Ellenőr, 1878. október (10. évfolyam, 495-550. szám)
1878-10-10 / 510. szám
glSAzrtist árai: Egén évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . . 1O „ — „ Egy hónapra . 1 . «O . Egyes szám Ara 4 krajezftr.Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-írt ez a 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitfílfin. — Kéziratok vi89wWl?ft#*4r* ft*n* vállalkozunk. — Fogta által csak bérmentes leveleket fogadunk el (Reggeli Toladás, 19WW%199 cl ToladóTvivatalban: Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). További Havas, Laute dr. Cseczégnil Páriában (Place de la Bourse Nr. 81 Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr” kiadó-hivatala által nyugtázol számla ellenében fizetendő. Kiadó-hivatal: Budapesten, Tddor-utcza. 0. szám. (de intézendők az előfizetések is a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. 510. száza. Budapest, csütörtök, október 10. 1878. X. évfolyam. Budapest, október 9. A porta magatartása monarchiánk iránt kétségen kívül a fontos napi kérdések egyikét képezi. A porta hír szerint fulmináns körjegyzéket intézett szombaton a hatalmakhoz. Egy ilyen jegyzékfélét a „Standard“ nyomán közlünk is mai napunkban, ámbár nem tartjuk azt authentikusnak, és azért nem is foglalkozunk megszálló hadseregünkre vonatkozó hízelgő megjegyzéseivel. Az egészből úgy látszik, csak annyi igaz, hogy a porta Karatheodori pasa elutazásakor sürgönyt nyújtatott át általa a bécsi cabinetnek, melyben tiltakozik Boszniának és Herczegovinának conventió nélkül való megszállása ellen. * ______ Tisza miniszterelnök és Wenckheim b. miniszter ma este Bécsbe utaznak két napra. Visszajövet Tisza miniszterelnök átveszi a pénzügyminisztérium vezetését, a belügyminisztérium ideiglenes vezetésével pedig a jelen cabinet egy másik tagja fog megbizatni. Szapáry Gyula grófot a jelen körülmények közt nem fogják kinevezni kereskedelmi miniszterré, e minisztériumot Irefort miniszter fogja ezentúl is vezetni, úgy, hogy most csak 6 tagból fog állni a cabinet. (Bnd. Corr.) Széll Kálmán, mint értesülünk, nem szándékozik a télen Budapestre költözni, hanem családjával Rátóton marad. (Bnd. Corr.). Zágrábból írják lapunknak f. hódikáról : Ezúttal alaptalanul bántják a horvátokat. Ha, amint Budapesten és Bécsben állítják, Zágrábban Boszniát illetőleg aspirátiók merültek volna fel, melyek érintenék Horvátország viszonyát Magyarországhoz, úgy ez aspirátiók nyilván az összes nemzeti pártból (mely most is töbséget nyert) és magából a horvát tartományi kormányzat kebeléből indultak volna fel, s csak az esetben lennének a közvélemény nyilatkozása gyanánt tekinthetők. De ez ily irányzat sehol sem észlelhető, kivált mióta tudják a horvátok is, hogy j mi az a Bosznia tulajdonképen. Báró Heilenbach röpirata sem bizonyít semmit is. Ezt az embert itt már el is felejtették. Hogy miért foglalkozik más délszláv politikával, az az ő dolga. Valószínűleg nincs más foglalkozása, mert egyedüli hivatala az, hogy az Uniobank igazgató tanácsosa. Itt absolute nincs politikai hitele. Hamarább tehető fel az, hogy van Bécsben valami udvari pártocska, pierly eszközül használja fel. Több lipótvárosi választó értekezletre gyűjt össze ma délután a Lloyd kis termében. Felmerült az az indítványt, hogy nem lenne-e szükséges a megváltozott helyzetre való tekintetből a választók nézeteinek képviselőjükkel szemben kifejezést adni, a ezen czélból a választókat gyűlésre hívni. A válasz e kérdésre az értekezlet részéről igenlő volt, s bizottságot küldöttek ki, mely egy szombaton tartandó újabb értekezlet elé javaslatot terjeszt a felől, hogy mily alakban adassék kifejezés a választók nézeteinek. A bizottság tagjai: Gelléri Szabó János, Stiller Mór és Mezei Mór. Népgyűlés tartására is létetett indítvány, de ez indítványt a többség mellőzte. A Pester Lloyd írja: Most már bizonyos, hogy a magyar miniszterválság megoldása nem várható a parlament megnyitása előtt, az új országgyűlésben tehát mindenesetre meg fog jelenni a mostani kormány, lisza kormányelnök ma Bécsbe megy, hogy ő felségének előterjesztést tegyen a mulaszthatlan ügyek iránt, amelyekkel a ma délben tartott minisztertanács is foglalkozott. A többi közt a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetéséről is van szó, és ha ezt a tárczát a kormányelnök veszi át, akkor a belügyminisztérium ideiglenes vezéséről lemondani. (Értesülésünk szerint a belügyi tárcza ideiglenes vezetését valószínűleg K. Wenckheim Béla veszi át. Szerk.) A trónbeszéddel is komolyan kell már foglalkozni. Azt hisszük, hogy a jelen körülmények közt nagyon sűkrámában fog mozogni, mert a lemondott minisztérium nem állíthat föl programmód az ülésszak tartamára. Jelenleg a keleti kérdés a punctum seitens, különösen pedig Bosznia megszállása, és a trónbeszéd is valószínűleg ezzel fog foglalkozni. Legfölebb még arra fogja figyelmeztetni az országgyűlést, hogy födezze a pénzszükségletet, azután pedig, hogy legalább ideiglenes intézkedést tegyen a horvát kiegyezést és a védtörvényt illetőleg, melyek 1878. év végével lejárnak. Szerintünk aligha fog többet tartalmazni a trónbeszéd nem is tartalmazhat. _________ A Pester Lloydnak a következőket jelentik Bécsből: Rochbauer tegnapi andientiájára vonatkozóig hírlik, hogy nem kínáltatott meg a kormányba való lépéssel, ő Felsége csak értesülni akart a parliament köreiben uralkodó hangulatról. Rechbauer már tegnap Gráczba utazott. Herbstet ma fogadta Ő felsége. Hir szerint Hofmann közös pénzügyminiszter is lemondani szándékozik, más forrásból azonban demontálják azt. Jörb udvari tanácsos az osztrák sajtóhivatal főnöke tegnap lemondott, helyét Hirschfeld lovag kormánytanácsos a Correspondenz Bureau főnöke foglalja el, az utóbbi vezetését pedig Feiberg lovag osztálytanácsos veszi át. Auersperg Carlos herczeg csehországi főmarsall Bécsbe hivatal Felsége, ahova tegnap éjjel utazott el. A magyar kormánynak a közös közlekedési vállalatokkal, azok magyarországi üzletvezetésének önállósítása iránt folytatott nehéz küzdelmét s e küzdelemnek eddig még csakugyan meddő voltát sajátságossá teszi azon körülmény, hogy mind a vállalatok legfőbb kormányzótanácsában több-kevesebb számmal magyar állampolgárok is ülnek, sőt sok tekintetben épen ezeké a döntő befolyás, így az osztrák vasúttársaság elnöke báró Wodianer Móricz, alelnöke gróf Zichy Henrik, választmányi tagjai közt pedig ott vannak gróf Nákó Kálmán és Széchen Antal urak , a dunagőzhajózási társaság elnöke szintén báró Wodianer Móricz úr, a déli vasút egyik igazgató tanácsosa pedig gróf Festetics Béla úr stb. Ily körülmények közt nagyon közel álló volna azon feltevés, hogy ez urak állásukat s abból eredő befolyásukat már csak hazafiságból is a fenforgó igen fontos hazai érdekeknek és a magyar kormány azok előmozdítására irányzott törekvéseinek támogatására fogják érvényesíteni. Annál inkább megbotránykodtató, hogy e jogos feltevésnek épen ellenkezője történik s e vállalatok intéző köreiben mindig a magyar tagok az elsők, kik a magyar kormány intézkedései ellen csupán kötekedési viszketegből, főkép pedig sconservativvelleirásokból a csatározást,társaik felbujtogatását,megkezdik és teszik ezt még oly kérdéseknél is, melyekben maguk az osztrák és külföldi választmányi tagok önkényt hajlandók volnának a magyar kormány intenzióihoz alkalmazkodni. Ugyanez uzak egynémelyike a magyar törvényhozásnak is tagja lévén, annak és a delegációknak tárgyalásainál a magyar és a közös kormány ellenében nagy garral szereti védeni a hazai és a monarchiai államérdekeket. Jó lesz közönségünknek végre tisztába jönni magával aziránt, hogy mit tartson az ily patriotikus hánykolódásokról oly egyéneknél, kik más helyen legvitálisabb forgalmi és közlekedési érdekeink megvalósulását iparkodnak megakadályozni, amely igyekezetük azonban, mint ezt kormányférfiaink erélyétől megvárjuk és e társaságok nem magyar intézőinek józanságáról felteszszük, bizonyosan nem fog sikerülni. Az osztrák-magyar bank bécsi igazgatóságának alkormányzójául, mint a Pester Lloydnak Bécsből írják, legújabban báró Königswartert emlegetik, aki bár igen intelligens, de nem nagyon kedvelt egyéniség a bécsi tőzsdekörökben s kineveztetése éppen nem fogna valami nagy örömajongást előidézni az üzletvilágban. Báró Königswarter M. nagyon ügyes szónok és finom műveltséggel bír, ultraconservativ tücskéi miatt azonban nem igen kedvelik. Nagyon sajnálatos, folytatja a bécsi tudósító, hogy az alkormányzói állás nincs díjazva, mert e körülmény sok, különben képes egyént elriaszt, miután nincs mindenki oly kedvező helyzetben, hogy a díjaztatásról lemondhasson. Tehát Bécsben is hovatovább kezdik belátni, hogy a bécsi körökben sem könnyen található oly álkalnas egyéniség, ki csupán az „ügy szentségének tudatában“ magára vállalná a jelentékeny teendőkkel egybekötött s nagy felelősséggel járó alkormányzói állást. Midőn mi először megpendítettük e tekintetben a magyar kormány eredeti tervéhez való visszatérést, a bécsi sajtó lehasogatott bennünket s a magyar kapzsiság tanuságaképen állította oda indítványunkat. Ma már ők maguk és saját magukon is tapasztalhatják, hogy ez állásra az ő „áldozatkész“ köreikből sem oly igen könnyű ingyenes vállalkozót fogni. Az osztrák-magyar bank megválasztott 12 főtanácsosának megválasztását legfelsőbb helyen legközelebb megerősítik, minthogy a két pénzügyminisztérium az erre vonatkozó felterjesztést már megtette. (Bnd. Correspondenz), Táviratok, BéC., okt. 9. A Politische Correspodenz fölvilágosításokat közöl Konstantinápolyból a legutóbbi török körjegyzék genesiséről. Ezekből kiderül, hogy a porta tulajdonképeni körei most is, mint eddig, nagy súlyt fektetnek a jó viszonyoknak fönntartására Ausztria-Magyarországgal. A porta bécsi nagykövete utasítást kapott, hogy ebben az értelemben nyilatkozzék, és ezt csakugyan meg is tette. Mindamellett is tény, hogy Konstantinápolyban izgatást űznek Ausztria ellen, melyet nemcsak a palotában lehet föltalálni, hanem onnét tovább is terjesztenek. Ez az agitatio további és hatalmas támogatást nyert a magyarországi politikai események által, és máris sora a pontra érkezett, hogy reményeinek és számításainak alapjává teszi a magyarországi eshetőségeket, amelyek a török kívánságok értelmében reagálnának Bosznia occupátiójára. Ezen eszmék látása alatt keletkezett a körjegyzék, nyilván abból a czélból, hogy a magyar ellenzéknek újabb támaszpontot adjon az occupatió ellen való izgatásra. BéCs. okt. 9. Londonból jelenti a Politische Correspodenz. A porta jegyzékét már tegnapelőtt átnyújtották a brit cabinetnek. A brit cabinet már előbb értesült róla, és nyomatékosan intette a portát, hogy tartózkodjék e meggondolatlan lépéstől. Az bizonyos, hogy a brit cabinet a leghatározottabban vissza fogja utasítani a porta jegyzékében foglalt követelést. Bécs, okt. 9. Bukarestből jelentik a Politische Correspodenznek : Oroszország okt. 13-kát tűzte ki Besszarábia birtokbavételének napjául. Romániai orosz katonai főparancsnokká Nihitiu tábornokot jelölték ki Dzentelen báró helyébe, akit a császári kanczellária harmadik osztályának főnökévé neveztek ki. Bécs, okt. 9. A Pester Corr. jelentése: A felsége ma délben egy óráig tartó audientián fogadta Ghyczy Kálmánt és Simonyi Lajos bárót. Mind a két volt miniszter elmondotta véleményét a külügyi politikáról és a Magyarországról tapasztalt hangulatról. Ghyczy kijelentette véleményét, hogy úgy az országgyűlésben, mint a delegációkban is, irányadó lesz az a mód, amiképen védelmezni fogja politikáját a kormány, és hogy a tett lépések indokolása kétség nélkül befolyást fog gyakorolni a határozatokra. Simonyi báró ismeretes álláspontját foglalta el a megszállás kérdésével szemben, ő kárhoztatja azt és úgy vélekedik, hogy a megszállást, amennyire csak lehetséges, gyorsan be kell fejezni. London, okt. 9. A Reuter ügynökség hivatalosan jelenti Simlából okt. 19-éről, hogy eddig sehol sem történt összeütközés az afgánokkal. Ali Masjádot nem akarják azonnal megtámadni. A hatoim 1 készületeken kívül eddig semmi sem történt. Paris, okt. 9. A Moniteur valótlannak jelenti ki a Standard azon hírét, hogy a franczia kormány hajórajt küld a Földközi tengerre. A tenngerészet semmiféle rendkívüli készületeket nem tesz, csak az Algírban horgonyozó flotta Francziaországba való visszatérésére készülnek, miután elvégezte a gyakorlatokat. Berlin, okt. 9. A birodalmi gyűlés újra megválasztotta eddigi elnökségét. Helldorf és Windhorst kijelentették pártjuk nevében, hogy az elnökség megválasztása ellen nincs kifogásuk, ámbár nincs a pártok aránya szerint alakítva. Ezután megkezdették a socialista törvény tárgyalását. A centrum kijelenti, hogy elismeri a socialista agitációk veszélyeit, de a jelen törvényt alkalmatlannak tartja azok leküzdésére, és azért ellene szavaz. Berlin, okt. 9. A német trónörökös, akit ma 25 éve neveztek ki az osztrák 20. sz. ezred tulajdonosává, ma délelőtt fogadta a potsdami új palotában az említett ezred küldöttségét, mely az ezred szerencsekivonatait tolmácsolta. Délután lakomát ad a trónörökös, melyre meghívta a küldöttséget és az osztrák nagykövetség tagjait. Berlin, okt. 9. A birodalmi gyűlésből: Sonnemann hivatkozva a „Tagblatt“ által közölt vizsgálati jegyzőkönyve, tagadja, hogy Nobiling socialdemokrata volt, továbbá hivatkozott a külföldi sajtó azon nyilatkozataira, melyek kárhoztatják a törvényjavaslatot. Bismarck herczeg kijelenti, hogy a szövetséges kormányok nincsenek összeköttetésben a „Tagblatt“-t. A Sonnemann-féle „Frankfurter Zeitung“ nyilatkozatai mindig összhangban állottak a franczia officiosns sajtónyilatkozataival. Az, amit Sonnemann mondott, állapotaink hitelének megrontására van számítva. Sonnemann azt mondja,hogy a párisi communar ,dókat esküdtszék ítélte el; mintha nem is tudná, hogy a badi törvényszék hozta az ítéleteket és tőbe lövette a commanardokat? Sonnemann szemére veti, hogy a congressus alatt a Timeshoz fordult, mintha az angol közvéleményre való hatás czéljából Sonne- malm lapjához kellett volna fordulnia? Az ügyet , illetőleg megjegyzi Bismarck: ő pártolja mindenképen a munkások helyzetének javítását,sőt azoknak egyleteit is, ha ezek az egyletek ezt a czélt szolgálják, nem pedig azt, hogy aláássák az államot, társadalmat és tulajdont. Ő a munkások sorsának megjavítására irányadó minden positív javaslatát támogatni fogja a sociáldemokratáknak, de mindig csak puszta negátiókkal, az állami és társadalmi rend elvi aláásásával állunk szemben. A sociáldemokratiának nincs semmi ilyen positív javaslata, könnyen véges, a félig mivelt és tudatlan tömegekkel, amelyekben megsemmisítenek minden eszményit, az istenben való hitet, a haza és a család iránt való szeretetek A negatio evangéliuma alkalmasabb ta- ilajt keresett és talált Németországban, miután a franczia kormány leverte a communet. Ügyes eszközökkel könnyen lehet hatni a közönséges ember veszélyes ösztönére; a sajtótörvény és a gybnge büntető törvény is megtennék e tekintetben a magukét. A halálos ítélet végrehajtásában már senki sem hitt, köszönettel tartozik a trónörökösnek, hogy kegyelmet gyakorolt az igazság helyett. A socialista egyletek üzelmeiben egyik okát látja a közgazdasági viszonyok rosz állapotának. Ezek mozdítják elő a henyélést, mindenki láthatja a bűntényeket, melyek ebből származnak és az ellen az uralkodó ellen intézett gyilkossági kísérletben emelkednek tetőpontra, s a kiegész tettdús életét saját életének és koronájának kockáztatásával népe javának előmozdítására szentelte, és mégsem akarják meglátni a veszélyt és tagadják a szükségességet. Bismarck herceg hangsúlyozza ezután, hogy a birodalom több fractiója megmaradt negatív magadásában, és csak Hänel terjesztett elő positív javaslatot. A haladó párt és a centrum teljesen idegenkednek a kormány támogatásától ; a többi fractiókat kéri, hogy állapodjanak meg. föloszlatta a birodalmi gyűlést, hogy egyetértést hozzon létre a képviselők és a választók közt. A tendentiosus politikától messze van, ő kézzelfogható politikai czélokra törekszik. A két konzervatív párttól és a nationalliberálisoktól várja a törvény megszavazását. Ezeknek bizotok kell bennünk, midőn megszavazzák a törvényt, ilyesmit nem lehet kierőszakolni, csak megérdemelni. Ha jobban félnek tőlem is a szövetséges kormányoktól, mint a socialdemmokratiától, akkor természetesen másoknak kell helyünkbe lépniök, akik jobban bírják bizalmukat. Az én bizalmam még tovább is terjed ezen törvénynél. Én óhajtom, hogy a három párt, melyek lehetségessé teszik a törvény létrejövését, különben is kezet nyújtsanak egymásnak, hogy egyesült sánorot képezzenek minden vihar ellenében, melynek ki van téve a német birodalom. Hänel visszautasítja, hogy a haladó párt negatív magatartást követ; az ő javaslata eléggé positív ; ezt az egész párt terjesztette elő, és csak azért nem ismételte, mert teljesen meg volt győződve, hogy nem fog elfogadtatni. Brül azt mondja, hogy a socialisták kihágásai az 1866. évből származnak, amidőn megrendült a legitimitás elve, Staffenberg rendreutasítja következő szavaiért „A hannoveraian érzelmeit méltányolni fogják, ha visszaemlékeznek a németek érzelmeire I. Napóleon idejében“. Sonnemann tiltakozott ellene, mintha ő vagy lapja összeköttetésbe állana a franczia kormánynya. Bismarck herczeg magyarázza Sennemann által félreértett Szavait.16- káról: Az emir megszaporította a candahari, jellalabadi és ali-musjídi helyőrségeket. Afgán sereg van útban Kurumba. Jamroodot három század bennszülött katonával tartják megszállva. Az egész pi-zsaveri helyőrség Ali-Musjid ellen nyomni, melyet 7- én szándékozik megtámadni. Csapatjaink minden- felől sietnek a határokhoz. A háborút elkerülhetlennek tekintik, de azért még várunk, hogy ha az emir netán alkudozásokba akarna bocsátkozni. Hírlik, hogy egyenetlenség tört ki az előkelő afgán főnökök közt. Ali Musjid elfoglalását jelentették, de hivatalosan még nem erősítették meg. Ez az eset nagy hatást gyakorolna a határon lakó törzsekre, és biztosítaná részünkre a Khyber szorost. Holnap teszi közzé a kormány proklamatióját, melyben elmondja szándékát. A csapatok parancsot kaptak, hogy Dera Gazi Kánból nyomuljanak előre és így újabb ponton fenyegessék Afganisztánt. Jumrood elfoglaltatott. A khyberiak mellettünk nyilatkoztak. A mamundok megindultak, hogy Ali Mucidban az emirhez csatlakozzanak. Simlából jelentik, hogy Adhan kán, a déli gbilji törzs főnöke meghalt. Most még nem lehet tudni, váljon ez eset megváltoztatja e a helyzetet. A porta körjegyzék©* Az ülést ezután holnap délelőtt 11 órára elnapolták. Perából jelentik a Nemzeti Hírlapnak okt. 9-ről. A porta értesítette a novi-bazári kerület hivatalnokait és katonai parancsnokait, hogy a conventiót Ausztria-Magyarországgal elvetette, de megparancsolta nekik, hogy ha az osztrák-magyar csapatok legközelebb oda bevonulnának, ne álljanak ellen, mert a porta ezután is békében akar maradni Ausztria-Magyarországgal. Szavunkból jelentik a Pester Lloydnak 8-ról. Ma reggel díszben fölállították a csapatokat. Féltizkor megjelent Württemberg herczeg és kiosztotta az érdemjeleket, mindegyik kitüntetett katonával kezet is szoritott. Eztán a megdicsértek neveit olvasták föl. Ekkor beszédet tartott Württemberg herczeg, megdicsérte a kilenc csatában kitűnt 7. hadosztály vitézségét, és követendő például állította föl a legénység előtt azokat, akik a császár és király arczképét hordják mellükön. Megemlékezett Philippovics stratégai tehetségéről is, aki 19 nap alatt Szerajevóba vezette a sereget, végre pedig éltette ő felségét, mit a vára is üdvlövésekkel kisért. Azután a kórházba ment, és ott földiszitette a sebesülteket. 12 nagy és 87 kicsi ezüst érdemjelet osztott szét. A földiszitendők közül többen meghaltak sebeikben. Konstantinápolyból írják a Neue freie Pressének okt. 3-ról: Zichy gróf néhány nap óta teljes erejéből a következő megállapodásra akar jutni a portával: Philippovics tábornok hadserege, mely a közeledő évszakban csakhamar kénytelen lesz megszüntetni a hadi operációkat, elhelyezkedik a most elfoglalt területen és nem fog túlterjeszkedni a jelenleg hatalmában levő vidéken. Azalatt pedig alkudozni fog a bécsi kabinet a portával, hogy a szultán önkénytes elhatározása következtében engedje át Ausztria-Magyarországnak Herczegovinát és Bosznia azon részét, mely a fentebbiek szerint a megszálló sereg hatalmában van. Egyszerű és látszólag a szultán szabad kezdeményezéséből eredt fermán alapján engedné át Abdul Hamid az említett területet Ferencz József császárnak, barátjának és szomszédjának, hogy kárpótolja azon áldozatokért, melyeket a berlini szerződés által reá bízott mandátum végrehajtása rótt reá. Bosznia többi része a nevezett vonalakon innen, mely az ország nagyobb felét képezi, ezután is a szultáné marad, és azok a muzulmánok, akik az elszakasztott területen laktak és nem akarnak meghódolni az idegen uralom előtt, a kiváltképen török területen telepedhetnének le. A Standardnak jelentik Bombayból október a sebesült vagy beteg ottomán katonákat irgalom nélkül kidobták az utczára, és az osztrákok sebesültjei vagy betegjei foglalták el helyüket. Ennek következtében fölszólítom önt, hogy értekezzék a külügyminiszterrel, rábírandó a kormányt, melynél ön meg van hatalmazva, hogy külön vagy együttesen használja föl befolyását az osztrák kabinettel szemben, hogy a csapatok előnyomulásának megszüntetése által vettessék vége a boszniai és herczegovinai kegyetlenségeknek, és hívja föl Ausztriát, hogy a berlini szerződés értelmében kössön egyezséget Törökországgal. Konstantinápolyból jelentik a Standardnak, hogy a porta körjegyzéket intézett múlt szombaton külföldi képviselőihez Bosznia és Herczegovina megszállása tárgyában, mely körjegyzék így szól: „A császári kormány legkomolyabb kívánsága daczára, hogy conventiót kössön az osztrák-magyar kormánynyal Bosznia és Herczegovina megszállását illetőleg, mindenütt sok legyőzhetlen akadályokba ütközött Ausztria-Magyarország részéről. Legújabban még azt a három pontot is visszautasította Ausztria- Magyarország, melyeket a szultán kormánya jónak látott belefoglalni az osztrák-török conventióba, és amelyeket a részrehajlatlan ítélet nem tart a viszszautasításra érdemeseknek. A török kormány ugyanis annyit kívánt csak, hogy némi említés tétessék az occupatió terhességéről, és hogy azon helységekben, ahol a muzulmán elem van többségben, az ottomán birodalom törvényei maradjanak érvényben. Igaz ugyan, hogy a berlini szerződés mandátumot adott Ausztriának, hogy occupálja a két tartományt pacificálásuk czéljából, de azzal a határozott föltétellel, hogy előleges egyezséget kössön a császári kormánynyal. Teljesítette-e Ausztria-Magyarország ezt a föltéttel? Végképen nem, és ahelyett, hogy pacifikálta volna a tartományokat, tűzzel-vassal pusztítottál azokat, pedig a derék nép, meghódolása még koránsem bevégzett tény. Hívja föl ön a kormány figyelmét melynél meg van hatalmazva azon barbár módra, melyet az osztrákok használnak a bosnyákok meghódítása czéljából, oly módra, melyet valamenyi civilizált hatalom kárhoztatással lát. Az osztrákok Szvetaje-vóba és Bangalukába való benyomulások alkalmával három napig fosztogatni engek se két várost, és nagyon sok helységben ártatlan lakosokat végeztek ki, így pasastokat, üregembereket, a katonák pedig nem rettentek vissza a női erény idegszentségtelenítésétől, és olyan bűnöket követtek el, melyeket átall leirni a toll. Egy szóval Boszniában és Herczegovinában egészen kiirtják a muzulmán fajt. A lakosság fölbőszítve a vérengző támadók terrorizmusa által,, vonakodik meghódolni, és meghal inkább védelmezve tűzhelyét és hazáját. Több helyen erőszakkal ürítették ki a kórházakat. Budapest, október 9. Aki valaha elég gonosz vagy ostoba volt arra, hogy monarchiánk külügyi politikáját Oroszországgal való czimboraság hírébe hozza, szánhatja-bánhatja bűneit. Elég okot talál rá: csak olvassa azon eseményekről szóló jelentéseket, melyek a Balkán-félszigeten, s a diplomatia körében történnek. Minden új hír jobban kidomborítja Oroszországnak eddig háttérben állt alakját, minden új tény jobban lebontja a leplet azon tervszerű, titkos mesterkedésről, melylyel Oroszország ismét kezdi régi játékát az uj viszonyok által létrehozott új tényezőkkel. Napról napra világosabbá lesz, hogy Oroszországnak ellenünk való áskálódásában nem meddő intrigya-harczczal van dolgunk, miket a sértett hiúság, ellenünkben táplált és roszul eltitkolt düh vezet tekervényes utain. Veszedelmes, egészen tervszerüleg vezetett actióval állunk szemben, melynek ellenünk irányuló acut éle rövid idő alatt egész nyíltan kipattanhat a burokból. Az orosz félhivatalos lapok elől jönnek, csaholva, mint a hajtásra kész falka. Sőt már meg is kezdték a hajtást azon éktelen vonítás által, melyet monarchiánk ellen elkövetnek. Nincs az a kigondolható piszok, aminek szennyét ránk nem akarják kenni. A muszka barbarizmus actrocitás történetének nincs egyetlen indok ténye, melynek hírébe nem hoznák Boszniában működő csapatainkat. A szentpétervári kormány e hírlapirodalmi rabszolgáit — az ellenünk való támadásban — nyomon követik a muszka hivatalos politika tényei. Az orosz befolyás megakadályozta, hogy a monarchiánk által ajánlott conventiót elfogadja a szultán, kinek kormányát a muszka intrigya láthatólag beletereli az osztrák-magyar ellenes áramlatba. Ekközben pedig a czár hadvezérei és diplomatiai ügynökei, egymás után oly nyilatkozatokat tesznek, melyek semmi kétséget sem hagynak fenn Oroszország tervei tekintetében. A bulgáriai hadsereg létszámát nemcsak nem szállítják le a berlini szerződésben kikötött mérvre, hanem a Bulgáriában állomásozó tekintélyes hadsereg (14 hadosztály, 300 ágyú stb.) fővezérévé Tottleben tábornokot nevezi ki a szentpétervári kormány, miáltal megmutatja, mily fontosnak tekinti a Bulgáriában elfoglalt hadállását. Rumélia kiürítéséről szó sincs. A minap a belgrádi orosz diplomatiai képviselő oda nyilatkozott, hogy Oroszország addig nem hagyhatja oda Ruméliát, míg a bolgár miliczia nincs szervezve. De hogy ez csak ürügy, az iránt semmi kétséget sem hagy fenn .már egy tábornokának azon kijelentése, hogy Oroszország nem ürítheti ki a Balkánfélszigeten (tehát a két tartományon kívül is) elfoglalt állomásait, amíg Ausztria-Magyarország benn van Boszniában és Herczegovinában. Lobanov orosz nagykövet pedig legújabban nyilatkozott a nagyvezír előtt, oly értelemben, hogy az oroszok nem ürítik ki előbb Drinápolyt, míg Szerbia és Montenegro meg nem kapja a berlini szerződés által neki ítélt területet. De ha mindez nem történnék nyíltan, mindenkinek szemei előtt, ha a muszka intrigya a legnagyobb titokban ásná csak egy,a távoli jövőben felrobbanandó aknáit, akkor is tudhatná minden józanul gondolkodó politikus, hogy Oroszország meg nem bocsáthatja monarchiánknak a berlini szerződést; hogy be nem gyógyul az önérzetén ejtett azon seb, miszerint Anglia és Ausztria Magyarország befolyása kiragadta kezéből a véres zsákmányt, s hogy Oroszországnak, mely egyedül akarja beírni a Balkán-félszigetet, szálka szemében az osztrák-magyar occupatio. S különösen ami Bosznia és Herczegovina elfoglalását illeti, mindenki tudhatná, Oroszország incselkedései nélkül is, hogy az orosz politika megzavarva látja számításait a miatt, hogy Ausztria-Magyarország bosznia-herczegovinai hadállásából vigyázhat Oroszország rókaútjaira a Balkán-félszigeten. Bulgária orosz, kézben, Rumélia orosz befolyás alatt, a balkáni átjáróval hatalmas eszköz leendett az orosz terjeszkedésre, Ausztria-Magyarország boszniai állásfoglalása nélkül. Ellenben, amíg Bosznia és Herczegovina osztrák-magyar kézben van, nincs értéke Bulgáriának,, Ruméliának, sem a balkáni átjárónak.