Ellenőr, 1878. augusztus (10. évfolyam, 382-437. szám)

1878-08-09 / 397. szám

A pesti árú- és érték­tőzsde árjegyzéseL Staulapeat au aélitti «0­­5 14 76g — 666 co 106 20 C — 06 IMMMBMBBMBBMBHgWMIWK1 "fWWrTtBMWII Csöndes J. F. nevelő- és tanintézete Sopronban hI ¥?>l^ R ÏSTfLÏ.AïdiÆssLé M­agyarországra nézve egyesegyedül SGIWK I. m. k. udv. szállító urnái PfTBudapest, Király-utcza 1. sz. a. létezik. " Választékos raktár, hol eredeti gyári ára- I­kon kaphatók: borsaj­­tók(szabadalmazottak); orsó-sajtók kerékvál­toztatással ; borsajtók (Mirabell - szerkeszet) ; borszivattyu­k ; pa­­lac­ktöltő készülé­kek ; dugaszoló-gé­­pek ; aprószóló- és szóló-sajtolók, nem­különben mindenféle, a pinczészethez megkivántató gépek és esz­közök. (13. sz) jogr­ajzok és árjegyzékek ingyen kaphatók. Abel Rudolf és Társának kertművelő intézete, és ezen czégnek egyedüli tulajdonosa Á­bel Rudolf a Ferencz József-rend lovagja, cs. k. udvari kereskedő-kertész, veteménymag-árus és faiskola-tulajdonos Hietzingen, Becs mellett, Auhofstrasse 40. sz., ajánlja melegház­ és hidegföldben termő nö­vényekben gazdag tárházát, úgyszintén mindennemű vetemény-magvakból álló raktárát. Nagy választékban kaphatók solitairnövények, u. m. minden nagyságú pálmák, eoniferák stb. Úgyszintén megjelent a valódi haarlemi virág­­h­agymyák jegyzéke, mely kívánatra bérmentve bárkinek megküldetik. 1009 Nyilt. jogú nevelő- és tanintézetemben a 13-ik tanév szep­­­­tember 1-én, a rendes előadás pedig 10-én kezdődik.­­ Az intézet befogad: 1-szer, elemi-, retrr és srymaia­­simus tanulókat, kik az intézetben laknak, tanulmmyu­kat az intézetben végzik, vagyis annak bennlakó tanárai által oktat­­tatnak s Allani érvényes bizonyitványt nyernek. A tannyelv magyar és német, valamint az intett növendékei­nk is több mint fele német ajkú. Az elemi osztályok taj- és tápdija 500 frt, a reál- és gymnasiumi növendékeké pedig 6­­0 forint. — 2-or. Nyilvános iskolába járó fiuk, kitt Európa na­gyobb városai mintájára az intézetben laknak, a benntanuló nö­vendékekkel egyenlő nevelésben 8 felügyeletben része­sülnek, de tanulmányaik végett a városi nyilv. tanodákat látottatják. E tápinté­­zetbeli növendékek fizetnek^CO frtot. —­ (Sopronnak van kath. fö­­gymnasiuma, prot. lyceuma s állami főre.­­ tanodája.) Kevésség vállaltatik, hogy a magyar ajkú ne­endőkek a né­met nyelvet két év alatt szó- és írásban töké­letessen elsajátítják s a harmadik évben képesek leendők tantár­gyaikat tisztán német nyelven tanulni, vagy pedig felsőbb tanul­mányaikat német tanintézeteken folytatni. Ennek ellenkezője áll a német ajkú növendékekre nézve a magyar nyelvet illetőleg. A franczia nyelv tanulása az elemi tanoda harmadik osztályától kezdve fölfelé az intézet összes növendékeire nézve kötelező , nemkülönben a tornászat, úszás, táncz, ének és a katonai had- és fegyvergyakorlatok. A szülök gyermekeiket, tetszésök szerint, ha­zulról is ruházhatják s eltekintve ettől, az évi mellékkiadások maximuma cca 60 frt. Az angol nyelv, zene, lovaglás, vivás, a szülők kivonatára, külön, mérsékelt díj fizetése mellett, taníttatik. Levélbeli megkeresésre az intézet értesítőit s rajzát készséggel megküldi az intézet tulajdonos — igazgatója 1028 Csöndes J. F. Minden cs. 1839-ki iá«».1# a most következő utolsó húzásban egy nyeremény­nyel ki kell huzatnia. Ezen fajú eredeti sorsjegyeket a napi árfolyam szerint adunk el, vagy részletekben is, és pedig : 1/ao részjegy a . . . . frt 13.— Vao levonva a legkis. nyerem. „ **.— havi részletfizetések mellett jutányosan. ígérvényen frt 2.75 és bélyeg. Húzás augusztus 14-én. Főnyerő­­ 200,000 frt | adómentes Pénzbeli előlegek sorsjegyekre és értékpapírokra minden ösz­­szegig a legolcsóbb kamatok mellett. A „MERCUR“ kiadóhivatalának bank- és váltóüzlete Politzer S. Budapest, Dorottya­ utcza 12« SZ, g)®*“ Jóravaló és megbízható ügynökök , vidékre szerződtetnek. Az intézet helyiségei és kertje, A. 1770-n­ év óta fennálló ezen CHARLES BURREL & SONS mérnökök és gazdasági gépgyárnak THETFORD, ANGOLHONBAN.; képviselve­­ PIRNITZER ALAJOS­­ által, Budapest, V. nádor­ utcza 36-dik szám, ajánlják minden újítással és nagyobbított tűzszek­­rénynyel ellátott, a legkevesebb tűzianyagot igénylő gőzmozgonyaikat, valamint nagy munkaképességgel bíró, szilárd alkotású gőzcséplőgépeiket kívánatra magánete­tővel, biztonsági készülékkel és fékezővel. Megjegyeztetik, miszerint Charles Barrel a com­­binált cséplőgépek feltalálója. Vonatkozással a fenti közleményre, bátor vagyok egyúttal Lack-féle merítő hengerekkel készített, valamint eredeti amerikai csigarendszerű sor­vetőgépeimet, továbbá Remington-féle számos érmekkel kitüntetett amerikai kaszáló- és arató­gépeimet, „Tiger“ széna-gyűjtőket és min­den egyéb gazdasági gépeket a t. gazdaközönség­nek ajánlani. H­asznált gőzmozgonyok és gőzcséplők állandóul kaphatók raktáromban, valamint ilyeneket veszek. Pót­részek készletben vannak. Mindenféle gépjavítások eszközöltetnek. Simitzer cMüjOS. Iroda, gép­kiállítás és műhelyiségek . Budapest, V. nádor utcza 36. szám.­­ Képes árjegyzőitek kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. Iskolai értesítés: polgári és kereskedelmi iskolám é s nevelőintézetemben együtt, Budapesten, Károly-körút 22. szám (országút 4.) a 26-ik iskolai év folyó évi September 3-án veszi kezdetét. A növendékek felvétele augusztus­­20-kától naponta délelőtt 8 órától 12-ig és délután 3 órától 5-ig ejtethetnek meg. Intézetemben (nevelőintézet) a reám bízott növendékek általam s nem által a leggon­dosabban ügyeltetnek fel s a legszeretetteljesebben ápoltatnak. Azok nevelése körül nekem több mint 30 évi többoldalú tapasztalás áll rendelkezésemre, a­mi arra jogosít, nevelő­­intézetemet minden t. ez. szülőknek a legjobban ajánlani. Tudósítványok kívánatra ingyen. 9.e Röser J­iklós. HEIJRICH H. gépgyárának főraktára Nyilvános LtihdyjdMMMKÁ: Ibógrády testvérek, Esernátony Köhögés, re­tsfe, lant, nő- és tit­ijol ellen. Kedves kötelességem nyil­vánosan elismerni,miszerint több évi súlyos gyomorbajom, mely minden étvágyamat teljesen elrablá, s mi ellen én már sokfélét eredménytelenül meg­­kisérlettem, a palaczk valódi Hoff János-féle malátakivonat használása után íme teljesen meggyógyult. Ez okból min­den szenvedőnek a legmelegeb­ben ajánlhatom. Budapest, 1878. április 7. Windisch­ Karolina, Winklerné asszonynál, kigyó­­utcza 5. Ip.T Árak: Maláta - kivonat, egészségi Sor 1 palac­k 60 kr., 11 pal. 6 frt, 28 pal. 15 frt, 58 pal. 30 frt. — Maláta-csokoládé I. Vi kilo 2.40, y1 kilo 1.30, */8 kilo 70 kr. ; ugyanaz II ll2 kilo 1.60, V« kilo 90 kr., */» kilo 50 kr. ; ugyanaz III. ‘/2 kilo 1 frt, y4 kilo 60 kr., V» kilo 35 kr. — Maláta­bonbonok 1 zacskó 60, 30 és 15 kron. — Maláta-kivonat 1 üvegcse 1 frt, kisebb 60 kr. — Gyermektáp-m­alátaliszt 1 frt. — Egy maláta-fürdő 80 kr. — Maláta-szappan 80, 60, 40 és 20 kron. Nagyobb megrendelésnél meg­felelő árleengedés. A csomago­lás legolcsóbban számittatik. Budapest, Kalap-utcza 10. szám. (Rothschild-sorbrugy) Légrády testvéreknél Budapest (V. nádor-utcza 6. sz.), épen most megjelent és minden hiteles könyvárusnál kapható Takarékosság. Smiles után a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán. Ám kötve 3 forint.­­ JLxOlkÆ : I. FEJEZET. Iparkodás. Takarékosság eredete. Egyéni s közjólé . Takarékosság fej­lesztése , rokonsága a miveltséggel ; viszonya a munkássággal Az összmunka ás elve A munka terhe s jutalma. Széchenyi s Kubinyi -nézete. A munkások serege. Előrelátás és iparkodás. Mire van leg­­n­agyobb szüksége a magyarnak ? A takarékosság jótékony eredmé­nyei. A vesztegető osztály. Széchenyi a tőkéről. H. FEJEZET. Takarékosság mint Szokás és Hajlam. A legtöbb ember lehetne tőkepénzes. A megtakarítás nehezebb a szerzésnél idő- és pénzgazdálkodás értéke. A takarékosság alap­föltétele a józan­ ész s bátor kezdeményezés. Erre a középosztály is szert tehet. A vesztegetés átka. A pénz ■ függetlenség és jellem. A tőke hatalom. A nősülő ifjak felelőssége. A külső látszat átka. Hiába­való vásárlás. Cicero talpraesett mondata. Az ifjúság kötelessége. Kossuth intése. Szókratész tanácsa. A szegénység nyomora. A taka­rékosság nem teher. Deák Ferencz a közelszegényülésről. Mire köte­lez az önbecsérzet ? Életünk bizonytalansága. A kislelkűek panasza. A jó s mostoha viszonyok. A látszólagos boldogulás. A pénz magá­ban mit sem ér : erény, erély csatlakozzék hozzá. Nemzeti jólét. Eszélyes takarékosság. III. FEJEZET. Eszél­ytelenség. Gazdagság és nyomor. A vad nép mit sem törődik a jövővel. Párhuzam hazánk népei között. Takarékosság és éghajlat. A nép ön­maga teremti ínségét. Párhuzam hazánkban a magyar s németajkú polgárság között. Fáy András intése. Az angol és magyar bányászok gondatlan életmódja. Miként szállíthatja a munkás lejebb a nagy adót ? A munkás­osztály jobb jövője. IV. FEJEZET. A Takarékosság Eszközei. A lehetetlenség bő köpönyege. A munkabér s életmód. Kül­földi s magyar bányászaink jellemzése , vesztegetésük. A magas munkabér hátránya. A máramarosi vidék elkorcsosulása. Az iszákos­éig terjedése hazánkban s külföldön. A magyar iparossegédek jel­lemzése. A „jó iparos“ függetlensége. Ipar és rabszolgaság. Jobbágyi rendszer. Iparosaink helyzete 1848-ig. Az iparos ma már tekintély lehet. Batthyányi Lajos jóslata. Ipolyi Arnold nézete az iparos-osz­tályról. Emelkedésük akadályai. A tudatlanság is nagyhatalom, mit csak a tudomány győzhet le. Tehát fődolog a czépszerű nevelés. Mit mond erre nézve Eötvös ? Az iszákosság átka. Ipar és értelmesség. Miként javíthatunk helyzetünkön ? V. FEJEZET. Takarékosság Példányképei. Takarékosság a rend lelke. A rend és a k­ét azonos fogalom. A főrangúak kényszerhelyzete Szegényebb főragúak takarékossága. Buchán gróf. Dumas S­, ml­or anyja, Smi'es és Kszinc­y anyja. Sze­mere Bertalan apja. A takarékosság senki elől sincs elzárva. Ber­zsenyi Dániel, Kisfaludy Fá. .’or. Kölcsey, Bod Péter, Stephenson György. Watt s többek példái. Tudomány és inar. Iparos tudósok. Takarékos művészek. Flaxman, F­erenczy, Barabás, Canova, Haydn s '■artái sai Nasmytnak, :A gőzkalapács föltalálójának tanulságos pá­lyája. Balszerencse és siker. VI FEJEZET. Rendszer a Takarékosságban Kevesebbet költs jövedelmednél s mind g készpénzzel fizess. Rei­des számvitel. A társadalmi jólét b­otos tása. A magamutogatás mételye*. Okos tál autóst követel tőlünk emberi méltóságunk érzete is. Ne­mzeti erény i­­ag­aslatára kell az emelni Egy svéd kirá­l tanácsa fiához. Az első lépés fontossága. Az ing a tagság veszélyessége. Munka a létei fő föltétele. A munkásság tíz­­parancsa. Az együ­ttumnkálás í-je Az erőszakolt mank­beszüntetés hátránya az iparos-osztályra nézve. Együt munkáló szövetkezetek. Magyar védegyletről Deák Fe­­rencz nézem. Kopácsy bibornok-érsek s Zalamegye hölgyei. Védma­­lom­egylet. Fogyasztási , nyers­anyag-beszerzési szövetkezetek Angliá­ban, Németországon s hazánkban. Építkezési társulatok. A magyar községek lakházai, VI. FEJEZET. Gazdálkodás az Életbiztosításban. Az „életbiztosítás“ és kölcsönös segély-egyletek haszna. Vö­rösmarty levele Tóth Lőrinczhez. Egy kúriai főbb hivatalnok öz­vegye. A családapa legelső kötelessége. A franczia s belga munkás­­osztály takarékossága. Munkás-egyletek hiányai, ferdeségei. Mi mó­don lehetne e bajon segíteni? Vili. FEJEZET. Takarékpénztárak. A legrémesebb titok. A munkás kezében száz forint mit je­lent ? A takarékpénztár erkölcsi értéke. A népbank eredete Angliár­ban s nálunk. A mária-czelli népbank. Népbank s a magyar iparosok. Katonai bank Angliában. Mire lehetne képes egy jó iparos ? Még a napszámos is takaríthat meg tőkét, ha akar. Hazai viszonyaink Győr, Garam, Gesztes, Rőcze tájékáról. A népbank jó eredménye. Iskolai takarékpénztár anyagi s erkölcsi haszna. Ez intézmény jövője hazánk­ban. A népbankok szap­orodása. Az angol posta­bank. Sikes kísérlete. Az első magyar takarékpénztár vázlatos története, átalános áttekin­tés pénzintézeteink körül. Takarékosság s jótékonyság. IX. FEJEZET. Aprólékosságok. Az élet apró események folytatólagos lánczszeme. Munka tehet emberré. Az aprólékosságok elhanyagolása bukást eredményez. Egy rész­kilincs több ezer forintra rugó kárt okozhat. Egy krajczár is nagyfontosságú kicsiség. A nő ne hanyagolja el az aprólékosságokat. A józanéletfi munkás párbeszéde a korhely vesztegetővel. A családi boldogság nagy részben a nőtől függ. Egy krajczár értéke. Egy nagy üzletfőnök életrajza s tanácsai. X. FEJEZET. Példány képek az Iparvilágból. Kik terjeszthetik a takarékosságot ? A munkás­osztály tévhite. Szabadipar és siker. A tőkegyűjtés. Carlyle hogyan jellemzi az an­gol iparost? Jó hitelű gyárak. Ashworth, Lister angol iparosok. Na­poleon és az iparosok. A jó gyárosnak és iparosnak ép oly szük­sége van a bátorságra, mint a jó hadvezérnek. Salt Titusz pályája. A munkások helyzetének javítására életbe léptetett jótékony intézkedé­sek. Alroyd Eduard üzletfőnök s az általa alapított népbank. A fil­lérbank ' -trie­r. XI. FEJEZET. Példányképek az iparvilágból. Részvénytársulatok. A Crossley-czég története. Crossley Mártha fogadása. Több nevezetes és jótékony czég. Különbség a jelen s a mult század között külföldön s hazánkban. Nemesség, robotolás, katona­­fogdosás. Politikai élet, nemzeti irodalom. Evés-ivás, tudatlanság Az angol gépészek, svájczi iparosok, a takarékos francziák. Magyar népünk takarékossága minő lábon áll? Hejduk Ambrus a magyar iparosok hanyatlásának okáról. Iparunk emelésének harczosai. Bakay Nándor életrajza. XII. FEJEZET. Urhatnámság. Az Urhatnámság veszedelmes kórjel. A látszat minden áron ! „Fenn az ernyő, nincsen kas !“ a kor jelszava. A rangkórság lépcső­­zete. Wesselényi Miklós a valódiságról. A világ tapsa ezreket buk­tat meg. Jósika Miklós a bő költekezésről. Az öngyilkosság nyomo­zása. Osztálygyűlölet ferdeségei. A nők hiányos nevelési rendszere. A talmi­ aranykor fenn és alant. Az alsóbb osztály fényűzése hazánk­ban. A kereskedők által nyújtott hitel veszedelmes tőr. Adósság­­csinálás és becstelenség egy úton járnak. Ifjaink könnyelműsége. Szomorú példák. Az országgyűlési ifjak egyletének védiratából. Jó­sika Miklós jövendölése. Az ifjú gavallérok főerénye. Az adós jel­lemzése. Az ifjú Perényi Zs. derék szülei. Kazinczy gyötrelmei. A szám­tan értéke a családi életben. Wesselényi az anyákról. Egy szeren­csétlen története, ki nem tudott „Nem“-et mondani. Legyen bátorsá­gunk „Nem“-et válaszolni. A divat zsarnoksága sírjáig kiséri az em­bert. Koporsó és látványosság. Halotti tor. Temetkezési pompa. Mit tartott erről Bessenyei György, Jósika Miklós apja, gróf Mikó Imre. Egyszerűség a temetkezés alkalmával. XIIT. FEJEZET. Hírneves adósok. Az adósság gyötrelme. Több magyar nagybirtokos bukásának oka. Adósság és a nagy emberek. Az adósság mentsége, árnyoldala. Mi csábít leginkább az adósságcsinálásra ? A tudósok gondatlansága. Bacon, Pitt, Fox, gróf Czobor, Balogh János, gróf Majláth János, Sheridan és még többen Lamartine, Dumas Sándor, Kepler, Leib­­nicz, Bessenyei s több külföldi tudós és művész. Könnyelmű adósok: Cibber Teofil, Foote, Steele, Bernáth Gazsi. A szegény Burns, Ro­binson írója . Walter, Scott, Johnson, Beranger, Balsae, Csokonay, Kazinczy, Kisfaludy Károly, Vörösmarthy, Kuthy Lajos, Garay János. Irodalmi viszonyaink a negyvenes években. Petőfi nézete az adós­ságr­ól Czakó Zsigmond, Vahot Imre, Lisznyay, Beöthy László. Az irodalmi férfiak kötelezettsége. XIV. FEJEZET. Gazdagság és jótékonyság. A takarékosság áldása. Széchenyi , Festetich , egyháznagyja­­ink. A fölösleg megosztása legédesabb gyönyör Nem gazdag ember is gyámo­lthat másokat. Pestalozzi, Pranke, L’Epée a siketnémák intézetének alap­tója, Heinicke s több mások. Egy gazdag és jóté­kony egyházi szolga. A gazdagság valódi értéke. Adoma a persely­­szedőről A pénz mint bálvány. Az aranyhegy terhe. A gazdagodás­­kor nyomor­s­ága Tudomány és pénz. A fösvény halálos ágya mel­lett. A fösvény bünbödé­s. Egy budapesti gazdag és egyéb semmi sem. Hazánk virilisei. A pénz szerelme. Szegény Szaladin szultán! Egy spanyol vállalkozó. Gazdagság s boldogság nem mindig egy utón járnak. A szegénység kárpótlása. Egy vasút-király és egy né­met lovag. Széchenyi álmatlansága. A gazdag irigyli a ko­dust. Or­vosi rendelvény az étvágyhiányban szenvedő urak számára. Két kol­dus párbeszéde. A vagyonszerzés küzdelmei. A szegénység áldása. A legboldogabb ember. A megelégedés ára. Jótékony czélra kibocsá­tott gyűjtőivek. A könyörület papjai. A tőkepénzes koldus. Az in­­gyen-adakozás hátránya. Miképen segítsünk a szegényeken ? Báró Vay Miklós anyja , Kossuth nővére, Székács. Női ipar­egylet, Kerkapoly és a honvéd özvegye. Felnőttek oktatása, házi ipar. A gazdagok vég­rendelete: Girard István, Guy Tamás, Peabody. Jótékony főpapjaink : Szécheny György, Mártonfi József, Kunszt József, Lonovits, Hay­­nald. Főúri nők : Lorántfi Zsuzsánna, Falóczi Horváth Mária, gróf Bethlen Kata, Damjanicsné. Főuraink : gróf Mikó Imre, b. Wesselényi Miklós, gróf Károlyi György végrendelete, Bésán József báró és Gecse Dániel végrendelete. Sina Simon báró jótékonysága. XV. FEJEZET. Egészséges Otthon. Egészség és jólét. Természeti törvények megsértése bünhödést idéz elő. Mennyi levegőre van az embernek szüksége? Kész levegő és váltóláz. Mit mondanak az egészségügyi írók : Dr., Cseh Károly, Dr. Fodor József, Weszelovszky ? A lakás tisztasága. Értelmi mivelt­­ség és egészség. Az Otthon. Nőink hivatása — Otthon. Hogy épít­sük lakházunkat? A közegészségügyi tudomány fejlesztése, alapelve­i a Tisztaság Tisztátalanság és erkölcsi sülyedtség. A Senki fia. Senki és Valaki. Kiki magán körben mozdítsa elő az egészség­ügyet. Amilyen a hajlék, olyan a népe. Mi a férfin első kelléke Wesselényi szerint ? Friss víz és mosakodás. A nők és az élettan. A gazdasszonykod­ás, helyes háztartás és jó konyha. A nő legszentebb temploma — a család. Meg kell tanítani a szegényebb osztályt a háztartásra, a főzésre. Asszonynak — Otthon a helye. XVI. FEJEZET. Az Életboldogság művészete. A boldog élet művészet. Az élet­boldogság az apróbb örömek okos és nemes élvezet­e. Túlos gyönyör. Eletuntság. Munka és tisz­ta ízlés, ízlés kell a háztartáshoz. Gondosság és takarékosság. Bol­dog lehet a legszegényebb ember élete is. Otthon és otthoniasság. Égalj és társas viszonyok. A kényelem viszonylagos. Milyen az ottho­nias ember ? Az otthonias nőnek mi az első kelléke ? Férfi- és nő­szakács. Serény iparkodás és okos elővigyázat. A pontosság kiváló háztartási erény, meg a háztartás is. A jó modorról. Udvariasság és jótékonyság Wesselényi a modorról. Modor és külső illem. A jó mo­dor kellékei A modor nem kiváltság. A francziák udvariassága. Az iparosok modora. A mulatság nem időrablás Sötét kedély hátránya. Nevelés és zene. A magyar zene. A szép­ érzék.­A virág bája s értéke. Festmények, aczélmetszetek. Az életboldogság művészetének rövid foglalata. Nyomatott J­égrády testvéreknél.

Next