Ellenőr, 1879. szeptember (11. évfolyam, 420-466. szám)
1879-09-01 / 420. szám
hogy ő Lipcsén, Csehországban született, de a magyar állam és Szeged városának polgára óhajtván lenni, kérdést tesz, váljon elegendő-e ezen czél elérésére, ha ő a szülővárosának kötelékéből elbocsátó okmányait bemutatja. A kisbirtokosok országos földhitelintézete tegnap tartotta Festetics Pál gróf elnöklete alatt alakuló közgyűlését. A gyűlés megnyitása 10 órára volt kitűzve, de a nagy számban megjelentek igazolványuk összeírása által a közgyűlés csak 11 é órakor vette kezdetét. A kormány részéről Beretvás Endre kormánybiztos lett bemutatva. Jegyzőül Végh Ignácz közfelkiáltással jön megválasztva. Ezután az elnöklő constatálja, hogy 1341 igazolványi jegy 1868 szavazattal jelentetett be, s miután az 1.640.700 frtnyi alaptőke után a megfelelő összeg az intézet pénztárába lefizettetett, a kisbirtokosok országos földhitelintézetét ezennel megalakultnak nyilvánítja (Éljen). A gyűlés további lefolyása igen sima volt. Az egyszerűen felolvasottnak tekintett jelentésből a következőket közöljük. Az 1863. óta fennálló „Magyar földhitelintézet“ csak a nagy- és középbirtokosok részére lévén alapítva, az 1873-diki pénzválság után igen élénken nyilvánult az óhaj mindenfelé, hogy az uzsorások kezében levő kisbirtokosok részére is alapíttassék egy hasonló szervezetű földhitelintézet, minthogy azon részvénytársaság, mely a kisbirtokosok földhitelintézete czím alatt működik, nem képes az igényeknek, épen részvényes voltánál fogva, megfelelni. A nagy pénzválság évében született meg az eszme, de a létesítő bizottság az alapszabályok tervezetét csak 1876 deczember 8-ára tudta felterjeszteni a kormányhoz, mely enquete tanácskozmányt tartván, a bizottsághoz 1877. július elején leküldött határozatával helyeselte a hitelszövetségek tervét s megígérte, hogy a kért kedvezmények kijelölt részének megadását a törvényhozás előtt javaslatba hozni kész. Az intézet valósulására az első lépést ő felsége a király tette meg 10,000 frt alapítványával, mit gyorsan követett az állam 500,000 forint kamatmentes segélye. Az aláírások megkezdődtek, hathatós gyámolításul szolgált itt Tisza Kálmán kormányelnök és Trefort Ágoston közoktatási miniszter körlevele a törvényhatóságokhoz, községekhez, egyházi főméltóságokhoz stb. Ennek köszönhető, hogy az alapítványok oly örvendetes gyorsasággal szaporodtak, hogy csakhamar túlhaladták azt a minimumot, amihez az állam félmilliós alapítványának kiszolgáltatása kötve volt. A legközelebb múlt országgyűlési ülésszak is foglalkozott az intézettel. Tisza kormányelnök és gr. Szapáry pénzügyminiszter urak hazafias jóakarata a legmelegebb köszönetet érdemel. A törvényhozás bokros teendői közepette az ő hazafias buzgóságuknak sikerült csak a parlament előtt gyorsan s egyhangúlag keresztülvinni az alapszabálytervezet jóváhagyását, mire ő felsége jóváhagyása is leérkezvén, az alapszabályok végleg megerősítettek. Össze kelle tehát hívni az alakuló gyűlést. A jegyzett alapítványok összege ma már 1.640.700 frt, ami nemcsak messze túlhaladja az alakuló feltételeihez szükséges összeget, de fényes tanúsága a közönség érdeklődésének és kezességül szolgál a sikerre. Az ügy jó vezérlete s a lelkiismeretes ellenőrzéstől függ most már az intézet virágzása. A létesítő bizottság leteszi most már megbízását a közgyűlés kezeibe, az igazgatóság és felügyelőbizottság, mely most választandó, lesz hivatva az intézet alapszabályszerű szervezetét valósítani. Ezek javadalmazása iránt egy későbbi közgyűlés intézkedhetik csak czélszerűen. Erre az alapszabályok en bloc lettek elfogadva. Ezután az elnök indítványa folytán ő felsége a királynál egy küldöttség fog tisztelegni, mely hálás köszönetét fogja kifejezni, azon alapítványért, melylyel ő felsége az intézetet gyámolitani kegyes volt. Végül egy szavazatszedő bizottság lett Festetics Pál elnöklete alatt kiküldve Gullner Gyula és Kovácsy Gyula urakkal, a gyűlés pedig a szavazás befejeztéig, azaz d. u. 6 óráig felfüggesztetvén, ekkor a szavazás eredménye következőkben lett elnök által kihirdetve: Megválasztatott elnökké: gr. Festetics Pál (Lipthay B. báró 10 szavazatot kapott); alelnökké: Bittó István 1175 szavazattal (Tisza László kapott 377, Ordódi Pál 149, Bujanovics 10, Liptai B. 2 szavazatot); igazgatósági tagok: Grf. Wenkheim Frigyes 1665 szavazattal, grf. Csekonics Endre 1622, Végh Ignácz 1300, Plussich Frigyes 1182, Sporzon 1175, Zuber 1173, Sztrókay Boldizsár 1142, Somssich Iván grf. 978 és grf. Szatmáry Károly 744 szavazattal (Nagy György kapott 522, grf. Károlyi Tibor 525 szavazatot); felügyelő bizottsági tagok: Helfy Ignácz 1634 szavazattal, Wahrmann Sándor 1232, Tisza László 1186 és Nagy György 1080 szavazattal (b. Rudics kapott 539, Tarnóczy Gusztáv 523 és Uhl Sándor 499 szavazatot.) Összesen szavazott 156 szavazó 1727 szavazattal. Az eredmény kihirdetése után mindenki azt kérdezte, kicsoda az a gróf Szatmári Károly, ilyen név nincs Magyarországon. A tévedés csakhamar kiderült. A szavazatokat ugyanis nyomtatott névsorban adták be és a szedő a P. betű helyett a Gr-t szedte. A választás tehát semmisnek nyilváníttatott és egy kis vita után megnyugodtak abban, hogy ha a kilenczedik igazgatóra szükség leene, annak betöltéséről az elnök gondoskodni fog. Végül az elnök megköszönvén a benne helyezett bizalmat, a közgyűlést befejezettnek nyilvánítá. Kitüntetések a sz .fehérvári kiállítás alkalmából. A király, mint a hivatalos lap legújabb száma közli, a következő kéziratokat bocsátotta ki: I. Kedves öcsém József főherczeg! Különös megelégedéssel értesültem, hogy kedveltséged a közelebbi székesfehérvári országos kiállítás iránt nemcsak folytonos érdekeltséget tanúsított, de gyakori személyes fellépése, a kiállítók buzdítása és átalában e közhasznú vállalat erélyes támogatása által annak örvendetes sikerét kiválólag előmozdította. Minélfogva magamat kedvesen indíttatva érzem, kedvességednek, atyai szándékaimmal is találkozó ezen üdvös közreműködéséért, őszinte elismerésemet és meleg köszönetemet nyilvánítani. Kelt Schönbrunban, 1879. évi augusztus hó 20-án. Ferencz József, s. k. II. Személyem körüli magyar minisztériumom vezetésével ideiglenesen megbízott miniszterelnököm előterjesztése folytán, az 1879. évi székesfehérvári országos kiállítás alkalmával szerzett kitűnő érdemek elismeréséül: gróf Zichy Jenő a kiállítási országos bizottság elnökének, díjmentesen, Lipótrendem középkeresztjét; Havranek József Székesfehérvár város polgármestere, és Braun Miksa, az osztr. déli vasúttársulat magyarországi képviselőjének, szinte díjmentesen a királyi tanácsosi czímet; Lederer Sándor budapesti háztulajdonos és borsodmegyei birtokosnak, hasonlóan az illető díjak elengedése mellett, III. osztályú vaskoronarendemet; továbbá idősb Kolozsváry Miklós fehérmegyei tanfelügyelő, idősb Femayer István székesfehérvári gyártulajdonos, budahegyi Pauer Leó a salgótarjáni vasfinomító társulat igazgatója, Schmidt Károly nagybásányi bőrgyártulajdonos, Nádosy Kálmán baranya megyei földbirtokos és az ottani gazdasági egylet alelnöke, Mészöly Géza festőművész, Schier Ferencz székesfehérvári állami mérnök és Kreutzer Nándor ugyan-WT-•— -—— — ——„-„im .« .. ottani háztulajdonosnak, Ferencz József-rendem lovagkeresztjét; Gebhardt Ignácz székesfehérvári birtokos, Seydi Lajos ottani városi kapitány, Máté Domokos budapesti fogorvos, Hüti Tivadar ottani porczellánfestő, Brüll Lipót gőzmalmi igazgató, Zetfern Mátyás műbádogos, Krenner F. budapesti óraműves és Quentzer H. ottani kalapgyárosnak, koronás arany érdemkeresztet, és Petheő Imre kápolnásnyéki pezsgőgyáros, Thék Endre budapesti műasztalos, Jungfer Gyula budapesti műlakatos, Say Rezső székesfehérvári iskolaszéki elnök, Porst Ferencz budapesti kocsigyáros és Walser Ferencz ottani harangöntő és gépgyárosnak az aranyóráémkeresztet adományozom s egyúttal megengedem, hogy Szögyény-Marich László főkamarásmesterem, v. t. k. tanácsosom, Fehérmegye s Székesfehérvár városa főispánja, Pauer János székesfehérvári r. k. megyés püspök, gróf Brunszvik Géza, báró Bánffy Ádám, Szögyény-Marich Géza és verebi Végh János földbirtokosok, Szalay Imre vallás- és közoktatásügyi miniszteri elnöki titkár, d. Czobor Béla nemzeti múzeumi segédőr, Boda Imre kálozdi uradalmi igazgató, Fackh Károly, a magyar nyugati vasuttársulat főigazgatója, Robn- Jard Ernő, az osztr. államvasuttársulat kiállítási képviselője, Csapek József ugyane társulat oraviczai mérnöke, Ullmann Lajos, a dunagőzhajózási társulat budapesti képviselője és Márkusz Ignácz, a fővárosi képviselőtestület tagjának, elismerésem nyilvánittassék. Kelt Schönbrunnban, 1879. évi augusztus hó 20-án. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. Adomák Deák Ferenczről. Hazánk nagy fiának első emlékszobráról ma hullott le a lepel. Ez emlékezetes nap alkalmából több érdekes vonást találunk különböző lapokban „Carolus“ tollából, melyekből az érdekesebbeket közöljük: Öreg emberek, kik Deák Ferenczet harmincz éves korában ismerték, azt állítják, hogy az időtől kezdve nem változott. Valamivel kövérebbé vált, de haja, szemei, bajusza s egész arczjellege ugyanazok maradtak. Az országgyűlésen életeiről és anekdotáiról előbb ismerték s előbb megismerték, mint nyilvános beszédjeiről. Akkori anekdotái közül fölemlítem a következőt: Kocsi Horváth Sámuel veszprémi követ nagyon békesség szerető ember lévén a magán társalgásban is, mindig mindenkinek igazat adott s mint alispán is minden peres felet kibékitett. Az országgyűlésre is utána ment az az adoma, hogy egyszer bement hozzá a felperes s baját elpanaszlá, mire ő mint alispán azt felelé: „fiam, neked teljesen igazad van“, — de ugyanakkor odamentén az alperes is s baját az is elpanaszolván, annak is azt felelé: „fiam, neked is teljesen igazad van“; — mikor pedig ezt az ott jelen volt Kollonczy János első alispán meghallotta s azt monda: „bolond vagy te Samu, mind akettőnek csak nem lehet igaza“, — erre azt felelé: „neked is János teljesen igazad van.“ Ez a kocsi Horváth Sámuel az országgyűlésen is ilyenformán viselte magát. Hol az aulikusokkal szavazott, hol a liberálisokkal, csakhogy meg ne haragudjék rá egyik se. Egyszer aztán Beöthy Ödön és Balogh János keményen megtámadták Kocsi Horváthot a pozsonyi ligetben Deák Ferencz jelenlétében. Deák mosolyogva hallgatta Beöthy és Balogh szemrehányásait s mosolyogva nézte Kocsi Horváth kellemetlen helyzetét. Midőn már a vita kissé élessé kezdett válni, Deák közbeszólt: — Olyanformán gondolkodik az én Sámuel barátom, mint az egyszeri szentgróti menyecske. Az is egy kissé hittelen lett az urához s beleszeretett a szomszédban lakó csizmadia czéhmester fiába. A menyecske ura nem nézvén jó szemmel a dolgot s pörlekedése se használván, elment a plébánoshoz panaszra, hogy az hívja meg a feleségét magához s térítse istenes útra. A plébános meghivatja a menyecskét, lelkére beszél istenesen s megmondja neki, hogy isteni és emberi törvények szerint az asszonynak hűségesnek kell lenni törvényes urához és senki másra még csak gondolni sem szabad, hanem meg kell maradni egyetlen egy férfi mellett. „Jaj édes tisztelendő uram, így felel a menyecske, könnyű a gazdagnak, de az olyan szegény asszonynak, mint én vagyok, mindegyik jó, nekem nem illik válogatósnak lenni.“ Ez anekdotára hatalmas kacsagás lett a felelet s ez naptól fogva Kocsi Horváth Sámuel nem válogatott a két párt között, hanem megmaradt faulikusnak. * Öregek és fiatalok, komoly férfiak és könnyűvérű emberek, saját pártjabeliek és ellenzékiek egyforma kegyelettel járultak, hozzá. Őt, egyedül őt nem neveztük, nem szólítottak pertunak. Nem azért, mintha ő azt rossz néven vette volna. Istenért se. Hiszen egyszerűbb, szívesebb, kedélyesebb ember soha se volt, mint ő. Ámbár tagja volt a Batthyány-miniszteriumnak: mindamellett ő az egyszerű „tekintetes ur“ maradt minden rend, rang, czim és szafrang nélkül. Bár a „nagyságos“ czimet idegenektől nem utasitá el, hiszen mindennap százan mentek hozzá kérvényezők, mint a királyhoz s ezekkel a czimezés miatt nem perlekedhetett, mindamellett ő a czimekre nem adott semmit.* Gyulai Pál, mikor Vörösmarty életét irta, levélben fordult valamiért Deák Ferenczhez s öt „nagyságos ur“-nak szólt rá, de egyúttal bocsánatot kérve, azt kérdezé tőle: Írja meg, mi az igazi czime? Deák azt felelte: „czimezzen a minek tetszik, legjobban szeretem, ha barátjának czímez.“ Pedig bizony akkor még Gyulay Pál kicsike kis emberke volt. A király „Deák úr“-nak, a királyné egy alkalommal a koronázás után szemtül-szembe „Deák bácsi“-nak szólította. Ekként szólita őt a fővárosban és vidékén minden szép asszony és minden ifjú lányka, kinek alkalma volt vele bizalmasan beszélni. Néhány idősb képviselő, kikkel sok országgyűlésen volt már együtt, tegezték őt s „Feri“ néven szólították. Az öreg Justh, Zsedényi, Szentiványi, Kállay Ödön, Pulszky Ferencz, s még néhányan akként szóltak hozzá még a legutóbbi években is. Mindenki más ez egyszerű névvel közeledett hozzá: „bátyám.“ Mintha mindenkinek vér szerinti rokona, édesapja lett volna. Az igaz, hogy olyan jó is volt mindenkihez, mintha édesapja lett volna. * Minő magas tekintélye volt Zalavármegyében Deák Ferencznek a harminchárom éves ifjúnak, arra csak egy példát. 1836-ik évi június 22-én és 23-án tartották a megye rendei azt a gyűlést, melyen követeik Deák és Hertelendy beszámoltak. Deák fogadtatását lelkesültnek nevezi Kossuth Lajos akkor, amikor még a hírlapok nem beszéltek superlativusban, mert a világon se voltak. Ugyanekkor főispán-beiktatás is volt s a főispánnak le kellett tenni az esküt. Az esküformát ősidőktől fogva alkotmányos gyakorlat alapján mindig egyházi férfiú szokta előolvasni. De a rendek felkiáltottak, hogy Deák Ferencz olvassa fel. „Az tekintetes követ úr szájából akarjuk hallani istennek igéjét“, kiáltott fel egy kővágó-eörri nemes. Pedig jelen volt két apát is. „Alighanem ez volt az első eset, hogy hivatal nélküli polgári személy esketett fel főispánt magyarul“ — írja e jelenetről Kossuth Lajos. • A régi Deák-clubban a nagy terem mellett balról van az olvasó terem. Itt van a „öreg ur“-nak mellszobra, carrarai márványból, életnagyságban, de sűrű fátyollal behúzva. Ide az „öreg úr“ sohase ment. Csak egyszer adott audiencziák egy oláh küldöttségnek. Krassó vagy Szörény vármegyéből jött a küldöttség, Bésán Mihály volt vezetőjük. A megyék arrondirozásáról volt szó s a jámbor oláhok azt kérték, hogy őket valahogy Szerbiához vagy Bihar megyéhez ne arrondirozzák. Bésán megmutatta nekik Magyarországot a mappán, Deák Ferenczet pedig carrarai márványból s bebizonyította nekik, hogy amaz hajdan félig, emez pedig egészen oláh volt, miután a hetvenhetedik őse maczedó-görög vérből származott s Diakónak neveztetett. Büszke lett a jámbor küldöttség s büszkeségében elevenen akarta látni azt a carrarai márványt. Az „öreg ur“ oda ment hozzájuk, meghallgatta kérésüket s megígérte, hogy az oláh bánság nem fog Biharmegyébe kebeleztetni. A jámbor küldöttség minden áron kezet akart csókolni az öreg urnak, ami azonban nagy nehezen mégis megakadályoztatott. Ő maga soha se kártyáz, nem is sakkot és soha semmi szerencsejátékot nem űz. Hanem a jókedvű kártyázókat üres óráiban szívesen elnézi s nincs az a tudós, aki a játék törvényeit jobban ismerné, mint ő. Egyszer összedisputáltak s Nedeczky Pista azt kérdi az öreg úrtól: — Mondja meg hát kedves bátyám, nem én mellettem szól-e a logika? — Kártyában és asszonyoknál nincs logika felette az „öreg úr.“ Ha az öreg úr egyszer leül a kártyázókat nézni, akkor aztán holmi apróságos dolgokért ne igen menjenek hozzá tanácsot kérni. Tarnóczy Guszti kísérlette meg egyszer ezelőtt hét évvel megkérni, hogy miután Lónyay gróf visszalépésre kényszerittetett: „Kedves urambátyám, legyen kegyes megengedni, hogy a párt a visszalépett miniszterelnöknek nyilvános elégtételt adjon.“ No hiszen kikapott Tarnóczy az öreg úrtól úgy, hogy el nem felejti, a meddig csak él. És mi akkor szentül hittük, hogy az öreg ur csupán csak nyugalmának megzavarása miatt lobbant olyan nagy haragra s az ellenkezőt el sem hittük Zsedényinek és Tóth Vilmosnak semmikép. De hát tudott-e Deák Ferencz haragudni? Kis dolgokért meg nem haragudott, s haragja nehány percznél tovább sohase tartott, de ez alatt a nehány percz alatt meglapult körülötte minden, mint mikor a haragvó Jupiter megreszketteti Olympus bérczeit. Tudna erről beszélni Andrássy gróf, Lónyai Menyhért, Horvát Boldizsár, Gyulay Pál és Salamon Ferencz is. Sőt tudna még Ghyczy Kálmán is, akit, mint a balközép egyik vezérét láttam egyszer, amint összetett kézzel, s lehajtott fővel némán hallgatta végig Deák Ferencz haragos, súlyos szemrehányásait. Valami fenséges hatalom volt az, mely az ő arczáról, az ő szemeiből kisugárzott. Léha lelkek olyan gyengének, olyan erőtlennek érezték magukat ő mellette, mint a bodzafa a százados tölgy árnyékában. A Hungáriában tartottunk egykor rövid öt perczig tartó értekezletet. Akkor még ott volt a clubhelyiség. Esetleges volt az értekezlet, nem is voltunk igen sokan, azért csak a Dunára néző billiárdteremben tanácskoztunk. Az „öreg úr“ ott állott a billiárd egyik sarkánál, s egyik kezét feltette az asztalra, úgy beszélt. Mi körülálltuk az asztalt, s hallgattuk nagy figyelemmel. Mellettem állott Dedinszky József, csanádmegyei képviselő. Az öreg ur egész beszédje alatt reánk nézett véletlenül. Beszédje középén Dedinszky elment mellőlem s hátra vonult a tömeg háta mögé. Ez feltűnt nekem s értekezlet után kérdeztem tőle, miért ment el mellőlem. - Barátom, szólt, én gyönge ember vagyok. Az öreg ur mindig reánk nézett s én nem tudtam kiállani tekintetét. Rettenetes szemei vannak. Szegény Dedinszky, igen jó ember volt, de nagy lelki baj kínozható. Pár év múlva agyonlőtte magát. * Az „öreg ur“ esti tizenegy óráig szokott maradni a körben, akkor már a nagy urak, exczellencziás urak mind eltávoztak régen. Négyen, öten szoktak lekisérni a lépcsőn. Feledhetetlen órák voltak e késő esti órák. Ilyenkor néha felnyitá az öreg ur határtalan gazdagságú szellemének kincses házát s beszélt a múltból s a múltnak titkaiból s alkotmányunk élet-halálharczaiból dolgokat, melyek nincsenek megírva s meg nem lesznek irva soha. Ott alusznak vele együtt a sírban — örökké. — Egy kis bőrerszénye volt az öreg urnak, régi divata, melyet már nem hordoztak ötven év óta. Ebből vett elő egy hatost s egy fitos bankjegyet. A hatos a kapusé lett, a forint a frakkerkocsisé lett, kinek kocsijába nagy figyelemmel segítettük beülni. A kocsinak 48-as száma volt egyszer. A negyvennyolczadiki dolgokról beszélt az este. — Nézze kedves urambátyám, épen a 48-as kocsi viszi haza, mondja neki. — Talán most nem dőlünk fel vele. Felesé. HÍREK. — Szeptember 1. — — Rudolf trónörökös és a magyar ipar. Említettük régebben, hogy a Kossuth gyár munkásai egy a székesfehérvári kiállításon is látható volt remek metszésű serleget emlékképen Rudolf trónörökösnek ajánlották föl. A trónörökös ez ajándékot elfogadva, udvarmestere által Zichy Jenő grófhoz a következő levelet intézte: „Rudolf trónörökös ő cs. és kir. fensége az ő magassága számára Kossuth János magyarországi üveggyárának munkásai nevében beküldött üvegserleget örömmel fogadta és a legmagasabb megelégedésének ad kifejezést a hazai műipar haladása fölött. Megbízott engem, hogy szíves közvetítését oly irányban vegyem igénybe, hogy az említett gyár munkásainak, legális érzelmeik nyilvánításáért ő fensége legmelegebb köszönetét kifejezni és közöttük a trónörökös ő fensége által küldött 50 frtot legjobb belátása szerint szétoszlatni méltóztassék. — József főherczeg tegnap este Püspök-Ladányba utazott, innét ő fensége Erdélybe megy s e hó 10-én Nagyváradon lesz. — Személyi hírek. Trefort közoktatásügyi miniszter hosszabb szemleutjából visszaérkezett. — Péchy Tamás közlekedésügyi miniszter szabadságideje leteltével szintén a fővárosba érkezett — Hollán Ernő honv.táb, tegnap este Székesfehérvárra utazott. — Simor János herczegprimás a pozsonyi Erzsébet apáczák leégett kolostorának helyreállítására 10,000 frtot adományozott. — Főúri menyegző. Bethlen Pál gr. bethleni birtokos aug. 25-én tartá Szt. Demeteren esküvőjét gr. Rhédy Gabriellával. Násznagy gróf Teleki Géza, nászasszony gr. Telekiné Bethlen Margit volt. Vőfélyek: gr. Teleki Döme, gr. Bethlen Márkus, gr. Bethlen Bálint és Bethlen Aladár; nyoszolyó-leányok: gr. Lázár Gizella, Simén Vilma és gr. Bethlen Olivia. Az egyházi szertartást Csiky Károly disznatói ev. ref. lelkész és Jung Lajos szt.-demeteri róm. kath. pap végezték. Az ifjú pár az esküvő után azonnal Bethlenbe utazott. — Joachimot, a világhírű hegedűművészt e hó közepén valószínűleg hallani fogják a Kolozsváriak. A „M. Pol.“ szerint a művész, ha az igazgatóság elfogadható ajánlatokat fog tenni, két hangversenyben fog fellépni. Joachimot egy zongoraművész kiséri körútjára. — Eljegyzés: Kaas Ivor b, a „Pesti Napló“ főmunkatársa a napokban eljegyezte Lónyay Albert volt ugocsa megyei főispán Ilona leányát. — Megőrült ügyvéd. Az aug. 12-kén Sauerbrunba érkezett Hegedűs Károly budapesti ügyvédet hétfőn őrülési roham lepte meg, mely abban nyilatkozott, hogy felszólított egy csendőrt két békésen járókelő styriai polgár elfogására és ő (Hegedűs) elé vezetésére. A csendőr természetesen vonakodott eleget tenni e felhívásnak, mire Hegedűs felemelte botját s a csendőr arczára ütött vele. A szerencsétlen fiatalembert letartóztatták s őrizet alatt Pöltschba, innét pedig a gráczi elmegyógyintézetbe vitték. — Szabadka városa tegnap kezdte megünnepelni szabad királyi várossá tevésének 100-as évfordulóját. Az ünnepélyek két napig tartanak. A város föl van diszitve. A tegnap a népünnepnek volt szentelve. A népünnep délután 2 órakor kezdődött, s azóta a róka- és barát téren óriási néptömeg hullámzott, 5 órakor a város 8 kerületének képviselői zászlókkal kivonultak a rendező bizottság sátorához. A néphez Szkenderovics János napközi elnök beszélt ez ünnep jelentőségéről, mire egy földiszített ökröt a helyszínen megsütöttek s a nép közt szétosztották, úgyszintén sok bort, s mindez ajándék volt, úgy, hogy a városnak az ünnepély mibe sem került. Este a várost fényesen kivilágították. Ma ünnepélyes isteni tisztelet után rendkívüli közgyűlés lesz, melyen Zomborcsevics Vincze tart beszédet. Azonkívül indítványt fognak tenni Mária Terézia arczképének megszerzése és a királyhoz való felirat elintézése végett. Délben nagy ebédet ad Mukics polgármester. — A szeretet angyalai. Répcze-Szent- Györgyről Írják a „Magyarországának, hogy az ottani kastélyban három grófnő: Zichy Mária, Fáni és Leóna kisasszonyok kötő- és varróiskolát rendeztek be lakosztályaikban s ott szerető oktatásban részesítik a környékbeli szegénysorsu leánykákat. Mintegy 35 kislány nyer ekkép oktatást naponkint d. u. 3 órától 6-ig s a jólelkü grófnők a legnagyobb szeretettel és önfeláldozással működnek a növendékek kiképzésén. Ők veszik a varráshoz és kötéshez szükséges tárgyakat és anyagokat, s amit a kis tanulók kötnek vagy varrnak, azt mindenik magának készíti, ünnepnapokon aztán kiosztják a kész munkákat. Ezeket a ruhaszabásban is oktatják, hogy majd idővel e módon is tudjanak kenyeret keresni. Azonfölül könyvtárt szereztek a helybeli iskolának s ismeretterjesztő lapot járatnak a község számára. Megemlítjük itt egyúttal, hogy a lánykák oktatásában szintén nagy tevékenységet fejt ki a közszeretetben álló Ürményi Miksáné (a grófkisasszonyok nagynénje) és bájos leánya, Ilma, ki Damonyán szintén ad oktatást a gyermekeknek s mint halljuk, a felnőttebb leányoknak népszerű oktatást szándékozik tartani a természettanból. E főrangú hölgyek valóban megérdemlik, hogy mintaképül állíttassanak a társadalom minden osztálya elé! — Kossuthfalun tegnap ünnepelték meg Lajos napját a szokott kegyelettel délelőtt, és nagy vigsággal délutántól kezdve ma reggelig. A községnek nem lévén még ezideig temploma, a harangláb előtt a nagy feszület tövében emeltek díszes sátort, melyben virágfüzérekkel és koszorúkkal elhalmozott szép oltárt állítottak föl. A szent misét egy pesti kath. pap végezte, az énekkart pedig philharmonium kíséretében a kosuthfalvi dalárda képezte, mely néhány gikszert leszámítva elég csinosan énekelt. A mise alatt és egész nap szakadatlanul durrogtak a mozsarak. — Gróf — parasztgunyában. Van Nagyváradon egy fiatal svéd gróf, ki ottléte alatt megkedvelte a magyar konyhát, bort, mindenek felett pedig a magyar társadalmat. A nemzeti specialitásokat meg épen nagyra becsüli. A napokban történt, írja a „Bihar“, hogy egy öltözet parasztgúnyát készíttetett, hogy odahaza, bérezés hazájában megismertesse a magyar népviseletet. A gúnya elkészült s a grófnak annyira megtetszett a tulipános szűr, az árvalányhajas süveg, a borjuszáju ing s lobogós gatya, hogy egy szép napon felvette azokat magára s ismerősei nem csekély meglepetésére úgy járt, kelt az utczákon, mint valami bakonyiból elszabadult, tőről metszett szegénylegény. — Szombathely városa az uj városház építőjét, Hanszmann Alajos műegyetemi tanárt díszpolgárrá választotta. — Történettudósok útja. Nagy Imre magy. kir. legfőbb itélőszéki biró és Paur Iván Kismartonba utaztak a herczegi levéltár átkutatására. — Az elhunyt Kabos Lászlót, a maros-vásárhelyi kir. Ítélőtábla legidősebb tanácselnökét, az ottani ev. ref. egyházmegye és tanoda főgondnokát tegnap kisérték örök nyugalomra. Az elhunyt az erdélyi legrégibb családok egyikének volt ivédéka, s legkiválóbb tagja a magyar birói karnak; különösen a marosvásárhelyi társasélet vesztett legtöbbet benne, hol tapintatteljes eljárásával nem egy politikai vagy társaséleti meghasonlást kiegyenlített. Temetésén a gyászoló családtagokon kívül nem nagy számú, de kiváló közönség jelent meg; ott voltak Pauler és K. Kemény miniszterek; a Curia részéről Perczel Béla alelnök, Ortvay Ferencz, Láday Ágoston, Topfer Károly, Laszer Ágoston, Baló Mihály, Conrád Mór, Domokos László, a főszámvevőszéktől Hosszú József alelnök, Lázár képviselő, Domahidy főispán, több tagja a minisztériumoknak és a pesti kir. törvényszéknek. A ravatalt sok koszorú boritá, a többek közt egy a maros-vásárhelyi kir. ítélőtáblától, felejthetetlen birótársuknak, egy, az ottani tanodából szeretett főgondnokuknak, és egy impozáns fehér koszorú természetes virágokból „kegyelet jeléül Domokos Lászlótól.“ Az elhunytat neje szül. Gidófalvi Szabina s két kiskorú gyermekei gyászolják. — A sírnál Török superintendens mondott rövid megható beszédet, mely után a nemzeti színház énekkara énekelt. Legyen könnyű a föld porai felett! — Vámbéry Ármin Nagy-Kanizsán A helybeli „I. nagy-kanizsai keresk. ifjak önképző egylet“-ének köszönhetjük — írja kanizsai levelezőnk múlt hó 31-ről — azon élvezetes estét, melyet tegnap Vámbéry Ármin felolvasása nyújtott. Híres orientalistánk Franzensfesteről jött hozzánk (és) Kottorinál (mely helység tűz és vízkárosultjai javára tartotta felolvasását) az elöljáróság a plébános és az iskolagyermekek N.Kanizsán pedig több egyletek küldöttei részéről a legszivélyesebb fogadtatásban részesült. Az est elérkezvén, felolvasót a közönség a terembe való léptekor szívélyes éljenekkel fogadta és az est folytán még számtalan jelét adó elismerésének. A felolvasás, mely inkább szabad szóbeli előadásnak volt nevezhető, gazdag tartalma és az élénk előadás által a legnagyobb hatást keltette. Különösen élvezetesek voltak a beleszőtt alkalmi életek is, melyekkel a tudós előadását fűszerezte. A felolvasást kedélyes társasvacsora követte. — A fővárosi gazdasági és pénzügyi bizottság ma d. e. ülést tartott,melyről holnap reggeli számunkban fogunk megemlékezni. — Angol ember magyar felköszöntője. Az unitáriusok székely keresztúri zsinatját követő banketten a zsinat egyik angolországi vendége Gordon Sándor két magyar felköszöntőt is mondott, egyet prózában, a másikat versben. Az utóbbi igy hangzik: Kerekes barátunk szóllott poetice, Én is azt akarnám, non tam magnifice, . . . Dulce et decorum, pro patria mori, S nem kevésbbé dicső a hazáért élni. Töltse tele tehát mindenki poharát, Igyunk s kiáltsuk : A magyar nemzet vivát! A rögtönzést természetesen nagy tetszéssel fogadták. — Bismarck megsértése miatt! A frankfurti büntető kamara Hodheim Pál ügyészt, Bismarck megsértésében való részesség vétségében elmarasztalta s 300 mark pénzbírságra ítélte. A vétség abban állott, hogy az ügyész úr tanácsolta annak idején a „Frankfurter Zeitung“ szerkesztőjének a Bismarck megsértése miatt ellene indított per végtárgyalásának nyilvánosságra hozatalát, s az általa, mint védő által tartott beszédet sajtó alá rendezte. — Kellemetlen missió. Cavagnari P. őrnagy kabuli brit követtől, állomáshelyére való utaztában 3000 rúpiát s érdemjeleit ellopták. — Egy nem honosított orvos. Igen érdekes és fontos jelentés történt e napokban az ujaradi szolgabiróság utján a temesmegyei alispáni hivatalnál. Ujaradon egy jénai diplomával bíró orvos — mely honosítva (nostrificálva) nincsen — már 20 éven át orvosi gyakorlatban van anélkül, hogy a gyakorlat enélkülözhetlen feltétele bárki előtt ismeretes lett volna, mígnem egy ujaradi orvosnak sikerült eme törvénytelenséget felfedeznie, minek folytán a jelentés megtörtént. Az illető orvos névcsoportja — kinek gyakorlatát a hiányzó nostrificatio alapján beszüntetni kérik — Schmeller Henrik, Lajos, Fodor, Herman. Az érdekelt körök, mint a „Temesi Lapok “-ban olvassuk, nagy feszültséggel várják a tek. alispáni hivatal határozatát, mert a határozathozatal által azt remélik, hogy egy despota takarékpénztári igazgatótól és magyarfalutól megmenekülnek. — Hogy fizetnek a dágiak adót. Dág esztergommegyei községben az adóvégrehajtás alkalmával néhányan kikeltek a biró ellen, sőt az ellenszegülést is megkisérték. A biró erélyesen lépett fel s a rakonczátlankodókat fogságbüntetéssel fenyítette. A kérelemre azonban, hogy máskép büntesse őket, pénzbírságra változtatta a büntetést. Az igy befolyt pénzösszegekből azután két szegény dági lakosnak kifizették adóját, amiért csak dicsérni lehet a dági bírót. — így olvassuk az esetet a „Magyar Lapok “-ban. Bezzeg, ha az ellenzéki lapokat, valahányszor az adók ellen kikelnek , pénzbírsággal sújtanák, az eddig begyűlt összegből valamennyi szegény ember adóját ki lehetne fizetni. — Költők versenye. Délfrancziaországban 1. évi deczember 1-én jár le a határidő azon költői művek beadására, melyeket a 23 év óta fennálló költői versenyre szoktak küldeni. A győztesek közt 20 aranyat, ezüst és bronzérmet fognak kiosztani. Színház és művészet. — A nemzeti színház heti műsora: Szept. 1. „Czárnő.“ (Uj betanulással 2-szer.) 2. „Gizella“ 1 felv. „Lucia.“ (Levasseur H. K. a. 1. Budapest, 1879. Rudnyánszky A. könyvnyomdájából. rend. játéka, Perotti Gyula fellépte.) 3. „Benoiton család.“ 4. „Sevillai borbély.“ (Levasseur Hen. k. a. 2 vend. ját.) 5. „Világ ura“ (új betanulással 3-szor.) 6. „ Din orah“ (Levasseur* H. k. a. 3. vend. ját.) „Eladó lány.“ (1-ször.) „Barátságból“(1-ször.) „A másé“ (1-ször.) „Végrendeltetés“ (1-ször.) 8. „Hálátlan kor.“ Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, szept. 1.Az 1864-ki sorsjegyek húzása: 3564 sorozat, 89 szám 200,000 frt; 3564 s. 87 sz. 20,000, 3223 s. 92 sz. 15,000, 1142 s. 39 sz. 10,000. Kihúzottak még a következő sorozatok: 3690, 3050, 2078, 3102, 2434, 2351, 1037, 2502, 56, 1870, 3578. Bécs, szept. 1. Megnyitás. Osztr. hitelr. 255.50, magyar hitelr. 245 50, Angol-osztr. —.—, magyar járadék 91.07, 1860-iki sorsjegykölcs. —.— Napoleon-arany 9.34. Tartózkodó. Bécs, szept. 1. Előtőzsde. Osztr. hitelr. 255.90, magy. hitelr. 246.—, Angol-osztr. 126.30, állam-vasút, 271.—, Uniobank 85.—, Lombard, —, Magyar járadék 91.15. Napoleond’or 9.34* 2. Szilárd. Közlemények az ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből. A fogarasi m. kir. államménes lovaiból Brassóban f. évi október 7-én árverés fogván tartatni, a brassói kereskedelmi és iparkamara közreműködésével ugyancsak Brassóban kisebb mértékű kiállítás rendeztetik lovagló-, szekér- és parkolási szerszámokból a czélból, hogy a lovaglással és szekerezéssel egybekötött iparnak nagyobb lendület adassék. A kiállítás maga az ottani lövészegylet egyik termében tartatik meg és október 7-én kezdődik. A kiállítás jövedelme egy Brassóban felállítandó délkeleti erdélyi iparmúzeum javára van szánva. A bejelentések szeptember 20-ig a brassói kereskedelmi és iparkamarához intézendők. Kiállíthatók a következő tárgyak: 1. Szolid és jól készített czivil lovagló szerszámok, teljesen felszerelt kantárok stb. 2. Trenzlik és vadászkantárok. 3. Czivil nyergek. 4. Teljes katonai lovagló szerszámok, minden hozzátartozóval, nyeregbak stbivel. 5. Lószerszámok négyes fogathoz. 6. Szerszámok két lóra. 7. Egyszerű, erős és olcsó istállói kötőfékek. 8. Elegáns, de egyszerű négyes ostor. 9. Elegáns, de egyszerű ostor két lóra. 10. Hajtó ostorok. 11. Lovagló ostorok. 12. Terhelők. 13. Lópokróczok. 14. Katonai lópokróczok. 15. Gyapjú lótakarók. 16. Takarók nyereg alá. 17. Egyenruhakelmék. 18. Bundák és prémek szánkázáshoz és szekerezéshez. 19. Kesztyűk szekerezéshez. A magyar kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter a lovagló és patkoló szerszámkiállításra jutalmakra és dicsérő oklevelekre 50 darab 10 frankos aranyat engedélyezett. A patkolási kiállításban kiállíthatók jól készített nyári és téli patkók és patkószegek, valamint minden a patkoláshoz tartozó szerszám. A patkolásért szintén jutalmak osztatnak ki. Ha a helyiség engedni fogja, kikészített bőrt is lehet kiállítani s szekérgyártóknak rendelkezésre áll arra alkalmasnak ígérkező helyen levő jó szekereket kiállíthatni. A jutalmak odaitélésénél elsősorban az olcsóság jön tekintetbe, mert fő czél az, hogy Oláhország számára piaczot teremtsünk s azt magunknak biztosítsuk, — tehát hogy az iparnak finomabb tárgyakra nézt is tartós piaczot szerezzünk. A kiállításra szánt tárgyak ezen megjelöléssel: „A brassói iparos-egyletnek: Kiállítási tárgy a brassói lovagló-, szekerező- és parkolási szerszám-kiállításra“, Hesshaimer I. L. és Rezegnek Brassóban, küldendők. Áru- és értéktőzsde. Budapest, szeptember 1. Gabonatőzsde. Búza ma és tegnap kissé bővebben volt kínálva, ellenben malmaink tartózkodóbbak voltak, minél fogva 20,000 métermázsára menő forgalom mellett az árak némileg elbágyadtak. «-*=›‹.■ árpa, zab igen szilárd, kukorica*-*, magasabb •“'»-at követelnek, repere valamivel kellemesebb, a mai napon történt vásárlások közül következő kötések jutottak tudomásunkra: Búza, tiszavidéki ut 400 mm. 78 kis 12 frt 40 kr, 100 mm. 77.8 kis 12 frt 15 kr, 100 mm. 76.5 kis és 100 mm 76 kis 12 frt, 200 mm. 75.5 kis 11 frt 90 kr, 200 mm. 73.5 kis 11 frt 10 kr, 100 mm. 71 kis 11 frt 05 kr, fehér megyei 700 mm. 77 kis 12 frt 25 kr, 1200 mm. 76.7 kis 12 frt 25 kr, 1000 mm. 75 kis 11 frt 90 kr, bánáti 400 mm. 76 kis és 100 mm. 74.6 kis 11 frt 35 kr, 100 ram. 74.6 kis 11 frt 30 kr, pestvidéki 100 mm. 74.5 kis 11 frt 50 kr, erdélyi 100 mm. 78 kis 11 frt 60 kr, felső vidéki 100 mm. 76.2 kis 12 frt 10 kr, más vidéki 100 mm. 79.5 kis 12 frt 20 kr, 100 mm. 77.5 kis 11 frt 90 kr, 100 mm. 77 kis és 100 mm. 76 kis 11 frt 65 kr, bácskai 100 mm. 78.4 kis 11 frt 90 kr, öreg bánáti 400 74.5 kis 10 frt 75 kr. A tegnapi napról történt vásárlások közül következő kötések jutottak tudomásunkra: Búza, tiszavidéki út 600 mm. 78.5 kis és 700 mm. 78 kis 12 frt 60 kr, 600 mm 73 kis 12 frt 60 kr, 100 mm. 78 kis és 100 mm. 77.7 kis 12 frt 30 kr, 100 mm. 77.5 kis 12 frt 32'/1 kr, 200 mm. 77 kis 12 frt 30 kr, 200 mm. 77 kis 12 frt 35 kr, 300 mm. 76.5 kis 12 frt 25 kr, 500 mm 76 8 kis 12 frt 30 kr, 100 mm. 76.4 kis 12 frt 20 kr, 300 mm 76.4kls 12 frt 32* , kr, 2200 ram. 76 kis 12 frt 20 kr, 200 mm. 75 kis 12 frt, 400 mm. 74.8 kis 11 frt 75 kr, 200 mm. 73 kis 11 frt 25 kr, 100 mm. 73 kis 11 frt 25 kr, 100 mm. 72 kis 11 frt 10 kr, 100 mm. 72 kis 11 frt 25 kr, bánáti 200 mm. 78.2 kis 12 frt 50 kr, 200 mm. 77 kis 12 frt 35 kr 500 mm. 77 kis 12 frt 35 kr, 100 mm. 76.5 kis 12 frt 20 kr, 300 mm. 76.5 kis 12 frt 25 kr, marosi 200 mm. 77 kis 12 frt 25 kr, felső t i s z a v id é k i 200 mm. 78.5 kis 11 frt 90 kr, erdélyi 200 mm. 78 kis 11 frt 70 kr, m á s v idéki 600 mm. 78.8 kis 11 frt 90 kr, 100 mm. 75 kis 11 frt 70 kr, tiszavidéki öreg 100 mm. 78 kis 12 frt 30 kr 800 mm. 73 kis 11 frt 25 kr. Rozs 7 frt 50—8 frt 50 kr. Eladatott l'OOO mm. 7 frt 95 krral 300 mm. 8 frt 22’ 2 krral, 100 mm. 8 frt 20 krral, 500 mm 7 frt 80 krral, uj 400 mm. 8 frt 20 krral. Arpa 7—9 frt 25 kr. Eladatott 400 mm. 8 frt 50 krral, 500 mm. 9 frt 25 krral, 600 mm. 8 frt 86 krral, 300 mm. 7 ft tál. Zab 6—6 frt 50 kr. Eladatott idei 800 mm. 6 frt 15 krajczárral. Kukoricza 5 frt 90—7 frt 50 kr. Repeze 10%—11 frt. Eladatott káposztarepeze 600 mm. 10 frt 50 krral 200 mm. 10 frt 75 krral 500 mm 107 frttal. 300 mm. 11 frttal. Határidőüzletben következő árak jegyezték: Szokványbuza szeptember-októberre 11 frt 92’ , kr pénz, 11 frt 97% kr áru, tavaszra 12 frt 75 kr pénz 12 frt 80 kr áru. ’ Zab szeptember-októberre 6 frt 25 kr pénz, 6 frt 30 kr áru, tavaszra 6 frt 92% kr pénz, 6 frt 97% kr áru. Kukoricza szeptember-októberre 6 frt 75—6 frt 80 krajczár. Káposztarepere szeptemberre 11%—11% frt. Felelős szerkesztő: Hindy Árpád. Cirque royal belge. A váczi-körút és alkotmány-utcza sarkán. Ma hétfőn szeptember 1-én esti 7 órakor nagy előadás. A hírneves vizi-királynő fellépte IV“ Miss Surline Bostonból, bámulatraméltó előadásával és kitartásával a víz alatt. Carneval a jégen, nagy kiállítási darab balettel 3 részben, rendezi és színre hozza Renz E. igazgató. ., , A hajtóiskola Don Juan és Leporello iskolázott lovakkal, idomita és elővezeti Hager J. W. ur. — Ali, ritka szépségű tesivér sárga csődör, mint titz-mén, idomitás elő- zavarnéReilZ FerenCZ Ur' ~ Keleti «“»drille, előadja nyolcz Holnap kedden nagy előadás. Tisztelettel ReilZ E. igazgató. Renz cirkusza. (Utánnyomat nem dijaztatik.)