Ellenőr, 1878. október (10. évfolyam, 495-550. szám)

1878-10-02 / 495. szám

». Túszt tagja volt a magyar kép- rf, / rt a horváti országgyűlés mint .^vetét Küldte ide. Atyjától szép 'agyőit irágzó üzletet örökölt. Később gőzmalmot is ittelett, mely 1873 ig jól jövedelmezett. Puszt r a hetvenes években nagyban és szereocsétle- 1 játszott a tőzsdéD, azonkívül több vállalatba ;ott, melyek nem sikerültek. Bajba keveredett a írasd környékén levő szénbányák ügyében is. A nsortinm élén Poszt á’lt s midőn egy vasúti vo- 1 k:epiíe>e végett 0 a-zországból munkásokat izatott, a kiket már az első hetekben kifizetni un tudót*, az. illető olasz vállalat pörl indított ászt ellen, mely még most is függőben van. Puszt tűn séf. főleg horvát üzleti körök síelik meg. oszt feltűnően kövér és sanda. Jelenleg 45 éves . több gyermeke van. Most körlevélileg üldözik. — A tiroli hadgyakorlatok nem foly ak le linden b;.j né kül. A Bastener Zeitung jelenti, hogy z alkalomul; 1 egy vr.dászkapitány kitörte a lábát, gy honvéd-vadászt a szél ütötte meg s egy másik adász egv sziklától lebukva, meghalt. — Két aranymisés aggastyán ünnepe lesz a ivS vasárrap a trencséai kegyesreed ek házában, vz egyik Sticker József ámbár már 78 éves, még J egészségnek örvend és muokálkod k is még riad g mint lelki atya az ur szőlejében. Manudue- ora lesz saját unokaScscse, Klimkó József, taksonyi elkész, a szent, beszédet pedig mocdandj* volt ta- litván a, Kardos Gusztáv, treneséni lelkész. A má- lik 50 éves áldozár, Schrötter János, beteges létére naga nem misézhe vén, az előbbi aranymisésnek, iinek tanulótársa is volt sz. miséjén jelenleend, és Kezélő. v endi az ur kenyerét. — A nemzeti színházban f. é. szeptember 29-én a mozgósított hadfiak családjainak és a harez- téren megsebesültek javára adatott „Vén bakan­csos“ c-imü népszínmű tiszta jövedelme 830 frt 66 kr. Ezenkívül adakoztak: dr. Várady Bél», a nem­zeti színház jogtanácsosa 5 frto% báróPodmaniezky Frigyes intendáns 21 irtot, Tisza Kálmán 43 irtot, Ráth Károly főpolgármester 13 fr of, Scbwarcz Mór 2 irtot, Panlay Ede 1 fit 20 k;t, gr. S'.apary An al 10 triót, Mezcy Gáza 1 frlot, Karácsonyi Károly 1 frt 30 krt, E kel N. 1 frlot, M. E. 30 kr*, O l y I. le 1 6 1 frt 20 krt, a „Magvar Ko­ron?.“ szerkes/tösége 5 irtot, Hermann József 1 frtot, összesen 106 fr ot. Ezenfelül Heicz János uyom- datuLjL nos 16 frt 80 krra menő nyomdai követe­iéiből 6 ti t 80 krt e ingedet'. Az összes eredmeny tehát y3ö f t 66 kr, melyü k fele a mozgósítottak családjainak, másik feie a csatatéren harczúépe- lenné vált hadfiak segélyezésére fordítás vége t a beiügymin sz eraek kézbesittete.it. — A harezUfne a jövő napokban a gőzhajó- társ.ság á tál 1000 db ló és 300 szekerészkocsi fog elszál i tatni. A kocsik a régi constmctio sze­rint vannak elkészítve m lyek az uiak ól annyiban kül nböznek, hogy e; ei utóbbiaknak rudja kive­hető, máltai a i ajön kevesebb tér foglalnak el, mig ellenben a régi szerkezetiteknél ez n m eszkö­zölhet í. — A ref. theol gusok gyorsIróegyesülete“ szept. 28 .m gv liléit, t r t, mijén a Álagy Sándor félő gyorsírást fog id ák el. Tis/.tvise ők : elnök Mokos Gyű.a, j-tryiő Kadar Kálmán, könyvtárnok és pénz­tárink N gy Lajos. A taufo yam vezeiésével Nagy L j >s i i'/.a 0 t meg, ki egyuitala reá eymnasiumban is tani-zni fog. — Vakmerő asszony. Az amerikai lapok be­szélik, hogy jelenleg Mexikóban egy Concba-Salota nevű fiatal asszony mutogatja magát a bikavivók között. A nő csak 22 éves és igeu szép alak. Tor- rerokfól kísérve, csakis eey tőrrel főifegyverkezve K jg féndesen az arénába. A torrerok dühöisé- „i‘. jíea^'j 4k a biká*, azután menekülnek. Mibe yt áz* Aüat a középen álló Conchára ront, ez a bika m hajlotc fejére ugrik, innét a hátára veti magát s keresztül a bika nyakát Néha a bika messzire elveti magáról az asszonyt, de ez hirtelen ismét a nyakán tei^m és leszúrja. A mexikóiak is­tenitik e nőt, ki a bátorság és erő példányképe le­hrt. ki azonban a nő mJaden tulajdonságát megta­gadta. Vájjon kmek volna ítedve e véres asszonyt nőül venni. _ A fővárosi tanács mai ülésének fő árgya a nádoruteza aszfaltozásának Ugy.e volt de végleg nem határozott most sem, hanem a csütörtöki ülé­sen fogja eldönteti, m lyik vállalat kapja, vary a kettő e közösen az aszLltmuokát. Szándéka a t - nácsn k mind a m gyar, mind az angol aszfalttár saságot részesíteni a válla atban egyenlően, mert bár az előnyösebb ajánlat a ma:yar vállalkozóké, mégis nem meri nekik adni, meit attól ta t, hogy n°m birják elkészíteni e ég rövid idő alatt A köz- épit si ügyosztály nyert megbizist mindkét társu­lattal alkudozni,ha ugy>n elérhető leune a megegyezés. Ezenkívül a tanács elrendehe. hogy a v zvtz téki műhöz 1700 frt költséi gél tart ilékgőzcső szereztessék be, mert gépek á alakítása a Mül!er-íé e terv alap­ján már a jövő hé en kezdetét veszi s a működő gőzcső romlása ese éré taitalékgőzcsőre sűikség van. E rendelte íováb‘ á, hogy a kényszer dolog­ház és szegényház kenyérsz'iks^glelének száli'ása iránt ikt. 18 ra árlejtés i assék ki Nehány reális­kolai tanárt erősített meg és több utcza kövezése terveit küldte ár a közmunkatanácshoz. — A Magyar Történelmi lársulat okt. 4-én d. u. 5 órakor a Kisfaludy teremben r. vál. ülést tart, melynek tárgyai: 1. Aspe’in J. Reiubold finn r'gési uija az áltaii népek őshazájában, irta Barna zrdiband. 2. Folyó ügyek. — A szédelgő bűvész. Stampfl Gusztáv Adolf, L születésű, női, Aradon volt rendőrt tollnok, ni óta pedig bűvész, fo’yó év tavaszán bűvész áttétének folytatása végett a főiárosba érke- ““ .-udőrségnél magát mint „Professor der Ma- ^rtntvéB, biiveszi előadásokra az engedést zdt meg évén, mesterségét a pénzbltvölés- u'oeg, bizonyos Sveternies közbenjárásá- íráaf. c. április hó 23-áa b zonyos Rös- ,tő egdei (Hanniver) illeiő■ égü kereset őségéi mutatván be Stampfluak. Ez szol- ' vele tudatva, kijelentette, miután / lek kezelésével is meg lesz bizva, neki óvadékképen letenni. Rösing nyilaí- WJ» 100 forintnál többet ne n b.r letenni, 100 írttal is megnyugodott és Rössin- vi fizetés melleit, hivatalszulgáuak fel- is 14-én, midőn már az óvadékképpen w t S ampfl által elbűvölte'etr, íz a lőva- ■^—'zöaö t. Néhány napra reá Rössing St. m i érkezett és Siampfl által küldött levelet A* i yben ez várakozásra telbivja, de egyu‘- Jl’ / suyegeti, ha ellene a rendőrsé gnél panaszt f / pénzét sohasem fogja visszanyerni. Rössing fj/egcsalatását észrevevén, az esetet a rendőr­ei teljelsntet e. A rendőrség nyomozása folytán •mpfl Bécsbeu elfogatott és a budapesti fenyitő rvéuyszékhez átkisertetvén, csalás miatt vád alá lyeztetett. A mai végtárgyaláson, a bizonyítási el­ás és a kir. ügyész indítványtétele utáD, a tör- lyszék vádlottat a csalás büutényében bűnösnek ,TTán, hat havi börtönbüntetés elszenvedésére ítélte. Vétkes bukás. Duschák Henrik budapesti 'r gyáros vétkes gondatlanságból eredő ült ma a vádlottak padján. Vádlott »k előbb Ehrlich Miksa társaságában “.szgyárt, ki is 1873-ban a czégbŐl nyitott üzletet. Ennek kilépte után eve ala t folytatta ezen gyári üz- Iatelen betegeskedvén, az üz'et ve- „ eh Sámuel vejét bizta meg. Ez az ez nem értvén, az naprél-napra mind­inkább hanyatlott olyannyira, hogy a passivák sz activákat tetemesen túlhaladták, minek folytán Duschák kénytelen vo’t 1877. márcz. 5-én a cső­döt bejelenteni. A vizsgálat folyamán kiíünr, hogy ) Duschák veje mint üzletvezető által engedte hite- j lezőinek érdekét csorbítani, és íz üzleti könyvekig j helytelenül és rendellenesen vezettet ek, a vétkes ' búb ást vonta magára. A mai végtárgyaláson a tör- j vényszék vádlottat a vétkes bukás bűntényében I bűnösnek ismervén, egy heti fogság elszenvedésére j ítélte. i ----------;---­Silnbáis és művészei. — „Magyar dal album“ fog megjelenni köze­lebb a külföld számára. A hires Luto'f Henrik adja ki Braunscbweigban és New-Yorkban s a rCollection Litolf“ 992-ik kötetét fogja képezni. j Ára 1 ft 20 kr. lesz. Ké száz kedvelt magyar nép- I dal lesz benne, melyet Litto f felhívására Bolla j Gábor zenész a télen gyűjtött ös-ze és alkalma- ' zott zongorára. Az album pár hét múlva már meg­jelenik. Remélhetőleg, legszebb népdalaink vannak benne összegyűjtve s valószínű, bogy világszerte ép úgy elterjednek, mint a Littolf „Collection“ francz a, néme', angol és orosz dalalbumai. A ki­adó igen szépeknek találta dalainkat, méltóknak arra, hogy az egész világ megismerje azokat. Az album árát oly cseké'yre szabta, hogy egy dalra alig esik félkrajezár, holott a rendes kiadásokban 10 — 15 kr szokott esni. E szerint tömeges kia­dásra számit a kiadó. — Sauret Emil az ismert hegedűművész, Raab Antonia zongoraművésznőid művészi körútra indul. A müvés/pár több német városban játszik, azután Ausztriába jön. — A hangverseny saison Becsben igen élve­zetesnek ígérkezik. November 10-én Goldmark egy uj hegedű concertjét mutatja be Lauterbach drez­dai műrész. Azonkívül Béesbe jönnek; Sarasaié, kuer hazánkfia Pétetvárró’, Charles de Beriot zon­goraművész a h res Maübran fia, Carotta Pa'tl, j Fischer, Munk, de Sírért s végre a florenczi quar- tett B ekér vezetése alatt, mely a legutóbb Volk maun és Brahms bírálók által pá yadijazott bárom öuartettet is be fogja matatni. Az opera zenekara Richter vezénylete alatt szintén rendez phiíharmo- ii)i hangversenyeket. — A mi hangverseny sai- sonunkió! még misem kajla s ik. Budapest, szerdán, okt. 2-án. Nemzeti szín ház. j Blanke Csillag Teréz Pierreval Ma­TA1TCFPE. tild Márkus E. Vígjáték 5 felvonásban. 9?íav.e Pernellené asz- 1 Gáspár Újházi szony Szathmáry L né Kezdete 7 órakor. Orgou Szigeti J. — Etűdre Lendvayné Né|>sSÍtilláZ. Darms Halmi ’ Mariane Márkus E. 1 Iíósaa Jutka. Valéré Benedek L. I -c a .• r - .. . , , , , Cleant Komáromy \ Eredet, népszínmű dalokkal Tartuffe Bercsényi 0 ® „ anI ,, Dorino Vizvármó lyondorMale Szombathilyi , Loyal ur Sántha 'l’an 9abor Rendőrbiztos Tóth Marczi Ezt megelőz5, uj betanulás- Jíinos Tinanyi sál először: Erzsi _ Szabó Karola m _ .. I Golyvas Tamas Horváth Borúra derű. | Kósza Jutka Rákosi Szid! Szinmii 1 lelv. “ Bogárdiné Párténjiué Des Aubiers ; Borcsa Sziklai Emília asszony Paulainé 1 Hudlacsek Janó Eőri Adrien Benedek L. j Kövesiné Klárné Kezdete 7 órakor. Holnap, október 3. Nemzeti színházban: „Ilka és a I huszár-toborzó.“ Eredeti opera 3 felv. Ezzel: „Coppélia, az üvegszemü hölgy.“ Báliét 2 felv. — Népszínházban : ; Soldosné L. asszeny mint vendég. „Kisasszony feleségem.“ Operette 3 felv. KÖZGAZDASÁG. f/Ied táviratok Bécs, október 1. (Magyar ért. zárlatja). M. földteherm. k-jtv. 77 50 Al. vasúti kölcsön 98 75, Salgó-Tarján —.—. M. hiie 209.—. M. zálogl.92 50, Allöld 121 25 Erdély 113.— Magyar eiszafe-kel. vas. 117.—. Masry. kel. vas. 65.—. Kel.-vasúti elsőb köti. 64.80 Mcsy. sorsj. 78.25. Tiszai vasút 192.25. Magy. földhitel —. Kiucst. utalv. 1873. —.—. Kiucst. utalv. 1874. 112.—. Á auyjáradék 84 —. Bécs, ok!óber|l. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitelű 232 30. angoi-osztr. 1C1.50 Gaüczia 231.50. Lombard 71.— Alkímvasut 257 50 Kente 61 10 Hbelsorsjegy 163.50. 1860-as 112.25, N noleono'or 9 33, 1864-es 140.50, Aisnv 5 5(), Ezüst 998.50. Frank túrt 56.70. Londou 116.10. Porosz pénzutalványok 57.55 Tö­rök-soréi. 22.70. Arauyjaradek 71.90. Jobb. Utó- tőzsde 236. Frankfurt, okt. 1. (Zárlat.) Váltóáiioly. Bécsre —.—. Osztr. bankr. 689.—. 0?szu'. bitéir. 199.25. Osztr. államvrész. 222.75. Lombard 60.75. Gaiicziai 199 25. Papirjáradék 52.5/g. Ezüstjáradék 54,8/8. Osztr. ar. jár. 63.3/8. Magy. aranyjáradék 72.5/8. Lanyha. Utótőzsde 199.5/8. 222.3/4. Paris, okt. 1. (Zárlat.) 3u/0 evjaruiék 76.17, 5% évjáiulek 113.52 Olasz evjárulék 73.42. 0»zt. államvasut 557, Mobilier hítelr. 305.—. Lombard 162. Töröksorsjegy 46.50. CL-zt. íöldhitelr. 560 51a- gyar járadék 73 50, Oszt-, arany jár. 63.75 Berlin, okt. 1. (Tőzsdetudósítás.) Kedvezőt­len kül öldi árfolyam követkéz ében a hangulat nyomott. Játékértékek, orosz értekek és ősz rák já. radék bágyadt. Berlin, október 1. (Zárlat.) Papír-járadék 52.80. Ezüst jár. —.—. Magy. jár. 72.25. ro. kiucst. utalv. 97.40. 1877. 10 miit. köles. 55 40. K. vas. elsőbb, kölv. 64.30. Hitelr. 401.50. All. vasút 447.—. Lombard 122.50. Gaiicziai —.—. Kassa-Üderberg 45.70. Rornauiai 32.40. Orosz papírpénz 201.50, Valtóárf. Bécsre —.—. Utóíőzsde 402.50. 447,50. Köln, okL 1. Búza 17.50, 17.90, rozs 11.40, 12.—, repezeolttj 31, 30.20. Orvosoljuk gazdasági állapotunk hiányait. ni. Az á’lami lótenyész-iutézetek rövid leírásánál ma-adtunk. Sokan ugyan ismerik, de többen nem is- ineris az állam e kiiü-őeu vezényelt intézményeit. Tájékozás végett mindazt el kelletelt mondanunk. Emlitenüuk kell még ez alsa 0 urnái, bogy a ma­gyar parlament 1.500,000 frt ktszpéiz javidMma- zást engedélyezett az al a ános lótenyésztés érde­kében, mely a lótenyészintézetek ti mártására, lóversenyekre, jutalomdij-osztásokra s egyéb in­tézmények javadalmazására fordittatik. Ez n állami javadalmazáson kivül még egy különös országos alap is létezik, melynek rendeltetése a telivér te­nyésztés előmozdítása. Az alap vagyona jelenleg majdnem egy mill ó frankot képvisel ; jövedelméből évenkint telivér lovak vásároltatnak Angliában, vagy a continenseu is; s ezek aztán az alap költsé­gére behozatván, magyarországi tenyésztők részére elárvereztelek. Ez uion az alap létezése óta lefolyt 18 év alatt már 5 telivér mén s mintegy 125 teli­vér kancza hozatott be az országba. Az alap jöve­delméből különben a lóversenypályák alakítását s javítását is segélyezi s egyáltalában minden a ma­gyarországi lótenyésztés előmozdítására szolgáló in­tézkedéseket segélyezhet. Magának az alap törzt- vagyonának igénybevételére azonban a kormány­nak, illetőleg az nralkodónak engedélye szükséges. A lótenyésztés emelésére alakult nem rég egy Budapes en székelő részvénytársaság, mely felada­tául tűzte a magyerorsrági lótenyésztés és kereske­dés ügyében működük Első sorban ugyanazért aje- lentékenyebb lóvásárok rendezését vette kezébe, s arra törekszik, hogy a vásárokon biztos találkozási helyet teremtsen a vevős s tenyésztők között. E czél előmozdítása végett a budapesti, győri, debre- czeni s kolozsvári vásárokon ügető versenyeket, dij- osztásokat és sorsjátékot rendez, istállókat, vendég­lőket építtet, hogy a bel- és külföldi vevők e vásá­rokon jövőre minden kényelmet feltalálhassanak; a tenyésztők s vevők lovaikat is kényelmesen elhe­lyezhessék; továbbá közvetíteni kívánja a társaság a bel- s külföldi hadseregek részére 8 ükseges lovak beszerzését s egyátalában az érintkezést az eladók és vevők között. A fentsoroltakbó! ki ünik, hogy egyfelől a ló- fenyésztés előmozdiíását ezélzó állami iníé/.mény ke­zelését a földmivelésttgyi minisztérium országos ló- tenyésztési osztálya ernvedetlen buzgalom s szakér­telemmel v szi, másfelől pedig egyleteink s társu a- taink a lótenyésztés emelésére sem költséget, sem fáradságot nem kiméinek s a m. kormány támoga­tásával, működésűkben már is szép eredményt bír­nak felmu’atni. —A központban tehát gardászatunk ez ága emelésére már is sok történt, s a mellett nem lehet mondani, hogy holmi egyéni nézetek ural­kodnának, mert az országos lóteny észtési bizottmány egyfelől a minisz emummal, másfelől a lótenyésztő biro imányokkal á i contact összeköttetésben s min­den évben összeh vandó rendes gyűlésben, az egyes bizottsági elnökök javaslatának meghallgatásával, a lótenyésztés terén szükséges minden intézkedést megtesz; mint például állami mének felhasználása, fedezretési állomások alakítás jutalomdj-osztások rendezése, alsalroas magán mének kije’öo’se stb. Ilyen folytonos észszerű eljárás mellett a ló- tenyésztés ügye napról-napra halad nálunk, s ha a nagyobb igáslovak percheronfok keresztezése által; a könyebb fajtájú lovak pedig angol teli- s félvér vegyítése által tenyésztőinknél általános elterjedést nyerend: a magyar ló idővel ép oly jó hirre ver­gődik, mint az angol. A tenyészanyagra nézve most nálunk még némi egyedáruság létezik s csak nagy nehezen lehet a tenyészállatok mindkét nemeire szert tenni, de az általáu nemes faj terjesztése rö­vid idő múlva e kívánalmakat is kielégitendi. Az utolsó évtizedben a svajezi szövetségi kor­mány felcserélni óhajtván havasi nehéz s ttiznélküli lovait, mindamellett hogy Angliában félvér tenyész­állatokért roppant naoy árt fizetett, még igen óva­tosan kellett eljárnia, hogy kellő számú lovat ve­hessen ; s miután a magyar futólovak Kisbér, s Kincsem oly diadalmat vivtak ki az európai ver- senytéreken, méltán merjük állitani, hogy a magyar félvér mielőbb oly hirre tesz szert, hogy m nt ki­tűnő tenyészanyagot, magas árban fizeíendi a kül­föld. Már eddig is vett némi íendiiletetet a lókivitel, s az idei párisi világkiállításon nyert kitüntetés és elis­merés a lovaink iránti keresletet még mindig nagyobb mérvben növelendi. Az utolsó lókivitel tilalmáig Török­ország is katonai ezéiokra nagyba vásároltatott, Felső 0 asitorszag szintén nagy ae.rvuen vételeit ná u kocsi lovakat. A telet.evei tartományokh m sokkul jobban haj anak, mint Tirolbsn, mert ott ál alában magyar lovakat használnak, holott Tirolban a Svájcához hasonló aitmékonv lomba hazai lovakon já nsk, melyek sokat fogtasztanak ugyan, de a nfgy urat ki nem állják; Oaszors ázou kivül már jelenleg is az összes alpesi tartományok képezik a magyar ló természetszerű kiviteli helyét, miuíán mind tartóssá­gára, mind működésére s olcsóságára nézve a bent- szülö t lófajt nagyban f lülmu ja. Ha a Puszter s Amepeszö völgy vidékén Cornegliaróba vezeiő or­szágúton halad az ulaző, ezen állításunk áron­nál észrevehető; midőn elhagyja a tuoli földet s Olaszországba lép, hasonlíthat .tian sebességgel haj­tanak már, s ha valaki a Svájezban állítaná, hogy rendes országúton ugyanazon lovakkal 12 mértföl- det megyec, a mi jó magyar lovaknak nem nagy feladat, azt vagy lónyuzónak, vagy szájhősnek ke­resztelik el. Az emlitett alpesi ló, mely jó tartás mellett 6, legfeljebb 8 ménfőidet halad napontíyés sokkol többet eszik a magyar lónál, 400—500 ío- rintbr kerül darabja, s ba befogjak, csakis eleinte dolgozik benne az htálió-tüz, egere szökdös, s alig mert két órányira, és már ostorral sem bírják a szokott kutya ügeiésébői kivenni. Itt tehát a magyar lókivitelnek ragy tere volna. Hogy eddig nem fej Ödönt az üzletág, oka az, hogy egyfelől a magyar lónak működése s ára ismeretlen tolt, másfelől a hazai nagy bustömegü lovak melleit a könny«bb tes ü lovak irányában előüélettel viseltettek. Valószínű, hogy idővel, mi­dőn az angol félvér tenyésztéssel számos eredményt mulatnak fel az oltani tenyésztők, az áíalános irány a könnyebb laju lovakra nézve javulni fog; akkor majd keresik a magyar tenyészállatokat, a mire tebát előre készen kel! begy legyünk, bog) e kivánalmaknak meglelelhissünk. Mennyire ragy üzlet nyílik e té­ren, példát ad erre Anglia, mtiy még igen magas árak meliett sem b r ma már a tenyési-álla ok iránt való keresletnek megte ltlm, holott Magy a.- ország Nagybrítann ával szűrben abban az előnyben részesül, hogy continent a’is éghajlattal s nagy legelővel dicsekszik, mely a lovakat edzi szívóssá, tarlóssá s ezáltal azokat a változó időjárás és legmérséklet meglirására sokkal alkalmasabbá teszi, mint a tengerpart köze ében egyenlő légmérséklethes szo­kott s istállókban elkényesztaíelt angol lovak, Lókivite ünk fejlesztése elérheti a kívánt mér­veket, ha lovaink minősége a külföld ig nyeit s Ízlését teljesen kielégíti. — Mennyiben van nog- elégedve a külföld a jelenleg rendelkezésre álló anyaggal, azt eléggé fényesen mutatja a párisi vi­lágkiállításon nyert általános elismerés és kitüntetéi. — Anyag tehát elég jó s elegendő vo na arra, hogy évenkint most már 30,000 lovat eladhassunk a külföldre anélkül, hegy saját lótenyésztésünk ér­dekei az által csorbát szenvednének, s a szám g>ors szaporítása tisztán a külföld növekedő vétel­kedvé ől függ. — M-nél több lovat viszünk ki évenkint, jó áron Magyarországból : annál több fog az országban maradni, s minél jobbat veszünk, annál jobb fog lenni a benmaradó is. Ma már hazánkban nem a nagyúri terjede'mes ménesek képezik az országos tenyésztés alapját ba nem az egyes vidékek kisebb gazda bodornak és földmiveseinek istálóiban megszaparododot s megja­vult lovak összege, mdy lovak munkára használta, e mellett nevelik csikóikat s igy nem szabadon járó, hanem munkára használt kaoczák képezik a tör­zsöt. Tagadhatlan tényként constatáljuk, hogy a a kisebb tenyésztők lovai minősége nagyot jasuít, s még folyton javulna, ha a megyei lótenyésztő bi­zottságok első sorban a fedeztetés körül nagyobb szigorral járnának el, továbbá ba a lótartás és ló- kimélés tekintetében beható, practicus, a vidékhez mértten jó tanácscsal és utasítással ellátnák a föld­mi vés népet. Közép számítás szerint Magyarország­ban mintegy 300,000 kancza fedeztetik évenkint, s igy legalább is 7—8000 apa óra van szükség; az állami 1800 mén mellett aiig 1500 oly magán mén használtatik a tenyésztésre, melyek bizottságilag alkalmasnak Ítélteinek. Ebből kitűnik, bogy legalább 150.000—200.000 kancza oly mén által fedeztetik, melynek alkalmatossága szakértő közegek által constatálva nincs. Ezek a midenféle apa-lovak na- gyobbára felet e hiányosak ; itt kellene tebát a me­gyei bizottságoknak s közigazgatási közegeknek hrködő szemmel kisérni a fedezést s addig mig a őiány orvoslására oly iráDyu törvény készül, nem szabadra a közegeknek mindenféle apalovat a kö­zönség rendelkezésére bocsátani Lótenyész'ésünk fentemlitett hiánya mellett azon hátrányos körülményt is be kell még valla­nunk, bogy a magyar ember ugyan nagyon szereti lovát, ért is a gondozásához, de sok vidéken na­gyon roszul tartja a szegény jószágot; száraz, kopár legelőn vagy változás végett árokparton legelteti lovát, a nyáron való istáílózást, csak birből ismeri, mint a katona a kávét: ily tartás mellett valóban csakis a kevés igényű, szívós keleti jeüegti magyar ló állhat fenn. Oda kell tehát a t. megyei lótenyésztési bizott­ságoknak s az értelmiségnek hatni, hogy a 300,000 kancza után nevelt csikóknak legalább nagy része kellő ápolásban s jótsr ásban részesüljön ; tilalmat kell tenni arra, hogy a csikólovat korán befogják nehogy idő nap előtt elcsenyevészedjék, hanem jó vásári áruvá váljék. Magyarországon tehát hogy 30-60000 lovat lehessen évenként kivitelre nevelni, az a meglevő anyag mennyisége által nem korlátoz- tatik többé, hanem az tisziáa a jobb tariá1, na­gyobb kímélet, s a zabos zsák kérdése! — Á lé- kivitel fejlesztése tehát Magyarországnak a lóte­nyésztés körüli eljárásától függ : ha jó lovakat ne­velünk, nagy lesz a kti fö di kereslet, s ismé'eijük hogy ez életbe vágó érdekünk előmozdítása helyes irányú felfogásunkon s kezelésünkön alapszik Rozdonyi Sándor. Közlemények. az ipar-, kereskedelem és forgalom köréből. A magy. kir. tengeré*«éti hatóság­nak a bofszujiratu magyar hajóknak múlt évben tett összes utaz saitól legközelebb megjelent hiva­talos feirr u atása szerint, a múlt évben összesen 140 hosízujáratu magyar hajó vo't forgalomban, a tett ntak szama 748, összes hosszasáeuk pedig 1,642,115 tengeti ménfőid volt ; a hajózási napok összes száma 51109 napra meuí, mely összegből a tény­leges hajózásra 27271, r. különféle kikötőkben töl­tött ;dőre pedig 23838 nap esik, ennélfogva mÍE- den faié átlag 53.4%-ját hajózásban, 46,60/0-ját pedig kikötőben töltötte dejének s a m-gtett Ösz- szes nthossz.ból egy-eey hajóra naponkint (24 óra) 60.2, órát kint pedig 2.51 tengeri mértfőid esett. — A bsjók forgalmának ré;,.'-.-:ei i ánt e kimutatások nyomán következő egybeálliiást közlünk. A hajók kiindulása áiíainokkéEt: Rakodtan Üiesen hajó touuateher hajó tonnaképesség Nagy-Britaaniából 100 44,698 104 51,362 Északamerikai Egy. államokból 92 E0,5:3 2 1562 Osztr.-Magy. mouaichia 81 31 7 0 9 4.103 Francziaországból 49 ls,420 76 31,176 Törökországból 36 13,449 11 4,123 Egyptomból 31 12,790 6 2,327 Olaszországból 10 3,627 32 14,114 Oroszországból 9 3,373 — — Spanyolországból 5 1,790 5 9,107 Brazíliából 5 1 327 4 1058 Belgiumból 4 1,372 7 3,526 Tunisból 1 446 — — Svédországból 1 366 — — Portugálból 1 537 8 4,497 Görögországból 1 332 5 1,802 Venezuelából 1 318 1 318 Németországból 1 219 6 2,874 Hayti-ből 1 219 — — Németalföldről — — 3 1,111 Dániából — — 2 1,122 Uruguay-böl — — 1 309 összesen"- Í29 185,576 282 127,991 Ugyané hajók utazási iránya államok ízednt: Rakodtan Üresen hajó tonnateher hajó tonnaképesség Nagy-Britanuiába 1Ö4 67,185 87 39,535 Francziaországba 124 48,110 2 813 Osztr.-Magy. monar­chiába 45 20,355 51 19,964 Olaszországba 37 14,591 4 1,395 Északamerikai Egy. államokba 14 7,070 90 48,807 Egyiptomba 10 3,701 2 832 Portugálba 9 4,838 — — Belgiumba 9 4 301 — — Spanyolországba 7 2,898 3 999 Törökországba 6 2,557 34 12,716 Németországba 6 2,449 — — Görögországba 6 2,198 — — Brazíliába 5 1,222 4 1,058 Németalföldre 3 1,111 — — Venczulába 3 875 — — Dániába 2 992 — — Tunisba 1 464 — — Oroszországba 1 340 2 978 Uruguayba 1 309 — — Svédországba — — 1 366 Argentínába — — 1 309 Hayti-be _________________________1________219 _ összesen 429 185,576 282 127,991 Hajóforgalom. Folyó éti szeptemher hó 30-án a íőváros Dena faipariján következő vízi jármüvek kötöttek ki u m. Buday András ladikja 50 eű). gyümölcsösei Tótfaluból, Tövis András de- reglyéje 20 mm. gyümölcse-e! Verőczéről, Szüizmsnn József dereglyéje 40 mm. gyümölcsösei Dötuösiő', Iritz Jakab mh. 797 mm. árpával Rácz-Aímásról, M.hálovis Lírincz ladikja 50 mm. gyümölcseiéi Pilis-Maróiról, Szabó András ladikja 10 mm. gyü- mö cscsel Verőczéről, Pásztor István ladikja 9 mra. gyümölcsösei Verőczéről, Fieber Káro y mb. 1500 mm. hazával Novoszedáról, Hartau Aőám dereglyéje 20 mm. gyümölcs, 8 mm. burgonya, 10 mm. feuko- rieza és 800 liter borral Suge; újfaluból, Weisz és Neuman mh. 1544 mm. búzával Kalocsáról, Luczen- bacber Pál mh. 344 méter tűzifával Szobbrói, Freacd es Tiebits r mh, 70 mm. bab, 500 mm. busa, 686 mm. árpa és 344 mm. zubbal Nagybecskerekrő1, Vallenfaid Károly mh. 80 m. fáik övei Visegrádrói, Kobn Jakab mh. 1200 min. zabbal DnuafÖ dvárrói, Faczko Mibáiy mh. 956 mm. búza, 107 mm. kuko- ricz», 97 mm. babbal Duaaföldvárró!. Az első eidélyi vasúttársaság e - sőbb8égi kötvényének ma d. e. 10 órakor Gas - rer Béla közjegyző jelenélében megejtett kisorso- iása alkalmával, köve kérő számok tettek kihúzva: 475 2883 3068 3579 4189 4285 4882 6361 6840 7153 7390 7942 8170 8464 11169 11941 12015 12251 12633 12635 13478 13599 14144 14361 15212 18108 18393 18477 18687 19282 20921 21044 21235 24752 24950 25137 25256 25202 26703 30642 31614 33116 35199 36648 38393 38938 40769 4090140903 4185442072 4221043865 4464944748 4477245618 45650 46152 46389 46553 47194 49046 50295 50891 51123 51976 52370 52775 52925 53408 58848 55419 55454 56146 56369 57729 58206 59498 60820 60947 62008 62643 62665 62863 63278 64831 65097 65499 65503 65754 66254 66288 66500 66519 66578 67285 67327 67760 68286 68613 69567 70361 72163 72682 73425 74967 75597 75700 76149 76962 77626 78213 78442 79678 81713 82346 82438 82518 82840 83519 83931 86115 86403 86435 86516 86634 87338 87428 88922 89447 89671 89696 89739 90355 90367 90615 90685 91478 91935 92614 92845 94377 95528 96585 96604 97417 97562 98356 98897 98967 100355 101357 102215 102237 102708 103846 104590 TerméuypiaeK. Győr, szeptember 30. (A „Győri Lloyd“ tudósítása) Á gabonaüzhtben folyvást tart a paa- gás. Búzában semmi irányban nem fordult elő üz­let, mmtán úgy kivitelre, mint belszüksegletre nem volt semmi kereslet. A múlt heti árak fennáilanak ugyan ma is, azonban inkább csak névlegesek és pedig: győri 75.67—77.40 kilós nyirkos 7 frt 50 kr—8 frt, ugyanoly súlyú száraz 8 fit 20—60 kr, bánsági 79 kilós 8 frt 70—90 kr: Rozs hasonló- kép forgalom nélküli és névleges, vá'tozatlan árak­kal: 70.,, — 71.94 kilós nyirkos, 5 frt 80 kr—6 frt 10 kr. száraz 71.4g—72g4 kilós 6 frt 20—40 kr. Árpa 62 83 — 62.74 kilós 6 frí—6 frt 20 kr, jobb m nőségü 64.65 — 65.66 kilós 6 forint 70 krajezár 7 fit 25 kr. Zab bádgyadt, ára g yengén tartja magát: tavalyi csatorna-z^b 6 frt—6 frt 10 kr, idei 5 frt 70—80 krajezár; győri idei 5 frt 70—80- kr, ugyanolyan 3000 métermázsa nrasági áru 6 frt 15 kr. Vágujhely, szept. 28. A gabonaüzlet hely­zete napról-napra roszabbá alakul s a forgalom az irányadó piaczon hanyatló irányzata folytán rend­kívül korlátolt. Araink: búza 9—9.50, rozs 6 90, 7.10, árpa 7—8 frt, zab 5.30, 6.20 kr métermá- zsánkint. Bécs, október 1. Gabonatőzsde. Búza őszre 8.90, 9 frt, tavaszra 9.25—30, magyar rozs 6.70, 7.—, kereskedelmi zab tsvalyi 6.60—75, idei 6.15—30, zab ős-re 6.40—45, tavaszra 6.65—70, kukoricza készletbeli 6.60—70, jövő május-jun usra 5.60—70, repezeolaj szeptember-deczemberre 34.75, 35 fit mmávsánkint. Bécs, október 1. St. marxi sertésvásár. Ösz- szes felhaj’ás 3809 db és pedig 1222 db nehezebb, 1084 db könnyebb fajta bakonyi és 1503 db xüldő; ezek közül 1094 db magyar, 1503 lengjel-oiosz és 1212 szerbiai. A nagy felbaj ás következtében az üzlet pangott s az arak hanyatlásra hajlottak. Fizetett árak: nehezebb bakonyi 44.50, 46.—, könnjebb 40—44 frt, süldő 32—44 rt, zsír és szalonna 60—63 frt mmázsánkint. Bécs, október 1. St. marxi baromvásár. Á tegnapi összes felhajtás 4020 db vágómaihára ment, mely számból 2298 do magyar, 1541 darab lergyel és 181 db németfalu szarvasmarha volt és pedig 2052 db hízott é« 1968 db sör marha.Nemre nézve 3309 db ökör, 97 do b-ka, 342 db tehén és 272 db bivaly. Eidaott Bécs számára 955, vi­cékre 2786 db, megmaradt te át 68 db. Fizetett áiak: magyar hízott ökör 56—60 frt, lengyel 56—59 írt, rémet bß1/^—59 trt; magyar sőre­marha 48 — 55 frt, lengyel 51—54 frt, bika 48—53 fit, tehen 48—57 frt, bivaly 43—48 frt métermá- zsánkirt, lábán dbja 70—200 írttal fize teteit. Gabonatőzsde. Budapest, okt. 1. Búzában a kínálat ma jelentéke­nyebb volt, azonban legnagyobb részt alsóba minőségű áru hozatott piaczra, minek folytán a vételkedv korlátolt, és a hangulat bádgjadt volt, úgy hngy az eladás mindössze Tj.000 n.éíermázsát tett ki. Egjéb gabonafélében csekély volt az üzlet, az árak azonban vátoza lanu! maradtak. H.vaíalosan bejegyzett mai kötések • Búza, tiszavidéici 1U0 mai. 8e.5 kis és 1Ö0 mm. 19.5 kis 9 frt 75 kr, 200 mm. 79.8 kis 9 Itt 90 kr, — 300 mm. 79.8 kis 9 Irt 90 kr, - 100 mm. 79.4 kis 9 frt 75 kr, — 100 mm. 79 és 100 mm. 78 kis 9 frt — 300 mm. 79 kis sáiga 9 fit 227a k . — 100 mm. 78.8 kh nyirkos 8 trt 75 kr, — 200 mm. 78.7 kh 9 frt 02‘/2 kr, — 800 mm 78 kh 9 frt 10 kr. — 100 mm. 77 kis 9 úr 25 kr, — It J mm. 77 kis sárga 8 frt 85 kr, 100 mm. 77 kh sárga 8 frt 50 k. , — 100 mm. 77 kis sárga 8 ive 65 kr, — 100 mm. 77.5 ,kís 9 írt 30 kr, — 200 mir. 76 k s 8 frt 75 kr, 200 mm. 76'5 és 200 mm. 76 kh 8 frt 75 kr, — 200 mm. 76 kis 8 frt 80 kr,,-— 200 mm. 78 8 kh sárga 8 frt 75 kr, - 10 ) mm. 75.5 kh 8 irt 20 kr. 200 mm. 74 Us nyirkos és üszögöi 7 frt 25 kr, — tOO u.m. 76/> és 1< 0 mm. 74.4 kis hibás szénái 7 frt 25 kr; pestvidéki 100 n m. 78 és 100 mm. 78.7 kis 8 fit 50 kr, — 350 mm. 77 kh 8 frt, — — 100 mm. 77 kh 8 írt 5 kr, — 100 mm. 77 kh 8 frt 10 kr, — ICO mm. 76 kis sárga 7 tre 85 kr, — 100 mm. 76 kis sárga 7 frt 70 kr, 200 mm 75.5 kis sárga 7 frt 50 kr; bánsági 100 mm. 76 kis 7 frt 70 kr, — 1(J0 mm. 75 kis 7 trt. — 200 mm. 74.5 kis 7 irt 25 kr, — 100 mm. 73.3 kis hibás 6 frt 50 kr, — 200 mm. 72.5 kis 6 frt 25 kr. Valamennyi bárom hónapra. Észak magyarországi 100 mm. 77.5 kis 8 frt készpénzben. Határidőbeli iiziet csekély és hanyatló. Sxőkványbuza szeptember—octobe- re 8 frt 62'/? kr pénz, 8 frt 67‘/2 kr áru; tavaszra 8 frt 927a kr pénz 8 frt 97‘/2 kr áru. Zab szeptember—octoberre 5 frt 75‘/s kr péDz, 5 frt 80</2 kr áru; tavaszra 6 írt 25 kr pénz, 6 frt 80 kr áru. Kukoricza május—júniusra 5 frt 17‘|2 kr pénz, 5 Irt 22 V2 kr áru. Pénz és értéktőzsde. Budapest, okt. 1. Esti tőzsde. Az üzlet folytonos pangás közt folyt le. Osztrák hitelrészvény 231V2—232 kö­zött ingadozott darabig, végül azonban riyugodtanb hangu­lat mellett ü32.30 árral záratott. Magyar hitelrészvények 208y2—209. magyar aranyjáradék pénzben 84, árukép 85.10 krraí köttettek. Kivonat a hivatalos lapból Árverés Budapesten. Okt. 24. Legerand Adrásné iDgtl. 4225 frt. Árverések a vidéken. .Szt.-Biborcs, nov. 9. Zselezen Mátyás ingtl. 4307 frt. — O-Szivácz, nov. 17. Winteisíéin ingtl. 6824 frt. — S.-Patak, nov. 22. Antalfi János ingósága 1350 frt. — ingtl. 17,180 frt — S.-A-Ujhely, nov. 5. Griin- feld Emanuel ingtl. 2500 frt. — Folytaivá, nov. 6. Farkas Ferencz ingtl. 1230 frt. — H.-Bödög, nov. 4. Beszprémi Anna ingtl. 1570 frt. — Nagy-Köveres, okt. 9. Mózes Trifu I ingtl. 1385 frt. — Csíz, okt. 28. Lakatos Ferencz ingatl. ! 31,419 frt. — Rába-Csanak, okt. 22. Domonkos György in- ! gáti. 9337 frt. — Alsó-Szeii, nov. 14. Mészáros István ingtl. í 1393 frt. — Dobrafalva, nov. 12. Harfner János ingd. 2743 frt — Csány, okt. 14. Petheő Géza ingtl. 36,950 frt. — Besztercze, okt. 14. Schuster Michael ingtl. 5280 frt. — I Miskolcz, okt. 21. Katona Sámuel ingd. 7600 trt. — Ko- vás, okt. 28. Hirsch Ábrahám ingtl. 890 frt. — Magyarát, nov. 4. Ercnsan Damián ingtl. 1333 frt. — Márkus nov. 6. Odry Fábián ingtl. 2070 frt. — Maros-Vásárhely, nov. 11. Szatmári Istvánná ingtl. 5553 frt. Debreczen, ont. 11. Csonka Károly ingíl. 6ó00 frt. — Miskolcz, okt. 7. itj. Bár­csak György ingtl. 809 frt — Székely-Uraly, nov. 4. Ba­lázs Antimon ingtl. 1071 frt. — N.-Várad, okt. 14. Laka­tos Fereuczr é ingtl. 13,124 frt. - Surd, okt. 22. Imre ll­! lés ingtl. 3001 frt. ... Alsó-Széli, okt. 31. Varjú Ferencz 1 ingtl. 1172 frt. — Jobbágy, nov. 4. Fazekas Sarolta ingtl. 3836 frt. — Kis-Medves, nov. 15. Sender Viktor ingtl. 8C0 trt. — Rimaszombat, okt. 14. Kálmán Frigyes ingd. 2ü25 , frt. S.-A.-Ujhely, nov. 12. Toronyai János ingtl. 61 C frt. I — Somogyvár, okt. 29. Vlaits Márton ingtl. 979 írt. — Liptód, okt. 29. Hagemann Simon ingtl. 1222 frt. — Var­jaskér, okt. 31. Fekete Jánosáé ingtl. 849 frt. — Dálya, okt. 21. Bosnyák Marké ingtl. 1230 út. — S/ász-Vesszöd, okt. 23. Komáromi György ingtl 10,000 frt. — Rácz-Tőt- 1 tös, okt. 28. Kád cs Ránkó ingtl. 1599 frt. — Zágor, okt. 7. Wenzel György ingtl. 1001 frt. — Debreczen, okt. 14. Olasz Imre ingtl. 1132 frt. — Csömör, okt. 18. Molnár Já­nos ingtl. 1110 frt. Gyarmatba, okt. 21. Ho aker Antal ingtl. 683 frt. — S.-A.-Ujbely, okt. 18. Borsy Pál ingtl. 2000 fit. — Sárospatak, okt, 18. Komra István ingtl. 2510 frt. — Nagy-Tilaj, okt. 16. gróf Pejacsevics Gábor ingós. 2624 frt. Csőd. Klekner Manó debreezeni bejegyzett keresk. ellen; bej. nov 25., 26,27. per. Szilágyi Károly. Pályázatok. A Csáktornyái járásbíróságnál irnoki ál­lomásra 4 h. a. — A tornaaljai járásbírósághoz irnoki ál­lomásra, 4 b. a. j Vízállás. VT • tv , „ 0 fölött 0 alatt . Napja Hol? méter ^ | Időjárás 1 j i| i ( . 1 I Budapesten l 4 09 — — 1 tiszta „ íj Pozsonyban ij 3 46 > — — felhős „ M.-Szigeten 0 83 j — — esős „ I Szatmáron j 0 82 1 — — } száraz „ Tokajban 0 5l j — — szeles ,, Szolnokon j 0 65 — — 1 száraz „ Szegeden 1 63 — — j „ 30 Aradon — — 0 10 j: „ „ N.-Becskereken 0 55 — — „ „ Bezdán Fr. cs. 2 32 — — „ „ Verbászon 1 80 — — felhős „ Eszéken 3 39 — — száraz 1 I Sziszeken 7 10 — — „ — Mitroviczon — — — — — Zimonyban — — — — 1 U.-Orsován 2 98 — — köd 30 Barcson 4 30 — — „ Felelős szerkesztő: Híndy Árpád.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék