Ellenőr, 1878. október (10. évfolyam, 495-550. szám)

1878-10-16 / 521. szám

közönség élénk éljenet közben 6 órakor végre meg­érkezett az érseki palotába, melynek lépcsőinél fo­gadta az érsek először, aztán a márványteremben, mely ragyogott a csillárok tüzétől, díszes közönség előtt üdvözölte másodszor oly mesteri ékesszólással,­­ mely mindig bámulatba ejti a hallgatókat, s úgy­­ látszott, magát Jacobinit is, mert többször igen­­ élénk mozdulatokkal kísérte a latin beszédet. Ezut­­­tán ő válaszolt olasz kiejtéssel szintén latinul, oly könnyedén, vidáman, mintha barátait üdvözölte volna. Mindkét beszédet harsány éljenek zárták be. Erre rövid bemutatás kezdődött, s a fogadtatás vé­get ért. — Eugéne Vermesek, az ismert communard, ki azelőtt a „Pére Duchesne“ kiadója volt, Angliában­­ néhány nap előtt meghalt. A commune leveretésé­­­­vel halálra ítéltetvén, menekült, s mikor Hollandiá­ból és Belgiumból kitiltották, Angliában majd Svájczban lakott. Angliában lapot is adott ki. Ver­­m­esch termékeny és ügyes politikai író volt. Mind­össze 33 évet élt.­­ A budapesti orvosok egyesülete tegnap, mint az egylet 41-ik évfordulóján ünnepéges ülést tar­tott, melyen dr. Hirschler Ignác­ elnök bejelenté, hogy dr. Ivanchich Victor 5000 frtos­alapítványt tett, melyből foglalkozás nélkül való fővárosi orvo­sok segélyeztetnének. A nagylelkű adományozónak köszönő iratot küld az egylet, mely egyúttal elha­tározta, hogy Trefort Ágost miniszternek részvétét fejezi ki Ervin fia elhunyta alkalmából. Végül dr. Korányi Frigyes egyetemi tanár tartott emlékbe­szédet Wunderlich klinikus fölött; kitűnő beszéde általános tetszésben részesült.­­ A zsidók válópereiben fontos elvi jelentő­ségű határozatot hozott a napokban a legfőbb ítélő­­szék. Egy újpesti házaspárnak Stern Albert újpesti főrabbi 1873-ban előtte kijelentett elválásukról bi­zonyítványt állított ki, melyben felhatalmazta őket új házasságkötésre. A nő csakhamar férjhez is ment újra, a férj pedig a budapesti kir. tör­vény­­széknél in optima forma válópert indított ellene, noha már maga is megházasodott. A kettős házas­ság gyanúja merülvén fel, a királyi ügyészség által mindketten a kettős házasság bűnténye miatt, az új­pesti főrabbi mint értelmi bűn­szerző, vád alá he­lyeztettek. A vádlottakat dr. Schulhof Géza védte. A budapesti kir. törvényszék vádlottakat a vád alól felmentő, az eszközölt elválást és az ennek alapján kötött új házasságokat érvényeseknek mondotta ki, ellenben a közintézkedés elleni kihágásban mind­hárman vétkesnek ítéltettek és pénzbírsággal fenyit­­tettek. A kir. tábla, mint felebbviteli bíróság meg­­változtatá ez ítéletet, Brecher Henrik és Weisz Má­ria által kötött új házasságot érvénytelennek jelenté ki és vádlottakat 1­1 havi börtönre ítélte. Dr. Schulhof Gézi védő­ügyvéd fellebbezése folytán végre a jegf.­itélőszék az első bíróság ítéletét hagyó helyben, ennélfogva az izraelita le­vész által felbon­tott és ennek alapján kötött uj házasságok érvé­nyeseknek tekintendők. — Tetley Nándor és társa bizományiban megjelent: „A csók könyve“. Irta Dengi János. Ara 1 irt 20 kr, diszkötésben 2 frt 20 kr. — „A központi segélyző­nő­ egyesület“ folyó hó 17-én, csütörtökön délután 4 órakor végrehajtó bi­zottsági ülést tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívja az elnökség. — Helyreigazítás. A napokban a lapok által hibásan közölt azon Mr, hogy : „Tatán gr. Eszterházy Miksa vadas­kertjében a grófnak egy angol vendége a múlt hó végén olyan szarvast lőtt, melynek tizennyolcz ágú agancsai vol­tak, stb.“ — oda módosítandó, hogy id. gróf Eszterházy Miklós tatai uradalmához tartozó körtvélyesi erdőségekben F­irstenberg Ede báró porosz vendége tette ezen szerencsés lövést. Ezen helyreigazítást egyenesen az uradalom megke­resése folytán közöljük. — Komárom megyében Izsán egy egyházi ün­nepély szá­mából Sigray N. ur indítványára 13 frt 31 krt adtak össze a vendégek a magyar nem­zetiségű sebesültek javára, mely összeget Guzsily György Chorin Zsigmond szerkesztőhöz beküldvén, ez azt átszolgáltatta a központi női segélyző egye­sületnek. — A belügyminiszter a budapesti építész- és kőfaragó ipartársulat alapszabályait a jóváhagyási záradékkal ellátta. — Paulikovics Lajostól, ki az ötvenes évek­ben eléggé ismert névvel birt az elbeszélő iroda­lomban, hosszú hallgatás után egy kötetes iroda­lomtörténeti elbeszélés jelent meg. Crime: Balassa Bálint. Külön lenyomat a Magyar Hírlap tárcsájá­ból. Ara 80 kr. — Nagyszombatból Írják nekünk, hogy e hó 13-án temették özv. Siebenfrend Jánosné asszonyt a város intelligentiájának és nagy közönségének im­­posáns részvéte mellett. A boldogult igen ismert és közszeretetben álló hölgy volt; a szegények szeret­ték benne pártfogójukat, a gazdagok pedig tisztel­ték, mint az európai hitű botanicus és pomolog öz­vegyét. Siebenfreud Jánosnak majd minden európai egyetemtől diszokmánya volt. Fia Siebenfreud Béla budapesti 9—10. ker. kir. büntetőjárásbiró s főváro­sunkban köztiszteletnek örvend. — Sajtó-per. Joannovics Györgynek Poko­­mándy Sándor és Patay Zsigmond mint a „Posta Közlönye szerkesztői ellen indított sajtóvétségi pe­rében a tárgyalás f. hó 24-ére kitűzve volt, a pa­na­sz visszavonatván, megszüntettetett. — Gróf Gyulai Sámuelné egyenes örökösök nélkül halván el, a hagyatéki tárgyalást a kis­vár­­dai kir. járásbíróság november 23-án tartja meg, melyre meghívja az ismert és ismeretlen örökösöket. — A fővárosi b. Baldolcsy Antal nevű III. ka­tonai aggastyán-egylet f. é. október hó 20-án d. u. 2 órakor Király-utc­a 55. sz. a. (Reinitz tánczter­­mében II. rendes közgyá­rt fog tartani következő tárgysorozattal: Évi év­számadási jelentés, — az igazgatóság ajánlatai feletti határozathozatal, — szavazatszedő bizottság választása, — igazgatóság választása ; számvizsgálók választása. Színház és művészet. — A műcsarnok ma végre megnyílt. Zichy Mihály roppant terjedelmű képe a „A démon fegy­vereit tegnap érkezett meg s egymaga a dísztermet v ig­alja el. A többi termek is tömve vannak képek­kel s szobrokkal. A külföldi művészek közül Blaus Gyula, Buss Róbert, Hellrath, Weber, Carabani, Kuntz, Mali, Hagen, Ruben, Horst, Backer, Zeitz, Ender, a magyarok közül Ligeti, Lotz, Ikán, Marko, Pállik, Székely, Bradszky, Molnár, Huszár s más­ok jelesen vannak képviselve. Azonkívül több be­cses arany és ezüst diszm­ó látható­ itt, melyek Blaskovich Ernő ur „Kincsem“-jének nyeremény­­tárgyait képezik. A kiállítás naponta reggeli 9 órá­tól esti 4 óráig látható. Bemeneti dij 50 kr, ünnep és vasárnap délután 20 kr. A katalógus ára 10 kr. — Népszínházi statisztika. A népszínházban 1875. okt. 15-től 1878. okt. 14-ig összesen 1056 előadás volt. Ebből népszinműre esett: 396, ope­rettre: 359, operára: 5, látványosságra és bohó­zatra a többi. Színre került összesen: 99 darab, és pedig : 39 népszínmű, 22 operette, 33 színmű (látványosság és bohózat) és 5 opera. (Az önálló ballettek, s a műkedvelői előadások­­összesen: 2 nincsenek beleszámítva.) Eredeti darab volt 47, for­dított 52. Az eredetiek közül 35 népszínmű, 1 ope­rette, 11 színmű ; a külföldiek közül: 4 népszínmű, 21 operette, 22 színmű és 5 opera. Legtöbbször kerültek színre: „Sztrogoff“ (53), „Fala rozssza“­ (51), „Kornevik­s harangok“ (46), „Kapitány k. u.“ (38), „Sárga csikó“ (36), „Toloncz“ (34), „Dráma a tenger fenekén“ (32), „Kisasszony felesé­gem“ (32), „Kolumbusz“ (32), „Koziki“ (32), „Meluzina“ (31), „Utazás a föld körül“ (28), „Veresbaja“ (28), „Tündérlak“ (20). Legtöbb­ször előforduló Írók: Csereghy Ferencz (7 da­rabbal) 235-ször; Lecocq Károly (6­ darab­bal) 164-szer; Tóth Ede (3 darabbal) 102-szer Szigl­­eti Ede (9 darabbal) 66-szor; Lukácsy Sán­dor (5 darabbal) 51-szer; Planquette (1 darabbal) 46-szor. — Soldosné játszott 337-szer; Patti 4-szer, Nilsson és Faure 101-szer. Írói dij fejében fize­tett a népszínház 43.422 frt 12 kit. Ebből magyar íróknak : 34.225 frt 14 krt, franezia Íróknak : 7221 frt 60 krt, német Íróknak (Genée) 1975 frt 38 krt. A színházban ez idő alatt 1.112.000 néző for­dult meg. — A budai Mátyás-templom restaurálása. A restaurálási munkák az idén csak a déli falazat elkészítésére szorítkoznak, — a mi idő a hideg beállta elött fenmarad, azt a szentély s a főhajó lebontására fordítják. A jövő évben a déli sarok­kápolna s a szentély készülnek el. Ugyanekkor lebontják a tornyot s a harangokat igeiglenesen a halászbástyán felállítandó haranglábon fogják hasz­nálni. — Wilhelmi a híres hegedűművész, múlt hó 28-án 5000 ember jelenlétében adta első hangver­senyét New­ Yorkban. A siker az amerikai lapok szerint mindent meghalad, a­mit e tekintetben Ame­rikában tapasztaltak. A művészt még az utczán is arat­ókkal halmozták el.­­ A meiningeniek 27 előadás után 43.000 forintot vettek be Prágában, mely összegből 10.800 forintot a német színháznak adtakt a helyiség át­engedéséért. Az összes költségek levonásával még mindig 13.000 forint tiszta haszon marad, mely a meinicgeni herczeg magánpénztárába foly. — Friedrich Materna asszony a jövő év már­­czius és április havában művészi körútra indul Amerikában. A művésznő, kinek impressáriója Strakosch Miksa, különféle városokban 30-szor fog föllépni.­­ A párisi Ambigu színház, mely a kiállítás ideje alatt zárva volt, több szerencsétlen kísérlet után ismét megnyílt Henri Chabrillet, a „Figaro“ egyik volt munka­ársának igazgatása alatt. Az Odera színházból kölcsönzött erőkkel idősb Dumas „La Jeunesse de Louis XIV.“ adták elő elég szép sikerrel. Budapest, szerda, okt. 16-án. Semzeli szik­ház. KenderfalviHá­.­­ . ... .. bér Ferencz Szigeti József A fal tövében. Olga Helvey Laura Vígjáték 1 felv. Etei Kölesi Mari Tristan Halmi Lakos Andor Hetényi Gabriella Márkus E. Lóránt Faludi Kertész Vincze gócsi Muki Halmi Ezt követi Inas Ebergényi A közügyek. Szobaleány Turcsányi Irén Eredeti vigj. 1 felvonásban.­­ Végül Az ellenállhatatlan. Eredeti vígjáték 3 felv. Florinda, asturiai herczegnő — Márkus E. Diego, gyámja — — — Újházi Népszínház. Holnap, október 16. Nemzeti színházban: A fekete dominó. Víg opera 3 felv. Az opera után: Coppélia, az üvegszemü hölgy. Ballet 2 felv. — Népszínházban: A ve­reshaj­ú. Eredeti népszínmű 3 felv. Kirí Coscolina, Florinda duennája — Szathmáryné Gil Perez, fogadós — — Szigeti Imre Elvira, leánya — — — Vizváriné Lamela, kém — — — Benedek J. Udvari káplán — — — Pintér őrtiszt — — — Tóth kezdete 7 órakor. A sárga csikó. Hólyagosban Horváth Eredeti népszínmű dalokkal Bogár Imre Csige _ 3 felvonásban Szúnyog Szeréti Bakai András Jány Gazsi Pá­rtény­i Erzsiké Sziklai Emilia Jjagó Bakonyi Csorba Márton Eőr­­vös.. . Kertész I. Ágnes Pártényiné Kecskésné Szőcs Kata Laczi Vidor Trézsi Erdei Berta Geb­cs­éri Együd Lista Hatvani E. Peti, a fia Egri Ferke Polar Harasztos Kovács I. Panna Holli Bak­os Iczig Solymosi paraszt-Csárdás gazda a gazda Santa Kezdete 7 órakor. CSARNOK. A szellemek tanyája. Irta: Bret Harte. (Vége.) III. fejezet. Edgardo azalatt sebesen ellovagol . Mikor már homályba tűntek szemei előtt Grange kastélyának körvonalai, megránta gyönyörű parip­­­i zablyáját nem messze sir Guido tornyától. — Kevés percz múlva megérkezik a végzetes óra, — m­ondá, megnézvén a holdfénynél óráját. — Ő nem meri adott szavát megszegni, ő jönni fog. Megállt és aggódva körülnézett a homályban. — Történjék bármi, Selm­a az enyém, — folytatá, miután gondolatai visszatértek az imént elhígyott hölgyre. — Ha Selma mindent tudna. Ha tudná, hogy becstelen, tönkrejutott ficzkó, gazember és száműzött vagyok! Ha tudná, hogy tizennégyéves koromban megöltem latin nyelvtaná­romat s meghamisitom atyám végrendeletét ! Ha tudná, hogy eddig háromszor nősültem már s ne­gyedik feleségemet gyermekestől és most, várom Stppertonba. Az éjjeli vonattal jön .. . De nem, nem szabad jönnie! Constancenak cetti szabad Sto­­pertonba érkeznie! Bürke, az emberölő, meg fogja ezt akadályozni. Hah! itt van Ai­an­y A végső szavakat egy szederhez intézte, ám a Guido tornya felől jött; kalapja, valamint egész ruházata fölötte kopott volt. — Vagyom itt, moltozsakus úr, — monda a nyomorult silány kiejtéssel, a mellett legkevésbé sem ügye­lve a nyelvtani szabályokra. — Jó. Halld . Oly bizonyítékoknak vagyok birtokában, melyek a bitófára vihetnek téged. Tu­dom, hogy meggyilkoltad Schmidt Vilmost, kira­boltad a vámszedőt s eltüntetéd sir Walton Regi­nald legifjabb leányát. Egy szó s az igazság őrei haj­tó vadászatot rendeznek ellened. Burke az emberölő *) reszketett. — Halljad! Szolgálj nekem s nem árullak el. Az öt óra harmincz perczkor Claphamból el­induló vonat természetesen kilencz óra huszonöt perczkor Stppertonba ér. Nem szabad ide érnie! A zsivány szemei szikráztak és helyeslést igenlett. — Elég . . . megértettél! Takarodjál! IV. fejezet. Slopertontól mintegy félórányira a déli Clap­­ham és Medway-vasút egyik állomása mellett vas­úti híd van. A teljes homály beálltával kopott kül­sejű ember őgyelge­t a híd körül. Hóna alatt fű­részt s holtát cipeli. Hebenkorban eltűnt a hidosz­­lopok árnyában, de egy fűrész s egy balta zöreje még min­dig mulatott jelenlétére. Pontban 8 órakor ismét megjelent, átment a slopertoni oldalra vállal­*) Szerző a Burke nevet, úgy látszik, szándékosan hasz­nálta, hogy emelje a borzalom hatását. Burke annak ide­jében hírhedt gyilkos volt Londonban, ki azzal foglalko­zott, hogy az általa meggyilkolt emberek hulláit doneztu­­dósoknak adta el, val egy hidoszlophoz támaszkodott és egész erejé­ből megingatta azt. A híd pillanatig hajladozott, azután recsegve leállt a vízbe, mintegy száz ölnyi hézagot hagyván a két part között. Miután Burke, az emberölő — mert ő volt — ezt véghezvitte, ör­dögi kaczajjal leheveredett a megrongált vasutvágány­­ra és a vonat érkezésére várakozott. Füttyentés az erdőből a vonat közeledését hirdeté. Burke, az emberölő, látta egy pillanatig a piros lámpa világát A föld remegett. A vonat iszonyú sebességgel robogott. Még egy másodperc, és elérte a partot. Burke, az emberölő, pokoli ka­­czajra fakadt. De a legközelebbi pillanatban a vonat már keves­tülhaladt a mélységen, sőt még a vá­gányba is talált az innenső parton és kioltván az ott hasaló Burkának, az emberölőnek életét, robo­gott Sloperton felé. Az első tárgy, mit az indóházban várakozó Edgardo a vonat érkeztekor megpillanta, Barkának az emberölőnek, a küllőkről lelógó szétmarczangolt teste volt, a második tárgy ezerben hagyott nejé­nek arcza volt, ki egy másodos­tályú kocsi abla­kából nézett ki. V. fejezet. Clarissa, lady Selina komornája,úrnője szobá­jába rohant. Névtelen félelem tükrözött vonásaiban. — Oh nagyságos asszony, minő hírek ! — Rejtélyekben beszélsz, — monda felszökve az úrnő. — Szerencsétlenség történt a vasúton, ember­élet esett áldozatul. — Micsoda . . . csak nem Edgardo? — k­ieá­­csolá Selina. — Nem az, hanem Burke, az emberölő. — Első férjem! ■—­ kiálta fel lady Selina és letérdelt. — Köszönöm jó ég! VI. fejezet. A hónap tizenhetedik napjának reggelén a nap szendén szállt föl Sloperton előtt. — Szép esketési nap ! — m­ondá a sekres­tyés Sloperton Grange kulcsárjához. A vén szolga szomorúan rázta fejét. — Fájdalom! — felelé­g nem jó előjel ez. Hetvenöt évvel ezelőtt fia’a­ úrnőm . . . Egy idegen érkezése szikita őt félbe. — Sir Edgardóval szeretnék szólani, —m­ondá az érkezett türelmetlenül. A vőlegény, ki a többi vendéggel együttésen kocsira akart szállni, mely eresketésre a templomba vala viendő, félrevoná az idegent. — Megtörtént! — susogta az idegen tompán. —­ Ah ! és eltemeted az asszonyt. — Él a gyermekkel együtt. — Elég! Egy szót sem többet mosd. Keress föl az ünnepély után, megkapod béredet. Az idegen elompolygott s Edgardo visszatért arájához. — Csekély magánügy, melyet elfelejtettem volt, kedves Selinem. Menjünk! Kocsiba segité a piruló mennyasszonyt s ez alkalommal megszorította ret­zkelő kezét. A nász­sereg kiindult az udvarbó . Ugyane pi­lanatban a Gundo-torony harangja megkondatt tompa zúgással. VII. Fejezet. Alig hagyta el a násznép az udvart, Alice, lady Selina legifjabbik leánya, megszökött a nyu­gati toronyból, ami csak Claris­ vigyáza­lanságá­nak köszönhető. Kimenekülvén fogságából, az ár­tatlan gyermek az elhagyott folyosókon mászkált, míg végre esetleg anyja szobájába jutott. Egy ideig itt azzal mulatott, hogy vizsgálat­r­a sok ékszert és a finom holmit, melylyel diszitve volt a szoba. Azután merő gyermeki esélyből anyja ruháját, csip­kéit és szalagjait ölte magára. E foglalkozás köz­ben történetesen egy gombot érintett meg, mely rugótollnak bizonyult be, mert titkos rést nyitott ki a fülkében. Alice fölkiáltott örömében, látván azt a tárgyat, melynek gyermekes felfogása szerint tűzjá­­ték kanóczának kelle lenni. Gyufát von kezébe és a kanóczhoz közeledétt. Az első pillanatban ha­bozni látszott. Mit mondanak majd anyja és Cla­­ris­a ? Hirtelen a s­opertoni templom harangjának hangja ü­t meg Alice fülének dobhártyáját. Tudta, hogy ez a násznép belépését a templomba jelenti, következésképes, hogy nincs mitől tartania. Gyer­meki mosolylyal ajkain gyújtá meg Sedilia Alice a kanóczot. Vili. fejezet. Tizenhetedikén pontban két órakor az épen Indiából visszatért Sedila Rupert gondolatokba mé­­lyedve haladott a Grange kastélyába vezető dom­bon fel. — Ha bebizonyíthatom, hogy nagynéném lady Selina még atyám halá­l előtt ment férjhez, akkor biztosak igényeim Sloperton Grangera, — dünnyögő magában. Megállt, mert hirtelen földrengés és borzasztó robbanás akadályozta őt az előremenésben. Ugyan­azon pillanatban látta, hogy Sloperton temetője sztra füstjellegbe van burkolva és úgy látszott, mintha alapjából ki volna emelve a kastély nyugati tornya. A levegő megtelt lehulló töredékekkel és két fekete tárgy épen sir Rupert lábai elé esett. Fölemelte s úgy érzé, hogy az egyik sárgarézbe kötött könyv lehetne. Fölkiáltott: — A templom esketési lajstroma! Gyorsan forgatá a lapokat. Ott látta beje­gyezve lady Selina házasságát Burkéval, az em­­berölővel. A másik tárgy pergamentpapirosnak bizonyult be. Sir Rupert reszkető ujjakkal bonta szét. Sir Sedilla James végrendelete­ IX. fejezet. Midőn az új templom harangjai újra megkon­dultak, ez ismét esketét alkfilmáva­l történt. Sir ucuilla Rupert o­­aruoz vezető unokahugát, a család utolsó és egyetlen sarját. Sloperton Grange természetfölötti lakossága öt szellemmel megszaporodott. Tán ezen körülmény okozta, hogy sir Rape­t kevéssel azután eladta a birtokot és hogy emiatt sok évek során át sötét árny lebegett Sloperton Grange romjai fölöt. KÖZGAZDASÁG. Grett táviratok Bét*», október 15. (Magyar ért. zárlatja). M. földteherm. kötv. 78.50. M. vasúti kölcsön 98.—. Salgó-Tarján —.—. M. hite 206.—. M. zálogl. 92.75. Alföld 116—. Erdély 108.25. Magyar éjszak-kel. vas. 112.75. Magy. kel. vas. 63 90. hel.­vasuti elsőb Kötv. 63.—. Magy. sorsj. 77.25. Tiszai vasút 188.50. Magy. földhitel 75.--. Kínost. utalv. 1873. —.—. Kincst. utalv. 1874. 110.75. Aranyjáradék 82.70. Bécs, október 15. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitelv. 220.40. angol-osztr. 99.25 Galiczia 224.75. Lombard 66.—. Allamvasut 250.50. Reute 60.45. Hitelsorsjegy 160.— 1860-as 110.50, Napoleond’or 9.43, 1864-es 139.50, Arany 5.61, Ezüst 100.9. Frankfurt 57.50, London 117.60. Porosz pénzutalványok 58.17. Tö­­rök-sorsj. 19.75. Aranyjáradék 70.70. Csendesebb. Bécs, okt. 15. (Esti zárlat.) Hitelrészvény 221.75. Angol-osztrák 100 50. M.gy. hitelr. 206. 0. Államvasut 251.—. Lombard 66.25. 1860-as —.— 1864-es —. Magy. sorsjegy —.—. Ezüst —.—. Napoleond’or 9.42. Járadék 60.65. Aranyjáradék —.—. M. földhitelb.—.—.Unio-bank—.—. Szilárd. Orvosoljuk gazdasági állapotunk hiányait.­ ­ IV.*) Már első czikkünkben említettük, hogy az ál­lattenyésztés egyáltalában, s leginkább a szarvas­­marha tenyésztés hanyatlott. Ezen roppant fontos­ságú tenyészág hanyatlása az országra nézve rend­kívül káros, s felhívjuk a m. kormányt, hogy a­mint a lótenyésztéssel tévé, úgy a szarvasmarha tenyés­zés ügyét is vegye gondoskodása alá, mert ennek emelése minőségre s mennyiségre nézve az országnak nagy jövedelmi forrást adand, s kárpó­tolni fogja azon hiányokért, melyeket a gabona­kereskedelem terén utóbbi időkben évre évre szen­ved. A m. kormánynak első­sorban továbbá a nagy birtokosságnak s társulatoknak, ki kell józanítani a nagy gazdaközönséget, hogy a gabona­termelés­sel a múltban elért siker által ennek egyoldalú v­ésére ne csábíttassa magát továbbra is, hanem igyekezzék az üzleti koc­kázatot megosztani, s oda működjék, hogy tőkéjét, mely talajának termő ere­jében fekszik, kellő utánpótlás által épen tartsa. Kivételt képeznek részben a majorsági­ag ke­zelt s örök tulajdont képező nagyobb birtokok; kivételt képeznek egyes vidékben a tulajdonos által kezelt közép­birtokok, — de általánosan igy ke­zeltetnek; — zsaroló üzletvitel folytatta­tik az ideig­lenes használatban levő roppant kiterjedésű terüle­teken, így kezeltetnek a rövidebb időtartamú bér­letek , s ezeknek ily módon való kezelésénél t­e­­mészetesen a birtokoló vagy bérlő nem a jövőt, hanem a jelent tartja szem előtt, nem a adja, ha­nem a saját pillanatnyi hasznát keresi, s ezért megengedhető, ha az ily birtokot fejős tehénnel hasonlítjuk össze, melyet gazdája nem etetni, jó karba hozni, szaporítani, hanem csak fejni törek­szik. A bérleteknél eléggé odamutattak az oksze­rűség zászlója alatt küzdő munkásaink ezen bajra­ ajánlo­ták, de mi több sok helyütt sikerrel fogana­tosítottuk ennek egyszerű orvosságát, a hosszabb bérletidő­t; törekedtek, hogy a bér őt az általa nö­velt talajhoz kössék, hogy érdekévé tegyék a talaj termő­képességének megtartását. A holt kézen lévő birtokoknál ez nem igen történt, nem igen történt azon birtokoknál, melyek főbb papok tulajdonát képezik, s ott a birtok javí­tása szórványosan, ellenben a pusztítás igen gyak­ran vált láth­­óvá. De ezen nem is csodálkozunk. Fölszerelés nélkül kapta a haszonélvező a birtokot, s rögtön súlyos terhek háramoltak reá, melyeket­ viselendő volt , tehát vagy bérbe kellett gazdasá­gait adni, s ezekben a bérlő, mert biztosítva nem volt, az elmondott módon gazdálkodott; vagy pe­dig, habár majorságilag kezeltettek a gazdaságok, zsaroltatok a talaj, pusztíttatott az erdő, hogy a szükség fedeztessék, s a birtokok valamennyire fel­szereltessenek. Ilyen helyeken tehát nem igen ta­lálható fel oly kezelés, min­t a hazánk fölvirágzá­sát óhajtó szakértő látni szeretne, s azért megle­petve nézi, ha mégis például rövid béridővel gaz­dálko­dónál, vagy egy püspökség birtokain ily üzletvitel felé való törekvést, erre az alapnak teljes elkészítését látja. Vannak rendes uradalmak is, hol az okszerű­ség utján halad az üzlet egy helyesen kitűzött czél felé, s a kezelésnél az egyensúly elvei szem e­őtt tartatnék, s a melyeknél a terjedelmes állattenyész­tés biztosabbá teszi a növénytermelés sikeresebb üz­­letését. A­mint már említettük a szarvasmarhate­­nyésztés s ennek kapcsolatos készítményei helyet­tesítik a gabonatermelést. Magyarország ez irány­ban kitűnő anyaggal bir. Leszámítva s eltekintve a tiszta hús s rangyu termeléstől, a magyar ökör sokkal nemesebb s hasznosabb állat a Durhim és Storthorn­ fajánál, miután a munkára sokkal alkal­­matosabb. Magas s erős csontnövése könnyű járóvá teszi, hogy mint iga vonó á­lat nemcsak az ekében, hanem a szekérben is a lovat jobban helyette­síti, mint más országbeli szarvasmarha. Marháink ezen kitűnő munkaképessége kárpótol bennünket azon előnyért, melyet az angol marhák sebes test­e is-------------- I -d­íj . +-1. ----------------— ~ --------------------------* hai mezei munkánkat végezzük, őket jól is tarják, minek folytán aránylagosan jól fejlődnek s gyorsan híznak. A szarvasmarhának ily mérvbeni haszná­lata, a lótenyésztés javára is előnyös. Kímélhetjük lovainkat, időt hagyhatunk fejlődésükre s ez­által magasabb árakat érhetünk el értük. Nem pártoljuk azt a nézetet sem tehát, hogy a magyar szarvasmarhákat angol fajuakkal keresz­tezéssel javítsuk, sőt a svájcziakkal való vegyületet sem tartjuk czélszerűnek, mert az egy Simmenthali faj, mely nehézségére nézve a magyarországival mérkő­zik, korántsem oly mozgékony s munkára alkalmatos. Meggyőződésünk tehát, hogy marad­junk meg a tiszta magyar-erdélyi fajnál, s javítsuk az elmaradtakat az általánosan elismert nemes ma­gyar-erdélyi fajnakkal; gondozzuk a jelenben is­mert tenyészanyagot s nemesítsük szakismeretes kezeléssel és oly módon, a­minő módon az igen nemes angol s svájczi válfajok magok magukból mai tökéleteségig nemesittettek. Ezen eljárás annál is inkább ajánlatos, mi­után a husproductio még sokáig tartó főczélnak te­kinthető.­­ Ha tehát a gazdászati állapotok oly fordulatot vesznek, hogy más helyettesitő eszközről kell gondoskodnunk s a sajtkészités meghonosulá- sával ennek javítását kell szem előtt tar­tnunk, akkor jön el az idő, hogy több tejnyerés szem­pontjából, svájczi s hollandi tehenek keresztezése­­ után lássunk. Bozdonyi Sándor: Közlemények az ipar­. ■Z.___Ptdelem és forgalom koréből. Kelet-Indiában a gabonatermelés csak az utóbbi években kezd nagyobb térveket ölteni. Még a hatvanas években alig ment negy­­etszáz ezer hektoliterre az összes kivitel s az in­dái búza csupán a perzsa öböl közel fekvő partjain és Ceylon­ban fogyasztatott; 1861. óta azonban gyor­san szaporodó mennyiségekben kerül az európai, de különösen az angol piaczokra is mely u­o­blakon az amerikai és orosz gabonának máris eg­­hatalmasabb concurr­esévé vált. Nagyon előmor­í­­totta a gabonatermelés emelkedését az előbb emi­­állott gabona kiviteli vám megszüntetése,­­­vül is az indiai kormányzat minden módon kuzdi­ja a termelést s a közlekedési eszközök szaporítása, vasutak és hajózható csatornák építése által támo­gatja a kivitelt, melynek óriás mértékű fokozá­­­­sáról elégséges tájékozást nyújtanak a köve­kező adatok : Kelet-Indiából csupán Angliába sak­ban még 741,000, 1874-ben már 1.074,000, 187­9-ben 1.334.000, 1876. 3.280,000 és 1877-ben 005,000 mázsa búza vizetett ki, ez utóbbi évben 35,7 mil­ió forint értékkel s onnan ugyanekkor Francziaor­­szágba is 270 millió forint értékű búza ment; a kivitel tehát csupán ez öt év ala­t csaknem meg­tízszereződött. Ausztráliában is, bárha nem ily nagyon gyors haladványú, de mégis igen jelentékeny eme­l­kedésben van a gabonatermelés s különösen e­l­mondhat­ó­ ez Dél-Ausztráliáról, hol 1873-ban meg 6%, 1876-ban már 10­/4 millió bushelre ment a búzatermés. Ugyanez utóbbi évben az ausztráliai összes gabonatermés mennyisége és Pechg: búza 7.819,333, rozs 5.989, árpa 720,482, zab 3.590,941, kukoricza 1.251,516 nektoliter volt s a ga­bonakivitel értéke 1.474,949 font sterlingre ment. A* afrikai * Hantok körüli Egyptom 1875-iki gabonatermése Mac Coan szerint búzában 6 a/3, árgában 31/8, kukoriczában K0/a millió ar­­deb-re (egy ardeb , 133,6 kilogr.) ment s a hiva­talos kimutatások szerint innen 1876-ban 2.249,252 és 1877-ben 2.447,709 mázsa búza vitetett ki csu­pán Angliába. Algirban a hivatalos „Exposé de la situation de­s Algerie“ szerint 1869-ben még 1.684.000, 1875-ben már 2.950.000 hektár volt gabonával bevetve s a gabonatermés amaz első évben 102/3, emez utóbbiban pedig 163/3 millió mázsára ment, mig a kivitt gabona értéke 1875-ben 13, 1876-ban 16 /s millió forintra rúgott. Végre Timisből az angol és német consulok jelentései nyomán a kivitel és pedig buzi 4, árpa 2, kuko­ricza és egyéb gabona 3/s, összesen 63/s millió fo­rint értéket képviselt. A budapesti kereskedelmi és ipar­kamara tudomására jutott­, hogy egy londoni c­ég ügynökeit nagyobb mértékű levásárlás c­éljából Ausztr­o-Magyarországba küldte. Mivel ezen társa­ság tőkéje nagyon csekély, figyelmeztetnek az ér­dekelt körök, hogy ezen tarissan, ügynökeivel sem­minemű üzletösszeköttetéseibe ne lépjenek. Bővebb felvilágosítás a budapesti kereskedeskedelmi és ipar­kamara irodájában (Mária-Valeria-uteza uj tőzsde- AnH­ of TT *) Lásd az „Ellenőr“ 469. 493. és 495. számait. I -------------­Frankfurt, okt. 15. (Zárlat.) Váltóárfoly.­t Bécsre . , Osztr. bankr. 674.—. Osztr. hitel­. 188.—. Osztr. államürész. 215.25. Lombard 56.—. Galicziai 194.—. Papir járadék 51.06. Ezüstjáradék 53 31. Osztr. ar. jár. 60.68. Magy. aranyjáradék 70.75. Lanyha. Utótőzsde 187.75, 215.25. Paris, okt 15. (Zárlat.) 3% évjárulék 74.60, 5% évjárulék 112.55 Olasz évjárulék 72.65. Oszt. államvasut 540, Mobilier hitelr. 304.75. Lombard 151. Töröksorsjegy 42. Oszt. földhitelr. 555. Ma­gyar járadék 71.8/g, Oszt. aranyjár. 60.20, Pátis, okt. 15. (Zárlat.) Liszt 63.—, 61.25 erős, 60.75, 60.50, repereolaj 87.75, 87.75, 88.—, 87.—, szesz 60.50, 61.—, 61.—. Idő szép. Berlin, okt. 15. (Tőzsdetudósítás.) Politikai hirek és kedvezőtlen külföldi árfolyamok követ­keztében a hangulat átalában levert; a játékérté­kek kínálat mellett nyomottak. Berlin, október 15. (Zárlat.) Papir-járadék 51.50. Ezüst jár. 53.25. Magy. jár. 70.50. m. kincst. utasv. 94­80. 1877. 10 mill. köles. 53.50. K. vas. elsőbb. kötv. 63.50. Hitelv. 378.—. All. vasút 432.50. Lombard 113.—. Galicziai —.—. Kassa-Oderbrg. 43.50. Romániai 31.20. Orosz papírpénz 20361. Váltóárf. Bécsre —.—. Csöndes. Utótőzsde —.57­8 Bor­in, október 15. (Zárlat.) Búza 169.—, 179.—, Rozs 117, 115.­, 116.50, 121.,Zab 130.60, 124.50. Repezeolaj 61.50, 61.—, 59.70. Szesz 53.60, 54 —, 53.70, 51.40, 52.40. Szép. Köln, okt. 15. Buza 17.45, 17.95, rozs 11.50, 12.05, repezeolaj 32.50, 32.—, Stettin, okt. 15. Búza 172.—, 178.50, rozs 111.—, 117.50, repereolaj 59.—, 59.50, szesz 53.60, 52.50, 513.0, répa 259.—. Terménypiac*. Bécs, okt 15. Gabonatőzsde. Búza Őszre 9 ft —9 ft 05 kr, tavaszra 9 ft 30—35 kr, magyar rozs 6 f 60­—80 kr, kereskedelmi zab tavalyi 6 ft 50—65 kr, idei 6 ft 10—35 kr, zab őszre 6 ft 40—45 kr, tavaszra 6 ft 60—65 kr, kukoricza készletben­ 6 ft 45—­55 kr, máj.-juniusra 5 ft 50— 55 kr, repeted­­íj okt.-deczemberre 343/1—35 ft. Bécs, okt. 15. St.-marxi baromvásár. A ser­­téspiaczra félhajtatott 4327 db és pedig 1190 db nehéz, 1324 db csekélyebb bakonyi és 1813 süldő. Ezek közt volt 1015 db magyar, 1813 db lengyel­­orosz, 1382 db szerbiai és 117 db oláh­aj. A nagy felhajtás következtében az üzlet vontatott volt s az árak a múlt hetiek ellenében 1—17a ha­nyatlottak Fizetett árak: nehéz bakonyi 4377— 45 ft, csekélyebb 40—43 ft, süldő 32—38 ft sza­lonna és háj 60 —62 ft métermázsánkint. Szarvasmarhákból a tegnapi összes felhajtás 2686 db volt, és pedig: 1499 db magyar, 1114 db lengyel és 73 db német fajig, ezek közül 1336 db hizott, 1350 db sőre marim, nevezetesen 2204 db ökör, 35 db bika, 290 db tehén és 157 db bi­valy. Eladatott Becs részére 959 db, a vidék szá­mára 1661 db s megmaradt 66 db. Fizetett árak : magyar hízott ökör 57—60 f, lengyel szintúgy, német hasonlókép; magyar sőre ökör 50—55 ft, lengyel 48—55 ft, bika 48—54 ft, tehén 49—57 ft, bivaly 38—48 fő métermázsánként. Lábán db ja 98 — 200 fttal kell. Gabonatőzsde, Budapest, okt. 15. Csekély kinálat és a tegnapi­nál gyengébb vételkedv mellett az üzlet vontatott, az irány­zat bágyadt volt s bárha az árak fentartották magukat, de csupán 12,000 métermázsára ment a forgalom. Egyéb gabonafélékben teljesen pang az üzlet, csekély a forgalom és bágyadt az irányzat Hivatalosan bejegyzett kötések: Búza, tiszavidéki 100 m. mázsa 79 kilós 9 frt 80 kr, 250 mm. 79 kis 9 frt 80 kr, 100 mm. 79.5 kis 9 ft 75 kr, 100 mm. 79 kis 9 frt 70 kr, 100 mm. 79 kis sárga 9 frt 50 kr, 200 mm. 78.8 kis 9 frt 70 kr, 600 mm. 78.2 kis 9 frt 40 200 mm. 78.2 kis 9 frt 60, 300 mm. 78 kis 9 frt 60 kr, 200 mm. 78 kis sárga 9 frt 25 kr, 1­00 mm. 78 kis 9 frt 70 kr, 200 mm. 78 kis 9 frt 40 kr, 200 mm. 78 kis 9 frt 40 kr, 100 mm. 78 kis 9 frt 50 kr, 100 mm. 77 kis sárga 8 frt, 100 mm. 77 kis, 9 frt 10 kr, 200 mm. 76.5 kis selej­tes 7 frt 60 kr, 200 mm. 76.4 kis 8 frt 40 kr, 100 mm. 74.8 kis sárga 7 frt 25 kr ; fejérvárvidéki 800 mm. 79 kis 9 frt 75 kr, 100 mm. 76.5 kis 8 frt 25 kr, pestvidéki 200 mm. 78.2 kis és 100 mm. 78 kis 8 frt 60 kr, 200 mm. 76 kis 3 frt, becsei 1000 mm. 76.6 kis 8 frt 50 kr ; felső tisza­vidéki 100 mm. 77 kh 9 frt 25 kr, északmagyarországi 300 mm. 77.8 kis 8 frt 05 kr, 100 mm. 77 kis 8 frt 25 kr, 100 mm. 76.3 kis 7 frt 75 kr, 200 mm. 76 kis 8 frt, aradi 200 mm. 74.6 kis 7 frt 30 kr, 200 mm. 73 kis 6 frt 80 kr, JriärSS"tkrftVärata.»flyisw4UU 20ft.. mm- 11 8 Zab 100 mm. 5 frt 30 kr, 300 mm. 5 frt 35 kr kész­pénzre.Határidő-üzlet általában bágyadt. Szokványbuza októberre 8 frt 62,­2 kr pénz, 8 frt 67 V2 kr áru, tavaszra 8 frt 80 kr pénz, 8 frt 85 kr áru. Zab októberre 5 frt 50 kr pénz, 5 frt 60 kr áru, tavaszra 6 frt pénz, 6 frt 05 kr áru. Kukoricza május—júniusra 5 frt pénz, 5 frt 5 kr áru. Pénz és értéktőzsde. Budapest, okt. 15. Esti tőzsde. A tőzsde mozgé­kony volt. Osztrák hitelrészvények 220 árral indulva, fel­emelkedtek 221-ig, pangó külföldi zárjelentések következ­tében azonban lehanyatlottak 219.12-re s 220—220.10 árral zárultak. Magyar aranyjáradék pénzben 83.05 árral kelt. Vízállás.­ ­ Felelős szerkesztő: Hindy A­rpád. , „ 0 fölött 0 alatt , T,„.. . Napja Holo­méter méter Időjárás 15 Budapesten 2 17 — — felhős „ Pozsonyban 1 92 — — „ „ M.-Szigeten 0 68 — — száraz Szatmáron 0 40 — — felhős „ Tokajban 0 32 — — „ ,, Szolnokon 0 61 — — „ „ Szegeden 1 58 — — „ 14 Aradon — — 0 60 „ „ N.-Becskereken 0 22 — — „ „ Bezdán Fr. cs. 2 38 — — száraz „ Verbászon 1 79 — — száraz 13 Eszéken 2 49 — — „ 15 Sziszeken 4 00 — — eső — Mitroviczon — — — — — Zimonyban — — — — 15 u.­Orsován 2 97 — — felhős 14 Barcson 1 72 — - - eső

Next