Ellenőr, 1879. január (11. évfolyam, 5-55. szám)

1879-01-03 / 5. szám

(glőíízetést érák: ; Egész évre . . 20 frt — kr. "Félévre .... 10 „ — „ Évnegyedre . . 5 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 , 6. szám. 1P3«> 'v*'1-*3 «■ vrjit v»s it «'fi \i ivr. . TfIcicLcls. Budapest, péntek, január 3. Szerkiszíésl Irodtt Budapesten, nádor-utcza 6.6*. gCiadó-hiratai: Budapesten, nádor-utcza 6. ■& 18 <9. A tisztelt közönséghez ! Lapunk az uj évnegyeddel tizenegyedik I évfolyamába lépett. Fokozatosan fejlődve igyekezett a hirlapolvasó közönség igényeit kielégíteni, s e törekvés fogja vezérelni to­vábbra is a szerkesztőséget. Az elmúlt tiz év a folytonos küzdés korszaka volt ha­zánkra nézve, s fájdalom, nem mondhatjuk, a mit annyira szerettünk volna, hogy a küzdés véget ért, s békés, nyugodalmas időknek nézünk elébe. De csüggednünk nem szabad. Bízunk e nemzet jövőjében, életre­valóságában. Nem fogjuk a csüggedés sza­vát hangoztatni, s harczolni fogunk azok ellen, kik vagy a kétségbeesés politikáját hirdetik, vagy olyan politikát tanácsolnak, mely meggyőződésünk szerint a jelen viszo­nyok közt végzetes lehetne a nemzetre nézve. Bárki legyen a kormány élén, méltá­nyolni fogjuk azt, hogy súlyos viszonyok közt vállalkozott a kormányzásra, de meg­győződésből folyó nézeteinket mindenkor függetlenül és őszintén meg fogjuk mondani. Közléseink gyorsaságára és megbízha­tóságára kiváló súlyt fektetünk. A politika napi kérdésein kívül foglalkozunk a társa­dalmi kérdésekkel, a tudományos mozgal­makkal, s érdekessé és változatossá fogjuk tenni tárcza- és csarnok-rovatainkat. Egy szóval azon leszünk, hogy találjon elég ol­vasni valót az is, a ki a politikát már — megunta. Nagy gondot fordítunk közgazdasági rovatunkra is, s törekszünk azt minél töké­letesebbé tenni. * Az ^Ellenőr“ ára marad a régi: egész évre ..........................< 20 frt — félévre .........................................10 frt — negyedévre ......................................5 frt — egy hóra ......................................1 frt 80 kr. Az „Ellenőrire a hő bármely nap­jától kezdve előfizethetni. Táviratok. Páris, jan. 2. A France jelenti: Szom­baton cabiueti futár vitte meg a tunisi bejnek az ultimátumot. A Franse bizto­sítja, hogy a német főconsul, a hozzá inté­zett fölszólitás daczára, vonakodott részt- ] venni a Sancy ellen indított expeditióban, mert utasításai szivére kötik, hogy Fran- cziaországgal semmiféle tekintetben se el­lenkezzék Tunisban, sőtinkább támogassa a franczia kormány szándékait. A Líberté azt írja, hogy a franczia-tunisi conflictus a legrövidebb idő alatt diplomatiai utón fog elintéztetni. Loudon, jan 3. A Standard jelenti Ismidi- ből: A Thunderer hajón egy 38 tonnás ágyú szét­robbanása következtében 7 ember meghalt és 40 megsebesült; a torony szétrombolódott. —Stewarts hadoszlopa 5 én Candaharba érkezik. Konstantinápoly, jan. 2. A szultán az njév alkalmából fogadta a diplomatiai kart és kije­lentté, hogy a hatalmakkal jó viszonyban akar élni. Berlin, január 3. St.-Vallier franczia püs­pök ma reggel Friedrichsruheba utazott Bismarck látogatására, szombaton vissza'ér és a császárnál ebédel. Gloucester, jan. 3. A conservativek gyű­lésében Heicks-Beach hangsúlyozta, hogy az Ínség­ről keiiogő hírek túlzottak, s hogy ezek párlczél- ból kizsákmányoltatnak ; alapos remények vannak, hogy az európai béke fentartható lesz, mi Angliá­nak ép úgy érdekében van, miut mindegyik euró­pai államnak ion 9 Xlnn/viai attentntart ma r«?­gel kivégezték. — Bugalldt igazságügyminiszterré nevezték ki. Béc*, jan. 3. Megnyitás. U-ztr. hitelrészvény 223.50, magyar hitelré^zv. 216, magyar járadék 83.92. Napoleond’or 9.36. Szilárd. Bécs, jao. 3. Eőtőzsde. Osztr. hitelr. 223 25, magyar hitelr. 215.75, magyar iáradék 83.92, an­gol-osztrák 97.90. Napuleond’or 9.36. Szilárd csendes. Páris, jaD, 2. Boulev. kö csőn 113.13. Antwerp, jan. 2. Petroleum emelkedő 227é frank métermázsáokint. Amsterdam, jan. 2. Búza márcziusra 265, rozs márcziusra 144, májasra 146. Hamburg, januar 2. Búza 180, 182, rozs 117, 118, repczeolaj 58, 57, szesz 43, 43, 43, 4374, mind csendes, petróleum szilárd, 87*—872- Esik. Páris, január 2. {Esti tőzsde.) Liszt bád- gyad', olaj szilárd, szesz csendes. Liszt 59.75, 60., 60.50, 61.—, olaj 81.25, 82.25, 83., 84., szesz 61., 60.50, 60., 59.75, búza 27., 27.25, 27.50, 27.75. Itohrschach, január, 2. Kis üzlet, árak ha­nyatlók; magyar bsza franco Rohrschach23—251/2 frank. Budapest, január 3. Ma délután egy órakor minisztertanács volt, mely után a miniszterek ebédre maradtak a kor- mányelnölinél. _________ Reggeli lapunkban említet ük, hogy Kemény Gábor földmivelés-. ipar- és kereskedelemüygyi mi­niszter tározója átvéte e klkalmából köriratot inté­zett az ország törvényhatóságaihoz. E köriratot mi is raegVaptnk, most azonban csak rövid ismerteté­sére szorítkozhatunk. A földmivelés, ipar és keres­kedelem minden fontos ágára kiterjeszbedik; rész­ben az uj miniszter programinja. A miniszter e ső teendői közé sorolja a czélszerü erdő-törvény meg­alkotását, az erdéiyi birtokviszonyok rendezését és mindent meg fog temii a budapesti közraktárak fölállítására, a mit tárczája keretében megtehet. De a köfirafrak nem jelentéktelenebb részét teszik a miniszternek azon viszonyokról szóló megjegy­zései, a melyeken sem reodelet, sem törvény által nem lehet segíteni, hanem a melyeknek orvoslását csak a helyes közfelfogástól lehet várni, hogy a milliókra menő bizonytalan jövede’met biztossá te­gyük országunk javára. A miniszter az a! vészi kör­iratát, hogy higgadt ember alig remélheti, hogy állami bndgetünkben valami nagy megtakarítást tettessünk; de a polgárok jövedelmének szaporodásával köny- nyebben lesz elviselhető az adó; a polgárok nagy tömegének kiadásait bizonyos irányokban apasz­tani lehet, pl. sok községben helyesebb községi gazdálkodás tneghcnOhiiása, igazságszolgáltatásnak fejlesztése á'tal. Holnap reggeli lapunkban a körirat szövegét | is közöljük. Mint a Pester Lbydnak Béesből fávirják, az osztrák hitelintézet, a Rothschild ezég és az oszt­rák földhitelintézet az osztrák pénzügyminiszter ál­tal felszólittattak, hogy a jövő hét folyamán nyújt­sák be ajánlataikat a kibocsátandó 20 miliós pa­píráradéi iránt. — A Neue Fr. Presse jelentése szerint, ez jjg^ben az ajánlati tárgya’ás vasárnap, e hó 5-ikén fog megejtetni. A Deutsche Zeitung értesül, hogy Potacki Al­fréd gró fal komoly tárgyalások folynak a cabinet megalakításának kérdésében. A gráezi Tagespost értesül, hogy Leo pápa néhány Liboruok bizalmas körében fontolóra vette ujfoecnmenikus zsinat összehívását. Ebből volna magyarázható az is, hogy a Németországgal folytatott tárgyalások megakadtak, melyeknek a külön békéucl nagyobb alapot szeretnének kölcsö­nözni. A porosz kereskedelmi miniszter, minis. Presse jelenti, megtagadta helybenhagyását az oszirák- magyar-német kötelékben részes vasutak mehadiai értekezletének, azon határozatától', mely szerint a Magyarországból Észak-Németország, Belgium és Hollandia felé menő ILzt- és gahonaszállitmányok fuvardíjánál 5 %'ias mérséklés lett volna életbe léntetendő. Ez annál hátránvosabb intézkedés reánk nézve, mert a magyar termények (különösen a kukoricza) az amerikai termelvényekkel szemben, különösen nyugoti Németországban csupán a vas­utak kellő támogatása me'lett bírhatják meg a veisenyt. A stambuli mozgalmakról jelenti a Neues Wiener Tagblatt jan. 2-káióí: Ma reggeli órákban az izmidi kerületből csapatokban jöttek ide a kis- ázsiai föfdmivesek, és a Tersze Hane tengerészeti fegyvergyár munkásaival együtt az ottoman bank pérai palotája elé gyülekeztek, követelve a feajmék beváltásit, mert a pénzváltók nem akarják elfő gadni azokat. Újév napján be voltak zárva a pénz­tárak ; az egyik hivatalnok siker nélkül iparkodott megnyugtatni a lépcsőbázba rohanó népet. A leg­közelebbi zaptieh-őrség riadót főtt, egy gyalogszá­zad sietett oda a legközelebbi főőrségről a rend helyreállítására. Addig azonban egy csapat tűz­oltó, zaptieh és városi rendőr rendet csinált. Az egyik zaptieh kétszer lőtt revolveréből a tömeg közé és két embert megsebesített. A szultán, hogy icciöndesitse az Ejub városne­gyedben, a mozgalom fészkében uralkodó iz­gatottságot,! egtap délután oda küldötte Izzet bejt, hadsegédét, úgyszintén a Dand-pasa magaslatau táborozó meneküllekbez. Izzet bej kétezer fontot osztott ki a szultán megbízásából. A Zulumbadsik (a stambuli tűzoltó ezéh), a kik eddig nagy szere­pet játszottak minden forradalomban, szintén a forrongókboz csatlakoztak Gyűlést akartak tartani, de a rendőrfőnök megtiltotta azt. A Presse jelenti Pérából: A szultán egész­sége szenvedett az utóbbi napok izgatottságai alatt. A seik-ul-izlám fölszólítana a medresszek tanárait, hogy a nem tanuló, hanem politikával foglalkozó szobákat relegálják. A szoftákat nagy izgatottságba hozta e rendszabá'y. Leo pápa levele. Táviratainkban már mezemlékeztünk ő szent­sége leveliről, a melyet Melchers kölni érsekhez intézett. De az egyházi kérdés annyira össze van forrva Németország jelen viszonyaival, hogy szük­ségesnek tartjuk a levél fontosabb passnsainak szószerint való közlését. Levele kezdetén örömét fejezi ki a pápa a kölni érsek karácsonyi főpásztori levele fölött, a mely tanúskodik hajlandóságáról és hűségéről a pápai szék iránt. Csak az isten akaratából történ­hetett, hogy a szeretet hasonló nyilatkozatai érkez­tek az egész föld kerekségéről. És ezen összhang- zat csodalatos vigasztalás a szomorúság közepette. „És valóban, midőn ez apostoli székre emeltetvén, legelőször fordultunk a püspökökliez, tisztelendő testvéreinkhez, válasza kban o'y öaszhangzónak találtuk a gondolatokat, nézeteket, sőt még a sza­vakat is, hogy nemcsak örülnünk kellett az isten egyházában élő csodálatra méltó egység fölött, hanem nyilvános lett elöttüuk, hogy az egész föld­kerekségének püspökei azon egészséges tanoknak hirdetői, a melyek az apostoli széktől származnak, és hogy pásztori gondjainkban és erőfeszítéseinkben mint buzgó társak lesznek segítségünkre.“ Ez az össz­hangot reményt ad, hogy minden a pápa kívánsága szerint fog megtörténni, a mi nemcsak az egyház­nak, hanem az államnak is hasznára fog válni. „Te mindenesetre ismered szavakban kifejezett és nyíltan hirdető t nézetünket, hogy a komor veszé­lyek, a melyek az. emberi társadalom fölé tornyo­sulnak, főképen ounét erednek, hogy az egyház tekintélye mindenütt meg van bénítva, úgy, hogy a társadalom üdvére nem gyakorolhatja nyíltan jótékony befolyását és annyira akadályozva van szabadsága, bogy abg engedik meg azt, hogy az egyes emberek szükségletéről és üdvéről gondos­kodjék. Lelkünk ezen meggyőződése nemcsak az által támadt, hogy jól megismertük az egyház ter­mészetét és hatásos gyógyító erejét, de a tör éne- lcm kétségbevonhatlan tanúskodása alapján is, a mely a legvilágosabban bebizonyítja, bogy az ál­lam akkor virágzik legjobban, ha az egyház tel­jes ese'ekvési szabadságot élvez, hogy ellenben, valahányszor békóban sínylődik, azon alapelvek és tanok jutnak uralomra, melyek minden emberi köz­ügyét megrendítenek és szétbontanak. Minthogy erről már régóta meg voltunk győződve, természe­tesen már pápaságunk kezdete óta törekedtünk meggyőzni a fejedelmeket és népeket, hogy béké­ben és barátságban éljenek az egyházzal; neve­zetesen te tudod, hogy mi idejében arra irá­nyoztuk figyelmünket, hogy a nemes német nem­zet kiegyenlítvén a viszályokat, az egyház jo­gainak megóvásával, szintén élvezze a tartós béia

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék