Ellenőr, 1879. január (11. évfolyam, 5-55. szám)

1879-01-16 / 26. szám

kifizetési árak: Egész évre . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre ... IO „ — „ Egy hónapra . 1 „ 10 „ Egyes szám ára 4 krajczár. Szerkesztési iroda: (Budapesten, ncSd&r-utcza 6. szám. Semmit sem ködünk, ha nem tudjuk, hitel jön. — Kéziratok visszaküldésire nem volatkozunk. — Posta által csak bénumás leveleket fogadunk el. (Reggeli 7 kiadás: hirdetések felvétele a kia.cLChivoltalba.Tt: Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légridy testvérek irodájában). Továbbá Havas, I.alVe­n fc Cie. czégnél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8) Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó­ hivatala által nyugtázott szám­la ellenében fizetendő. Kiadó-hivatal: p­fszdapesten, Bddor-utcza 6. szdnt. Ide intézendők a* eUifativek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalót. 26. szám._____ ______________________ Budapest, csütörtök, január 16. 1879.______________________________XI. évfolyam. Budapest, január 15. A franczia kormány programmjának nagy akadályokkal kell megküzdenie. Eddig még nem dőlt a kérdés. A római Fanfulla azt írja, hogy Waddington állása meg van ingatva, és Rómában Fournier konstantiná­polyi nagykövetet tartják utódjául. A Ré­­publique Frangaise, Gambetta lapja, ki­mondja, hogy Gresley hadügyminiszter ki­­neveztetésével nincs megelégedve. Azt nem tudjuk, hogy az említett hírek mennyiben állanak összefüggésben a kormány programm­jának kérdésével, de annyi igaz, hogy a radicálisabb köztársaságiak erélyesen agitál­nak a kormány megbuktatása mellett. Úgy látszik, hogy a republicánus unió­párt el van határozva, hogy nem fogadja el a kor­mány programmját, ellenben a baloldal és a balczentrum támogatni kész a jelen kabi­­netet.­­ A Bohemia azzal az érdekes hírrel lepi meg a világot, hogy Auersperg kabinetelnö­­köt a kipróbált patriotismusára való hivatko­zás talán mégis maradásra bírhatná, mert eddig az ideiglenes minisztérium szervezése is kétséges. A képviselőim­, január hó 20-án hétfőn d. e. 11 órakor ülést tart. Mint Bécsből jelentik, holnapután ő felsége elnöklete alatt közös miniszteri értekezlet lesz, melyen delegációknak Boszniára vonatkozólag be­mutatandó előterjesztés, valamint egy e tárgyra vonatkozó a törvényhozási testületek elé terjesztendő törvényjavaslat fog megállapíthatni. A magyar­ hitelműveletet különbözőkép ítélik meg a külföldi pénzpiac­okon. Berlinben úgy lát­szik, hogy jobban tetszik a domanialis kölcsön, míg ellenben Párisban az államjavaknak a doma­­nialis kölcsön javára elzálogosítását a magyar aranyjáradék birtokosainak nyújtott biztosíték meg­­röviditésétl­ tekintik s e felfogás szerint Párisban a magyar aranyjáradék megszaporitását minden egyéb hitelműveletnél jobbnak tartanák. Itt is bebizonyul, jegyzi meg a „Tagblatt,“ hogy valamint minden egyéb irányban, úgy az állampénzügy terén is igen nehéz oly műveletet végrehajtani, a­mely egyaránt megfelelne minden óhajnak és követel­ménynek. A pénzügyi bizottságból. A földmivelési­ ipar és kereső.­minisztérium költségvetésének részletes tárgyalása megkezdet­tén, a költségvetés egyes tételei kevés kivétellel változatla­nul fogadtattak el. A keleti marhavész és egyéb járványok el­fojtására előirányzott 39,000 ft helyett Wahrmann előadó indítványára 80,000 ft állapíttatott meg, minthogy az eddigi tapasztalatok szerint a kért összeg rendes körülmények között sem volt soha elegendő s a következő jövő előreláthatólag számos költséges intézkedést fog igényelni a marhavész el­hárítására. Ipari, kereskedelmi és külkereskedelmi c­é­­lek, előirányzat: 34,970 ft kiadás és 15,400 fő be­vétel cziménél Hegedűs Sándor indítványára fel­hívja a bizottság a kormány figyelmét arra, hogy a szabadalmi kérdés mielőbb törvényhozási úton rendeztessék. Horváth Lajos, Molnár György és Rakovszky István az ipartörvény revizióját hoz­zák szóba, mihez Csengery Antal az ipari szak­oktatás fejlesztésének szükségét is csatolta. Kemény miniszter reménye, hogy a közel­jö­vőben be fogja mutathatni az erre vonatkozó javas­latot, mely leginkább a practicus élet követelmé­nyeire lesz figyelemmel. Zsedényi elnök kérdést intéz, hogy a házi iparral foglalkozó egyleteknek és tanintézeteknek nyújtott segély kellő eredményt mutat e fel ? Kemény miniszter több példát hoz fel az illető egyletek és közegek sikeres működé­séről. Horváth Lajos szükségesnek tartja az ezen egyletek segélyezését és hasznosnak az eredményt, szintúgy Wahrmann, valamint Lukács Béla, ki azonban az eredményt ellenőrizhetőnek nem tartja s egyszerűen a kormányra bízza, hogy az ezen czélra megszavazott összegeket a legczélszerűbben hasz­nálja fel. Ennek ellenében Rakovszky István azt hangsúlyozza, hogy az eredmény országszerte már mos­t is constatálható, s hogy ezen mozgalomnak, mely nagyrészt a közönség buzgalmát és áldozat­­készségét veszi igénybe, fontos nemzetgazdasági hatása van a köznépre, bár e hatás számokkal nem is fejezhető ki. Az­ iparegyesület segélyezésére vonatkozólag Csengery Antal figyelmébe ajánlja a miniszternek, hogy az egyesületnek ezen országos segély lyel fen­­tartott közlönye különítse el a szakoktatás ügyeit az egylet hivatalos közleményeitől és szorítkozzék az ipar tanítása és fejlesztésére, de ne űzzön köz­­gazdasági nagy politikát. A czím különben válto­zatlanul elfogadtatott. A gazdaság különböző ágainak emelésére előirányzott 50.000 frtnál Lukács Béla azon indít­ványt teszi, hogy a miniszteri teendők új, czélsze­­rűbb beosztása szorgalmaztassék. Nevezetesen az államjavak, bányák stb. az ipar és kereskedelmi minisztérium ügykörébe soroztassanak, míg viszont a távirda és posta a közlekedési minisztérium alá rendeltessék. Ez indítvány helyességét többen és maga a miniszter is elismerte, de Csengery nézetéhez képest ez indítvány tárgyalása az általános tárgyalásra is,választatott. Egyetem czímnél Lukács Béla és Bujanovics Sándor a m­arhatenyésztés és az öntözési rendszer fontosságát hangsúlyozták s ezeknek érdekében esetleg a már igen szépen kifejlett lótenyésztésre szánt összegek reducálásával nagyobb összegeket kívánnak felvétetni a költségvetésire. Kemény m­iniszter szintén elismeri ez ügyek fontosságát s kijelenti, hogy ez irányban annak idejében javaslatokat is fog előterjeszteni. Nem tartja azonban czélszerűnek addig, míg a részle­tekről s neve­tesen az alkalmazandó eszközök mi­nőségéről és mennyiségéről tüzetes előterjesztést nem tehet. A lótenyésztés cziménél előirányzat 2.386.292 frt. Wahrmann előadó constatálja, hogy az állami lótenyész-intézetek zárszámadása kedvező eredményt mutat fel s a bevételek 170.000 frttal kedvezőbbek az előirányzatnál. Czélszerűnek látná e czímnél a kiadások fokozatos apasztását, de szemben azzal, hogy az ország közvéleménye is mindinkább fel­karolja ez ügyet, ezúttal külön indítványt nem tesz. Lukács Béla az ellen tesz kifogást, hogy a kedvezőbb eredmény a gazdasági kezelés fejlődésé­nek tulajdonítható, holott, fő czélnak ez intézetek­ben a lótenyésztésnek kellene lennie s nem a me­zőgazdaságnak. Kemény Gábor báró miniszter megjegyzi, hogy a lótenyésztés ügye nem hanyagoltatik el, s hogy a kedvező eredménynek is lényeges tényezője épen a lovak élelmezésének tételében rejlik, mivel az élelmiszerek olcsóbban voltak beszerezhetők. Maga is helyesli, hogy ezen intézetek gazdasága lehető­leg bérlet útján kezeltessék, de a­hol nem talál megbízható bérlőt, vagy csak nagyon olcsó ajánla­tok téteznek, kötelességének tartja esetleg házi­kezelés által is megóvni a kincstárt a károso­dástól. A statisztikai hivatal czíménél Lukács Béla azon indítványt terjeszti elő, hogy a közgazdasági adatok gyűjtése és összeállítása már most megkez­dessék, hogy a czélra költség már 1879-re állapít­tassák meg , a kormány utasíttassék, hogy az adatok gyűjtése iránt intézkedjék. A lefolyt ki­egyezési tárgyalások alkalmával a legnagyobb ne­hézség épen ezen adatok hiánya volt. Ha azok gyűjtése sokba is kerülne, ki fogja fizetni magát a költség a 10 év múlva újra bekövetkező kiegye­zési tárgyalások alkalmával. Hegedűs Sándor és Kemény G. K. miniszter­eli­smerik ez ügy fontosságát. Annak érdekében most is folynak az előtanácskozások és tárgyalá­sok. Költséget előirányozni azonban mindadd­g nem volna czélszerű, míg az adatgyűjtés rendszere és mikéntje megállapítva nem lesz. A miniszte­­különösen azt is kiemeli, hogy az adatgyűjtés rend­­szerének megállapítása és életbeléptetése törvény­hozási intézkedést is fog igényelni. Bujanovics Sándor és Wahrmann Mór a költ­ségek felvételét mellőzvén, a jelentésben kívánják felhívni a háznak s általa a kormánynak figyelmét e teendőre, utasítván a kormányt, hogy e tekintet­ben mielőbb elő­erjesztést tegyen. A bizottság ily értelemben állapítja meg a határozatot. A posta czíménél Wahrmann Mór a Boszniába küldött magyar postatisztekről s ezek díjazása iránt intéz kérdést , a­mire a kormány részéről azon válasz adatott, hogy a hadsereggel mozgósí­­tott újpostatisztek illetményei a közös­ hadügyi tárcza által fedeztetnek , itthon pedig a munkaerő ideigle­nesen alklamazott hivatalnokokkal pótoltatik. A kereskedelmi tárcza költségvetésének tár­gyalása befejeztetvén, az ülés d. n. 2 óra után végett ért. A közelebbi ülésen holnap délelőtt 10 órakor a vallás- és közoktatási minisztérium költ­ségvetése lesz napirenden. A táviratok árszabályára vonatkozólag vál­tozás van kilátásban. A képviselőház pénzügyi bi­zottságának mai ülésében Zsedényi azon kérdést intézte a kormányhoz: mi igaz azon hírlapi hírek­ből, hogy a távírdai árszabály meg fog változtat­­tatni ? Kemény Gábor dr. keresk. miniszter és Ta­kács János főtávirdai igazgató válaszai szerint ily változtatás csakugyan valószínű. A posta- és táv­­irda-díjak megállapítása ugyanis nem függ az egyes országok külön tetszésétől, de bizonyos nemzetközi megegyezések által szabályoztatik s így nevezete­sen a távírdai árakat illetőleg ,m­ajdnem átalánosan elfogadtatott már a Németország által kezdeménye­zett azon eljárás, hogy az egyes táviratok ne szó­csoportok (20—30—40) szerint díjaztassanak, ha­nem az egy­es szavak száma szerint. Sőt Németor­szág a maga részéről a múlt év végével ily érte­lemben fel is mondotta az előbbi egyezséget. Ugyanez eljárást elfogadta Európa majd minden országa s igy Magyarországig kénytelen leend ahhoz csatla­kozni, nehogy egy pl. 11—12 szóból ál­l távirat ol­csóbb legyen Bik­inig, mint Bécsig. A szerb kormánynak a Belgrád-Alexináci vasút kiépítése iránt az orosz vállalkozókkal folytatod alkudozásai, mint a Pester Lloydnak Belgrádból távirják, meghiúsultak. Polyakov meghatalmazottja tegnap elutazott. A kormánynyal alkudozásban állott többi vállalkozó is kijelentette, hogy csak az évi kamatjövedelem biztosíttatása mellett vállal­koznak a vasút kiépítésére. Ennek folytán a kor­mány elhatározva látszik lenni, kölcsönt kötni s a vasutat saját kezelésben kiépíteni. A vasutügyre, valamint a költségvetésre és az osztrák-magyar monarchiával kötendő konvenczióra vonatkozó többi előterjesztés csak a jövő héten kerül a skups­­tina elé. A N. Fr. Presse a következőket írja Mos­lovasságával, mely 600 főből állott, és könnyen megverte. Az afgánok 34 halottat és foglyot vesz­tettek. Az angolos vesztesége négy sebesült, úgy látszik, hogy a rabb-i-puli csata utolsó harcza volt ezen hadoszlopnak Kandahárba való bevonulása előtt. 8-án Saktipalból való elindulásunk után két kandahári küldöttséggel találkoztunk. Az egyiket a városi lakosság küldötte, a­mely tudtunkra adta, hogy a kormányzó Herátba futott, magával vive minden hivatalnokot és ötvenezer rúpiát. Kétszáz emberből álló csapat kisérte őt. A sereg többi része szétoszlott annak hírére, hogy Takh­i­pulban oly könnyen megveretett előhaduk. A küldöttség biztosította, hogy a város lakoss­­a kész megnyitni előttünk a kapukat. A második küldöttség levelet hozott a város elöljárójától, a­melyben ez formaliter átadja az angol seregnek a várost. A küldöttség egyik tagja Kabulban volt, midőn az emír 25 nappal ezelőtt elmenekült. Ez azt állítja, hogy Jakab kán ural­kodási jogát abban az időben senki sem vonna ké­sésbe Kabulban. A csapatok parancsot kaptak, hogy 9-bén egész parádéba öltözzenek, mert be fognak vonulni Kandahárba. Stewart tábornok hadoszlopának első dandára és Biddulph tábornok hadoszlopának első dandárja együtt mennek be a városba ; ez a ren­delkezés nagy elégtétel mind a két hadoszlopra nézve. Nem hiszik, hogy a kandahári völgyön túl is menjenek a brit csapatok a tavasz előtt, mert a Ghazni szoros hóval van elzárva, Herat pedig na­gyon messze van, hogysem tanácsos lenne ekkora haderőnek előnyomulnia, a­mekkora most van itt összegyűlve. tárról: A tegnapi nap (jan. 13.) Mostarra s lakóira nézve valóban szerencsétlen nap volt. Délelőtt 9 órakor az egykori török kaszárnya konyhája össze­omlott, egy gyalogos, egy tüzér s egy szekerész­katona életveszélyesen, három katona könnyen megsebesült. A kaszárnyában a Mondl-ezred egy zászlóalja, továbbá nehéz ütegek s egy szakasz szekerész van elhelyezve. Esti öt óra felé a város közepén nagy tűzvész ütött ki. Egy nagyobb épü­let s hat kisebb ház hamuvá égett. Csak műszaki csapataink erélyes s minden dicséreten felül álló tevékenységének s Lőwy mérnöknek negyven ácsával köszönhető, hogy a tűz lokalizáltatott, s a szomszédos Beth Handrasch török iskola r megmen­­tetett. Ma szintén a kaszárnyának egy fala omlott össze ; az épületet már az occupátió előtt olyan­nak nyilvánították, melyet kijavítani kell s falait minden bóra alkalmával támogatni kellett. Ez igazi tavaszi időjárás van. Konstantinápolyból jelenti a Reuter ügynök­ség, hogy Khereddin nagyvezír azt is fölvette prog­­rammjába, hogy a hadsereg száma a minimumra szállíttassák, a vilajetek pedig decentralizáltas­­sanak. A kandahári actióról jelenti a Standard : E hó 7-én Palliser ezredes vezérlete alatt a lovas előhad találkozott fakh-i-pulzál az ellenség Táriratolt. BécS, jan. 15. Konstantinápolyból je­lenti a Pol. Corr.: Lobanoff herczeg a meg­kötendő békeszerződés ügyében kedvező uta­sításokat kapott Pétervártól, úgy hogy most általánosan azon nézet uralkodik, hogy a török és orosz meghatalmazottak mai ér­tekezlete az utolsó lesz. A porta oly hamar bekövetkezőnek tartja a szerződés aláírását, hogy Szelami pasát azon török csapatok parancsnokává nevezte ki, a­melyek két héttel a szerződés aláírása után meg fogják szállani Drinápolyt. Abdi pasát a görög ha­táron lévő török csapatok parancsnokává nevezték ki. Konstantinápoly, január 15. Az orosz­török béketárgyalásoknak még e hét folyamán be kell végződniök.­­ A porta sürgönyei megerősítik, hogy az asztraháni pestis 300 négyszög kilométer területen uralkodik. Dri­­nápolyban a Maricza-folyó kiöntése jelenté­keny pusztításokat okozott, különösen nagy élelemkészletek váltak teljesen használhatat­lanokká. Bécs, jan. 15. A képviselőházban közli az elnök, hogy ő a császárné ő felsége névnapja al­kalmából tolmácsolta ház hódolatát és felolvassa főudvarmesteri hivatall válaszát. Az olasz kereskedelmi szerződést sürgős ügy gyanánt és tárgyalják az első olvasás után rögtön a közgazdasági bizottsághoz utasítják. Közli továbbá az elnök, hogy sok város, község és testület táviratokban és levelekben tilta­­kozott Schönerer nyilatkozata ellen. Neuwirth és társai interpellálják a kereskedelmi minisztert a Francziaországgal viselendő vámháborút illetőleg és az iránt, hogy minő lépéseket tett ez állapot megszüntetésére. Busa interpellációt terjesztett elő ez ügyben. Ezután tárgyalták a berlini szerződést. Suess ajánlja a többség indítványának elfogadását, a­mely szerint a szerződés egyszerűen szentesíttessék. Herbst indokolja a kisebbség indítványát. Ez is szentesíti a szerződést, de azon megjegyzéssel, hogy a nov. 5-ki feliratban kifejtett állásponthoz ragaszkodik a képviselőház. Ezután következik az általános vita. A többség indítványa ellen 29, mel­lette pedig 12 szónok jelentkezet­t szólásra. Az ülést tart. Bécs, jan. 15. (Az alsóház ülésének folyta­tása) Pacher (ellene) azok ellen polemizál, kik a felirat óta Andrássy gróf politikájához szegődtek, kinek magyarázatai, ha mindjárt szellemes aper- Qt­k is, nem vetnek világot politikájának végczél­­­­jára; analóg eset ez Rechberg vállalatához Schles­­wig-Holsteinba. Indítványozza a berlini szerződés mellőzését, s a napirendre térést. Dunajewszki (mellette) a reichsrath illetékességét vitatja egy európai kongressus határozatainak el­fogadását vagy el nem fogadását illetőleg. Indítványozza, hogy a ház csak tudomásul vegye a berlini szerződést; indítványa támogattatik. — Fuchs (Znaim) (ellene) a bizottság és többség szavazata ellen polemizál, sze­rinte ellenmondás egy politikát rosszallani, s alapját mégis elfogadni, ez az észen elkövetett erőszak ; a ta­pasztalás mutatja, hogy a reichsrathot csak úgy ve­szik, mint a kocsin az ötödik kereket; a parlament folytonosan tévútra vezettetett az occupatiót illetőleg; a hadsereg megtette kötelességét, a ház is tegye meg a magáét. Indítványozza első­sorban a napirendre való térést, azután, ha a­­berlini szerződés esetleg jóváhagyatnék, az occupatióra s ennek alkotmá­nyos utón kétséges keresztülvitelére vonatkozólag határozati javaslatot terjeszt be. A vita megszakadt. Chlumetzky kereskedelmi miniszter felel Neuwirllenek és Rusznak a Franczia­­országgal kötött kereskedelmi szerződésre vonat­kozó interpellációjára, s felvilágosítást ad a szakí­tás keletkezésére nézve. Francziaországnak nem czélja a tarifaháború, mindkét kormány azon fára­dozik, hogy a mostani állapotot lehető hamar meg­szüntesse. (Tetszés.) Jövő ülés pénteken. Berlin, jan. 15. A Provincial Correspondent írja, hogy a birodalmi gyűlést febr. 12-kéig meg­nyitják. A képviselőház folytatta a cultus miniszter költségvetésének tárgyalását. Az elemi oktatás fe­jezeténél határozottan visszau­­sította azon szemre­hányást, hogy ő alatta elhanyagolják a vallás ok­tatását : az utóbbbi 6 év alatt összhangzásba hoz­ták az oktatás ügyét a társad­almi bajokkal és at­­tentátumokkal; a social-demokrata válasz­tók öre­gebbek, hogysem az ő kormányzása befolyást gya­korolhatott volna reájuk. Hédeit a regulaliva idejé­ben nevelték, és tele volt a feje énekekkel és mondásokkal. Fölemlíti a miniszter a pietikus seminá­­riumokat, a sajtó kárhoztatását a regulatíva idejében. Ő iparkodott helyreállítani a szeretet uralmát; erre szolgáló eszközök voltak az iskolák szaporítása és javítása, a tanítók jobb kiképzése, utasítás a vallás gyümölcsözőbb oktatására. Az ő kormánya alatt 400.000 gyermek nyert oktatást, a­kiknek azelőtt nélkülöznek kellett volna azt. A sociális bajok okai más jelenségekben rejlenek, a modern életben és a jelenkor szokásaiban, a­melyek a tanítókat is meg­mételyezik. Az ő törekvéseit az egyik sociáldemo­­krata lap kisé­retnek nevezte, az állam és társada­lom veszélyben forgó oszlopának támogatására; olyan kísérletnek, a­mely veszélyesebb lehet a so­­cial-demokratiára mint a regulativa. A miniszter azt hiszi, hogy az egyszer igaza volt e lapnak. Bécs, jan. 15- Az „Abendpool“ írja a „Nord­deutsche Zeitung“ c­áfolatainak gyorsasága (a né­met kormány diplomatiai lépéseit illetőleg a bécsi lapoknak a birodalmi gyűlés büntetőhatalmáról szóló törvényjavaslat feletti közleményeikre vonat­kozólag) magában véve kívánatos, s csak azt bi­zonyítja, hogy a berlini érdekelt körök épe­n úgy mint Bécsben súlyt fektetnek arra, miszerint Né­metország és Ausztria-Magyarország közti hiva­talos viszonyokat illetőleg a legcekélyebb félreér­tésnek se legyen helye. Berlin, jan. 15. A képviselőházban Heere­­man (centrum) egy javaslatot nyújtott be, mely szériát hivassék föl a kormány, hogy utasítsa Poroszországnak meghatalmazottait a szövetségta­­nácsban, hogy a birodalmi gyűlés büntető hatalmá­ról előterjesztett törvényjavaslatba ne adják bele­egyezésüket. Róm­a, jan. 15. A miniszterelnök a képvi­­selő­ház elé terjesztette a franczia-olasz vámviszo­nyok ideiglenes rendezésére szolgáló megállapodást. Úgy látszik, hogy a többség nem akar kellemet­lenségeket szerezni a kormánynak, hanem időt akar neki engedni programmja megállapítására, azzal a fönntartással, hogy programmját tettei sze­rint ítéli meg. Braunschweig, jan. 15. A régenségről szóló törvény elrendeli, hogy a törvényes trónörö­kös távolléte vagy akadályoztatása esetében összeül a régenségi tanács, a­mely a miniszterekből, a tar­­tománygyűlés és a legfelsőbb törvényszék elnöké­ből áll. Azon kérdést, hogy távol van-e, vagy pe­dig akadályozva van-e a trónörökös, a birodalmi minisztérium dönti el. A régenség a kormányt gyám teljes jogaival kormányoz. A császár megkérendő, hogy vegye át a katonaság fölött gyakorlandó fel­ség­­jogot. Az új trónörökösnek bemutatott hódo­­lás után megszűnik a régenség. Ha a trón­örökösödés nem rendeztetik egy év alatt, akkor a tartománygyűlés a régenségi tanács javas­latára régentt választ a német souverain vagy fe­jedelmi házak nem uralkodó és teljeskörű tagjai közül. Ez fog kormányozni a trónörökös trónralé­­péséig. Budapest, január 15. Ausztriában alkotmányos kormány még mindeddig sincs, ellenben még mindig meg­van az alkotmányos zűrzavar, mely, a ber­lini szerződés tárgyalása alkalmából, ismét egy nagyot készül kavarodni. A bécsi reichsrath ma kezdte meg a berlini szerződés feletti tanácskozást. Az osztrák politikai éretlenség, az alkotmányos theóriák megtisztulatlan zagyvaléka, a dok­tori tudakosság, a külügyi kormány elleni személyes gyűlölködés még nem beszélt ele­get a reichsrathban és delegátióban. Három heti rövid idő alatt ismét felgyülemlettek a szóáradat vizei. Ezeknek a vizeknek szaba­dulnak kell gátjaik közül. A zsilipek ma nyíltak meg, már­is duzzadva árad a hiában való szóvesztegetés. Szüksége volt az osztrák parliament­­nek még er­re a vitára is ? Nem kompromit­­tálta magát eléggé az osztrák parliamenta­­rismus, hogy a retekszát még egyszer be akarja mutatni a világnak képtelen alkot­mányos tanait, pártjainak szétzüllötségét és parliamentarismusának nyomorúságát. Igaz, hogy e tárgyalás a múltkori ha­tározatok miatt szükségessé vált, de a­kik e szükségességet felidézték nem tettek jó szolgálatot az osztrák parliamentarizmusnak. Elvetheti az osztrák reichstáb­ a berlini szerződést ? Nem vetheti el. Erre még a túlzók legtúlzóbbjai is alig gondolnak. Egy, vagy más alakban, egy vagy más resolu­­tióval kapcsolatban okvetlenül elfogadja azt. Da hát mi szükség akkor az alkotmánykér­dés tengeri kígyóját ismét napfényre hozni, mi szükség ismét magasabbra építeni azt a Babel-tornyot, hol már senki sem érti egy­­más szavait, hol mindenkinek más és más felfogása van, hol már akkora a zűrzavar, hogy azt csak valamely csuda tisztíthatja meg? A berlini szerződést minden érdeklett törvényhozás elfogadta. Nagy­részt már végre is van hajtva. A befejezett tények egész sorozata támadt annak alapján. Sőt az európai nemzetközi jogba tényleg be van czikkelyezve. Érvényessége tekintetében se­hol semmi kétség sem forog fenn. Még ed­dig meg nem valósított intézkedéseinek vég­rehajtása oly alapot képez, melyen az eu­rópai nagyhatalmak csoportosulása megy végbe. Azon hatalom, mely e szerződés vég­rehajtását megtagadná, egy mindenható euró­pai coalitiót találna magával szemben. S az osz­trák reichsvábh ily pillanatban, midőn már csak a szerződés utolsó pontjainak végrehajtásá­ról van szó, ismét felkavarja a rég megha­ladott alkotmány­kérdéseket, az osztrák el­ I­lenzésst i­smét belekiáltozza az üres levegőbe elcsépelt frázisait, s újólag felszítja a gyű­lölködés és pártszenvedély tüzét. Elvártuk volna az osztrák reichsráb­­­tól, hogy a bevégzett tények ily hosszú sorozata után, minden hosszabb és szenve­délyesebb vita nélkül helyeselje a berlini szerződést, melyet bármily lángot vessen újólag a pártdah és az ellenzéknek a kül­ügyi kormány iránt való gyűlölete, lehetet­len nem helyeselnie. A megindult vita ará­nyai, a végtelen szónoki lista s a clubok­ban felmerült vélemények és hozott hatá­rozatok azonban nem engedik többé re­mélni a kérdés ily egyszerű, komoly és ter­mészetes elintézését. A külügyi kormány iránt ellenséges egyének és fractiók retten­tő zajt fognak csapni. Áradni fognak a szó­­fecsérlés hullámai, melyek azonban nem fogják lebegővé tenni az osztrák parlia­­mentarismusnak zátonyon megfeneklett ha­jóját. Hogy a vélemények mily zűrzavarát fogja felszínre vetni a ma megindult vita, elgondolhatjuk a klubok eddigi határozatai­ból, s azon fejevesztettségből, mely a reichs­­rathi fractiók csaknem valamennyi árnyala­tában lábrakapott. Azon klubokban, melyek határozatot hoztak, a határozathozatal csak jelentéktelen szótöbbséggel hozatott. A ki­sebbségek más és más vélemények mellett fognak felszólalni. Az új haladó-klubnak pedig nem sikerült határozatot hozni, csak ma este gondolja ki, hogy mit akar. Bal­centrum, baloldal, régi és új haladó-párt, s ezeknek mellékes árnyalatai úgy össze van­nak bonyolódva, zavarodva, véleményezve, különvélem­ényezve, hogy szinte lehetetlen volna elképzelni, miként fog ennyi ellenté­tes vélemény bármily megoldásba szakadni, ha nem volna egészen bizonyos, hogy a véghatározat a berlini szerződés mellett,­­ pedig minden kárhoztató resolutió nélkül, fog nyilatkozni. A berlini szerződés feletti vitának azonban lehet egy szomorú mellé­kes eredménye is, s ez abból fog állni, hogy az eddigi pártfrac­iókban újabb szakadás áll be. A centrumban a szakadás máris be­­következett. Arról van ugyanis szó, hogy a centrum 16 tagja ellentétbe helyezkedett a párt többi részével. De hát nem elég a fractiók eddigi száma ? Szüksége van a reichsrarknak még több párttöredékre ? Az osztrák parliamentarisms máris olyan, mint egy széttört tükör, melynek minden egyes darabja csak a parliamentarismus torzképét mutatja. A párttöredékrendszer és a klub­élet máris gyászos eredményeket hozott létre. Mit fog maga után vonni e rendszer további túltengése? Avagy az van megírva a sors könyvé­ben, hogy a párttöredékek szétmállási pro­­cessusának egész a végletekig meg kell ten­nie pályafutását, hogy aztán élet- és kor­mányképes pártalakulások jöjjenek létre ! Ha így volna, valóban üdvözölnünk kellene minden oly tényt, mely e processus lefolyá­sát sietteti. Ámde az eredmény más is le­het. Bekövetkezhetik a parlamentarismus teljes megbénulása mindaddig, míg az új választások tisztítő szele szét nem kergeti az osztrák parliamentarismus láthatárára gyűlt sötét fellegeket. Ha ez utóbbi eredmény következik be, úgy a berlini szerződés feletti vita gyászos az lesz osztrák parliamentarismusra nézve. Az új kormánynak, rövid napok alatt, meg kell alakulnia. De nem fog találni kormányké­pes pártot, hanem csak egymással torzsal­­kodó fractiókat. A kormányzás, Lajtán túl, roppant nehézségekbe fog ütközni. Pedig a monarchiának feltétlenül szüksége van rá, hogy actióképes legyen, hogy erejét belső bonyodalmak meg ne bénítsák, s hogy nyu­godtan láthasson úgy külügyi politikájának érvényesítéséhez, mint a napirendre kerü­lendő fontos kérdések megoldásához. A telepítés kü­önböző módozata, s különösen a legkívánatosabb gazdasági munkástelepek. II. Mihelyt a gazdasági munkástelepeknek az érintettekből kifelé vszonyával az iparos munkás­telepek viszonyát csak röviden is összehasonlítjuk, azonnal kitetszik a kettő közt a lényeges különb­ség, egyszersmind hogy miért alakíthatók könnyeb­ben és több sikerrel az iparos telepek; ellenben miért igen nehéz a kívánt czért a mostani gazda­sági munkástelepekkel elérni. Az iparos munka kevésbé időszakhoz kötött , hanem jóformán az egész évre egyenlően megosz­lik. A bér is kevésbbé feltételeztetik az időszak, mint a végzett munka mennyisége és minősége ál­tal. E mellett a megszabott huzamos ideig tartó folytonos foglalkozás iránt egymásnak nyújtandó kölcsönös biztosítás, sem a munkát adó, sem a munkás részéről nem jár nagy nehézséggel, mert a munkás-szakséglet folytonos kapcsolatban van a vállalat terjedelmével s forgalmával ; minélfogva egyrészről a munkás egész megélhetésével egyene­sen a vállalatra támaszkodhatik, ügyessége, szor­galma által pedig jövedelmi * -««»»*,ja is ; másrészről a munkaadó­k mindig állandó s­­­zámot nem ér­delekt még mással ."

Next