Ellenőr, 1879. június (11. évfolyam, 270-314. szám)
1879-06-03 / 270. szám
Előfizetési Árak: Egész évre . 20 frt — kr. Évnegyedre . 5 frt — kr. Félévre . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 n 80 n Szerkesztési ivódét : Budapesten, váczi körút 26. szám (főút sarkán.) Semmit nem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. RENDKÍVÜLI REGGELI KIADÁS. Egyes szám ára 2 kr. i hirdetések felvétele a kiadóhivatalban. Budapesten, váczi körút 26. szám (főút sarkán). Továbbá Daube u. I. és társai M.-Frankfurtban. Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadóhivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Eladó hivatal: Budapesten, váczi körút 26. sz. (fő út sarkán). Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. 270. szám. Budapest, kedd, junius 3. 1879. XI. évfolyam. Budapest, junius 2. A politikai helyzetben semmi fontos változást nem jelezhetünk. A keleti kérdés békés megoldása felé halad, csak a görögök berzenkednek, hogy nem nyertek méltó jutalmat hallgatásukért. Az athéni jelentésekből azonban az is kirí, hogy a hellének egyik-másik nagyhatalom rovására csapnak oly nagy zajt követeléseikkel. De ez sem fog sokáig tartani. A nagyhatalmak rövid idő alatt tudtukra fogják adni, hogy minő különbség van a berlini szerződésbe és a congressus jegyzőkönyvébe iktatott jogok közt. * Indiából jelentik, hogy az angol-afgán békekötést ratifikálták a felek. Örömmel üdvözöljük ezt a hírt, mert bizonyosak vagyunk benne, hogy Anglia kellemetlenségeinek megszülésével nyerni fog az európai egyensúly. * Említettük már véleményünket, hogy a német és osztrák-magyar kormánynak föllépése után új fázisba lépett az egyptomi kérdés. A berlini officiosusok ugyan hangsúlyozzák, hogy a német kormánynak nincsenek politikai czéljai, hanem azt kívánja csak, hogy alattvalói egyenjogosíttassanak a többi nemzetiségekkel. Egy lélegzettel azonban azt is elmondják, hogy Egyptom nem lehet Francziaország és Anglia internuma és hogy sem Németországra, sem Ausztria-Magyarországra nem lehet közönyös, hogy ki diétás Egyptomban, mert minden keleti kérdés Európa fóruma elé tartozik. * Az oroszországi állapotokról semmi jót sem írhatunk. A kivégzések és a gyújtogatások száma is szaporodik és így a nyomorúság és az elégedetlenség is. Táviratok: Szeged, június 2 .Eredeti távirat.) Szombaton éjjel rendkívüli vihar dühöngött városunk határában , nálunk kár nélkül, de a szomszéd községekben több házat elégetett. Erőfeszítéssel dolgoznak az alföldi vasútnál, azonban mintegy 200 méteren átfolyik még a víz városunkba, honnan kifolyása a Tiszába már alig van. A mai rendkívüli közgyűlés a tanyai vadvizeknek szabad folyást engedett. Tisza 5, belviz 4 centimétert apadt. Ide derült. Fehérvár, jun. 2. [Saját tudósítónktól.) Az iparos-congressus tagjai reggel külön vonattal jöttek ide. A pályaudvarban Reiniss helybeli iparos, az ifjúsági egylet elnöke, utána Zichy Jenő gróf üdvözölték őket, Ráth képviselő felelt. Azután testületileg a városba és a kiállításba vonultak. Az iparos-ifjúság gyűlése Ráth képviselőt választotta elnökévé. Ráth köszönettel fogadta a bizalmat ; utalt Zichy érdemeire; beszédét ennek éltetésével fejezte be. Zichy gróf lelkes beszédben utalt az ipar nagy horderejére. A vezéregylet jelentését tudomásul vették. A betegsegélyezési szabályzatot a javaslat szerint elfogadták. Ezután szervezet és ügyrend állapíttatott meg a jövő vándorgyűlésekre. A szegedi vezéregylet a katasztrófa folytán a teendőket nem teljesíthetvén, vezéregyletül három évre a debreczeni ifjúsági egyletet választották. A legközelebbi vándorgyűlés Debreczenben lesz két év múlva, munkakiállítással. A debreczeni vezéregylet megbizatott, hogy Tisza kormányelnök előtt Ráth utján átnyújtandó iratban fejtse ki a vándorgyűlések tendentiáját, hasznos, üdvös irányát, kérve, miszerint azok útjába nehézséget ne gördítsen. Ezzel a gyűlésnek vége. A polgármesternek küldöttség mondott köszönetet a szives fogadásért. Délben a Vörösmarty-kertben banquette, melyen Benkő a királyért, Zichy a királynéért és a trónörökösért, Pribék József főherczegért, Suhajda Zichyért, Zichy Ráthért emeltek poharat. Délelőtt a városban óriási élénkség uralkodott. A kiállítást sokan látogatták. Délután zivatar és jégeső zsibbasztólag hatott minden mozgalomra. — Reggeli személyvonattal érkeztek Károlyi István, Péchy Manó, Andrássy Aladár, Festetics Pál, Orbán Balázs, Lónyay, Mocsáry Lajos, Bakay Nándor és többen. Estefelé kiderült. Este szavalati előadással egybekötött tánczvigalmat tart a helybeli iparos-ifjúsági egylet. Konstantinápoly, máj. 31. A porta elhatározta, hogy jegyzéket intéz a hatalmakhoz Aleko pasa Ruméliába való bevonulásának elhalasztását illetőleg, mert nem akarja, hogy az esetleg kitörendő zavarokért őt okolják. Páris, máj. 31. Fournier Konstantinápolyi nagykövet ma indult el Marseillesből Konstantinápolyba, hogy megkezdje működését. Szófia, jun. 1. A minisztériumot a fejedelem megérkezte előtt nem alakítják meg. Valószínű, hogy Grekoff lesz igazságügyi miniszter, Nicsonics pénzügyminiszter, Volovics közmunkaügyi miniszter és Karaveloff belügyminiszter. Az oroszok kivonulása gyorsan halad. A macedóniai határon 4 század huszár és 3 szotnya kozák marad, az egész területen végig kísérte. Rodich helytartó azután visszatért Cattaróba. Páris, jun. 1. Grévy elnök fogadta ma Battenberg herczeget, aki június 4-én utazik Londonba. Páris, június 1. Lillében a mezőgazdasági kiállítási díjak kiosztása alkalmával beszédet tartott a kereskedelmi miniszter, amelyben megcáfolta a protentionalisták számításait, megvilágította a kereskedelmi szerződések előnyeit és hangsúlyozta a protectionalista rendszer veszélyeit. Mantua, június 2. Majdnem az egész város el van árasztva. A megtett intézkedések reményt nyújtanak, hogy a nagyobb károknak eleje vézezik. A Mincio balpartján levő gát veszélyben forog. Messina, junius 2. Az Aetna kitörése folyton tart. A láva most is Alcantara folyó felé folyik. London, jún. 1. Capetownból jelentik május 14-éről, hogy Wood ezredes áthelyezte főhadiszállását Kambulából Queens-Kraalba, a White Umvolosi folyó mellé, hogy megkönnyítse Newdegate tábornokkal az összeköttetést. Tugela és a legmesszebbre tolt erődök közt folyton járnak a szállítmányok, amelyek csak ritkán láttak zulut. Eger, június 2. A német történelmi társulat vándorgyűlésén jelentékeny manifestatiót rendezett a csehországi alkotmányhű párt. A banketten poharat emelt a polgármester őfelségére. Ezután többen szólaltak föl, hangsúlyozva a kiegyezés szükségességét. Schmeykal hosszú beszédet mondott, és kijelentette, hogy a természetes viszonyok fejlődése gondoskodni fog a megoldásról. Lecer elmondta, hogy mindenütt sok az idealizmus; a csehek megtanulták a küzdelem idejében a szerénységet. Brüssel, jan. 1. A nemzeti bank 3°0-ról 27 százalékra szállította le a kamatlábat. Madrid, június 1. A cortes megnyitása alkalmából tartott trónbeszéd elmondja, hogy a kormány ezentúl is alkalmazni fogja a liberális elveket, el fogja hárítani a közigazgatási bajokat, és megteszi a lehetséges megtakarításokat. A hatalmakhoz való viszonyok szívesek. A trónbeszéd constatálja, hogy a legutóbbi kölcsön alkalmával bizalmat nyilvánított a külföld Spanyolország iránt; ezen kölcsön segélyével födöztetett a deficit. A kormány a jövő költségvetést újabb terhelések nélkül fogja előterjeszteni. Rendszabályokat fog javasolni a cubai háború hatásának enyhítésére és megszünteti a rabszolga-kereskedést az Antillákon. Végtére felszólítja a törvényhozó testületeket, hogy szerezzék meg Spanyolországnak a régi fényt. Lissabon, jun. 1. Az új minisztérium tagjai a következők: Brancamp elnök és külügyminiszter, Luciano Castro belügyminiszter, Henrique Barros Gomez pénzügyminiszter, Machado igazságügymiter, Marquis Saragoza tengerészminiszter, Augusto Carvalho közmunkaügyi miniszter. Pétervár, jún. 1. A hivatalos lap közli a czár rendeletét, amelyben megbízza a pénzügyminisztert, hogy a legutóbbi háború által okozott rendkívüli költségek fedözésére 5% kölcsönt kössön, legalább is 300 millió rubel erejéig, a következő feltételek alatt: Az államadósságok könyvébe a „keleti harmadik kölcsön“ néven fog beiktattatni a kötelezvények 100 és 1000 rubel értékben „au porteur“ bocsáttatnak ki; a kamatok 1879.novembertől számítva évenként kétszer fizettetnek, máj. 1-én és nov. 1-én, az amortisatio 49 év alatt történik. Ezen rendelet értelmében tudatja a birodalmi bank, hogy az aláírás jun. 5., 6. és 7-én fogadtatik el 92 kg rubel árfolyam mellett. Pétervár, jun. 1. Maria Pavlovna nagyherczegné állapota még most is aggasztó. — A czár rendelete értelmében a jakaterinoszlávi és a besszarábiai kormányzóságokra is kiterjesztette hatáskörét az odessai ideiglenes kormányzó. Pétervár, jún. 2. Maria Pavlovna nagyherczegné állapota lényegesen javult. Kievből jelentik, hogy Brandtner Lajos nevű poroszt, Ossynski nemes embert és egy ismeretlent, aki Antonoffnak mondta magát, máj. 26-kan fölakasztották. Herczfeld Zsófia halálos ítéletét, az időtartam meghatározása nélkül, kényszermunkára változtatták. Washington, június 1. Sherman, a kincstár titkára tudatja, hogy a 4 perczentes consolidált kölcsönre befejeztetett az aláírás. A senatus és a képviselőház delegáltjai megállapodtak, hogy ajánlani fogják a hadi költségvetés elfogadását, ha felvétetik abba azon kikötés, hogy a választások alkalmával nem alkalmaztatik katonaság rendőrség gyanánt. Kansasban és Nebraskában orkán dühöngött, 40 ember meghalt és több mint száz megsebesült, 50 ház leromboltatott; a vetemények nagy kárt szenvedtek. Bécs– június 1. Giskra Mtároly éjfélutáni 2 órakor Hűtlenben meghalt. [Giskra Károly 1820. január 29-én született Morvaországban, Trabauban, hol atyja tanár volt. Bécsben a jog- és államtudományi tanulmányokat végezve, 1840-ben a bölcsészeti, 1843-ban pedig a jogi doctorátusi méltóságot nyerte el, és miután egy ideig a történelem, diplomatika és heraldika kisegítő tanára volt, 1846-ban a bécsi egyetemen az államtudományok és a politikai törvényisme tanárává neveztetett ki. Miután 1848ban a márcziusi mozgalmakban népszerűségre tett szert, szülővárosa mint osztrák követet a frankfurti parlamentbe küldte, ahol a würtenbergi udvari fractióhoz csatlakozva, a tárgyalásokban élénk részt vett. Egyideig ezután Oroszországban tartózkodott, 1850-ben ismét Ausztriába tért vissza s pedig Brünnbe ment, hol ügyvédkedett. 1861-ben a morva tartománygyűlésbe, később a reichsrathba választották be s itt Giskra mint a német morvapárt vezére s bár határozottan szabadelvűnek mutatta magát, Ausztria, mint összállam fenntartása mellett küzdött nagy erélylyel. Nemsokára brünni polgármesterré lett, s mint ilyen, kiváló szervező és közigazgatási képességet árult el, amely különösen kitűnt a porosz occupátió alkalmával. Erre az időre esik talán legfontosabb történelmi szereplése. Hiteles kútfők állítják, hogy a königrätzi ütközet után Bismarck herczeg béke ajánlattal küldötte Bécsbe, mely sokkal kedvezőbb volt annál, melyet később a monarchia elfogadni kénytelen volt. Azonban állítólag klerikális intrigák megakadályozták, hogy Giskra az osztrák táboron keresztülhatolhasson és ideje korán Bécsbe juthasson. 1867-ben a képviselőház elnöke lett, majd november 30-án mint belügyminiszter lépett be az Auersperg-Carlos vezetése alatt álló úgynevezett polgárminisztériumba, melynek egyik tagja Herbst volt. Ez állásban maradt Auersperg viszszalépése után gróf Taaffe, majd Hasner miniszterelnöksége alatt is, és jelentékeny részt vett társaival együtt az osztrák állam újjászervezésében. A maga szakmakörében kitűnő tevékenységet fejtett ki. A vallási törvények keresztülvitelében, a politikai igazgatásnak az igazságügytől való elválasztásában, az utóbbinak újjászervezésében, a hűbériség megszüntetésében, a mennyiben az még fennállott, a Bécs melletti Duna szabályozásában és más fontos törvények alkotásában és vállalatokban élénk része volt. 1870. márczius 20-án beadta lemondását, mivel a minisztérium a választási reformot halasztani, ő pedig legottan keresztülvinni kívánta. Ekkor kapta ő felségétől a titkos tanácsosi méltóságot. Giskra a reichsrath és a delegatiók tárgyalásaiban élénk részt vett. 1871. határozott ellenzéki állást foglalt el a Hohenwarth minisztériummal szemben és a képviselőháznak 1871. junius 6-ki ülésében kitűnően védelmezte az alkotmánypártnak , melynek egyik elsőrangú tagja volt, azon határozatát, hogy a minisztériumnak a budget megtagadtassék. Giskra a minisztériumtól megválva, ezután a közgazdasági mozgalmaknak volt buzgó harczosa. A miniszterségtől való visszalépése után az osztrák-franko bank elnökségét, majd később az első osztrák takarékpénztár főgondnokságát fogadta el; főtevékenysége különféle vállalatok, gründolások terén központosait. Számos részvénytársulat igazgatója lett, majd elnöke lett a franczia-osztrák vasútnak, igazgató tanácsosa az Ofenheim-perben sokat emlegetett lemberg-csernoviczi vasútnak, valamint a délinémet összekötő vasútnak és az osztrák-éjszaknyugati vasútnak. Ebbéli tevékenysége vagyoni állását igen emelte ugyan, de népszerűségét és politikai jelentőségét nagyban csökkentette, így az Ofenheim-per óta az udvarnál is kegyvesztett lett s ő felsége sokáig tüntetőleg mellőzte. Egyáltalában úgy látszot, mintha az utóbbi évek Giskra nyilvános szereplésének befejező szakát jelleznék, de szívós természete és kitűnő szónoki tehetsége, melyet különösen hazánk ellen érvényesített, a Bécsben mindig gyűlölt magyar külügyminiszter elleni támadásai legutóbb, s a magyar nemzet jogos igényei ellen folytatott harcra a kiegyezési viták alatt, élte alkonyán, újból bizonyos nymbussal vették körül, kivált azok szemében, kik akár a magyar nemzet, akár csak annak kormánya iránt ellenszenvvel viseltetnek. Giskra még a legutóbbi delegationális sessiókban Budapesten szerepelt, tartott is egy nagy beszédet Andrássy ellen. Már Budapesten is rosszul érezte magát; heves csűz bántotta, mely úgy látszik komoly vesebaj kifolyása volt. Egészsége azóta nem tért vissza. Nem rég Badenbe költözött, hol súlyos betegségét jelezték a lapok. Bajához szívbaj is járult. Az orvosi jelentések még tegnapelőtt kedvezőbben hangzottak, de e vélemémény nem bizonyult valónak: Giskra Károly tevékeny élete 59-ik évében ma elhunyt. Ausztria mindenesetre egyik legkiválóbb politikai egyéniségét, legkitűnőbb szónokát vesztette el benne.) Zára, máj. 31. Rodick báró lóháton beutazta tegnap az egész Spizzát; meglátogatta Néhai és Gobberdo erődöket. Mindenütt legális tüntetésekkel fogadták. A lakosság, a császári zászlóval élén. A II. országos iparos-congressus. II-ik nap. Junius 1-én. A gyűlés napirendjére ki voltak tűzve a még hátralevő határozati javaslatok tárgyalása, s az indítványok. Elnök Ráth Károly csak később jelenvén meg, az elnöklést Streitmann alelnök veszi át, s az ülést pont 9-kor megnyitja. A vigadó nagyterme ma is megtelt résztvevő közönséggel és képviselőkkel (kik közül ott voltak ma is Németh Albert, Helfy Ignácz, Majoros István, Mocsáry Lajos, Széll György, Smausz Endre, Novák Gusztáv, Orbán Balázs, Eötvös Károly, b. Mednyászky Árpád, gr. Apponyi Albert, Szilágyi Dezső, dr. Vécsey Tamás, b. Simányi Lajos, Chorin Ferencz stb.) Következett I. A vásárügy rendezése. Előadó Lengyel Antal (Szolnok.) Mondja ki a közgyűlés, hogy a túlságos mérvben engedélyezett vásárok mélyen sértik az ipar érdekeit, s ennél fogva a vásárügy szabályozása sürgősen szükséges, s a szabályozásnál azon elv érvényesítendő, hogy csak oly községek nyerhetnek vásárjogot, melyekben legalább 50 oly iparos lakik, kik minimum 8 frt jövedelmi adót fizetnek. Azon községek, melyek ezt kimutatni nem tudják és 1848. óta vásárjogot nyertek, ezektől az vonassák vissza. A vásárok 2 napnál tovább nem tarthatnak. Strasser Albert (Temesvár) nincs megelégedve a javaslattal, s azért külön indítványt terjeszt be, melynek lényege az, hogy többé vásárok ne engedélyeztessenek, a meglevő vásárhelyeken pedig szüntessék meg a helypénz-szedést. A regalet eltöröltetni kívánja. Galgóczy Károly: Pártolja a központi bizottság előterjesztését elvileg egész terjedelmében, nem csupán iparos, hanem egyenesen nemzetgazdasági tekintetből is, mely irányban a következő statistikai adatokkal világosítja az ügyállást: Magyarországon (Erdélyt is ideértve, de Horvát- és Szlavónországot nem) 1453 hely tart országos vásárt. Vannak helyek, amelyek éven át 7-et, 8-at tartanak, egy van — Csenger — amely épen tizenkettőt tart. Legtöbb a négyes, és az éven át tartott országos vásárok összes száma 5236. Az ország területe 5093 geographiai □ mértföld lévén, ekkor minden 370 □ mértföldre esik egy vásáros hely. A legnagyobb vásárok két hétig is eltartanak; a középnagyok tartama 3 nap, átlagosan pedig a hozzákészüléssel, jövéssel-menéssel együtt egy-egy vásárra legalább 2 napot lehet és kell számítanunk. E szerint éven át 10.552 lévén a vásári napok száma, kiderült, hogy mindennap 29 helyen van az országban országos vásár, vagyis más alakban, az ország összes területéből 175 □ mértföldnyi területre mindennap, 125 Q mfldnyire minden héten, 5 □ mildnyire minden hónapban esik egy-egy országos vásár. Hány egyén jelenik meg éven át e vásárokon, azt ténylegesen a helyszínen még senki sem számította össze. Tekintve azonban, hogy a vásárok többnyire a legnépesebb helyeken tartatnak, a különböző statistikai adatok összevetése alapján szólónak úgy üt ki, hogy az országban az országos vásárokon éven át 10552 napon megjelenők száma mintegy 6.300.000 kocsit, szekeret és 72.700.000 egyént tesz. Természete az a népnek, hogy csak azért is elmegy a vásárra, hogy ott széjjelnézzen. Kivált a helybeliek egy nevezetes része csak haszontalanul tölti ott az időt. Szóló az így haszontalanul elvesztegetett időt legalább is másfémillió szekeres és 13 millió gyalog napszámra számítja, ami a különben is szűk munkaerővel rendelkező országban véghetetlen nagy nemzetgazdasági veszteség. Ezenkívül van pedig még a temérdek búcsú és hetivásár. Szóló nem vonja el a méltó jelentőséget a vásároktól, sőt mind ipar, mind kereskedési, mind csupán mezőgazdasági szempontból szükséges, hogy minden vidéken elegendő számú és alkalmas vásár legyen. De ami most van, az mégis nagyon sok; annyival inkább, mert az országos vásároknak nem rendeltetésük az, hogy azok a mindennapi forgalomnak szolgáljanak színhelyül s az apró napi szükségeket elégítsék ki. Ez a hetivásárok tisztében áll. Amazoknak ellenben csak a nagy forgalomra kellene szolgálniok. A sok apró vásárok csak egymást rontják s feleslegességük mellett még a tolvajságra, orgazdaságra is sok alkalmat adnak. Szűnjék meg tehát a mi felesleges és rossz, a mi csak haszontalanul pazarolja a munkaidőt. Az országos vásároknak rendező átvizsgálását helyesli. Puhatoltassanak ki azon körülmények, amelyek valamely helyet alkalmas vásáros helylyé képesítenek és a meglevők közül csak az eddig is hasznosakul és szükségesekül bizonyult vásárok, amelyek helyiségüknél fogva különben is a vásárjogi kellékeknek megfelelnek, tartatván meg, jövőben szintén csak az e kellékekkel tökéletesen bíró helyeknek adassék vásárszabadalom. Ennélfogva abban, hogy többé vásárjog egy községnek se adassék, Strasserrel nem ért egyet. Adassék igen is, de csak ott, ahol annak megfelel a hely. Azonkép nem érthet egyet szóló azon véleményével sem, mely szerint ő az országos vásárokkal együtt a hetivásárokat is ugyanazon mód szerint óhajtja rendeztetni. A hetivásárok hely és napi érdeket képviselnek, ezek tehát szorosan megkülönböztetetvén az országos vásároktól, közvetlen a helyi érdekek szerint rendezendők, minélfogva hiba volna azokat országszerte hetenként csak egyetlenegy és egy ugyanazon napra korlátozni. Hanem ezek közül a szabályozás főjoga magukra a községekre bízandó. Andrássik József (Nyíregyháza) elfogadja a javaslatot. Brúder Sámuel (Pápa). Arra figyelmeztet, hogy a helypénzszedési jog tekintetében a legnagyobb rendetlenség uralkodik. Kívánja, hogy a congressus közbelépjen. Kohn Dávid (Békés Csaba) kiemeli, hogy e tekintetben annyival inkább csatlakozik előtte szólóhoz, mert épen az ő megbízó társulata volt ez irányban a kezdeményező. A vásárokra nézve óhajtaná, hogy az 1848. előtt engedélyezett vásárok meghagyassanak, az azután keletkezett vásárok azonban reducáltassanak. Lukács József (Kassa) Streitmann és az előadó felszólalásai után a nagy többség egész terjedelmében elfogadta a bizottság javaslatát. II. Az iparos ifjúsági egyletek támogatása. Előadó: Gelléri Mór kifejti, mennyire szükséges hazánkban e czél támogatása, hogy a műveit és előre törekvő iparos-osztály gyarapíttassék, felhozza azon mozgalmakat, melyek a veszprémi és b.-csabai vándorgyűlések intézkedései folytán az iparos-ifjúság kebelében megindultak. A javaslat odairányul, miszerint mondja ki az orsz. iparos-gyűlés, hogy az ifjúság e józan törekvését támogatja, s e czélból fölhívja az összes hazai ipartásulatokat,,hogy az ily irányú meglevő egyleteket erkölcsi és anyagi támogatásban részesítsék, s hogy ezek szervezésénél a továbbképzés és betegsegélyzésen kívül a munkaközvetítés, utasfogadó (szálló) s más közhasznú belintézkedések életbeléptetésére kiváló gond fordittassék. Elides/ Venczel (II.-Várad) és Szilágyi Mihály (Veszprém) a javaslat mellett szólanak. Hegedűs Mihály (Mező-Berény) elfogadja a javaslatot, de még tovább akar menni. A szabad iparral oly nagy rendetlenség kapott lábra az ifjúság között, hogy bizonyos korlátokat óhajt életbe léptetni, melyek elejét vegyék a zabolátlanságnak. (Helyeslés.) Ez irányban kíván a képviselőházhoz feliratot intézni. Andrássik József (Nyíregyháza) Nagy Antal (Halas) és az előadó felszólalásai után a gyűlés e javaslatot szintén elfogadta. Következett a III. A házalás szabályozása. Előadó Fritz Péter. Kivánja, hogy a házalás újabb törvény által szabályoztassék, nevezetesen a nagyobb községekben eltiltassék, kivéve az 1852-iki házalási patent 17. §-ában foglalt egyénekre nézve. A megadóztatás tekintetében a házaló és kisebb kereskedő és iparos között fennálló különbség megszüntetendő, s addig is, amíg a házalás törvény által szabályozva lesz, az eddigi szabályok szigorúan alkalmazandók. A vándoripar (vándorraktárak, önkénytes végeladások stb.) is szabályozandó, amennyiben az ezzel foglalkozók rendes bejegyzett czég alatt működhetnek, s könyveket vezetni tartoznak, s hogy végre az állami kereseti adón kívül községi illetékkel is rovassanak meg, stb. Mednyánszky János (Budapest) után, ki a javaslat néhány pontjához szól. Szentléleky Máté hosszabb indokolással elvetendőnek tartja a házalást, mely mind erkölcsileg, mind nemzetgazdaságilag káros hatással van. A következő külön indítványt terjeszti be: I. senkinek se adassék engedély a házalásra az országban, kivéve az 52-iki patens 17. §-ában foglalt egyéneket. II. A vándorraktárak, audiók, végeladások senkinek sem engedhetők meg, kivéve az oly végeladásokat, melyeket egy helyben lakó üzletember a saját raktárában vagy fiókjában rendez, s ha a végeladást az ottani iparhatóságnak bejelentette, amely aztán ellenőrzi is, ha az engedélyt megadta rá. Fritz előadó a bizottság javaslatát védi, mire Szentléleky megjegyzi, hogy az ország 15 millió lakosa közt 833.885 iparos, kereskedő, stb. van, melynek 3°/0-a csaló, s ezek üzelmei mellett tönkrejut a nép. Ajánlja javaslatának elfogadását. Egyebekben csatlakozik a bizottság javaslatához. Erre a gyűlés Szentléleky módosításával elfogadta a javaslatot. IV. A fegyenczipar rendezése. Előadó Gyubek Lajos (Eger.) A határozati javaslat indokolásául kifejti azon tapasztalható káros versenyt, melyet a fegyenczeknek iparos munkával való foglalkoztatása a szabadiparral szemben támaszt, s ennélfogva a javaslat oda irányul, hogy a fegyencz-ipar szervezendő oly módon, hogy a szabadiparra való hatása lehetőleg enyhíthessék. A fegyencz-iparnál a bérbeadás rendszere mellőzendő, s a fegyencz-munka legfeljebb házilag kezelendő, s lehetőleg oly iparágak választassanak, melyek az illető vidéken vagy nincsenek, vagy nem a szükséglet szerinti arányban — képviselve. Brenner Lőrincz (Veszprém,) merőben megszüntetendőnek véli a fegyencz-ipart, s így nem pártolja a javaslatot. Csepreghy a javaslat mellett szól. Weinberger Soma (Gyöngyös.) A fegyenczmunka versenyzése ellen volna egy kitűnő módszer, ha elérhetnők azt az ideális korszakot, amelyben nem lennének fegyenczek. Addig azonban, amíg fegyenczek lesznek, és ezeknek humánus és társadalmi szempontból, és az újabb büntető törvény szerinti javítása szükséges, addig oda kell hatnunk, hogy ezek épen minél nemesebb, vagyis minél nemesítőbb mesterségre taníttassanak. Pártolja a javaslatot, mert nem felelne meg az iparos congressus reputatiójának, ha a magyar iparosvilág a fegyenczek javíthatásának rovására kívánná keresni anyagi előnyeit. (Helyeslés.) Tóth Bálint (Máté Szalka) azt kívánja ugyanis, hogy ne tekintse az állam az ipart büntetésnek, s ne alkalmazza a fegyenczeknél, hanem e helyett állítson a kormány iskolákat a fogházakban, legalább is gymnáziumokat s végezzenek a fegyenczek theologiát, jogot, (nagy derültség) s a kisebb fegyenczekből képezzenek ki legalább idiumistákat. A gyűlés elfogadja a bizottsági javaslatot. Ezzel ki is lett merítve a napirend, s következtek az indítványok, melyekről már tettünk említést. Majoros István országgyűlési képviselő (Zenta város részéről), indítványt adott be a „Védegylet”s az iparczikkeket fogyasztó szövetkezetek tárgyában. Dörfler György (a soproni iparkamara részéről) azon indítványt terjeszti be, hogy a III. osztályú 10%-os kereseti adót tárgyazó törvény reformjára vonatkozólag a szükséges lépések megtétele bizassék vagy az alakuló központi bizottságra, vagy az orsz. iparegyesületre. Ezek, valamint a többi indítványok is a központi bizottságnak adattak ki, mire a központi bizottság megválasztása következett. Beválasztottak: Ráth Károly, Mudrony Soma, Bakay Nándor, dr. Gaál Jenő, dr. Szabóky Adolf, Gelléri Mór, Csepreghy, Fritz Péter, Stoch Endre, Jónás János, Mudrony Pál, Streitmann, Radvánszky István, Lengyel Antal, Gyubek Lajos (Eger), Strasser Albert, Szentléleky Máté, Reiner Ferencz, Szandics Tamás (Újvidék), Nagy István (Győr), Molnár Gedeon (Szt.-Tamás.) Ezután felolvastattak az ülés folyamán beérkezett üdvözlő sürgönyök, melyek Tokaj, Turócz- Szt.-Márton, Orosháza és Zomborból küldettek. (Éljenzés.) • Elnök Ráth K. (ki a gyűlés folyama alatt ismét elfoglalta elnöki székét) köszönetet mondott a tagoknak azon kitartásért, melylyel az üléseken résztvettek, s azon higgadtságért, melylyel a tárgyalásokat megejteni segítettek. Éltetve végül a küldőket és küldötteket, a II-ik magyar országos iparosgyűlést berekesztettnek nyilvánította. A congressus tagjai pedig Ráth Károlynak mondtak őszinte köszönetet fáradhatlan buzgalmáért, s őt éljenezve oszlottak szét. Károlyi Pista gróf uj felköszöntője. Az iparosok congressusának tagjai, mintegy 400-an, szombat este kedélyes lakomára jöttek össze a városligeti Klemens-féle vendéglőben. Jelen volt több orsz. képviselő is. Természetesen számos felköszöntőt mondtak ez alkalommal, melyek közül különös tetszést keltett ifj. Károlyi István grófé. A gróf, kinek már casinói felköszöntője oly hatást keltett, a következőket mondta: Uram, uram Streitmann József uram, szólok az úrhoz ! Ha a láthatár sötétülni kezd a hon felett, korábban tűzi ki feladatául a polgár komoly életezést választani, mint mikor tavaszi napsugár virágzásra hívja fel a boldog békében élő hazát. Ma 34 éves vagyok, de oly rég ideje nélkülözöm már, s úgy vélem nélkülözi velem együtt mindegyik magyar, ki még szívén hordja a hon javát a tiszta, derült eget, az éltető napsugárt, hogy többet nem merek egy napot is csak önörömeim, érdekeim valósítására fordítani; de a maiaknál még zordabb idők bekövetkeztetésétől tartva nemzeti életünkre, elhatároztam: jövendőre életemnek minden napját, óráját, legelső legszentebb kötelességemnek ismerve azt: mindnyájunk édesanyja, a haza javára fordítani ! S meg vagyok győződve a felől, miszerint bármily csekély reend is erőm, alig számbavehető talán tehetségem, de ígérem, óriási nagy, önzetlen, tiszta és becsületes honszerelmem, ha karöltve jár velem tíz, száz, meg ezer magyar, lendíthetünk az ország ügyén, mint lendít a nálunknál sokkal gyengébb hangyafaj, melynek erőt, munkaképességet ugyanaz ad, mi kell, hogy adjon minekünk is magyaroknak: veleszületett kötelességérzet, kitartás és szorgalom. Mióta a világ fennáll, minden nemzetnek négy szomszédja van: „Éjszak, Kelet, Dél és Nyűgat.“ Ha e négy szomszéd ellene, mi segíthet rajta? Mi mentheti meg a végenyészettől ? Az, ha feltekint s az égből várja a segélyt? Nem uraim! e babonás hiten ma már túltette magát az emberiség! A lelkigyáva ott fenn szövetségesre nem talál! Szövetkeznie kell itt lenn, az ősi fészekben, erőt kell keresni, a történelem lapjain példakövetésre feljegyzett aczélos inakban, őseink polgárerényeiben s a magyar nevet megérdemeltté tevő példátlan honszerelemben! Igenis Uraim! szövetkeznie kell ma a nemzet mindegyik fiának, ép úgy rang-, mint fajkülönbség nélkül; szövetkeznie a végből, hogy: a drága szép magyar hazát, miként derék őseink minekünk, úgy mi unokáinknak is szintén átadhassuk pedig mint magyart a tudomány, művészet, ipar, kereskedelem, társadalom tekintetében egyaránt, előrehaladottat és végre átadhassuk mint olyat, mely az európai műveltség színvonalát elérte már! Legyen jelszavunk e három szó: magyarság, szorgalom, becsületesség! Magyarság! mert azok voltunk, azok vagyunk, s ha élni, létezni akarunk, kell, hogy azok maradjunk !