Ellenőr, 1879. augusztus (11. évfolyam, 373-419. szám)
1879-08-28 / 413. szám
az» Dt is, ki azokat, akik soha sek egyet vagy mást , kissé, hogy bukás ... Hát miért nem örven Fresse,a midőn az történik ,„soha sóvárog? Hiszen ha „der Ungar“ sy volt minden bajnak az oka, akkor áldani „bukása“ eszközlőit, akárminő természetűek _,enek is. És a bécsi bölcs lap mégsem ujjong. Láthatólag rosszul érzi magát. S midőn czikke végén kijelenti, hogy neki bizony mindegy akár megy akár marad gróf Andrássy, szavaiból a boszankodás és megszeppenés érzelemvegyülete hangzik ki. Ha pedig a „bukás“ iránti feltevést maga a „Neue fr. Presse“ is csak fogásból használta: hát akkor miért volna imparlamentáris egy miniszter lemondása, bármily bizalommal viseltessék is iránta fejedelme és a törvényhozók többsége? Hiszen abban a tárczában, melyet rábíznak, lehet minden, kivéve a betegség és kimerültség elleni biztosítást. Ki hitte volna, hogy gróf Andrássy Gyulának még lemondása is alkotmányellenes. Úgy látszik, hogy neki nem volt joga a betegeskedéshez, s helyén kellett volna maradnia a mig „megbukik,“ s ha nem bukott volna meg egész életében sem, akkor . . . nos akkor a halála által követett volna el sértést a miniszterválság parlamentáris fogalmai ellen. Meghökkentek bizony az ellenzéki mesterkedők Bécsben is, nem csak Budapesten. És ott még azzal sem bolondíthatják rossz kedvüket, hogy feltámasztják a Deákpártot. Na de majd megkísértik a Herbst felevenítését Linezben, a „Pártnap“ sírkertében. Látom a mai lapokból, hogy fővárosi hatóságunk ismét asphaltoztat több utczát. Helyesen teszi, ha jól megválasztja a helyeket. De hát,miért nem asphaltoztatja ki már elvégre azon utczácskát is, melyen nem jár kocsi, de jár számtalan ember egész nap és minden nap, s a mely a városnak WW T-ör.4- hArvOr/ vftvfflá tmPTlpfpf, 2 mindig a régi állapotban, gyalázatos kövezettel, illetőleg kövezetlenül ? Hiszen épen az olyan népes utacskákra való az asphalt leginkább. Nem is említve, hogy mennyi kalapot vesz benne a szép nem. Nekem is semmi keresetem a korona-utczában, de valahányszor látom, mindannyiszor meglep rögössége. A napokban pedig az egyik franczia vendégünk csodálkozott azon primitív kövezet felett, mely Budapest központján, a váczi- és uri-utczák közt fentartva jön, néhány méternyi hosszúságban, a régi jó idők emlékeire való kegyeletből. Az új külügyérre nézve én csak annyit hiszek, hogy magyar ember az nem lesz, kivéve akkor, mikor a régi visszamegy. Ha ez nem ihiszedi k is értesítés részemről, akkor én nem tudom mi az oraculum, noha olvasok néha ellenzéki lapokat is. Az orvosok és természetvizsgálók XX-ik nagygyűlése. Hosszú három esztendő múlt el azóta, hogy hazánk orvosai és természettudósai legutoljára találkozót adtak egymásnak Máramaros bérezés vidékein, és hosszú húsz esztendő tűnt le azóta, hogy az első nagygyűlésüket megtartották. Most ismét együtt vannak az ország szívében, a magyar fővárosban, melynek falai között szívből üdvözöljük őket, a tudomány apostolait. Sokszor fölmerült és megvitatott kérdés, várjon bírnak-e egyáltalában jogosultsággal az ily vándorgyűlések, megfelelnek-e igaz rendeltetésüknek s nem szolgálnak-e inkább alkalmul arra,hogy egyesek ambitiója kielégittessék, a mulatozás nagyobb szylben megvalósittassék, s a tudományosság komoly méltósága a dilettantismus üres lármájában fojtassék. Ámde, ha mindenütt fölmerülhet is kétség az ily társas gyülekezések előnyös volta fölött: nálunk, Magyarországban meg nem állhat. Hazánk rövid idő alatt bámulatos előhaladásokat tett a tudomány terén, de korántsem éri el a többi országok általános színvonalát. Érzékünk csak most felfedezik, erőnk csak most izmosodik, megbirkózni a szellem utáni munkáival. S ez érzéket fejleszteni, ez erőt izmosítani épen a vándorgyűlések föladata, melyek mint időnkint összetömörülő központok az ország különböző vidékein hivatják szétárasztani a tudomány sugarait, fölkelteni a népben a nagy eszmék iránt való érdeklődést, terjeszteni a szellemnek az idők során kivívott fényes eredményeit. S ha nagy problémákat nem is fog megoldani, az ismeretek különböző ágaira nézve epochális vívmányokat nem is fog felszínre hozni a vándorgyűlés, igenis hatalmas ösztönt fog nyújtani mindenkor a tudós további működésére nézve és szilárdító kapocsul fog szolgálni azokra nézve, kiket az állás és az érdek közössége egybefűz. Ily szempontból fogjuk föl mi a holnap megnyíló nagygyűlés jelentőségét, melynek fontosságát jelen körülményeink között egy pillanatra sem vonhatjuk kétségbe. S ezért még egyszer szíves üdvözletünket küldjük a XX-ik nagygyűlésre megjelent orvosoknak és természettudósoknak. * A holnapi megnyitó gyűlés napirendje: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. A főpolgármester üdvözlő beszéde 3. Az üdvözlő iratok bejelentése. 4. Alelnöki beszéd: dr. Lenhossék J.: „Az embertan fejlődése és mai állásáról. 5. Hivatalos vek 6. dr. Müller K.: Létért való küzdelmünk a társadalom. 7. A szakosztályok vezetőineknevezése s a szakok tagjai névjegyzékének írása.* A nagygyűlés általános programmja a követ Aug. 28-án 9 */8 órakor megnyitó nagygyűlés városház gyűlési termében (Lipót utcza.) ?8-án délután 3 órakor közeled a Hungáriaban. Aug. 28-án este díszelőadás a nemzeti ban. Aug. 29-én délelőtt szakülések az új termekben. Aug. 29-én délután kirándulás nidra és Kőbányára, este díszelőadás a népúrban. Aug 30. délelőtt szakülések. Aug. 30. a tetszés szerinti szórakozás, este tánczvia Margit-szigeten. Aug. 31-én kirándulások ívébe,névszerint Visegrádra és Gödöllőre. Szept. előtt szakülések. Szept. 1. délután kirándulása a ligetbe, megtekintése az artézi kutnak és állatnek. Este tudományos estély, melyben dr. Szabó es ur mutatványos geológiai előadást tart az iteini vegytani laboratóriumban. Szeptember 2. lett zárülés s délután 3 órakor bucsuebéd az álertben.* A szakosztályok. Az előkészítő bizottságelőre következő szakosztályokat alakít: Orvos: 1. belgyógyászati; 2. sebészi, szemészi, nőgyászati; 3. államorvosi, elmegyógyászi, kórettani; 4. állattan, élettan, és boncttan. Természettudományiak: 1. növénytan; 2. ál- és földtan ; 3. természettani, vegytani; 4. műszerészi; 5. gazdasági, állatgyógyászi; 6. római . 1 .Az*ouvod ottal apadályos üléseiket az üllői-úti kész orvos-egyetemi épületekben, a természetiek pedig a nagy egyetemi épület e czélra kijelölt és az osztály nevét mutató táblával ellátott termeiben. * A kiállítás. A IV. ker. reáltanoda II. em. aug. 28-tól szept. 2-ik napjáig áll nyitva. A kiállítás öt csoportra oszlik: 1. Gyógyításra való nyers termények és készítmények s vegyi készítmények. 2. Hazai ásványvizek, fürdői térképek, gyógyszerészi eszközök és vegyi készülékek. 3. Orvosi, sebészi műszerek és kötőszerek, műszaki és sebészi ruganyos gyantaneműek. 4. Természettani és optikai műszerek, állat-, növény- és ásványtani gyűjtemények. 5. Orvosi és természettudományi könyvtár, a szakirodalom legújabb műveiből. Ezen kiállítást mindenki (aki a nagygyűlésnek nem is tagja) díj és belépti jegy nélkül látogathatja. A kiállítás ünnepélyesen megnyittatik a megnyitó közgyűlés után közvetlenül a nagygyűlés elnöke dr. Kovács József tanár által, mely alkalommal a kiállítás létesítése körül a tudományos testület köszönetét s elismerését kiérdemlő dr. Rózsay József kir. tanácsos úr mint a kiállítási bizottság elnöke röviden előadja a kiállítás keletkezését, beosztását, s bemutatja a kiállítási tárgyakat. * A nagygyűlés tartama alatt dr. Kurtz Gusztáv titkár szerkesztése mellett „Napi Közlöny“ jelenik meg, mely naponkint 9 órakor díj nélkül osztatik szét a nagygyűlés tagjai közt. Az első szám ma megjelent s az üdvözlő czikken kívül közli a nagygyűlés alapszabályait, az eddig beiratkozott tagok névsorát, a nagygyűlés programmját és egyéb tudnivalókat. Ez utóbbiakból felemlítjük, hogy a nagygyűlés tagjai meg fogják tekinteni a királyi várpalota termeit; a tagok részére nyitva állnak az orsz. gazdasági egyesület és az orsz. tanszermuzet gyűjteményei és a nagygyűlés tartama alatt a m u. or "'-es osztályai, valamint a nemzeti kör helyiségei,„.„nkivül kirándulások lesznek Gödöllőre, Visegrádra stb.* tömegesen jelentkeztek s a fölvétellel elfogiált közgy. képviselők ugyancsak megizzadtak. A beiratkozók száma ma estig elérte a hatodfélszázat. Újp-kor 540 részvevő neve volt bejegyezve. A kirándulásokra eddig még kevesen határozták el magukat, mert az előző két napot szokták erre kiválasztani, mindazonáltal Visegrádra már 47, Gödöllőre 27 biztosított részvevő van. Ez nem marad egyik sem, a visegrádi kirándulás a dunagőzhajózási társulattal történt megegyezés folytán immár kétségtelen, a gödöllőinél a legrosszabb körülmények mellett is csupán a különvonat fog elmaradni. réseknél. Pár százra menő vidéki munkás gyűlt össze reggel a piactéren, annélkül, hogy , több órai várakozás után, munkát kaptak volna. Végre néhány építkezni akaró munkaadó mégis került s akkor a vidéki munkások forma szerint lefelé kezdtek árverezni, hogy ki vállalkozik közülök olcsóbban a kívánat munkára ? Ha ez így megy, amint hogy okunk van hinni, hogy így megy, akkor nem lesz itt szükség katonai munkaerőre, hogy a túlcsigázott napszámot kellő mederbe tereljük s az építkezést, a szegényebb osztálynak is lehetővé tegyük, mert maguk a tömegesen idejövő idegenek elvégezik e tisztet katonaság nélkül is s ez igy jobb reánk nézve. Pottenhof L. és társa berlini czég készül most mintavasházat építeni nálunk, mely 11 méter hosszú és 6 méter szélességben 2 szoba, előszoba, konyha és éléskamrából állna. Nevezett czég a házat a városnak adományozza. Jó, hiszen a városnak ez nem lesz kárára, de azt hiszem, a Neuhoffer-féle vasházépítések eléggé constatálták már azt, hogy nálunk az ilyen amerikaiféle építkezéshez nincs hálás talaj, mert népünk az ő szokott kerékvágásából ki nem tér s különben is, mindeme házak állandó városépítésre czélszerűtlenek s csakis ott alkalmazhatók, ahol a farmrendszer ki van fejlődve. A belvíz levonulása után az alföldi vasútvonal és palánki temető közti jókora területen benrekedt a posványos viz. Magyar városi mérnök a posvány levezetése végett tervet készített s terjesztett be a tanácshoz, melyet az már egészségi szempontból is bizonynyal el fog fogadni s a posvány levezetését azonnal elrendeli. Franczia vendégeink ideérkezésének napja a kegyelet ünnepe is volt városunkban, mit aznapi tudósításomban nem említettem, nehogy az öröm közzé vegyítsem a bánatot. Ugyanis e napon tartatott meg a gyászmise az alsó városi templomban Szeged II-ik kerületének volt országgyűlési képviselője Kállay Ödönért, nagyszámú részvevők jelenlétében. A boldogult, a magyar képviselőház egyik legtisztább jelleme megérdemelte, hogy választói ily kegyeletesen adózzanak emlékének s adja az ég, hogy követője a képviselői székben, méltó utódja legyen! -y.-s. Szeged, augusztus 26-án. (Saját levelezőnktől.) Elhangzott a zaj, az „éljen“ kiáltás, a lelkesedés tüze, mely fennen lobogott, elhamvadt; vendégeink eltávoztak s a város ismét a régi egyhangú képet mutatja romjaival, építkező lakóival, idegen munkásaival és még idegenebb vállalkozóival, de ha az „éljen“ elhangzott is, a lelkesedés tüze elhamvadt, a hála azért ott maradt sziveinkben s élni fog a szeretettel és rokonszenvvel egyetemben, melyet az idők végéig Szeged minden fia ápolni és őrizni fog keblében a franczia nemzet iránt. Tudják ezt vendégeink is s e tudattal távoztak el körünkből, hogy hitét vigyék meszsze szép hazájukba a magyar hálának és lelkesedésnek. S ha — amint a bankerben Tisza királybiztos úr kifejtette szép posztjában, két év múlva újra visszatérnek közénk, meg fognak győződni arról, hogy jótéteményeiket nem pazarolták érdemetlenre s hogy Európa s az ő adományaik segélyével, munkásságunk és törhetlen erélyünk itt oly várost teremtett újra, mely méltó volt arra, hogy a réginek sírjából ilyenné kiemeltessék! Jöjjenek is el közénk pár év múlva minél számosabban a nemes nép képviselői; hálánk, lelkesedésünk akkor leen, csak határtalan, ha befejeztük azt a nagy művet, melynek csak alkotása küszöbén állunk most, s akkor győződjenek meg személyesen arról, hogy életképes nép vagyunk, mint ahogy most meggyőződtek arról, hogy hálásak vagyunk és lelkesedni tudunk. Vezérelje őket most útjukban haza az ég s hozza vissza körünkbe mielőbb! Tisza királyi biztos úr és Hieronymi államtitkár, ki a körtöltés tervezett vonalának megvizsgálása czéljából időzött városunkban, az éjjel Budapestre utazott. Királybiztosunk ez útja a város jövendő védelmével van összekötve. Különben a városi körtöltés terve véglegesen meg van állapítva s mint örömmel halljuk, teljesen függetlenül minden idegen érdektől, az alföldi vaspálya vonalától is, azon belől közvetlen a város alatt fog emeltetni. Örvendetes ez elhatározás azért is, mert e vonal a legkevesebb költséget igényli s közvetlen falaink alatt vonva el, legkönnyebben védhető veszély idején. A körtöltés kiépítése most már haladéktalanul munkálatba fog vétetni s a munkálat pályázatra bocsáttatik, így aztán tavaszra, legalább maga a város, minden eshetőleges veszély ellen biztosítva lesz. A tüzőrség legénységét ma fogadják fel. Öszszesen 56-an folyamodtak tüzőrségi állomásért, kik közül 32 fognak kiválasztani s aztán azonnal felszerelni s begyakorolni. A 46-ik gyalogezred besorozott ezidei ujonczai, mint erről a katonai parancsnokság hatóságunkat értesíti, összesen 620-an, okt. 11-én vonulnak be kiképeztetés végett. A katonai parancsnokság felhívta a hatóságot, hogy az ujonczok pár napi elhelyezéséről idején gondoskodjék. Az is ritka eset, ami a napokban itt történt, de örvendetes jelenség arra nézve, hogy nem leszünk olcsóbb munkás kezek hiányában az építke zési ügy. A békés vármegyei tanítóegyesület közgyűlése. Békés, aug. 26-ikán. (H. A.) A hármas-körösparti kis magyar, különösen nyár derekán igen csendes alföldi magyar város tegnapelőtt, vasárnap szokatlan élénk képet nyújtott. Nyüzsgés, pezsgés mindenfelé, szerteszét a sok idegen arcú. Egész délután vendégekkel megrakott kocsi kocsi után robogott végig az utczákon nagy porfellegeket csapva, s meg-megrecsegtetve a Körösök faalkotmánya hídjait. Mindannyinak egy és ugyanazon ezédja volt: a főtéren levő emeletes reálgymnasium. Itt gyűltek össze a megye minden részéből a közművelődés szerény napszámosai, a tanítók és tanárok, hogy engedve Békés város szives meghívásának, Békés falai közt tartsák meg negyedik évi közgyűlésöket. Csaba városa saját előfogatain szállította át a tanítói kart és a békés városi buzgó rendezőbizottság is 18 kocsin gyűjtögette körébe a vasúton jött vendégeket. Példás rendet, tapintatot és igazi magyar vendégszeretetet tanúsított a rendezőség úgy az elszállásolás, mint a fogadás nehéz és fárasztó munkájában. Vasárnap, f. hó 24-ikén, délután 6 órakor tartatott nagyszámú és intelligens vendégkoszorú jérfi"léténa,ürazegró bizottsági gyűlés, mely főkélapításával mintegy másfél óráig foglalkozott. Ezután ismerkedési estélyt tartottak, mely pezsgő ing kedvvel és számtalan pohárköszöntővel volt fűszerezve. Másnap hétfőn a közgyűlési tagok már reggeli 7 órakor a gymnasium épület egyik nagy termében, főképen a békésvárosi iskolák felszerelvényeiből és a növendékek kézimunkáiból összeállított tanszerkiállítást szemlélték meg. A nagyközönség még a nap folyamán is sűrű tömegben vándorolt fel az iskolába, hogy a tanszerkiállítást és a kézimunka-gyűjteményt megtekintse. Nyolc órakor meg már az iskola egy másik termében Bródy gyulai tanító tartott minta leczkét a magyar nyelvtan köréből. Délelőtt kilencz órakor zsúfolásig megtelt már a közgyűlés helyisége: a gymnasium díszterme. Ott láttuk Hajnal nyug. esperesen és a helybeli felekezetek lelkészein kívül Vörös orosházi újonnan megválasztott ev. lelkészt, Asztalos István közs. járásbirót, Nagy József főjegyzőt, a város elöljáróit és a presbyteriumot. Különösen nagy részvétet tanúsítottak a hölgyek. Miután Vincze Sándor közgyám Békés városa nevében, Hönigsfeld Adolf a budapesti tanítótestület, a népnevelők egyesülete s az Eötvös-alap gyűjtő központi bizottság nevében üdvözölte a békésvármegyei tanítóegyesületet. Németh Lajos (B.Csaba) egyesületi elnök, szép és átgondolt beszédben fejtegette, hogy a tanító és iskola érdekét leginkább előmozdítja a tanítói önművelődés, hogy tanuljunk, dolgozzunk, ha azt akarjuk, hogy az iskola megfeleljen feladatának és a tanító anyagi és erkölcsi állapota javuljon és ezzel megnyitottnak nyilvánította a békésvármegyei tanítóegyesület negyedik közgyűlését. Ezután Dorner Lajos (B.Csaba) olvasta fel terjedelmes, nagy szorgalommal és pontossággal összeállított titkári jelentését, melyből kiemeljük, hogy az egyesületben négy fiókegyesület létezik: B.-Csabán, Orosházán, Szarvason és Békésen. Részletezvén a munkálkodó tagok, illetve fiókok munkásságát, azokat összegezve feltünteti, hogy a négy fiókegyesületben a lefolyt évben 78 tag közül, 28 gyűlésen, 23 munkahozó tag 36 dolgozatot terjesztett elő és pedig 26 elméletit és 10 gyakorlatit, tehát 2 tagra esik egy-egy dolgozat. A fiókegyesületekben nem működött 129 rendes tag közül 51, vagyis 40%. Aránylag legtöbbet Csabán, legtöbben Orosházán dolgoztak és legtöbb gyűlést Csabán tartottak. A Csabán székelő igazgatóválasztmány 4 gyűlést tartott, melynek tárgyai voltak, hogy gondoskodott a közgyűlésen megvitatandó kérdésekről és kidolgozásáról. A kitűzött kérdésekre 12 dolgozat érkezett be s azok előadóknak adattak ki. Pályázatot hirdetett (másodszor) a megyei iskolák számára adandó Békés megye földrajzára, első díjul 100 frtot, másodikul 50 frtot tűzött ki, melyre három érkezett be. A pályaműveket Bánhegyi kir. tanfelügyelő elnöklete alatt héttagú bíráló bizottságnak adták ki. A könyvtárt, melyet ez évben a békési, gyomai, orosházi és csabai fiókok használtak, Beliczey főispán 10, Zsilinszky képviselő is 10 művet gyarapította. A lefolyt évben 50 új pártoló tag lépett az egyesületbe, míg a 236 megyei tanító közül eddig 129 tagja az egyesületnek. A tagok összes létszáma 228. A választmány a magyarító kassza ügyében,melyből a magyarosítás körül érdemeket szerzett tanítók jutalmakat kaptak, de mely a megyeház építésébe fektettetett, a megyéhez folyamodást nyújtott be, kérelmezvén visszaállítását. Lépése sikeres volt. A megye fali térképének megkészíthetésére és kinyomattatásának eszközlésére is létettek lépések. A választmány előkészítette egy megyei tanszermúzeumnak felállíttatását, mely a békésmegyei gazdasági egylet gazdasági és iparmuzeumában Csabán fog berendeztetni. Az országos tanitói szövetség tervezetének tanulmányozására bizottság küldetett ki. Az egyesület belépett a paedagogiai társaságba. Az egyesület évkönyvet adott ki az 1877/78. év munkásságáról.?/! Felolvastatik ezután a bíráló bizottság jelentése, mely egy szavazat kivételével, a földrajzi pályamunkára kitűzött első, 100 frtos díjat Homolya István gyulai polgári iskolai tanítónak, a második ötven forintosat Mihályfy József, szarvasi főiskolai tanárnak ítélte. Sass István (Orosháza) dolgozatát „A tanító és a társadalom“ Sargavi Erzsébet (Orosháza) olvasta fel. Finta Ignácz, gyulai polg. isk. tan. meg a természetrajz tanításából a népiskolában követendő elvekről értekezett. Az egyesület hivatalos közlönyéül a „Békésmegyei Lapok “-at választotta. A tanítói szövetségbe való belépés elvileg egyhangúlag kimondatott, de a foganatosítás, az anyagi viszonyokra való tekintetből, az igazgató választmányra bízatott. A pénztári és könyvtári jelentések tudomásul vétele után, hozzáfogtak a tisztújításhoz. Elnöknek ismét és egyhangúlag Németh Lajos (Csaba), alelnöknek: Kovács L. (Békés), jegyzőnek: Sass István (Orosháza) és Salát Tamás (Csaba), pénztárnoknak Simkó István (Csaba), könyvtárnoknak Csűrés György (Csaba) választottak. Következett a jövő évi közgyűlés helyének választása. Két városi hatóság hívta meg egyszerre az egyesületet: Szarvas és Gyula. Minthogy a szarvasi meghívás korábban érkezett be, mint a gyulai, tekintettel továbbá arra, hogy Szarvasnak is lesz már a jövő évben vasútja, az 1880-ik évi közgyűlést Szarvason fogják megtartani. És ezzel a közgyűlés 1 órakor be lévén fejezve. A közgyűlés után a kaszinó helyiségeiben közebédre gyűltek, ahol more patrio amily élénken folydogált a borozás, époly mérvben folyt a csabai czigányok víg zenéje mellett a pohárköszöntők árja. Este a Koronában az egyesületi pénztár javára igen sikerült tánczvigalom tartatott meg, melyre különösen Csabáról, Kígyósról s a környékből igen nagyszámú elite-közönség rándult át, hogy kivilágos kiviradtig rakják a tüzes csárdásokat, a sétáló négyeseket — na meg a kállai kettősöket. HÍREK. — Augusztus 27. — Hivatalos. Titkos tanácsosi méltóság. Ő felsége Widmann Bohuslav Tyrol és Voralberg fejedelmitett grófság helytartójának, a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. — Kinevezések. Őfelsége Surányi Ferencz, herczeg Thurn és Taxis nevét viselő 3-ik számú huszárezredben főhadnagyot, a magyar honvédlovasság tettleges állományában főhadnagygyá kinevezte. — A m. kir. pénzügyminiszter Mi ed a 11 is Gusztáv kohótisztet a X-ik, Karl Béla úgymint Kralik Lajos m. kir. bányagyakornokokat, a XI-dik rangosztályba sorozott kohótisztekké nevezte ki. — Pótvásár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy Mármaros megye területéhez tartozó M.-Sziget városban, a folyó évi julius hó 28. és 29. napján meg nem tartathatott orsz. vásár helyett folyó évi szeptember hó 8-án és 9-én pótvásár legyen. — A balassa-gyarmati ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Kégl László sziráki lakos ügyvéd, a kamara lajstromába folytatólag bejegyeztetett. — Salvator János főherczeg a brucki táborból Komáromba visszatért. — Umberto olasz király mellbaja az utóbbi időkben — hir szerint — rosszabbra fordult, úgy hogy az orvosok mindent elkövetnek, hogy a király Madeirába menjen, vagy hogy legalább a telet ne töltse Rómában. a cinesvui Ya? "i.áJi-E, AjcLJHjni £eb, n&n vesztegintézet megszemlélése végett — Báró Wäcker-Gotter volt budapesti német főkonzul új állomáshelyére Mexikóba érkezett. — Bignió Lajos hazánkfia tegnapelőtt Budapestre érkezett rokonainak látogatására, ma pedig Szabad Battyánba (Fehérmegye) rándult le, hol Batthányi grófnő vendége lesz. — Tűz. A késő esti órákban értesülünk, hogy az Angyalföldön a Krana-féle malátagyár kigyuladt. A tűzoltóság azonnal a helyszínére sietett s sikerült a tüzet lokalizálnia. A katonaság szintén kivonult. — A „Globe“ az „Arrogante“-ünnepélyről. Lafond, a „Globe“ levelezője ígéretéhez képest bő leírást közöl az „Arrogante“-ünnepély alkalmával lefolyt hangversenyről. Megdicséri Márkus Emilia szavalatát, mely a magyar nyelv hasonlíthatatlan harmóniájával ismertette meg a franczia vendégeket. Nádaynéról s Ordryról azt írja, hogy a párisi nagyoperában is nagy számot tennének. Hasonló dicsérettel emlékezik meg Ellinger, Aggházy, Huber, Balázsné, de különösen Helvey Laura művészetéről, ki Erdélyi Béla „A matróz neje“ költeményét szavalta Piát Károly franczia fordításában. Helvey kisasszonyról azt írja, hogy a franczia nyelvet tisztán, de egy kis exoticus hangsúlyozással ejti ki, ami nagyon bájosan áll neki. A „Globe“ a költeményt franczia fordításban egész terjedelmében adja. A franczia vendégekre legnagyobb hatást tettek Blah a né magyar népdalai, kit a párisi Judithoz hasonlít, s a magyar nép kedvenczének nevez. Megemlíti azután Lafond, hogy míg ő a czigányzene hangjain elandalodott, Laurencn ugyancsak rakta egy imádandó zsidólánynyal. Másnap különféle clubokban, a színházakban tettek látogatást, s elégtétellel hozza föl, hogy Gouzien Rácz Palit megtanította a „Marseillaise“ helyes játszására. A „Globe“ egymás helyén egy szegedi táviratot közöl a franczia vendégek rokonszenves fogadtatásáról. A főváros területén levő némely rakpart-részeknek macadammal való ellátása felett élénk tárgyalások folytak a napokban. A dolog akként áll, hogy az már nem puszta terv, mert az állam rövid idő alatt ki is akarja építtetni a kérdéses részeket. Ilyenek lesznek a pesti Rudolf-rakpart, mely ma is kedvenc a rakodó hely kő, tűzifa és kőszén számára, továbbá a lánczhídon felül és alól levő rakpartok, végül a sütőtéri rakpart. A rakpartok útjainak szélessége 550 m., 8 kiépítésük, 56,694 frt 72 krba kerülne. — Halálozás: Schiffer Ferencz miniszterelnökségi irodatisztet súlyos csapás érte. Egyetlen leánya, Schiffer Róza Jozefa virágzó élete 17. évében folyó hó 25-én sorvadásban elhunyt. A derék tisztviselőt és megszomorodott apát a közelebbi évek egész családjától fosztották meg. Tavaly nejét s azelőtt rövid időközökben öt gyermekét veszítette el. Schiffer Jozefa kisasszony temetése ma ment végbe Budán. Béke a korán elhunyt hamvaira! — A táviró sodronyoknak a lánczhidról a Margit-hidra való áthelyezése tárgyában illetékes helyen jelenleg tárgyalások folynak. E sodronyok ugyanis sok bajra szolgáltatnak okot, a menynyiben a lánczhidon csak két oszlopjuk lévén, saját sulyuknál fogva is bármi csekély szélnél csakhamar elszakadnak. A közlekedési miniszter tehát lépéseket tett, hogy a huzatok a több oszlopú Margit-hídra helyeztessenek át. — Zsidó üldözés Félegyházán. A napokban élénk dobzaj riasztotta fel a félegyháziakat ebéd utáni édes nyugalmukból. A bölcs városi kapitány ugyanis egy ukázt bocsájtott ki a félegyházi zsidóság ellen, s azt a város dobosa által közhírré tétette. Az ukáz szerint a zsidókkal kötött ügyletek csak úgy érvényesek, ha azok a vételért az átadás előtt lefizetik. Ennek folytán történt aztán, írja a „M. Hir.“, hogy egy ily „üldözött“ polgártárst, miután egy nem üldözött polgártárstól több mérő búzát megvett s arra 5 írt foglalót is adott, keresetével, melyet az átadást megtagadó keresztyén ellen indított, a félegyházi járásbiró elutasított csakis azért, mivel a vételösszeget előre le nem fizette. — Ahol nincs, ott ne keresse. Tröster Lajos Y-ik tüzérezredbeli katona folyó év április havában a fővámház épület környékén egy gyermeket mentett ki a Duna hullámaiból. Megmentett saját életének veszélyeztetésével, mert az épen akkor a fővárosba vonuló ezredből kiválva teljes felszerelésével vetette magát a gyermek után a Dunába. Ezért ő felsége az ezüst érdemkereszttel ki is tüntette Tröstert. A gyermek atyja, aki akkor a szerencsés megmentés örömében alig tudott szóhoz jutni, az egybegyűlt közönség előtt csak azon ígéretét tudta elrebegni, hogy az életmentőnek pénzjutalmat fog a fővárosi tanács kezeihez letenni. Miután azonban a derék katona a pénzjutalomhoz mindeddig nem jutott, most azon kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy ez részére a nála letett összeget kifizesse. A városi hatóság azonban, mély sajnálatára ezen kérvényre nem felelhetett egyebet, mint hogy ilyen jutalmat az illető nála le nem tett, tehát azt ki sem fizetheti. — Öngyilkosság. A Csepel sziget átjáratánál f. hó 25-kén délelőtt egy elegánsan öltözködött fiatal ember holttestét találták. A fiatal ember, kit nem ismernek, főbe lőtte magát. — Bulgár czivilizátió. Hogy a bulgárok mily módon törekszenek érvényesíteni függetlenségüket s mily rohamosan igyekeznek maguk között meghonosítani a czivilizátió áldásait, arról lépten-nyomon meggyőződhetni. Igazolja ezt a „Bulgarische Correspondenz“ legutóbb megjelent száma is. Csaknem extásisba jön e lap, mikor jelentheti olvasóinak, hogy Szófiába már szép, elegáns a mészárszék, de mi több, a legfingásabb igényeknek is megfelelő cukrászda nyílott, s hamiskásan jegyzi meg, hogy — Szófia legközelebb jogosítva érezheti magát helyet vindikálni a világvárosok között is, kilátásba lévén helyezve ugyanis, hogy a „La Bulgari“ szállodában rövid idő alatt „Café chantant“-t fognak nyitni. Nem elég már magában véve ez? De mi több. A lap hirdetései között Horn József jelenti, hogy szeptember közepén megnyitja butorraktárát s kárpitos üzletét s a mi legfőbb, szeptember végén Szófiában megnyílik az első „könyv-, mű- és hangjegy kereskedés.“ De hát ki ne kötné igy a legszebb reményeket ez állam jövő felvirágzásához, mely ily szépen halad a czivilizátió útján ? — Madagascar királynőjének proclamatiója. Madagascar királynője a következő proclamátiót bocsátá ki: „Én Ranavalona királyné, isten s a nép akaratából Madagascar királynéja s országom törvényeinek őre stb. igy szólok hozzátok: örülök, hogy Jézus Krisztus evangéliuma országomba és királyságomba jött, hogy népem az igaz istent megismerte. De nemcsak az imerinaiak, hanem tiboriaiak is elfogadtátok, amiért különösen hálát adok istennek. Most hát egy pár tudóst (írástudót) küldök minden várostokba. Az Írásokat kinyomattam, hogy mindnyájan láthassátok, és ne higyjétek, hogy én nem látok és hallok; jól látok és hallok, mert minden alattvalóm rám pillant és figyel szavaimra. De mikor nézem, hogy gyermekeitek közül hányan járnak az iskolába, úgy találom, hogy kevesen, s nem annyian, mint az ibolnabeliek közül. Küldjétek tehát iskolába gyermekeiteket, hogy azon ismereteket megszerezhessék, melyek nektek is javatokra fognak válni, hogy marháitok, pénzetek és vagyonotok fölött számot tarthassanak, s hogy egy eszköz legyen kezükben a haladásra, mert én uralkodó vagyok, ki a jótetteket megjutalmazom. Atyáitok és anyáitok szintén szorgalmasok, mert boldog tehát mindnyájan szorgalmasok, s ha még nem éreztétek a tudás és bölcseség éberségét, meg fogjátok érezni, ha a tudományt birni fogjátok, így naál Ranavalona királynő, Madagascar királynője. " — Saját fiát akarta meggyilkolni. Podzenik János zeruteki(Morvaország) házaló öt éves fiát e hó 21-én a schönwaldi erdőben lévő tóba dobta azon szándékból, hogy az beleveszszen. A fiú már a halállal küzdött, mikor két arra menő ember a gyermeket észrevette. Az egyik a tóba ugrott, a gyermeket kihúzta, s sikerült életre hoznia. Padzeniket később elfogták házának padlásán, amint mély álomba volt merülve. — Névváltoztatás. Hoffer Lőrincz szentesi lakos a maga, valamint Ferencz és Manó fiai nevében „Heltai“-ra kérte nevét átváltoztathatni. — Pétervár valamennyi házmesterét elbocsátották, írja a „Ruszkija Vjedomoszti“ s kiszolgált katonákkal helyettesítették őket. — Orvosi állomások Boszniában. Boszniában a kerületi hatóságok székhelyein, a kerületi község (kör) orvosi állomások fognak fölállíttatni, az illető kerület községei által fizetendő 900 frt évi fizetéssel. Ezen állomások az esetben, ha azokra orvos tudorok vagy az egyetemes gyógyászat tudorai nem jelentkeznének kellő számban, sebészekkel is betölthetők, kiknek évi fizetése 720 forint leend. Az állomások a serajevói országos kormány által fognak betöltetni, az alkalmazás ideiglenes jellegű s két évre szól. A moszkvai anthropologiai congressus e hó 18 án véget ért. A vendégek tiszteletére Dolgoruki herczeg kormányzó lakomát adott. A congressus elnöke Quatrefager volt Párisból, jelen voltak azonkívül Broca, Kanitz, Hami stb. A congressusnak igen szép eredménye volt. — Helyi gőzösök közlekedése. A Budapest- Újpest közötti helyigőzös menetek a vízállás emelkedése folytán fél augusztus 26-ától kezdve további rendelkezésig ismét életbe léptettetnek, a hajók azonban az újpesti kikötőben csak a fiumei hajógyárig mennek. Az indulási órák változatlanul maradnak mint a menetek megszüntetése előtt, ellenben az azóta berendezett menetek a vámház és a margitszigeti alsó kiszállóhely között megszűnnek. Déli 1 órakor a vámháztól, valamint Újpestről hajó nem indul. Az óbudai helyi gőzösök mostantól kezdve félbeszakítás nélkül délkor is közlekednek. — Nyilvános köszönet. A honvédmenház feldiszitésre a főv. tanácsa 12 gesztenyefát, 200 db bozótot, Zichy Ottó gróf honvédezredes 10 db gyümölcsfát, a gönyői plébános és honv. bajtárs 12 drb gyümölcsfát, Gelsei Biró Vincze honv. százados 9 gyümölcsfát, Osterhuber Péter honv. őrnagy és Német Ferencz tanár Szombathelyről 2000 drb szőlővesszőt ajándékoztak, mely nemeslelkü adományozásokért legnagyobb köszönetet mond Krivácsy József a közp. választmány elnöke. — Beiratások. A VI. ker. állami főreáliskolában a tanulók fölvétele augusztus 30-án kezdődik és szeptember 3-ig tart. Ugyanekkor tartatnak a javító-, pót- és magánvizsgálatok is. — Rendőri hírek. Christián János napszámos, tegnap este 8 órakor a múzeum kertjében hirtelen rosszul lett, s összerogyott. A kórházba vitték. Krisztics András, pesti születésű, 35 éves, kárpitos, tegnap este a Király utczában egyszerre neki állt, s egészen mezítelenre vetkőzött. Az összegyűlt néptömeg nagy mulatságára aztán elkezdett az utcza közepén gymnasztizálni, bukfenczet hányni stb. Végre egy rendbiztos jelent meg, s a szegény „művészt“ a Rókus-kórházba szállította, hol az elmebetegek figyelő osztályába helyezték el. — „Egy bakastikli“. Tegnap este a csömöri-út mellett fekvő egyik kertben nagy dinumdánum volt a kertésznél, melyek többek között egy „Este“ baka is meg volt hiva. Már reggeledett, a midőn a vig társaság szétoszlott, s kiki a maga utján ment haza. A baka azonban jónak látta Veronika kertészleány vagyonkáját, 11 frt 10 krt is magával vinni, de rajta vesztett. A főkapitányságtól a Károly-laktanyára kísérték. — Obradof Gergely szabómester, tegnap este a Rókus-kórház előtt álló bokorban egy finom fekete