wilhelm Németország legna­gyobb és legerősebb pánezélos hajója 9603 tonna tartalmú, 8000 lóerejü ; tizennyolez 24 cm-es és öt 21 mc-es ágyúval; sebessége 14*7 fonál. Az elsülyedt Grosser Kurfürst, mely két pánezélos toronynyal volt ellátva. 6663 tonna tartalmú volt 10,800 lóerővel, a óránkint 14 tengeri mértföldet haladha­tott; volt rajta négy 26 cm-es és két 17 cm-es aczél Krupp-ágyu. A két hajó a Preusen nevűvel együtt, mely tökéletes párja volt a Kurfürstnek Gibraltártól a középtengeri bajórajhoz igye­kezett, hol szeptember végéig kellett ma- radniok. Andrássy gróf nyilatkozatát a bécsi Fremdenblatt a következő figyelemre­méltó megjegyzésekkel kiséri: Azon nyilatkozatok, melyekkel Andrássy gróf tegnap a két delegatióban Ausztria-Magyarország- oak a san-stefanói szerződéssel szemben való állás­pontját megjelölte, az egész sajtóban kedvező fo­gadtatásra találtak. Ktilügyttnk vezetőjének legko­nokabb ellenségei sem tudnak felhozni a nyilatko­zat ellen egyebet, mint azt, hogy nagyon későn ér­kezik. De önkénytes elferdítése a tényleges viszo­nyoknak az, midőn azt állítják vagy insinuálják, hogy azlgnatieff tábornok müve elleni kifogásokat, melyeket a miniszter tegnap vázolt, csak utóbb je­lentette ki. A való az, hogy Andrássy gróf azt, a mit tegnap először fejtett ki nyilvánosán, már majdnem négy hónap óta a legnagyobb nyomatékkai érvényesít a újvári kormdnynyal szemben. Január 30-ika óta, 1 pétervári nagykövetünk a cabinet nevében tette, hogy Ausztria-Magyarország a feazan- 'állapodásokat, a mennyiben ezek osztrák­zagy európai érdekeket érintenek, vagy erződéseket változtatnak, mindaddig ér­mek tekinti, mig azokban a hatalmak •yeznek s azt nem szentesitik, — azon őu az angol flotta még éppen nem igeren Andrássy gróf nem mulasz- enegy alkalmat sem, hogy a győ- izágot a háború előtt adott igé- <sse s Ausztria-Magyarország és ; tiszteletben tartására felszólítsa. Monarchiánk magatartása Angliát is erélyes eljárásra buzdította. Ausztria-Magyarország és Ang­lia egyesült tiltakozásának köszönhető, hogy az oroszok Konstantinápoly előtt megállották s a sau- stefanoi szerződést előzetes kötésnek nevezték. Ig- natieff bécsi missiója bizonyítja, hogy Péterváron mily nagy súlyt fektettek kormányunk ellenveté­seire, mig a tábornok fiaskója azt mutatja, hogy Andrássy gróf híven és következetesen ragaszko­dott álláspontjához. Mikor Ignatiejf, semmit nem vé­gezve, hazatért, akkor Salisbury marquis körjegyzéke még nem jelent meg, Lord Derby még hivatalban volt. Politikusaink rövid emlékezete mellett jó ezekre az adatokra utalni, mert ezek azt bizonyít­ják, hogy Andrássy gróf actiójában sem nem to­latta magár, sem mások után nem sántikáít. C/.él- és öntudatosan járt ő el, s azért nem puszta vé- letlenség, ha monarchiánkra névé a constellatio oly kedvezőleg alakult, hogy a keleti kérdést arány­lag csekély áldozatokkal olykép remélhetjük meg­oldani, hogy az megfelel a monarchia érdekeinek. A jó hatást, melyet a külügyminiszter tegnapi nyilatkozata tett, csak növelhetik a magyar dele- gatio külügyi bizottságában mondott fölviiágositásai. Csak nehány megjegyzést említünk föl belőle, me­lyeket különösen fontosaknak tartunk, mert az utóbbi napokban fölmerült több téves nézetet czá- folhatnak meg. A miniszter különösen hangsúlyozta, hogy azzal a kritikával, melyet tegnap a san-ste­fanói szerződés fölött mondott, koránsem mondott el minden kifogást, melyeket tehet ellene. Némely pontokat, igy a Duna szabadságát, mint ma­gától érthetőt, nem is említett föl. Kiváló ér­dekkel bir az is, a mit a miniszter a hatásról mondott, melyet a congressus határozatai fognak előidézni a határaink mellett lakó népségekre; vagyis hogy a legbüszkébb szavak sem elegendők azon zavargó elemek rendre utasítására, melyeket föl­izgatott a nemzetiségi dicsvágy, és melyek érdekeink­nek útjában állanak. Itt Ausztria-M&gyarországnak a mérlegbe kell vetnie tekintélyét, hogy érvényt sze­rezzen érdekeinek. Jelentőségteljes, a mit Andrássy gróf a Pétervárral folytatott alkudozások sikeret- lenségéről mondott, de az is, a mit Angliáról em­lített meg. A külügyminiszter szavaiból megértet­tük, hogy az ő meggyőződése szerint Anglia nem hagyja el az európai álláspontot. Hogy ez a ke­leti válság jó fejlődésére nagy fontossággal bir, nem szorul bővebb fejtegetésre. Távlratolí. BécS, máj. 31. A Pol. Corr. jelenti Konstantinápolyból: Yassza effendi és Sza- mik pasa, a Rodope hegységben járt paci- ficáló küldöttek eredmény nélkül tértek visz- sza Konstantinápolyba. A fölkelő pomákok vezérei kijelentették, hogy folytatni akar­ják a harezot. Bécsi, máj. 31. A Politische Corresponded jelenti Athénből: Az úti possidetis alapján nem egyeztek bele a törökök a fegyverszünet megköté­sébe a krétai fölkelőkkel, és most újabb támadásra készülnek. London, máj. 31. (Eredeti távirat.) Beái és Falkentone közt ma a Wilhelmsha vénből jövő három német pánezélos hajó közül kettő: a König Wilhelm és Grosser Kurfürst összeütközött s mind­kettő elsülyedt. Sülyedés közben a Kur­fürst kazánja fölrobbaut. Azonnal min­denfelől mentő hajók siettek elé. A né­met nagykövetséghez érkezett távirat szerint 450, más hírek szerint 400 emberélet veszett el. A német trónörö­kös és a német követség tagjai azonnal külön vonaton Folkestoneba utaztak. London, máj. 3. A Reuter-ügynökség jelenti Doverből: Ma nyolez órai 45 percz- kor három német pánezélos hajó ment el Dover előtt. Folkestonehoz érkezvén, a pán­ezélos hajók közül összeütközött kettő, az egyik alámerült, a másik pedig nagyon megsérült. Több gőzös sietett segítségükre. Dover, máj. 31. Az elsülyesztett hajó neve „Grosser Kurfürst“, mely négy perez múlva a „König Wilhelm“ hajóval történt összeütközése után elmerült, az utóbbinak orra a vizszine alatt nagy sérülést szenve­dett. A „Grosse Kurfürst“ fődélzetén hir szerint 400 ember volt, kik közül csak tizen- nyolczat mentettek meg. Az összeütközés idejében az idő szép és a tenger csöndes volt. London, máj. 31. Az admiralitás első lordja tudatta a képviselőházzal a két hajó összeütközését. Azért hiszik, hogy az össze­ütközés úgy történt, hogy a pánezélos ha­jók kerülték az összeütközést valami ke­reskedelmi hajóval. Az admiralitás hajókat rendelt segítségre Porthsmouthból és Sber- nessből. Berlin, máj. 31. Az összeütközött pánezélos hajók legénységéből 23 tisztet és 160 közembert mentettek meg. A „König Wilhelm“ nagyon meg­sérült, és Porthsmouthba megy. Hivatalos tudósítások szerint az elveszettek száma 300, a meguientetteké pedig 200. Bécs, máj. 31. A reichsrathban Pretis mi­niszter stylaris módosításokat ajánl az 1. czikkhez, hogy t. i. a praecipuumról szóló passus elhagyas­sák ; hivatkozik ebben az analog magyar határo­zatra. Sturm, Suess és Herbst megjegyzései ntán kijelenti Pretis, hogy visszavonja indítványát. A szavazásnál 160 szóval 85 ellenében elvetették a 69: 31 százalékos quótát, és 70: 30 arányban fogadták el. A 2. czikk (restitutio) tárgyalásakor Beers in­dokolja a majoritás javaslatát, Suess pedig a mi­noritásét. Hét szónok van bejelentve ellene és hat mellette. Scharschmidt védi a minoritás és a kor­mány javaslatát, bogy igazság szolgáltassák Ma­gyarországnak. Auspitz főképen a czukoradóról be­szél. Holnap folytatják a vitát. Bécs, máj. 31. (Búd. Corr.) Széli pénzügy- miniszter vasárnap ide visszajön, és csak azután tárgyalják az osztrák és magyar miniszterek a ki- egezési törvényjavaslatok keresztülvitelének módp­zatait, ha a reichsrath elinté te a quótatörvényja­vaslatot. Kóma, máj. 31. A miniszterelnök ma ter­jesztette elő a törvényjavaslatot, melynek értelmé­ben julius 1-éig halasztják el az olasz-fraDCzia ke­reskedelmi szerződés szentesítését. A törvényjavas­latot 215 szóval 24 ellenében titkos szavazással elfogadta a képviselőház. A delegatiókból. (Távirati tudósítás.) Bécs, máj. 31. Andrássy gróf az osztrák de- legatió költségvetési bizottságában többek kérdésére kijeleníetíe, hogy a Globe akv az orosz-angol meg­állapodásokat illetőleg, lényegében igaz lehet, a mennyiben a congressus akadályai elhárítva látsza­nak lenni. A brit kormány nyilatkozott a parliamentben, hogy e megállapodások semmi olyast nem foglal­hatnak magukban , a mi káros lenne a mi érde­keinkre nézve. Ausztria-Magyarország készülődéseire nézve ezeket válaszolta Andrássy gróf: Csak előkészüle­tekről vaD szó a közlekedés biztosítása végett a föívonuiás esetére, és a 60 millió erre a czélra fog szolgálni. A hadügyminiszter szintén kijelentette, hogy nem állandó erődítések építéséről van szó; az a hir, hogy Uchatins-ágyukat rendelnek a kérdéses hitel terhére, túlzott. Kurauda kérdésére vajon Németország, mely Anglia iránt mint szorgos és becsületes rnákier vi­seli magát, mi irántunk is igy viseli-e magát, Andrássy azt feleli, hogy külügyminiszter rit­kán felel ily nehéz kérdésekre; de minthogy már kérdés tétetett, hibát követne el, ha az igaz­sághoz híven nem constatálná, hogy Németország nemcsak Anglia iránt, hanem minden irányban be­csületes közvetítő gyanánt bizonyult, és nagy remé­nyünk van, hogy ezentúl is, mint eddig, rendkívül jónak mondhatjuk viszonyunkat Németországhoz. Herbst megjegyzésére, hogy az orosz-angol megállapodások következtében mégis úgy látszik, hogy a congressu8on való megjelenésünk kevésbé bizto­sítja érdekeinket, mint más hatalmakét, — azt feleli Andrássy, hogy az efféle előzetes tárgyalások csak arra szolgálnak, hogy biztosítsák a congressus összeülését; ezek azonban nem praejndicálnak a congressusnak; a hatalmak között nincsenek megállapodások a poDtozatokra nézve, az összes kérdések az összes államok között függőben vannak, s a con- gressnson oldandók meg. Demel kérdésére azt válaszolja Andrássy, hogy nehéz feladat és nem is opporiunus aziránt nyilatkozni, hogy az egyes államok minő állást foglalnak el a congressuson; eziránt nem mondhat többet, mint azt, hogy érdekeinknek a congressuson való érvény esitéseve legjobbak a ki­látások. Különös volna, hogy egy miniszter a con­gressus előestéjén, annak lehető (kimeneteléről nyi­latkoznék, ez annyit tenne, mint oly eredmény­nyel dicsekedni, mely még el sem éretett. Az esti tiz órakor befejezett vita után a bi­zottság elfogadj* az előadó javaslatát, mely szerint a ktilügyér által a május 28-án tett nyilatkozatok tudomásul vétetnek. Ezután megkezdték a külügyi minisztérium budgetjét tárgyalni. Bécs, máj. 31. A magyar delegatió holnapi ülésében nemcsak a pénzügyi és tengerészeti, ha­nem a külügyi albizottság jelentése is tárgyalásra kerül. A hadügyi albizottság délután Szlávy elnök­lete alatt ülést tartott, 31/2 óráig tartott. E bizott­ság előadója és jegyzője Márkus. A hadügyminisz­ter képviselői Maywald, Becher, Borovcka, Pöckh, Fricb, Czaray s még három szakreferens. A rendes és rendetlen szükségletet letárgyalták és megálla­pították. Először is az alaizottság adta be jelenté­sét a természetbeli ellátás, élelmezés és ruhá­zat s ágynemű kérdéseit illetőleg. Az ezidei árcsökkenésnél fogva a természetbeti ellátás élelmezés és ruházat s ágynemű kérdéseit illetőleg. Az ezidei árcsökkenésnél fogva a teimészetbeli ellátás 527,000 forinttal kevesebb; a mai ülésben tett összes törlés 771,000 forintot tesz. Több áttétel és apróbb törlés elintézése után elnök bezárta az ülést. — A jegyzőkönyv azonnal hitelesíttetett. — 5 órakor a zárszámadási bizottság is ülést tar­tott Fiáth Ferencz b. elnöklete alatt, melyben a hadügy miniszterség képviselői is résztvéttek. Az 1875-iki közös állami háztartás zárszámadása for­gott s-őnyegen. A közös pénzügyminiszter előter­jesztését végig tárgyalták és teljesen elfogadták. Budapest, május 31. A kik világosságot akartak — nem a keleti kérdésben, melynek kétes homályát még egy külügyminiszter sem deríthetné lel a rendelkezésére álló minden eszközzel sem — hanem monarchiánk keleti politikája te­kintetében, megkapták e világosságot. Óhaj­totta és jogosan óhajtotta ezt a világossá­got az egész monarchia, mely megkövetel­hette, hogy midőn áldozatra szólítják fel, s legvitálisabb érdekei vannak koczkán, leg­alább átalános felvilágosítást kapjon a ho­zott áldozat czéljáról, s életérdekeinek mi­ként való megvédelmezéséről. S kapott áta­lános felvilágosítás mellett részletest is, mely nem hagyta homályban Ausztria-Magyaror szág keleti politikájának egyetlen fontosabb vidékét sem. Oly beható, az apró részletekig menő nyilatkozatokat, mint Andrássy Gyula gróf nyilatkozatai, nem tett Európa államai­nak egyetlen külügyminisztere sem. Ezek a nyilatkozatok hivatva vannak, hogy az el­lenzéki insinuátiók által folyton haranguiro- zott közvéleményt egyszer mindenkorra meg­nyugtassák s elnémítsák a rágalmat, vádat és gyanúsítást. A monarchia k ül ügyi politikája ellen — nem szólva azokról, kik vakmerők vol­tak azt bűnös czimboraságba hozni a muszka politikával — stereotyp vád gyánáut han­goztatta az ellenzéki sajtó, hogy a compen­satiók, parallel aetiók terén mozog, hogy egész bölcsessége nem terjed túl Bosznia occupátióján, melyre mint főczélra törek­szik, hogy transigál a muszka követelések­kel, majd hogy rá engedi magát szedetni az angol-orosz alkudozások által. Mindé vádat tönkre verik Andrássy legújabb nyilatkozatai. És nemcsak szavak­kal, ügyes rethorikai fogásokkal, hanem té­nyekkel, nem a begombolózott diplomata kétes értelmű czélzásaival, hanem nyílt őszinteséggel. Nem férne el egy czikk kere­tében, ha mindazt a becses anyagot össze akarnék foglalni, melyet Andrássy a mon­archia keleti politikájának megvilágítása czéljából felhalmozott nyilatkozataiban. Csak a legfontosabbakat említjük fel, melyek a a san-stefanói béke, az occupatió, az osztrák- magyar-orosz és osztrák-magyar-angol viszo­nyok és a congressus körül csoportosulnak. Andrássy tiltakozott a san-stefanói béke ellen egészében és részleteiben. Tiltakozott Bulgária tervezett alakítása ellen, mely tart­hatatlanná tenné az európai török birtokot. Tiltakozott Bulgária orosz megszállása ellen, mely hosszú időre állandósítaná a háború állapotát, Románia területét hadmüködése vonalában, s a béke megkötése után is füg­gőben tartaná a végleges állapot iránti bi­zalmat és káros ingadozásnak tenné ki a hi­telt. Tiltakozása nemcsak e pontokra, ha­nem sok más egyébre is kiterjedt, mit csak azért nem említett fel első nyilatkozatában, mivel magától érthető, mint a Duna sza­badsága, s az osztrák-magyar közlekedési és kereskedelmi érdekek keleten. Bosznia kérdésére vonatkozólag hatá­rozottan kijelentette a külügyminiszter, hogy ez egyedül a congressus hatáskörébe tarto­zik, s igy ezt a kérdést határozottan kizárta a speciális osztrák-magyar politika köréből, melybe csak a bosnyák menekülteknek e kérdéssel kapcsolatos ügye tartozik, de nem maga a főkérdés. Az osztrák-magyar-orosz differentiákra vonatkozólag Andrássy kijelentette, hogy e diferentiák nincsenek kiegyenlítve. Oroszország ismételt válaszokban próbálta megingatni monarchiánkat a san-stefanói békével szem­ben elfoglalt állásában; de sikertelenül. Mon­archiánk most is azon álláspontot foglalja, melyet elfoglalt az első pillanatban, midőn a san-stefanói béke ellen tiltakozott. Ez más szavakkal annyit tesz, hogy nincs szó a muszka politikával való trausactióról, pa­rallel actióról, stb. ily képtelenségről, me­lyet külügyi politikánknak insinuáltak, s nincsenek Anglia és Európa háta mögött ké­szült osztrák-magyar befejezett tények. S viszont, hogy ily tények nem ké­szültek Ausztria-Magyarország és Európa háta mögött az angol-orosz alkudozások czi- mén sem, erről szintén kezeskedik Andrássy nyilatkozata. A külügyminiszter ugyancsak impressiókról szól, melyekből következteti, hogy Anglia és Oroszország közt semmi oly megállapodás nem történt, mely bármely módon sérthetné a monarchia érdekeit. Ezek az impressiók azonban, melyek csak egy ké­nyes kérdés érintésének formáját képezik, a teljes bizonyosság erejére emelkednek oly tény mellett, miszerint a bécsi külügyi hivatal részletes tudomással birt Anglia követelé­seiről, s az angol kormány csak akkor járt el, midőn a bécsi kabinettel már megegye­zett. Ugyanazon modus procedendi ismét­lése volt ez, melyet Andrássy követett, mi­dőn Oroszország mouarchiánkkal alkudozott. Az angol követség mindig részletesen érte­sült a monarchiánknak orosz részről tett ajánlatok felől. A benső egyetértés és soli- daritás tehát egy pillanatra sem szakadt meg monarchiánk és Anglia közt. Ez a vi­szony a legújabb időben nemcsak nem gyengült, hanem erősbödött, s igy biztos kilátásunk van rá, hogy e két hatalom el­járása valamint eddig, úgy a congressuson is támogatni és ki fogja egymást egészíteni. Ami magát a congressusfc illeti, And­rássy nyilatkozatai nem igen hathatnak közre a congressus sikerébe vetett remé­nyek erősítésére. A congressus, habár sikerül neki a bé­kés megegyezés, a függő kérdéseket csak a papiroson fogja megoldani, mi semmikép sem zárja ki, hogy éppen a határozatok végrehaj­tása komoly nehézségekbe ütközhetnék. Ha a hatalmak még a tanácskozások folyamában össze nem vesznek, a con­gressus szépen meg fogja decretálni, hogy a vitás kérdések igy intéztetuek el, a Bal­kán-félsziget ily berendezést nyer, az e fél­szigeten és az alsó Dana táján lakó népek ily határokat és intézményeket kapnak. A congressus urai erre szépen haza mennek azon szent meggyőződésben, hogy elintézték a viszályt, megmentették a békét és vég­érvényesen határoztak Európa sorsa felett. Akkor azonban — esetleg — kitünhetik, hogy még sem olyan könnyű egy százados viszályt megoldani a gyakorlatban, mini; a papiroson. A Balkán két lejtőjén a nem­zetiségi gyűlölet tetőpontjára jutott. A gö­rög, szláv és törők elem kibékithetlen vi­szályban él egymás közt. Szerbia és Mon­tenegró semmi áron sem akar lemondani hóditó és területszerző szerepéről. A con gressus határozatai tehát a Balkán-félsziget minden pontján nyílt és fegyveres ellensze­gülésre találhatnak. S nyugodt szemlélője lehet-e a keleti zürzavar®ujabb felkavarodásának Európa, de különösen monarchiánk ? Nem lesz-e e zűr­zavar titkos, vagy nyílt intézője a cselek szövésében soha ki nem fáradó musz­ka kéz ? Kelet uj államok mesterséges alakítá­sában vajúdik. Lehet, hogy ez a processus elnyomható lesz egyelőre békés eszközökkel is. De ki állhat jót az ellenkezőről? A Bal­kán lejtőjén mesterséges államot akar te- renteni a muszka hatalmi' törekvés. Szerbia és Monteregró dél-keleti és déli határainkon akar nyakunkra nőni, hogy a muszka ter­jeszkedés előőrsévé váljon. Nyugodtan néz- hetnők-e e monarchiánkra nézve ellenséges fejlődési processust ? Monarchiánkat termé­szetes hivatása tette a Duna egész völgyé­nek őrévé és urává. Monarchiánk, sőt Európa e nagy életerének mentében futnak érde­keink vonalai. Ezekről az érdekekről s azon álásról, melyet Kelet felé fordulva Közép- Európában elfoglalunk, soha és semmi körül­mények közt sem mondhatunk le, sőt nem szabad még oly állápotokat sem tűrnünk, melyek ez állásunkat közvetlen, vagy köz­vetve fenyegetik. Épp azért örömmel veszszük tudomá­sul Andrássy nyilatkozatából, hogy nem . fél­rendszabályokat, hanem végérvényes tényeket akar. Ez a feladat és ez a czél azonban még a congressus sikerének esetén is szük­ségessé teheti actiónkat. Ezért szükséges, hogy a békét remélve folytassuk a hadi ké­szülődést, minek czélját Andrássy a gyanú­sítás és rágalom fórumához felebbezhetlenül kijelölte. Ez a czél nem holmi területszer­zés, nem kicsinyes occnpatió, hanem a mon­archia érdekeinek biztosítása azon széles és az egész Balkán-félszigetre kiterjedő -agy spherában, hol nem tűrhetünk semmi tényt, semmi oly állapotot, mely közvetlenül, vagy közvetve veszélyessé lehet ránk, vagy csak távolról is koczkáztatja érdekeinket. A magyar delegátió külügyi bizottságának jelentése a külügyminisztérium 1878. évi költségvetéséről. A bizottság indokolván, hogy tartózkodik a külügyi politikáról való vitától, mert az ülésszak alatt már többször nyilatkozott erről a delegatió, — áttér a költségvetésre. A közös külügyminisztériumnak 1878-ra elö- iráyzot.t bruttoszükséglete teszen : a rendes kiadások 4.945,380 frt, rendkívüli kiadások 62 800 frt összes bruttoszükséglet 5 008 180 frt. 1877-re megszavazta­tott ezen czélra 4.337,980 frt, és igv az 1878. elő­irányozott bruttó-szükséglet az 1877-re megszava- zottal szemben nagyobb 670,200 írttal. A fedezd a közös külügyminisztérium 1878. évi költségvetése szerint tenne 511,600 forintot, az 1877. évi költségvetésben a fedezet tett 1.157,500 forintot, és igy az 1878-ra előirányzott fedezet az 187 7-ikinél kisebb 675.900 írttal. Az 1878-ra előirányzott bruttó szükségletből 5.008,180 frtbó! levonva az előirányzott fedezetet. 511,600 irtot, maradna a minisztérium előirányzata szerint még fedezendő nettó-szükséglet 4.496,580 forint, mely az 1877-íki fededezetlen szükségletnél 3.180,480 írtnál nagyobb volna 1.316,100 írttal. A költségvetés egyes czimeire nézve az albi­zottság a következő indítványokat terjeszti a t. or­szágos bizottság elé: Kende* KiadásúIs.: Központi vezetés 1878. előirányzat 531.425,1877-re megszavaztatott 515,825. Rendelkezési alap 440,000, 100.000 frtal több mint 1877-ben. Diplomatiai költségek 1878. előirányzat 1.059,180, 1877-re megszavaztatott 1.044 180. Con- sulsági hivatalok 1878. eiőirány?.at 714.775 frt, 1877-re megszavaztatott 699.175. Osztrák-magyar Lloyd javadalmazása : az eddigi szerződés alapján 850,000 frt félévi részlet. Ben dk iv üli kiadások : Központi vezetés 3300. Diplomatiai költségek 16,500. Consulsági költ­ségek 43.000. Fedezet: Központ 24.000. Diplomatiai jö­vedelmek 14,000. Gonsulatusi jövedelmek 99,000. Osztrák-magyar Lloyd jövedelmi adója 59,000, pos­tabevétele 34 000. Főösszeg 230,000 frt. Az albizottság indítványai szerint tehát lenne a rendes és rendkívüli kiadás 3.658,180 frt, ebből levonva a fedezet . . . 230,500 „ maradna mint a külügyminisz­térium 1878. évi nettoszük­séglete ............................... 3.427,680 frt jehát szemben az 1877. évi nettoszükségleítei 247,200 írttal nagyobb a szükséglet. Minthogy azonban a Lloyd a külügyminiszté­rium kezelése alatt áll ugyan, de szorosan véve an­nak körébe nem tartozik; a Lloydra vonatkozó szükségleti és fedezeti tételek kihasitása ntán a számítás következőképen alakul: 1878-ra mint a közös külügyminisztérium brut­toszükséglete előirányoztatik 2.808,180 frt, ebből le­vonva a fedeze et 137,000 frt, marad netto szük­séglet 2.671,180 frt ugyanez alapon kiszámítva az 1877-re megszavazott netto szükségletet, ez teszen 2.480,980 frt és igy a közös külügvm'üiszterium sa- játképeni teendőinek körében azl878-ki netto szük­séglet az 1877-kihez képest nagyobb 190,200 írttal.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék