Ellenőr, 1879. augusztus (11. évfolyam, 373-419. szám)
1879-08-02 / 373. szám
UJZ 24 CSARNOK. Czinczyék és Czinczárék. Egér-regény (emberekről). Irta VLUKOSZ ROTKIV. (Szokoly Viktor.) Uj-görögből fordította : A VARABONCZA5 DIAit. —--------(A görögre visszafordítás joga fentartatik.) A Czinczy- és Czinczár-család. {Egérmese emberekről.) X.A dinnyési és pelyvakazli képviselő. Czinczár elve, népszerűsége, a nemes Szalonnásyak ellentörekvése. Hová sülyedtek az egérnemesek ? A tartalékos honvédek elmennek a választásra; indokaik. Mi a következése a csiga-konfortábliba ülésnek? Czinczár udvari ebéden. Az egerek szürke-barát apátjának megjegyzése. Mint képezte magát Czinczár mint képviselő ? Miért nem lett királyi tanácsos s miféle érdemcsillagot vitt haza? Szegény Czinczár egyszerű, de csinos magyaros szürke öltözetében nagyon megsemmisültnek érezte már akkor is magát, midőn a főlépcsőn, a folyosókon, előtermekben és ajtók előtt felállított aranyos pápaszemü, zöld bársonyba öltözött levelibéka-gárdistákat megpillantotta, kik súlyos kákalevél szablyáikkal feszesen tisztelegtek előtte; s midőn az elfogadó terembe érkezett, ha már nem lett volna ott oly sokaság, melyben az ő szürkesége jelentéktelenné vált, mint az árnyék, — látva a sok sáfrányos, tejfölös torma- málnalé-, paradicsom- és ribizke mártás-szinü díszruhákat, a főpapok alkörmös czukorszerű talárjait és a katonai méltóságok paprikával jól meghintett egyenruháit, — mondom, ha nagyhitelen az előtérbe találják őt vezetni bemutatás végett, ami vele még sohasem történt, talán el is ájult volna. Az ebédnél szerencsére asztalvégre került. A tányérja mellé helyezett étlap számára arabsul volt írva s az ételeket, miket a főispánnál aranyosabb inasok hordtak körül, az udvari múzeum ritkaság-gyűjteményének tekintette, miket csak megnézni, de mikhez nyúlni nem szabad. Később ugyan látta, hogy a magasabb körökben nálánál jártasabb urak tudományos bonczolat alá vették az állat-, növény- és ásványvilág ezen kicímieernységeit s erre ő is felbátorodott példájukat követni; fájdalmasan vette azonban észe, hogy kukoricza kásához, árpadarához és tökmaghoz szokott Ínye szakértőén misem lesz Ha már az ő gyomra korgó maradt, falusi szokás szerint szeretett volna legalább felesége és Jankiczája számára valamit emlékül magával vinni. Ezt sem tehette, mert hogy ünneplője feszesebben álljon, de volt annak minden zsebe varrva. Midőn szomszédja, a szürke egér-barátok jókedvű főapátja észrevette, hogyan tapogatódzik Czinczár uram nem létező zsebei után, tréfásan feléje fordult és igy szólott: — Kolléga, ön arra született, hogy emlékszobrot állítsanak önnek. Az államot úgy kezdi szolgálni, hogy képtelen zsebelni. Czinczár ez észrevételre elpirult s felfogadta magában, hogy azt sem fogja soha a zsebébe juttatni akarni, ami különben jószivüen a gyomrának volt szánva. Nagyon hosszúra nyúlnék ezen elbeszélés, ha bírnám mindazon kalandokat, miken Czinczár képviselősége első időszakán keresztülesett. A budapesti lánczhidat sem építették föl egy nap alatt s igy elgondolhatjuk, hogy Czinczár sem vált egyszerre oly honatyává, hogy Egérország első illustrált lapja mindjárt kiadhatta volna arczképét. De lassan kint világismerethez jutott. Kazalalji telepítvényét és műmalmát barátja, a volt tengerész közvetítésével szerencsésen adta arendába, úgy hogy minden évnegyed elején, pörlekedés nélkül megkapta a kikötött bérösszeget, ezen jövedelméhez járulván öt teljesértékű búzaszemet tevő képviselői napidija, mi aprópénzre váltva 50 zabszemet, vagy krajczárokban 500 kásaszemet tett, valamint a honatyákat megillető szabad lakást sem feledve el, nem mondhatjuk, hogy igénytelenségében a budapesti élet nagyon nyomasztó lett volna reá nézve. A Sándor-utcza egyik palotájában bérelt ki földszinti lakást, felesége tört lábai s az országház közelsége miatt. Jankiczát teljes kiképzésre a szomszédos nőneveldébe küldte, hol a női munkákban, például az egérfonásban, ficzkándozásban és nyalakodásban tökéletesülhetett, alig lévén egyetlen növendék, kinek táskájában könyvei mellett egyenrangu helyet ne foglalt volna a gyümölcs és sütemény. Felesége számára szakácsnét is fogadott, ki a közellevő szatócsok és kofák bódéiból mindennap bőven ellátta az asztalt s egyik muzeumkerti sétája alkalmával valamelyik pad alatt hortyogó faczér poczikot pillantván meg, ki rendőri tilalom daczára a nemzet parkját magántanyájává tette, ezen logit alkalmasnak vélte inasául szerződtetni. Az éhenkórász nem sokáig gondolkozott, beszegődött s az naptól fogva minden reggel oly fényesen és tisztára nyalta uj gazdájának szürke ruháját, hogy ez az országházban való megjelenésével bizonyos hatásra számíthatott. Jó természetes észszel megáldott Czinczár érezte faragatlan voltát s azért, hogy éretlen gu-Diu eseten életek czéltáblájává ne váljék, elhatározta magában a közügyekbe való belékottyanása előtt minden alkalmat tanulásra, tapasztalatok szerzésére s a társadalmi életben való csiszolódásra fordítani. E végből az érdemleges viták megkezdése előtt legczélszerűbnek tartotta idejét a könyvtárban kitűnő, de nagyon ritkán forgatott államtudomány és nemzetgazdászati munkák rágicsálásával, a padok alá szórt papírszeletek bölcs jegyzeteinek tanulmányozásával s a buffetben folyó époly szellemes, mint nagyhorderejű páratlan, s az árusnővel folytatott párbeszédek megfigyelésére fordítani, miközben alkalma nyílt paraszt ínyét holmi hideg borjú- és sódarszeletek bonczolgatása mellett magasabb fokú ismeretekre emelni Érezte a pártclubba és az előkelőbb vendéglőkbe járásnak szükségét is, mert bizalmasabb, tárteaffc^K ci!f n^J^^futhatott karmodorukat, gyöngéiket, egész értéküket. Ezen vágya teljesülésében (minek egész éveken át magára hagyott felesége nem igen örvendett,) nagy segítségére volt szállásadó gazdája, a clubhelyiség igazgatója, ki minden áldott este fél hétkor magára ölte bő, feslett zsebü felöltönyét, melyben való ide-odautazásait azon hálával fizette meg, hogy a kabáton sohasem rágott lyukat. A pártfegyelmet nem minden képviselő szokta ennyire megtartani. A clubban való élet betetőzte polgárisultságát. Itt megtanult mindenhez hozzászólni; adomákat (s köztük leragasztott könyvbe valókat is) annyit hallott, mikép elhatározta azokból csöndesebb napjaiban majd „A nevető egér“ czím alatt kétkötetű gyűjteményt közrebocsátani, a mihez eddig nem is konyitott; a kártyajátékban tekintélylyé vált s itt érte az a szerencse, hogy három miniszteregér, a kiknek a következő nap pártjuk minden szavazatára nagy szüksége volt,) melegen szorított vele kezet, sőt az egyik azt is kérdezte tőle: „Hogy érzi magát Czinczárné ő nagyságai, ami világos ujjmutatás volt arra, hogy csak Czinczár politikai meggyőződésétől és szavazási buzgalmától függ: akar-e egérkirályi tanácsossá kineveztetni ? Fájdalom, Czinczár minden természetes esze daczára sokkal együgyűbb volt, hogysem ezen intést megértette volna. A pártfegyelmet annyiban megtartotta, hogy kormánya mellett szavazott, midőn ezt lelkiismerete megengedte, de ha nem, oly tyúkszemfájást kapott, hogy nem mehetett el az ülésre. Le is folyt az országgyűlés háromévi időszaka, haza is ment Czinczár kazalalji birtokára, anélkül, hogy valamely kitüntetés érte volna. De tévedek, mert egérpolgártársai azon megjegyzést tettek róla, hogy habár nem is találta föl a puskaport, hanem egérhonatyai kötelességeit becsületesen teljesítette , s találkoznak olyan egérképviselők is, nin. ......... „ —Stil kitüntetésnek veszik. „És semmi érdemjel, semmi csillag nem jutalmazta budapesti szereplését?“ — kérdezé mit ügyvédje, Kínén: ízígnagyoOb oromó, na mindenkit összeveszithet egymással s legnagyobb fájdalma, hogy őt nem országgyűlési képviselőül, de még megyei bizottsági tagul fölléptetni sem jutott eddig eszébe senkinek. Ez a gonosz megjegyzés a kerület által rendezett viszontlátási lakoma alkalmával történt. Czinczár fölkelt, odament leányához, akit egy fiatal lisztesláda tulajdonosa s a keveset szóló, de annál többet ivó egéresperest közé ültettek s Jankiczát, a gyönyörűen kifejlődött és szellemileg is kimivelődött egérkisasszonykát keblére ölelve, igy válaszolt a rossznyelvű ügyvédnek: „íme, ezt a csillagot hoztam magammal. Ez ékesíti mellemet, s ily érdemjel valóban boldogít.“ A lisztraktár fiatal tulajdonosa ugyan nem birt tudomással e nyilatkozat előzményeiről, azonban ő meg a maga részéről hozzátéve: „Én a magam részéről Jankicza kisasszonyt a gyémánttal kirakott „perzsa naprend“ csillagának proklamálom.“ Fülig szerelmes volt szegény s ezekről azt mondják, hogy nem tudják, mit beszélnek. (Folytatása következik.) *— Tébolyodott hivatalfőnök. Mint a „N. P. J.“ írja, A. B. budai fogyasztási adóhivatal főnökén, ki különben szigorú s pontos hivatalnok, már hosszabb idő óta oly jelek mutatkoztak, melyek elmebeli állapotát gyanús színben tüntették föl, így új hivatalnokai irányában a sértésig szigorúan viselte magát. Egy budai dohányárusnak 200 frtnyi bélyeggel többet számított föl, mint az tényleg kifizetett. A Szenden-féle házban levő levélszekrénybe több czímnélküli levelet dobott be, s aztán csakhamar a szekrény felnyitását követelte. Néhány nappal ezelőtt a császárfürdőből kabát nélkül tért haza, a ruhadarabokat, mint mondá, a fürdő egy padján felejtette. Egy reggel pedig a lakásán levő leanderek előtt térdepelve s buzgó áhítattal elmerülve találták. Szóval magaviselete zavart elmebeli állapotra mutatott, miről a pénzügyminisztériumot nem is készek értesíteni. Miután a minisztérium az állítások valódiságáról meggyőződött, a beteg hivatalnokot azonnal helyettesít tette, elejét veendő a további károknak és kellemetlenségeknek. Midőn A. B. ezt megtudta, őrült dühbe jött, lovat követelt, melyen egyesen Bécsbe a királyhoz akart menni. Az elmebeteg hivatalnokot, ki három gyermek atyja, a tébolydába vitték. Az esemény őszinte részvétet keltett a hivatalos körökben. — Eugenia excsászárné nevében Bassano herczeg köszönő iratot intézett John Adyehez, a woolwichi katonaakadémia igazgatójához. Az iratban a császárné köszönetét fejezi ki az intézet hadapródjainak, tisztjeinek s tanítóinak azon benső részvétért, a melyet a császári herczeg halála s temetése alkalmával tanúsítottak. — Szegedi hírek. A kitelepítés tegnapelőtt délután a belvárosi iskolákból végre nagyban megkezdődött. — A belvárosi iskolák tehát már szombatig egészen üresek lesznek; azonban a rókusi és móravárosban levők még mindig a régiben vannak- Úgy hiszszük, hogy most már ez utóbbiakra is gyorsan rákerül a sor. Az iskolák megnyitásáról szóló hirdetmény a falakon ki van már függesztve, az épületek helyreállításával tehát késni nem lehet. — Hát ez is emberség? Tegnap beszélte egyik polgártárs a „Szegedi Híradónak“, hogy árvizes házának rendbehozását átadta egy vállalkozó kőmivesnek, ki azután hamarosan megszerezte a munkához szükséges embereket 2 forint napidéért. A munka kezdetét vette, hanem pár nap múlva az egész kőmiveshadból már egy sem mutatkozott: úgy elmaradtak, mintha a föld nyelte volna el őket. A vállalkozó utána nézett embereinek s meg is találta őket — ugyan hol? — hát lesz az X lábú asztal mellett, s pedig reggeli időben. A vállalkozó nógatni kezdé a vaskanalat forgató embereit, de biz azok már csak 3 forint napdíjért akartak kimozdulni az asztal mellől. Mondja azután valaki, hogy az ily munkásokban csak egy parányi emberség is van. Bizony csúnya dolog ez. Lesz idő, hogy az ily hányiveti nép meg fog elégedni még 1 forint napibérrel. Mulat a nép, fogy a karczos, mert ugyancsak beütött a jó kereset, ámbátor hogy százával dolgoznak a városban a vidékről érkezett munkások is. Soha, a legboldogabb időkben sem volt oly zsongás a kurta és nem kurta bormérő helyeken, mint jelen napjainkban; ezek a helyek ma már nemcsak a hetivásárok alkalmával, hanem naponként tömve vannak munkásnéppel, keményen fogyasztják a Jahks, Jajgató stb. hegy buckás levét, mert hát bőven telik a mándlizsebből. Hej pedig jó volna ám határt szabni a gége csapjának, mivel a közmondás szerint: „több nap, mint kolbász.“ És majd megtörténhetik ám az az eset, hogy a jövő télen nem a „gége csapja“ lesz száraz, hanem a gyomor korogni fog, különösen ha igy emelkedik a drásság, a mint mostanában tapasztaljuk. (A „Szegedi uradó“-ból.) — Házasság. A bécsi fogadalmi templomban ’’Qlt Össze Stahremberg Camlllö ülrudalwi her .órás, felső- s alsó ausztriai tartományi marsal, II.Z osztrák urakháza örökös tagjának, Mária nevű leánya Ungnad Konrád báróval. * — Amadeo herczeg és Verdi. Az olasz királyvére, Amadeo herczeg, volt spanyol király, közelebb Genuában időzött s ez alkalommal meglátogatta az öreg Verdit. Azon kérdésére, hogy a maestro nem dolgozik-e jelenleg valami szép uj dalművön, ez így felelt: „fenség, én már invalidus vagyok s úgy a színháztól, mint a munkától teljesen visszavonultam.“ — Drentelen tábornok „igazi“ gyilkosát e napokban fogták el Taganrogban (Déli-Oroszország) Remo orvosnál. Neve Mirszkij. Az elfogatásnál Pletneffnek nevezte magát. Mirszkijjel egyetemben 4 tüzértisztet, két hivatalnokot, 27 polgárt és 50 más személyt, nagyobbrészt tanulókat fogtak el. Mirszkijt Taganrogból Odesszába vitték, ahonnan Pétervárra viszik és haditörvényszék elé állítják. Miután Drentelen „igazi“ gyilkosát nagyon sokszor fedezték már föl, a későbbi hírek fogják igazolni, vájjon Mirszkij hát-e az „igazi“ gyilkos. — Densusianu bukaresti akadémiai küldött a „Bihar“ szerint nyilvános elismerését fejezi ki a „Família“ közelebbi számában Biharmegye fő- és alispánja iránt azon készségért, melylyel neki a megyei levéltárt rendelkezésére bocsátották. Densusianu, a románok történetéhez gyűjtött adatokat a megyei levéltárban; kutatásai nem maradtak eredmény nélkül. Különösen a tizennyolcadik század második felére vonatkozólag talált itt bőséges adatokat, melyeket a bukaresti tudóstársaság fog értékesíteni. A párisi hírlapíró-egyesület július 29-én évi közgyűlést tartott, de a gyűlésre oly kevesen jelentek meg, hogy határozatképtelen volt. Az eddigi bizottság, melynek tagja Janicot („Gazette de France“), Jourd („Sceil“), Spuller (Republique Franchise“), Ed. Hervé („Soleil“), Darlez („Moniteur“), Bapst („Journal des Debats“), és Hébraved („Temps“) képezték, testületileg lemondott hivataláról, s azután E. Lefevret (Rappel“), de Mayot de Suppét („Union“) és Duverdyt (Gazette des Tribunaux“) megbízták, hogy az összes párisi sajtót egy nagygyűlésre hívják meg. A Babinsky hírhedt rabló Repyben (Prága mellett) meghalt. Babinsky harmincz éven át Csehország réme volt. 1830-ban harmincz évi nehéz börtönre ítélték. Büntetésének legutóbbi éveit Karlhausban töltötte, mely intézetet teljesen megjavulva hagyta el, de sehol sem tudott kenyeret keresni, mert mindenki kerülte. A repyi fegyházban levő irgalmas nővérek kegyelemből foglalkozást adtak neki, kertész-munkálatokra használták, mely hivatalában igen ügyesen járt el. Nehány éve azonban elvesztette hallását, s annyira meggyöngült, hogy alig tudott járni míg végre e napokban elhunyt. — Megriasztott kisértetek. Egy nagybajomi molnárnak van három szép leánya. Mi sem természetesebb, hogy a szép leányok udvaroltatnak maguknak. Egy holdvilágos estén, írja a „Bihar“, egyik leány szerelmes párjával andalog a gyepes udvaron, melynek hátterében egy szárazmalom sötétlik. Az apjuk s anyjuk már az ágyban szenderegnek, a minél megint nincs természetesebb dolog. Miért háborgatnák az ártatlan fiatalság mulatságát?“ A turbékoló pártól nem messze egy lóczán mereng a másik két leány, busán pislogatva a kapu felé, merről a várva várt Adonisok feltűnni szoktak. — De óh csoda! egyszerre megindul a szárazmalom s két, fehér lepelbe burkolt alak kering vele. „Kisértetek“ sikoltoznak a szép tündérek s rémületük a tetőpontra hág, látva a két alakot egyenesen feléjök tartani. A hölgyek egymást taszigálva rohannak a szobába, s a faképnél hagyott mádó reszketve látja a kísérteteket mindinkább közeledni. Kétségbeesve kezd segítségért kiabálni s csakugyan rohannak is a leányoktól vezetett megrémült szülők, a mama ájultan terült el a gyepen, de a papa, ki felvilágosult férfiú, tolvajokat sejtve, felkap egy dorongot s elszántan a kísértetekre rohan. Az apjok vitézsége által felbátorult leányok, piszkalét, seprűt ragadva szintén űzőbe veszik a megriadt kísérteteket, s hajszolják őket körbe az udvaron, közbe-közbe jókat húzva rájuk. Midőn kifáradva a döngetésben a kísérteteket jobban szemügyre vették, hát uramfia! bámulva ösmerék fel a lihegő, s jól elcsépelt alakokban az elmaradt s várva várt imádókat. Tableaux! — A búcsúk nemcsak lelki üdvösséget teremnek. A gyöngyösi „Közügy“ írja: A miden évben julius hava utalján, sz. Anna napján a szálaserdő-részben épült kápolnában tartott búcsú alkalmával, tapasztalat szerint ez ideig még mindig történt kisebb nagyobb verekedés, különösen a mi jómódú nadrágos földmiveseink között. Így történt ez folyó hó 26-ik napján is, midőn a szent helyről hazafelé jövet Bognár András és Guba Ferencz előkelő polgárok a Farkasmályban — magukat családjukkal együtt kipihenni akarván — letelepedtek s csupa kegyeletből, polgári állásukhoz illő módon eldöngették egymást, ugyannyira, hogy a kezdeményező Bognár András mai nap is ágyban fekvő beteg. — A nagyváradi bakter. A nagyváradi bakter a világon a legjámborabb lény, irja a „Bihar.“ Az még hagyján, hogy az éjszakákat kegyesen át szundikálja, miután ezzel csak igazolja azon aranyigazságot : qui habet bonam conscientiam, bene dormit; ahoz is szokva vagyunk, hogy ahol valami veszedelem van készülőben, onnan a békés vérmérsékletű bakter kötelességének tartja elkotródni, hanem az még egy nagyváradi bakternél is szokatlan, hogy egy kötni való csavargó mellé mint fegyveres segítség csatlakozzék a város szolgája. Tegnapelőt éjjel történt, hogy egy glorifikált egyén bemutatta magát egy éji őrnek mint főrendőrbiztos. Az istenadta bakter elhitte s készséggel követte annak utasításait. A főrendőrbiztos bement Nagy Károly Korcsmájába s a korcsmárossal is elhitette, hogy ő valóságos rendőrségi tiszt. Itt aztán neki fogott az ivásnak s közben időtöltésül garázda módon nekitámadt a korcsma vendégeinek. A jó bakter pedig ezalatt ott prezentirozott a háta megett s vélt felebbvalóját annak impertinenskedéseiben saját tekintélyével is támogatta. Véletlenül odavetődött Neumann László, negyedes, ki aztán a főrendőrbiztos urat lefülelte s bekisértette. Közönséges kóbor csaló volt ez, Falusi János nevű, ki tolvajlásért be volt már fogva. És a jámbor bakter a zsebmetszőt egész tisztelettel szolgálta ki féléjszakán keresztül! — Egérinvázió pusztít a szászvesszősi határban. A mezei egerek annyira elszaporodtak, hogy millió számra lepik el Kápolna, Szász-Vesszős és B.-Szt.-Miklós határait s érzékeny károkat okoznak a termésben. — Rendőri hírek. Kocsikázó tolvaj. Tegnap egy ismeretlen fiatal ember az uj világutczában nagy eleganciával dobta magát egy frakkerbe s az Albrecht-utczába hajtatott, ott megállitatta a kocsit egy ház előtt s azt mondá a bérkocsisnak, hogy várja meg kijöttét. A rosszat nem sejtő bérkocsi 10 órától 12-éig várt. Ekkor azonban már megsokalta a várakozást leszállt s bement az udvarba. Nagyot bámult, a midőn azt vette észre, hogy a háznak két kapuja van s csakhamar tisztában volt magával, hogy vendége megszökött. A dolog javára azonban még csak akkor akadt a midőn kocsijába betekintett, s ott egy templomból ellopott üres széttört kéregetőperzselyt talált. A kocsizást a furfangos tolvaj csak arra használta fel, hogy a perzselyt felnyithassa. — A rendőrség a templomrablót üldözi. — Az üllői után tegnap este három pénzügyőr és polgárok között egy korcsmában heves szóvita támadt. A midőn a korcsmából eltávoztak a vita az utczán újból megkezdődött, de akkor a pénzügyőrök kardot rántottak, a polgárok pedig kövekkel támadták meg őket. A verekedésnek a rendőrség közbenjötte vetett véget. Két pénzügyőr megszökött, az egyiket M . . . . et pedig elfogták. — Egy Kepeler J. nevű mechanikus tegnap este a király utczában egy kis fiút fejbe, hogy tudja-e, hogy most kivel 4—’”aufirta "Duszsen lépeléPSZOI~ remidttávozni. Egy igazi rendőrbiztos azonban szemtanúja volt az egész dolognak s az álbiztost a hűvösre tette. Tegnap délután Budán a Dunából egy már rothadásnak indult férfi holtteste huzatott ki, mely a Szt-János kórházba szállíttatott. Egyik közúti kocsin tegnap délután egy M. W. monogramos arany madalilon találtatott, mely az illető tulajdonos által főkapitányság 17. sz. hivatalos szobájában átvehető. Színház és művészet. — A művészi tulajdon védelme. A franczia közoktatási és szépművészeti miniszter a képviselőház elé egy fontos törvényjavaslatot terjesztett a művészi tulajdon védelméről. E javaslat lényegében megfelel a párisi és londoni irodalmi congressuson kifejezett kívonatoknak és így szól: 1. czikk. A művészi tulajdon, az ismét kiadás, másolás és előadás kizárólagos jogában áll. A művész munkáját ennek beleegyezése nélkül senkinek sem szabad egészben vagy részben ismét kiadni, lemásolni, vagy előadni, bármilyen legyen a munka természetes az ismét kiadás, lemásolás, vagy előadás módja. E határozatok azonban fényképezett művek ismét kiadását nem érintik. 2. czikk. Az ismét kiadás, másolás vagy előadás joga a művészt élte fogytáig illeti s holta után túlélő özvegyét, örököseit és jogutódait 50 éven át. 3. czikk. Rajzoló művészethez tartozó mű elidegenítése külön megegyezés nélkül az ismétkiadás jogának elidegenítését nem foglalja magában. Csupán megrendelésre készült arczképeknél idegenítetnék el eo ipso az ismét kiadás joga. 4. czikk. Zenei mű közzététele jogának elidegenítése nem foglalja magában előadatása jogának elidegenítését és viszont. 5. czikk. Valamely művészeti mű szerzője vagy ennek jogutódai, hogy ismét kiadási jogukat gyakorolhassák, e műtárgy tulajdonosát birtokában nem háborítják. 6. czikk: A meg nem engedett másolással (contre fagon) egyenlőnek tekintetnek: 1. Egy művészeti mű ismét kiadása vagy lemásolása más művészet útján, tekintet nélkül az annál alkalmazott eljárásra és anyagra; 2. egy művészeti mű ipar útján való ismét kiadása vagy lemásolása; 3. zenei művek mindennemű átiratai és alkalmazásai a szerző vagy jogutódai engedélye nélkül. 7. czikk: Ki valamely művész nevét jogellenesen fölveszi s e nevet oly művön, melynek ama művész nem szerzője, használja, ki az illető művész aláírását vagy más jegyét csalási szándékkal utánozza, legalább egy évtől legfölebb 5 évig terjedő börtönnel s 16 franktól 5000-ig terjedhető birsággal, vagy e két büntetés valamelyikével külön fenyittetik. Ugyane büntetés éri azt is, aki csalási szándékkal valamely művész nevével, aláírásával, vagy jegyével ellátott művet áruba bocsát vagy franczia területre behoz. A büntetőtörvény 463. §. e törvénynél is alkalmazást talál. 8. czikk: Minden régibbi határozat, mely e törvénynyel nincs ellentétben, érvényben marad. — Bianca Bianchihoz, ki nálunk s Prágában is oly fényes sikerrel vendégszerepelt, a nemzeti színház igazgatósága a következő levelet intézte: „Mélyen tisztelt művésznő ! Szerencsések voltunk kegyednek bucsúfellépte alkalmával szívből jött köszönetünket kifejezni azon megtisztelő kitüntetésért, mely a „Nemzeti színház“-at föllépte által érte. Egyszersmind megragadjuk az alkalmat, fölkérjük, hogy ne felejtsen el bennünket jövőre sem. Minden kegyedre nézve alkalmas időben szerencséseknek érezzük magunkat kegyedet rövidebb, vagy hosszabb vendégszereplésre megnyerhetni, értesítsen bennünket egyszerűen sürgöny utján s adjon csak annyi időt, a mennyi szükséges, hogy felléptét nyilvánosságra hozhassuk. Mi júliusban elhatároztuk, ha ugyan kegyednek is tetszeni fog még a saison morte-ot is — mint kegyed meggyőződhetett a fényes Bianchi staggione-vé változtatni. Kitűnő tisztelettel maradtunk: Podmaniczky Frigyes báró intendáns, Erkel Sándor, operaigazgató. — Győry Vilmos írói körökben tetszést aratott népszínművét a „Nótás Kata“-t a „Pesti Hírlap“ szerint benyújtotta a népszínházhoz. Lehmann díszletfestőt a népszínház igazgatója kiküldötte a Dunamellék vidékének és a magyar népépítési modornak tanulmányozása végett. Ez utjából Lehmann már vissza is tért s most csak egy jó népszínműre vár, melyben tanulmányait értékesíthesse. Ha a kombináczióknak barátai volnánk, hoznak bbi hírt 02 Utóbbival rögtön kapcsolatba' — Lóhr János, orgonaművész a „Bihar“ szerint egyik nagyváradi jó barátját szándékozik meglátogatni. Ez alkalommal valószínülg orgona hangversenyt rendezend. Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, aug. 2. Megnyitás. Hitelr. 272.60, magyar hitelr. 258 25, angol-osztrák 128.20, 1860-iki sorsjegykölcsön, magyar járadék 98.65, Napoleon-arany 9.22. Szilárd. Bécs, aug. 2. Előtőzsde. Osztr. hitelr. 272.60, magy. hitelr. 258.25, Angol-osztr. 128.50, állam-vasút, 282.50, Unió bank ——, Lombard, 89.—, Magyar járadék 93.67, Napoleond’or 9.21%. Szilárd. _ London, aug. 1. .Consolok 98.—, Ezüst 518 Magy. jár. 81—. fíg/ Frank,furkau*L Esteli ásásig. Osztr. aranyjár. rStr PfTkjár-» ^a?v. Jár- 82.%, Osztr. hitelr. 239.50, Osztr. allamv. 248.75, Galicziai 209.25, Szilárd. ... ooirsso’ au? Boulevard forgalom 3%-os évjárulék 83.05, 5° 0-os 117.20, Magyar járadék 81.0I. augusztus 1. Esteli terménytőzsde. Liszt búza szilárd, ólai bágyadt, szesz emelkedő, búza augusztusra 2850 szeptemberre 28.25, az év négy utolsó hónapjára 28, jövő év négy első havára 28., liszt augusztusra 61.25, szeptemberre 150.' ,°]ar a"&“szt.usra 80.25 szeptemberre 80.25, a négy horlín5, és négy első havára 80.25, szesz augusztusra 56.50, szeptemberre 57., a négy végső hóra 57 jövő év négy első havára 56.50. *’ Közlemények az ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből Behozatali tilalom. A m. kir. pénzügyminiszter egyetértőig a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériummal, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyi és kereskedelmi cs. kir. minisztermmaiva szivar alakban elkészített, és dohánylevél borítékkal ellátott valamennyi gyártmányoknak, melyek belsejükben idegenszerű anyagokat tartalmaztak és lelövészeti játék, vagy egyéb szemfényvesztési czélokra szánvák, külföldről, a közös sztrákmagyar vámterületre való behozatalát, valamint ezen vámterületem átvitelét föltétlenül eltiltotta. Ki- és értéktőzsde. augusztus 2- Gabonatőzsde. Búza ma is kemmlA klDala, a tulajdonosok magas árakat követeltek Akalaponban van,maink még nem akarnak megadni vételkedvük azonban igen jó volt s utóvégre is a csekély forgalom mellett 10 krral többet fizettek. Rozs és árpa szilárd kukoncza 10 krral emelkedett. Határidőüzlet szintén jóval szilárdabb s általában 10 krral emelkedett. A mai napom semmi vásárlás nem jutott tudomásunkra. Rozs 6.90—7.10. Árpa 7.20—50. Kukoricza 5.90—6. Repczelj—3 . Határidőüzletben következő árak jegyezték: Szokványbuza szeptember-októberre 11.15—20, tavaszra 11.95—12. Zab szept.-októberre 5.80, tavaszra —.—. Bánsági kukoricza augusztusra 5.95—6, szeptemb. 5.85 —95, 1880. máj.-juniusra 7 frt. Káposztarepcze aug.-szeptemberre 1l6a—7/,. Bánsági repcze jul.-augusztusra 10%— Budapest, aug. 1. Értékatlet. A külföldi kedvező árfolyamok hírére kedvező volt a hangulat de az üzlet szűk határok közt mozgott. Hitelr. 275.30, 275.80 záródott, járadék 93.60 alkuban. A déli tőzsde vége felé lanyhult a hangulat a a kedvező politikai hírekre. Hitelr. 273.80, járadék 93.35, befektetési értékek és sorsjegyek szilárdultak és kerestettek. Ganz vasöntő és közúti élénkült. Valuta változatlan. A tőzsdei árjegyzéseket következőkben adjuk: Államadósságok. PrSm áru iro Magy.ar. jár. . . . 93.— 93.60 1877-iki államMtr. . . 76.- 76.50 „ vasúti kölcsön . 112.— N 2.26 Magyar földteherment. 88.— 88.50 ., kincst. utalv.ll.kik. —.■— —.— Temesi „ 86. 87 „ sorsjegyköles. . . 103.70 104.— Erdélyi „ SS.~ 86-50 Keleti vasut I. kik. . 72.25 72 50 Sielödérsmavilts. . . 90.se " I, II. „ . 84 — 84.50 Pestvárosi kölcsön . . 97. 97 66 Bankok. Magyar által, hitelk. . 257 — 257.50 által, municipal-bank ._____ Osztr. hitelint. . . . 271. 271.25 Lipótvárosi bank . . 89 — 42 — Angol-osztrák . . 128.25 128.75 Kézműves bank . . . 140 — 145 — Iparbank................—Magy. áll. földb. részv. Pesti iparbank . . . 45.-- 48.— „ jelzálog h. b. _______ „ keresk. bank . . 616.— 625.— Biztosító társulatok. I. magy. ált. bizt. t. 2820.2850.— Pesti bizt. int. . . . 05.— 116.— Pannónia v. b. t. . . 790.— 800.— Unió visebizt. t. . 163.— 165 — Gőzmalmok. Concordia . . . 656,— 655.— Luiza ................ 328 — 338 — I. Budapesti . . . 1620—1850.— Molnárok és sfit. . . 368.— 874% Erzsébet .... 325.— 330.— Pannónia .... 1678.—1690.*_ Henger ..... 870.— 890.— Victoria ................ 566.— 56«.— Közlekedési vállalatok. Alföld-fiumei • • * • 138. - 139.-- Osztrák államv.J. . . 281.50 282.— Misk erdélyi .... 104.— 105.— Tiszavidéki .... 216.— 217.— Észak-keleti . . . 128.- 129.- Pesti közúti .... 283.- 284 — Kassa-oderbergi . . . 118.60 114.- Budai hegyi .... 90 — 92... Takarékpénztárak. trizs központi. . «Am KV*. .* 1 .* * “l- Ifc Kttlenféle vállalatok-Ganz*1 és társ * ' 1 • 1()0.- Schlick-féle......... 65.- 70.Cseh jfLVfa.' • • • 32#‘- 824 “ Sörfőzde I.m. ... 475.- 488 -Salgótarjáni^kőszéné. ! ‘ül~ ?&„ Sertéshizla^..^ . . . 145 - 940- „ vasant. . 90.- 95.- -Záloglevelek. 51/6«/o Magy.földh. papír 102.25 103.- 51/1 •„ m. ált. föláll. r. 75.— 76.— 5 ....................... 94 50 96.- 6 „ „ „ „ „ 79.- 88— 5 „ „ „ arany 110.- -.- 6 „ kisbirt. „ „ 86.50 87.6« öl/2»lá»l. • 87-- 87-5» 7 « l. » M 97-~ 66/8 pesti keresk. b. . 101.50 —.— Elsőbbségek. Lá-HDzhid.................$6.75 97.— Lloyd éa tiszpa. • . 82.25 82 50 Péznemek. Cs. és kir. arany . • 5.45 5.47 Ezüst •••••• 100.— — 21 frankos .. . . 9.21 9.23 Németb. bankj. . . 56.75 56.85 Váltó-Árfolyamok. Német bankhely ■ • • 56.35 56.50 Párisra 45.70 45.80 Amsterdamra . . . 95.75 96. Schweitzra .... 45.60 45.70 Londonra . . . • 115.75 116.45.70 45.80 45.60 45.70 Kivonat a hivatalos lapból. Árverések a fővárosban. Aug. 29. Koller Ferenczné ingadl. 3489 frt. — Szept. 3. Pekári József ingatl. 7447 frt. — Aug. 25. Linhardt Vincze ingatl. 417 frt. Árverések a vidéken. Ungvár szeptember 10. Horváth Gábor ingatl. 50000 frt. — Szakály (Tamási) aug. 18. Bakonyi Máté ing. 2688 frt. — Fülek (Losoncz) aug. 28. Rubint Lajos ing. 2241 frt. — Sz.-Abrahám (N.-Szombat) szept. 19. Szedlák János ing. 1290 frt. — Léregyház aug. 29. Fekete József ingadl. 1343 frt. — Boda (Pécs) aug. 16. Kajsza Anna ingadl. 1823 frt. — Bogáth (N.-Kálló) aug. 19. Éva Péter ing. 1979 frt. — Rába-Kovácsi (Szombathely) szept. 2. Pásti Teréz ing. 1170 frt. — F.Hutka (Kassa) szept. 2. Maraszko István ing. 4325 frt. — Misleny (Pécs) aug. 13. Kakas Imre ingatl. 1147 frt. — Esztergom szept. 2. Újvári István ing. 7600 frt. — Szobotisz (Szenicz) aug. 25. Kruty József ing. 2300 frt. — Bethfalva (Sz.-Udvarhely) aug. 9. Fenyédi Mihály ingat. 1826 frt. — Lippa aug. 23. Kornya Katalin ingatlanai 1304 frt.*— Utvin (Temesvár) augusztus 19. Rottariu Petru ingatlanai 3991 forint. — Mirkovácz (Oraviczabánya) szept. 2. Bután Jován ingadl. 1066 f. — Spocza (N.-Szombat) aug. 21. Illavszky János ingadl. 2089 frt. — Zngovárallja (T.-Szt-Márton) szept. 4. Matuskovics János ingatl. 1407 frt. — Jóka (Somorja) szept. 14. Kozmér Juliánná ingadl. 1588 frt — Kecskemét aug. 23. Tóth Juliánná ingadl. 2432 frt. — Szólna (Kolozsvár) okt. 6. Gróf Lázár Mórné ingatlanai 47,605 frt. — Domahida (N.Károly) aug. 8. Figdor Ármin ingatlanai 12,636 frt.____________________________________________ Felelős szerkesztő: Hindy Árpád. _ . . .rr , Tart- Adva Tart- Adva Tart-Bécsi tőzsde, Adva TM TM ____nl Augusztusi.______________...............................................................95.- Maev. északkeleti első 200 frt ezüst 128.-128.50 Magy.gácsországi 200 frt e. 50/? 73.- 7350 ., Tart- Bécs városi sors.k........................112.70113.— Magyar nyugati, Székesfehérvár- ,, északkeleti 300 „ 5 A 73.50 74. *. Államadósság 100 M. ““ TM Tó,«'S« tank . . . 8M8 »W „tel mts.........................*» • 5 '• »“ ** c "ei? nd an on F. Záloglevelek. Magánsorsjegyek. Bgl.j,ak,reg,ekb.ma,..nov.5pro 67.05 67.20 B„k., rf,Oa.Mk MdHWiala.st sara. 6% 11550115.75 «“"«“* TM « • • ■ , "giVS'I ” ” ezüstben jan.-jul.5pro 68.45 68.60 A10 Bztr. bank 200 frtos 120 frt » DunagőzhajózPSö frt p. p. 4«/0103,0104.50 ” "on1v!Volmrt6pr0i befizetés.................................... 127.80 128- - magy.bank p. p. 5% sors. • ^cki város 20 frt . . 22.50 23.50 S.r.ol.snll854-bó 2M frtos 4% p.p.llo.25 115.75 Ogztrföldhitelintéz 200 frtez 4Q -------· •,AVltlfLli V/ •/ ' 102- 10250 Keglevich 10 frt .... 16.-16.50 ’’ S16, 2 ” u1 ” ” ~'I CZ Magyar földhitelintézet 200 frt ..7 Magyar földhitelintézeti y./. . 10.^ | Krakkói sorsjegy-kölcsön 20 frt 18.- 18 50 11 1860-ból 100 „ 5 ,0 „ „ • Osztrák hitelintézet 160 frt . . 272.25.272 50 » . .. , Je 7 •_ _' Budavárosi kölcsön 40 frt . . 34.— 34.50 „ 1864-ből 100 „ »” 1®8-76 MagYar ált. hitelbank 200 frt .258.25 258.50 » »«bank B‘%/. . . »7.50 p 4Q ^ ........................ 36.50 37.Como járadékjegy 42. líra. . . 27.— 28. Ala^ausztriai emitoló társa- » kisbirt.földhitelint 6/„sors. 86.■ « B^if-alapitvány 10 frt . . 18-18 50 Állam jószági jelzáloglev.l 20 frt 5% 142- 142.50 ^ 50Q frt..............................795.- 805— » » 7 /• ” 96‘ 9b*60 Salm 40 frt p. p......................... 46. 46.50 Osztr. kincstári jegyek 5 /„ * 7«^ jqll Osztrák magyar bank 600 frt •830—832— G. Elsőbbségi kötvények. Salzburgi dijsorsjegy 20 frt . 19.75 20.25 Arany rente 4'/„........................78 «0 U. üniobank 106 frt............................. 88.60 88.80 „alA „n St. Genois 40 frt p. p. . . . 37- 37.50 Albrecht 300 frt 58/„ . . . . 78.10 78.30 StanjBWu vdr03i 20 frt . . . 25.50 26— B. Földtehermentesités 100 frt. . . . Alföld fiumei pálya 200 frt ez. 5 /„ 82. 82.26 Triest város 100 p_ p_ 4%% . 119.— 120.— p. p. E. Közlekedési vállalatok Báttaszék-Dombov. 200 frt ez. 5"/0 70.— 70.21 ^ .. 50 p p. 4 ¥ y0 . gj _ 53 _ „ .. ... ..0/ 87 50. részvényei. Osztrák dunagőzhajózási 300p. p. 100.101— Waldgtein 20 frt p. p. . . . 3050 31.50 Horvát-tótomági 5% . . *8 „ „ 200p.p.6% 105.50 106- Windischgrätz 20 frt . . .33. 34-Erdélyi 5°/. .................................... 5. Aivraei,wiyo 200 frt . • 47— 48— Erzsébet-pálya ezüst 100 frt . . 95.75 96.— Temesi Bánság 58/. .... 85.50 86.— Alteeentoftiya ^ m. . 15« on 100 50 1862-iki . . 95.— 95.50 Válték (három hóra.) Temesi 1867. sorsolási záradékkal 85. 85.50 19.50 120— Eperjes-tarnowi 300 frt . . . 77.75 78.25 Amsterdam 100 frt holldi. 30,% —.---------Magyar 5“/„ . . . • • • 88. 8. dunaeőzhalóz társ. 500 p. p. 583.— 585.— Ferdinánd-északi p. 100 frt p. p. 104.50 105.— Brüsseli 100 frt . . . 3%% ——.— 1, 1867. sorsolási záradékkal 85.50 86.- Osztavdinagöz hajóz tara. ^U P'P ^ 25,34.75 „ „ „100,, 0. é. 99.- Német bankklyk. 100 bír. m. 5% 56.35 56.50 E^r-estarnowi 200 frt . . . ---------- ” ” „ 100 „ e«.5°/„ 105=|l05.50 Londonra 10 font sterling 5% 115.70 115.95 C. Más kölcsönök. Ferdinánd-északi pálya 1000 frt ez. 2208 2213 Ferencz-József pálya 200 frt . 94.50 94.75 Milano 100 Líra . . .5% —— — Duna-szabályozási 58/1 100 frtos 107.75 108.25 Ferencz-József pálya 200 frt ezüst 145.25 145.75 Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . 91.1 92.- Marseille 100 frank . . 2% Magy. vasúti 120 frt 300 (frank) 5% 112.50113.- Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . 175. 176— Galicziai frt . . 102.71 103.25 pánail00frank . . . 3/1 45.75 46.75 ,1 arany rente 6% ... 93.60 93-75 Galicziai pálya 200 frt p. p. . 238. 238-25 Kassa-oderbergi 200 frt . . 79.- 79.40 Zürichi 100 frank . . . 4%.--------H Gömöri záloglevél 5% 150 frt . —— Kassa-oderbergi pálya 200 frt. . 113.25 113.75 Lemberg-czern.-jassyi p. 1865. kb. 83. 83.25 pénzek árfolyama. || !! %=VT : Wi&jsFP*- JSJ5HsSt:::: I : : till Budapest, 1879. Rudnyánszky A. könyvnyomdájából.