Ellenőr, 1879. május (11. évfolyam, 216-269. szám)

1879-05-01 / 217. szám

lezve. Az adós nem tudván megfizetni tartozását, a felperes ügyvédje árverést kért s nyert nevezett házára, mikor is árverelő ügyvéd azon félházat és beltelket, melyre kétezer írtnál több volt betáb­lázva, 2. mondd, két forintért vette meg. — Az orsz. középtanodai tanáregylet közlönyé­nek 16. száma megjelent a következő tartalommal: Hódolati felirat. — A tanárképzés ügye. II. Névy László. — Összefüggő olvasmányokon való tanítás­­ról. Polgár György. — Az iskola befolyása az egészségre. Dr. Leszner Rezső. — Irodalom. Váry: Rajzolatok a görög műveltség világából. Nagy Z. — Egyleti élet. A választmány április 22-iki ülése. — Vegyesek. — Az árviz Oroszországban tizenhárom vasút­vonalat tett járhatlanná, ezek a Ore-Vilebsk-, Lo­­sovo-Sebastopol-, Moszkva-Jaroszlav-Vologda-, Mor­­sanki-Systram-, Riaschk-Morschanik-, Riaschsk- Viasma, Moszkva-Breet-,Riasan-Koslov-, Orenburg-, Ural-, Libau-, Rommy- és a baltitengeri vasút­vonalak. — A „ Themis“ legújabb száma megjelent a következő tartalommal: A magyar kir. igazságügy­­minisztérium és a döntvényjog. (II.) — Az irói és művészi jog. Dr. Herich Károly miniszteri osztály­­tanácsostól. — Óvás a vagyonbukottnál. (Dr. L. A.) — Jogirodalom. Dr. Barna Ignácztól. — A bu­dapesti ügyvédi kamara törvénytervezete az ügy- védrendtartás tárgyában. — Vegyesek. — Hazavitte a mandlit! A „Szegedi Híradó“ beszéli a következő mulatságos esetet. Ruhakiosz­tás volt a tiszai pályaudvar tárházában; sok gye­rek-, férfi- és asszonynépet boldogítottak a kegyes adományokkal, egynémelyeket azonban — óhatat­lanul — olyan öltönydarabokkal is, a­melyek sza­básánál német szabóművész csattogtatta az ollót. Egy szegény éltes parasztasszony is kikapta, szé­pen csomóba göngyölgetve, a maga felöltőjét, melylyel aztán örömmel sietett „hazafelé“ a ba­­rakba, a­hol természetesen első dolga volt, fölpró­bálni a „hozományt.“ Kibontogatta szépen a hol­mit, de jaj! a csomóból mi bontakozott ki ? . . . egy valamikor hosszú német lapoczkára szabott frakk. Ennek láttára nagy szomorúság lepte meg a szegény asszonyt, menten nyalábra szedte a frakkot s visszavitte a ruhaosztó bizottságnak,­ holott előadá cserekérelmét ekképen: „Ugyan ké­rem tisztességgel az urakat, vegyék vissza, az isten áldja meg, ezt a „mándlit*, osztán adjanak bejötte egy — kabátot.“ Megvigasztalták aztán egy asszonyi felöltővel s igy rendbejött a dolog. — Rendőri hírek. Egy régi baj. Tegnap délután 4 órakor a Szent-Gellérthegy oldaláról egy körül­belül 150 kgr. súlyú szikladarab levált, szörnyű robajjal zuhant le az alatta fekvő „Zöld koszorú­hoz czimzett vendéglő udvarára s ott az istálló tetejét keresztül törve, a földbe fúródott. Szeren­csére, emberélet áldozatul nem esett. Mindenesetre nagy ideje már ezen a régi nyomorúságon változ­tatni s megmenteni az ottlakókat az agyonzuzatás örökös félelmétől. — Hirtelen halál. Placz János árvamegyei születésű, 55 éves egészséges kinézésű napszámos, tegnap este 7 órakor a szerecsen­ utcza egyik pálinkamérésében, beszélgetés közben hirte­­­len összeesett és meghalt. Holttestét a kórházba szállították. Placz nyavalyatörésben szenvedett, ha­lálát azonban valószínűleg gutaütés idézte elő. — Gyors eljárás. Krauszmann bukott budapesti ruha­­kereskedő, különféle gyanús cselekmények elköve­tése után Budapestről megszökött. Alig, hogy a rendőrség erről tudomást szerzett volna, már Krauszmann Hamburgban volt. Krauszmannt azon­nal körözték, de a hamburgi rendőrség, mielőtt tudomást szerzett volna a Budapesten történtekről, Krauszmannt, mint gyanúsnak mutatkozó idegent elfogta és erről értesítést küldött Budapestre. A kapitányság átírt a fenyítőszékhez, minek folytán az elfogatási parancs kiadatott. A kiadatáshoz szükséges előzetes kérdések mind a budapesti tör­vényszék, mind pedig a hamburgi hatóság részéről elismerést érdemlő gyorsasággal bonyolíttattak le. A távirati első értesítés Hamburgból ide ápril 4-én küldetett el és már 19-én megjött azon értesítés, amelyben tudatják Hamburgból, hogy Krauszmannt 21-én küldik. A harcz elkeseredett lesz, meg és az ókor két nagy elméje, Aristoteles és Plátó éles megfigyelése szerint a szabadság leggonoszabb ellenségei nagy­szájú demagógsággal kezdték. Ha alázatosan s buz­gón tudunk imádkozni, ha módjával s szilárdan tu­dunk ellenállni, akkor ne féljünk. Üldöztetni fog­tok e világon, mondá nekünk az isteni üdvözítő, de legyen bizodalmatok; én legyőztem a világot. Julián a hitehagyott, ki először üzent hadat a keresztény tanításnak, hatalmasabb volt, mint modern plagiatorai. S eltörölhette ? Vagy épen meg­akadályozhatta, hogy nemsokára egész Európát megmentse a barbárságtól? úgy látszik, hogy csak új lendületet sikerült neki adni. S ugyan mi tör­tént ezzel a hatalmas császárral, ezzel a nagy szellemmel? Bosszuló nyíl oltotta ki korán életét, s ezzel a dühös felkiáltással rogyott össze: Győz­tél Galileai! Múlandó szerencséjéből átkozott neve maradt fönt, mint Judásnak, s még a trónon ült, mikor előreláthatta volna e gyalázatot. Üldözési rendelete annyira felzúdította a becsületes lelke­ket, hogy mikor ama kor nagy püspökei, Bazil és Nazianzi Gergely e rendeletre méltatlankodó ki­fejezésekkel feleltek, egy pogány történetíró, ki Juliánra panegyriseket szokott irni, indíttatva érezte magát a­zt kívánni, hogy e zsarnoki rende­letet örök hallgatás temesse el: Illud­antem incle­­mens obruendum perenni silentio .... Mikor e levelünkhöz kezdtünk, az Egyház mintegy megsemmisítve, gyászban borult a Meg­váltó sírjára. Most, mikor bevégezzük, az egyház élettel s vidámsággal telve emelkedik föl, mert a föltámadás nagy napjának reggelén vagyunk. Ez az egyház története kedvelt híveim, épen olyan, mint isteni alapítójáé. Mit se véljünk tehát, biro­dalmunk annál nagyobb legyen, minél jobban tud­juk, hogy a halottaiból feltámadt Krisztus nem fog meghalni többé. Scientes quod Christus resur­­gens ex mortuis jam non moritur, mors­ali ultra non dominabitur. Jelen pásztori levelünk, kézhezvétele után kö­vetkező vasárnap érseki egyházmegyénk minden templomában s nyilvános kápolnájában felolvastas­­sék s kihirdettessék. Auguston, Aix, Arles és Embrun e'rseke. Az aix-i érsek pásztorlevele, melynek közzétételéért a kormány az érseket az államtanács elé idéztette, következőleg hangzik: Szent atyánk, a pápa, kedvelt hiveim, épen most intézett levelet a helytartó-bibornokhoz, a római keresztény oktatás védelmére szükséges in­tézkedések tárgyában. Ez oktatás Rómában a pie­­monti invasió óta oly hevesen megtámadtatott, annyira megcsonkíttatott, hogy veszedelme kike­rülhetetlen lenne gyors és hathatós segély nélkül... Ha ez így van, a­mit pedig egy felvilágoso­dott ember sem fog kétségbe vonni, hacsak egy kis jó hite van, honnan ered ez élet-halálharcz, mit országunkban minden oldalról kitörni látunk katholikus iskoláink és intézményeink ellen? Mi ennek az alapczélja? Mi az igazi oka? Figyeljetek szeretett felebarátim! A vatikáni jós, a mi uralkodó pásztorunk, a mi közös atyánk megfelel erre: „Fájdalmas tapasztalásból jól tudjuk, írja XIII. Leo helytartójához, hogy az egyháznak most üzent harczban ellenségeink a fiatalságra irányoz­zák tekintetöket, azzal a kifejezett szándékkal, hogy a serdülő nemzedéket eszméikhez idomítsák, s ügyöknek megnyerjék. . . .“ De kik akarják gyermekeiteket saját képükre és hasonlatosságukra átalakítani ? Tudjátok kedvelt hiveim, hogy mily fura eredetet tulajdonítanak maguknak, hogy lealacsonyítsák azt a tisztességet, miszerint — mint a közös emberiség — az isten képére és hasonlatosságára teremtettek; s talán még dicsekednek vele, hogy nem tudom én milyen majom genealógiával rokonok. Terveik és tetteik­ből ítélve az embernek szinte kedve támad azok ivadékainak tartani őket, kiknek a mi urunk Jézus Krisztus mondá: „Az ördög a ti atyátok s ezért akarjátok atyátok müvét be­végezni.“ Vos ex patre diabolo estis, et desideria patris vestri vultis facere. Provenceink nemes fiai, ti, kik azon kivált­ságos ősök egyenes ágon való ivadékai vagytok, kikhez az isteni megváltó, menybemenetelekor leg­jobb földi barátjait küldő az evangéliumot hirdetni Bethániából, eltűrnétek, hogy gyermekeiteket erő­szakosan kiszakaszszák ezen égi származás rend­jéből azért, hogy a démon pokoli genealógiája közé zavarják őket s ez által örökre elveszszenek ? Bi­zonyára nem, ezerszer nem! De akkor hogyan véd­­jétek magatokat? Ima és ellenállás által. Kedvelt felebarátom, kezdetben ima, istenhez való könyörgés által védjétek magatokat, nagyon hatalmas fegyver ez. A legutolsó ember is, ha kö­nyörög, végre mindig győzni szokott a fölött, ki ezt nem teszi: „A­mit az atyától kértek az én nevemben, ezt ígérte nekünk az isteni tanító, meg fogom adni.“ Ez már határozott előny ellenfele­inkkel szemben, kik nem tudnak, vagy nem akar­nak imádkozni. Azonban imánkkal egyesíthetjük, s egyesíte­­tenünk kell is az ellenállást. Nem tiltott fegyver ez, ha az isteni és emberi törvények által megen­gedett mérvben használjuk, s e fegyver nem hatály­talan, ha a jó érdekében használjuk. Ez esetben az isten megáldja, az emberek pedig tisztelik. Tehát szeretett felebarátim, anélkül, hogy a legcsekélyebb rendetlenségre vagy erőszakra ragad­tatnék magunkat, ne féljünk erélyesen ellenállni minden törvényes után, minden megengedett esz­közzel, a keresztény oktatás ellen irányzott minden gaz kísérlettel szemben .... Törvényszéki csarnok. A takarék- és hitelegylet bünpöre. (4-ik tárgyalási nap.) Elnök: Frenreisz a mai tárgyalást '/1l 10 óra­kor nyitja meg. A szakértők védő dr. Darányi ál­tal föltett kérdőpontokra nézve terjesztik be véle­ményeiket . A kérdőpontok s az azokra adott vála­szok a következők: 1. Történtek-e törlesztések a Blau M. P.-féle számlára ? Szakértő: Igen. 2. Rimes­­sen-contora vezettettek-e más váltók is a Blau M. P.­­féle váltók módjára ? Szak: Nem. 3. Lehet-e a váltókat épen úgy vezetni a bankváltó mint a rimessen-conto számlájára ? Szak: Nem. 4. Correct-e az eljárás, ha a váltók mérlegkészítés előtt a kü­ldvény­számlából a bankváltó számlára tétetnek át, vagy megfordítva ? Szak.: Correctebb, ha visszavezettetnek a bank­váltószámlára. Ein. Kellerhez: Igaz-e, hogy ön lel­tározás előtt a váltókat azért tette át a rimessen­­contóból a bankváltószámlába, hogy azok az igaz­gatótanács figyelmét elkerüljék ? Vádi.: Az nem lehet, mivel a váltószámla épúgy revideáltatik, mint a bankváltószámla. Ein.: A pénztárban egy borítékban találtatott 2 váltó 3600 írtról s egy­ben 1700 írtról, melyek Blau M. P.-től származ­nak , hogyan kerültek ezek oda ? Vádi.: Blau a lejárt váltókat nem cserélte fel s igy a cassába tettem. A bont pedig egy lejárt váltó beváltására adtam. Ein. Kellerhez: Másnak is megtette azt, hogy lejárt váltó fedezésére bont fogadott el? Vádi.: Igen. Egger Sámuel tanú az intézetnek igazgató­tanácsosa volt ennek keletkezésétől egész 1874. végéig. Arról nincs tudomása, hogy Blau M. P.-nek az intézetnél váltói lettek volna, ezt tanú meg sem engedte volna, mivel alapszabály ellenes. Arról sem tud semmit, hogy más igazgatótanácsosnak az in­tézetnél hitele lett volna. Elnök Kellerhez: Elő­fordul még egy depót is Blau M. P. neve alatt, mit jelent ez? Vádi.: Blau nekem, illetve ez inté­zetnek több igazgatótanácsossal együtt „takarék és hitelegyleti“ részvényeket adott kosztba. Blau 57 Vt részvényért 2500 írttal lett megterhelve, s miután nem fizetett, a depót visszamaradt. A többi igaz­gatótanácsosok az időközben beállott értékcsökke­nést a tantiemmel fedezték, s így az őket illető részvénydepőt töröltetett illetve kiegyenlíttetett. Blau a tantiemjét már előre kivévén, az értékcsök­kenés nem volt ezáltal fedezhető. Védő dr. Darányi egy csomó eredeti levelet mutat be az „ált. takarék- és hitelegylet“ több igazgatótanácsosa által aláírva, melyekből kitűnik, hogy Blau M. P. 39359 frt erejéig az ált. hitel- és takarékegyletnek csupa szívességből váltókat gi­­rált, mely váltók a nemzeti banknál lettek leszá­molva. Leitner M. L. tanúhoz elnök azon kérdést intézi, vajjon mi tudomása van arról, hogy Blau M. P. egy Hampl-féle telekre 7000 fitos utalványt vett igénybe az intézetnél. Tanú csak arra emlékszik, hogy ő, kinek szintén része volt a Hampl-féle telkeken, a telkek értéke felett meg­kérdeztetek. Ugyanezen kérdés intéztetik Grün­­baum volt igazg. tanácsoshoz. E tanú emlékszik arra, hogy Blau M. P. a Hampl-féle telkekre az intézetnél hitelt vett igénybe, de arra is emlékszik, hogy Kellernek az igazg. tanács ama utasítást adta, hogy az e telkeket terhelő depot törleszté­sére Blau M. P. tantiemeiből levonásokat eszkö­zöljön. A tárgyalás áttér Kaufmann Ede III. r. vád­lott ügyére. Elnök: Kellerhez: Miféle üzleti össze­köttetésben állott ön Kaufmannal ? Vádi.: Semmi­féle üzleti összeköttetésben, Kaufmann csak sógo­rom volt. Ein.: Minő hitelt vett Kaufmann az in­tézetnél igénybe ? Vádi.: Váltóhitelt. Ein.: Min alapult e hitele? Vádi.: Váltókon. Ein.: Miféle üzlete volt Kaufmannak ? Vádi.: Ő értékpapírokat vett kosztba ágensektől. Ein.: constatálja, hogy Kaufmann 25.000 forintnyi hitelt vett az in­tézetnél igénybe rövid lejáratú váltók alap­ján. Em­.: Hogyan gondolhatta, hogy Kaufmann eme összeget egy hónapban fogja törleszthetni ? Vádi: Kauffmann az intézetnél körülbelül 1­­/2 százezernyi hitelt élvezett, s váltóit mindig pon­tosan váltotta be, hogy épen az utolsó hónapban 25,000 frtnyi hitelt vett egyszerre igénybe s ezt törleszteni nem volt képes, az az ő dolga. Elnök: Előfordult-e az máskor is, hogy Kaufmannak egy hónapban 25,000 frtnyi váltótartozása járt le? Vádi: Kaufmann akként vette igénybe a hitelt, amint arra éppen szüksége volt. A tárgyalás folytatásáról reggeli lapunkban szólunk. Színház és művészet. — Hangverseny. Utolsó ízig classicus pro­grammal lépett a zenekedvelők egylete ismét a nyil­vánosság elé. Bach, Rameau, Mozart és Beethoven műveit hallottuk, csakhogy a két előbbi új és czifrább mezbe volt bújtatva, míg Beethoven és Mozart természetesen eredeti hamisítatlan for­máikkal imponáltak. Gevaert a brüsseli conserva­­torium igazgatójának zenei készültsége elég ga­­rantiát nyújt a Rameau-féle kedves „Rigódon de Dardames“ átiratának sikere és ügyessége iránt, orchestrális átiratában, melyek majdnem kizárólag a classicism­us ódonabb termékeivel foglalkoznak (Lully, Rameau, Handl, Bach) az a dicsérendő, hogy az eredeti és eszerint legszebb formájukból kivetkőztetett compositiókban a modern hangsze­relés technikája sohasincs túlzottan alkalmazva, hanem mindig megfelelően és jellemzően. Az az eleven, kedves rigódon annyira tetszett, hogy a közönség ismételtette. Bach bouvréja ugyancsak Gevaert átiratában szintén igen hatásos szám. Beethoven legrégibb műveinek egyike (a nagy c-dúr zongoraverseny zenekar kísérettel, a felele­venítést bármikor megérdemli. A opus-szám (15) ugyan már a concert ezer szépsége daczára is vi­lágosan sejteti, hogy milyen irányban mozog e­ttl, de szenvedélyes adagiója (as-dur) már az új irányt inauguráló Beethovenre vall. A zongorarészt Deutsch Vilmos úr játszotta és nem üres bők, ha kijelent­jük, hogy fővárosunk zongoraművészeinek bárme­lyike jobban alig oldhatta volna meg feladatát, mint Deutsch, aki eminens technikájával, elegan­­tiásával a klassikusok alapos átérzését és nemes interpretátióját is egyesíteni tudja. A befejező szá­mot Mozart elavulhatlan es-dúr symphoniája ké­pezte ; az egyesület műsorában való gyakoribb fel­vétele daczára is legnagyobb élvezettel hallgatja a közönség. Káldy, a zenekedvelők buzgó karmestere azzal a tudattal válhatik meg a befejezett évad­tól, hogy annak nem egy élvezetes estéje az ő iparkodásának köszönhető. Dr­. CSARNOK.­ ­A. 2v£aAxg,a,rs fiUL. 7 Regény. Irta Andre Theuriet. Első rész. (Folytatás.) III. Kedden, reggeli nyolcz óra után Étienne ví­gan haladt a Breuilbe vezető úton. A táj zöld szöcskék cziripelésétől visszahangzott s a fiatal Maugarsnak a köves talajon kopogó sétapálczájától a fürge gyíkok az utszéli meredély bokrai alá fu­tottak. Breuil csak két liet-nyire van Saint-Clé­mentintől, s Étienne a leghosszabb utat választva a Charente árnyékos s ezüstös lepellel bevont te­­kervényes folyását követve őgyelgett. A legcseké­lyebb részletnél megállt s mulatta magát.­­ Majd a Minet-malom ötlött szemébe, a mit hófehér fö­dele visszatükrözött a malomzsilip sötét vizében; majd egy gesztenyefa alatt ülő libapásztor-leány, ki fején félrecsapott kalappal, s kezében egy vesz­­szővel, mint valami szürke szobor mozdulatlanul ült a zöldelő rét közepén. A fiatal ember ez oly magányos, oly nyu­godt, oly zöld, oly bizalmas természet láttára fel­ébredni érző művészi érzékét; azt óhajtotta, hogy valamikor elég tehetsége legyen mind e szépséget visszaadni; gondolataiba elmerülve már a dalidenti hídhoz ért, mikor egy hangot hallott, mely nevét kiáltozta; felemelte fejét s a zöld réten Tiffeneau Célestin sovány árnyrajzát látta kimagaslani. Bardin­isasszony jövendő férjén uj ruha, se­lyemkalap s fekete nadrág volt, melynek szélei a harmat miatt gondosan föl voltak hajtva. E disz­öltözet még jobban feltüntette csontos alakját s szegletes arczát. — Elkéstem? kérdezte Étienne. — Nem, nem, csöppet sem Étienne ur; a másik öltözködik, s a zenészek csak épen most ér­keztek meg. A­mint látja, nem bírtam tovább ott maradni, s inkább ön elé jöttem . . . Különben van rá okom, meglepetést készítettem a lakodalmas népnek. — Igen jó meglepetést! ismétlé Célestin széles mosolylyal; még senki sem gyanítja, hogy ön megtisztel bennünket... Nem is várnak önre amott, s elképzelheti mily örömujjongást csapnak, ha Maugars úr fiát, mint vőfélyemet be fogom ne­kik mutatni... He ? ez egész esemény lesz ! Etiennenek nem épen nagy megelégedésére szolgált, hogy mint valami hivatalos személyiséget vezetik elő. Kevesebb fontosságot s c­eremóniát szeretett volna, de a jövendő férj látszólag annyira el volt ragadtatva saját számításától, hogy a fia­tal Maugars nem akart kedvetlen arczot mutatni neki.­­ Azon a dombon kezdtek haladni, melyen a Breuil-tanya volt elszórva cseresnye- és gesz­tenyefák közt, mikor a mélyedéses után meg­állva, Célestin megfogta fiatal urának kabátja gombját, s naiv mosolylyal kiáltott föl. De az ön számára is tartogatok meglepetést, Étienne úr. — Hogyan, még egy meglepetést? kiáltott fel Étienne. — Igen, még pedig jót! folytató Célestin be­szédjét kitörő nevetéssel szakítva meg, mely el­fojtott csukláshoz hasonlított, olyan kis koszorús­lányt fog látni, a milyen nem sok akad Breuilben . . . Nem valami parasztlány ám, hanem olyan eszemadta kisasszony, ki nevelőintézetben volt, s ha önnel csacsog, nem fog megzavarodni . . . Haha!­no én csak ennyit mondok . . . Majd meg­látja, majd meglátja. — Nem mondaná meg, hogy hívják azt a lányt ? — Nem fogja megtudni!... Ő se tudja, hogy . . . Már mindent kifőztem magamban, majd meglátja, hogy elismerését fogja nekem kife­jezni érte. — Jó Célestinem, félek, hogy sokat foglala­toskodik miattam. — Sokat ? ugyan . . . Ünnep rám nézve, ha azon embernek, kinek mindent köszönhetek, a nagy Maugars-háznak a fia eljön lakodalmamra. Száz év múlva sem feledkezvén meg arról a napról, mikor az ön atyja felvett irodájába. Ugyan mi lennék most nélküle ? Lótófutó falusi írnok! Maugars ur faragott belőlem valamit s avatott bele az ügyek vitelébe... Ah! mily ember, mily mester az ön atyja, Étienne ur ! — Igen, felelt Étienne, megindulva Céles­tin lelkes tiszteletein, igen, atyám hatalmas elme. — Kitűnő elme, Étienne ur, kitűnő! S mily munkára kész, mily munkabíró! . . . Ah­­a restek és a rész­fizetők iránt szigorú, de szigorúsága alatt mégis oly igazságérzet rejlik, a­mit csodá­lok ... Lássa, a múltkor e pénztárnokunk nagyon aggódott gyermekének betegsége miatt, s szeren­csétlenül kétszáz frankot elhibázott a ház ká­rára ... A szegény ember remegett miatta, s úgy vette, mintha már elbocsátották volna . . . S mit tett az ön atyja ? — A hibát a nyereség- és veszteségszámlára irta? tudakoló Étienne. — Nem, ezt épen nem, hanem a helyett, hogy Márton apót elbocsátotta volna, mint hogy mindenki várta, megelégedett azzal, hogy fizetését 50 frank erejéig havonként lefogta. Ezt neve­zem én azután­ emberiességgel párosult igazságnak! — Hm! mondá Étienne, eléggé elcsodálkozva az atyai kegyesség e példáján. La Fuie felé közeledtek, ez volt a neve Bar­din apó jószágának. — Már hallatszott a pibole (duda) orrhangú zenéje a hegedű élesebb hang­jával vegyülve. Időről-időre puskaropogás hallat­szott, s a gyümölcsös cseresnyefái fölött kékes füst lebegett. Célestin, miután egy udvaron mentek keresztül, hol felpántlikázott fiatal népség csopor­tosult a zenészek közül, vendégét a ház nagyszo­bájába vezette be. E szoba tele volt meghívottakkal, kik kettős, hármas csoportokra oszoltak a fal s a teljes hosz­­szuságukban kihúzott asztalok közt. A nyitott ab­lakokon keresztül az udvarba, a csűrökre s a nagy­kapu két sarkába ültetett sürülevelű fügefákra lehetett látni. Az asztalok közt Bardinné sürgött egy-egy rakás tányérral, új főkötővel s elől gon­dosan feltárt szoknyával. A terem végében a meny­asszony — csinos rózsaarczú s kékszemű személy — ült egyenesen öt-hat fiatal leány közt, kik azzal voltak elfoglalva, hogy a narancsvirág-koszorút magas csipkés főkötője közé tűzzék. A kályha mel­lett Bardin apó beszélgetett komolyan a lak­adal­­mas népség előkelőivel. E nagy teremből tompa hangmoraj, s az asztali vendégek éles csörömpö­lése hangzott; ha egy időre csendesség támadt, Saint-Saviol felől harangszó hallatszott. (Folytatása következik.) Bécsi tőzsde. Április 30. Adva Tart. A. Államadósság 100 frt. ______ Egy. srdk., jegyekb. máj.-nov.5 pro 65.45 65.60 „ „ „ febr.-aug.5 pro 65.45 65.60 „ „ ezüstben jan.-jul. 5 pro 65.90 66.05 „ „ „ apr.-okt. 5 pro 65 90 66.05 Sorsolással 1854-ből 250 frtos 4% p.p. 113.75 114.25 „ 1860-ból 500 „ 5% „„ 119.80 120.20 „ 1860-ból 100 „ 5% „„ 1128.— 128.50 „ 1864-ből 100 .................. 1159.50 160.— Como járadékjegy 42 líra . .) 28.50 29.— Államjószági jelszáloglev.l20frt5°/o 143.75 144.25 Osztr. kincstári jegyek 5% . . 100.­—100.50 Arany rente 4%........................ 77.40 77.55 B. Földteherm­entesités 100 frt. p. p. Horvát-tótországi 5% . . . 87.— 88.— Erdélyi 5°/............................... 78.75 79.50 Temesi Bánság 5*/. .... 80.50 81.25 Temesi 1867. sorsolási záradékkal 78 50 79.25 Magyar 5%.............................. 85.— 85.75 , 1867. sorsolási záradékkal 80.50 81.—­0. Más kölcsönök. Duna-szabályozási 5% 100 frtos 107.75 108-25 Magy. vasúti 120 frt 300 (frank) 5°,0 106.25 106.75 ,, arany rente 6% . . . 91.45 91.60 Gömöri záloglevél 5*/. 150 frt . —.— —.— Keleti vasút elsőbbs. 5*/. . . 68.40 68 80 Magyar állami kötv. (keleti vasút) 79.40 79.70 „ „ „ 1876 . . 70.— 70.25 „ sorsjegykölcsön 100 frt . 97.50 97.75 „ „ 50 frt . 96.— 97.­„ kínost, utálv. 1873.10L.5% ——.— „ „ „ 1874.10L.6% 119.60 119 90 „ kölcsön 1871. 30 mii. . —.— —.— „ köles. 1873-ki 54 mii. 5% — „ Szőllődézsma-válts. 100 frt. 85.75 86.25 Pest városi 6%........................ Bécs városi sors. k........................ Török vasúti 400 frank . . . D. Bankok részvényei. Angol-osztr. bank 200 frtos 120 frt licíszfités Osztr. földh­itelintéz. 200 frtez.40 Magyar földhitelintézet 200 frt . Osztrák hitelintézet 160 frt . Magyar ált. hitelbank 200 frt . Alsó-ausztriai leszámitoló társu­lat 500 frt.............................. Osztrák magyar bank 600 frt . Uniobank 100 frt . . .. Közlekedési vállalatok részvényei. Albrecht pálya 200 frt .... Alföld-fiumei pálya 200 frt . . Báttaszék-Domb.............................. Osztr. dunagőzhajóz. társ. 500 p.p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p. . Eperjes-tarnowi 200 frt . Ferdinánd-északi pálya 1000 frt ez. Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . Galicziai pálya 200 frt p. p. Kassa-oderbergi pálya 200 frt . Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt Osztrák-magyar Lloyd 500 frt p.p. Osztrák-északnyugati 200 frt Rudolf-pálya 200 frt ... . Első erdélyi pálya 200 frt ezüst Állampálya 200 frt p. p. . Déli pálya 200 frt . . Tiszai pálya 200 frt ... Bécsi Tramway 200 frt . Magy.-gácsorsz, első pálya 200 frt Adva Tavr‘- Advaj1^­va va i —.— —.— Magy. északkeleti első 200 frt ezüst 122.50 123.— 113.30 113.70 Magyar nyugati, Székesfehérvár-­­ 19.25 19.50 gráczi 200 frt........................117.— 117.50 F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% 114.50 115.50 ,, 33 éves visszafizetés 5'/« 99.— 99.50 110.50 110.75­­» magy. bank p. p. 5% sors. 160.50 161.50 » •. .. o. o. 5*/» . . 100.90 101.10 ____­ _ Magyar földhitelintézeti b'/VU • 98.25 98.75 250160 25000 » .. 5% arany 107.50108.— 235.50 236.— .. jelzálogbank 5'/,*/. . . 86.50 87 25 „ kisbirt. földhitelint.6% sors. 83.50 84.— 775.—'785 » » » 7*/» .. 97-50 98.— 876758711­G* Elsőbbségi kötvények. Albrecht 300 frt 5% .... 75.— 75.40 Alföld fiumei pálya 200 frt ez. 5'/* 77.20 77.50 Báttaszék-Dombov. 200 frt ez. 5*/­ 66.751 67.25 Osztrák dunagőzhajózási 300 p. p. 99.50 —•— „ ,, 200 p.p. 6% 103.50 104— 46.75 47.25 Erzsébet-pálya ezüst 100 frt . . 94.751 95.25 127.75 128-25 „ „ 1862-iki . . . 93—­­ 94— —.— —— Eperjes-tarnowi 300 frt . . . 69.25 69.50 566.— 568 — Ferdinánd-északi p. 100 frt p. p. 104.——104.50 181—181­ 50 „ „ „ 100 „ •. .. 98.50 —— — ---------- „ „ „ 100 „ ez. 5% 103.25103.75 2220 2225 Ferencz­ József pálya 200 frt . 91.50­ 92.— 138.75 139.25 Pécs-bárcsi pálya 200 frt ezüst . 89 50 —.— 168.50169.50 Galicziai „ 300 frt . . 102.20' — 234.50 235.— Kassa-oderbergi 200 frt . . 75.25 75.50 107.— 107.50 Lemberg-czern.-lassyi p. 1865. kib. 81-50 82.— 131.75 132.25 „ „ „ 1867. kib. 84.-i 84.50 634— 636— „ „ „ „ 1868. kib. 76.50 77.— 124.— 124.50 Osztr. észak-ny. vasp. 200 frt 5'/, 92.75 93.25 129.— 129.50 Rudolf-pálya 300 frt 5% . . 84.50 85— 96— 96.50 Első erdélyi pálya 200 frt ezüst 67.80 68.20 266—266.50 Állampálya 500 frank . . . 164.50 165.50 68— 68.50 „ 1874. kib. . . . 159— 160— 193— 194— Déli vasút január-jul. 3% 500 fr. 116.40 116.70 188.75 189 25 „ „ 200 frt ezüst 5% . 102.90 103.25 94.50 95— Tiszavidéki 5%........................ 88 50 89.80 Magy.­gácsországi 200 frt e. 5% „ északkeleti 300 „ 5*/p „ nyugati ‘200 „ 57o Sagánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt ... . Clary 40 frt p. p........................ Dunagőzhajóz. 100 frt p. p. 4% Insbrucki város 20 frt . . Keglevich 10 frt . . . . Krakkói sorsjegy-kölcsön 20 frt Budavárosi kölcsön 40 frt . . Pálffy 40 frt p. p....................... Rudolf-alapítvány 10 frt Salm 40 frt p. p........................ Salzburgi dijsorsjegy 20 frt St. Genois 40 frt p. p. . . . Stanislau városi 20 frt . . . Triest város 100 p. p. 4 % % . „ „ 50 p. p. 4% Waldstein 20 frt p. p. . . . Windischgrütz 20 frt . . . Yáltók (három hóra.) Amsterdam 100 frt holldi. 8%'/o Brüsseli 100 frt . . . 372*/* Német baukhlyk. 100 bir. m. 5% Londonra 10 font sterling 5% Milano 100 Lira . . . 5% Marseille 100 frank . . 2% Párisi 100 frank . . . 8% Zürichi 100 frank . . . 4% Pénzek árfolyama. Cs. arany.................................... 20 frankos arany . . . . 20 márk. darabja . . . . Orosz imperiale........................ Török arany lira........................ Ezüst .......................................... Német kir. bankjegy. 109 márk Angol sovereing....................... Orosz papir rubel . Adva I Tark­i­va 71.25' 71.50 71.70, 72— 73.25 —.— 167— 107.50 37.—1 37 50 102.50 103.50 23.75­ 24.25 18— 19— 18.50, 19— 37.25 37.75 35.25, 35 75 17.10 17.40 47.— 47.50 20— 20.50 38.10 38.40 25.25] 25.75 118.50,120— 61.­ 63— 33.25 33.75 33- 33.50 96.85 96.95 57.10 57125 117— 117.25 I * ] 46.40 4­5 1­0 . 5.55 5.57 9.35 9.35.5 11.51 11.53 9.59.5 9.60.4 10.60 10.62 . 57155 57^60 11.72 11.75 1.12 1.12.H Budapest, 1879. Rudnyánszky A. könyvnyomdájából. Közgazdaság. Közlemények az ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből. A Keglevich sorsjegyek húzása ma délelőtt folyt le a régi városház nagytermében. Az ered­ményből kiemeljük e következőket: a 10,000 frtos főnyereményt a 69718 számú sorsjegy nyerte; 64239 sz. sorsj. 1500 frtot, 21323 és 13864 sz. sorsj. 500 frtot nyertek. A magyar földtehermentesitési kötvények 1879. április hóban kisorsolt számainak kimutatása I. budai szelvényes kötelezvények. 50 frtos: 642 716 1433 1738 1892 1899 2544 2558 2561 2621 2768 szám. 100 frtos: 78 324 346 386 522 584 809 842 888 898 932 1023 1071 1160 1162 1231 1302 1833 1351 1538 1575 1682 1808 1948 1968 2134 2144 2238 2340 2416 2784 2811 2886 2970 2983 3017 3105 3215 3241 3287 3382 3448 3495 3558 3806 4079 4098 4191 4490 4512 4595 4789 4835 5370 5560 5575 5597 5724 5728 5742 5908 6184 6340 6356 6368 6398 6519 6639 6881 6907 6958 7321 7597 7705 7717 7800 7826 7888 7909 8125 8210 8251 8675 8886 9200 9222 9251 9447 9486 9527 9722 9777 9851 9897 10130 10133 10150 10173 10210 10231 10387 10542 10554 10614 10800 10836 10905 10940 11006 11073 11092 11228 11246 11308 11523 11556 11574 12621 11758 11843 11947 11971 12201 12277 12286 12372 12496 12512 12529 12608 12672 13696 12995 13081 23093 13218 szám: 500 frtos: 20 132 166 188 350 399 476 510 635 724 747 853 1020 1168 1347 1534 1559 1561 1900 2081 2110 2126 2200 2240 2304 2417 2558 szám : 1000 frtos: 28 98 230 237 312 342 383 677 732 759 775 795 844 892 901 921 982 990 1178 1534 1588 1657 1767 1899 2027 2206 2225 2238 1517 2632 2721 2775 2823 3028 3097 3132 3180 3245 3295 3370 3375 3434 3458 3631 3727 3779 4073 4095 4100 4104 4173 4228 4355 4420 4483 4587 4916 5048 5222 5312 5377 5491 5585 5590 5658 5750 5851 5989 6020 6117 6343 6362 6368 6369 6672 6815 7183 7256 7270 8276 8416 8513 8701 8739 8896 8952 9291 9341 9538 9620 9720 9849 9913 9916 9964 9969 10058 10133 10178 10186 10226 10328 10527 10644 10843 11084 11105 11177 11181 11202 11372 11450 11454 11515 11554 11642 11736 szám: 5000 frtos: 16­66 220 273 (kisorsoltatott 4200 írttal 734 831 924 szám. 10.000 frtos: 432 661 (kisorsoltatott 5200 írttal) 769 szám. A betűs: 355 sz. 200 frt, 376 sz. 520 frt, 1093 sz. 7350 frt, 1199 sz. 5000 frt. II. Kassai szelvényes kötelezvények: 50 frtos: 137 153 465 837 887 1234 2058 2391 3082 3238 3401 3419 3481 3702 3762 3879 3979 4027 4268 4379 4631 4783 4899 4976 5086 5252 5286 5343 5365 5481 5636 szám: 100 frtos: 157 288 385 390 434 493 586 600 604 737 802 815 972 1097 1205 1593 1613 1680 1693 1783 1846 1959 2063 2104 2185 2435 2446 2583 2646 2658 2675 2855 2994 3040 3527 3755 3806 3941 3994 4512 4542 4672 4692 4734 4803 4980 4983 5374 5489 5663 6088 6301 6336 6556 6853 7045 7077 7204 7402 7413 7459 7505 7629 8216 8236 8240 8339 8382 8444 8489 8516 8583 8619 8813 8867 8898 8917 9000 9005 9055 9326 9522 9526 9557 9610 9903 9947 10046 10143 10379 10389 10461 10673 10696 10769 10824 10840 11274 11415 11601 11636 11989 12082 12261 12713 13168 13241 13348 13383 13461 13478 13544 13592 13634 13655 13739 14133 14143 14394 14401 14480 14713 15103 15294 15350 15376 15383 15441 15550 15720 15774 15950 16132 16207 16249 16260 16269 16341 16519 16718 16844 17037 17079 17176 17208 17593 17998 18089 18229 18347 18560 18568 18657 18661 18707 18756 18806 18885 18924 19077 19166 19341 19392 19413 19432 19457 19486 19519 19520 19573 19592 19609 19625 19626 19640 19773 19791 19843 19845 19881 19912 19934 19980 20072 20122 20154 10169 20265 20364 20421 20518 20608 20689 20765 20781 szám. 500 frtos: 15 30 32 58 108 163 283 352 354 435 845 1039 1113 1187 1282 1454 1565 1707 1708 1717 1780 1915 1945 2006 2092 2346 2369 2416 2548 2642 2926 3019 3114 3307 3339 szám. 1000 frtos: 28 47 207 209 308 347 448 559 607 722 867 934 1109 1346 1409 1864 1988 2130 2275 2304 2418 2531 2573 2647 2859 2912 2937 2960 3063 3096 3162 3282 3292 3329 3360 3648 3741 4001 4082 4175 4218 4367 4419 4478 4515 4571 4584 5112 5485 5511 (kisors. 50 írttal) 6004 6430 6528 6666 7070 7184 7326 7339 7382 7405 7408 7559 7719 7925 8181 8197 8252­­ 8290 8399 8511 8585 8587 8595 8633 8664 8685 8728 8768 8882 9046 9049 9137 9247 9343 9486 9789 9790 9889 9893 9917 9982 szám. 5000 frtos: 56 366 408 464 630 szám. 10,000 frtos : 210 315 458 558 szám. A betűs : 134 sz. 680 frt, 226 sz. 1700 frt, 890 sz. 5580 frt, 912 sz. 2800 frt, 1246 sz. 50 frt, 1253 sz. 100 frt, 1421 sz. 500 frt, 1473 sz. 200 frt, 1527 sz. 2100 frt, 1763 sz. 2590 frt. (Folytatása következik.) Áru- és értéktőzsde. Budapest, május 1. Gabonatőzsde. Búzában gyenge kí­nálat mellett meglehetős jó volt a kereslet f­eladat.de 15,000 métermázsa magukat szilárdul fentartott árakon. Egyéb gabo­nából csupán kukoriczában volt kissé élénkebb forgalom.­­ A mai napon történt vásárlások közül következő kötések jutot­tak tudomásunkra. Búza, tiszavidéki 100 mm. 78.3 kis 9 frt 70 kr, 100 mm. 78 kis 9 frt 70 kr, 200 mm. 78 kis 9 frt 75 kr, 200 mm. 78 kis 9 frt 90 kr, 800 mm. 78 kis 9 frt 70 kr, 200 mm. 77.5 kis 9 frt 70 kr, 300 mm. 77,1 kis 9 frt 65 kr, 300 mm. 77 kis 9 frt 40 kr sárga, marosi 3000 mm. 77.5 kis 9 frt 57% kr, felső tiszavidéki 300 mm. 78 kis 9 frt 40 kr, bccskereki 2100 mm. 74 kis 8 frt 65 kr, bánáti 200 mm. 76.5 kis 8 frt 90 kr, 100 mm. 76.2 kis 8 frt 70 kr, 300 mm. 73.6 kilós 7 frt 85 kr, 400 mm. 72 kis 7 frt 10 kr, 1000 mm 73.5 kis 8 frt 10 kr, pestvidiki 1000 mm. 76.5 kis 9 frt 25 kr, aradi 100 mm. 74.9 kis 8 frt üszögös. Valamennyi három hóra. Kukoricza 100 mm. 4.72 V2 pénz. Határidőüzletben következő árak jegyeztetnek : Szikránybuza szeptember-októberre 9.30—9.40. Zab szept.-októberre 5.75—5.80. Bánsági kukoricza jul.-aug. 4.85—4.90. Riposztorepcze aug.-szeptemberre 13­8­—133/*­Bánsági repcze jul.-aug. 13—13­/,. Budapest, május 1. Értékü­zlet. A hangulat igen szi­lárd. Magyar járadék és hitelrészvény emelkedőben. A hely­beli értékek forgalma csekély. A tőzsdei árjegyzéseket következőkben adjuk : Államadósságok. *Sw* ári pins áru Hagy. ír. jár. . . . *1.90 92.— 1877-in­ állunkátv. . . 69.75 70.25 „ Tasati kölni! . 107.25 197.50 Magyar földtehermint. S5.26 S5.7S „ kiiait. «talv.II.kik. 119.75 120.— Teüesi „ 8#.— 80.5» „ larijagjkiil­i. . . »8 78 99.— Erdélyi „ 79. — 79.50 Kala« vaut I. kik. . «8.M «9.— SziUifeimaialt.. . . 86.50 87.­ „ ,, II. „ . T9.25 80.- Paitváraii kilaai* . . 92.75 *8.25 Bankok. Magyar által. hiUlV . 286.— 286.50 Által. mun­cipal-bank . 143.— 145.— Gsztr. kitel­it. . . . 254.— 264 20 LipótTárci bank . . 88.— 40.— Iparbank......... 42.— 44 — K&müTM bank . . . 66.— 70.— Pesti iparbank . . . 142.— 145.— Magy. ált. fölád. rtíszt. ——.— „ keresk. bank . . 578.— 580.— ,, jelzálog k. b. . — Biztosító társulatok. I. ma­gr. ált. bizt. t. 2500.— —.— Pesti bizt. lát. . . . 117.— 118.— Pannonia r. b. t. . . 650 — —.— Unió viszbizt. t.­­ . 138.— 140.— Gőzmalmok. Cticarála .... 584.— 540.— Lniza <.................... 285.— S90.— I. Budapesti . . . 1510—1520.- Moliár.k és sOt. . . S»5 — 360.— Erzsébet . . . . 285.— 290.— Pannónia .... 1500.­1520.— Henfer...................... 820.—830.— Victoria ..................... 480.— 485.— Közlekedési vállalatok. Alfeld-filmei .... 128.— 128.­ Osztrák állami. . . . 266.— 266.50 Első erdélyi .... 96.— 96.50 Tiszavidéki .... —.— —•.— Észak-keleti . . . 123.— 123.50 Pesti közúti .... 255.— 256.­­Kassa-oderbergi . . . 107.— 107.50 Budai hegyi .... 06.— 07.— Takar­ékp­énztárak. I. hazai . . . 2550.— —.— Budapesti tér..................... 875 — — .— Oraz. központi. . 100.— 101.— Külvárosi.......................... 50.— 52.— Különféle vállalatok-Alagút..................87.— —Schlick-féle.......... 88.— 90.— Ganz és társ. . . . 295.— 300.— Serfőzde 1. m. ... 445.— 465.— Gsehwindt-féle . . . 260.— —Sertéshizlaló .... — Gyapjúmosó .... 145.— —Spodium­gyár .... 230.— —.— Athenaeum könyvny. . 800.— —.— Téglagyár Drasche . . 57 — 67.50 Pesti „ . —„ kőbányai . 120.— 130.— Salgótarjáni kőszénb. . 95.— 97. — „ újlaki . . 25.— 28.— „ rasént. . 76.— 78.— Záloglevelek. 51/2% Ma­gy.földh. papir 99.— 99.50 51/2 •/• sb. ált. fölei. r. — 6 „ *, „ „ 89 50 90.— 6 „ „ „ „ „ 5 „ „ ,, arany 108.76 109.— 6 „ kisbirt. „ „ 85.— —.— 51/2 ., „ jelzál. . 86.— 87.— 7 „ „ „ „ 95.— — 6%rPesti keresk. b. • 98.50 99.— Elsőbbségek. UmttkM...................... 95-25 95.50 Ll.yd dijjMksd. . . . 7S._-----­Péznemek. Cs. és kir. arany . • 6.52 5.54 Ezüst 109.— —.— 2. frankos „ . . 9.32 9.34 Németb. bank­ . .­­. 57.50 57.60 Váltó-árfolyamok. Német bankhely . . . 57.10 57.20 Pakisra­.............. 46.25 46.35 Amsterdamra . . . 96.75 97.­ Schwreitzra .... 46.15 46.20 Londonra .... 117.­ 117.20 Felelős szerkesztő: Hindy Árpád.

Next