Ellenőr, 1878. július (10. évfolyam, 325-381. szám)

1878-07-10 / 341. szám

(Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 4 krajczár. (Szerkesztési iroda: Igfu­dajpesten, ndcLor­nicza 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. DtLe,gyél­ IzincSás, Budapest, szerda, julius 10. 1878. 341. szám. gttiltisik kittiéit­a, Toixzdahl Tratalleur L . Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Lógnád­ testvérek irodájában). Továbbá Havas, Lak­ié & Cse. czégnél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8) Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr” kiadó­ hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. (Kiadó-hivatal : MBtk­Ld­p­esten, nádor-zetéza 6. szám. Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. X. évfolyam, Budapest, július 9. Tagadhatatlanul az angol-török egyez­mény uralkodik e pillanatban a diplom­a­­tiai helyzet fölött. A congressusi meghatal­mazottak közt részint meglepetést szült, ré­szint kellemetlenül hatott a már kétségte­len hir. Az utóbbi természetesen csak az oroszokra illik, de az előbbi aligha. A má­jus 30-iki angol-orosz memorandumban már előre volt vetve Cyprus kérdésének árnyéka. Az ebben Batum átengedéséről szóló pont­ ki­emeli az orosz terjeszkedés által az ázsiai török komoly veszélyeket­, s kijelenti az angol kormánynak azon néze­tét, „hogy a kötelesség, az ottomán bir­odál­mat ezen veszélyek ellen megóvni, nagy mér­tékben fog Angliára háramlani“, bár ez kivi­hető a nélkül is, hogy Európa egy új háború calamitásainak ki lenne téve. Ha nem be­avatott diplomaták részéről nevetséges volna is azt állítani, hogy ebben a passusban már akkor világosan fölismerni lehetett a cyp­­rusi kérdést : ma kétségtelen, hogy a május 30-iki angol-orosz memorandum ezen pontja és a július 4-diki angol-török con­­ventió,­­ tekintve az angol parliamentben tegnap írásban és szóval közlötteket, — a legtökéletesebben kiegészítik egymást, s leg­alább is nagyon valószínűtlen, hogy a me­morandum orosz aláirója, Suvaloff gróf, már akkor teljes tudomással nem birt volna e körmönfont diplomatics záradék valódi ér­telméről; sőt a bácsi Pol. Corr., mely is­merni szokta az orosz belső dolgokat, ha­tározottan állítja is ezt. * Ami Batum kérdésének elintézését il­leti, az még sincs oly teljesen renden­-­­legalább máig nem — mint az eddigi hí­rek sejtetik. Nem tekintve Oroszország szé­­gyellősségét, a­melynél fogva az erődítmé­nyek lerombolásának „megalázó föltételét“ nem akarja a hivatalos jegyzőkönyvbe föl­vétetni, s rejtett szándékot, hogy Saturnból nem annyira kereskedelmi kikötőt, mint hadi positiót akar nyerni, a­mit az an­golok nem akarnak : nehézség forog fenn az ottani határolás körül is. A lá­zok nem akarnak Oroszországhoz csa­­toltatni, inkább kitűzik az angol lobogót és felkelés zászlaját. Anglia természetesen pártolja őket, s kívánja szabadon hagyatá­­sukat, illetőleg Törökországnál maradásukat. Az oroszok tagadják, hogy csak megközelí­tőleg is volna 200,000 láz lakos a batumi kerületben, de, úgy látszik, hajlandó e kér­désben engedni, mely holnap talán már vég­kép el lesz intézhető. A Boszniába és Herczegovinába bevonuló csapa­tokról a Pester Lloydnak Eszékről a következőket írják, megbízható forrásból : A Boszniába benyomuló hadtest a VL, VII. és XX. hadosztályokból áll, míg Herczegovinába Dal­­mátiából indul a XVIII. hadtest. Ez a négy hadtest mindössze amit mozgósítottak. Ezenkívül Erdélyben, elő­­vigyázatból, egyes ezredeket „fölemelt békelétszámra“ helyeztek, de minden hely változtatás vagy mozgóssá tétel nélkül. Az eddigi békebeosztás szerint a négy hadosztály ekkép volt összeállítva: 6. gyalog-hadosztály. Parancsnok : Tegethoff altábornagy, táborkari főnök Guttenberg őrnagy. A 11. gyalog-dandár (27. tartalékezred és a 27. va­dászzászlóalj) parancsnoka Müller vezérőrnagy. A 12. gyalog-dandár (52 és 79. gyalogezredek) pa­rancsnoka Lemaitsch ezredes. A 3. lovas-dandár (5. dragonyos és 15. huszárezred) parancsnoka Schönberger báró ezredes. 20. gyalog-hadosztály. Parancsnok : Szapáry gróf altábornagy , táborkari főnök Seracsin őrnagyi A 39. gyalog-dandár (a 38. és 61. sorezredek) pa­rancsnoka Raiffel vezérőrnagy ; a 40. gyalog-dandár (39. gyalogezred és a 31. vadászzászlóalj) parancs­noka Schmidt vezérőrnagy. 7. gyalog-hadosztály. Parancsnok: Vilmos würtembergi herczeg, táborkari főnök Alborn alez­redes. A 13. gyalog dandár (a 16. és 22. gyalog­ezredek és a 8. vadászzászlóalj) parancsnoka Sa­­metz vezérőrnagy, a 14. gyalog dandár (17. és 46. gyalogezredek) parancsnoka Kopfinger vezérőrnagy 18. gyalog-hadosztály. Parancsnok : Jovanovics al­tábornagy, táborkari főnök Slamecka őrnagy. A 35. gyalog­dandár (32. gyalogezred és 7. 19. vadász­zászlóaljak és a 3. császári vadászzászlóalj) pa­rancsnoka Schluderer vezérőrnagy ; a 36. gyalog­dandár (27., 69. és 72. gyalogezredek, a 11. és 33. vadászzászlóaljak) parancsnoka Popp vezér­őrnagy. E szerint körülbelül 44,000 ember vonul be Boszniába Philippovica alatt és 16,000 ember Jo­vanovics alatt Herczegovinába. Megjegyzendő, hogy e négy hadosztály tagozása több változtatást fog szenvedni. A hadosztályok kebelében úgynevezett hegyi dandárok fognak képeztetni, melyek mind­egyike 3 gyalogzászlóaljból, 1 vadászzászlóaljból és 6 hegyi ágyúból fog állani. Ez ágyukat és ezek munitióját is öszvérek hátán szállítják. Beszélik továbbá a tiszti körökben, hogy a würtembergi herczeg nem tartja meg a 7. hadosztály parancs­nokságát, hanem Philippovics helyébe fog kine­veztetni. Bukarestben — jelentik a Pol. Correspondez­­nek — a congressus határozatai leirhatatlan elkese­redést okoztak. A kormánypárt egész határozott­ságai azt erősíti, hogy Oláhország Besszarábiát ön­ként nem fogja átadni s a Dobrudját nem fogadja el. A conservativ pártiak nem mennek ennyire, azt hangsúlyozván, hogy a congressus határozatá­nak visszautasításával Oláhországtól mégis el fog­ják venni Besszarábiát, s a mellett a kínált kár­pótlást sem kapja meg. — A zsidókérdés nem kevesebb izgatottságot kelt ennél. Ez ügyet az oláhok teljesen társadalminak tekintik, s országuk belügyének, melyet csak lassankint­­ óvatosan le­het megoldani, hogy a szenvedélyek, melyek egy darab idő óta elhallgattak, újra föl ne keltessenek. Az oláh kormány nagy megrendeléseket tesz fegy­verből és hadi szerekből. Bécsbe egy katonai küldöttség küldetett, hogy ott a lókiviteli tilalmat szüntessék meg; a bizottság siker esetén nagy ló­­vásárlásokat teend monarchiánkban. A hadügyér azonkívül 70 darab Krupp-ágyúra is alkudozásban van németországi gyárosokkal. Athénból írják ugyanezen lapnak . A görög kormány most két pontra irányozza szemét: Kré­tára és a congressusra. A congressus a görögök reményeinek feldúlásával vagy végromlásba dönti e nemzetet, vagy pedig, kivonatait teljesíti, új és fé­nyes pályát nyit előtte Keleten. Krétából érkezett hírek szerint ott a harcz a törökökkel egyre fo­lyik és pedig ez utóbbiak veszteségeivel . Thessa­­liában szintén minden nap várhatni a formaszerű fölkelés kitörését; már eddig is több mint 3000 fegyveres görög van itt a hegyek közt. Görögor­szágban eddig 45 ezer menekült van, ezek közt körülbelől 12 ezer fegyverfogható ember, kiket a török földre betöréstől a kormány csak a legna­gyobb erőfeszítéssel tarthat vissza. Az „Egyetértés“ szélbali lelkiismeretességével jónak látta Szász Róbert úrról jelenleg az erdővi­déki bánya­egylet igazgató titkáráról, a Marosvá­sárhelyen levő „Erdélyi kereskedelmi és hitelbank“ volt vezérigazgatójáról s az ottani szabadelvűpárt elnökéről még június havában, a 173-ik számában a következőt írni : „Marosvásárhelyen a kereske­delmi és hitelbanknál nagy visszaéléseknek és ha­nyagságoknak jöttek nyomába, melyek a köztudo­más szerint Szász Róbert urat terhelik, sőt ezért a pénzügyek kezelésétől eltiltatott az igazgatóság ál­tal“. Szász Róbert ur azonnal felkérte nevezett lapot — hiteles okmányok beküldése mellett — e tudó­sítás megczáfolására, — a szélbali közlöny azon­ban nem tartá időszerűnek, hogy a választások kü­szöbén, igazságot szolgáltasson egy szabadelvű párti férfiú ellen szórt alaptalan rágalomért, — mihez képest szives kötelességünknek ismerjük, az előt­tünk fekvő hiteles okmányok alapján kinyilatkoz­tatni, hogy Szász Róbert úr a nevezett bank vezér­igazgatóságáról maga mondott le, hogy a banknak jelenleg is c cégjegyző igazgatója, hogy a bank igazgatóságának ápril 9-én tartott ülésének szemé­lyére vonatkozó határozata többek közt ezeket tar­talmazza : „Szász Róbert úr az intézet alapítása óta, mint annak buzgó tehetséges hivatalnoka lelkiis­meretesen, igazságosan, odaadó és dicséretes buz­galommal működő igazgatója s Erdély legnagyobb magánvállalatának, az Erdővidéki barnaszén-bá­nyáknak egyik főtényezője és létrehozója lévén, az igazgatóság önkény­­es leköszönése folytán őszinte sajnálatának kifejezése mellett, menti fel vezérigaz­gatói állomásától, s jegyzőkönyvileg ad kifejezést azon reményének, hogy ezutánra is, mint az igazgatóságnak közgyűlésiig választott tagja, köz­reműködő tevékenységét az intézet ügyeinek ke­zelésében megvonni nem fogja“ — s hogy a bank idei május 21-én tartott közgyűlése VIII. sz. határozata c. pontjában kimondá, hogy „volt vezérigazgató Szász Róbert úr — tekintettel 8 évi sikerdús működésére — jutalmaztatásbani részelte­­tése elhatároztatik“ stb. Látni való ezekből, hogy mily igazságos mér­tékkel mérnek az „Egyetértésnél“, kivált ha az érdekelt még szabadelvű párti is. Pest megye ma délelőtt 10 órakor rövid ülést tartott gr. Szapáry István főispán elnöklete alatt. Az elnöklő főispán üdvözölvén a csekély számmal megjelent tagokat, felolvastatta az országgyűlést egybehívó királyi leiratot. A leirat felolvasása után vérségi Edy Béla alkalmat vesz magának, hogy Bosznia occupátiója ellen tiltakozzék. Halász Mór pártolja az indítványt. A főispán kijelenti, hogy az írásban be nem adott indítvány a kir. leirattal kapcsolatban nem tárgyalható, minthogy azzal nem függ össze. Fáy Béla megjegyzi, hogy csak azon indítvá­nyok terjesztendők elő írásban, melyek önállóknak tekintendők és a napirenden levő tárgygyal nincse­nek összefüggésben. Az általa tett indítvány azonban nem tekinthető ilyennek, mert összefüggésben áll a kir. leirattal, mint melylyel a király az alkotmányos­ság követelményének megfelelőleg az országgyűlést egybehívja, a mely országgyűlés együtt nem létében történnek a kormány részéről intézkedések Bosznia és Herczegovina occupatiójára. Földváry Mihály alispán helyét látná az in­dítvány azonnali tárgyalásának, ha a követi utasí­tások korát élnék, midőn a kir. leirattal kapcsolat­ban ily indítványok tárgyalása, tekintettel az egy­behívott országgyűlésre történhetett. Szóló, ha az indítvány önállólag adatnék be, azt lelke mélyéből pártolná, mert Bosznia és Herczegovina megszállá­sának hite az országban közmegbotránkozást kel­tett. Nem is tartaná megegyezhetőnek a kir. leirat iránti kellő hódolattal az indítványnak kapcsolatos tárgyalását. A főispán erre kijelentette, hogy a közgyű­lésnek egyéb tárgya nincs s azt */211 órakor fel­oszlatta. Tá­yiratok: London, jul. 9. Az alsóházban Bourke bejelenté, hogy a konstantinápolyi egyez­mény ratificatióját legutóbb küldték el. Layárd julius 8-ikán jelenté, hogy minden el van intézve. Baring Konstantinápolyból a Cyprusra vonatkozó fermánnal elindult. A kormány még nincs hivatalosan értesítve, hogy a conventió a többi hatalmakkal for­­maszerűen közöltetett. Bécs, jul. 9. A Politische Correspondenz je­lenti Konstantinápolyból. Labanoff herczeg kijelen­tette a portán, hogy az oroszok, visszavonulási ké­szülődéseik daczára is, csak Sumnla és Várna ki­ürítése után fognak távozni San­ Stefanóból. A bosnyák kérdést illetőleg a legkülönfélébb hírek keringenek, a többi közt az is, hogy már egyetér­tés jött létre a török-osztrák-magyar megszállás alapján. Konstantinápoly, jul. 8. Baring tegnap utazott el Kréta szigetére. Gallengát, a Times tu­dósítóját, sértő czikkei miatt kiutasították Törökor­szágból. London, juli 9. A Reuter ügynökség je­lenti Konstantinápolyból . Layard közölte a rodope­­hegyi fölkelőkkel a czár fölszólítását, hogy térjenek vissza, megígérvén teljes büntetlenségüket. Pétervár, jul. 9. Oldenburgi Péter herczeg­­nek egy memoranduma kering itt a felső körökben, mely azokkal a fájdalmas körülményekkel foglal­kozik, a melyek közt a congressus összeült, s a melynek borzasztóságától az egész világ el van ré­mülve. Ezeknek okozójául az internationale tekin­tendő. A kormányok, fájdalom, a socialismusnak, visszás eszméi daczára is, sok ürügyet adtak az elégedetlenségre, külösen a véradó által, mely a népet nyomja. Minden kormánynak szük­sége van a helyzetének megfelelő katonai hata­lomra, ezt eltörölni bűn és esztelenség volna , de a Robespierre által kezdeményezett tömeges sorozást meg kell változtatni. Paris, jul. 9. Az angol-török szerző­désről következőképen nyilatkoznak a la­pok. A Moniteur kitűnő hadállásnak mondja Cyprus szigetét Egyiptom és Kisázsia esetleges védelmezésére, de nagyon drágán van megfizetve, mert Törökország esetleges védelmezésének nehéz feladata jár vele. A Constitutionél az hiszi, hogy Cyprus után Egyiptomot foglalja el Anglia A France véleménye szerint Cyprus szigetéből új Gi­braltár lesz. A Liberté úgy vélekedik, hogy Cyprus megszállása a földközi tenger melletti hatalmak egyikének sem okozhat aggodalmat. La Presse Cyprus szigetet Angliát megillető kárpótlásnak­­ nevezi és nem fenyege­tésnek Oroszország ellenében. A Temps és a Journal des Débats még nem nyilatkoz­tak róla. Általában egyik lap sem nyilat­kozott Anglia iránt ellenséges értelemben. Bécs, július 9. A holnapi Wiener Zeitung közli, hogy ő felsége e hó 8-án kelt legmagasabb elhatározásával Reckbauernek, a képviselőház elnö­kének, a titkos tanácsosi méltóságot díj nélkül adományozta. Zágráb, jul. 9. A bán átirattal tudatta a tartománygyüléssel, hogy Ő felsége felhatalmazta, hogy e hó 13-án zárja be a tartománygyülést. Subotics és Kukuljevics megnyitanák interpellátiójukat. A legközelebbi ülés csütörtökön lesz. Bécs, júl. 9. Schwartzinger János, a Socialist social-demokrata­ lap szerkesztőjét az esküdtszék közcsendháborítás miatt egy évi súlyos börtönre ítélte, az ülésben fog szóba jönni, melyben elintézést nyer Batum ügye. Különben a Cyprus szigetére vonatkozó conventio nem lepte meg az oroszokat. Suvaloff gróf már három héttel ezelőtt informálva volt a török­angol szerződésről , nem is véve számba azt, hogy Oroszország már több mint egy éve tudja, hogy Anglia ilyen állomás megszerzésére törekszik. * Berlinből jelentik a N. Fr. Pressének . Anglia és Törökország védelmi szövetségének hírére a hely­zet kissé elkomorodott ; mindazáltal a congressus köreiben úgy vannak meggyőződve, hogy ez a béke létrejövését nem akadályozhatja. Hírlik, hogy Bea­consfield holnap hivatalos közléseket fog tenni s egyszerűen tudomására hozza a congressusnak az­­ ügyet, mely azon kívül teremtetett. A congressus ma sem j­utott túl a batumi kér­­­­dés részletein. Anglia garantiákat követel, hogy Ba­­t­tumot nem fogják katonai positiónak kizsákmá­­­­nyolni. Eddig csak annyit tudnak, hogy mely ga­­­­rantiákat nem tekint Anglia elegendőknek,holnapra­­ azonban positív nyilatkozatot és elintézést várnak. A szombati ülésen Salisbury, miután a con-­­­gressus Anglia akarata ellenére beleegyezett Batum átengedésébe, Anglia részéről érdekeinek biztosítá­sára intézkedéseket jelentett be. Hogy miben állnak ezek, azt titokban tartják. (1. angol-török conven­tió. Szerk.) Nem áll, hogy Oroszország már bele­egyezett Batum várműveinek lerombolásába és a hadihajók kizárásába ; bizonyos csak annyi, hogy Batum szabad­kikötő lesz. A congressus mai ülése előbb a perzsa kér­déssel foglalkozott. A meghívott Malkom khánnak kijelentenék, hogy a congressus hajlandó elfogadni a san-stefanói szerződés 18. czikkét, mely szerint Kotur városa az odatartozó kerület egy részével Perzsiához jut. Malkom khán eltávozása után a con­gressus elhatározta, hogy ajánlja a portának, hogy egyezkedjék Perzsiával, rendezze a határokat s ne nyújtsa hosszúra az ügyet. Ezután a határoló bizottság jelentése került tárgyalásra. Pirotot és Vranyát véglegesen Szer­biához csapták. A szófiai szandiok fele visszaesik Törökországnak, úgy a Csuma-völgye is. Ma elin­tézték a bolgár kérdés legutolsó nehézségeit is. * Crossnak tegnap a parliamentben tett nyilat­kozata — jelentik Berlinből a Pester Lloydnak — a congressus köreiben nagy meglepetést szült. A franczia külügyminiszter tegnap még semmit sem tu­dott a dolog felől, valószínűtlennek tartotta s még most sem hiszi, hogy Beaconsfield a congressus elé terjeszti, mely erre nézve nem illetékes. Csak azt kérdik, hogy miképen fogja föl a kérdést Oroszor­szág s nem talál-e benne ürügyet új követelésekre. Batum kérdésében tegnap és ma értekezés folyt Savaloff és Salisbury közt. Oroszország kész lerombolni a várműveket, de ellenzi, hogy ez a szer­ződésben kimondassék, mert az ilyen feltételeket ,conditions humiliantes'‘­nak tekinti. * Jól értesült forrásból hírlik, jelentik továbbá, hogy a porta képviselői eddig semmi követeléssel nem állnak elő, a­mi a boszniai török közigazgatás fenntartását illeti, s hozzáteszik, hogy Auszkia-Ma­­gyarország maga fog törekedni, lehetőleg meghagyni a mostari hatóságokat, s csak ezeknek ellenőrzé­sével gondoskodni arról, hogy a kormányzat igaz­ságos legyen, s panaszokra okot ne adjon. A berlini congressus. Berlin, jul. 9. (Saját tudósítónktól.) A congressus mai ülésében sem volt szó Cyp­rus szigetéről. Batum kérdését ma még nem intézték el, mivel a határkérdés Anglia és Oroszorzág közt még vitás , de holnapra bizton várják a megegyezést. Holnap ülés lesz. Szombaton történik meg az aláírás. Berlin, jul 9. Az angol meghatalmazottak eddig nem nyilatkoztak a congressus előtt Cyprus ügyében. Állítólag a batumi kérdés rendezendő részleteivel foglalkozik ma a congressus. A legfon­tosabb elintézni való a lázok területének meg­­határolása , a lázok ugyanis nem akarnak Orosz­országba beolvadni, úgy látszik, hogy az olasz és franczia meghatalmazottakat nagyon meglepte az angol-török megegyezés Ciprus sziget fölött. Azt hiszik, hogy a conventiót azért tették közhírré, hogy más egyéb sikerrel elégítsék ki az angol közönsé­get, mely küzdött Batumért. E kérdés részleteinek tárgyalását most is folytatják, hogy az erődök le­rombolásának ügyét elintézzék. A congressus mai ülése előtt, értekeztek az angol és az orosz megha­talmazottak. Nem hiszik, hogy Lord Beacons­­field már pénteken Londonba értekezhessék. Berlin, júl. 9. A congressus tegnapi ülésé­ben elintézték Kothur ügyét, a­mennyiben a san­­stefanói szerződés alapján Perzsiának ítélték oda Kot­art, a perzsa meghatalmazott acceptálta ezt. Hírlik, hogy Batum lerombolását a congressus nem fogja formaliter tárgyalni, hanem Anglia és Orosz­ország közvetlenül fognak megegyezni egymással e kérdésben. Berlin, július 9. A congressus mai ülése egynegyed háromtól öt óráig tartott. Több rendbeli határigazitási kérdések lettek eldöntve. A Batum melletti határ kérdésénél hosszú és beható discus­­sió fejlődött, mely kielégítő módon végződött.­­ Szombaton a királyi kastély fehér termében a meg­hatalmazottak tiszteletére nagy diszebéd fog adatni. Batumot illetőleg az erődök lerombolásának kér­dését a congressus nem érintette; ez közvet­lenül Anglia és Oroszország között lett elintézve. Holnap valószínűleg a még függő kérdések fognak elintéztetni és meg fog kezdődni a szerződésnek pontok szerinti felolvasása. Ez csütörtökön folytat­­tatni s eshetőleg befejeztetni fog ; szombaton követ­kezik a szerződés aláírása. Bécs, jul. 9. A Pol. Corr. jelenti Berlinből : Batum ügye még most is élénk vita tárgyát képe­zi Gorcsakoff és Salisbury közt, melyben Lord Beaconsfield buzgó közvetítőképen lép föl. Tegnap délutánig még nem sikerült a compromissum, de biztosan reméllik azt. Oroszország megkapja a san­­stefanói szerződésben kikötött területet Ardahánnal, Karszszal és Batummal együtt, de Bajazid nélkül, mely­ről már korábban lemondott. A nagyrészt lázok által lakott területről is lemondott Oroszország, hogy en­gedményt tegyen Angliának. A tegnapi ülésben több kérdést intéztek el a san­ stefanói szerző­dés értelmében , így Kothárnak Perzsiához való csatolását, és az Örményország kérdését, me­lyet Oroszország helyett Európa fog ellenőrizni. A szandiák határait illetőleg kelletlen compromissum jött létre Anglia, Ausztria-Magyarország és Orosz­ország követelései közt. Cyprus szigte csak abban Budapest, július 9. Aki a congressus békéjének jövőjében hitt és hisz, bátran elszánhatja magát a tel­jes kiábrándulásra. Az angol-török egyezmény első hírére tegnap már jeleztük, hogyha Anglia és Tö­rökország közt védelmi szövetség jö létre, ez csak azt jelentheti, hogy Anglia most elnapolhatja ugyan a háborút, átengedheti Batumot Oroszországnak , de készül a mér­kőzésre, mely sokkal hamarabb bekövetkez­­hetik, mintsem a diplomaţia pápaszemes bölcsessége föltételezi. A congressus decretálhat a­mi csak eszébe jut, Bismarck kötött marsrutát kény­szeríthet fel a congressus tárgyalásaira. Meg is oldhatja a keleti kérdést a papiroson , de a valódi keleti kérdés, azon hatalmi kérdés, mely egy század óta fel van vetve, de ki­­küzdve még nincs és nem is lesz még tán soká, nem fog megszűnni azon súlyos követ képezni, mely Európa mellét nyomja, s nyomni fogja a legközelebbi jövőben terhe­sebben, mint a múltban. A történelem, minden tapasztalat és józan megfontolás kaczag azon naiv próbál­kozás felett, hogy a diplomácta barátságos beszélgetés, víg poharazás közt akarja meg­oldani azt a csomót, melynek bontogatása miatt már patakokban omlott a vér, s még a vér is hasztalanul. Hát a tinta ! A keleti kérdést csak a fegyver old­hatja meg. Most vagy jövőre, de csakis a a fegyver. Lengyelországot csendesen fel­oszthatta a kabinet-politika. És a felosztás után lett békesség. A megölt nemzet meg­halt békességben. Csak Oroszországot járt fel koronként kisérteni sírjából. Törökorszá­got szintén fel lehet osztani. Törökország szintén meghalhat. De nem halnak meg azon érdekek, melyek a Balkán-félszigethez fűződnek, s melyek föltétlenül kizárják egy­mást. Ezek az érdekek Törökország halála után is folytatnák a saját és rettenetesebb tusát, mert meg kell ölniök egymást, pedig halhatatlanok. Ausztria-Magyarország és Anglia érde­ke teljesen kizárja Oroszország érdekét. Egyiknek győznie, a másiknak vissza kell vonulnia. Békés kiegyenlítést lehet emle­getni, írott malaszt gyanánt papirosra is tenni, de gyakorlatilag megvalósítani képte­lenség. ________ Erről ha valaha, úgy most meggyőződ- s hetett Európa. Próbálta a békés megoldást, de mindenki tudja, hogy nem sikerült és nem is fog sikerülni, bármit határozzon a con­gressus. Hogy azonban a kibékíthetlenül szemközt álló érdekek már most nem kap­nak fegyverre, ennek okát ismételten fejte­gettük. A nagy világtörténelmi válságok las­san, hosszú vajúdás után szoktak megérni. A berlini congressus e vajúdási aera utolsó időszaka. Ezt tudja monarchiánk, tudja Anglia, tudja Oroszország. Tudja egész Európa, még a diplomaták is. Azért foglal hadi állást Ausztria-Magyarország a Balkán-félszigeten. Azért szállja meg Anglia Cyprus szigetét és köt védelmi szövetséget a portával. Orosz­ország a Balkán-félszigeten minket fenyeget, Ázsiában Angolországot. E fenyegetés ellen­súlyozására indul monarchiánk a Balkán­félszigetre és Anglia Cyprusra s Kis-Ázsiába. Midőn Anglia a Salisbury féle egyez­ménynyel ment a congressusra, elvben már feladta a közvetlen háborút. Ezért jött létre a congressuson ama helyzet, melynek ter­mészetes következményei lettek Oroszország sikerei. Ha Anglia a háború utógondolatá­val ül le Berlinben tanácskozni ma, már nem vitatkoznának Batum kérdésénél erődí­tésekről, szabad kikötőről stb. Beaconsfield egyszerűen megtagadta volna Batum áten­gedését. A legújabb hírek szerint a difffe­­rentiák még ma is élesek, de nem tartunk attól, hogy szakítás lesz belőle, bármennyire meg vannak rémülve a berlini diplomata urak. Az ideiglenes megoldás létre fog jönni , de azért a háború nem marad el. Anglia egy bátor lépéssel ismét kezébe vette a ke­leti kérdés kulcsát. Proclamálta érdekeinek Oroszország érdekeivel való ellentétes voltát. Proclamálta a rendőri felügyeletet Oroszor­­szág ellenében. Fegyveresen fog vigyázni érdekeire és Oroszország kezére. Anglia meg­mondja ezt diplomatiai jegyzékben és hiva­talos kormánynyilatkozatban. S ez történik a congressus által te­remtett béke-aera első napjaiban. Soha még műre úgy rá nem írták a memento mori * jelszavát, mint Anglia a békének a congres­sus által felállított oszlopára. Még ebben az esztendőben lehet török­­görög és orosz-román háború. Ha az idén nem, a legközelebbi években pedig lesz an­­gol-osztrák-magyar és orosz háború. Ezt nevezik aztán békés megoldásnak ! Választási mozgalom. A szabadelvű párt j­elöltjei. Mosonmegye magyaróvári kerületében Zichy- Ferraris Victor, Baranya megye dárdai kerületében Szily, mohácsi kerületében idősek Bdlday Gedeon gróf a jelölt. Torontál megyében Béga-Szt.-Györgyön ifjabb Kiss Miklós, a párdányi kerületben Csolvossy Béla, a zichifalvai kerületben Dániel Pál, a zsom­bolyai kerületben Hieronymi Károly,a nagy­szent­­miklósi kerületében Vécsey Tamás, a török-kanizsai kerületben Sváb Károly, a komlósi kerületben Gö­del Károly, a török-becsei kerületben Rohonczy Gida, az uzdini kerületben Sztojkovics Döme, a becskerekiben Dániel Ernő, Nagy-Kikindán Szabo­­lyevics Mihály a jelölt.* Tury Gergely elnöklete alatt Háromszékben megalakult a szabadelvű párt. * A gr. Szapáry párt ma d. u. 6 órakor a lövölde kis termében népessülést tartott. Dr. Reinitz József mint elnöke megköszönte ajjmegjelenést és elmondta,hogy az egybehivásnak czélja azon fontos eseménynek tanács­­kozása, mely által e nagy pártnak becsülete az utczákon ismeretlen kezek által felragasztott gróf Szopdry és a pártjára vonatkozó plakátok tartalma által megtámadtatott. Ennek ellenében az elnökség nem akart a párt beleegyezése nélkül intézkedni, és kérdi, vajon ezen szégyenteljes és botrányos el­járás ellenében a párt minő jogorvoslást akar fo­ganatba venni. Többek felszólalása után azt határozták, mi­szerint méltó megvetéssel utasítják a pártjukra hal­mozott szenyet vissza, különben is, mint egy tag je­lenti,­­ az ügyészség erélyesen lépett fel már mos­­tanig is e tekintetben, és a kellő intézkedéseket megtette, hogy a tettest felfedezze. Végül el lett határozza, hogy csütörtökön egy számos tagból álló küldöttség fog menesztetni gróf Szapáryhoz, hogy őt a jelöltség elfogadására felké­rendő A küldöttség az elnökség által fog kijelöltetni. * Ghyczy Kálmán, parliamentünk e nagynevű tagja, a­mint már esti lapunk távirata közölte az örömhírt, ismét elfogadta a komáromiak megtisz­telő felhívását s a jövő országgyűlésen ott lesz bölcs tanácsaival. A választó bizottság a következő fel­iratot intézte hozzája : Méltóságos Ghyczy Kálmán úrnak ! Budapesten. Méltóságos úr ! Mélyen tisztelt nagy hazafi ! Mai napon tartott értekezletünk alkalmával örömmel értesültünk városunk polgármestere útján méltóságod azon nagybecsű elhatározásáról, hogy f. hó 14-én választói között megjelenni s a legközelebb berekesztett országgyűlésről jelentést tenni kíván. Nevezetes nap lesz az ránk nézve, melyen ismét kör

Next