Ellenőr, 1878. augusztus (10. évfolyam, 382-437. szám)

1878-08-02 / 384. szám

­ behajtására nézve mxuanus rendszabályok léptesse­nek életbe, melyek az igazságot fegyelemmel tud­ják párosítani. Legyen szabad felemlítenem egy oly köz­­üegyet, a­melynek keresztülvitele a kormány és tör­vényhozástól függ ugyan első­sorban, de a­mely végrehajtását tekintve leginkább Budapest fővárost, főleg pedig az V. kerületet illeti. Az ország sok tekintetben gondoskodott Budapest főváros emelé­séről, egy rendelkezése azonban az idők mostoha­­ságánál fogva félbe szakadt, s mindaddig, míg is­mét maga az ország ez ügyet kezébe nem veszi, e félbehagyott mű a város jövőjének nagy kárára más után és módon föl nem elevenedhetik. Értem, t. polgártársak, a nagykörút ügyét, melyet az ország azért kezdeményezett, hogy Budapest fővá­rosnak egy hatalmas kereskedelmi, közlekedési eret biztosítson, mely közlekedési ér a felső Dunát az alsó Dunával kötvén egybe, és egyszersmind a VI. VII. VII. és IX. kerületeket érintvén, kereske­delmi közlekedésünknek egyik főüterét képezné. Ha eltekintve a főfontosságú feladattól, a nagy körút létesítésének egy másik, még­pedig épp oly nevezetes czélja volt. Ugyanis Budapest fővárosnak különösen annak pesti oldalának csatornázására­­ nézve eddig minden szakértői vélemény oda nyilat­kozott, hogy a három főcsatorna közül a legkivá­lóbb a legnagyobb, a váczi­ útról kiindulva s a nagykörúton végig haladva a boráros­ téren kell egyesülnie a dunaparti főcsatornával. Jelenleg a főváros csatornázásának ügye előrehaladottabb stá­diumba lépett, s bizton remény­em, hogy a legkö­zelebbi időben e nagy tervnek részben foganatosítá­­sához hozzá fog a város fogni. Mindnyájan tudjuk, hogy közegészségügyi és közbényelmi szem­­ponból mennyire szükséges a fővárosban egy az újabb elvek szerint megállapított csatorna­rendszert létesíteni, annak létesítése azonban csak úgy le­hetséges, ha az ország Budapest főváros számára fel fogja ajánlani azon összegeket, melyek szüksé­gesek arra, hogy a nagykörút, melyen a főcsa­torna keresztül vonulna kinyittathassék. Ez ügynek habár kisebb mérvben is de újbóli megkezdését és sikeres folytatását kötelességemnek ismerendem úgy a kormánynál, mint a törvényho­zás kebelében szorgalmazni. E tekintetben azon szerencsés körülmény forog fenn, hogy a nagykörút megnyitására szükséges összegek évenkénti kisebb részletekben adva is meghoznák a szükséges ered­ményt, mi­által részint maga a főczél, a nagykörút megnyitása s a főcsatorna létesíthetése el volna érve, részint pedig azon vonalon házakkal bíró polgárok az ingatlan­okért bevett tőkéket ismét a fővárosban helyezvén el, némi keresetet s üzleti élénkséget hoznának létre. Az itt felemlített nevezetes ügyek közül a jövő országgyűlés alatt alig néhányat lesz lehetséges be­fejezni , de jó munkafelosztás és munkakedv se­gélyével nem egynek lehetene legalább alapját megvetni. E tekintetben különösen kívánatosnak tartom ezt, hogy országgyűléseink évi tartama ne nyújtas­­sék oly hosszúra, mint az szokásban volt. Ha va­laki úgy önök ismerik, t. polgártársak, azon pél­daszónak becsét: az idő pénz. Ha Magyarország képviselőháza rövid idő alatt lehetőleg sok jót akar alkotni, ha más részről azt kívánjuk — és ezt kí­vánnunk kell — hogy a miniszterek, mint hazánk­nak lefelsőbb administratív orgánumai, jól, ponto­san és gyorsan intézzék el a reszortjukba tartozó számtalan közigazgatási ügyet, akkor az ország­gyűlés egyes szakaszainak nem szabad 6 hónapnál tovább tartania. Ha lehetséges, le kell szoknunk azon sok időt rabló szokásról is, mely szerint bár­mely csekély tárgyhoz sokan és hosszasan szólnak hozzá. Ha ez teljesedésbe menne, akkor egyrészről lehetséges volna épen oly jól átgondolt törvénye­ket alkotni kevés idő alatt, kevesebb beszéddel s költséggel, mint most; másrészről pedig a kor­mánynak két hónap helyett — mert hiszen jelen­leg rendesen 10 hónapig tartanak az országgyűlési időszakok — 6 hónap jutna a különböző adminis­tratív ügyek elintézésére. T. polgártársak ! Hitem szerint részünkről boldogulhatásunknak három feltétele van. Legyünk munkások, szorgalmasak, és ne vessük meg a csekély eredményt azért, hogy azonnal el nem érhetjük a nagyobbat. Legyünk óvatosak kiadásunkban, és ta­karékosak háztartásunk vitelében. Csak azon nemzet képes boldogulni, melynek nagy többsége keveseb­bet költ, mint a­mennyit bevesz. A polgárok önér­zetét semmi sem emeli annyiban, mint a munkájuk által megtakarított bármi csekély tőke. Végre pe­dig: okulva a mások példáján, ne akarjunk, ha ismét a mit reményiek, viszonyaink jobbra fordul­nak, kevés idő alatt nagyon meggazdagodni, ha­nem örökös jeligéül véssük emlékünkbe azon valódi szép szavakat: „Csak az igaz munka gazdagít, és áld.“ Sport­ apróságok. (A Vadász és Versenylapból.) Ma van a „ Goodwoodi cup” napja, melyen Kin­csem futott, könnyen győzött, jelenlevő tulajdonosa, s számos barátai jelenlétében. A „Sportsman" egyik utóbbi számában a közelgő goodwoodi versenyekről az angol reporterek szokásos bőbeszédűségével dara­bokra terjedőleg elmélkedvén, a Cupról és az abba nevezett lovakról rövidre vonva a következőket mondja: „A Goodwood cup az idén nagyobb érde­ket gerjeszt mint máskor, Kincsemnek, a magyar kanczának megjelenésével, mely mióta Newmar­­ketbe megérkezett, hosszú és sebes munkát tett. A kancza kiváló jelenség, magas és hosszú; vágta­tás a tért ölelő és gyors ; munkáját úgy végzi mint a kinek könnyen esik az, s úgy néz ki, mint­h a ki­bírná tartani a Cup 27a midjét egész végig. — Áttérve azután a többiekre, igy szól : Hampton tartja a serleget a legmagasb teherrel 9 s­t. 10 fonttal, de úgy gyanítom, hogy nemes tulajdonosa a Goodwood Stakesben akarja indítni. Petrarchról ismétli mit már régebben tudunk, hogy sánta és nem fog indulni. — Charon nem legjobb egészség­­i­ben van lábaira , mondtam már, hogy egyik elő­­l lábára rokkant volt a tavaszszal, mielőtt munkába vették ; azóta egyszer futott, midő megverte Queen of Cyprust Ipswich gyepén ; mindemellett tekintve­­laza formáját, nem hiszem, hogy könnyen esne neki 9 stonnel-al hátán a Goodwood Cupet meg­­­ nyerni. A Pageant következnék utána 8 st, 11 fonttal, és ez idős ló figyelembe veendő, mert egészséges lába­ira és patáira, s azt hiszem, hogy fentebbi teher alatt ki is bírja tartani a 272 midet; ismerősei igen bíznak benne Le Chapnant sem Glen Arthurt nem fogjuk látni az induló póznánál; Thuripról pedig nem hiszem, hogy 8 stomnyal hátán kitartson. — Hilarioust kitörölték a Liverpool cupból, és nem tudom mily állapotban van jelenleg. Lord Clive (Csinos, figyelemre méltó partiekkel bír, elég jó­­volna terhet (7 sz. 7 f.) vinni, de a távolság hosz­­szú talál lenni neki. — Lady Lumley ép annyi te­­errel indulna mint Mida, gyors ló, de nem birja gy kitartani, mint ez utóbbi. — Verneuilnek 9 sz. fontot kellene vinni, tehát 18 fontot adni Lady Goligd­y-nek (egyenlően Kincsemmel. Szerk.) . Ascot gyepén, hol együtt futottak a királyné po­haráért 2 mfdig, a franczia mén 5 fontot adott el­lenfelének, s könnyen megverte 10 hoszszal. Ver­­neuil e formáját megtartá az Ascot Cupben és Ale­xandra díjban is, az előbbin 27, az utóbbin 3 midet futván, a legkitartóbb lónak bizonyult. Én azt hiszem — mondja értekező — hogy képes megadni és megverni Lady Goligd­yt még e teher­rel is, ha az utóbbi föllép ellene. Ha tehát azon sok ló közt, melyek Kincsem hosszú dicsőséges pá­lyáján ellenfelei voltak —egy jó volt, úgy mutassa azt most ki Verneuil megverésével ; — ez azonban igen nehéz és nyílt kérdés. Ez utóbii a legerősb és versenykészebb ló most messze földön. A héten is hosszú és erős munkát végzett, s a legmagasb conditioban jelen meg a küzdelemre. Én tehát eh­hez következetesen őt tekintem a Goodwood cup nyerőjének, míg az öreg Pageant és Kincsem a második helyért fognak küzdeni egymással. * Az 1880-as Derby, Oaks és St. Leger a na­pokban záródott be 265, 201 és 266 nevezéssel. Tőlünk a következők vannak köztük : Ifj. gr. Fes­tetics Tasziló a Derbyre és St. Legerre két mén csikóval, az egyik Cambuscan-Crafton Lass, a má­sik Bushklapper, a. Buccaneer a. Ameise . Gyürky Béla neve után röviden csak ennyi áll : b. c. bro­ther to Kisbér, mely a Legerre is bejegyeztetett; Gen. Hope a Nádasdy ménesben nevelt két mén csikót nevezett ; az egyik Vadoncz, apja Gamecock a. Verbena ; a másik Elemér a. Buccaneer a. Els­­beth. A kancza dijra (Oaks) csak Gen. Hope-tól találunk egyet Merényt, a. Camalescan a. Mildred , mind a három a St. Legerre is beíratott. — Mint új versenyző lép fel a fiatal Esterházy Mihály gróf Cseklyészről, három tulajdon nevelésű csikóval : Bajtárs ap. Buccaneer a. Voltella ; Sólyom a. La­­neret a. Tzaritza; Vonzó a. Virgilius a. Attraction. — Festetics mindkét csikóját a jövő évi Richmondi Stake-re (2 éves verseny) is nevezte. * Buccaneer fiait, mint félvér lótenyésztésre tűnő apalovakat dicsérik a morva- és csehországi tenyésztők s különösen Falsacapát (Tallós testvére, a Votella kanczától), és Dualist. Annál inkább örü­lünk e közleménynek , mert sokszor halottuk azon balvéleményt, hogy éppen Buccaneer fiai nem vol­nának alkalmasak félvértenyésztésre. Halljuk, hogy a derék Bad­ Boyhoz (ap. Buccaneer a. Merry Bird), mely az idén először Tasson volt felállítva, nem akart senki kanczát küldeni. Kicsinylették. A mén igaz, hogy alacsonynak látszik, de csak látszik, mert jó mély alkatú, s­­­ör­ marok ; ezenfelül oly szép tömör állat, melynél alkalmasabb telivért, a környékbeli szintén alacsony kanczákra ritkán ta­lálhatni. A mént utólag, ha jól emlékszünk Jász- Apátiba kérték el, hol bizonyára jobban felhasznál­ják — s bízvást hiszszük, hogy ivadékai erős, ki­tartó lovak lesznek.* A lótenyésztársulat Győrött szeptember 8— 10-ke közötti, az ált. vásár alkalmából, — ügető­versenynyel összekött lókiállitást rendez; úgyszin­tén Debreczenben október 6—8 között lókiállitást, ügetőversenyt és sorshúzást a verseny alkalmából. * Párisban szeptember 1—10-ike között lesz a nagy nemzetközi lókiálliállitás , 7-kén pedig a nagy ügetőversenyek.* A nagy nemzetközi ügető­versenyek megtar­tása Párisban most már bevégzett tény, szeptember 7-én lesznek Maison-Laffite-ben Paris mellett. Ösz­­szesen 6 díj lesz kitűzve 62,500 frank értékben, melyek közül az utolsó egy „Vigasz verseny“ lesz, azon lovak számára, melyek az első 5 versenyben győztesek nem voltak. Tekintetbe véve azt, hogy nemcsak az első, hanem a második és harmadik beérkező is szép díjat kap, továbbá hogy Maison- Laffitte, egyike a legszebb helyeknek Páris környé­kén, végre hogy a franczia vasút­társaságok a lo­vak szállítását féláron eszközük, a közönség nagy részvéte várható. Istállókról eléggé van gondos­kodva, miután már közvetlen a versenytér melletti Stud-Farm-ban 200 lónak van helye. A nevezések augusztus 1-ig directe „Legoun Longpré úrhoz, „ Rue Guilbert Caen (Calvados) France“ eszközölhe­­tők, hol egyúttal mindennemű felvilágosítással is szolgálnak.* Kincsem a „Grand Prix de Deauvilles“-re (15,000 fr.) is van nevezve, 29 vetélytársa van. E verseny augusztus 18-án lesz. A deauvillei verseny­tér a híres trouvillei tengeri fürdő tőszomszédságá­ban van Havre mellett. A meeting 5 napig tart, a a franczia előkelő világ gyű­lhelye , mint az alábbi nevezésekből látszik, a 29 vetélytárs közt; a leg­jobb franczia lovak is feltalálhatók ; ilyen mindjárt az első (Vinaigrette), Mons. Delamorre 5 éves ménje, e díj nyerője tavai, mely abban megverte Verneuilt , azt a Verneuilt, mely most Kincsem legnagyobb el­lenfele; ha tehát a kancza Angliában nyer is, itt még nagyobb ellen vár reá. lm a nevezettek Vinaigrette Mondaine Clémentine FantaineblauFrileuse Argentan Ellevion Roscoff Caen Kincsem Mantille R. de la Montagne Fitz Plutus Giboulée Augusta Benserade Boulouf Réveillon Aquilon Nouméa Réserviste IL Linotte Mourle Talari Statbouder Pontoise Boublard Gift Inval BaUguy A távolság 17a mfd. Teher kor szerint (3é. 51 ki­. 4é. 59 kil. (9. sz. 4 f.) 5é. és id. 62 kil. Tízezer franc értékű verseny nyerője még 2 kil. többet visz ; 20,000 francért 31/1 kil., 40000 frt. 5 kil., 60,000 frt. 67a kil. Ellenben leengedtetik 4é. és id. oly lovaknak, melyek még nem nyertek 10000 forint­ért. versenyt 37­ kil., ha 5000 fr. sem 7 kil. Kanczák 11/1 kil. leengedést nyernek. Heréitek kizárvák. Kincsem e szerint 61 kilogrammot (9 stone 9 fontot) visz. Lójutalom-difesztások határnapjai : HÍREK. Augusztus 1. — „Mi az igazság ?” czim alatt jelent meg egy népies röpirat, irta Palásthy Sándor. Magyar, német, tót és román nyelven kapható a szabadelvű kormánypárt végrehajtó bizottságánál. Ara 10 kr. Ezen művet a szabadelvű kormánypárt végrehajtó bizottsága a párt híveinek figyelmébe ajánlja. — Széchen Antal gróf, a kitűnő író­t Shakes­­peareról szóló tanulmányát németül is átdolgozta. A nagybecsű tanulmány első része olvasható a mai Neue Freie Presse tárczájában. — A belügyminiszter — mint értesülünk — a mozgósított fővárosi hivatalnokok személyzeti és szolgálati visszonyait illetőleg a fővárosi törvény­­hatóság által megállapított szabályzatot újabb tár­gyalás végett visszaküldötte. A miniszter megelé­gedését fejezi ki a fölött, hogy a fővárosi törvény­­hatóság saját kezdeményezéséből ily szabályzatot kidolgozott, minthogy azonban a szabályzat több intézkedése nézete szerint czélszerűbben lenne meg­állapítható, minthogy továbbá a törvényhatóság a szabályzat megalkotásánál a mozgósított állami és megyei tisztviselőkre vonatkozólag a miniszterta­nács által megállapított szabályzatot még nem is­merte, s ekként nem volt módjában a kérdést e szabályzat figyelembe vételével tán helyesebben megoldani, ennélfogva felhívja a miniszter a fővá­rosi hatóságot, miszerint a kérdést és szabályzatot tárgyalván, azt a minisztertanács által megállapí­tott szabályzattal lehetőleg összhangba hozni igye­kezzék. Az ekként megállapítandó szabályzat jóvá­hagyás végett hozzá felterjesztendő lesz. — Kincsem győzött. Épen most kapjuk a pesti lovaregylet­ titkárságától a hírt, hogy a Good- Woodi cupbefi Blaskovics Ernő Kincsemre lett győz­tes, könnyen nyervén. Második Pageant, harmadik Lady Golightly, — csak 3 ló futott. Kincsem Ang­liából Francziországba megy át, hol augusztus 18-án a Deau-Villes versenyben fog futni; 30 vetély­társa van. — A párisi kiállítás díjait nem szeptember, hanem október közepén osztják szét. Az okmányok már készek. — „A kagylókról és gyöngyökről.“ A magyar királyi természettudományi társulat e czím alatt Pethő Gyulától egy igen érdekes kis kötetet, mely nagy szerényen csak füzetül szerepel, adott ki. A kötet 6 fejezetre oszlik: az I. a kagylókat és pu­­hatestű állatokat jellemzi általánosságban ; a II. szól a kagylók testének szervezéséről és szerveiknek élettani működéséről ; a III. a kagylók fejlődésé­nek és életmódjának nevezetesebb mozzanatait adja elő ; a IV. a kagylóhéjak chemiai alkotását és gör­­csövi szerkezetét ismerteti; az V. a kagylók föld­rajzi elterjedéséről ad tájékozást, s az osztriga ha­lászatról és tenyésztésről érdekes vonásokat ; végre a VI. a gyöngyökkel foglalkozik. Itt egymásután következnek : a régi szóhagyományok és költői fel­fogás; a tengeri és az édes­vizi gyöngykagy­­lók ; a gyöngy képződése és szervezete ; a gyöngyha­lászat, osztályozás, kereskedés, a legszebb és leg­nagyobb gyöngyök ; fényűzés hajdan és most, a mesterséges gyöngy­termelés. A kötet 207 lapra terjed és 42 fametszetű ábrával van illustrálva, me­lyek csínja, kivitele mindenütt rávall a Morelli ügyes kezére. Nem vagyunk illetékesek e mono­­graphia tudományos értékéről szólani , csak­is azt nyilatkoztathatjuk ki, hogy kellemesebb, vonzóbb, zamatosabb és magyarosabb nyelven természettudo­mányi munka nem jelent még meg. Ily szép nyel­ven a természettudományi literaturában ez idősze­­rint csak Szili Kálmán és Herman Ottó írnak ; ré­gebben csak Greguss Gyula és gr. Lázár Kálmán írtak. Meglepően érdekes lapja a­­kötetnek egy hosszabb­ jegyzet, mely a kiadatlan, XVI-ik század­beli Lugossy-codexből közöl néhány versszakot, an­nak bemutatására, hogy az idétt mikép fogták föl a gyöngyképződést. Közöljük ez érdekes töredéket, előbb azonban megjegyezzük, hogy a kötet a nép­szerű természettudományi előadások 12-ik füzete, hogy a szerző kivonatosan, 1878. április 12-én adta elő, hogy ára 1 forint, igy igen olcsó. Az emlitett Lugossy-codexbeli vers igy hangzik a gyöngyről : „...............Margaritas neki neve mondgyák, Keserő­ izt mutat kik azt megkóstollyák. Unió deákúl senki nem tagadgya, Az ki ezt vizsgálja oka ennek mondgya, Hogy tengeri csiga egyszer ő gyomrában Egy öreg gyüngy­szemnél többet nem formálna.“ Majd áttérve a gyöngyök keletkezésére, igy folytatja: „Szép tavaszi idő mikor elközelget, Nagy sereggel csigák tengörből kijönnek, Szomjúságot nagyot mert vízben szenvednek, Tengör sós vizzével kit meg nem olthatnak. Csigájokat parton az égre fölnyittyák, Az égi harmatot kévánsággal várják, Mihelt leszállani az égből azt láttyák, Nagy gyönyörűséggel mellyekben beszívják. Az égi harmatot csiga beszivallja, Nagy szép gyönge hussát az mindjárt eljárja, Kivánós neki(e) szaga jó illattya, Az szép drága gyöngynek ez leszen állattya.*) Ez is egy nagy csoda mit felölök Írnak, Mennél nagyobb részek tengörön támadnak, Tengöri haboktul csigák hányattatnak, Annál szebb és tisztább gyöngyöket formálnak. De mikor tengörnek csöndessége vagyon, Csigáknak járások csak vizszinben vagyon, Napnak hősségétől szenvedéssök vagyon, Fényessége gyöngynek akkor kicsiny leszen. . . .“ — Búcsú Magyarországtól.. A Boszniába át­helyezett táviró tisztviselők mult hétfőn búcsúztak el budapesti kartársaiktól. Az elválás előtt azonban még barátságos lakomára gyűltek össze mintegy hatvanan a fővárosi vigadóban, a­honnan egyenesen a hajóra kísérték a távozókat. Búcsút vettünk azok­­tól, írja a „Táv. Közlöny,a­kikhez bennünket a kortársi és baráti ragaszkodás csatolt. Távozott pályatársaink éppen oly tartományban lesznek hi­vatva a nemzetek kultúrái fejlődésében oly fontos szerepet játszó villamdelejes táviró vezetésére és kezelésére, mely eddig a kultúra és alkotmányos szabadság hiányában vak sötétségben botorkázott s ennek folytán az anyagi jólét eszközeit is nélkü­lözte. Ha ily szempontból fogjuk fel a tőlünk szo­morodott szívvel elszakasztott pályatársak küldeté­sét, valóban magasztos a missiójuk. Mi hiszszük, hogy a magyar nemzet fiainak szabadságszeretete, melynek tüze lobog a távozottak szívében, nem fogja megengedni azt, hogy ők is úgy tegyenek a bos­­nyákokkal, mint velünk tett az osztrák és cseh czivilizáló hivatalnoksereg. Bár most egy időre nem a magyar táviró igazgatástól kapják utasításaikat józan magyar érzésük sohasem fogja megengedni, hogy a szomorú emlékű Bachvitézek modorára ve­temedjenek. A Hédeit kivégzik. Egy berlini lap szerint jól értesült körökben tegnap az a hír volt elterjedve, hogy a trónörökös az államminisztérium jelentése alapján a törvényszék ítéletét illetőleg szabad fo­lyást engedett a törvénynek és a halálos ítéletet aláírta. — Csendélet Alexandriában. Régebben emlí­tettük, hogy Alexandriában bizonyos Ferdinando di Simone, anconai kereskedőt éjjel álcrázott ficzkók megtámadtak, egy pinczébe hurczoltak és ott a „Ladro“ szót többször letörülhetlenül belevésték ar­­czába. E gaztett elkövetői ellen a napokban volt a tárgyalás Anconában, hová e bűnösöket kiadták. Vádlottak voltak Arturo Consenti és kedvese Ca­rolina de Leo, kik bordélyházzal bírtak Alexan­driában. De Simone ügynökük volt, ki az Európa­k­ Állománya, (állat - substantia.) ból való importot ápolta. Nem rég pénzügyi diffe­rentia forgott fenn, melyen felbőszülve Consenti és kedvese — ki férfi ruhába öltözött — megrohan­ták az ügynököt és eredeti módon bántak el vele. Consentit öt, kedvesét három évi súlyos börtönre ítélték. — Rokitansky özvegyét férje halála után 600 forintnyi nyugdíj illetné meg. Stremayr közoktatási miniszter azonban azon fáradozik, hogy az özvegy a teljes nyugdíjt (5000 forintot), mely Rokitansky húzott, kapja meg. A híres tanár ugyanis csekély vagyont hagyott családjára.­­ A kalocsai csillag­vizsgáló­ épület nagyban készül. A gymnasium egy része fölé harmadik eme­let jön, (a falak már szépen emelkednek,) s azután efölé jön a vizsgáló torony két szobácskával. Nem rég ott volt Konkoly Thege M. csillagászunk báró Podmaniczky s több mások társaságában, s az ösz­­szes építkezés tervezetéről igen jól nyilatkozott. Augusztus végéig az egész be lesz fejezve s igy a gymnasiumi beiratások és előadások tekintetében minden nehézség el lesz hárítva. — Webb kapitány távúszása a Themsében. Mait pénteken reggel 7 óra előtt 5 perczc­el lépett vízbe Gravesendnél, két barátja és két hajóslegény által egy csolnakban kisértetve, és déli 12 óra után 10 perczkor Woolwichba ért, honnan megfordulva vissza­indult Gravesendbe, de délután 5 óra előtt 11 perczc­el Roshervillenél felhagyott az úszással. Mindössze tehát 10 órát és néhány perczet töltött vízben, mely idő alatt mintegy 40 mértföldet (va­lószínűleg teng. mértföldet ért a Sportsman, melyből közleményünket veszszük) úszott. A kapitány ez idő alatt sehol sem időzött, s csak kávét, b­eát és egy kevés húst élvezett. Reménye van — mint a Sportsman mondja — miszerint legközelebb 31 óráig kitartja a vízben. — Neriman khránt a perzsa követet, — mint említettük — tegnap kihallgatáson fogadta a ki­rály, mely alkalommal a követ átnyújtotta perzsául írt megbízó levelét. A sah nevében egyúttal köszö­netet mondott annak szives fogadtatásáért s tu­datta, hogy egy hozzáérkezett teheráni távirat sze­rint a sah vasárnap ér székvárosa elé, de anélkül, hogy ezt érintené, egyenesen Sinbrun kastélyába megy nyaralni. Azután bemutatta új titkárát, Mirza Hassant. A sah őszszel tizenkét fiatal perzsát küld Bécsbe, neveltetésük végett. — Nyomos ok. A párisi St. Roche templom­ban a következő kínos jelenet folyt le. Egy fiatal pár egy nappal az esküvő előtt gyónni jött ide. A vőlegény csakhamar elkészült bűnei bevallásával, de a menyasszony közel egy órát töltött a gyónó­­széknél. Midőn azután az elnyert absolutio után örömmel sietett kedvese karjai közé, ez föllobbanva, e szavakkal utasítá vissza : „Sohasem vennék asszo­nyom olyan nőt, kinek bűnei bevallására egy teljes órára van szüksége.“ — Szólt és távozott mind­örökre. — A népszínház tagjainak arczképeit egy nagy lapon csoportosítva szándékoznak kiadni Ba­konyi István és Báthory R. Mihály, a népszínház tagjai. Az „Emléklap“ augusztus 14-ére jelenik meg s összesen 38 férfi és női arczkép lesz rajta, köztük a népdalok csalogánya Soldosné arczképe is. A rajzokat Elischer Gyula készítette, a kiállí­tást a Légrády testvérek intézete vállalta­­el. Az utánvételes megrendelések, példányonként másfél forint, Báthory R. Mihályhoz a „Színi Lapok“ szer­kesztőjéhez (Budapest, Kőfaragó utcza 1. sz.) inté­­zendők. — Ez is ereklye. A rostoki múzeum a napok­ban gróf Bismarck Herbert közbenjárása folytán a vaskanczellár egy plajbászát kapta ajándékba an­nak dolgozó asztaláról. Nem Jókai híres Bismarck­­plajbásza ez. — Tizenhét ember lelte halálát nem rég a ha­bokban. Egy (Írországi) casani tanító ugyanis ne­jével, két tanítóval és tizenhárom iskolás gyermek­kel csolnakázott az ottani tavon, midőn a csalnak fölbillent és a szerencsétlenek a vizbe fúltak. — Szegedi leletek. A szegedi várban folyt épít­kezések alkalmával érdekes leletek kerültek nap­fényre. A „Szegedi Híradó“ a következőket írja róluk: A tavaszszal kezdték még el a vár azon kapuja mellett levő épület lerombolását, mely a széképü­lettel szemben áll (régen ez volt a budai kapu). Ez a földszinti rozzant épület „Verwaltungs­gebäude“ név alatt volt ismeretes, s az itten inter­nálva volt lothringeni herczeg lakhelyéül is szol­gált.­­ Az épület alapjaiból temérdek műépíté­­szeti alkatrész került ki, a melyek tanúságot tesz­nek arról, mily remek s mily merész alkotásu építményeink voltak a hajdankorban.­­ Az anya­gok erős homokkőből vannak; díszes faragványuk és tagozataik a korai góth ízlést árulák el, a mely­nek különben is merész conceptiója csak rendkívül nagy köz- vagy egyházi építkezésre alkalmas. Ezen ékesen szóló s kétségbevonhatlan bizonyítékok után az írott emlékek és a hagyomány azon adatait, hogy városunkban hajdan 17 egyház és paloták voltak, minden tartózkodás nélkül elfogadhatjuk. A föltalált érdekes építészeti emlékek és műtöre­­dékek a várkapu mellett vannak összehordva, s azok közt egy darab a geolog figyelmét is a leg­nagyobb mértékben fölhívja. — Ez egy petrificá­­tum, melyben a különböző apróbb csigák oly tö­megben vannak lerakva, hogy az egész darab kő majdnem abból állónak látszik. Némely helyen egy­­egy darabot kifejteni is lehetett, a mely után ma­gának a képződménynek korát s talán helyét is, a honnan az idekerült — mi a hajdankori keres­kedelmi s közlekedési viszonyokra vethet egy fény­­sugárt — meghatározni lehet. — A mozgósítás miatt, bécsi lapok híre sze­rint, a zágrábi és nagyszebeni főparancsnokságok területein a szokásos hadgyakorlatokat közgazda­­sági szempontból az idén nem tartják meg. — Törvényszéki jelenet Angliában. A minap egy megrögzött ficzkót állítottak az esküdtszék elé. A bizonyítási eljárás kiderítő bűnös voltát és a ve­zető bíró remélhette, hogy az esküdtek rövid tanács­kozás után, kimondják a Guilty szót. Ámde éppen az ellenkező történt : az esküdtek nagyon sokáig tanácskoztak és végre kimondták a Not Guilty szót. A tényekkel szemben az ítélet megfoghatlannak látszott, mig a valódi okot meg nem tudták. Az esküdtek egyike ugyanis süket volt s egy szót sem értett a tárgyalásból. Ezért szavazott tehát a nem bűnösre s igy a szavazat többségét eldöntötte. „Pali Mall Gazette“ ez ügyre nézve még a következő megjegyzést teszi. „A vádlott érdekében kívánatos volna, hogy az esküdtek mind süketek volnának, de csaknem még jobb volna, ha a védők némák volnának.“ — Borzasztó nagylelkűség. Wodianer Fölöp, a Budapest kiadó tulajdonosa egy népes irányú, rö­vid hazai tárgyú történelmi elbeszélésre 5 darab aranyat tűzött ki pályadijul. A beküldés határideje október 1. Fél Magyarország novellistái, hadd lássa a világ : „kire süt a dicsőség napja, kié lesz vajon a babér.“ — A „Távirda Közlöny“ szerkesztősége a távírói tisztviselők igényeihez szabott „Távirda Nap­tárt“ szándékozik kiadni 1879-re. Előfizetési ára 60 kr., s vagy ez összeg, vagy legalább a meg­rendelés szeptember 15-ig a „Táv. Közl.“ szerkesz­tőségéhez küldendők be Budapestre. — Népdalgyűjteményre hirdetnek előfizetést Nagy József mint szerkesztő s Traub B. és társa mint kiadó. A gyűjtemény, mely kizárólag Szeged és vidéke dalait fogja tartalmazni, csinos zseb-kia­dásban, 16 nyomatott ívnyi terjedelemben jelenik meg, ez évi szeptember 1-ére. Az előfizetési pén­zek (példányonként 50 kr.) a kiadó könyvárusok­hoz Segedre küldendők be.­­ Egyházmegyei conferentiát fognak tartatni mint a „Magyar Állam“ Írja Kalocsán okt. hó 16. és 17-én, melyre az egyházmegyéből hivatalosak 1. a főkáptalan valóságos és tiszteletbeli tagjai, 2. az egyházmegyében levő összes apátok és prépostok, 3. a kerületi esperesek s ezek akadályoztatása ese­tén a kerületi jegyzők, 4. a központi Lyceum ta­nárai, 5. minden esperes­i kerületből egy választott tag, 6. az egyházmegyében levő szerzetes házak főnökei. A conferentiák tárgyát nagyrészben az es­peres kerületi gyűlések hozzák javaslatba, mire nézve az eszmecserék már meg is indultak. — A ,,Haza“ ügyben. A budapesti kir. tör­vényszék mint telekkönyvi hatóság 9486/878. sz. végzésével a „Tisza“ biztositó társaságnak Buda­pesten fekvő ingatlanaira feljegyeztetni rendeltetett azon per, melyet Dr. Beck Hugó mint a „Haza“ csődperügyelője, a „Tisza“ ellen a vagyonátruházási szerződés érvénytelenítése és másfél millió forint visszaszolgáltatása iránt indított. Színház és művészet. — A­ nemzeti színház drámaigazgatója, Paulay Ede, élénken érezve, hogy a nemzeti színháznak mennyire hivatása a nemzet múltját is koronként visszatükrözni, a Főv. L. szerint elhatározta, hogy ha már új történeti színműveink nincsenek, fölele­­venít a régi jobbakból néhányat, először is a Szig­ligeti „Mátyás fiá“-t s a Jókai „Dózsa György“-ét, később pedig más darabokat, melyek sikert ígér­nek s jól adhatók elő. — Zichy Mihály nagy képe, mely Erzsébet királyasszonyt Deák Ferencz ravatalánál ábrázolja, rézmetszetben nem rég készült el. A művész a met­szetet felséges asszonyunknak ajánlotta föl, ki azt legkegyelmesebben elfogadta és viszonzásul a párisi magyar segélyegyletnek, melynek neve alatt a metszet közzététele történik, 500 frankot ajándé­kozott. Zichy képe sokszorosításából eredő összes jövedelmet a párisi magyar egyletnek, melynek tudvalevőleg lelke, ajánlotta föl.­­ A Trocadero dísztermében ma tartják a legérdekesebb drámai előadások egyikét, melyen Francziaország három első drámai művésznője: Marie Laurent, Aé­gares Roussell, továbbá Aanet Sully színész és művészek szerepelnek. Előadásra kerülnek Racine „Andromache“, Leconte de Lisle „Erynniák“ és Corneille „Horace“ színművének egyes jele­netei. Megelőzőleg Lapommerage olvas a tragikai művészetről. — Számos olasz impressario utazik augusztus közepén Parisba, hogy jelen legyenek Gounod „Poliuta“ operájának első előadásán. Ha tetszik, terjeszteni fogják az operát egész Olaszországban. Budapest, péntek, aug. 2-án. Népszínház. K­ÓSZA JUTKA: Eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. Irta Lukácsi Sándor SZEMÉLYEK : Kezdete 8 adfél órakor. Holnap, aug. 3-án. Kornevilli harangok. Kondor Máté, biró — — — Szombathelyi Túri Gábor, kovácsmester — — Jány Marczi, a fia — — — Egri Figura János, gazdaember — — Tihanyi Erzsi, felesége — — — Szigligetiné Golyvás Tamás, esküdtember — — Horváth Kósza Jutka, árvaleány — — Rákosi Szidi Bogárdiné, özvegyasszony — — Pártényiné Borcsa, leánya — — — Sziklai Emilia Zludlacsek Jani, drótostót — — — Eőri Kövesiné, Kondor gazdasszonya — Klárné Árva Gyuri, szolgalegény — — Vidor Pintér István, korcsmáros — — Kovács I. Kincses Pista, futóbetyár — — Pártényi] Gólya Zsiga, czigányzenész — — V. Kovács Serény János, paraszlegény — — Bátori Gazdag Zsuzsi, parasztleány — — Polányi I. ^ kisbiró - szer^. 2-ik ) — — — Enyván 2-ik ) czigányzenész _ _ Magyari KÖZGAZDASÁG. Czlel­ tájiratok. Becs. aug. 1. (Magyar ért. zárlatra). M. földteheral. kötv. 79 25. M. vasúti kölcsön 102.25. Salgó-Tarján 96.—. M. hitel 236.25. M. zálogl. 94.25. Alföld 126 25. Erdély 119.—. Magyar éjszak-kel. vas. 124 25. Magy. kel. vas. 68.50. Kel.-vasuti elsők kötv. 67.25. Magy. eorst. 83.75. Tiszai vasút 198.—. Blagy. földhitel 75.—. Kincst. utalv. 1873. —.—. Kincst. utalv. 1874. 118.80. Aranyjáradék 90.30. Beer, aug. 1. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitelv. 264.80. angol-osztr. 115.75. Galiczia 242.75. Lombard 77.—. Államvasut 266.50. Rente 64.22. Hitelsorsjegy 162.—, 1860-as —.—. Napoleond’or 9.18, 1864-es 142.75. Arany 5.42. Ezüst 100.30. Frankfurt 55.90. London 114.45. Porosz pénzutalványok 56.50. Tö­­rök­ sorsj. 28.75. Aranyjáradék 74.30. Tartós. Frankfurt, aug. 1. (Zárlat). Váltóári Bécsre 176.30.,. Osstr. bankr. 730.—. Osztr. hitelr. 233.—. Osztr. államv.­rész. 237. Lombard 68.25. Galiczia. 215.75. Papir járadék 56.11. Ezüst járadék 58.18. Osztr. arany járadék 65.25. Magy. arany járadék 79.78. Szilárd. Utótőzsde 232.75,236. Berlin, aug. 1. (Zárlat.) Galicziai 107.25, államv. 474.—. Lombard 131.—. papír-járadék 56.50, ezüst-járadék —.—. hitelv. 467.50, váltóárf. Bécsre 175 25. 1877. 10 mill. köles. 60.20. K. vas. elsőbb kötv. 60.—. M. kincst. utalv. 99.50, magy. arany­járadék 79.75. —.—. —.—. Csöndes. Utótőzsde : 466.50. Köln, augusztus 1. Baza 18.95, 19.20, rozs 12.85. —.—, repezeolaj 35.50, 33.30. Stettin, augustus 1. Baza 188.50, 193.—, rozs 120.50, 126, repezeolaj 62.50, 62.50, szesz 56.50, 55.60, 52.50, répa 288. Páris, aug. 1. (Zárlat.) 3°/0 évjárulék 76.75. 5°/0 évjárulék 112.25. Olasz évjárulék 74.80. Oszt. államvasut 583. Mobilier hitelr. 305. Lombard 173. Töröksorsjegy 64.50. Oszt. földhitelrészv. a.1. Magyar aranyjár. 78.93. Oszt. aranyjár. 65.7/g. Termény piac­, Budapest, augusztus 1. Gabonaüzlet. Buza, kész árunak ára vál ato­lan, tiszavidéki 78.5 kg. 10 frt 20, 79 kg. 10 frt 15, 80 kg. 10 frt 30, 78 kg. 9 frt 90-10 frt — 10 frt 20, 77 kg. 9 frt 70, 76.2 kg. 8 frt 70, 76.9 kg. 8 frt 60—80; pestvidéki buza 80.5 kg. 10 frt 30, 79.4 kg. 10 frt, 10 frt 10, 77 kg. 9 frt 30, 75.5 kg. 9 frt; fehér­­megyei buza 77 feg. 9 frt 45, 76.5 kg. 9 frt 25 ; bánáti buza 78 kg. 9 frt 90 ; éjszakvasuti buza 78 kg. 9 frt 75 ; mind három hónap határidőre. — A többi áruban válto­zatlan árak, üzlet lanyha. Buza őszre 9 frt 35—9 frt 30 ; zab őszre Győrből 5 frt 80—90; uj tengeri 5 frt 40—51; káposztarepere augusztus—szeptemberre lét/* frttal kötve mint áru, bánáti repere augusztusra 133/4 frt. Vízállás és időjárás, Budapest aug. 1. 3.68 m. 0 fölött tiszta. Pozsonyban aug. 1. 3.17 .n. 0 fölött száraz. M.-Szigeten aug. 1. 0.92 m. 0 fölött tiszta. Szatmáron aug. 1. 0.63. m. 0 fölött száraz. Tokajon aug. 1. 1.32. m. 0 fölött szél. Feleős szerkesztő: Psilászhy S­ánd­or.

Next