Ellenőr, 1879. január (11. évfolyam, 5-55. szám)
1879-01-03 / 5. szám
glőfizetést érák: . Egész évre . . 20 frt — kr. "Félévre .... 10 „ — „ Évnegyedre . . 5 „ — „ Egy hónapra . 1 „80 , 6. szám. 1P3«t 'v*'1*3 «■ vrjit v»s it «'fi \i ivr. . TfIchcLdls. Budapest, péntek, január 3. Szerkesztési Irodát Budapesten, nádor-utcza 6.6*. g Kiadóhivatal: Budapesten, nádor-utcza 6. ■ 1899. A tisztelt közönséghez ! Lapunk az uj évnegyeddel tizenegyedik évfolyamába lépett. Fokozatosan fejlődve igyekezett a hirlapolvasó közönség igényeit kielégíteni, s e törekvés fogja vezérelni továbbra is a szerkesztőséget. Az elmúlt tiz év a folytonos küzdés korszaka volt hazánkra nézve, s fájdalom, nem mondhatjuk, amit annyira szerettünk volna, hogy a küzdés véget ért, s békés, nyugodalmas időknek nézünk elébe. De csüggednünk nem szabad. Bízunk e nemzet jövőjében, életrevalóságában. Nem fogjuk a csüggedés szavát hangoztatni, s harczolni fogunk azok ellen, kik vagy a kétségbeesés politikáját hirdetik, vagy olyan politikát tanácsolnak, mely meggyőződésünk szerint a jelen viszonyok közt végzetes lehetne a nemzetre nézve. Bárki legyen a kormány élén, méltányolni fogjuk azt, hogy súlyos viszonyok közt vállalkozott a kormányzásra, de meggyőződésből folyó nézeteinket mindenkor függetlenül és őszintén meg fogjuk mondani. Közléseink gyorsaságára és megbízhatóságára kiváló súlyt fektetünk. A politika napi kérdésein kívül foglalkozunk a társadalmi kérdésekkel, a tudományos mozgalmakkal, s érdekessé és változatossá fogjuk tenni tárcza- és csarnok rovatainkat. Egy szóval azon leszünk, hogy találjon elég olvasni valót az is, aki a politikát már megunta. Nagy gondot fordítunk közgazdasági rovatunkra is, s törekszünk azt minél tökéletesebbé tenni.* gel kivégezték. — Bugalot igazságügyminiszterré nevezték ki. Bécs, jan. 3. Megnyitás. Osztr. hitelrészvény 223.50, magyar hitelrészv. 216, magyar járadék 83.92. Napoleond’or 9.36. Szilárd. Bécs, jan. 3. Kőtőzsde. Osztr. hitelv. 223 25, magyar hitelr. 215.75, magyar járadék 83.92, angol-osztrák 97.90. Napóleon d’or 9.36. Szilárd csendes. Páris, jan. 2. Boulev, köcsön 113.13. Antwerp, jan. 2. Petroleum emelkedő 227, frank métermázsápkint. Amsterdam, jan. 2. Búza márcziusra 265, rozs márcziusra 144, májusra 146. Hamburg, január 2. Búza 180, 182, rozs 117, 118, repczeolaj 58, 57, szesz 43, 43, 43, 4374, mind csendes, petróleum szilárd, 87*—872- Esik. Páris, január 2.Esti tőzsde.) Liszt bádgyad, olaj szilárd, szesz csendes. Liszt 59.75, 60., 60.50, 61., olaj 81.25, 82.25, 83., 84., szesz 61., 60.50, 60., 59.75, búza 27., 27.25, 27.50, 27.75. Srohrschach, január, 2. Kis üzlet, árak hanyatlók, magyar lesz a franco Rohrschach23—251/2 frank. AzEllenőr“ ára marad a régi: egész évre........................... 20 frt — félévre.........................................10 frt — negyedévre......................................5 frt — egy hóra......................................1 frt 80 kr. Az „Ellenőrbre a hó bármely napjától kezdve előfizethetni. Táviratok. Páris, jan. 2. A France jelenti: Szombaton cabineti futár vitte meg a tunisi bejnek az ultimátumot. A Franse biztosítja, hogy a német főconsul, a hozzá intézett felszólítás daczára, vonakodott részt- e venni a Lancy ellen indított expeditióban, mert utasításai szívére kötik, hogy Francziaországgal semmiféle tekintetben se ellenkezzék Tunisban, sőt inkább támogassa a franczia kormány szándékait. A Liberté azt írja, hogy a franczia-tunisi conflictus a legrövidebb idő alatt diplomatiai uton fog elintéztetni. London, jan 3. A Standard jelenti Ismidhből: A Thunderer hajón egy 38 tonnás ágyú szétrobbanása következtében 7 ember meghalt és 40 megsebesült; a torony szétrombolódott. —Stewarts hadoszlopa 5 én Candaharba érkezik. Konstantinápoly, jan. 2. A szultán az újév alkalmából fogadta a diplomatiai kart és kijelentte, hogy a hatalmakkal jó viszonyban akar élni. Berlin, január 3. St.Wallier franczia püspök ma reggel Friedrichsruheba utazott Bismarck látogatására, szombaton visszatér és a császárnál ebédel. Gloucester, jan. 3. A conservativek gyűlésében Heicks-Reach hangsúlyozta, hogy az ínségről kellegő hírek túlzottak, s hogy ezek pártczélból kizsákmányoltatnak , alapos remények vannak, hogy az európai béke fentartható lesz, mi Angliának és úgy érdekében van, mint mindegyik európai államnak fon 9 Xlnn/viai attentntart ma r«? Budapest, január 3. Ma délután egy órakor minisztertanács volt, mely után a miniszterek ebédre maradtak a kormányelnöknél. _________ Reggeli lapunkban említetük, hogy Kemény Gábor földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter tározója átvétel alkalmából köriratot intézett az ország törvényhatóságaihoz. E köriratot mi is regkaptuk, most azonban csak rövid ismertetésére szorítkozhatunk. A földmivelés, ipar és kereskedelem minden fontos ágára kiterjeszkedik, részben az új miniszter programmja. A miniszter e fő teendői közé sorolja a czélszerű erdőtörvény megalkotását, az erdélyi birtokviszonyok rendezését és mindent meg fog tennni a budapesti közraktárak fölállítására, amit tárcája keretében megtehet. De a köziratzak nem jelentéktelenebb részét teszik a miniszternek azon viszonyokról szóló megjegyzései, amelyeken sem rendelet, sem törvény által nem lehet segíteni, hanem amelyeknek orvoslását csak a helyes közfelfogástól lehet várni, hogy a milliókra menő bizonytalan jövedelmet biztossá tegyük országunk javára. A miniszter az a veszi köriratát, hogy higgadt ember alig remélheti, hogy állami budgetünkben valami nagy megtakarítást tettessünk; de a polgárok jövedelmének szaporodásával könynyebben lesz elviselhető az adó; a polgárok nagy tömegének kiadásait bizonyos irányokban apasztani lehet, pl. sok községben helyesebb községi gazdálkodás meghonohitása, igazságszolgáltatásnak fejlesztése által. Holnap reggeli lapunkban a körirat szövegét is közöljük. Mint a Pester Lloydnak Bécsből távítják, az osztrák hitelintézet, a Rothschild czég és az osztrák földhitelintézet az osztrák pénzügyminiszter által felszólíttattak, hogy a jövő hét folyamán nyújtsák be ajánlataikat a kibocsátandó 20 miliós papíráradék iránt. A Neue Fr. Presse jelentése szerint, ez ü egyben az ajánlati tárgyalás vasárnap, e hó 5-ikén fog megejtetni. A Deutsche Zeitung értesül, hogy Potacki Alfréd grófal komoly tárgyalások folynak a kabinet megalakításának kérdésében. A gráczi Tagespost értesül, hogy Leo pápa néhány Libornak bizalmas körében fontolóra vette újroecumenikus zsinat összehívását. Ebből volna magyarázható az is, hogy a Németországgal folytatott tárgyalások megakadtak, melyeknek a külön békével nagyobb alapot szeretnének kölcsönözni. A porosz kereskedelmi miniszter, minis Presse jelenti, megtagadta helybenhagyását az osztrákmagyar-német kötelékben részes vasutak mehadiai értekezletének, azon határozatától, mely szerint a Magyarországból Észak-Németország, Belgium és Hollandia felé menő fszt- és gabonaszállítmányok fuvardíjánál 5 %--as mérséklés lett volna életbe léptetendő. Ez annál hátrányosabb intézkedés reánk nézve, mert a magyar termények (különösen a kukoricza) az amerikai termelvényekkel szemben, különösen nyugati Németországban csupán a vasutak kellő támogatása mellett bízhatják meg a versenyt. A stambuli mozgalmakról jelenti a Neues Wiener Tagblatt jan. 2-kától. Ma reggeli órákban az izmidi kerületből csapatokban jöttek ide a kisázsiai földmivesek, és a Terste Hane tengerészeti fegyvergyár munkásaival együtt az ottomán bank perai palotája elé gyülekeztek, követelve a feajmék beváltását, mert a pénzváltók nem akarják elfogadni azokat. Újév napján be voltak zárva a pénztárak ; az egyik hivatalnok siker nélkül iparkodott megnyugtatni a lépcsőházba rohanó népet. A legközelebbi zaptteh-őrség riadót lőtt, egy gyalogszázad sietett oda a legközelebbi főőrségről a rend helyreállítására. Addig azonban egy csapat tűzoltó, zaptteh és városi rendőr rendet csinált. Az egyik zapiteh kétszer lőtt revolveréből a tömeg közé és két embert megsebesített. A szultán, hogy kcsöndesítse az Ejub városnegyedben, a mozgalom fészkében uralkodó izgatottságot,tegnap délután oda küldötte Izzet bejt, hadsegédét, úgyszintén a Dand-pasa magaslatait táborozó menekültekhez. Izzet bej kétezer fontot osztott ki a szultán megbízásából. A Zulumbadsik (a szambuli tűzoltó ezéd), akik eddig nagy szerepet játszottak minden forradalomban, szintén a forrongókhoz csatlakoztak Gyűlést akartak tartani, de a rendőrfőnök megtiltotta azt. A Presse jelenti Perából: A szultán egészsége szenvedett az utóbbi napok izgatottságai alatt. A seik-ul-izlám fölszólítaná a medresszek tanárait, hogy a nem tanuló, hanem politikával foglalkozó szobákat delegálják. A szuftákat nagy izgatottságba hozta e rendszabály. Leo pápa levele. Táviratainkban már megemlékeztünk ő szentsége leveléről, amelyet Melchers kölni érsekhez intézett. De az egyházi kérdés annyira össze van forrva Németország jelen viszonyaival, hogy szükségesnek tartjuk a levél fontosabb passusainak szó szerint való közlését. Levele kezdetén örömét fejezi ki a pápa a kölni érsek karácsonyi főpásztori levele fölött, amely tanúskodik hajlandóságáról és hűségéről a pápai szék iránt. Csak az isten akaratából történhetett, hogy a szeretet hasonló nyilatkozatai érkeztek az egész föld kerekségéről. És ezen összhangzat csodálatos vigasztalás a szomorúság közepette. „És valóban, midőn ez apostoli székre emeltetvén, legelőször fordultunk a püspökökhez, tisztelendő testvéreinkhez, válaszaiban oly összhangzónak találtuk a gondolatokat, nézeteket, sőt még a szavakat is, hogy nemcsak örülnünk kellett az isten egyházában élő csodálatra méltó egység fölött, hanem nyilvános lett előttünk, hogy az egész földkerekségének püspökei azon egészséges tanoknak hirdetői, a melyek az apostoli széktől származnak, és hogy pásztori gondjainkban és erőfeszítéseinkben mint buzgó társak lesznek segítségünkre.“ Ez az összhangot reményt ad, hogy minden a pápa kívánsága szerint fog megtörténni, ami nemcsak az egyháznak, hanem az államnak is hasznára fog válni. „Te mindenesetre ismered szavakban kifejezett és nyíltan hirdető nézetünket, hogy a komor veszélyek, amelyek az emberi társadalom fölé tornyosulnak, főképen onnét erednek, hogy az egyház tekintélye mindenütt meg van bénítva, úgy, hogy a társadalom üdvére nem gyakorolhatja nyíltan jótékony befolyását és annyira akadályozva van szabadsága, hogy alig engedik meg azt, hogy az egyes emberek szükségletéről és üdvéről gondoskodjék. Lelkünk ezen meggyőződése nemcsak az által támadt, hogy jól megismertük az egyház természetét és hatásos gyógyító erejét, de a törénelem kétségbevonhatlan tanúskodása alapján is, amely a legvilágosabban bebizonyítja, hogy az állam akkor virágzik legjobban, ha az egyház teljes cselekvési szabadságot élvez, hogy ellenben, valahányszor békában sínylődik, azon alapelvek és tanok jutnak uralomra, melyek minden emberi közügyet megrendítenek és szétbontanak. Minthogy erről már régóta meg voltunk győződve, természetesen már pápaságunk kezdete óta törekedtünk meggyőzni a fejedelmeket és népeket, hogy békében és barátságban éljenek az egyházzal; nevezetesen te tudod, hogy mi idejében arra irányoztuk figyelmünket, hogy a nemes német nemzet kiegyenlítvén a viszályokat, az egyház jogainak megóvásával, szintén élvezze a tartós béla