Ellenőr, 1878. október (10. évfolyam, 495-550. szám)

1878-10-02 / 495. szám

». Tuszt tagja volt a magyar kép­­re, e­rt a horváti országgyűlés mint növetét küldte ide. Atyjától szép nagyoit­irágzó üzletet örökölt. Később gőzmalmot is itzetett, mely 1873 ig jól jövedelmezett. Puszt­a a hetvenes években nagyban és szerencsétlen­­ játszott a tőzsdén, azonkívül több vállalatba ,ott, melyek nem sikerültek. Bajba keveredett a frasci környékén levő szénbányák ügyében is. A nsortium élén Poszt állt s midőn egy vasúti vo-­­ k,epitere végett , a­z országból munkásokat itatott, a kiket már az első hetekben kifizetni m­ tudott, az­ illető olasz vállalat pert indított ászt ellen, mely még most is függőben van. Puszt­­án séf, főleg horvát üzleti körök síelik meg. oszt feltűnően kövér és sanda. Jelenleg 45 éves , több gyermeke van. Most körlevélileg üldözik. — A tiroli hadgyakorlatok nem foly­ak le minden b­.j né­kül. A Bastener Zeitung jelenti, hogy­­ alkalomul,­­ egy va­dászkapitány kitörte a lábát e gy honvéd-vadászt a szél ütötte meg s egy másik adász egy sziklától lebukva, meghalt. — Két aranymisés aggastyán ünnepe lesz a tvS vasárnap a trencséni kegyesrend­ek házában, az egyik Sticker József ámbár már 78 éves, még­­ egészségnek örvend és munkálkod­ó is még riad , mint lelki atya az ur szőlejében. Manudue­­ora lesz saját unokaöc­cse, Klimkó József, taksonyi elkész, a szent, beszédet pedig mondandja volt ta­­litván­a, Kardos Gusztáv, trencséni lelkész. A má­­sik 50 éves áldozat, Schrötter János, beteges létére maga nem misézhe vén, az előbbi aranymisésnek, kinek tanulótársa is volt sz. miséjén jelenleen­, és kezelő, v­endi az ur kenyerét. — A nemzeti színházban i. é. szeptember 29-én a mozgósított hadfiak családjainak és a harez­­téren megsebesültek javára adatott „Vén bakan­csos“ c­imű népszínmű tiszta jövedelme 830 frt 66 kr. Ezenkívül adakoztak: dr. Várady Béla, a nem­zeti színház jogtanácsosa 5 frtot báró Podmaniczky Frigyes intendáns 21 irtot, Tisza Kálmán 43 frtot, Ráth Károly főpolgármester 13 fr­ot, Schwarcz Mór 2 irtot, Paulay Ede 1 frt 20 krt, gr. S­.apary An­al 10 triót, Mezey Gáza 1 frlot, Karácsonyi Károly 1 frt 30 krt, E­kel N. 1 frtot, M. E. 30 krt, O­l­y I. le 1­6 1 frt 20 krt, a „Magyar Ko­rona.“ szerkesztősége 5 frtot, Hermann József 1 frtot, összesen 106 fr­ot. Ezenfelül Heicz János nyom­­datu­já­nos 16 frt 80 krra menő nyomdai követe­lésből 6 ti­t 80 krt e­­ngedett. Az összes eredmény tehát 136 f­t 66 kr, melyü­k fele a mozgósítottak családjainak, másik fele a csatatéren harcznépe­­lenné vált hadfiak segélyezésére fordítás vége­t a belügymin­sz­ernek kézbesittete­it. — A harezemre a jövő napokban a gőzhajó­­társaság á­tál 1000 db ló és 300 szekerészkocsi fog elszál­­­tatni. A kocsik a régi constrictio sze­rint vannak elkészítve m­lyek az utak­ós annyiban kül­­böznek, hogy ez­ei utóbbiaknak rudja kive­hető, máltai a f­ajón kevesebb tér foglalnak el, mig ellenben a régi szerkezetű­eknél ez n­e eszkö­zölhet­ő. — A ref. theol­gusok gyorsíróegyesülete, szept. 28 .m gv liléit, t r t, misén a Alagy Sándor féle gyorsírást fog­ad­ák el. Tisz­tvise­ők : elnök Mokos Gyula, s-tryiő Kadar Kálmán, könyvtárnok és pénz­tárnnk N gy Lajos. A taufo­ram vezetésével Nagy L­o­cs­­­is­.a­z t meg, ki egyúltal a reá­gymnasiumban is tani­zni fog. — Vakmerő asszony. Az amerikai lapok be­szélik, hogy jelenleg Mexikóban egy Concha-Salota nevű fiatal asszony mutogatja magát a bikavivók között. A nő csak 22 éves és igen szép alak. Tor­­reroktól kísérve, csakis egy tőrrel felfegyverkezve m­eg rendesen az arénába. A terrorok dühössé­­g i‘. jtea^'j­ók a bika*, azután menekülnek. Mibe yt az* Allat a középen álló Conchára ront, ez a bika m hajlott fejére ugrik, innét a hátára veti magát s keresztül a bika nyakát Néha a bika messzire elveti magáról az asszonyt, de ez hirtelen ismét a nyakán terem és leszúrja. A mexikóiak is­tenítik e nőt, ki a bátorság és erő példányképe le­het, ki azonban a nő minden tulajdonságát megta­gadta. Vájjon kinek volna ízedve e véres asszonyt nőül venni. _ A fővárosi tanács mai ülésének fő árgya a nádorutcza aszfaltozásának Ugy­e volt de végleg nem határozott most sem, hanem a csütörtöki ülé­sen fogja eldönteni, m­lyik vállalat kapja, vagy a kettő e közösen az aszaltmunkát. Szándéka a t­a­nácsn­k mind a m­gyar, mind az angol aszfalttár­saságot részesíteni a válla­ltban egyenlően, mert bár az előnyösebb ajánlat a magyar vállalkozóké, mégis nem meri nekik adni, mert attól ta­r, hogy n°m bírják elkészíteni e­gy rövid idő alatt A köz­­épü­­si ügyosztály nyert megbízást mindkét társu­lattal alkudozni,ha ugyan elérhető lenne a megegyezés. Ezenkívül a tanács elrendelte, hogy a v­ertt­téki műhöz 1700 frt költség­gel tart­alékgőzcső szereztessék be, mert gépek á alakítása a Müller-fé­e terv alap­ján már a jövő hé­­n kezdetét veszi s a működő gőzcső romlása ese­tre tartalékgőzcsőre sz­kség van. E rendelte tovább­á, hogy a kényszer dolog­ház és szegényház kenyérszüikségletének száll­ása iránt ikt. 18 ra árlejtés i üssék ki Nehány reális­kolai tanárt erősített meg és több utcza kövezése terveit küldte át a közmunkatanácshoz. — A Magyar Történelmi társulat okt. 4-én d. u. 5 órakor a Kisfaludy teremben r. vál. ülést tart, melynek tárgyai: 1. Asper in J. Reinbold finn régési utja az állati népek őshazájában, irta Barna Ardiband. 2. Folyó ügyek. — A szédelgő bűvész. Stampfl Gusztáv Adolf, L születésű, női, Aradon volt rendőri tollnok, ai­óta pedig bűvész, folyó év tavaszán bűvész áttétének folytatása végett a fővárosba érke­­ző .­udőrségnél magát mint „Professor der Ma­­­rintvé”, bű­veszi előadásokra az engedést adt meg évén, mesterségét a pénzbi­völés­­t­ ceg, bizonyos Sveternies közbenjárásá­­­ránt. c. április hó 23-án b­zonyos Rös­­,tő egdei (Hanniver) illeiő■ egy kereset­tségét mutatván be Stampflnak. Ez szól­­­ vele tudatva, kijelentette, miután E lek kezelésével is meg lesz bizva, neki óvadékképen letenni. Rösing nyilat­ Wta 100 forintnál többet ne­m bír letenni, 100 írttal is megnyugodott és Rössin­­gi fizetés mellett, hivatalszolgának fel­­is 14-én, midőn már az óvadékképpen w t S­ampfl által elbűvöltetett, íz a lőva­­■^—'zöne­t. Néhány napra reá Rossing St. m i érkezett és Stampfl által küldött levelet A* i yben ez várakozásra felhivja, de egyu‘­­il’ / snyegeti, ha ellene a rendőrsé­gnél panaszt s / pénzét sohasem fogja visszanyerni. Rössing fs megcsalatását észrevévén, az esetet a rendőr­ei teljelentet­e. A rendőrség nyomozása folytán Emofl Bécsben elfogatott és a budapesti fenyitö­rvényszékhez átkisértetvén, csalás miatt vád alá lyeztetett. A mai végtárgyaláson, a bizonyítási el­ás és a kir. ügyész indítványtétele után, a tör­­leszék vádlottat a csalás büntényében bűnösnek .U­án, hat havi börtönbüntetés elszenvedésére ítélte. Vétkes bukás. Duschák Henrik budapesti őr gyáros vétkes gondatlanságból eredő ült ma a vádlottak padján. Vádlott­ak előbb Ehrlich Miksa társaságában “­szgyárt, ki is 1873-ban a czégből nyitott üzletet. Ennek kilépte után éve ala­t folytatta ezen gyári üz­ Intelen betegeskedvén, az üzlet ve­­r­ek Sámuel vejét bizta meg. Ez az ez nem értvén, az napról-napra mind­inkább hanyatlott olyannyira, hogy a passiváli sz activákat tetemesen túlhaladták, minek folytán Duschák kénytelen volt 1877. márcz. 5-én a cső­döt bejelenteni. A vizsgálat folyamán kitűnt, hogy­­ Duschák veje mint üzletvezető által engedte hite­­j­­ezőinek érdekét csorbítani, és az üzleti könyvekig­­ helytelenül és rendellenesen vezettet­ek, a vétkes­­ buk­ást vonta magára. A mai végtárgyaláson a tör­­­­vényszék vádlottat a vétkes bukás bűntényében , bűnösnek ismervén, egy heti fogság elszenvedésére­­ ítélte.­­ ----------.---­ Lim­báis és művészei. — „Magyar dal­album“ fog megjelenni köze­lebb a külföld számára. A híres Litto­f Henrik adja ki Braunschweigban és New-Yorkban s a rCollection Litoff 1­992-ik kötetét fogja képezni.­­ Ára 1­ft 20 kr. lesz. Ké­száz kedvelt magyar nép-­s dal lesz benne, melyet Litto­f felhívására Bolla­­ Gábor zenész a télen gyűjtött össze és alkalma­­­­zott zongorára. Az album pár hét múlva már meg­jelenik. Remélhetőleg, legszebb népdalaink vannak benne összegyűjtve s valószínű, hogy világszerte ép úgy elterjednek, mint a Littolf „Collection“ franci­a, német, angol és orosz dalalbumai. A ki­adó igen szépeknek találta dalainkat, méltóknak arra, hogy az egész világ megismerje azokat. Az album árát oly csekélyre szabta, hogy egy dalra alig esik félkrajcrár, holott a rendes kiadásokban 10 — 15 ki szokott esni. E szerint tömeges kia­dásra számít a kiadó. — Lauret Emil az ismert hegedűművész, Raab Antonia zongoraművésznő is művészi körútra indul. A művészpár több német városban játszik, azután Ausztriába jön.­­ A hangverseny saison Bécsben igen élve­zetesnek ígérkezik. November 10-én Goldmark egy új hegedű koncertjét mutatja be Lauterbach drez­dai művész. Azonkívül Bécsbe jönnek, Sarasaié, Kuer hazánkfia Pétervárról, Charles de Beriot zon­goraművész a h­res Maybran fia, Carotta Pa­tl,­­ Fischer, Munk, de Sírért s végre a florenczi quar­­tett B­eker vezetése alatt, mely a legutóbb Volk­mann és Brahms bírálók által pá­radíjazott három kuartettet is be fogja mutatni. Az opera zenekara Richter vezénylete alatt szintén rendez philharmo­­n­ai hangversenyeket. — A mi hangverseny sai­­sonunkról még mi sem kajla­n­ik. Holnap, október 3. Nemzeti színházban: „Ilka és a­­ huszár-toborzó.“ Eredeti opera 3 felv. Ezzel: „Coppélia, az üvegszemü hölgy.“ Bálint 2 felv. — Népszínházban :­­ Soldosné L. asszony mint vendég. „Kisasszony feleségem.“ Operette 3 felv. Budapest, szerdán, okt. 2-án. Nemzeti szín­ház.­­ Blanke Csillag Teréz Pierreval Ma­TA1TCFPE. tild Márkus E. Vígjáték 5 felvonásban. 9?Jav­e Pernellené asz- 1 Gáspár Újházi szony Szathmáry L né Kezdete 7 órakor. Orgou Szigeti J. — Etűdre Lendvayné Némes AttillaZ. Darms Halmi ’ Mariane Márkus E. 1 Ilósan Jutka. Valéré Benedek L. I -c a .• r­­ .. . , , , , Cleant Komáromy­­ Eredet, népszínmű dalokkal Tartuffe Bercsényi O­l­e­anI ,, Dorino Vizvármó lyondorMale Szombathilyi , Loyal ur Sántha 'l’an 9abor Rendőrbiztos Tóth Marczi Ezt megelőző, uj betanulás- Jám­os Tinanyi sál először: Erzsi _ Szabó Karola m _ .. I Golyvas Tamás Horváth Borúra derű. | Kósza Jutka Rákosi Szid! Szinmű­ 1 felv. “ Bogárdiné Pártényiné Des Aubiers ; Borcsa Sziklai Emília asszony Paulainé­­ Hudlacsek Janó Eőri Adrien Benedek L.­­ Kövesiné Klárné Kezdete 7 órakor. KÖZGAZDASÁG. f/Ied táviratok Bécs, október 1. (Magyar ért. zárlatra). M. földteherm. k­jtv. 77 50 Al. vasúti kölcsön 98 75, Salgó-Tarján —.—. M. hire 209.—. M. zálogl.92 50, Alföld 121 25 Erdély 113.— Magyar Tiszafe-kel. vas. 117.—. Masty. kel. vas. 65.—. Kel.-vasúti elsők köti. 64.80 Mésy. sorsj. 78.25. Tiszai vasút 192.25. Magy. földhitel —. Kincst. utalv. 1873. —.—. Kincst. utalv. 1874. 112.—. A­auyjáradék 84 —. Bécs, október 11. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitelű 232 30. angol-osztr. 101.50 Gauczia 231.50. Lombard 71.— Alkímvasut 257 50 Kente 61 10 Hirelsorsjegy 163.50. 1860-as 112.25. N­­oleono­or 9 33. 1864-es 140.50. Aisnv 5­5(), Ezüst 998.50. Frank­furt 56.70. London 116.10. Porosz pénzutalványok 57.55 Tö­rök-sorés. 22.70. Aranyjáradék 71.90. Jobb. Utó­­tőzsde 236. Frankfurt, okt. 1. (Zárlat.) Váltóálloly. Bécsre —.—. Osztr. bankr. 689.—. O.szv­. biték­. 199.25. Osztr. államürész. 222.75. Lombard 60.75. Galicziai 199 25. Papirjáradék 52.5/g. Ezüstjáradék 54.8/8. Osztr. ar. jár. 63.3/8. Magy. aranyjáradék 72.5/8. Lanyha. Utótőzsde 199.5/8. 222.3/4. Paris, okt. 1. (Zárlat.) 30/0 évjárulék 76.17, 5% évjárulék 113.52 Olasz evjárulék 73.42. Oszt. államvasut 557. Mobilier hírek­. 305.1. Lombard 162. Töröksorsjegy 46.50. CL­zt. földhitelr. 560 5 Ma­­gyar járadék 73 50. Oszt­, arany jár. 63.75 Berlin, okt. 1. (Tőzsdetudósítás.) Kedvezőt­len kül­öldi árfolyam következ­ében a hangulat nyomott. Játékértékek, orosz értékek és osz rák já­­radék bágyadt. Berlin, október 1. (Zárlat.) Papír­járadék 52.80. Ezüst jár. —.—. Magy. jár. 72.25. ro. kincst. utalv. 97.40. 1877. 10 mill. köles. 55 40. K. vas. elsőbb. kötv. 64.30. Hitelv. 401.50. All. vasút 447.—. Lombard 122.50. Galicziai —.—. Kassa-Oderberg 45.70. Rom­aniai 32.40. Orosz papírpénz 201.50. Váltóárf. Bécsre —.—. Utótőzsde 402.50. 447,50. Köln, okL 1. Búza 17.50, 17.90, rozs 11.40, 12.—, reperec­ztj 31. 30,20. Orvosoljuk gazdasági állapotunk hiányait. ni. Az állami lótenyész-intézetek rövid leírásánál maradtunk. Sokan ugyan ismerik, de többen nem is­­m­erik az állam e kitl­ően vezényelt intézményeit. Tájékozás végett mindazt el kelletett mondanunk. Említenünk kell még ez alsa C urnál, hogy a ma­gyar parlament 1.500.000 frt kiszpész javidáma­­zást engedélyezett az al­b­ános lótenyésztés érde­kében, mely a lótenyészintézetek ti­tártására, lóversenyekre, jutalomdíj-osztásokra s egyéb in­tézmények javadalmazására fordíttatik. Ez­­ állami javadalmazáson kívül még egy különös országos alap is létezik, melynek rendeltetése a telivér­te­nyésztés előmozdítása. Az alap vagyona jelenleg majdnem egy mill­ó frankot képvisel , jövedelméből évenkint telivér lovak vásároltatnak Angliában, vagy a continensen is; s ezek aztán az alap költsé­gére behozatván, magyarországi tenyésztők részére elárvereztetek. Ez után az alap létezése óta lefolyt 18 év alatt már 5 telivér mén­t mintegy 125 teli­vér kancza hozatott be az országba. Az alap jöve­delméből különben a lóversenypályák alakítását s javítását is segélyezi s egyáltalában minden a ma­gyarországi lótenyésztés előmozdítására szolgáló in­tézkedéseket segélyezhet. Magának az alap törzs­­vagyonának igénybevételére azonban a kormány­nak, illetőleg az uralkodónak engedélye szükséges. A lótenyésztés emelésére alakult nem­rég egy Budapes­en székelő részvénytársaság, mely felada­tául tűzte a magyarországi lótenyésztés és kereske­dés ügyében működők Első­sorban ugyanazért a je­­lentékenyebb lóvásárok rendezését vette kezébe, s arra törekszik, hogy a vásárokon biztos találkozási helyet teremtsen a vevős s tenyésztők között. E czél előmozdítása végett a budapesti, győri, debre­­czeni s kolozsvári vásárokon ügető versenyeket, díj­­osztásokat és sorsjátékot rendez, istállókat, vendég­lőket építtet, hogy a bel- és külföldi vevők e vásá­rokon jövőre minden kényelmet feltalálhassanak; a tenyésztők s vevők lovaikat is kényelmesen elhe­lyezhessék; továbbá közvetíteni kívánja a társaság a bel-­s külföldi hadseregek részére s­ükséges lovak beszerzését s egyátalában az érintkezést az eladók és vevők között. A fentsoroltakból ki­űnik, hogy egyfelől a ló­­tenyésztés előmozdítását czélzó állami intéz­mény ke­zelését a földmivelésü­gyi minisztérium országos ló­­tenyésztési osztálya ernyedetlen buzgalom s szakér­telemmel v szi, másfelől pedig egyleteink s társu­l­­taink a lótenyésztés emelésére sem költséget, sem fáradságot nem kimérnek s a m. kormány támoga­tásával, működésükben már is szép eredményt bír­nak felmutatni. —A központban tehát gazdászatunk ez ága emelésére már is sok történt, s a mellett nem lehet mondani, hogy holmi egyéni nézetek ural­kodnának, mert az országos lóteny­észtési bizottmány egyfelől a minisz­ériummal, másfelől a lótenyésztő bizo­tmányokkal a­­ contact összeköttetésben s min­den évben összeh­vandó rendes gyűlésben, az egyes bizottsági elnökök javaslatának meghallgatásával, a lótenyésztés terén szükséges minden intézkedést megtesz, mint például állami mének felhasználása, fedeztetési állomások alakítás jutalomki­osztások rendezése, alfalivas magán mének kijelölése stb. Ilyen folytonos észszerű eljárás mellett a ló­­tenyésztés ügye napról-napra halad nálunk, s ha a nagyobb igáslovak percheronfok keresztezése által, a könyebb fajtájú lovak pedig angol teli-­s félvér vegyítése által tenyésztőinknél általános elterjedést nyerend, a magyar ló idővel ép oly jó hirre ver­gődik, mint az angol. A tenyészanyagra nézve most nálunk még némi egyedáruság létezik s csak nagy nehezen lehet a tenyészállatok mindkét nemeire szert tenni, de az általán nemes faj terjesztése rö­vid idő múlva e kívánalmakat is kielégitendi. Az utolsó évtizedben a svájczi szövetségi kor­mány felcserélni óhajtván havasi nehéz s tű­znélküli lovait, mindamellett hogy Angliában félvér tenyész­állatokért roppant nagy árt fizetett, még igen óva­tosan kellett eljárnia, hogy kellő számú lovat ve­hessen ; s miután a magyar futólovak Kisbér, s Kincsem oly diadalmat vívtak ki az európai ver­­senytereken, méltán merjük állítani, hogy a magyar félvér mielőbb oly hírre tesz szert, hogy m­át ki­tűnő tenyészanyagot, magas árban fizetendő a kül­föld. Már eddig is vett némi lendü­letetet a lókivitel, s az idei párisi világkiállításon nyert kitüntetés és elis­merés a lovaink iránti keresletet még mindig nagyobb mérvben növelendi. Az utolsó lókivitel tilalmáig Török­ország is katonai ezésokra nagyba vásároltatott, Felső D­asitország szintén nagy te­rvűen vételeit ná a kocsi lovakat. A telet­evei tartományokb­a sokkal jobban haj­tnak, mint Tirolban, mert ott ál­alában magyar lovakat használnak, holott Tirolban a Svájcához hasonló altmékony lomha hazai lovakon já­rik, melyek sokat fogyasztanak ugyan, de a nagy urat ki nem állják. Caszors azon kivül már jelenleg is az összes alpesi tartományok képezik a magyar ló természetszerű kiviteli helyét, miután mind tartóssá­gára, mind működésére s olcsóságára nézve a bent­­szülö­t lófajt nagyban f­­ülmu­ja. Ha a Puszter s Amepesz- völgy vidékén Cornegliaróba vezető or­szágúton halad az utazó, ezen állításunk azon­nal észrevehető, midőn elhagyja a titoli földet s Olaszországba lép, hasonlíthat­atlan sebességgel haj­tanak már, s ha valaki a Svájczban állítaná, hogy rendes országúton ugyanazon lovakkal 12 mértföl­­det megyen, a mi jó magyar lovaknak nem nagy feladat, azt vagy lónyúzónak, vagy szájhősnek ke­resztelik el. Az emlitett alpesi ló, mely jó tartás mellett 6, legfeljebb 8 ménföldet halad napontig és sokkal többet eszik a magyar lónál, 400—500 fo­­rintba kerül darabja, s ha befogják, csakis eleinte dolgozik benne az itálló­ tűz, egere szökdös, s alig mert két órányira, és már ostorral sem bírják a szokott kutya ügetéséből kivenni. Itt tehát a magyar lókivitelnek vagy tere volna. Hogy eddig nem fel­­dönt az üzletág, oka az, hogy egyfelől a magyar lónak működése s ára ismeretlen volt, másfelől a hazai nagy bústömegű lovak mellett a könnyebb tes­t lovak irányában előiélettel viseltettek. Valószínű, hogy idővel, mi­dőn az angol félvér tenyésztéssel számos eredményt mutatnak fel az ottani tenyésztők, az átalános irány a könnyebb faju lovakra nézve javulni fog; akkor majd keresik a magyar tenyészállatokat, a­mire tehát előre készen kell hogy legyünk, hogy e kívánalmaknak megfelelhessünk. Mennyire nagy üzlet nyílik e té­ren, példát ad erre Anglia, mily még igen magas árak mellett sem b­r ma már a tenyész­álla­tk iránt való keresletnek megfe­lelni, holott Magy­ar­­ország Nagybritani­ával szűrben abban az előnyben részesül, hogy continent­ális éghajlattal s nagy legelővel dicsekszik, mely a lovakat edzi szívóssá, tartóssá s ezáltal azokat a változó időjárás és légmérséklet megiirására sokkal alkalmasabbá teszi, mint a tengerpart köze­lben egyenlő légmérséklethez szo­kott s istállókban elkényesztntett angol lovak. Lókivite­lnk fejlesztése elérheti a kívánt mér­veket, ha lovaink minősége a külföld­ig nyert s ízlését teljesen kielégíti. — Mennyiben van meg­­elégedve a külföld a jelenleg rendelkezésre álló anyaggal, azt eléggé fényesen mutatja a párisi vi­lágkiállításon nyert általános elismerés és kitüntetés.­­ Anyag tehát elég jó s elegendő vo­la arra, hogy évenként most már 30,000 lovat eladhassunk a külföldre anélkül, hogy saját lótenyésztésünk ér­dekei az által csorbát szenvednének, s a szám gyors szaporítása tisztán a külföld növekedő vétel­kedvé­ől függ. — Minél több lovat viszünk ki évenkint, jó áron Magyarországból , annál több fog az országban maradni, s minél jobbat veszünk, annál jobb fog lenni a benmaradó is. Ma már hazánkban nem a nagyúri terjedelmes ménesek képezik az országos tenyésztés alapját ha­nem az egyes vidékek kisebb gazda bodornak és földmiveseinek istálóiban megszaporododot­t megja­vult lovak összege, mey lovak munkára használta, e mellett nevelik csikóikat s igy nem szabadon járó, hanem munkára használt kapczák képezik a tör­zset. Tagadhatlan tényként constatáljuk, hogy a a kisebb tenyésztők lovas minősége nagyot jaszít, s még folyton javulna, ha a megyei lótenyésztő bi­zottságok első­sorban a fedeztetés körül nagyobb szigorral járnának el, továbbá ha a lótartás és ló­­kimélés tekintetében beható, practicus, a vidékhez mértten jó tanác­csal és utasítással ellátnák a föld­mi­vés népet. Közép­számítás szerint Magyarország­ban mintegy 300,000 kancza fedeztetik évenkint, s így legalább is 7—8000 apa­óra van szükség; az állami 1800 mén mellett alig 1500 oly magán mén használtatik a tenyésztésre, melyek bizottságilag alkalmasnak ítéltetnek. Ebből kitűnik, hogy legalább 150.000—200.000 kancza oly mén által fedeztetik, melynek alkalmatossága szakértő közegek által constatálva nincs. Ezek a midenféle apa-lovak na­­gyobbára felet­e hiányosak ; itt kellene tehát a me­gyei bizottságoknak s közigazgatási közegeknek őrködő szemmel kisérni a fedezést s addig mig a hiány orvoslására oly irányu törvény készül, nem szabadna a közegeknek mindenféle apalovat a kö­zönség rendelkezésére bocsátani Lótenyésztésünk fent említett hiánya mellett azon hátrányos körülményt is be kell még valla­nunk, hogy a magyar ember ugyan nagyon szereti lovát, ért is a gondozásához, de sok vidéken na­gyon roszul tartja a szegény jószágot; száraz, kopár legelőn vagy változás végett árokparton legelteti lovát, a nyáron való istállózást, csak bb­ből ismeri, mint a katona a kávét: ily tartás mellett valóban csakis a kevés igényű, szívós keleti jellegű­ magyar ló állhat fenn. Oda kell tehát a t. megyei lótenyésztési bizott­ságoknak s az értelmiségnek hatni, hogy a 300,000 kancza után nevelt csikóknak legalább nagy része kellő ápolásban s játsz­ásban részesüljön ; tilalmat kell tenni arra, hogy a csikólovat korán befogják nehogy idő nap előtt elcsenyerészedjék, hanem jó vásári áruvá váljék. Magyarországon tehát hogy 30-60000 lovat lehessen évenként kivitelre nevelni, az a meglevő anyag mennyisége által nem korlátoz­­tatik többé, hanem az tisztán a jobb taknál, na­gyobb kímélet, s a zabos zsák kérdése! — A ló­­kivitel fejlesztése tehát Magyarországnak a lóte­nyésztés körüli eljárásától függ : ha jó lovakat ne­velünk, nagy lesz a kü­­lö­di kereslet, s ismételjük hogy ez életbe vágó érdekünk előmozdítása helyes irányú felfogásunkon s kezelésünkön alapszik Rozdonyi Sándor. Közlemények­ az ipar­, kereskedelem és forgalom köréből. A magy. kir. tengerészeti hatóság­nak a bosszujh­atu magyar hajóknak múlt évben tett összes utaz­saitól legközelebb megjelent hiva­talos felir­­­atása szerint, a múlt évben összesen 140 hosszújáratú magyar hajó volt forgalomban, a tett utak száma 748, összes hosszúságuk pedig 1,642,115 tengeri mérföld volt ; a hajózási napok összes száma 51109 napra ment, mely összegből a tény­leges hajózásra 27271, 1. különféle kikötőkben töl­tött időre pedig 23838 nap esik, ennélfogva min­­den fajé átlag 53,4%-ját hajózásban, 46,60­0-ját pedig kikötőben töltötte dejének s a megtett ösz­­szes úthosszából egy-egy hajóra naponkint (24 óra) 60.2, órát kint pedig 2.51 tengeri mértföld esett. — A hajók forgalmának ré...­­.-:er­­­ánt e kimutatások nyomán következő egybeállitást közlünk. A hajók kiindulása állam­okként: Hajóforgalom. Folyó éti szeptember hó 30-án a főváros Dena faipariján következő vízi járművek kötöttek ki : m. Buday András ladikja 50 ev­. gyümölcsösei Tótfaluból, Tövis András de­­reglyéje 20 mm. gyümölcse­e­ Verőczéről, Szüszmann József dereglyéje 40 mm. gyümölcsösei Dötvösről, Iritz Jakab mh. 797 mm. árpával Rácz­ Almásról, M.Kálovis Lőrincz ladikja 50 mm. gyümölcsesei Pilis-Marótról, Szabó András ladikja 10 mm. gyü­­mö­cscsei Verőczéről, Pásztor István ladikja 9 mma. gyümölcsösei Verőczéről, Fieber Káro­l mb. 1500 mm. hazával Novoszedáról, Hartay Ádám dereglyéje 20 mm. gyümölcs, 8 mm. burgonya, 10 mm. feuko­­ricra és 800 liter borral Suger­újfaluból, Weisz és Neuman mh. 1544 mm. búzával Kalocsáról, Luczen­­bacher Pál mh. 344 méter tűzifával Szobbról, French és Trebits r mh. 70 mm. bab, 500 mm. busa, 686 mm. árpa és 344 mm. zubbal Nagybecskerekről, Vallenfaid Károly mh. 80 m. fáik­övei Visegrádról, Kohn Jakab mh. 1200 mm­. zabbal Dunafö­dvárról, Faczko Mihály mh. 956 mm. búza, 107 mm. kuko­­ricza, 97 mm. babbal Dunaföldvárról. Az első erdélyi vasúttársaság e­l­sőbbségi kötvényének ma d. e. 10 órakor Gas­­­rer Béla közjegyző jelenésében megejtett kisorso­­lása alkalmával, köve­terő számok lettek kihúzva: 475 2883 3068 3579 4189 4285 4882 6361 6840 7153 7390 7942 8170 8464 11169 11941 12015 12251 12633 12635 13478 13599 14144 14361 15212 18108 18393 18477 18687 19282 20921 21044 21235 24752 24950 25137 25256 25202 26703 30642 31614 33116 35199 36648 38393 38938 40769 40901 40903 41854 42072 42210 43865 44649 44748 44772 45618 45650 46152 46389 46553 47194 49046 50295 50891 51123 51976 52370 52775 52925 53408 58848 55419 55454 56146 56369 57729 58206 59498 60820 60947 62008 62643 62665 62863 63278 64831 65097 65499 65503 65754 66254 66288 66500 66519 66578 67285 67327 67760 68286 68613 69567 70361 72163 72682 73425 74967 75597 75700 76149 76962 77626 78213 78442 79678 81713 82346 82438 82518 82840 83519 83931 86115 86403 86435 86516 86634 87338 87428 88922 89447 89671 89696 89739 90355 90367 90615 90685 91478 91935 92614 92845 94377 95528 96585 96604 97417 97562 98356 98897 98967 100355 101357 102215 102237 102708 103846 104590­­ Rakodtan Üresen hajó tornateher hajó tonnaképesség Nagy-Britanniából 100 44,698 104 51,362 Északamerikai Egy. államokból 92 E0,5­3 2 1562 Osztr.-Magy. monarchia 81 31 7 0 9 4,103 Francziaországból 49 11,420 76 31,176 Törökországból 36 13,449 11 4,123 Egyptomból 31 12,790 6 2,327 Olaszországból 10 3,627 32 14,114 Oroszországból 9 3,373 — — Spanyolországból 5 1,790 5 9,107 Brazíliából 5 1 327 4 1058 Belgiumból 4 1,372 7 3,526 Tunisból 1 446 — — Svédországból 1 366 — — Portugálból 1 537 8 4,497 Görögországból 1 332 5 1,802 Venezuelából 1 318 1 318 Németországból 1 219 6 2,874 Haiti-ből 1 219 — — Németalföldről — — 3 1,111 Dániából — — 2 1,122 Uruguay-böl — — 1 309 összesen 1- 129 185,576 282 127,991 Ugyane hajók utazási iránya államok szerint: Rakodtan Üresen hajó tonnateher hajó tonnaképesség Nagy-Britanniába 104 67,185 87 39,535 Francziaországba 124 48,110 2 813 Osztr.-Magy. monar­chiába 45 20,355 51 19,964 Olaszországba 37 14,591 4­1,395 Északamerikai Egy. államokba 14 7,070 90 48,807 Egyiptomba 10 3,701 2 832 Portugálba 9 4,838 — — Belgiumba 9 4 301 — — Spanyolországba 7 2,898 3 999 Törökországba 6 2,557 34 12,716 Németországba 6 2,449 — — Görögországba 6 2,198 — — Brazíliába 5 1,222 4 1,058 Németalföldre 3 1,111 — — Venezulába 3 875 — — Dániába 2 992 — — Tunisba 1 464 — — Oroszországba 1 340 2 978 Uruguayba 1 309 — — Svédországba — — 1 366 Argentínába — — 1 309 Haiti-be__________________________________219 _ összesen 429 185,576 282 127,991 Terménypiack, Győr, szeptember 30. (A „Győri Lloyd“ tudósítása) A gabonaüzletben folyvást tart a pan­­gás. Búzában semmi irányban nem fordult elő üz­let, mintán úgy kivitelre, mint belszükségletre nem volt semmi kereslet. A múlt heti árak fennállanak ugyan ma is, azonban inkább csak névlegesek és pedig: győri 75.67—77.40 kilós nyirkos 7 frt 50 kr—8 frt, ugyanoly súlyú száraz 8 frt 20—60 kr. bánsági 79 kilós 8 frt 70—90 kr. Rozs hasonló­­kép forgalom nélküli és névleges, változatlan árak­kal: 70... — 71.94 kilós nyirkos, 5 frt 80 kr—6 frt 10 kr, száraz 71.45—72­4 kilós 6 frt 20—40 kr. Árpa 62 83 — 62.74 kilós 6 frt—6 frt 20 kr, jobb m nőségű 64.65 — 65.66 kilós 6 forint 70 krajezár 7 frt 25 kr. Zab bádgyadt, ára g­yengén tartja magát: tavalyi csatorna-zab 6 frt—6 frt 10 kr, idei 5 frt 70—80 krajezár; győri idei 5 frt 70—80­ kr, ugyanolyan 3000 métermázsa urasági ára 6 frt 15 kr. Vágujhely, szept. 28. A gabonaüzlet hely­zete napról-napra roszabbá alakul s a forgalom az irányadó piaczon hanyatló irányzata folytán rend­kívül korlátolt. Áraink: búza 9—9.50, rozs 6 90, 7.10, árpa 7—8 frt, zab 5.30, 6.20 kr métermá­­zsánkint. Bécs, október 1. Gabonatőzsde: Búza őszre 8.90, 9 frt, tavaszra 9.25—30, magyar rozs 6.70, 7.—, kereskedelmi zab tavalyi 6.60—75, idei 6.15—30, zab ős­re 6.40—45, tavaszra 6.65—70, kukoricza készletbeli 6.60—70, jövő május-jun­usra 5.60—70, repeteolaj szeptember-deczemberre 34.75, 35 fil­mmársánkint. Bécs, október 1. St. marxi sertésvásár. Ösz­­szes felhajtás 3809 db és pedig 1222 db nehezebb, 1084 db könnyebb fajta bakonyi és 1503 db küldő; ezek közül 1094 db magyar, 1503 lengyel-orosz és 1212 szerbiai. A nagy felbaj­ás következtében az üzlet pangott s az árak hanyatlásra hajlottak. Fizetett árak: nehezebb bakonyi 44,50, 46.5, könnyebb 40—44 frt, süldő 32—44 rt, zsír és szalonna 60—63 frt imázsánkint. Bécs, október 1. St. marxi baromvásár. A tegnapi összes felhajtás 4020 db vágómarhára ment, mely számból 2298 db magyar, 1541 darab lengyel és 181 db németfalu szarvasmarha volt és pedig 2052 db hízott és 1968 db sör­marha.Nemre nézve 3309 db ökör, 97 do b­ka, 342 db tehén és 272 db bivaly. Bidaott Bécs számára 955, vi­cékre 2786 db, megmaradt te­st 68 db. Fizetett árak: magyar hízott ökör 56—60 frt, lengyel 56—59 frt, német bp1/^—59 frt, magyar söre­marha 48 — 55 frt, lengyel 51—54 frt, bika 48—53 frt, tehén 48—57 frt, bivaly 43—48 frt métermá­­zsánkirt, lábán dbja 70—200 frttal fize­tetett. Gabonatőzsde, Budapest, okt. 1. Búzában a kínálat ma jelentéke­nyebb volt, azonban legnagyobb részt alsóba minőségű áru hozatott piaczra, minek folytán a vételkedv korlátolt, és a hangulat bádgradt volt, úgy hogy az eladás mindössze 11.000 m­étermázsát tett ki. Egyéb gabonafélében csekély volt az üzlet, az árak azonban vátoza­lanul maradtak. Hivatalosan bejegyzett mai kötések • Búza, tiszavidék­i 100 mai. 89.5 kis és 100 mm. 19.5 kis 9 frt 75 kr, 200 mm. 79.8 kis 9 frt 90 kr, — 300 mm. 79.8 kis 9 frt 90 kr,­­ 100 mm. 79.4 kis 9 frt 75 kr, — 100 mm. 79 és 100 mm. 78 kis 9 frt — 300 mm. 79 kis sárga 9 frt 227a k . — 100 mm. 78.8 kh nyirkos 8 frt 75 kr, — 200 mm. 78.7 kh 9 frt 02­/2 kr, — 800 mm 78 kh 9 frt 10 kr. — 100 mm. 77 kis 9 ar 25 kr, — 1t­0 mm. 77 kis sárga 8 frt 85 kr, 100 mm. 77 kh sárga 8 frt 50 k. , — 100 mm. 77 kis sárga 8 ive 65 kr, — 100 mm. 77.5 ,kis 9 frt 30 kr, — 200 mm­. 76 k­s 8 frt 75 kr, 200 mm. 76'5 és 200 mm. 76 kh 8 frt 75 kr, — 200 mm. 76 kis 8 frt 80 kr,,­— 200 mm. 78 8 kh sárga 8 frt 75 kr,­­ 10­0 mm. 75.5 kh 8 frt 20 kr. 200 mm. 74 és nyirkos és üszögös 7 frt 25 kr, — 100 u.m. 76/2 és 10­0 mm. 74.4 kis hibás szénái 7 frt 25 kr; pestvidéki 100 n­m. 78 és 100 mm. 78.7 kis 8 frt 50 kr, — 350 mm. 77 kh 8 frt, — — 100 mm. 77 kh 8 frt 5 kr, — 100 mm. 77 kh 8 frt 10 kr, — ICO mm. 76 kis sárga 7 frt 85 kr, — 100 mm. 76 kis sárga 7 frt 70 kr, 200 mm 75.5 kis sárga 7 frt 50 kr; bánsági 100 mm. 76 kis 7 frt 70 kr, — 1­00 mm. 75 kis 7 frt. — 200 mm. 74.5 kis 7 frt 25 kr, — 100 mm. 73.3 kis hibás 6 frt 50 kr, — 200 mm. 72.5 kis 6 frt 25 kr. Valamennyi három hónapra. Észak magyarországi 100 mm. 77.5 kis 8 frt készpénzben. Határidőbeli ü­zlet csekély és hanyatló. Szokványbuza szeptember—octobe­­re 8 frt 62'/2 kr pénz, 8 frt 67‘/2 kr áru; tavaszra 8 frt 927­ kr pénz 8 frt 97‘/2 kr áru. Zab szeptember—octoberre 5 frt 75‘/2 kr pénz, 5 frt 80‘/2 kr áru; tavaszra 6 frt 25 kr pénz, 6 frt 80 kr áru. Kukoricza május—júniusra 5 frt 17‘/2 kr pénz, 5 frt 22­­2 kr áru. Pénz és értéktőzsde. Budapest, okt. 1. Esti tőzsde. Az üzlet folytonos pangás közt folyt le. Osztrák hitelrészvény 231 V2—232 kö­zött ingadozott darabig, végül azonban n­yugodtan a hangu­lat mellett 132.30 árral záratott. Magyar hitelrészvények 208 v2—209, magyar aranyjáradék pénzben 84, árukép 85.10 krral köttettek. Kivonat a hivatalos lapból Árverés Budapesten. Okt. 24. Legerand Adrásné ingd­. 4225 frt. Árverések a vidéken. .Szt.-Biborcs, nov. 9. Zselezen Mátyás ingd­. 4307 frt. — O-Szivácz, nov. 17. Winterstein ingd­. 6824 frt. — S.-Patak, nov. 22. Antalfi János ingósága 1350 frt. — ingtl. 17,180 frt — S.-A-Ujhely, nov. 5. Grü­n­­feld Emanuel ingtl. 2500 frt. — Folytatva, nov. 6. Farkas Ferencz ingtl. 1230 frt. — H.-Bödög, nov. 4. Beszprémi Anna ingtl. 1570 frt. — Nagy-Köveres, okt. 9. Mózes Trifu­s ingtl. 1385 frt. — Csíz, okt. 28. Lakatos Ferencz ingatl. 1­31,419 frt. — Rába-Csanak, okt. 22. Domonkos György in­­­­gatl. 9337 frt. — Alsó-Szen­, nov. 14. Mészáros István ingd­. 1 1393 frt. — Dobrafalva, nov. 12. Harfner János ingd. 2743 frt — Csány, okt. 14. Petheő Géza ingd­. 36,950 frt. — Besztercze, okt. 14. Schuster Michael ingd­. 5280 frt. —­­ Miskolcz, okt. 21. Katona Sámuel ingd. 7600 frt. — Ko­­vás, okt. 28. Hirsch Ábrahám ingd­. 890 frt. — Magyaráz, nov. 4. Erensan Damián ingd­. 1333 frt. — Márkus nov. 6. Odry Fábián ingd­. 2070 frt. — Maros-Vásárhely, nov. 11. Szatmári Istvánná ingd­. 5553 frt. Debreczen, okt. 11. Csonka Károly ingtl. 6600 frt. — Miskolcz, okt. 7. ifj. Bár­csak György ingtl. 809 frt — Székely-Uraly, nov. 4. Ba­lázs Antimon ingtl. 1071 frt. — N.-Várad, okt. 14. Laka­tos Ferenczr­é ingtl. 13,124 frt.­­ Surd, okt. 22. Imre Il­­­lés ingtl. 3001 frt. ... Alsó-Széll, okt. 31. Varjú Ferencz­­ ingd­. 1172 frt. — Jobbágy, nov. 4. Fazekas Sarolta ingd­. 3836 frt. — Kis-Medves, nov. 15. Sender Viktor ingd­. 800 frt. — Rimaszombat, okt. 14. Kálmán Frigyes ingd. 2825 , frt. S.-A.-Ujhely, nov. 12. Toronyai János ingd­. 61­0 frt.­­ — Somogyvár, okt. 29. Vlaits Márton ingtl. 979 frt. — Liptód, okt. 29. Hagemann Simon ingtl. 1222 frt. — Var­jaskér, okt. 31. Fekete Jánosáé ingtl. 849 frt. — Dálya, okt. 21. Bosnyák Marké ingtl. 1230 út. — Szász-Vesszöd, okt. 23. Komáromi György ingtl 10,000 frt. — Rácz-Tőt­­­­tös, okt. 28. Kád és Ránkó ingtl. 1599 frt. — Zágor, okt. 7. Wenzel György ingtl. 1001 frt. — Debreczen, okt. 14. Olasz Imre ingtl. 1132 frt. — Csömör, okt. 18. Molnár Já­nos ingtl. 1110 frt. Gyarmatba, okt. 21. Ho­nker Antal ingtl. 683 frt. — S.-A.-Ujhely, okt. 18. Borsy Pál ingtl. 2000 frt. — Sárospatak, okt. 18. Komra István ingd­. 2510 frt. — Nagy-Tilaj, okt. 16. gróf Pejacsevics Gábor ingus. 2624 frt. Csőd. Klekner Manó debreczeni bejegyzett keresk. ellen. bej. nov 25., 26,27. per. Szilágyi Károly. Pályázatok. A Csáktornyai járásbíróságnál irnoki ál­lomásra 4 h. a. — A tornaaljai járásbírósághoz irnoki ál­lomásra, 4 h. a. Vízállás. Felelős szerkesztő: Híndy Árpád. VT • tv , „ 0 fölött 0 alatt . Napja Holi méter ^ | Időjárás 1 j i| i­­ . 1 I Budapesten l 4 09 — — 1 tiszta „ íj Pozsonyban is 3 46 1 — — felhős „ M.-Szigeten 0 83 1 — — esős „ I Szatmáron j 0 82 1 — —­­ száraz „ Tokajban 0 51­­ — — szeles ,, Szolnokon­­ 0 65 — — 1 száraz „ Szegeden 1 63 — —­­ „ 30 Aradon — — 0 10 j: „ „ N.-Becskereken 0 55 — — „ „ Bezdán Fr. cs. 2 32 — — „ „ Verbászon 1 80 — — felhős „ Eszéken 3 39 — — száraz 1 1 Sziszeken 7 10 — — „ — Mitroviczon — — — — — Zimonyban — — — — 1 U.­Orsován 2 98 — — köd 30 Barcson 4 30 — — „

Next