Ellenőr, 1879. július (11. évfolyam, 317-369. szám)

1879-07-01 / 317. szám

tásaink szerint sem változott, a katasztrófa bekö­vetkeztétől még mindig tartani lehet. — Wenckheim báró betegségéről a „Pester Lloyd“ avatott kézből a következőket írja: A mi­niszter betegsége 1867. óta datálódik, a­mikor oly erős haematomia állt be, hogy annak következtében vízkór fejlődött ki. Szerencséjére a báró Badenben a boldogult Kovács Sebestyénnel találkozott, ki őt e kórból kigyógyította. Ez időtől fogva a báró fölépült, de politikai élete sok munkássággal járván, nem teljesíthette orvosa kívánságát, hogy magát kímélje, ennélfogva a haematom­a utókö­vetkezményei hosszabb-rövidebb időközökben ki­kitörtek. Erőteljes szervezete, s minden fáradság­hoz hozzászoktatott élete lehetővé tették azt, hogy több mint 10 éven át tartott jelentékeny vérvesz­teségei erejét nem gyöngítették el feltűnő módon. Körülbelül egy év óta azonban észre lehetett venni, hogy ereje ruganyosságából kezd veszteni, a vér­zések tartósabbakká lettek, mi külső kinézésén is feltűnő nyomokat hagyott, s ha e vérveszteségek meg is szűntek, a nyugalom nem volt teljes. Or­vosainak minden intése daczára, hivatalos teendői­től s az azokkal, összekötött sok utazástól nem tar­tóztatta magát vissza. Előtte az élet, mondá a báró, csak addig bír becscsel, mig tevékenységét kielégít­heti. A legutóbbi lóversenyek alkalmával már igen szenvedett, mindazonáltal láthattuk a királynő mellett s lóháton is részt vett több utazásban. Állapota szemlátomást rosszabbra fordult, különö­sen Kőrös-Ladányban, hova testvérét, Lászlót ment látogatni, nagy fájdalmakat érzett. Orvosainak is­mételt komoly figyelmeztetésére végre egy napon nyugalomra határozta el magát, de épen azon a napon május 28 és 29-ike közti éjjel, a nemzeti kaszinóban való tartózkodása alatt nagyon fenye­gető betegségi tünetek lepték meg. Végtelenül gyötrelmes napok következtek rá nézve, csak Lumnitzer tanár segélye enyhítette némileg fáj­dalmait. Korányi és Lumnitzer tanárok bizalmas körben kijelentették, hogy javulás várható, de tel­jes fölgyógyulás nem remélhető. Június 28 és 29-e éjjelén heves láz fogta el, s mikor Korányi hozzásietett, eszméletlenül s nagyon elgyengülve találta. A késő éjjeli órákban többször adta jelét mozgásának s érző tehetségének, de ereje gyorsan hanyatlik. — Lord Beacomfield fájdalmas, de nem ve­szélyes köszvényben szenved. — Khevenhidller Rudolf grófot Rumelia diplo­­matia ügynökévé és főconsuljává nevezte ki ő felsége. — A Boriás Vincze és Herman Ottó között lefolyt vitatkozás ötletéből H. C. két arany díjat tűzött ki egy oly­anobrychis magért, a­minőt Bor­­bás az Akadémia közleményeiben lerajzolt. Minthogy Borbás ily magot producálni nem tudott, a két arany a jövő tanév elején egy az egyetemi tanuló­ság által megfejtendő botanikai kérdésre fog ki­­­tűzetni. Evvel a polémia teljesen be van végezve. — Noailles herczeg, a franczia akadémiának is tagja, Mointenoni kastélyában megbetegedett. — Schwimmer Ernőnek, a bőr- és bujakórtan magántanárának a budapesti egyetemen ő felsége a nyilvános rendkívüli tanári czimet és jelleget adományozta. — Samassa József egri érsek a gráczi magyar olvasókörnek, azon alkalommal, midőn ez őt tiszte­letbeli tagnak megválasztotta, humánus és hazafias czéljai előmozdítására 100 frtot küldött. — Felekiné asszony Pál napján kis leánygyer­mekkel örvendeztette meg férjét. Az újszülöttet a születés­napja után Pálmának fogják keresztelni. — Jelentés a székesfehérvári kiállításról. Ke­leti Károly miniszteri tanácsos Kemény báró ke­reskedelmi miniszter megbízásából, több szakférfiú közreműködésével kimerítő jelentést írt a lefolyt kiállításról. Érdekes fölemlíteni, hogy a tizenhárom nyomtatott ívre terjedő munka egy hét alatt lett megszerkesztve, miután a jury munkálatai miatt csak az utolsó héten lehetett a munkához fogni, a jelentést azután a részvénynyomdában elkészítet­ték, úgy hogy a kiállítási zárünnepélyen ki is oszthatták. A jeles munkáról bővebben is meg fo­gunk emlékezni. • — Halálozás. Lipovniczky, szül. Mayerffy Mária asszonyság, néhai Lipovnoki Lipovniczky József földbirtokos özvegye, hosszas szenvedés után 63 éves korában végelgyengülésben elhunyt f. évi június 24-én Csehin, Komárom megyében. Temetése Sződön, Pest megyében, a családi sírboltba ment végbe. Nyugodjék békében! — A váczi­ úti rablógyilkosságról. Mióta a meg­gyilkolt Neumann Sándor identitása meg van ál­lapítva, bőven érkeznek róla az adatok. Utoljára, azaz pénteken délben a kétszerecsen­ utczában levő Grossmann-féle vendéglőben ebédelt. A rendőrségi kutatásnak ezen körülmény kiderítéséről alkalma volt meggyőződnie. Itt azt mondták Farkassányi­­nak hogy ebédet csakugyan ott evett, hanem va­csoráim Wassermannhoz ment. E vendéglőben azt vallották, hogy Neumann Sándort, nagy­ sarlói bor­júk­ereskedőt már évek óta ismerik és ha Pestre jött, midig eljött oda halat enni. Határozottan em­lékeznek, hogy pénteken este Neumann gulyásra tört be és minthogy készen nem volt, másfél óra hosszáig várakozott az ételre. Egy pinczérnek 100 frtot akart adni, hogy tegye el számára, mig vissza­jön a váczi vásárról. A vacsora után, körülbelül 9 óra után, eltávozott.­­ A borjuvásáron tegnap késő este megtudta Farkassányi, hogy Neumann nyolcz borjut hozott Budapestre eladni és ezért 340 forintot vett be. A dob utczában levő egyik mészárosnál alkalmazásban állott segédet pénteken délben borjuhajtá­sra akarta felvenni és ezzel meg is alkudott, de később úgy délután tájában a fel­vett segéd visszalépett és nem akart elmenni vele. Ezután mint tanuk állítják egy másik izmos ma­gas termetű egyénnel alkudott meg, és ezt vette fel tényleg borjuhajtójának. Neumann Sándor orto­dox zsidó volt ugyan de azért mégis szombaton reggel Váczon akart lenni a borjúvásáron és úgy pénteken éjjeli 2 órakor elindult Budapestről gya­log, mert a héber vallás szerint szombaton kocsin nem szabad menni. Kíséretében volt a felvett bor­­jahajtó legény is, és minden kétséget kizár, hogy ez lett volna a gyilkosa. Eben az irányban műkö­dött is az éjjel Farkassányi, és minthogy tudomá­sára jutott, hogy az a mészáros legény tatai ille­tőségű, rögtön gondoskodott a gyanús egyén ül­dözéséről. — Magántanár az egyetemen. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Vajda Gyulának, a budapesti tudomány­egyetem bölcsészeti kara által Magyarország Árpád-korszaki cultur történelméből magántanárrá lett képesíttetése folytán, őt ezen minőségében megerősítette. — Sajtópör. Az ügyészség a „Népszava“ munkáslap ellen egy czikke miatt sajtópört in­dított. — Két vonat Szegedre. Az osztrák állam vas­pálya társulat július 6-án két vonatot rendez Sze­gedre. Indulás Budapestről 6 óra 55 perczkor reggel, Kőbányáról 7 óra 12 perczkor, Czeglédről 9 óra 7 perczkor délelőtt, N.­Kőrösről 9 óra 35 perczkor, Kecskemétről 10 órakor, Félegyházáról 10 óra, 39 perczkor. Megérkezés Szegedre délután 12 óra 19 perczkor. Vissza még ugyanazon nap külön vonat fog Szegedről indulni és pedig esti 6 óra 30 perczkor, mely Félegyházára 8 óra 8 perczkor, Kecskemétre 8 óra 46 perczkor, Czeg­­lédre 9 óra 34 perczkor, Kőbányára 11 óra 15 perczkor s Budapestre 11 óra 30 perczkor éjjel érkezik meg. De visszautazni lehet még julius 7-én és 8-án is a rendes személyvonatokkal, (ki­véve a futár vonatokat.) Viteldij Budapestről s Kőbányáról Szegedre és vissza második hely 9 frt, harmadik hely 6 frt; Czeglédről és vissza II. hely 6 frt, III. hely 4 frt; II.-Kőrösről II. hely 5 frt 50 kr/lll.^hely 10friT.' ^egyházáról II. hely 3 frt 50 kr, III. hely 2 frt 50 kr. A bejövő jövedelemből levonva az adó és bélyegilletéket, 10 százalék a szegedi árvízkárosultak fölsegélésére fordittatik. — Halál — ötven krajczárért. Sz. János ke­­menczei zsellér mint korcsmalátogató a faluban általánosan ismert egyén, ki gyakran fel is öntött a garadra, néhány nappal ezelőtt 50 kiba fogadott, hogy háromszor egymásután beleugrik a korcsma udvarán lévő kútba; a kútbaugrás meg­történt, a fogadást megnyerte, azonban a könnyelmű ember — ki különösen is beteg és gyenge testal­katú volt — annyira áthalt, hogy 48 óra lefolyása alatt elhalt. Holtteste felbonczoltatott, s az ügy vizsgálóbíróság elé került. — Székesfehérvári kiállítási hírek. Tegnap már nagyon kevesen látogatták a kiállítást. A mai bezárási ünnepélyre sokan rándulnak Fehérvárra. Báró Kemény Gábor miniszter következő táviratot küldte: „Őszintén sajnálom, hogy szép eredmény­nyel vezetett kiállításuk végü­nnepélyén teendőim halmaza, különösen pedig Wenckheim báró szo­morú állapota miatt részt nem vehetek“. — Teg­nap estig fizető látogató volt 86,542, szabadjegyes 45,392. Összes látogató volt 131,934. Ezek közül vasúton érkező látogató összesen 93,894; székes­­fehérvári és közelvidéki összesen 38,040 volt. A bezárásnál Zichy Jenő gróf tart beszédet, melyben visszatekint a kiállítás történetére és méltatja annak eredményeit. A múltkor jelzett iparczikkek kiállítása a szegedi iparosok részére ma veszi kez­detét, s mint a bejelentésekből ítélni lehet, szép jövedelmet fog hozni a szerencsétlen szegedi ipa­rosok részére. A kiállítás bezártával egy hangver­seny is fog adatni, melyen a legjobb zene- és dal­erők fognak közreműködni. Az oroszlánrész dr. Horváth János urat illeti, ki bokros magánteendői mellett is sokat fáradozik, hogy a hangversenyt szép siker koronázza. — Pozsonyváros levéltárnokává Batka János neveztetett ki. — Kántor és próféta. Ungmegye felvidékének egyik községében — mint az „Ung“-ot értesítik — egy kántor hivatalos functiója mellett, a jóslat mellékfoglalkozását is űzi, mely néki szép jövedel­met hajt. A jóslatok folytán az ottani népet féle­lem és rettegésben tartja, mert a tudatlan embe­rekkel elhiteti, hogy földrengés, tüzes eső, közsé­gek elsülyedése stb. fog nemsokára bekövetkezni. Azon felül ámításával és hazugságaival egyes csa­ládok tiszta boldogságát dúlja fel gyakran. Ily ámítók a legutóbbi időben több helyen ütötték fel tanyájukat, s mindenütt kizsákmányolják a falusiak hiszékenységgel párosult tudatlanságát, s ezenkí­vül pénzét is. A lap fölhívja a rendőrség figyel­mét ez esetre.­­ A fővárosi magán építési bizottság tegnapi ülése elé több említésre méltó építkezési terv ke­rült. A várkert építő bizottság az öntő utczától, hol a román stylü bástyatorony van, az alagútig ter­jedő várbástyák újjáalakítása terveit mutatta be. A bástyák fölött szép müvü kő rácsozat huzatik, s a kerti építményekkel összhangzó, kellemes be­­nyomású fal fog készülni. A dalmü-színház építő bizottsága bemutatta a színpad, nézőtér és festőte­rem tetőzetének terveit, mik jóváhagyattak. — A kereskedő ifjak társulata utolsó választmányi ülé­sében 11 új tagnak belépését vette tudomásul, mihez képest a rendes tagok száma jelenleg 33- et tesz ki. A szakmivelő bizottság működése iránt sok oldalról tanúsított érdeklődés a társulat ügyeinek örvendetes haladását bizonyítja. A téli idény számára már most rendszeres előadási cyclus készítte­tik elő, mely hivatva leend a felsőbb szakoktatást közvetíteni. A társulatnak sikerült a cyclusra kiváló szakférfiakat meg­nyerni. A júliusra tervezett esztergomi kirándulás az őszre halasztatott. — A fővárosi szeretetház számára Tóth Lő­­rincz legfőbb itélőszéki tanácselnök egy reá bízott hagyományból, „Ida alapítvány“ név alatt 120 írtot adományozott. — Kitért szerelemből. Taszárról Somogyme­­gyéből írják, hogy Simon Karolina 34 éves izr. nő, május 21-én felvette a keresztséget és június 21-én a kapos-füredi fióktemplomban Beregszászy Pál foglár-őrmesterrrel róm. kath. szertartás szerint egybekelt. — Szerencsétlenség a párisi körvasuton. A Pá­­rist övező körvasuton a napokban sajnálatraméltó szerencsétlenség történt. Délután 2 órakor a bati­­gnollesi alagútban egy utas vigyázatlanságból oly szerencsétlenül esett le egy vasúti kocsi tetejéről, hogy a rohanó vonat fejét elszakította. Zsebeiben talált papírokból kitűnt, hogy a szerencsétlen az általánosan becsült 48 éves Héreau tájképfestő, ki az idei Salonban is két kitűnő képet: „ A Szajna torkolatánál“, s „A Meuse partja“ állított ki. — Mondják, hogy párisi lakásán, mikor a sétáról haza­térő neje s két gyermeke a festő halálát megtud­ták, szivszaggató jelenet folyt le. — Drágán megfizetett kalap. Jun. 28-án egy dévai ács a Maros mellett dolgozott Branyicskán (Hunyad m.) Munka közben kalapját a vízbe ejt­vén, utána szökött; a hullámok összecsaptak feje fölött, s mintha elnyelték volna, a szerencsétlen eltűnt a habok között. — Családot hagyott maga után. — Medvék garázdálkodása Kassa táján. Folyó hó 22-én éjjel az aranyidkai erdőben egy medve két ökröt megtámadott. Az ökrök félelmes bőgé­sére a tulajdonos fiával együtt felkerekedett és bal­tával fegyverzetlen marháinak segítségére indult. Mikor azonban a hatalmas állatot megpillantották, nem mertek támadni, csak messziről kiabáltak és fenyegetőztek, a­mi azonban a medvét nem zavarta és csak akkor távozott, miután étvágyát kielégí­tette. Az ökrök úgy össze voltak marczangolva, hogy mind a kettőt le kellett vágni. Pár hét előtt Aranyidka és Korsó között szinte több darab mar­hát ejtettek el a medvék. Különben Érsekújvár környékéről szintén medvék jelenlétét jelezik. — A ravennai bolond, Ravenna város a na­pokban borzasztó jelenet színhelye volt. Sama Ka­­jetán, Castiglionéból, ki már régebb idő óta Ra­­vennában lakik, s többször volt tébolydában, egy késsel fölfegyverkezve a ravennai torony körül fekvő utczákon vadállatként rohant végig, s a nyu­godtan sétáló közönség közt borzasztó öldöklést vitt végbe. Az első ártatlan áldozat, kit a bolond tőre halálosan ért, Gillio a carabinierik általánosan tisztelt kapitánya volt.. A szerencsétlen ember azon­nal a földre rogyott. Özvegyet s két gyermeket ha­gyott hátra. Két katona s két polgár a haldoklót a közeliévé kaszárnyába vitte, hol néhány pillanat múlva lelkét kiadta. Pasquale Piazzi, jeles fiatal orvos nehéz sebet kapott. Picistrelli Antal vámőrt, ki néhány bátor polgárral együtt a bolondot lefegy­verezni akarta, ez mellbe szúrta. Kórházba szállí­tották. A megsebesültek szomorú névsora ez­zel még azonban nem teljes. Cecconi Sebestyén hasába kapott veszélyes szúrást. Neje megőrült fájdalmában, kórházba kellett szállítani. Graziani Antal 18 éves tanulót szinte hasba szúrta a dü­höngő. Nagybátyja, a Ravennában általánosan is­mert Don Graziani gyomra alsó részébe nehéz sebet kapott. Don Giuseppe Ravaglia, san vittorei lelkész veszélyesen, Spalazzi Gyula, Farfalo Teréz s Plazzi Károly könnyen sebesültek meg. A dü­höngő egy gyermeket is megszúrt. A borzasztó jelenetet megelőző napon beszélték már Ravenná­­­ban, hogy az utczákon egy őrült egyén bolyong, de Sámán a véres jelenet,­reggelén az őrültségnek még nyoma sem látszott. Őrültségének hirtelen kel­lett kitörni. — Rendőri hírek. Öngyilkossági kísérlet. Tegnap esti 10 órakor a kis­ hidutcza átellenében egy körül­ CSARNOK. -A. IMZa/u-grars! fi-u.. 43 Regény. Irta André Theuriet. Harmadik rész. (Folytatás.) A fiatal­ember ötször-hatszor is töröl rajzá­ból, meg újra kezdi. Az órák egymásután múlnak, s a fiatal­ember még folyton a papír fölé van hajolva, nem figyelve többé a szél zúgására, a szélkakas csikorgására. A kandallóban a tűz kialudt, s a lámpában fogy az olaj. Étienne végre elveti trónját, lázas agygyal fölkel. Bevégezte festvényének vázlatát. A falusi temetést. Másnap összeszedte festőszereit, fölcsatolta fáblyáit, hátára vette táskáját, s a málháját vivő siheder kíséretében azon hely felé indult, melyet festményének szabad ég alatt való elkészítésére vá­lasztott ki magának. — Ez két lieti­nyire van Pressignytől, La Joubardière-nek épen átellenében. A falucska, vagy inkább tanya, melyet chotellier­­nek hívtak, a Brignon partján feküdt. Ez a tanya mintegy húsz kunyhóból állt, me­lyek egy XVI. századbeli régi ház körül feküdtek. Az urasági ház udvarából egy út vezetett Pauliny faluba, melynek palakővel fedött temploma egy puskalövésnyire látszott oda, a diófák tetején ke­resztül. Étienne a fogadóba szállt, s hamar ismeretsé­get kötött a lelkészszel. A lelkész, kire nagyon csalo­gató volt Étienne ígérete, hogy valamit festeni fog temploma számára, készségesen megengedte, hogy a sekrestyés, a kántor s a ministráns gyerekek mintául szolgálhassanak. Étienne reggeltől estig szorgal­masan dolgozik Chatellierben, a festménye körül csoportosuló párok nagy bámészkodása közt. A téli napok most hamar múlnak, festménye egészen igénybe veszi, s lázas állapotba hozza. Minden éjjel látja álmaiban a világosság és a színezés ha­tását, alakjaival együtt él, s a festmény lázas ki­vitelében a novemberi s dec­emberi ködös hetek gyorsabban múlnak, mint ahogy a Brignon habjai hömpölyögnek a régi úri lak tövében. De La Joubardiéreben nagyon lassan múltak a napok. A mezei munkákat bevégezték. Baillar­­geon apóból otthonülő lett, s mint a macska, ki az első hidegre dideregni kezd, egy alacsony széken a tűzhely előtt ült, lábszárait puha juhből fedte, veszettül pipázott s pökdösött Baillargeon anyó nem nagy örömére. A jó asszonynak soha sincs nyugta; reggeltől estig futkos ide­s tova, a kony­hából a baromfiudvarra, az istállóból a sütőházba szaladgál. Az őszi nagy mosást elvégezték; a mo­sónők a fehérneműket kiteregették a gyümölcsös kertbe, honnan Teréz minden este egy nyalábbal visz fel szobájába, mert az összehajtogatás és a javítás rá van bizva. Reggel már az ablakhoz ül, lábainál az összegöngyölt fehérnemüekkel telt ko­sár, s szorgalmasan varr, mialatt tekintete a vár felé vonuló ködös hegyek felé révedez. — A csu­pasz ugarföldeknek sötét violaszinük van; a kelő gabona zöld táblákban terül el a barna szántóföl­dek közt. Az égen szürkésfekete felhők vonulnak Pressigny felé, mintha valami titkos hatalom űzné őket. A levegőben egy hollócsapat száll, s leeresz­kedik valamelyik vetéstáblára. Teréz Étiennere gondol. Azt kérdezi önma­gától, hogy micsoda szomorú esemény tarthatja vissza Saint-Clémentinben; csodálkozni kezd, hogy oly soká távol marad. A fiatal­ember elutazása óta csak egyszer volt a városban mindenszentek napján, nagymisén. A templomi közönség kiváncsi, alattomos, gúnyos mosolyában azt a kifejezést vélte látni, mely annyira bántotta egykor Palatin­­esben. Nagyon szomorúan, nyugtalanul, lehan­golva ment vissza La Joubardiérebe, s többé nem ment Pressigny­be. Nem kételkedik Étienneben, hanem aggoda­lom fogja el. Minden reggel azzal kell föl, hogy no talán ma megérkezik! — Az órák lassan múl­nak, s este a tanya álomra tér anélkül, hogy csak egy ismeretlen is jött volna napközben magányos­ságából kiragadni. Egykori élénksége eltűnt, nem dudol varrása közben. Hala­vány, szemei beesettek, szemöldökei szomorú, nyugtalan kifejezéssel húzód­nak össze. Nincs étvágya; Baillargeon apó és anyó fejét rázza, mikor látja, hogy csak úgy immel-ám­­mal eszik. Így múlik el egész november, elérkezik de­­c­ember fagyos napjaival, mikor az ég kék, s a rét fehér a zúzmarától. A tanya annyira elvesz a courtili erdőben s a mezei dombok kanyarulataiban a város zaja csak néha hat el oda, az újságok is­meretlennek azon a tájon, s a gyalogposta csak négy­szer fordul meg egy évben. Senki sem tudja, hogy TM ^térik a szomszédságban, hova nyáron is rnt-MaugarA^L®.1;^.!^/. s|"? tud semmit. STM-m réséről s Chateftierfjar0v’aiu J?7°FS JC1SSH$£. Teréz keblét szüntelenül fájdalmas előérzet gyötri. Sejti, hogy Saint-Clémentinben nagy bajnak kellett történni, fél, hogy Étiennet valami betegség, vagy a gyász tartja vissza, s egy este, nem győzvén tü­relemmel, irt Célestin Tiffeneaunak. Teréz ismeri Célestin titoktartását, s vonzalmát a Maugars ház­hoz; bizonyos felőle, hogy a titkot megtartja, s megírja az igazságot. — Mikor levelét megírta, s a gyalogpostára bízza, visszavonul szobájába. Elő­veszi varrását, s varr, vár, aggódó szívvel, minden öltésnél azt számítva, hogy mikor ér levele Saint- Clémentinbe, s mennyi idő szükséges a feleletre.... Közeledik karácsony hete s Étienne festmé­nye már majdnem elkészült, legalább annyira, hogy a hátralevő részleteket nem kell a szabad ég alatt festeni. A vászon Minique házában van. Étienne, mielőtt az utolsó részletekhez fogna, szemügyre veszi képét a szoba egyenletesebb s homályosabb világításában. A festmény jól sikerült, s élénken visszaadja a benyomást, mit a festő ki akart fejezni. Képe egy fiatal leány temetését áb­rázolja. A fehér szemfedeles koporsót négy fél­­gyapjúszövetbe öltözött pór viszi. A gyászmenet egy châtellieri házból indul ki, s a tanya mentén vonuló utón tart. Elől három olvasóegyleti leány megy fehérbe öltözve a Szűznek ezüsttel hímzett lobogójával. A pap s az énekesek követik. Az énekes-gyerekek kezében a füstölő csillog s gőzöl és fejük fölött az ezüst feszület fénylik bágyadtan. A gyertyák halványan pislognak, a menetet gyászoló szülők és rokonok zárják be. A kiséret lassan halad a könnyű hóle-1^1 I»______l fo­­ló •« viU­ituwiwtMt vui»»wmiV/ UJ CtiJL fák között. Châtellier régi épületei feketén vál­nak el az ég kék színétől, hol a hermelin­prémként elterülő felhők között csak alig leir áthatolni a nap halavány sugara. Az arczkifejezé­­sek falusiak, zordak ; arczukról érzelgősségtől ment szomorú kifejezés olvasható le. Mintha a ködös levegőn keresztül a harang ezüst hangját hal­laná az ember, melynek palakőfedte teteje ke­resztüllátszik a fák fölött. Az embert egészen meghatja a zuzmarás tájkép s a fiatal leány fehér gyászkisérete közti öszhang. Szívünk annyira meg­indul a könyök látásán, mert bizonyos tekintetben az ember és a természet közt való titokteljes ro­konságnak ékesen szóló jelei. Azt mondhatnék, hogy a művész, ki e titokzatos rokonságot vissza tudta adni, magának is élénken át kellett érzenie. Valóban, Étiennet nem egyszer fogta el gyötrő fölindulás, mikor festményén dolgozott. Nem gyá­­szolja-e ő is szerelmét s ifjúkori legszebb álmait? Ő is sírt a zord deczemberi napokban kikelt remé­nyei fölött s istenhozzádot mondott egy szeretett fiatal leánynak. Saját lelkét öntötte vásznába, s ta­lán innen van, hogy az ember kényet érzett sze­mébe gyülemleni, ha ránézett. — Étiennet magát is búskomorság fogta el, ha festményére nézett. Elgondolta, hogy fejfát kell emelni ifjúságának, hogy újra küzdenie kell ismeretlenül, anélkül, hogy Teréz, az erélyes, szeretett nő oldala mellett lenne, kinek erős gyöngédsége támogatná .... Egyszer csak elhagyta bátorsága. Menekülni akart Minique házából, át akart hatolni a mureli dombon, hogy La Joubardiérebe fusson, hogy még egyszer, utoljára lássa Terézt, s kifejtse előtte az okokat, melyek válásra kárhoztatják tőle. De egy nyomasztó gondolat szobájában tartotta. Ha meg­jelennék a tanyán, felkeltené annak szánalmát, kit szeret, kényszert gyakorolna Teréz akaratára, hogy igent mondjon, mit talán szive nem súgna önmagától. Nem, ezt nem fogja tenni. Csendesen el fog távozni s levélben adja meg a szükséges utolsó felvilágosításokat. Holnap este Párisban lesz, s nyolczvan h­en fogja elválasztani La Joubardiére­­től . . . Újra vászna elé ül; szemei a Szűz lobogóját vivő fiatal leányon akadnak meg, melynek feje Desroches kisasszony feje után van festve; ennek vázlatát Étienne La Joubaudiére-ben léte alatt készíte­te el. Igazán Teréz volt e lobogót vivő leány halavány arczbőrével, a tourainei főkötőről lecsüngő barna szalagokkal, e piros, őszinte ajkak, e fekete cseresnyeszínü ragyogó szemek, e kedves, szilaj arcz, mely után Étienne annyira őrült, Te­­rézé voltak. Egy pillanatra, mintha megmozdulni látná, mintha lehunyná szempilláit, mint a tanyán, mikor közelében élt. Kint minden csendes. Vasárnap van, Minique eltávozott hazulról. Ünnepi béke uralkodik a vá­rosban ; a hideg levegőben csak a vecsernyére hivó harang egyhangú, álmos hangja hallatszik. Étienne mindinkább álmodozásba merül, szempillái félig lecsukódnak s a harang hangja szenderbe ringatja. Egyszerre úgy rémlik előtte, mintha va­laki a festőszoba ajtaján kopogtatna, melynek épen háttal áll a festmény. Félig felnyitja szemeit s gyorsan megfordul. Nem a vászonra festett kép, hanem maga Teréz áll előtte testestől-lelkestől. (Folytatása következik.) belől 20 éves fiatal­ember öngyilkossági szándék­ból a Dunába ugrott. Doszpod József kormányos azonnal mentésére sietett, és sikerült is az ön­­candidatust a hullámokból kifogni. A fiatal­ember eszméletlen állapotban szállitatott a Rókus­­kórházba. Zsebjeiben találtak egy pénzes erszényt 29 kral, egy bádog bárczát 45 számmal. Ruházat­járól ítélve festő volt. — Lotz József vasúti hiva­talnok, lakik lövöldetét 2. szám alatt jelentést tett a rendőrségnél hogy 12 éves fia tegnap reggel óta sehol sem található. A szülői háztól eltávozott, félvén a szemrehányásoktól, miután a legutóbbi vizsgát rosszul tette le. Színház és művészet. — Doppler Ferencz, a nemzeti színház egy­­kori tagja, „Ilka“ operánknak ismeretes szerzője, ki 19 éven át mint első fuvolás és balletigazgató működött a bécsi operánál, legközelebb testi baja folytán nyugdíjba lép. — Ramazetter Jolán kisasszony, ki most fe­jezte be tanulmányait a szinészeti tanodában, Ko­lozsvárra szerződött. — A pozsonyi magyar színtársulat búcsúja valóságos nemzeti tüntetéssé vált. E társulat tud­valevőleg a győri, s Beödy Gábor vezetése alatt állván, jeles szervezetű. A pozsonyi lapok egyhan­­hangúlag elismerik, hogy Beödy társulatának sike­rült Pozsonyban a magyar színművészet hitelét a legszilárdabb alapokra fektetni, s mi szintén nem megvetendő, jelentékeny anyagi sikert is kivívni a maga részére. A búcsú estéjén a színház egészen megtelt, előadás előtt a magyar­ kör elnökei, Révffy László t dr. és Gokesch-Kondé Paula úrhölgy a színpadon megjelentek, előbbi fenkölt szavakkal elismerést fejezve ki a w:** « idvcac›s£yr‹«i.­itteni sikeres szép működéséért, kiemelve különö­sen azon érdemeket, melyeket maguknak a ma­gyar nyelv terjesztése és művelése körül ez által szerzett. Annál is inkább indíttatva érzi magát a kör, úgymond szóló, elismerését és rokonszenvét kifejezni, mert szellemi testvérek egymás közt, minthogy mindkettejöknek ugyanazon egy szép hi­vatása és czélja van. Gokesch-Kondé Paula úrhölgy erre egy igen díszesen készített ezüst babér ko­szorút adott ajándékul Beödy Gábornak, a társulat igazgatójának. Ezen szép jelenet után fölhúzták a függönyt s midőn a közönség a színpadon csopor­tosult színészeken a város színeit megpillantotta, riadó taps tört ki, melynek lecsillapulta után az egész társaság a hymnust énekelte azután Beödy rövid, de meleg hangú beszédben búcsúzott el a társaság nevében Pozsony közönségétől, megkö­szönve azon szép támogatást, amelyben társasága ittléte alatt részesült. Budapest, 1879. Rudnyánszky A. könyvnyomdájából. Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, jul. 1. Az 1854. államsorsjegyek mai húzása alkalmával a következő sorszámok húzat­­tak ki: 32 87 188 224 421 450 534 685 1045 1079 1132 1159 1229 1397 1500 1557 1588 1634 2067 2069 2084 2202 2397 2457 2774 3008 3114 3300 3335 3402 3533 3654 3790 3872 3968 3979. Bécs, július 1. Megnyitás: Osztr. hitelr. 262.60, magyar hitelr. 251.75, magyar járadék 93.40’ 2, Napoleond’or 9.22. Szilárd. Bécs, július 1. Előtőzsde. Osztrák hitelr. 262.70, magy. hitelr. 251.90, angol-osztr. 124.10, államvasut 277, magyar járadék 93.40, Napoleond’or 9.22. Üzlettelen. Frankfurt, június 30. Esteli társaság. Osztr. aranyjár. 48.18, magyar jár. 82, osztr. hitelr. 2297/1, osztr. állv. r. 263.25, galicziai 209.25, Szilárd. London, jun. 30. Consolok 97%, Ezüst 51%, Magy. jár. 833 „ Magy. kincs. ut. 102’ 4. Páris, jun. 30 Zárlat. 3° 0 évjáradék 82.30, 5° 0-os évjár. 116.30, Osztr. államv. 610.—, Lombard 192, Török­­sorsjegy 47.75, Osztr. földhitelv. 637.—, Osztr. ar. jár. 68.40, Törlesztési jár. 85.17, Bágyadt. Páris, junius 30. Boulevard köles. 116.30, Magyar jár. 837 8. Antwerp, junius 30. Petroleum bágyadt 17­ , frank. Bréma, junius 30. Petroleum nyugodt 705 Pf. Hamburg, június 30. Búza nyugodt 185, 187, rozs nyugodt 115, 119, olaj bágyadt 59. 58, szesz nyugodt 36.25, 36.25, 37.50, 38.50. Esős idő. London, junius 30. Búza igen nyugodt, a kukoricza kelendőbb, egyéb állandó, olaj helyben 288­8 shilling. Beho­zatott : búza 63,686, árpa 1287, zab 40,375, quartet. Szép idő. Páris, június 30. Esteli terménytőzsde. Liszt 59, 59.25, csendes 59.50, 60, búza 27 30, 26.60, csendes 26.75, 27.10, olaj 80.75, 80.25, bágyadt 80.25, 80.75, szesz 52.25, 52.75, 53.25, 54. ___________ Gazdasági és piaczi tudósítások. A borászat rendszeres emelésére a minisz­térium a bortőzsde felállítása mellett különösen oda irányozza törekvését, hogy helyes alapokra fektetett borkezelés által a külföld igényei lehető­leg kielégíttessenek s a bizalom a magyar borok tiszta és jó kezelése iránt mindinkább erősbüljön. E czélból minél több pinczeszövetkezetek létesíté­sére törekszik és úgy a múlt, mint ezen év folya­mán csakugyan a ország különböző részén több ily pinczeszövetkezet jött létre, igy nevezetesen : Esz­tergom, Arad, Köves-Kál, Kecskemét, Szob, Aszód stb. helyeken. Legnagyobb nehézségét képezte ezen szövetkezeteknek egy rendszeres szervezetre fek­tetése, miután némelyek, mint részvénytársulatok, mások mint évenkint osztozkodó szövetkezet ala­kultak. E bajon a je­ggel diólgoztatott ki az összes Szz­vetkezetek számára. Állandó gazdasági tudósító tiszttel, Bars­­megye lévai járására, Lakner László bízatott meg. Közlemények az ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből. Egy uj hitelintézet alapításán fáradozik hosz­­szabb idő óta több magyar főúr. Mint a „P. N­.“ értesül, ez intézet tervezete már elkészült és bizo­nyos pénzügyi kérdések elintézése végett az­ ala­pítók ügynököt küldöttek Bécsbe, kinek feladata az ottani hitelintézet igazgatóival alkudozni. Ezen ügy­nök már egy hétig időzik Bécsben, s sikerrel mű­ködik. Az intézet élén Lónyay Menyhért és Teleki grófok fognak állani. A pénzügyigazgatóságok és dohánybeváltási hivatalok körében a pénzügyminisztérium újabban azon tapasztalatot tette, hogy a kellő határidőn belül benyújtott dohánytermelési bejelentésekre hozott határozatok is a községi elöljáróknak a kormány határozott rendelkezése ellenére nem adatnak ki a kérelmezőknek leendő kézbesítés vé­gett a megállapított határidőig, vagyis márczius 15-ig. Midőn az illetőket a miniszter f. é. 33,265. sz. körrendeletével a min. határozatok pontos megtartására utasította volna, egyszersmind elren­delte, hogy azok a kérelmezők, kik a termelési körzeten kívül eső területre akarnak engedélyt nyerni, azonnal elutasítandók; akkor pedig, ha az engedélyhez szükséges kellékek megállapítása vé­gett, vagy más okból az ügyet tárgyalás alá venni tennék, a kérelmező ideiglenesen elutasítandó s a tárgyalás folytatandó. Ha az engedélyre kellő ok merül föl, az elutasító végzés megváltoztatása vé­gett a minisztériumhoz javaslat teendő; a félnek különben joga van apellálni az elutasítás ellen. A Tisza és mellékfolyói mentében alakult vízszabályzó társulatoknak adandó állami előlegek felvételénél s kezelésük körül követendő eljárás iránt a pénzügyminiszter június 26-iki körrendele­tével utasította az illető adóhivatalokat és fel­­gyelőket.­­ E rendelethez képest a társulat köz­­üigyűlési határozattal állapítja meg a felveendő elő­leg összegét és helyben hagyja a kamatok egyéni kivetését. Az egyéni kivetés kimutatása a tásulati választmány által az adóhivatalnál bemutatandó, melynek alapján aztán a közmunka és pénzügymi­niszter egyetértőleg állapítják meg az adandó elő­leg összegét és a kamatlábat. Az előleget nyert ártérbirtokosok a kamatot és visszafizetést az il­lető adóhivatalnál teljesítik, mely az esedékük ide­jén be nem fizetett részleteket az egyenes adókra nézve megállapított módon hajtja be tőlük stb. x. Kivételes díjszabás a felső-sziléziai kő­szén- és konksz-szállítmányokra. Július 10-én a felső-sziléziai vasutak állomásairól a Ferdinánd északi vasút vonalain keresztül a szab. osztrák államvasút (délkeleti és bécs-szőnyi vonala) s a vágvölgyi vasút állomásaira küldendő kőszén- és konksz-szállítmányokra nézve kivételes díjszabás fog életbelépni. E tarifa által az 1871. május 1-én kiadott díjszabás s ahoz csatolt pótlékoknak a délkeleti és a bécs-szőnyi vonalra nézve fennállott díjtételei hatályon kivül helyeztetnek. Vonatkozó példányok az illető vasutigazgatóságoknál s állo­másokon megtekinthetők s az osztrák államvasut­­társulat forgalmi igazgatóságánál megszerezhető (Bécs, Pestalozzigasse Nr. 8.) Áru- és értéktőzsde, Budapest, julius 1. Gabonatőzsde. Búzát ma jobban kínálták, de a vételkedv hiánya miatt csak keveset adtak el, jóllehet néhányan még árleengedésre is készeknek mutatkoz­tak. A többi gabonafajok ára változatlan. Határidőüzlet még mindig hanl­atló irányzatú. Búza őszre néhány árral olcsóbb s a vevők nagyon tartózkodók. Zab őszre meglehetősen vál­­­tozatlan maradt árában, azonban a hangulat valami csekély­­lyel bágyadtabb. Bánsági kukoricza július-augusztusra tegnap óta 5 krral esett. Káposzta és bánsági repere meglehetősen változatlan.­­ A mai napon történt vásárlások közül követ­kező kötések jutottak tudomásunkra. Búza, tiszavidéki 300 mm, 79 kis 10 frt 30 kr, 300 mm. 78.2 kis 10 frt 20 kr, 100 mm. 76.4 kis 9 frt 60 kr, 200 mm. 77 kis 9 frt 50 kr, 200 mm. 77.9 kis 10 frt, 200 mm. 76 kis 9 frt 30 kr, 100 mm. 76 kis 9 frt sárga, 100 mm. 75.4 kis 9 frt, 100 mm. 75 kis 9 frt, bajai 1200 mm. 76 kis 9 frt 37­, kr. bánáti 1100 ram. 74.3 kis 8 frt 25 kr, 200 mm. 74.4 kis 8 frt 50 kr, 100 mm. 74 kis 8 frt 50 kr, 200 mm. 73.5 kis 7 frt 75 kr, másvidéki 100 mm. 76.2 kis 8 frt 80 kr, 100 mm. 75.5 kis 8 frt 60 kr, 200 mm. 74 kis 8 frt 25 kr. Valameny­­nyi három hóra. Rozs 5.30—85. Árpa 5.20—6.25. Zab 5.30-60. Kukoricza 3400 mm. 5.10. Repeze bánáti 300 mm. 10.75. Határidőüzletben következő árak jegyeztetnek: Szokványbuza szeptember-októberre 9.82—87. Zab szept.-októberre 5.60 -65. Bánsági kukoricza junius-jul.—.— jul.-aug. 5.18—22­/2. aug.-szeptemberre 5.35-40. Káposztarepcze aug.-szeptemberre 11%—11%. Bánsági repcze jul.-augusztusra i1'/8—'14. Budapest, jul. 1. Értéküzlet. Az előtőzsde hangulata szilárd volt, de az üzlet pangott. A legkedveltebb papirosok is csak itt-ott csináltak vásárt. Hitelr. névleg 266.20. A déli tőzsde hangulata csöndes, de az eladott tételek mégis na­gyobbak. Hitelr. 266.10—40, Bécsből 263, magyar hitelr. üzlet nélkül, járadék 93.40 — 60 és szilárdabban záródott. Más érték nem fordult meg a vásáron. A helyi értékek közül mol­nárok és sütők 345, pesti biztositó 113 50 készpénz szökken­tek, vasutak szilárdak, a valuta szállóban. A tőzsdei árjegyzéseket következőkben adjuk: Államadósságok, pénz ára pénz ara Magy­­ar. jár. . . . 53 60 ?3 75 1877-ik­ illamkStT. . . 74.— 74.50 „ vasúti kölcsön . 110.50 111.25 S magyar földtehermont. 80.— 80.50 „ kincst. utalv.ll.kill. — Temssi „ 83 50 84.50 „ sorsjegykölcs. . . 102 25 102 75 Erdélyi „ S3.— M 60 Keleti vasút X. kib. . 71.30 71.60 Szőlődézsmavílis. . . 88.— 88.30 m ».­II. „ . 83 25 88.60 Pestvárosi kölcsön . . 56.— 56 25 Bankok. Magyar által, hitelb. . 251.50 252.-- Által, municipal-bank . 160.-152 - Osztr. hitelint. . . . 868.— 263 20 Lipótvárosi bank . . 36.— 83 — Angol-osztrák . . 128.25 128.76 Kézműves bank . . . 142.— 145.— Iparbank................. 142 — 145.— Magy. ált. földh. részv. Pesti iparbank . . . 40.— 42.— „ jelzálog h. b. . ——.— „ keresk. bank . . 505.— 600.— Biztosító társulatok. I. magy. ált. bizt. t. 2820.­2850.— Pesti bizt. int. . . . m.50 116.— Pannónia t. b. t. . . 700— 800.— Unie yiszbizt. t. . 145.— 148 — Gőzmalmok. Ceneordia . . . 656.— 566.— Luiza .................. 286.— 288.— I. Budapesti . . . 1480—1400.— Molnárok és Knt. . . 345.— 847.— Erzsébet .... 288.— 250.— Pannónia .... 1450.—1600.— Henger 880.— 850.— Victoria .................. 480.— 490 — Közlekedési vállalatok. Atrela-fiumei . . . . 136 - 136.60 Osztrák állami. . . . 277.60 278.50 Első erdélyi .... 102.— 102.60 Tiszavidéki .... 212.— 214.— Észak-keleti . . . 126.50 127 50 Pesti közúti . . . . 277.­ 878.— Kassa-oderbergi • • . 114.50 115.— Budai hegyi . . . . 76 — 78 — Tak­ar­ékp­énztár­ak. I. hazai . . . 2706. 2715 — Budapesti főv.................. 880.— 885.—J­ársz. központi. . 104.50 105.—­ Külvárosi................... 52.— 56.— Különféle vállalatok-Alagút..................... 102.50 105.— Schlick-féle. .... 65.— 70.— Ganz és társ. . . . 291.— 294.— Sörfőzde I. m. ... 476.— 485.— Gsehwindt-féle . . . 265.— 268.— Sertéshizlaló .... 145.— 140.— Gyapjúmosó ....—.— — Spodium­gyár .... 232.— 236 — Athenaeum könyvny. . 875.— 385.— Téglagyár Drasche­r . 69.— 69.60 Pesti „ . 650.— 600.— „ kőbányai . 92.— 96.— Salgótarjáni készénb. . 102.— 104.— „ újlaki . , 28.— —. vasönt. . 77.— 80.— Záloglevelek. BVz#/o Slagy.földh.papír 99.— 99.50 51/?®/g ib. ált. fft­th. r. 74.— 75.— 5 „ „ 92. — 92.50 6 ., ,, ff ff 79.— 80.— * m t, arany 109 — — 6 „ kisbirt. „ „ 86.50 87 60 51/2 „ jelzál. . —.— —.— 7 „ „ M „ 96.50 97.— 6®/a pesti keresk. .. . 99.50 —.— Elsőbbségek. Lánczhid................. 96.— 96.50 Lloyd és tőzsd. • . 82.25 82 50 Pécseinek. Cs. és kir. arany . • 5.47 5.49 Ezüst ...... 100.— — 2­­ frankos „ . . 9.21 9.23 Németh, bankj. . . 56.90 56.95 Váltó-árfolyamok. Német bankhely . . . 56.50 56.60 Párisra............. 45.85 46.­ Amsterdamra . . . 95.75 96. Schweitzra .... 45.75 45.65 Londonra .... 115.90 116.10 Felelős szerkesztő: Hindy Árpád.

Next