Ellenőr, 1878. október (10. évfolyam, 495-550. szám)

1878-10-02 / 495. szám

A pesti árú és értéktőzsde árjegyzései. Budapest, október hó 1-én. HIRDETÉSEK: Légrády testvéreknél Budapest (V. nádor utcza 6. sz.), megjelent és minden hiteles könyvárusnál kapható. Takarékosság. Smiles után a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán. Ára kötve 3 forint. TARTALOM: L FEJEZET. Iparkodás. Takarékosság eredete. Egyéni s közjólé Takarékosság fejlesztése : rokonsága a miveltséggel, viszonya a munkássággal Az összmunkálás elve A munka terhes jutalma. Széchenyi s Kubinyi *nézete. A munkások serege. Előrelátás és iparkodás. Mire van legnagyobb szüksége a magyarnak ? A takarékosság jótékony eredményei. A vesztegető osztály. Széchenyi a tőkéről. .. FEJEZET. Takarékosság mint Szokás és Hajlam. A legtöbb ember lehetne tőkepénzes. A megtakarítás nehezebb a szerzésnél. Idő- és pénzgazdálkodás értéke. A takarékosság alapföltétele a józan ész s bátor kezdeményezés. Erre a középosztály is szert tehet. A vesztegetés átka. A pénz: függetlenség és jellem. A tőke hatalom. A nősülő ifjak felelőssége. A külső látszat átka. Hiábavaló vásárlás. Cicero talpraesett mondata. Az ifjúság kötelessége. Kossuth intése. Szókratész tanácsa. A szegénység nyomora. A takarékosság nem teher. Deák Ferencz a közelszegényülésről. Mire kötelez az önbecsérzet? Életünk bizonytalansága. A kislelkűek panasza. A jó s mostoha viszonyok. A látszólagos boldogulás. A pénz magában mit sem ér: erény, erély csatlakozzék hozzá. Nemzeti jólét. Eszélyes takarékosság. III. FEJEZET. Eszélytelenség. Gazdagság és nyomor. A vad nép mit sem törődik a jövővel. Párhuzam hazánk népei között. Takarékosság és éghajlat. A nép önmaga teremti ínségét. Párhuzam hazánkban a magyar s németajkú polgárság között. Fáy András intése. Az angol és magyar bányászok gondatlan életmódja. Miként szállíthatja a munkás lejebb a nagy adót ? A munkásosztály jobb jövője. IV. FEJEZET. A Takarékosság Eszközei. A lehetetlenség bő köpönyege. A munkabér s életmód. Külföldi s magyar bányászaink jellemzése; vesztegetések. A magas munkabér hátránya. A máramarosi vidék elkorcsosulása. Az iszákosáig terjedése hazánkban s külföldön. A magyar iparossegédek jellemzése. A „jó iparos“ függetlensége. Ipar és rabszolgaság. Jobbágyi rendszer. Iparosaink helyzete 1848-ig. Az iparos ma már tekintély lehet. Batthyányi Lajos jóslata. Ipolyi Arnold nézete az iparos-osztályról. Emelkedésük akadályai. A tudatlanság is nagyhatalom, mit csak a tudomány győzhet le. Tehát fődolog a czélszerű nevelés. Mit mond erre nézve Eötvös ? Az iszákosság átka. Ipar és értelmesség. Miként javíthatunk helyzetünkön ? V. FEJEZET. TakarékosságPéldányképei. Takarékosság a rend lelke. A rend és jólét azonos fogalom. A főrangúak kényszerhelyzete. Szegényebb főrangúak takarékossága. Budián gróf, Dumas Sándor anyja. Smiles és Kazinczy anyja. Szemere Bertalan apja. A takarékosság senki elől sincs elzárva. Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Kölcsey, Bod Péter, Stephenson György, Watt s többek példái. Tudomány és ipar. Iparos tudósok. Takarékos művészek. Flaxman, Ferenczy, Barabás, Canova, Haydn s kartársai. Nasmutnak, a gőzkalapács feltalálójának tanulságos pályája. Balszerencse és siker. VI. FEJEZET. Rendszer a Takarékosságban. Kevesebbet költs jövedelmednél s mindig készpénzzel fizess. Rendes számvitel. A társadalmi jólét biztosítása. A magamutogatás mételye. Okos takarítást követel tőlünk emberi méltóságunk érzete is. Nemzeti erény magaslatára kell azt emelni Egy svéd király tanácsa fiához. Az első lépés fontossága. Az ingatagság veszélyessége. Munka a létei fő föltétele. A munkásság tizparancsa. Az együttmunkálás elve Az erőszakolt munkabeszüntetés hátránya az iparos-osztályra nézve. Együttmunkáló szövetkezetek. Magyar védegyletről Deák Ferencz nézete. Kopácsy bibornok-érsek s Zalamegye hölgyei. Védmalomegylet. Fogyasztási s nyersanyagbeszerzési szövetkezetek Angliában, Németországon s hazánkban. Építkezési társulatok. A magyar községek lakházai, VII. FEJEZET. A munkások helyzetének javítására életbe léptetett jótékony intézkedések. Akroyd Eduard üzletfőnök s az általa alapított népbank. A fillérbank ' '•ti’uet'. XI. FEJEZET. Példányképek az iparvilágból. Részvénytársulatok. A Crossley-czég története. Crossley Martinn fogadása. Több nevezetes és jótékony czég. Különbség a jelen s a múlt század között külföldön s hazánkban. Nemesség, robotolás, katonafogdosás. Politikai élet, nemzeti irodalom. Evés-ivás, tudatlanság Az angol gépészek, svájczi iparosok, a takarékos francziák. Magyarnépünk takarékossága minő lábon áll? Heyduk Ambrus a magyar iparosok hanyatlásának okáról. Iparunk emelésének harczosai. Bakay Nándor életrajza. XII. FEJEZET. Urhatnámság. Az Urhatnámság veszedelmes kórjel. A látszat minden áron ! „Fenn az ernyő, nincsen kas!“ a kor jelszava. A rangkórság lépcsőzete. Wesselényi Miklós a valódiságról. A világ tapsa ezreket buktat meg. Jósika Miklós a bő költekezésről. Az öngyilkosság nyomozása. Osztálygyűlölet ferdeségei. A nők hiányos nevelési rendszere. A talmi aranykor fenn és alant. Az alsóbb osztály fényűzése hazánkban. A kereskedők által nyújtott hitel veszedelmes tőr. Adósságcsinálás és becstelenség egy úton járnak. Ifjaink könnyelműsége. Szomorú példák. Az országgyűlési ifjak egyletének vádiratából. Jósika Miklós jövendölése. Az ifjú gavallérok főerénye. Az avós jellemzése. Az ifjú Perényi Zs. derék szülei. Kazinczy gyötrelmei. A számtan értéke a családi életben. Wesselényi az anyákról. Egy szerencsétlen története, ki nem tudott „Nem“-et mondani. Legyen bátorságunk „Nem“-et válaszolni. A divat zsarnoksága sírjáig kiséri az embert. Koporsó és látványosság. Halotti tor. Temetkezési pompa. Mit tartott erről Bessenyei György, Jósika Miklós apja, gróf Mikó Imre. Egyszerűség a temetkezés alkalmával. Pályázati hirdetmény. A nagyméltóságu m. kir. pénzügyminisziriumnak folyó hó 19-éről 52,366. szám ala k élt magas rendelete alapján, a fővárosba ,savargőzösökkel közvetitett átkelési vállal bérbeadására ezennel nyilvános pályázat hitertetvén, felhivatnak mindazok, kik ezen véalat bérletét elnyerni óhajtják, miszerint :17 százaléktóli óvadékkal ellátott, zárt izábeli ajánlatukat folyó év október hó utolnapjának déli 12 órájáig a m. k. lánczhidhivalhoz, hol a feltételek is megtekinthető nyújtsák be. Budapest, 1878. szept. 23-án. 1100 M. k. lánczhid-hivatal. Sor. húzás I mmt Nyer. huzás||h 1878. dec. 1.1 Ijlijjlf 1879.márc.l.l| ------------N —I gp^“ Utolsó Huasás! *^1 Minden cs. kir. osztr. 1839IM állal mm sorsiért I a most következő utolsó húzásban nyereménynyel is||| kell kihúzatni. Eredeti sorsjegyeket eladunk kész- I pénzért a napi árfolyam szerint vagy ‘|26 részjegyetet készpénzért 13 írtjával 1 valamint 6 havi részfizetésért á lg 2.20 forint. Részjegyek nagyobb részletekben vagy társas részjegyek több darab 1/1 Rothschild-sorsjegyre £££*' aránylag olcsóbban. '9Q Az első részlet vagy foglaló beérkezése I után a sorozat és sorszámmal ellátott bélyegzett I okmányt azonnal megküldjük. ígérvények H az október 1-én leendő húzáshoz I Bécsvárosi sorsjegyekre;Titel sorsjegyekre fi a 2 frt 50 és bélyeg, fl a 4 frt 50 és bélyeg. I Mindkettő együtt csatt el, frt és bélyeg. Főnyeremény|400,000 frt | Főnyeremény : A WIFBrmit kiadóhivatalának banka IlfluHvUXl és váltóüzlete Politzers. Budapest, Porottya-utcza 12. SZ. Czimem : Schwartz Rainer cs. k. kapitány a Lajos bajor herczeg nevét viselő gyalogezred 62. sz. tartalékparancsnokságánál Maros-Vásárhelyen. Árak: Maláta-kivonatu egészségi sör 1 palaczk 60 kr., 11 pal. 6 írt, 28 pal. 15 írt, 58 pal. 30 írt. — Maláta-csokoládé I. 70 kilo 2.40, 50 kilo 1.30, V8 kilo 70 kr.; ugyanaz II. 12 kilo 1.60, v4 kilo 90 kr., */8 kilo 50 kr.; ugyanaz III. V2 kilo 1 frt, ‘/4 kilo 60 kr., V8 kilo 35 kr. — Malátabonbonok 1 zacskó 60, 30 és 15 kron. — Maláta-kivonat 1 üvegcse 1 frt, kisebb 60 kr. —Gyermektáp-malátaliszt 1 frt. — Egy maláta-fürdő 80 kr. — Maláta-szappan 80, 60, 40 és 20 kron. Nagyobb megrendelésnél megfelelő árleengedés." A csomagolás legolcsóbban számittatik. Hé János Lokja Budapest, Kalap - utcza 10. szám. " Br és syoir-MepM üdítő szerül! Hoff János cs. k. udv. malátakészitmény-gyárának Bécs, Graben, Brauner strasse 8. Maros-Vásárhely, 1877. márczius 26. Tisztelt uram ! Miután az ön gyógyhatásos és jeles Hoff-féle malátakivonat gyógykészítményeit már több éve saját magamon sikerrel alkalmaztam, és most ezen készítményeket egy más szenvedőn akarom megkisérteni , leérek mielőbb palack malátakivonatú egészségi sört, 3 kilo maláta csokoládét I., 1 zacskó maláta-czukorkát és 1 üveges sűrített maláta-kivonatot, valamennyit postautánvét mel Csásd. és királyi Már. szab. DIÓ-KIVONAT szürke haj festésére, feltalálva MA.CJ8AJSHK3E A. illatszerész által, Bécs, Ksrntversfcrasse 26. Ezen cs. kir. szab. hajfestőszer, szürke haj tartósan fekete, barna vagy szőkére átfestésére, zöld dióhéjból van készítve , az egészségre és hajra nézve legcsekélyebb mértékben sem hátrányos, a hajat 15 percz alatt tartósan fekete, barna vagy szőkére festi anélkül, hogy mosdásnál a festék lementve. 1 palaczk dió-kivonat, folyékony 3 frt. 1 tégely dió-kenecs .... 2 frt. 1 palaczk dió-olaj...................2 frt. V, parlaczk dió-olaj...................1 frt. Valódi minőségben kapható 90C76»KI illatszerészetében, Bécs, Kärntnerstrasse 26. sz. a. Budapesten : Török József gyógyszerésznél, Király-utcza 7. sz. „ Leeff M. Dorottya-utczában. „ Vértessi Sándornál Kristóf-téren Temesvárott: Jahner C. M. gyógyszerésznél. 1793. szám. 1879. ■ Jegyzék-napló gazdák számára. Figyelmeztetjük az érdeklődőket, hogy a gazdasági „jegyzék-napló“ 1879-ik évfolyama október hó elején fog megjelenni. Szerkesztője Wágner László műegyetemi nyelv. rendes tanár (egyszersmind a „Földmivelési Érdekeink“ és a „Falusi Gazda“ felelős szerkesztője), mindenek felett a magyar gazda gyakorlati igényeire lévén tekintettel, ezen már eddigelé is általános elismerésben részesült jegyzéknaplóban leginkább oly adatokat közöl, melyekre a földbirtokos- és gazdatisztnek, az erdőtulajdonos- és erdésznek, az állattenyésztőnek, tejtermelőnek, borásznak és pinczegazdának, a szeszgyárosnak, a gazdamérnöknek és építésznek stb. úgyszólván naponkint szüksége van. Különös gondot fordított továbbá szerkesztő, hogy ezen jegyzéknapló számára a hazánkban létező összes (mintegy 80) gazdasági egyesület tisztviselőinek és választmányi tagjainak pontos névjegyzékét lakhelyeikkel együtt beszerezze, úgy, hogy a jegyzéknapló hazánk mintegy 3000 legjelesebb gazdájának pontos címzetét is fogja tartalmazni. Végül a gazdasági ügyekkel foglalkozó kormányközegek, gazdasági tanintézeteink szervezetére vonatkozó érdekes adatok (felvételi feltételek stb.), az illető tanszemélyzetnek, valamint az államjavakat kezelő gazdasági és erdészeti tisztviselők pontos névjegyzéke, az állami ménes-intézetek és méntelepek és személyzeteinek kimutatása stb. szintén tartalmaztatni fognak ezen gazdasági jegyzék-naplóban. — A megrendeléseket kérjük Légrády testvérekhez (Budapest, V., nádorutcza 6. sz.) intézni. Előfizetési ára (csinos vászonkötésben) 1 frt 20 kr. u. é. 993 Gazdálkodás az Életbiztosításban. Az „életbiztosítás“ és kölcsönös segély-egyletek haszna. Vörösmarty levele Tóth Lőrinczhez. Egy kúriai főbb hivatalnok özvegye. A családapa legelső kötelessége. A franczia s belga munkásosztály takarékossága. Munkás egyletek hiányai, ferdeségei. Mi módon lehetne e bajon segíteni? VIII. FEJEZET. Takarékpénztárak. A legrémesebb titok. A munkás kezében száz forint mit jelent ? A takarékpénztár erkölcsi értéke. A népbank eredete Angliában s nálunk. A mária-czelli népbank. Népbank s a magyar iparosok. Katonai bank Angliában. Mire lehetne képes egy jó iparos ? Még a napszámos is takaríthat meg tőkét, ha akar. Hazai viszonyaink Győr, Garam, Gesztes, Rőcze tájékáról. A népbank jó eredménye. Iskolai takarékpénztár anyagi s erkölcsi haszna. Ez intézmény jövője hazánkban. A népbankok szaporodása. Az angol postabank. Sikes kísérlete. Az első magyar takarékpénztár vázlatos története, átalános áttekintés pénzintézeteink körül. Takarékosság s jótékonyság. IX. FEJEZET. Aprólékosságok. Az élet apró események folytatólagos lánczszeme. Munka tehet emberré. Az aprólékosságok elhanyagolása bukást eredményez. Egy részkilincs több ezer forintra rugó kárt okozhat. Egy krajezár is nagyfontosságú kicsiség. A nő ne hanyagolja el az aprólékosságokat. A józanélet és munkás párbeszéde a korhely vesztegetővel. A családi boldogság nagy részben a nőtől függ. Egy krajezár értéke. Egy nagy üzletfőnök életrajza s tanácsai. X. FEJEZET. Példány képek az Iparvilágból. Kik terjeszthetik a takarékosságot ? A munkásosztály tévhite. Szabadipar és siker. A tőkegyűjtés. Carlyle hogyan jellemzi az angol iparost? Jó hitelű gyárak. Ashworth, Lister angol iparosok. Napoleon és az iparosok. A jó gyárosnak és iparosnak és oly szüksége van a bátorságra, mint a jó hadvezérnek. Salt Titusz pályája. XHI. FEJEZET. Hírneves adósok. Az adósság gyötrelme. Több magyar nagybirtokos bukásának oka. Adósság és a nagy emberek. Az adósság mentsége, árnyoldala. Mi csábít leginkább az adósságcsinálásra ? A tudósok gondatlansága. Bacon, Pitt, Fox, gróf Czobor, Balogh János, gróf Majláth János, Sheridan és még többen. Lamartine, Dumas Sándor, Kepler, Leibnicz, Bessenyei s több külföldi tudós és művész. Könnyelmű adósok: Cibber Teofil, Foote, Steele, Bernáth Gazsi. A szegény Burns, Robinson írója. Walter, Scott, Johnson, Beranger, Balsac, Csokonay, Kazinczy, Kisfaludy Károly, Vörösmarthy, Kuthy Lajos, Garay János. Irodalmi viszonyaink a negyvenes években. Petőfi nézete az adósságról. Czakó Zsigmond, Vahot Imre, Lisztvay, Beöthy László. Az irodalmi férfiak kötelezettsége. XIV. FEJEZET. Gazdagság és jótékonyság. A takarékosság áldása. Széchenyi, Festetich, egyháznagyjaink. A fölösleg megosztása legédesabb gyönyör. Nem gazdag ember is gyámolithat másokat. Pestalozzi, Franke, L’Epée a siketnémák intézetének alapítója, Heinicke s több mások. Egy gazdag és jótékony egyházi szolga. A gazdagság valódi értéke. Adoma a perselyszedőről. A pénz mint bálvány. Az aranyhegy terhe. A gazdagodási kór nyomorúsága. Tudomány és pénz. A fösvény halálos ágya mellett. A fösvény bűnhödés. Egy budapesti gazdag és egyéb semmi sem. Hazánk virilisei. A pénz szerelme. Szegény Szaladin szultán! Egy spanyol vállalkozó. Gazdagság s boldogság nem mindig egy utón járnak. A szegénység kárpótlása. Egy vasút-király és egy német lovag. Széchenyi álmatlansága. A gazdag irigyli a kodust. Orvosi rendelvény az étvágyhiányban szenvedő urak számára. Két koldus párbeszéde. A vagyonszerzés küzdelmei. A szegénység áldása. A legboldogabb ember. A megelégedés ára. Jótékony czélra kibocsátott gyűjtőivek. A könyörület papjai. A tőkepénzes koldus. Az ingyen-adakozás hátránya. Miképen segítsünk a szegényeken ? Báró Vay Miklós anyja , Kossuth nővére, Székács. Női iparegylet, Kerkapoly és a honvéd özvegye. Felnőttek oktatása, házi ipar. A gazdagok végrendelete. Girard István, Guy Tamás, Peabody. Jótékony főpapjaink : Szécheny György, Mártonfi József, Kunszt József, Lonovits, Haynald. Főúri nők: Lorántfi Zsuzsánna, Pálóczi Horváth Mária, gróf Bethlen Kata, Damjanicsné. Főuraink : gróf Mikó Imre, b. Wesselényi Miklós, gróf Károlyi György végrendelete, Bésán József báró és Gecse Dániel végrendelete. Sina Simon báró jótékonysága. XV. FEJEZET. Egészséges Otthon. Egészség és jólét. Természeti törvények megsértése bünhödést idéz elő. Mennyi levegőre van az embernek szüksége? Kész levegő és váltóláz. Mit mondanak az egészségügyi írók: Dr. Cseh Károly, Dr. Fodor József, Weszelovszky ? A lakás tisztasága. Értelmi miveltség és egészség. Az Otthon. Nőink hivatása — Otthon. Hogy építsük lakházunkat? A közegészségügyi tudomány fejlesztése, alapelve — a Tisztaság. Tisztátalanság és erkölcsi sülyedtség. A Senki fia. Senki és Valaki. Kiki magán körben mozdítsa elő az egészségügyet. Amilyen a hajlék, olyan a népe. Mi a férfiú első kelléke Wesselényi szerint ? Friss víz és mosakodás. A nők és az élettan. A gazdasszonykodás, helyes háztartás és jó konyha. A nő legszentebb temploma — a család. Meg kell tanítani a szegényebb osztályt a háztartásra, a főzésre. Asszonynak — Otthon a helye. XVI. FEJEZET. Az Életboldogság művészete. A boldog élet művészet. Az életboldogság az apróbb örömek okos és nemes élvezete. Túlos gyönyör. Életuntság. Munka és tiszta ízlés, ízlés kell a háztartáshoz. Gondosság és takarékosság. Boldog lehet a legszegényebb ember élete is. Otthon és otthoniasság. Égalj és társas viszonyok. A kényelem viszonylagos. Milyen az otthonias ember? Az otthonias nőnek mi az első kelléke? Férfi- és nőszakács. Serény iparkodás és okos elővigyázat. A pontosság kiváló háztartási erény, meg a háztartás is. A jó modorról. Udvariasság és jótékonyság Wesselényi a modorról. Modor és külső illem. A jó modor kellékei A modor nem kiváltság. A francziák udvariassága. Az iparosok modora. A mulatság nem időrablás Sötét kedély hátránya. Nevelés és zene. A magyar zene. A szép érzék. A virág bája s értéke. Festmények, aczélmetszetek. Az életboldogság művészetének rövid foglalata. Utolsó ár-S télipispirali. kelet 77 . . pénzt áru ffl Allamadossag. ===== M.vasuti kölcs.ál 20 frt o.é.300 fc.ez.5% 98.50 99.„ gümöri államvasuti záloglev. 5% _. — — „ keleti vasuti I. kib. elsőbbs. kötv. 64.50 65.» » ? II. „ „n „ 74.50 75.’„ „ all.kötv. 100 frt ar. 57, . 65.— 66 -„ sorsjegy-kölcsön 100 frt ... 78._ 73'51 r. „ 50 „ ... 78 — 78151 1871. m. allamk.-kölcs.-ktv.stb.f.ez.5°/o _ _ _ -if-1'18/3. m. lur. kincst.utalv. 6°/Dez.f.strib._______1874.m.k.kincst.utalv.II.kib.6°/„ez.f.st 110 — nofii Magv. földteherm. kötv. . . . . 77-78-r n „ 1867. zárad 76.— 77 -• » * felesi . . 75._ 76._ ! » „ 1868. zárad. 73.— 74, t „ „ horvátország _.__ _ _ . pontélyi . 73 73'5( fi.•orw.jelz.urb. valts.kötv.(100 frt)5% _.— __Szeld zsin.-válsági kötv. (100 frt) 33'_____ 83*21 l’es város kölcsöne 1871. évből 6°/, 89.75 90 — Részvények, a) Bankok. 200 Által. magy. municipális hitelbank — • —. — 200 Által. magyar hitelbank .... 208.50 209.140 Bihari keresk. ipar- és termény-hitelb. — • — — .— 200 Horvát leszámitoló bank.....................—.— — . -100 Iparbank...................................................40.— 41.80 Kisbirtokosok földhitel-intézete . . —.——.— 100 Lipótv. b. (lak.- és hit.-egylet) 50 f. n. 30. — 32.— 140 Magy. áll. földhitel részv.-társulat . —.— —.— 60 Magyar jelzálog-hitelbank . . . . —.— — 160 Osztrák hitelintézet.......................... 231.80 232.200Pesti iparbank................................... 134.— 136.— 500 Pesti kereskedelmi bank .... 555 —560. 10Pest-budai kézművesbank .... 55.— 56.lOOlSziszeki hitelbank........................................— __ £ Utolsó ar-S keleti pénz áru « —é-------(( b) Biztositó-társulatok. SfX^Első in. biztositó-társulat . 2020 — 2040 — 300 Pannónia visszbiztositó társ. 460.— —.— 100 Pesti biztositó társulat . . 93.50 94.— 300 Unió visszbiztositó társulat 134. — 136. — c) Gőzmalmok. 500 Concordia-malom . . . . 446.— 450. 500 Első budapesti malom . . 1150— 1180— 200 Erzsébet-malom .... 250. 251.— 500 Henger-malom.................... 665.— 675.— 160 Lujza-malom.................... 237.— 238.— 200 Molnárok és sütők malma 335.— 345.—000 Pannonia-malom .... 1320- 1330- 300 Viktória malom .... 405.— 410.— d) Közlekedési vállalatok. 200 Alföld-fiumei vasút . . . 119.50 120 50 200 Déli vasút.......................... —. — —.200 Éjszakkeleti vasút . . . 116.50117.50 200 Erdélyi vasút.....................—. — —.— 200 Kassa-oderbergi vasút . . —.— —.— 200 Pécs-barcsi vasút . . . . —. — —. — 200 Vágvölgyi vasút. . . . . —.— —. — 500 Osztr. dunagőzhajóz. társ.. — ._ —. — 100 Budai hegypálya . . . . 51.__ 54.— 200 Pesti közúti vaspálya . . 180._182.— e) Takarékpénztárak. Czeglédi...............................—. — —. — 100 Országos központi . . . 87. 87.50 1000 Pesti első hazai .... 2410— 2420— 200 Pest budai fővárosi . . . 363.— 366.— 150 Pesti külvárosi . . . . 48.— 50.— OOiPakracz-Daruvár-Rutinjai . —.— —.— 1OOlVas zala megyei első . . . —.— —.— ».. . ., ... r. Utolsó árts kelet N --—--------.----•g pénz áru ( -------------f) Különféle vállalatok. 105 Alagút.............................. 75.— 76.— 400 Ganz és társaféle vasöntöde 224.— 226.— 200 Gschwindt-féle szeszgyár . 250.— 255.— 200 Gyapju mosó és biz. I. m.— —.— 210 Kereskedő-testületi épület. —.— — 200 Könyvnyomda „Athenäum“ 295.— 300.— 500 „ Pesti. . . 490.-500.-200 Kőszén-s téglagyár,Dräsche 36.— 37. — Rimamurányi vasmű . . —. ,-j- —.— 100 Salgótarjáni kőszénbánya. 93.— —.— 100 vasöntöde . —.— —. — 200 Schlick-féle vasöntöde . . —80.— 500 Serfőződe első magyar . . 300.— 305.— 200 Sertéshizlaló.....................134.— 135.— 200 Sóskúti kőbánya . . . . —.__ —.— 200 Spodium- és csontliszt-gyár 215. 220.— 200 Szálloda-részvény - társaság . — 200 Tégla- és mészégető ujaki 22. 26.— 200 Téglagyár kőbányai . . 60!— —.— Záloglevelek. 5/a% Magy.földh.-int.papir 93.3„ 93.3/, 5% magy. földh.-int. „ 86.50 87.— 5% „ „ ar. v. ezüst 103.— 103.21 52% „ jelzálogbank . 81.75 82.6( 6% n ált. földlt.-rtárs. — .— —. — S’/aVo „ „ „ „ _ — _ 6% Pesti keresk. bank . 93.75 94.2. 7% Kisbirt. földh.-intézet. 95.— 96.— 6% n n n 83. — —. — Elsőbbségek. 300 5°/o Dunagőzhajózási társ. — — —.— 100 6°/0 , „ „ --------•-300.5% Éjszakkeleti vasp. . —.— —.— 300.5% „ vasp.(aranyb-) —. — —.— a kelet NJ --------------pénz áru _M__ ===== 500 5% Magyar-galicziai vasp. —200 5% I. erdélyi vaspálya . _ 200 5% Győr-sopron-ebenf. v. 200 5% Kassa-oderbergi vasút _ _ _ 200 5°/0 Vágvölgyi vaspálya . * , 200 71/170 „ vasp. részköt. _ 100 67, Budapesti lánczhid . 91.50 92 _ 100 67o Budapesti malom . . _1 . _ 100 67o Kösz.-s téglagyár köt. __ 100 67o Lloyd-és tőzsdeépület 70.— 71! — Magán-sorsjegyek. Osztrák hitelintézet . . 163. — 164.— Pénznemek. Cs. k. arany..................... 5.48 5.56 Osztr.-magy. 8 fztos arany 9.32 9.34 20 frankos arany ... 9.32 9.34 Török arany lira . . . —.— —.— Osztrák és magyar ezüst . 100. — 100.25 Német birod. bankjegyek, jLTLgf vagy ezekkel egyenértéamatbankj. 100 márkáért 57.45 57.55 láb Váltók árfolyama (3 hóra). 5% Augsburg , . 100VG •— • 57, Berlin. . . . 100/ 2g — 57, Hamburg. . . 100 .3 — 57, Majnai Frankfurt 100/1 '£ —• 5°/oMás ném. pénz- fia piaczok . . too)56 70 56-85 3% Amsterdam 100 holl. frtért 96.50 97. 2727o Brüssel 100 frankért . 27, Paris . . 100 „ . . 46.30 46 40 27o Marseille. 100 „ . . — ■ * —. -4V2 7o Svájezi pénzpiacz. 100 fr.-ért 46. —• 46.10 l‘/27oZürich ... 100 „ 46.- 46.10 37p London 10 font sterlingért 116.20 116.60 6% Szentpétervár 100 rubelért — •— —.— 5%,Milano 100 lire nuovo ital. —•— —.— ___ minősegi ouij ----- Ga- Z. 'S 76 kilogr. 77 kilogr. 78 kilogr. || 79 kilogr. || 80 kilogr. bp Faj --------------------------------—-------------: ; bon a > 4s 100 kilogrammnak ara___________ _________~° A írttól | írtig [írttól | írtig~jírttól | írtig [írttól | írtig írttól írtig Búza uj bánsági . . lanyb. 7.55 7.65 7.90 8.05 8.25 8.40 8.55 8.6öj 8.70 8.71 „ . „ tiszavidéki . „ 8.30 8.45 8.60 8.80 9.05 9.25 9.30 9.40 9.50 9.61 „ . „ pestvidéki . „ 7.95 8.05 8.10 8.20 8.35 8.55 8.65 8.80 8.95 9.„ . „ fehérmegyei „ 8.05 8.20 8.30 8 45 8.70 8.90 9.05 9.15 9.25 9.31 „ . „ bácskai . . „ —.— —.------.-------.-------.-------— •------------•--------------„ . „ m. északi v. „ 6.75 6.95 7.05 7.15 7 25 7.40 7 55 7.85 7.90 7.9. - . Minőségű súly 100 kilogrammnak sranyzat hektoliterként ——ftj” --- ---^--—..........-0 Rozs . „ — lanyha .... 70—72 5 70 5 0 „ /takarmány szilárd .... 60—62 5 50 5 4 Árpa. „ (égetni való lanyha .... 62—64 6 60 7 „ (sörfőzdéi . „ .... 64—66 7 40 8 Zab . a — lanyha .... 36—40 5 40 5 Teno- » bánsági . . lanyha .... 75 5 50 5 „ másnemű ...... 73 5 40 5 Bencze » biposzta . lanyha .... nélkül ... — — — „ bánsági •• „ .... „ ... Köles „ — szilárd .... „ ... — — — Kewlerm. „ - „.... - -10 kilogrammnak Határidő _______pénz_____|______ | ====_===^^ ________________________ frt |~ kr. fj frt~ s ? Búza................................ őszre................................ 8 62 *|, 8 „ ................................ . tavaszra.......................... 8 925|„ 8 g !§ Rozs............................... .............................................. — -- ~ * 'S Tengeri ....... május—júniusra .... 5 l^Vs & i* Zab ................................ őszre............................... 5 75 5 h ..... tavaszra......................... 6 25 6 Repcze, káposzta . . . augusztus—septemberre . — — ~ ____„ bánáti . ♦ . ____július—augusztusra . U —________~________— VjvnggBgk Légrigy testvéreluM