Ellenőr, 1878. július (10. évfolyam, 325-381. szám)

1878-07-08 / 338. szám

(Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — „ Évnegyedre . . 5 „ — „ Egy hónapra . 1­80 338 szám. Budapest, julius 8. A congressus „járja — de a végét.“ Holnap megadja még a végleges formulát az elintézettnek tekinthető datumi kérdés­nek, befejezi a függőben lévő kisebb határ­­igazítási kérdéseket, s azután hozzáláthat az időközben­­megszerkeszett jegyzőkönyvek teljes rendbehozatalához. Péntekig-szombatig meglesz azután a béke-instrumentum is, s a congressus fényes áldomással befejezi „ál­dásos“ működését,­­ mert akad olyan hang is, mely dicsérő éneket zeng a diplomaták berlini gyülekezésének, s például a berlini National-Zeitung következő dithirambusok­­ban ontja ki ostobaságait : „Befejezve a nagy műt, biztosítva a berlini congressus sikere, újra megpecsételve a világbéke. Hálásan fogja elismerni a világ, a­mit neki ezút­tal a diplomácia tett. Az uralkodókat és államférfi­akat ma Európa népeinek legmelegebb köszönete illeti. S a­kit a congressus tényleges eredményei nem is elégítenek ki teljesen, annak csak egy pil­lantást kell vetnie azon következményekre, a­me­lyeket a congressus meghiúsulása előidézett volna, s bizonynyal július 6-ikát a legáldásosabb napok közé fogja számítani, melyeket Európa valaha év­könyveibe bejegyzett. Batum kikötőjéről és környékéről a Daily News levelezője onnan június 20-ikáról a követke­zőket írja : A Krím nyugatán Szinope kivételével nincs biztos kikötő a Fekete-tenger partjain Batumon kívül. Mint kereskedelmi kikötő Szinope sem ha­sonlítható Batumhoz. Itt a víz oly mély, hogy a legnagyobb hajók egészen a parthoz járnak s ope­­ratióikat minden időjárás mellett végezhetik. Az éjszaki és éjszaknyugati viharok, melyek a kaukázi parton járnak, sohasem látogatják meg a batumi öblöt, s az egyetlen jel, hogy ott künn vihar dü­höng, a borús ég és a hullám, mely a kikötő nyí­lásánál elszáguld, a keleti parton megtörendő. Vad partvonal ez, erdős halmokkal borítva, egyik hegy­csúcs a másik fölébe emelkedve a főláncz gránit­­csúcsáig, melyek nyáron is hóval boritvák. Ez Ba­tum körül az általános tájkép. A sebesfolyásu Csuruknak, mely kevés angol mértfölddel előbbre torkollik, széles síkot képezett a halmok lábánál, s ezen helynek, mely a tenger felé mindinkább szélesedik, köszöni Batum kikötői voltát. Nyugati partját képezi ez öbölnek, s fal módjára emelkedik föl, mint korallszirt. A batumi öböl egész keleti részét terjedelmes, szilárd homok­zátony képezi s a kikötő csak egy mély árok ezen zátony és a nyugati part közt, 500 lábnál nem szélesebb. Az oroszok azt mondják, hogy Batum a Kau­kázusnak természetes kikötője s Georgia birtokának alapján, a­melyhez tartozik, az övéknek kellene lennie. Batumot csak az 1828-iki szerződés szöve­gének egy téllhibája miatt vesztették el, s ha akkor a kikötőt megkapták volna, senki sem szegült volna ellene, mert Batu fontossága csak néhány év óta tűnt szembe. A kaukázusi és kaspii orosz hódításokkal keletkezett e vad tájakon a kereskedelem ; vasút szeli át az ország legnagyobb részét a Fekete és a Kaspi tenger közt. A kereskedelemnek egész jelen­tőségében való kifejlesztéséhez kikötőre és lerakodó helyre van szükség, biztos kikötőre, a­hova veszély nélkül lehessen a szállítmányokat áthelyezni. Miután Oroszország hasztalanul iparkodott a kikötőt vétel útján megszerezni, Potit akarta ki­kötő helylvé tenni , de daczára az erre fordított sok millió rubelnek, Potinak még sincs kikötője. A Kaukázus egész kereskedelme eddig Batumon ke­resztül járt; ez a hely tényleg csomópontja lett a Fekete-tengeri­ hajózási­ társulat konstantinápolyi, odeszai és kaukázusi vonalainak,­­ minthogy ott mindig két, három hajó horgonyoz, Batum inkább látszik orosz kikötőnek, mint török városnak. A­mi a lakosságot illeti képviselve van benne a szom­szédos földterület valamennyi törzse Georgiaiak, lázok, abebazok, cserkeszek, örmények, görögök, de egy zsidó sem. A lázok és örmények a legszor­galmasabbak, amazok révészek, halászok és kézmű­vesek ; az utóbbiak kereskedők, aranyművesek, szabók, csizmadiák. A georgiaiak és cserkeszek ellenben rendimül indolensek s földmivelésen kivül egyebet nem tesznek. Egyes szám­ára az in*. JEisti Tziadás. Budapest, hétfő, julius 8 .Szerkesztési ircda: Budapesten, nádor-utcza 6. 82 k­gKiadó-hivatal : Budapesten, nádor-utcza 6. sz. 1878. Táviratok: Liondon, jul. 7. Northcote több kiváló conservativ személyiséget hitt meg holnap dél­utánra a külügyi hivatalba. London conservativ körei elhatározták, hogy Lord Beaconsfieldet ünne­pélyesen fogadják , feliratot fognak neki átadni s a whitehalli vonatnál deputátiók fognak sorfalat képezni. S New­ York, jul. 7. Az indusokkal való há­borúról komoly hírek érkeznek, az indusok előre­nyomulnak éjszak felé. Canon-Cityt körülvették az indusok , az egész területen nagy az izgalom. Berlin, jul. 7. A Post szerint Bismarck herczeg úgy nyilatkozott, hogy szombaton Kissin­­genbe megy. Kragujevácz, jul. 7. A szkupstina elnöke Matics senator lett, alelnök Vassics kereskedő. Ga­­rasanin választásának mint törvényellenesnek meg­semmisítését indítványozta az igazoló bizottság. Bécs, jul. 8. Megnyitás. Osztr. hitelr. 266.5(), magyar hitelr. 237.6, angol-osztrák 120, Napoleon arany 9.247a. Hausse. Bécs, jul. 8. Elő­tőzsde. Osztrák hitelr. 266.50, magyar hitelr. 236.70, lombard —.—, angol-oszt­­rák 119.30, államvasút 269.—, Unió­bank 75.70, Napoleon-arany 9.257­. A hangulat szilárd. Választási mozgalom. Bihar megye nagyszalontai kerületében tegnap mintegy 300—400 szabadelvű párti választó gyűlést tartott s azon a lovagias b. Simonyi Lajos ellenében Fónagy László szolgabirót léptette föl. Mint az „Egyetértés”, melyet pedig a szabadelvű párt ügyé­nek emelésével vádolni nem lehet, mai számában közli „az öröm ”.­Szalont­án általános, a győzelem kétségtelen.“ Hód-Mező-Vásárhelyen a volt szélbali képviselő Németh Albert ellen, a szabadelvű párt Herczegh Mihályt, e jeles fiatal egyetemi tanárt, lép­tette föl.* Fehér megye bodajki kerületében hir szerint ifjú Károlyi István grófot lépteti föl a szabadelvű párt Szögyényi László ellenében, a­ki takarék­párti lett.* Győrött Kautz Gyula, a kormánypárt e ki­tűnő tagja tegnap tartotta beszámoló beszédét nagy tetszés között, s újból fölszólították a jelöltség el­­vállalására, mire ő késznek nyilatkozott. * A függetlenségi párt jelöltje Somogy megye csur­gói kerületében László Imre, Hevesmegye tisza-ná­­nai kerületében Majzik Victor , Czegléden Verho­­vay Gyula.* Békésmegye gyomai kerületében gr. Károlyi Tibor tegnap tartotta beszámoló beszédét nagy kö­zönség előtt s folyton megújuló tetszés között. Új­ból való megválasztása kétségtelen, daczára a szélsőbal izgatásainak.* A paksi kerület gyűlése. Duna-Földvár, jul. 7-éD. T. szerkesztőségi A paksi választókerületben végre megindult a választási­ mozgalom,egyelőre csende­sen, minden különös súrlódások nélkül. A pártok még csak most kezdvén tömörülni, élénkebb mozga­lomra még csak­ ezután lehet­ kilátás, habár az újeddig föl­merült jelenségeket véve figyelembe a kormánynak sohasem voltak kedvezőbb b­ancsai, mint ez alkalom­mal. A szabadelvű párt képviselőjelöltje Szeniczey Ödön, ki hat éven át képviselte a paksi kerületet, nagy és intelligens párttal rendelkezik városunkban. S ez mindenesetre sokat jelent, tekintetbe véve azt, hogy a szavazásnál, mint a kerület legnagyobb köz­ségét, rendesen városunkat illeti a döntő szerep, to­vábbá, hogy az itteni polgárság évek óta az ellen­zékhez hajlott ugyan, de ennek ideje ma már le­járt és a kormánypárt, a város összes intelligen­­tiájától támogatva, bizton számíthat a győzelemre. A szerző bal teljes tudatában is van e körülmény­nek s ezért nem is állított föl jelöltet ; prófétái tá­­vol, a Duna túlsó partján hirdetik tanuk üdvözítő igéit. A habarék párt azonban szerencsét próbál ; legalább a Szeniczey ellenében föllépett homo novus, dr. Surgoth Jenő ügyvéd annak apostolá­vá szánta el magát elég meggondolatlanul, mert ha ellenzékről egyálta­lában szó lehet, úgy inkább még a 48-as párt jön­ne tekintetbe. A Kabarék­párt itt is népszerűtlen, mint mindenütt az országban. Ennyit az általános hangulatról. A követke­zőkben leszek bátor néhány a legközelebb lefolyt momentumról említést tenni. Tegnap­a kormánypárt hívei élénken­­látogatott értekezletet tartottak a Schnitzberger-féle vendéglőben,­melyben a dunaföld­­vári szabadelvű párt állandón szervezkedett. A párt elnöke lett Tajváry László ügyvéd, alelnö­­kei : Záry József és Beiter József, jegyzője : Péter Gusztáv. A párt kimondta, hogy eddigi kép­viselője Szeniczey Ödön eljárását helyesli, elveiben támogatja s a képviselőjelöltségre ismét fölkéri. Szeretett képviselőnk ma meg is érkezett és a vá­rosház téren fényes és nagyszámú közönség jelen­létében megtartotta beszámoló beszédét, melynek egyszerű, tárgyilagos tartama több ízben élénk tet­szésre ragadta a hallgatókat. A harsogó éljenzéssel fogadott beszéd után Záry József köszönetet mon­dott a képviselő urnak szives megjelenéséért és a párt nevében fölkérte, hogy a képviselőjelöltséget fogadná el. Szeniczey Ödön megindultan válaszolt s kijelenté, hogy a jelöltséget köszönettel elfogadja. Ezzel az ünnepélyes jelenet véget ért. A habarék párt ma szintén összeszedőzködött, csakhogy oly ele­­mekből, mint a párt neve eléggé mutatja. Azért borítsuk rá a feledés fátyolát. _________ 1. 1. Jókai Mór beszámoló beszéde. (Vége.) Én a jelen helyzetet nem festem rózsaszínű­nek , de nem is oly sötét az, mint a minőnek az igazságtalan szenvedély rajzolja, mely hímet varr arról, hogy a bach-rendszer alatt nem fizettünk annyi adót, mint most. Igaz. Az absolut kormány nem az apákat adóztatta meg, hanem a fiakat és az unokákat. Az a kormány, mely az úgynevezett „nemzeti kölcsön“ de jobban „kényszer kölcsön“ alkalmával kiürített va­lamennyi községi és községi árvapénztárt,­­ meg­terhelte az államtól elkezdve a faluig minden tes­tületét az országnak óriási adóssággal, a­melynek a kamatai éppen azok, a­mik bennünket legjobban emésztenek, mely teleszórta fedezetnélküli állampa­­pirpénzzel az országot s a lehetetlenséggel hatá­rossá tette az érezpénz forgalomba hozatalát föl­dünkön, s mely a midőn kicsinyben kimért, nagy­ban rabolt, de az országra vissza nem fordított semmit ; ugyan micsoda lélekkel emelheti azt igaz­­szívű magyar hazafi az alkotmányos magyar kor­mányok fölé, melyek a­mit a haza egyes polgárá­tól behajtanak, azt ugyan a haza közszükségeire fordítják vissza, kivéve azt az összeget, a­mit ép­pen az absolut kormányoktól ránk hagyott terhek keserves díjául kell abból kiszakítaniok. És külö­nösen Budapest városának tisztelt polgárai, ha ösz­­szehasonlítást tesznek e mostani főváros és az ön­kényuralom alatti között, visszakívánhatják-e a Gehringer uralmát bárcsak arra a huszonnégy órára is, a­mennyit kiszabott az akkori kormány, hogy annyi idő alatt Budapest valamennyi boltczimeréről letöröltessék a magyar czim, s hrassék helyébe egyedül a német. A budapesti kereskedelmi körök sem fogják vissza kívánni a Bach uralom alatti bankigazgatóságot, mely egész Magyarország ke­reskedelme számára „öt“­milió forintnyi hitelt en­gedményezett,­­ azokban a paradicsomi boldog időkben. A kiegyezési ügyeken kívül számos nevezetes törvény meghozatalával tette örök emlékűvé műkö­dését a lefolyt országgyűlés. Elkészítette a büntető törvénykönyvet, a váltótörvényt, az uzsora­törvényt, az adófelügyelői intézményt, az új katasztert, ren­dezte a vármegyék kikerekítését,­­ a Királyföld viszonyait, tehát a legsürgősebb, a legszükségesebb törvényeket hozta létre, a­mik az ország javára szolgálnak. Tisztelt polgártársaim ! A kiegyezés bevégeztével, a kiegyezés ellen alakult minden oppositiónak megszűnt értelme lenni, épen úgy, mint a kiegyezés keresztül vitelére tö­mörült kormánypártnak is. Ellenben nagy hivatás vár a jövőben a szabadelvű pártra, a­midőn a köz­­jogi és közgadasági közös vitás kérdések a napi­rendről hosszú évek sorára letétetvén, egyedül a

Next