Ellenőr, 1879. augusztus (11. évfolyam, 373-419. szám)

1879-08-02 / 373. szám

UJZ 24 CSARNOK. Czinczyék és Czinczárék. Egér-regény (emberekről). Irta VLUKOSZ ROTKIV. (Szokoly Viktor.) Uj-görögből fordította : A VARABONCZA5 DIAit. —--------­(A görögre visszafordítás joga fentartatik.) A Czinczy- és Czinczár-család­. {Egérmese emberekről.) X.­­A dinnyési és pelyvakazli képviselő. Czinczár elve, népsze­rűsége, a nemes Szalonnásyak ellentörekvése. Hová sülyed­­tek az egérnemesek ? A tartalékos honvédek elmennek a vá­lasztásra; indokaik. Mi a következése a csiga-konfortábliba ülésnek? Czinczár udvari ebéden. Az egerek szürke-barát apátjának megjegyzése. Mint képezte magát Czinczár mint képviselő ? Miért nem lett királyi tanácsos s miféle érdem­csillagot vitt haza?­ Szegény Czinczár egyszerű, de csinos magya­ros szürke öltözetében nagyon megsemmisültnek érezte már akkor is magát, midőn a főlépcsőn, a folyosókon, előtermekben és ajtók előtt felállított aranyos pápaszemü, zöld bársonyba öltözött leveli­béka-gárdistákat megpillantotta, kik súlyos káka­­levél szablyáikkal feszesen tisztelegtek előtte; s midőn az elfogadó terembe érkezett, ha már nem lett volna ott oly sokaság, melyben az ő szürke­sége jelentéktelenné vált, mint az árnyék, — látva a sok sáfrányos, tejfölös torma- málnalé-, paradi­csom- és ribizke mártás-szinü díszruhákat, a fő­papok alkörmös czukorszerű talárjait és a katonai méltóságok paprikával jól meghintett egyenruháit, — mondom, ha nagyhitelen az előtérbe találják őt vezetni bemutatás végett, a­mi vele még soha­sem történt, talán el is ájult volna. Az ebédnél szerencsére asztalvégre került. A tányérja mellé helyezett étlap számára arabsul volt írva s az ételeket, miket a főispánnál ara­nyosabb inasok hordtak körül, az udvari múzeum ritkaság-gyűjteményének tekintette, miket csak megnézni, de mikhez nyúlni nem szabad. Később ugyan látta, hogy a magasabb körökben nálánál jártasabb urak tudományos bonczolat alá vették az állat-, növény- és ásványvilág ezen k­icím­ieerny­­ségeit s erre ő is felbátorodott példájukat követni; fájdalmasan vette azonban észe, hogy kukoricza kásához, árpadarához és tökmaghoz szokott Ínye szakértőén misem lesz Ha már az ő gyomra korgó maradt, falusi szokás szerint szeretett volna legalább felesége és Jankiczája számára valamit emlékül magával vinni. Ezt sem tehette, mert hogy ünneplője feszesebben álljon, de volt annak minden zsebe varrva. Midőn szomszédja, a szürke egér-barátok jó­kedvű főapátja észrevette, hogyan tapogatódzik Czinczár uram nem létező zsebei után, tréfásan feléje fordult és igy szólott: — Kolléga, ön arra született, hogy emlék­szobrot állítsanak önnek. Az államot úgy kezdi szolgálni, hogy képtelen zsebelni. Czinczár ez észrevételre elpirult s felfogadta magában, hogy azt sem fogja soha a zsebébe jut­tatni akarni, a­mi különben jószivüen a gyomrá­nak volt szánva. Nagyon hosszúra nyúlnék ezen elbeszélés, ha bírnám mindazon kalandokat, miken Czinczár kép­viselősége első időszakán keresztülesett. A budapesti lánczhidat sem építették föl egy nap alatt s igy elgondolhatjuk, hogy Czinczár sem vált egyszerre oly honatyává, hogy Egérország első illustrált lapja mindjárt kiadhatta volna arczképét. De lassan kint világismerethez jutott. Kazal­alji telepítvényét és műmalmát barátja, a volt tengerész közvetítésével szerencsésen adta arendába, úgy hogy minden év­negyed elején, pörlekedés nélkül megkapta a ki­kötött bérösszeget, ezen jövedelméhez járulván öt teljesértékű búzaszemet tevő képviselői napidija, mi aprópénzre váltva 50 zabszemet, vagy krajczá­­rokban 500 kásaszemet tett, valamint a honatyá­kat megillető szabad lakást sem feledve el,­­ nem mondhatjuk, hogy igénytelenségében a budapesti élet nagyon nyomasztó lett volna reá nézve. A Sándor-utcza egyik palotájában bérelt ki földszinti lakást, felesége tört lábai s az országház közelsége miatt. Jankiczát teljes kiképzésre a szom­szédos nőneveldébe küldte, hol a női munkákban, például az egérfonásban, ficzkándozásban és nyala­­kodásban tökéletes­ülhetett, alig lévén egyetlen növendék, kinek táskájában könyvei mellett egyen­­rangu helyet ne foglalt volna a gyümölcs és süte­­mény. Felesége számára szakácsnét is fogadott, ki a közellevő szatócsok és kofák bódéiból mindennap bőven ellátta az asztalt s egyik muzeumkerti sétája alkalmával valamelyik pad alatt hortyogó faczér poczikot pillantván meg, ki rendőri tilalom da­czára a nemzet parkját magántanyájává tette, ezen logi­t alkalm­asnak vélte inasául szerződtetni. Az éhenkórász nem sokáig gondolkozott, beszegődött s az naptól fogva minden reggel oly fényesen és tisztára nyalta uj gazdájának szürke ruháját, hogy ez az országházban való megjelenésével bizonyos hatásra számíthatott. J­ó természetes észszel megáldott Czinczár érezte faragatlan voltát s azért, hogy éretlen gu-Diu eseten életek czéltáblájává ne váljék, elhatározta magában a közügyekbe való belé­­kottyanása előtt minden alkalmat tanulásra, tapasz­­talatok szerzésére s a társadalmi életben való csi­­szolódásra fordítani. E végből az érdemleges viták megkezdése előtt legczélszerűbnek tartotta idejét a könyvtárban kitűnő, de nagyon ritkán forgatott államtudomány­ és nemzetgazdászati munkák rági­­csálásával, a padok alá szórt papírszeletek bölcs jegyzeteinek tanulmányozásával s a buffetben folyó époly szellemes, mint nagyhorderejű páratlan, s az árusnővel folytatott párbeszédek megfigyelésére fordítani, miközben alkalma nyílt paraszt ínyét holmi hideg borjú- és sódarszeletek bonczolgatása mellett magasabb fokú ismeretekre emelni Érezte a pártclubba és az előkelőbb vendég­lőkbe járásnak szükségét is, mert bizalmasabb, tárteaffc^K ci!f n^J^^futhatott kar­modorukat, gyöngéiket, egész értéküket. Ezen vá­gya teljesülésében (minek egész éveken át magára hagyott felesége nem igen örvendett,) nagy segít­ségére volt szállásadó gazdája, a clubhelyiség igaz­gatója, ki minden áldott este fél hétkor magára ölte bő, feslett zsebü felöltönyét, melyben való ide-odautazásait azon hálával fizette meg, hogy a kabáton sohasem rágott lyukat. A pártfegyelmet nem minden képviselő szokta ennyire megtartani. A clubban való élet betetőzte polgárisultsá­­gát. Itt megtanult mindenhez hozzászólni; adomá­kat (s köztük leragasztott könyvbe valókat is) annyit hallott, mikép elhatározta azokból csönde­sebb napjaiban majd „A nevető egér“ czím alatt kétkötetű gyűjteményt közrebocsátani, a mihez eddig nem is konyitott; a kártyajátékban tekin­­télylyé vált s itt érte az a szerencse, hogy három miniszteregér, a kiknek a következő nap pártjuk minden szavazatára nagy szüksége volt,) melegen szorított vele kezet, sőt az egyik azt is kérdezte tőle: „Hogy érzi magát Czinczárné ő nagyságai, ami világos ujjmutatás volt arra, hogy csak Czin­czár politikai meggyőződésétől és szavazási buz­galmától függ: akar-e egérkirályi tanácsossá ki­neveztetni ? Fájdalom, Czinczár minden természetes esze daczára sokkal együgyűbb volt, hogysem ezen in­tést megértette volna. A pártfegyelmet annyiban megtartotta, hogy kormánya mellett szavazott, mi­dőn ezt lelkiismerete megengedte, de ha nem, oly tyúkszemfájást kapott, hogy nem mehetett el az ülésre. Le is folyt az országgyűlés háromévi idő­szaka, haza is ment Czinczár kazalalji birtokára, a­nélkül, hogy valamely kitüntetés érte volna. De tévedek, mert egérpolgártársai azon megjegyzést tettek róla, hogy habár nem is találta föl a pus­kaport, hanem egérhonatyai kötelességeit becsüle­tesen teljesítette , s találkoznak olyan egérképvise­­lők­ is, n­in. .........­ „­­ —Stil kitün­tetésnek veszik. „És semmi érdemjel, semmi csillag nem ju­­talmazta budapesti szereplését?“ — kérdezé mit ügyvédje, Kínén: ízígnagyoOb oromó, na mindenkit összeveszithet egymással s legnagyobb fájdalma, hogy őt nem országgyűlési képviselőül, de még me­gyei bizottsági tagul fölléptetni sem jutott eddig eszébe senkinek. Ez a gonosz megjegyzés a kerület által ren­dezett viszontlátási lakoma alkalmával történt. Czinczár fölkelt, odament leányához, a­kit egy fiatal lisztesláda tulajdonosa s a keveset szóló, de annál többet ivó egéresperest közé ültettek s Jan­kiczát, a gyönyörűen kifejlődött és szellemileg is kimivelődött egérkisasszonykát keblére ölelve, igy válaszolt a rossznyelvű ügyvédnek: „íme, ezt a csillagot hoztam magammal. Ez ékesíti mellemet, s ily érdemjel valóban bol­dogít.“ A lisztraktár fiatal tulajdonosa ugyan nem birt tudomással e nyilatkozat előzményeiről, azon­ban ő meg a maga részéről hozzátéve: „Én a magam részéről Jankicza kisasszonyt a gyémánttal kirakott „perzsa naprend“ csillagának proklamálom.“ Fülig szerelmes volt szegény s ezekről azt mondják, hogy nem tudják, mit beszélnek. (Folytatása következik.) *— Tébolyodott hivatalfőnök. Mint a „N. P. J.“ írja, A. B. budai fogyasztási adóhivatal főnö­kén, ki különben szigorú s pontos hivatalnok, már hosszabb idő óta oly jelek mutatkoztak, melyek elmebeli állapotát gyanús színben tüntették föl, így új hivatalnokai irányában a sértésig szigorúan viselte magát. Egy budai dohányárusnak 200 frtnyi bélyeggel többet számított föl, mint az tényleg kifizetett. A Szenden-féle házban levő levélszek­rénybe több czímnélküli levelet dobott be, s aztán csakhamar a szekrény felnyitását követelte. Néhány nappal ezelőtt a császárfürdőből kabát nélkül tért haza, a ruhadarabokat, mint mondá, a fürdő egy pad­ján felejtette. Egy reggel pedig a lakásán levő leande­rek előtt térdepelve s buzgó áhítattal elmerülve találták. Szóval magaviselete zavart elmebeli álla­potra mutatott, miről a pénzügyminisztériumot nem is készek értesíteni. Miután a minisztérium az ál­lítások valódiságáról meggyőződött, a beteg hiva­talnokot azonnal helyettesít tette, elejét veendő a további károknak és kellemetlenségeknek. Midőn A. B. ezt megtudta, őrült dühbe jött, lovat köve­telt, melyen egyesen Bécsbe a királyhoz akart menni. Az elmebeteg hivatalnokot, ki három gyer­mek atyja, a tébolydába vitték. Az esemény őszinte részvétet keltett a hivatalos körökben. — Eugenia excsászárné nevében Bassano her­­czeg köszönő iratot intézett John Ady­eh­ez, a woolwichi katonaakadémia igazgatójához. Az irat­ban a császárné köszönetét fejezi ki az intézet hadapródjainak, tisztjeinek s tanítóinak azon benső részvétért, a melyet a császári herczeg halála s temetése alkalmával tanúsítottak. — Szegedi hírek. A kitelepítés tegnapelőtt délután a belvárosi iskolákból végre nagyban meg­kezdődött. — A belvárosi iskolák tehát már szom­batig egészen üresek lesznek; azonban a rókusi és móravárosban levők még mindig a régiben van­nak- Úgy hiszszük, hogy most már ez utóbbiakra is gyorsan rákerül a sor. Az iskolák megnyitásáról szóló hirdetmény a falakon ki van már függesztve, az épületek helyreállításával tehát késni nem lehet. — Hát ez is emberség? Tegnap beszélte egyik polgártárs a „Szegedi Híradónak“, hogy ár­vizes házának rendbehozását átadta egy vállalkozó kőmivesnek, ki azután hamarosan megszerezte a munkához szükséges embereket 2 forint napi­déért. A munka kezdetét vette, hanem pár nap múlva az egész kőmiveshadból már egy sem mu­tatkozott: úgy elmaradtak, mintha a föld nyelte volna el őket. A vállalkozó utána nézett embe­reinek s meg is találta őket — ugyan hol? — hát lesz az X lábú asztal mellett, s pedig reggeli időben. A vállalkozó nógatni kezdé a vaskanalat forgató embereit, de biz azok már csak 3 forint napdíjért akartak kimozdulni az asztal mellől. Mondja azután valaki, hogy az ily munkásokban csak egy parányi emberség is van. Bizony csúnya dolog ez. Lesz idő, hogy az ily hányiveti nép meg fog elégedni még 1 forint napibérrel. Mulat a nép, fogy a karczos, mert ugyancsak beütött a jó ke­reset, ámbátor hogy százával dolgoznak a város­ban a vidékről érkezett munkások is. Soha, a leg­boldogabb időkben sem volt oly zsongás a kurta és nem kurta bormérő­ helyeken, mint jelen nap­jainkban; ezek a helyek ma már nemcsak a heti­vásárok alkalmával, hanem naponként tömve van­nak munkásnéppel, keményen fogyasztják a Jahks, Jajgató stb. hegy buckás levét, mert hát bőven telik a mándlizsebből. Hej pedig jó volna ám ha­tárt szabni a gége csapjának, mivel a közmondás szerint: „több nap, mint kolbász.“ És majd meg­történhetik ám az az eset, hogy a jövő télen nem­­ a „gége csapja“ lesz száraz, hanem a gyomor korogni fog, különösen ha igy emelkedik a drá­­sság, a mint mostanában tapasztaljuk. (A „Szegedi uradó“-ból.) — Házasság. A bécsi fogadalmi templomban ’’Qlt Össze Stahremberg Camlllö ülrudalwi her­ .órás, felső- s alsó ausztriai tartományi marsal, II.Z osztrák urakháza örökös tagjának, Mária nevű leánya Ungnad Konrád báróval. * — Amadeo herczeg és Verdi. Az olasz király­­vére, Amadeo herczeg, volt spanyol király, köze­lebb Genuában időzött s ez alkalommal megláto­gatta az öreg Verdit. Azon kérdésére, hogy a maestro nem dolgozik-e jelenleg valami szép uj dalmű­vön, ez így felelt: „fenség, én már invalidus vagyok s úgy a színháztól, mint a munkától tel­jesen visszavonultam.“ — Drentelen tábornok „igazi“ gyilkosát e na­pokban fogták el Taganrogban (Déli-Oroszország) Remo orvosnál. Neve Mirszkij. Az elfogatásnál Pletneffnek nevezte magát. Mirszkijjel egyetemben 4 tüzértisztet, két hivatalnokot, 27 polgárt és 50 más személyt, nagyobbrészt tanulókat fogtak el. Mirszkijt Taganrogból Odesszába vitték, a­honnan Pétervárra viszik és haditörvényszék elé állítják. Miután Drentelen „igazi“ gyilkosát nagyon sokszor fedezték már föl, a későbbi hírek fogják igazolni, vájjon Mirszkij hát-e az „igazi“ gyilkos. — Densusianu bukaresti akadémiai küldött a „Bihar“ szerint nyilvános elismerését fejezi ki a „Família“ közelebbi számában Biharmegye fő- és alispánja iránt azon készségért, melylyel neki a megyei levéltárt rendelkezésére bocsátották. Den­­susianu, a románok történetéhez gyűjtött adatokat a megyei levéltárban; kutatásai nem maradtak eredmény nélkül. Különösen a tizennyolc­adik szá­zad második felére vonatkozólag talált itt bőséges adatokat, melyeket a bukaresti tudóstársaság fog értékesíteni.­­ A párisi hírlapíró-egyesület július 29-én évi közgyűlést tartott, de a gyűlésre oly kevesen jelentek meg, hogy határozatképtelen volt. Az eddigi bizottság, melynek tagja Janicot („Gazette de France“), Jourd („Sceil“), Spuller (Republique Franchise“), Ed. Hervé („Soleil“), Darlez („Moni­teur“), Bapst („Journal des Debats“), és Hébraved („Temps“) képezték, testületileg lemondott hivata­láról, s azután E. Lefevret (Rappel“), de Mayot de Suppét („Union“) és Duverdyt (Gazette des Tri­­bunaux“) megbízták, hogy az összes párisi sajtót egy nagygyűlésre hívják meg. A Babinsky hírhedt rabló Repyben (Prága mellett) meghalt. Babinsky harmincz éven át Csehország réme volt. 1830-ban harmincz évi ne­héz börtönre ítélték. Büntetésének legutóbbi éveit Karlhausban töltötte, mely intézetet teljesen meg­javulva hagyta el, de sehol sem tudott kenyeret keresni, mert mindenki kerülte. A repyi­ fegyházban levő irgalmas nővérek kegyelemből foglalkozást adtak neki, kertész-munkálatokra használták, mely hivatalában igen ügyesen járt el. Nehány éve azon­ban elvesztette hallását, s annyira meggyöngült, hogy alig tudott járni míg végre e napokban elhunyt. — Megriasztott kisértetek. Egy nagybajomi molnárnak van három szép leánya. Mi sem termé­szetesebb, hogy a szép leányok udvaroltatnak ma­guknak. Egy holdvilágos estén, írja a „Bihar“, egyik leány szerelmes párjával andalog a gyepes udvaron, melynek hátterében egy szárazmalom sötétlik. Az apjuk s anyjuk már az ágyban szende­regnek, a minél megint nincs természetesebb do­log. Miért háborgatnák az ártatlan fiatalság mulat­ságát?“ A turbékoló pártól nem messze egy lóczán mereng a másik két leány, busán pislogatva a kapu felé, merről a várva várt Adonisok feltűnni szoktak. — De óh csoda! egyszerre megindul a szárazmalom s két, fehér lepelbe burkolt alak kering vele. „Kisértetek“ sikoltoznak a szép tündérek s rémületük a tetőpontra hág, látva a két alakot egyenesen feléjök tartani. A hölgyek egymást ta­­szigálva rohannak a szobába, s a faképnél hagyott mádó reszketve látja a kísérteteket mindinkább közeledni. Kétségbeesve kezd segítségért kiabálni s csakugyan rohannak is a leányoktól vezetett megrémült szülők, a mama ájultan terült el a gye­pen, de a papa, ki felvilágosult férfiú, tolvajokat sejtve, felkap egy dorongot s elszántan a kísérte­tekre rohan. Az apjok vitézsége által felbátorult leányok, piszkalét, seprűt ragadva szintén űzőbe veszik a megriadt kísérteteket, s hajszolják őket körbe az udvaron, közbe-közbe jókat húzva rájuk. Midőn kifáradva a döngetésben a kísérteteket job­ban szemügyre vették, hát uramfia! bámulva ös­­merék fel a lihegő, s jól elcsépelt alakokban az elmaradt s várva várt imádókat. Tableaux! — A búcsúk nemcsak lelki üdvösséget teremnek. A gyöngyösi „Közügy“ írja: A miden évben julius hava utalján, sz. Anna napján a szálaserdő-részben épült kápolnában tartott búcsú alkalmával, tapasz­talat szerint ez ideig még mindig történt kisebb nagyobb verekedés, különösen a mi jómódú nad­­rágos földmiveseink között. Így történt ez folyó hó 26-ik napján is, midőn a szent helyről haza­felé jövet Bognár András és Guba Ferencz előkelő polgárok a Farkasmályban — magukat családjuk­kal együtt kipihenni akarván — letelepedtek s csupa kegyeletből, polgári állásukhoz illő módon eldöngették egymást, ugyannyira, hogy a kezde­ményező Bognár András mai nap is ágyban fekvő beteg. — A nagyváradi bakter. A nagyváradi bakter a világon a legjámborabb lény, irja a „Bihar.“ Az még hagyján, hogy az éjszakákat kegyesen át szun­dikálja, miután ezzel csak igazolja azon aranyigaz­ságot : qui habet bonam conscientiam, bene dormit; ahoz is szokva vagyunk, hogy a­hol valami vesze­delem van készülőben, onnan a békés vérmérsék­letű bakter kötelességének tartja elkotródni, ha­nem az még egy nagyváradi bakternél is szokat­lan, hogy egy kötni való csavargó mellé mint fegy­veres segítség csatlakozzék a város szolgája. Teg­­napelőt éjjel történt, hogy egy glorifikált egyén bemutatta magát egy éji őrnek mint főrendőrbiz­tos. Az istenadta bakter elhitte s készséggel kö­vette annak utasításait. A főrendőrbiztos bement Nagy Károly Korcsmájába s a korcsmárossal is el­hitette, hogy ő valóságos rendőrségi tiszt. Itt aztán neki fogott az ivásnak s közben időtöltésül garázda módon nekitámadt a korcsma vendégeinek. A jó bakter pedig ezalatt ott prezentirozott a háta me­­gett s vélt felebbvalóját annak impertinenskedései­­ben saját tekintélyével is támogatta. Véletlenül odavetődött Neumann László, negyedes, ki aztán a főrendőrbiztos urat lefülelte s bekisértette. Közön­séges kóbor csaló volt ez, Falusi János nevű, ki tolvajlásért be volt már fogva. És a jámbor bakter a zsebmetszőt egész tisztelettel szolgálta ki féléj­szakán keresztül! — Egérinvázió pusztít a szászvesszősi határ­ban. A mezei egerek annyira elszaporodtak, hogy millió számra lepik el Kápolna, Szász-Vesszős és B.-Szt.-Miklós határait s érzékeny károkat okoznak a termésben. — Rendőri hírek. Kocsikázó tolvaj. Tegnap egy isme­retlen fiatal ember az uj­ világutczában nagy eleganciával dobta magát egy frakkerbe s az Albrecht-utczába hajtatott, ott megállitatta a kocsit egy ház előtt s azt mondá a bér­kocsisnak, hogy várja meg kijöttét. A rosszat nem sejtő bér­kocsi 10 órától 12-éig várt. Ekkor azonban már megsokalta a várakozást leszállt s bement az udvarba. Nagyot bámult, a midőn azt vette észre, hogy a háznak két kapuja van s csak­hamar tisztában volt magával, hogy vendége megszökött. A dolog javára azonban még csak akkor akadt a midőn kocsi­jába betekintett, s ott egy templomból ellopott üres széttört kéregetőperzselyt talált. A kocsizást a furfangos tolvaj csak arra használta fel, hogy a perzselyt felnyithassa. — A rendőr­ség a templomrablót üldözi. — Az üllői után tegnap este három pénzügyőr és polgárok között egy korcsmában heves szóvita támadt. A midőn a korcsmából eltávoztak a vita az utczán újból megkezdődött, de akkor a pénzügyőrök kardot rántot­tak, a polgárok pedig kövekkel támadták meg őket. A vere­kedésnek a rendőrség közbenjötte vetett véget. Két pénzügyőr megszökött, az egyiket M . . . . et pedig elfogták. — Egy Kepeler J. nevű mechanikus tegnap este a király utczában e­gy kis fiút fejbe, hogy tudja-e, hogy most kivel 4—’”aufirta "Duszsen l­épeléPSZOI~ remidt­távozni. Egy igazi rendőrbiztos azonban szemtanúja volt az egész dolognak s az álbiztost a hűvösre tette.­­ Tegnap dél­után Budán a Dunából egy már rothadásnak indult férfi holtteste huzatott ki, mely a Szt-János kórházba szállíttatott. Egyik közúti kocsin tegnap délután egy M. W. monogramos arany madalilon találtatott, mely az illető tulajdonos által főkapitányság 17. sz. hivatalos szobájában átvehető. Színház és művészet. — A művészi tulajdon védelme. A franczia közoktatási és szépművészeti miniszter a képvise­lőház elé egy fontos törvényjavaslatot terjesztett a művészi tulajdon védelméről. E javaslat­ lényegé­ben megfelel a párisi és londoni irodalmi congres­­suson kifejezett kívonatoknak és így szól: 1. czikk. A művészi tulajdon, az ismét kiadás, másolás és előadás kizárólagos jogában áll. A mű­vész munkáját ennek beleegyezése nélkül senkinek sem szabad egészben vagy részben ismét kiadni, lemásolni, vagy előadni, bármilyen legyen a munka természete­s az ismét kiadás, lemásolás, vagy elő­adás módja. E határozatok azonban fényképe­zett művek ismét kiadását nem érintik. 2. czikk. Az ismét kiadás, másolás vagy elő­adás joga a művészt élte fogytáig illeti s holta után túlélő özvegyét, örököseit és jogutódait 50 éven át. 3. czikk. Rajzoló művészethez tartozó mű elidegenítése külön megegyezés nélkül az ismét­kiadás jogának elidegenítését nem foglalja magában. Csupán megrendelésre készült arczképeknél ide­genítetnék el eo ipso az ismét kiadás joga. 4. czikk. Zenei mű közzététele jogának elide­genítése nem foglalja magában előadatása jogának elidegenítését és viszont. 5. czikk. Valamely művészeti mű szerzője vagy ennek jogutódai, hogy ismét kiadási jogukat gyakorolhassák, e műtárgy tulajdonosát birtokában nem háborítják. 6. czikk: A meg nem engedett másolással (contre fagon) egyenlőnek tekintetnek: 1. Egy mű­vészeti mű­ ismét kiadása vagy lemásolása más mű­vészet útján, tekintet nélkül az annál alkalmazott eljárásra és anyagra; 2. egy művészeti mű ipar út­ján való ismét kiadása vagy lemásolása; 3. zenei művek mindennemű átiratai és alkalmazásai a szerző vagy jogutódai engedélye nélkül. 7. czikk: Ki valamely művész nevét jogelle­nesen fölveszi s e nevet oly művön, melynek ama művész nem szerzője, használja, ki az illető művész aláírását vagy más jegyét csalási szán­dékkal utánozza, legalább egy évtől legfölebb 5 évig terjedő börtönnel s 16 franktól 5000-ig ter­jedhető birsággal, vagy e két büntetés valamelyi­kével külön fenyittetik. Ugyane büntetés éri azt is, a­ki csalási szándékkal valamely művész ne­vével, aláírásával, vagy jegyével ellátott művet áruba bocsát vagy franczia területre behoz. A bün­tetőtörvény 463. §. e törvénynél is alkalmazást talál. 8. czikk: Minden régibbi határozat, mely e törvénynyel nincs ellentétben, érvényben marad. — Bianca Bianchihoz, ki nálunk s Prágában is oly fényes sikerrel vendégszerepelt, a nemzeti színház igazgatósága a következő levelet intézte: „Mélyen tisztelt művésznő ! Szerencsések voltunk kegyednek bucsúfellépte alkalmával szívből jött köszönetünket kifejezni azon megtisztelő kitünte­tésért, mely a „Nemzeti színház“-at föllépte által érte. Egyszersmind megragadjuk az alkalmat, föl­kérjük, hogy ne felejtsen el bennünket jövőre sem. Minden kegyedre nézve alkalmas időben szeren­cséseknek érezzük magunkat kegyedet rövidebb, vagy hosszabb vendégszereplésre megnyerhetni, ér­tesítsen bennünket egyszerűen sürgöny utján s adjon csak annyi időt, a mennyi szükséges, hogy felléptét nyilvánosságra hozhassuk. Mi júliusban elhatároztuk, ha ugyan kegyednek is tetszeni fog még a saison morte-ot is — mint kegyed meggyő­ződhetett a fényes Bianchi staggione-vé változtatni. Kitűnő tisztelettel maradtunk: Podmaniczky Fri­gyes báró intendáns, Erkel Sándor, operaigazgató. — Győry Vilmos írói körökben tetszést ara­tott népszínművét a „Nótás Kata“-t a „Pesti Hír­lap“ szerint benyújtotta a népszínházhoz.­­ Lehmann díszletfestőt a népszínház igazga­tója kiküldötte a Dunamellék vidékének és a ma­gyar népépítési modornak tanulmányozása végett. Ez utjából Lehmann már vissza is tért s most csak egy jó népszínműre vár, melyben tanulmányait értéke­síthesse. Ha a kombináczióknak barátai volnánk, hoznak bbi hírt 02 Utóbbival rögtön kapcsolatba' — Lóhr János, orgonaművész a „Bihar“ sze­rint egyik nagyváradi jó barátját szándékozik meg­látogatni. Ez alkalommal valószínül­g orgona hang­versenyt rendezend. Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, aug. 2. Megnyitás. Hitelr. 272.60, magyar hitelr. 258 25, angol-osztrák 128.20, 1860-iki sorsjegykölcsön­­, magyar járadék 98.65, Napoleon-arany 9.22. Szilárd. Bécs, aug. 2. Előtőzsde. Osztr. hitelr. 272.60, magy. hitelr. 258.25, Angol-osztr. 128.50, állam-vasút, 282.50, Unió bank ——, Lombard, 89.—, Magyar járadék 93.67, Na­poleond’or 9.21%. Szilárd. _ London, aug. 1. .Consolok 98.—, Ezüst 51­8 Magy. jár. 81—. fíg­­/ Frank,furk­au*L E­steli ásásig. Osztr. aranyjár. rStr PfTk­jár-» ^a?v. Jár- 82.%, Osztr. hitelr. 239.50, Osztr. allamv. 248.75, Galicziai 209.25, Szilárd. ... ooirsso’ au?­ Boulevard forgalom 3%-os évjáru­­lék 83.05, 5° 0-os 117.20, Magyar járadék 81.0I. augusztus 1. Esteli terménytőzsde. Liszt búza szilárd, ólai bágyadt, szesz emelkedő, búza augusztusra 28­50 szeptemberre 28.25, az év négy utolsó hónapjára 28, jövő év négy első havára 28., liszt augusztusra 61.25, szeptemberre 150.' ,°]ar a"&“szt.usr­a 80.25 szeptemberre 80.25, a négy hor­lín5, és négy első havára 80.25, szesz au­gusztusra 56.50, szeptemberre 57., a négy végső hóra 57 jövő év négy első havára 56.50. *’ Közlemények az ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből Behozatali tilalom. A m. kir. pénzügymi­niszter egyetértőig a földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi m. kir. minisztériummal, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és or­szágok pénzügyi és kereskedelmi cs. kir. miniszte­­rmmaiva­­ szivar alakban elkészített, és dohánylevél borítékkal ellátott valamennyi gyártmányoknak, me­­lyek belsejükben idegenszerű anyagokat tartalmaz­ta­k és lelövészeti játék, vagy egyéb szemfény­vesz­tési czélokra szánvák, külföldről, a közös sztrák­­magyar vámterületre való behozatalát, valamint ezen vámterületem átvitelét föltétlenül eltiltotta. K­i- és értéktőzsde. augus­ztus 2- Gabonatőzsde. Búza ma is ke­­mm­lA klDa­la, a tulajdonosok magas árakat követeltek Akalaponban van,maink még nem akarnak megadni vé­telkedvük azonban igen jó volt s utóvégre is a csekély for­galom mellett 10 krral többet fizettek. Rozs és árpa szilárd kukoncza 10 krral emelkedett. Határidőüzlet szintén jóval szilárdabb s általában 10 krral emelkedett.­­ A mai napom semmi vásárlás nem jutott tudomásunkra. Rozs 6.90—7.10. Árpa 7.20—50. Kukoricza 5.90—6. Repcze­­l­j—3 . Határidőüzletben következő árak jegyezték: Szokványbuza szeptember-októberre 11.15—20, tavaszra 11.95—12. Zab szept.-októberre 5.80, tavaszra —.—. Bánsági kukoricza augusztusra 5.95—6, szeptem­b. 5.85 —95, 1880. máj.-juniusra 7 frt. Káposztarepcze aug.-szeptemberre 1l6a—7/,. Bánsági repcze jul.-augusztusra 10%— Budapest, aug. 1. Értékatlet. A külföldi kedvező ár­folyamok hírére kedvező volt a hangulat de az üzlet szűk ha­tárok közt mozgott. Hitelr. 275.30, 275.80 záródott, jára­dék 93.60 alkuban. A déli tőzsde vége felé lanyhult a hangulat a a kedvező politikai hírekre. Hitelr. 273.80, járadék 93.35, be­fektetési értékek és sorsjegyek szilárdultak és kerestettek. Ganz­ vasöntő és közúti élénkült. Valuta változatlan. A tőzsdei árjegyzéseket következőkben adjuk: Államadósságok. PrSm áru iro Magy.­ar. jár. . . . 93.— 93.60 1877-iki államMtr. . . 76.- 76.50 „ vasúti kölcsön . 112.— N­ 2.26 Magyar földteherment. 88.— 88.50 ., kincst. utalv.ll.kik. —.■— —.— Temesi „ 86­­. 87 „ sorsjegyköles. . . 103.70 104.— Erdélyi „ SS.~ 86-50 Keleti vasut I. kik. . 72.25 72 50 Sielödérsmavilts. . . 90.se " I, II. „ . 84 — 84.50 Pestvárosi kölcsön . . 97.­­ 97 66 Bankok. Magyar által, hitelk. . 257 — 257.50 által, municipal-bank ._____ Osztr. hitelint. . . . 271.­ 271.25 Lipótvárosi bank . . 89 — 42 — Angol-osztrák . . 128.25 128.75 Kézműves bank . . . 140 — 145 — Iparbank................—Magy. áll. földb. részv. Pesti iparbank . . . 45.-- 48.— „ jelzálog h. b. _______ „ keresk. bank . . 616.— 625.— Biztosító társulatok. I. magy. ált. bizt. t. 2820.­2850.— Pesti bizt. int. . . . 05.— 116.— Pannónia v. b. t. . . 790.— 800.— Unió visebizt. t. . 163.— 165 — Gőzmalmok. Concordia . . . 656,— 655.— Luiza ................ 328 — 338 — I. Budapesti . . . 1620—1850.— Molnárok és sfit. . . 368.— 874% Erzsébet .... 325.— 330.— Pannónia .... 1678.—1690.*_ Henger ..... 870.— 890.— Victoria ................ 566.— 56«.— Közlekedési vállalatok. Alföld-fiumei • • * • 138. - 139.-- Osztrák államv.J. . . 281.50 282.— Misk erdélyi .... 104.— 105.— Tiszavidéki .... 216.— 217.— Észak-keleti . . . 128.- 129.- Pesti közúti .... 283.- 284 — Kassa-oderbergi . . . 118.60 114.- Budai hegyi .... 90 — 92... Takarékp­énztárak. tri­zs központi. . «Am KV*. .* 1 .* * “l- Ifc Kttlenféle vállalatok-Ganz*1 és társ * ' 1 • 1()0.- Schlick-féle......... 65.- 70.­Cseh jfLVfa.' • • • 32#‘- 824 “ Sörfőzde I.m. ... 475.- 488 -Salgótarjáni^kőszéné. ! ‘ül~ ?&„ Sertéshizla^..^ . . . 145 - 940- „ vasant. . 90.- 95.- -Záloglevelek. 51/6«/o Magy.földh. papír 102.25 103.- 51/1 •„ m. ált. föláll. r. 75.— 76.— 5 ....................... 94 50 96.- 6 „ „ „ „ „ 79.- 88— 5 „ „ „ arany 110.- -.- 6 „ kisbirt. „ „ 86.50 87.6« öl/2­­»lá»l. • 87-- 87-5» 7 « l. » M 97-~ 66/8 pesti keresk. b. . 101.50 —.— Elsőbbségek. Lá-HDzh­id.................$6.75 97.— Lloyd éa tiszpa. • . 82.25 82 50 Péznemek. Cs. és kir. arany . • 5.45 5.47 Ezüst •••••• 100.— — 21 frankos .. . . 9.21 9.23 Németb. bankj. . . 56.75 56.85 Váltó-Árfolyamok. Német bankhely ■ • • 56.35 56.50 Párisra 45.70 45.80 Amsterdamra . . . 95.75 96.­ Schweitzra .... 45.60 45.70 Londonra . . . • 115.75 116.­­45.70 45.80 45.60 45.70 Kivonat a hivatalos lapból. Árverések a fővárosban. Aug. 29. Koller Ferenczné ingadl. 3489 frt. — Szept. 3. Pekári József ingatl. 7447 frt. — Aug. 25. Linhardt Vincze ingatl. 417 frt. Árverések a vidéken. Ungvár szeptember 10. Hor­váth Gábor ingatl. 50000 frt. — Szakály (Tamási) aug. 18. Bakonyi Máté ing. 2688 frt. — Fülek (Losoncz) aug. 28. Ru­bint Lajos ing. 2241 frt. — Sz.-Abrahám (N.-Szombat) szept. 19. Szedlák János ing. 1290 frt. — Léregyház aug. 29. Fekete József ingadl. 1343 frt. — Boda (Pécs) aug. 16. Kajsza Anna ingadl. 1823 frt. — Bogáth (N.-Kálló) aug. 19. Éva Péter ing. 1979 frt. — Rába-Kovácsi (Szombathely) szept. 2. Pásti Teréz ing. 1170 frt. — F.­Hutka (Kassa) szept. 2. Maraszko István ing. 4325 frt. — Misleny (Pécs) aug. 13. Kakas Imre ingatl. 1147 frt. — Esztergom szept. 2. Újvári István ing. 7600 frt. — Szobotisz (Szenicz) aug. 25. Kruty József ing. 2300 frt. — Bethfalva (Sz.-Udvarhely) aug. 9. Fenyédi Mihály ingat. 1826 frt. — Lippa aug. 23. Kornya Katalin ingatlanai 1304 frt.*— Utvin (Temesvár) augusztus 19. Rottariu Petru ingatlanai 3991 forint. — Mirkovácz (Oraviczabánya) szept. 2. Bután Jován ingadl. 1066 f. — Spocza (N.-Szombat) aug. 21. Illavsz­­ky János ingadl. 2089 frt. — Zngovárallja (T.-Szt-Márton) szept. 4. Matuskovics János ingatl. 1407 frt. — Jóka (So­­morja) szept. 14. Kozmér Juliánná ingadl. 1588 frt — Kecs­kemét aug. 23. Tóth Juliánná ingadl. 2432 frt. — Szólna (Kolozsvár) okt. 6. Gróf Lázár Mórné ingatlanai 47,605 frt. — Domahida (N.­Károly) aug. 8. Figdor Ármin ingatlanai 12,636 frt.________­____________________________________ Felelős szerkesztő: Hindy Árpád. _ . . .rr , Tart- Adva Tart- Adva Tart-Bécsi tőzsde, Adva TM TM ____nl Augusztusi.______________...............................................................95.- Maev. északkeleti első 200 frt ezüst 128.-128.50 Magy.­gácsországi 200 frt e. 50/? 73.- 7350­­ ., Tart- Bécs városi sors.­k........................112.70113.— Magyar nyugati, Székesfehérvár- ,, északkeleti 300 „ 5 A 73.50 74. *. Államadósság 100 M. ““ TM Tó,«'S« tank . . . 8M8 »W „tel mts.........................*» • 5 '• »“ ** c "ei? nd an on F. Záloglevelek. Magánsorsjegyek. Bgl.j,ak,reg,ekb.ma,..nov.5pro 67.05 67.20 B„k., rf,Oa.Mk MdHWiala.st sara. 6% 11550115.75 «“"«“* TM « • • ■ , "giVS'I ” ” ezüstben jan.-jul.5pro 68.45 68.60 A1­0 Bztr. bank 200 frtos 120 frt » DunagőzhajózP­­Sö frt p. p. 4«/0103­,0104.50 ” "on1v!Volmrt6pr0i befizetés.................................... 127.80 128- -­ magy.bank p. p. 5% sors. • ^cki város 20 frt . . 22.50 23.50 S.r.ol.snll854-bó 2M frtos 4% p.p.llo.25 115.75 Ogztrföldhitelintéz 200 frtez 4Q -------·­ •,AVltlfLli V/ •/ ' 102- 10250 Keglevich 10 frt .... 16.-16.50 ’’ S16, 2 ” u1 ” ” ~'I CZ Magyar földhitelintézet 200 frt .­­.7 Magyar földhitelintézeti y./. . 10­.^ | Krakkói sorsjegy-kölcsön 20 frt 18.- 18 50 11 1860-ból 100 „ 5 ,0 „ „ • Osztrák hitelintézet 160 frt . . 272.25.272 50 » . .. , Je 7 •_ _' Budavárosi kölcsön 40 frt . . 34.— 34.50 „ 1864-ből 100 „ »” 1®8-76 MagYar ált. hitelbank 200 frt .258.25 258.50 » »«bank B‘%/. . . »7.50 p 4Q ^ ........................ 36.50 37.­Como járadékjegy 42. líra. . . 27.— 28.­ Ala^ausztriai emitoló társa- » kisbirt.földhitelint 6/„sors. 86.­­■ « B^if-alapitvány 10 frt . . 18-18 50 Állam jószági jel­záloglev.l 20 frt 5% 142- 142.50 ^ 50Q frt..............................795.- 805— » » 7 /• ” 96‘ 9b*60 Salm 40 frt p. p......................... 46.­ 46.50 Osztr. kincstári jegyek 5 /„ * 7«^ jqll Osztrák magyar bank 600 frt •830—832— G. Elsőbbségi kötvények. Salzburgi dijsorsjegy 20 frt . 19.75 20.25 Arany rente 4'/„........................78 «0 U. üniobank 106 frt............................. 88.60 88.80 „alA „n St. Genois 40 frt p. p. . . . 37- 37.50 Albrecht 300 frt 58/„ . . . . 78.10 78.30 StanjBWu vdr03i 20 frt . . . 25.50 26— B. Földtehermentesités 100 frt. . . . Alföld fiumei pálya 200 frt ez. 5 /„ 82.­ 82.26 Triest város 100 p_ p_ 4%% . 119.— 120.— p. p. E. Közlekedési vállalatok Báttaszék-Dombov. 200 frt ez. 5"/0 70.— 70.21 ^ .. 50 p p. 4 ¥ y0 . gj _ 53 _ „ .. ... ..­­0/ 87 50­­.­ részvényei. Osztrák dunagőzhajózási 300p. p. 100.­101— Wa­ldgtein 20 frt p. p. . . . 3050 31.50 Horvát-tótomági 5% . . *8 „ „ 200p.p.6% 105.50 106- Windischgrätz 20 frt . . .33.­ 34-Erdélyi 5°/. .................................... 5. Aivraei,wiyo 200 frt . • 47­— 48­— Erzsébet-pálya ezüst 100 frt . . 95.75 96.— Temesi Bánság 58/. .... 85.50 86.— Alteeentoftiya ^ m. . 15« on 100 50 1862-iki . . 95.— 95.50 Válték (három hóra.) Temesi 1867. sorsolási záradékkal 85.­ 85.50­­ 19.50 120— Eperjes-tarnowi 300 frt . . . 77.75 78.25 Amsterdam 100 frt holldi. 30,% —.---------­Magyar 5“/„ . . . • • • 88. 8. dunaeőzhalóz társ. 500 p. p. 583.— 585.— Ferdinánd-északi p. 100 frt p. p. 104.50 105.— Brüsseli 100 frt . . . 3%% ——.— 1, 1867. sorsolási záradékkal 85.50 86.- Osztavdinagöz hajóz tara. ^U P'P ^ 25,34.75 „ „ „100,, 0. é. 99.- Német bankklyk. 100 bír. m. 5% 56.35 56.50 E^r-estarnowi 200 frt . . . ---------- ” ” „ 100 „ e«.5°/„ 105=|l05.50 Londonra 10 font sterling 5% 115.70 115.95 C. Más kölcsönök. Ferdinánd-északi pálya 1000 frt ez. 2208 2213 Ferencz-József pálya 200 frt . 94.50 94.75 Milano 100 Líra . . .5% —— — Duna-szabályozási 58/1 100 frtos 107.75 108.25 Ferencz-József pálya 200 frt ezüst 145.25 145.75 Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . 91.­1 92.- Marseille 100 frank . . 2% Magy. vasúti­ 120 frt 300 (frank) 5% 112.50113.- Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . 175.­ 176— Galicziai­­ frt . . 102.71 103.25 pánail00frank . . . 3/1 45.75 46.75 ,1 arany rente 6% ... 93.60 93-75 Galicziai pálya 200 frt p. p. . 238.­ 238-25 Kassa-oderbergi 200 frt . . 79.- 79.40 Zürichi 100 frank . . . 4%­­.--------H Gömöri záloglevél 5% 150 frt . —— Kassa-oderbergi pálya 200 frt. . 113.25 113.75 Lemberg-czern.-jassyi p. 1865. k­b. 83. 83.25 pénzek árfolyama. || !! %=VT : Wi&jsFP*- JSJ5HsSt:::: I : : till Budapest, 1879. Rudnyánszky A. könyvnyomdájából.

Next